a fej nélküli nő

Közzétéve Szerző:

Amikor azt mondod egy nőre, hogy jó a teste, csak a feje ronda, akkor te is azok közé tartozol, akik a testet, nőnemű humán esetén, szétválaszthatónak tételezik a fejtől.

A feje is a teste, ugyanis. Te arra gondolsz, hogy van a törzs meg a végtagok, és azok jól néznek ki, de az arca nem.

Nem csak arról van szó, hogy az ilyen ember fitymálva és pontozva értékeli a nő testét, ez annál több. A nők vannak így testrészenként külön megnézegetve, értékelve és kielemezve, nem a férfiak. Volt nekem két igen szép osztálytársnőm, az egyik fiú osztálytársunk azt találta mondani, hogy úgy kéne, hogy összerakni az egyiknek a fejét a másiknak a testével, az volna egy ideális nő.

Hát ez nagyszerű. A lényeg, hogy neki tetsszen.

A dejóseggevan férfi, az már az ugyanaz, nőbe’ jelensége, tehát a nők, akiknek elegük van a tárgyiasításból, és megerősödnek, szintén kíméletlenek lesznek, lélektelenül kezelik és viszonttárgyiasítják a férfiakat. Nem szakítanak a paradigmával, nem a tisztelet és a szeretet korszaka köszönt be, amelyben arcokat simogatnak és leheletektől borzonganak a nyakak bőrei, hanem a férfiak is megkapják ugyanazt a fölülről nézős kíméletlenséget.

Test: ami formás, amin nagy a bőrfelület, ami íves, és amin a mell, a segg, a lényeges testnyílások vannak. Fej: ami beszél, néz. A tekintet, a személyiség, a lélek, a személyazonosság, az azonosíthatóság feltétele. Az, amit nézel, a halántéktól a fülkagylón és a pihés hajhatáron át az ajak és orr közötti redőig, szívesen, sokat és közelről, ha szereted azt az embert, és nem nézed, ha nem.

Ami leválaszthatatlan.

Mégis leválasztják. Molnár Anikó, egykori nagy Ő mesélte, hogy amikor már az őt kitartó férfi ráunt, nem szerette, ridegen bánt vele, akkor csak nagyon gyorsan és hátulról intézte el a szexet, és közben hozzá sem ért. Akit használunk, annak nem nézünk a szemébe.

Barátnőm meg azt meséli, hogy amikor szex van, soha semmijéhez nem ér hozzá a partnere, csak a múlhatatlanul szükséges nemi szervhez, nagyon ritkán a melléhez. Én ezen évekig gondolkodtam: ez hogy lehet?

Érdekes, hogy ugyanakkor a szexuális játékszereknek, a guminőknek és torzóknak fejük mindig van, azon is megfelelően kiképzett nyílással. A dehumanizáló, megalázó pornóban is a nő az, akinek minden testrésze látszik, és ott pont ez, a felismerhetőség biztosítja a rituális szégyent: igen, ő az, ő ilyet csinál, bárki láthatja. Ott a férfiak a fejetlenek, az azonosíthatatlanok, a gyakran csak homályosan vagy hátulról ábrázoltak és ezáltal  — “színészként” — védettek.

Ugyanakkor: ilyen testet szeretnék, mutatja Sarka Kata a fészbukon, és ott van a hibátlanul formás és feszes test, fej nélkül, és nem tudjuk, kié, mert nem is az számít, nem fejre gyúrunk amúgy sem (body building), ez csak egy test, egy valami, amit meg kell szerezni, egy dolog, egy termék, voltaképp, dizájntárgy, szabványosított formák, méretek, állagok.

Amikor fej nélkül ábrázolnak egy női testet, vagy levágják a fejét a képről, hogy a nyaktól lefelé látható test közzététele, vagy mondjuk a fenék, a derék, a comb, a thigh gap külön jogilag kevesebb gondot okozzon, hogy tulajdonosa ne legyen felismerhető, meg hát amúgy mit van mit nézni egy fejen, akkor is dehumanizálják azt az embert, akié a test, és ezzel együtt gyakran szexualizáltan, vagyis tárgyiasítva ábrázolják.

Eközben még mindig a női arc, ajak, tekintet, hosszú haj az, amit a legtöbb vizuális elemet is tartalmazó hirdetéshez használnak, még mindig ez a befutó, de újabban van egy trendje a felcserélhető ki-tudja-kié testnek. Az álarcos, vagyis rejtélyes arcú és szexualizált nő pedig igen régi fétis.

Amikor így külön kezeled ezeket, akkor nemcsak a testet tételezed szétválaszthatónak a fejtől, hanem ezáltal inherens módon a testet (fizikai valót) is a személyiségtől. És amikor azt nézed, kinek milyen az alakja, amikor pusztán testeket nézel, vadidegen emberek testét, The Hundred Hottest Butts Ever összeállítás, meg ilyesmik, akkor ugyanezt teszed, és ez megint olyasmi, ami nem humán, és ami nem lesz, ne legyen egy igazságosabb világban. Minden moralizálás nélkül mondom ezt: amikor a test eszköz, önvaló, akkor baj van.

Jegyezd meg jól, az emberek egyben vannak, csomagban. Nincsen test fej nélkül, nem érdemes férfiak kinézetét sem külön megnézegetni, kielemezni, tárgyiasítani, mert mindig, mindig átüt a bőrön, az izmon az ember lénye. És valójában nincsen szexualitás se személyiség és személyesség nélkül, illetve van, de olyan is, kiábrándító és instrumentális, és nincsen funkció lényeg és önazonosság nélkül. Mindenki biztosan elégedetlen és boldogtalan lesz, aki ezt nem érti.

Ha angolul olvasnál a fej nélküli nők reklámbeli szerepéről, ez egy érdekes cikk, sok képpel:

http://newsfeed.time.com/2014/01/10/off-with-her-head-the-headless-womans-place-in-art-and-ads/

Meg volt ilyen film is:

A fej nélküli asszony

24 thoughts on “a fej nélküli nő”

  1. “Cinikus az olyan ember, aki mindennek tudja az árát, de semminek sem tudja az értékét.” (Oscar Wilde)
    Ezen az idézeten tűnődtem épp pár napja.
    Albérlőtársat kerestem, találkoztam egy fiúval, beszélgetünk, s nem telik el pár óra, azt veszem észre: bekategorizál, bepontoz, és tudni véli, mi az “áram”, mivel lehet megvenni engem. És végtelenül magabiztos. Látszik, h mennyi nőt befűzött már életében, és tévedhetetlennek hiszi a sármját. Nagy játékos, ez már az elején átjött. Csak nem jól olvas a sorok közt, mert én nem kerti bútor vagyok, hanem ember, és sértőnek érzem a legkisebb megnyilvánulását is annak, ha nem emberként kezelnek, test-lélek-szellem együttesének, aki egy megismételhetetlen csodaszösszenete a világnak.

    “…a fölnőttek ugyanis szeretik a számokat. Ha egy új barátunkról beszélünk nekik, sosem a lényeges dolgok felől kérdezősködnek. Sosem azt kérdezik: “Milyen a hangja?” “Mik a kedves játékai?” “Szokott-e lepkét gyűjteni?” Ehelyett azt tudakolják: “Hány éves?” “Hány testvére van?” “Hány kiló?” “Mennyi jövedelme van a papájának?” És csak ezek után vélik úgy, hogy ismerik.” (A kis herceg) 🙂

    Hát, igen. Szomorú ez. De aztán mindig megtaláljuk az üdítő kivételeket is, akiknek van kedvenc könyvük és gyűjtenek valamit és nem néznek fejnélkülinek. :))))

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  6. Egyetemista koromban két fiúhaveromnak sikerült összeraknia az ideális nőt, ezt meg is osztották velem: tudod, a teste az a Hajnalkáé, a feje a Katáé….de az agya, az a tiéd, Kököjszi! (első hozzászólás, de régóta lelkes olvasód vagyok a ködös Albionból)

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

      • 1. Az okos nem azonos azzal, hogy okoskodó.
        2. Nem mindegy, hogy az agyas nő az agyát mire használja: folyton pereljen ellened, résen legyen, számon tartson, számon kérjen, sárkánykodjon, azaz pocsék partner legyen, avagy az intelligenciáját arra használja, hogy jó és szórakoztató beszélgetőpartner legyen, lehessen vele beszélgetni az űrutazásról, az emberiség jövőjéről, Dosztojevszkijről, stb.

        Az agyas nő, aki utóbbira használja eszét, az jobb, mint az agyatlan. Ellenben az agyatlan vagy kevésbé agyas jobb a rivalizáló, “nem hagyom magam”, kötekedő elvileg okos, gyakorlatilag inkább okoskodó nőnél.

        Ilyen egyszerű ez, kérem 🙂

        Kedvelés

      • Ezt most jól elmagyaráztad! :DDDD Már értjük!
        De senki nem azt kérdezte, hogy neked milyen nő kéne. Valójában ez soha, egész életedben nem volt, nem lehetett kérdés: egy nyomi nethuszár vagy.
        Nem vagy abban a helyzetben, hogy válogass és minősítgess, előírd, hogy ki milyen legyen.

        A poszt és a kommentem arra világít rá, hogy nincs rendben az, hogy tárgyiasítva nézegetitek a nők testét, és nem tisztelitek az embert.
        Akit te okoskodónak nevezel, az valójában öntudatos, tudja az értékét, nem lehet bekussoltatni a hagyományos szólamokkal, elvárásokkal. Nem alkuszik, a nyomás ellenére a saját életét éli, nem lehet megfélemlíteni, kompromisszumba erőszakolni.
        te bárkit okoskodónak nevezel, aki kibillent a jól megszokott jogosult, pöffeszkedő, hatalmaskodó helyzetedből, rávilágít arra, hogy nem okés a viseélkedésed, vagy kevés vagy. Arra fogod mondani, hogy okoskodó, aki nem szolgálja ki az egódat, az igazság és a méltányosság téged nem érdekel.
        Legyél elég okos a nődhöz, és akkor nincs gond. (De mondjuk nincs nőd, semmilyen, se okos, se buta.)
        És legyél igazságos, ne akarj többet, mint a fele. Azt is folyamatos tárgyalásban, egyeztetésben. Amit a sajátodnak hiszel, azt bitorlod. Nem jár. Pl. hogy pusztán azért érezd magad okosabbnak és beszélj lefele egy embertársaddal, mert férfi vagy. Ez nem jár.
        Buta, lágy, önértékelési zavaros nő fölött, hatalmi helyzetben könnyű okosnak, erősnek érezni magad.
        Minket pedig nem érdekelnek az elvárásokat megfogalmazó, irányítani akaró férfiak, akik ennek a röhejes jogosultságérzetnek a tetejébe butábbak, frusztráltabbak, kudarcosabbak is pl. nálam.

        Kedvelés

  8. A test hátulja és eleje is összetartozik. Szerintem aki csak az elejét fényképezi, de a hátulját nem, az dehumanizálja az embert. Sőt, aki nem ad röntgenképet, IQ és EQ tesztet a fényképe mellé az tárgyiasítja magát! A ruházatról meg jobb nem is beszélni, mi mindent választ szét ami összetartozik!

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  9. Visszajelzés: mi legyen a szavakkal? | csak az olvassa — én szóltam

  10. Visszajelzés: kinek akarsz tetszeni? | csak az olvassa — én szóltam

csak okos-jóindulatú írhat ide

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .