miért viszolygunk a szüleink szexualitásától?

Kemény ez a fotó, ugye? 2008 tavasza, elég vizesen és még többet hízva várom második gyerekemet, az egyetlen lányt, szüleim házának teraszán. A hajam viszont milyen sok és fényes volt! (már másik fotó van)

Mi nagyon kúlok voltunk Jánossal, mezítlábasak, világnak háti gyerekkel nekivágók, otthon szültük a gyereket (Babadávidot), meg minden. A testeink is nagyon szerették egymást, nem volt szépelgés. És volt egy okos fiam, aki ekkoriban kezdte az iskolát, és kapta meg tőlem a Testünk működése című könyvet.

Kismamák körében lelkesülten írtam már akkor is arról, hogy nem szabad álszent módon viszonyulni a gyerekek kérdéseihez, mindenre válaszolni kell, a szex magától értetődő, szégyentelen része az életnek.

Minden másban nyitott, képzett és alter ismerősök azonnal ugrottak:

Persze, megvan ennek is a helye és ideje, de minek ilyesmivel traktálni egy ovist?

Nem fogom a szexuális életem részleteit a gyerekemmel kitárgyalni.

Nem szabad többet mondani, mint amennyit kérdez, mert az túlterheli a kis lelkét.

Ekkoriban, a kép készítése és az én aktív kismamafórumozós időszakomban, vagy talán egy kicsivel később, igen, inkább már tízévesek voltak, jött haza a fiam a suliból azzal, hogy felmerült az osztálytársak körében, hogyan lesz a gyerek, és ő egyszerűen elmondta ama tényeket, amelyeket tudott. Nem volt azon árnyék, sem vihogás, nagyrészt biológia volt. Ma sincs zavarban a témától, de nem is ezen pörög, inkább olyanokról kérdez, hogy “az is homofóbia, amikor…?”

Az egyik fiú erősködött, hogy a csóktól lesz, ezen összevitatoztak. Sajnálta azt a fiút.

Volt egy osztálytársnő is, szintén katolikus, orvos apuka gyereke, hazament, elmondta, hogy mit hallott. Nagy volt a riadalom.

Az anya, mint a kis lelkének őrizője, helyretette a közepesen pontos infókat: nem, nem így, nem igaz, egyáltalán nem így lesz a gyerek. “Nem akartam összetörni a kis lelkivilágát”, így mesélte nekem.

Én ebből leszűrtem, hogy akkor tehát a szexualitás mégiscsak szégyenletes, gyereknek nem való, kicsit olyan, mint a vodka vagy a füves cigi, keserű, nyálas, veszélyes valami, rágásnyomokkal, kiábrándultsággal.

És nekik még szép az élet. Az ő lelkük még tiszta.

Hát az én szexualitásom életszagú volt és szép, nem volt benne semmi keserű. Ami nehéz volt benne, azt a társadalom rakta rá, na, azt nehéz gyerekfejjel felfogni, de ahogy mi éltük, éreztük, az valami egészen vállalható volt a gyerekek előtt, kételytelen, belenövős, kis zöld hajtások a szerelem erdejében, hát hiszen abból lettek.

Megéreztem az álszentség szagát, azt, hogy ez kínos, kellemetlen, inkább elkerülnék az egész témát sokan. Mert nincsenek rendben vele, felnőttügynek, kicsit mocskosnak tartják, ami gyereknek nem való. Nekik van bajuk vele, és épp most szülői felelősségbe csomagolják, állítván, hogy bizonyos dolgokat nem tudhat meg a gyerek, mert még korai. Ráér később is ilyen szégyenkező, zavarodott és mocskos lenni, mint derék szülei.

Polgári erkölcs: a szex mint dezillúzió, a pillangós szépség feldúlása, a reformkori idealisztikus álmodozós világból való kitépetés, a nyers, brutális önzés, a kielégülés, az állati ösztönök világa.

Gerle Éva kézfeltartással jelzi, hogy tiltakozik: ez a patriarchális és instrumentális szex, a keresztény-bűntudatos, a gyors ürítkezős, a cselédszobákban és sekrestyékben zajló kihasználós, a sunnyogós, a lélektelen, a polgári, a szemforgató, a körmenetes. A szex nem ilyen.

Emlékszünk, hogyan néztünk a saját szüleink szexualitására? Nyitottatok ti rájuk valaha, hallottatok fura zajokat, döbbentetek? A boldogtalanságuk vagy az izgalmuk, fura viselkedésük volt a taszító? A semmi? A heves egymásnak esés? A hűtlenség?

Miért tabu a szüleink szexusa?

Jóságos Önfeláldozó Gyerekehelyettélő Automatának nincs se szexualitása, se hobbija, se magánöröme. Ő egy üzem, és neki ez a boldogság. Fodrásznál volt már, de csak azért, hogy jól nézzen ki az ovis évzárón.

Noé miatt, akit meztelenül és részegen láttak a fiai, és hiába voltak tapintatosak, Kámot (Hámot), aki elmondta, mit látott, megátkozta. Ez egy archetipikus történet, és valami el van hallgatva benne.

Noé, a földműves, szőlőt kezdett telepíteni.
Amikor bort ivott, megrészegült és meztelenül feküdt sátrában.
Kám, Kánaán atyja látta apja meztelenségét és elmondta két testvérének.
Akkor Szem és Jáfet fogták a felöltőt, mindketten a vállukra terítették, háttal bementek és betakarták apjuk meztelenségét. Arcukat elfordították, így nem látták apjuk meztelenségét.
Amikor Noé fölébredt részegségéből és megtudta, mit tett vele legkisebb fia, így szólt: “Legyen átok Kánaánon, legyen a legkisebb szolga testvérei között.”
Azután ezt mondta: “Áldott legyen az Úr, Szem Istene és Kánaán legyen a szolgája.
Isten adjon tág teret Jáfetnek, lakjék Szem sátraiban, és Kánaán legyen a szolgája.

Mert a szüleink, ezt nem tudom máshogy mondani, elbaszták: köze nem volt az élet áradásához és az örömhöz annak, amit mint szexet űztek, ha egyáltalán. Megfagytak, nem élvezték, csaltak.

Mert mindent traumák, szégyenek hatnak át, és a frusztrált, titkon önös és állatias társadalomban a jóságosan sima felszín alatt tenyészik a vállalhatatlan kéjvágy.

Mert nekünk is csúf titkaink vannak.

Mert rettegünk a pedofília vádjától. Akinek az én egyértelműségemről ez ugrik be, annak van baj vagy zavar a szexusában, az tuti. Aki meg falja a társát, emberien éli meg, kölcsönösen, nem kihasználósan a szexet, annak nincsenek szégyenteli fantáziái.

Itt nem lesz senki, aki ebből arra következtet, hogy mi direkt előttük csináltuk, hadd tanuljanak, vagy hogy részletesen elmeséltem nekik a fantáziáimat. De közvetett jeleit és a témát, a dolog létezését és örömteli voltát nem titkoltuk sose, benne léteztünk az életben, amelynek természetszerű része volt az örömteli szexualitás. És nem voltak csúf titkaink.

Tanuljunk ebben is a skandinávoktól, valami gyönyörű a Peti, Ida és Picuri, Grethe Fagerström és Gunilla Hansson könyve (igen, így hívják őket, most miért?) könyve, meg a Szeretlek könyv is. (A linken a kommentek…!!!)

Nézz szembe a szexualitásod sötét foltjaival — ne valami zavaros, félrenézős, szenteskedő katyvaszt közvetíts a gyerekednek, és méhecskés-virágosat se. Ha hümmögsz és halogatsz, azt tanulja meg, hogy ciki, zavaros ügy ez. A szex az élet áradása. A csönded is tanít.

Sokat írtam már a szexuális felvilágosításról, és mindig ugyanezt:

https://csakazolvassa.hu/2012/07/27/mit-mondjak-a-lanyomnak/

https://csakazolvassa.hu/2013/08/05/beszelnunk-kene-a-fogamzasrol/

https://csakazolvassa.hu/2012/08/10/szoval-a-gyerekeink-felvilagositasarol/

https://csakazolvassa.hu/2014/08/13/anyam-nem-egy-demon/

101 thoughts on “miért viszolygunk a szüleink szexualitásától?

  1. Bagoly is jelentkezik kézfeltartással.
    A szüleimről: a húgaim kb. 16 évesek voltak, amikor ki tudja honnan már, de kezükbe került egy Playboy, vagy valami ilyesmi. Apám elvette tőlük, és közölte, hogy ez nem nekik való. Az én felvilágosításom, na az nem volt. Amikor szóba került a szex, annyi volt a válasz, hogy neked túl korán kezdett viszketni. Lehet, hogy túl korai volt, de valahol ez is a lázadásom része volt, ez is csak egy olyan dolog volt, amivel szembe kellett mennem, és csakazértis. Sok hülyeséget meg is csináltam, így utólag nézve szerencsém volt, hogy nem lett komoly baj a dologból.
    A férjem családja viszont sokkal lazábban állt a dolgokhoz. Mikor összekerültünk, akkor nekem újdonságnak hatott ez a felszabadultság, de nagyon hamar azonosulni tudtam vele.
    Igen, a szex az élet természetes része, a lányunknak is ezt “tanítottuk” – de nem is kellett igazán tanítani. Ha kérdezett, őszintén válaszoltunk, tabuk nélkül – valahogy úgy, ahogy írod. Nem volt sunnyogás, ha meglátott egy csókolózó párt, neadjisten egy képet, vagy üzekedő kutyákat, esetleg egy meleg párt.
    Talán ennek az eredménye, hogy amikor az ő szexualitása szóba került, akkor is tabuk nélkül tudtunk róla beszélni, őszintén.

    Kedvelés

  2. Szüleimnél nem tapasztaltam semmi szexualitásra utalót,csak a szekrényben egy fogamzásgátló kütyüt. Ők szerették egymást,a közelség természetes volt,örültek egymásnak ezt mi tudtuk.
    Ami döbbenet volt a külvilágból jövő pornó,meg a macsó, tapogatós nyomulás.
    A gyerekemnek nem modtunk meséket,nem is terheltük kéretlen információkkal.
    Mikor megkérdeztem tőle kezdő internetezőként,hogy mi az a pöcs,tudta.
    A férjemre hagytam a fiu felvilágositását,mert ugye már 15 éves lesz. Nem volt túl kielégitő az eredmény, ezért nagyon tárgyilagosan megbeszéltem vele, belefoglalva a maszturbálást is.

    Kedvelés

  3. A szüleim szexualitásáról nem sokat tudok, valószínűleg mire én három-négy éves lettem, már nem volt ilyenjük nekik. Viszont arra emlékszem, hogy kiskamaszként, mikor anyám összekerült a pótapukámmal, erősen irigykedtem, hogy nekik lehet 🙂
    Mi is mindig annyit mondtunk el a lányoknak, amennyit éppen kérdeztek, de az mindig benne volt a levegőben, hogy a szexualitás örömteli, sugárzó, szuper jó dolog, és ha nem ilyen, akkor inkább ne. Mondjuk apukájuk vagy tíz éve teljesen aszexuális, de erről is volt velük beszélgetés, hogy ilyen is van, és ez is normális, szerelmeskedni se nem tilos, se nem kötelező…
    Lehet, hogy ha a kedvessel lennének közös gyerekeink, probléma lenne ez, mert ő prűd családban, tabuk között nőtt fel, ezt csak intelligenciával nem lehet levetkőzni szerintem. Peti, Ida és Picuri alapmű, nagyon szerettük, elég korán bekerült a családba.

    Kedvelés

  4. Sziasztok! Még nem írtam ide, de gyakran olvasgatom Éva írásait és a kommenteket, érdekesnek találom őket.
    Negyven éves vagyok és azt gondolom, a szexualitással való foglalkozás nagyon jól mutatja a mi korosztályunk és a szüleink közötti különbséget. A szüleim sosem beszéltek a szexről, csak lekicsinylő megnyilatkozásokat hallottam tőlük, ha már…, sajnálom, hogy nekik ez ennyit jelenthetett.
    Nekem is van két gyerekem és nagyon fontosnak találom, hogy az igazat és a valósat hallják tőlem. Törkszem rá, hogy tudják, ez milyen nagyszerű dolog tud lenni és mindig elmondani nekik, amire kíváncsiak. És azt is fontosnak találom, hogy ne csupán verbálisan mondjam ezt el, hanem lássák rajtunk, hogy ez valóban így van. Hogy lássák, jó nekünk, ha megérintjük, megcsókoljuk egymást, hogy ez nem szégyen, nem húzódunk el egymástól csak azért, mert éppen ők is ott vannak, vagy odajönnek.

    Kedvelés

  5. Emlékszem egy beszélgetésre anyámmal, kb. 10-11 éves lehettem. A szexről volt szó, nem tudom miről pontosan. De egy ponton megkérdeztem, ugye ti már nem? Mire anyu elég kikerekedő szemekkel mosolyogva válaszolta, ugyan mi okunk lett volna rá, hogy abbahagyjuk? Az érzésre emlékékszem, hogy ez megrázott. Így utólag végiggondolva, jó indikátora annak ez a történet, hogy nagyon nem volt rendben valami, kommunikációban biztosan nem.

    Kedvelés

    • Ti már nem, mert most már mi jövünk, ti meg öregek vagytok, és az a dolgotok, hogy minket ellássatok.

      Igen, az érthető, ha az ember nem tapasztalja elsődlegesen szexuális lényként a szüleit. Csak annyi a szemforgatás, ahogy a behízott apuka a saját kicsi kamaszlányát óvja, udvarlót befenyegeti, a más kamaszlányát meg simán használja. Ahogy egy anyához nem méltó, hogy nemtudommi, de az elvált, gyerekes kolléganő, aki másvalakinek az anyja, jó lesz arra is.

      Kedvelik 1 személy

      • Ebből az utolsó 4 és fél sorból kéne óriásplakátot csinálni! Nagyon ott van, és olyan kevesen gondolják ezt át.

        Kedvelés

    • Az én anyám erre a kérdésre a követlezőt válaszolta: nekem ehhez semmi közöm. Ez azért volt nagyon döbbenetes, mert nálunk verbálisan a “nálunk mindent meg lehet beszélni” jelszó megvolt, de a gyakorlatban ez mégis így működött. Máig érzem, ahogy darabokra tört bennem a szüleim nyíltságába vetett bizalmam. És ez aztán végigkísérte az egész gyerekkoromat. Egyszer találtam egy doboz óvszert a szüleim fiókjában, de már eszembe sem jutott bármit is kérdezni.

      Kedvelés

    • (Egyelőre) Örökzöld falfirka, hogy az ember először akkor döbben meg, amikor kiderül, hogy a szülei is csinálják, másodszor meg akkor, amikor kiderül, hogy a gyerekei is.

      Kedvelés

  6. Nekem azért volt furcsa, zavaró és megdöbbentő a szüleim szexualitása, mert nekik is az volt. Tabu, feszültségforrás, frusztráció. Sosem viselkedtek természetesen szeretve, intimitást sem láttam tőlük, mondjuk nem is nagyon voltak jóban. Anyám próbálta természetességgel kezelni a kérdést, de ott nem lehet, ahol nincs szex. És a nincs szexből fakadó frusztráltság és gyűlölet mérgez minden mozdulatot.

    Kedvelik 1 személy

    • És ezt még megfejelte egy abúzus is, a hímvessző látványa sokkolt akkor, nem láttam természetesnek, hanem inkább ilyen szörnyű, ijesztő és taszító valaminek. Ez felkeltette egyébként az érdeklődésem a szex iránt és ráébresztett hogy van egy titkos, gyerekek számára nem látható, tabusított világ ami ki tudja mi minden szörnyűséggel van tele..! Sikamlós utalások, kínos viccek néha utaltak ennek a másik világnak a létezésére, de arra sohasem, hogy ez a világ és az a világ egy és ugyanaz, legalábbis annak kellene lennie. Szégyen, sötét és félelem övezte ezt a témát fejemben, egészen addig míg egy jó terapeuta kezébe nem kerültem.
      Fixa ideám, hogy majdnem mindenkinek kéne egy kis terápia ezzel kapcsolatosan, keveseknek jutott egészséges szexuális attitűdű család.

      Kedvelés

      • Jo, hogy mondod ezeket a vicceket. En ezt ugy utaltam, nem tudtam hova tenni, es emlekszem az maradt meg, hogy tobbnyire tohonya, visszataszito, rofogo ferfiak szajat hagyjak el az ilyen viccek es nem, nem ertem, illetve aztan valahogy osszekapcsoltam a mar latottakkal es olyan undor is keletkezett bennem, hogy errol, hogy lehet igy. Az nagyon eros benyomasom is megmaradt, hogy mi ebben a jo, ha errol ilyen megvetessel es lealacsonyitoan rofognek es ezt, nem, nem es nem. Es kozben meg a jelenlevo nok ra-raszolnak az igy viccelodo ferfiakra pironkodva, vagy kiterelnek es csak pisszegnek. Es mire odakerultem, addigra mar annyira beijesztettek, megremisztettek, annyira lerantottak a porba az egeszet, hogy tiszta szorongas es szennyerzet volt az elso csok is.

        Kedvelik 1 személy

      • Úgy ahogy mondod. Semmi igazán nagyszerű vagy tiszta érzés nem övezte ezt már, elsunnyogott pornókazetta nézések és ijedt diskurálások a kortársakkal.. Ennyi. Szerencse, hogy a szex iránt érzett belső lelkesedésemt igazából ez nem ölte meg, de csak annak köszönhetően, hogy nagyon erős. És persze, hogy feldolgoztam a traumák jó részét.

        Kedvelés

      • Hu, nagyon igy, es egeszen koran tinilanykoromra mar ott dobolt a fejemben az, hogy ne, ne, ne, eszkoz vagy, csak hasznalni akar … aaa …. mikozben meg izgatott a mar nem is annyira nagy titok, meg ott voltak pld. az olvasmanyok, amelyek valami egi-foldi csoda kepzetet keltettek. Csomo visszas erzes, tilalomfa, gyomorgorcs, felelem. Ami engem illett, egyaltalan nem vagyok benne biztos, hogy letettem ezeket.

        Kedvelés

  7. Engem kiskoromban nem erdekelt sem a szuleim, sem masok szexualis elete, tok szar lett volna ha beszelnek rola, foleg miuatan nalunk is tabu volt es nem az elet termeszetes resze. Itt van a kulcs, szerintem is, hogy nem kell ezt sehogyan sem kezelni, az elethez tartozik es ha kerdez a gyerek akkor nem kell mellebeszelni. Anyam osszes mondadoja annyi volt, hogy “mostantol terhes lehetsz, ugye tudod?” Kurvara nem tudtam, hiaba volt a biologia ora, 14 evesen hittem meg a tundermesekben. Amikor a fiuk behoztak porno ujsagot a suliba es a lanyok orra ala dugtak en szabalyosan sokkot kaptam, visszataszitonak lattam es remenykedtem benne, hogy csak valami trukk felvetel, mert az nem lehet, hogy a szerelem ilyen alpari legyen.

    Kedvelés

    • “Amikor a fiuk behoztak porno ujsagot a suliba es a lanyok orra ala dugtak en szabalyosan sokkot kaptam, visszataszitonak lattam es remenykedtem benne, hogy csak valami trukk felvetel, mert az nem lehet, hogy a szerelem ilyen alpari legyen.”
      ugyanigy jártam én is luc, és még nagyon sokáig nem éreztem magam szexuális lénynek.

      Kedvelés

      • Valahol olvastam, hogy azt kutatták, melyik károsabb a felnőttkori életre, a kamaszkori agresszió (agresszív filmek, videojátékok, sportok nézése és űzése) vagy a kamaszkori pornófogyasztás. Egyértelműen kiderült, hogy a pornó még az erőszaknál is rosszabb, megbénítja a fiatal felnőttek életét, és nem csak a szexuális életét.

        Kedvelés

    • Nekem eleg sokszor sikerult talalkoznom a szexualitassal egeszen kicsinek is ugy, hogy kifejezetten sokkolt, meg elsirtam magam rajta. Igy turtam ki a szuleim szekrenyebol egy-egy pornolapot, igy lestem meg egy filmreszletet, amikor ejszaka csak pisilni indultam, igy nyitottam ra a szuleimre, volt, hogy eszre se vettek, en meg csak alltam es neztem, majd sirtam, es meg most is emlekszem a szorongasra, meg nemely ezzel kapcsolatos almomra, arra, hogy kifejezetten feltem attol, amit lattam (valahogy olyan brutalisnak is lattam abban a helyzetben az o szeretkezesuket is), kerdezni persze nem mertem, mert apam, anyam valtozo intenzitassal es aranyokkal hol prud, hol vaskalapos, hol alszent volt a temaban … mikozben engem 16evesen is nagyon megalazo modon vitt haza, a kocsijaba tuszkolva, hogy mit kepzellek, hogy 10evvel idosebb fiuval csak ugy orak hosszat beszelgetek, meg terhes leszek, meg szobafogsag es aztan minden tilalomban tortent, titkolva … jo par ev eltelt, mire razizzentek, hogy jobb, ha a “lovag” ott alszik nalunk es igy tovabb. Ah, ugy ment felre, ahogy csak lehetett.

      Kedvelés

      • Én a szüleimet nem láttam ilyen helyzetben soha, ellenben anyámat és a második férjét igen. Hat-hét éves lehettem ekkor, már olvastam a Peti, Ida és Picurit, és felismertem, hogy mi történik. Nem ijedtem meg, nem is undorított, inkább vicces volt, hogy mi a francnak nyögnek annyira, de mégis féltem, hogy észrevesznek, és balhé lesz. Úgy történt ugyanis, hogy egy szobában aludtunk anyu, én meg a húgom, anyu az egyik ágyban, mi meg a másikban. Éjszaka érkezhetett anyám pasija, és én már az eksönre ébredtem, és próbáltam elbújni a takaró alá, nehogy rájöjjenek, hogy ébren vagyok. Szerencsére sikerült visszaaludnom…

        Kedvelés

      • Errol az jutott most eszembe, hogy ugy ot ev koruli lehettem es minden ejszaka probaltam bekuncsorogni magam anyam melle az agyba. Ket agyuk volt egy haloszobaban. Atbattyogtam es kertem anyamat, hogy “vegyen magahoz”…azt mondta most nem lehet, erre probalkoztam volna apamnal akinek csak a hult helye volt az agyban, kerdeztem anyut, hol van az apu? erre o, kislanyom apad kiugrott az ablakon. A pizsomaja szanaszet hanyva a padlon, rogton feltunt es meglkerdeztem, hogy de hat meztelenul ugrott ki az apu, anyam valasza, hat tudod melege volt most apadnak. Gyanus volt, hogy anyam jobban puposodik a paplan alatt es osztonosen ereztem, hogy jobb ha elsomfordalok, mert itt olyasmi tortenik ami nem ram tartozik. Szerintem apam sakadt a rohogestol…
        A szuleink azert tartottak ezt tabunak mert az o szuleik meg szigorubban kezeltek a szex ugyeket, keveseknek volt modjuk ezt tulhaladni.

        Kedvelés

      • Viccesek vagytok!
        Nekünk egy harmatgyenge, hirtelen hevületből jött kísérletünket szólta meg egy alig több mint kétéves, hogy ki szuszog ennyire, anya?! Nagyon röhögtünk, pedig ma is meggyőződésem, hogy aludt … és mégsem.

        Kedvelés

      • lehúzott, amit írtál a szüleid hozzáállásáról, de ez a kis szösszenet mindent jóvá tett

        Kedvelés

      • Jo neked!
        Annyiszor szorongok ezen, hogy uristen, atombiztos helyen szeretkezzunk, mert olyan rosszak az emlekeim, meg tenyleg nem tudom elfelejteni, hogy amikor meglattam a szuleim, olyan volt, mintha odalett volna minden, vilagvege, meg nem mertem kerdezni, ok egyszer eszrevettek, de aztan nem mondtak semmit, az is megvan, hogy azt gondoltam, hogy ez nekik faj, a hangok, meg a ket test egymason, feltem, hogy baja lesz anyamnak. Hu, de rossz volt.

        Kedvelés

      • Nem tudom, ebből van-e olyan, hogy valaki meglátja és nem borul ki. A szülők szexualitása mindenkinek kiborító, akit csak ismerek. Hogy nekem az volt, még az ötlete is, az egy dolog, az én szüleim igazán rondán bántak egymással, és nincsenek emlékeim abból az időből, amikor még nem.. De ott a húgom (más anyától), aki alig huszonéves, gyönyörű, kigyúrt, olyan felszabadult, amilyennek feminista nézetekkel szeretnénk a nőket, szégyentelenül sokat keres 24 éves kora óta és egyre inkább, független, és kis képzavarral, azt tűz a puncijára akit csak akar (és gátlástalan), na ehhez képest elég volt csak egy annyi kérdést felvetnem, hogy szegény öreg apánk csak azért lájkolja a neje (hugi anyja) minden agyament faszságát FBn, mert fél hogy a betevő szex nélkül marad és egyből kitört belőle a broááááf és ilyet többet ne mondjak, mert nem akar rágondolni 🙂
        Vekerdy is írt erről, szerintem értelmeset.

        Kedvelés

      • Nem tudom, en sem.
        Naluk is az volt, hogy ekozben egyebkent iszonyuan bantak egymassal, igazabol ezert feltettem talan anyamat is abban a helyzetben.
        Majd Vekerdyt megprobalom megkeresni, kosz.

        Kedvelés

      • Valami olyasmi volt, hogy a konkrét rajtakapás szorongást okoz minden gyerekben, minél kisebb és minél kevésbé tudja értelmezni, annál inkább és általában agressziónak látják. Olyan szülő kérdezte, akinek többször felriadt a gyereke és panaszkodott, hogy viharral álmodott. Szerinte ez eléggé tipikus álom tipikus szorongással olyan gyerekeknél, akik szemtanúi voltak félig-meddig vagy egészen a szüleik szexuális aktusának. A válasza szerint minden gyereknek marha jó, ha a mindennapokban látja, hogy a szülei szeretik, megölelik, megsimogatják egymást, tetszenek egymásnak, van köztük intimitás, viszont az ilyen jelek és a konkrét szexuális aktus közt van egy határvonal, amin átmenve már nem jó nekik ha többet is látnak.
        Fura, de puszta tapasztalati alapon úgy tűnik, hogy igaz, tényleg soha senkitől nem hallottam azt, hogy legalább ne nagyon utálkozva élte volna meg azt, hogy a szülei nem egyszerűen csak addig szexeltek amíg megcsinálták őt, esetleg a testvér(ei)ét, és aztán szépen abbahagyták. Biztos az alkotás önzése az alkotóval szemben 🙂 én készen vagyok, mostmár hagyd abba! 🙂

        Kedvelés

      • Az igen, az tuti, hogy a gyerekek olvadoznak, ha olelkezni, egymast abajgatva latnak, azt nagyon nezik, vihorasznak, kifejezetten tetszik nekik, megy a bazsalygas.
        Meg az is lehet, hogy egyszeruen nem kapcsolodhat meg ossze a szeretet, meg a szeretkezes, hiszen pld. amikor oket szeretgetjuk, akkor az nem ilyen. Aztan meg mar a sok otrombasag, felelemkeltes miatt nem kapcsolodik ossze legtobbszor. Vagy nemtom. Nem tudom megfejteni teljesen, miert borultam ki, miert feltem.

        Kedvelés

      • hát, én ebben nem hiszek, inkább szvsz arról van szó h a gyerek nem látja kicsiként szexelni a szüleit/más embereket, ezért nem abba nő bele, hogy ez a dolog létezik úgy egyáltalán. más kultúrákban, ahol nincs ez a nagy különalvás- és leoltottvillanynálszexelés-mánia, szinte biztos vagyok benne, hogy nincs ekkora fenék kerítve a dolognak.

        a fasztól is nyilván megijed, aki sose látott még olyat.

        amúgy én nem látom, hogy mondjuk miért lenne olyan nagy különbség abban, hogy a gyerek játék gyanánt a szülein ugrál meg kiabál meg hogy a szülei egymáson ugrálnak meg kiabálnak. szvsz inkább valami kulturális tabu lehet ebben, amit a gyerekek kiszagolnak.

        Kedvelés

      • azt nem tudom, hogy en kiszagoltam-e valamit vagy sem meg egeszen kicsin (illetve azt sem tudom, hogy egeszen kicsin/mennyire kicsin kiszagolhato-e/szagolhato-e ki barmi), csak az emlekeim vannak, meg az, hogy kifejezetten nem esett jol, rosszul esett, meg akkor sem, amikor nem vettek eszre, hogy odakerultem … szoval nem azert nem esett jol es csak utolag, mert ok teremtettek meg aztan az eszrevetelemet kovetoen azt a szegyenkezos-tabus legkort, amelybol aztan kiszagolhattam a kulturalis izet.
        arra en is nagyon kivancsi vagyok, hogy mi van ott, ahol nincs a kulonszobazas meg a jarulekai
        mondjuk nalunk tobbnyire egyuttalvas van, viszont nekem kell a kulon kejszoba … nem ketlem, hogy kulturalis is az izem, legyen csak, ez van, nekem igy nyugis/megnyugtato tobb szempontbol is
        ettol meg asszem azert boven rendben leszunk hitelileg

        Kedvelés

      • de ha emlékszel, akkor minimum páréves voltál már, azért az már kicsit se kulturálisan ártatlan életkor. meg eleve maga az a helyzet, hogy külön alszol és beóvakodsz a szüleidhez, ahol nem kívánt vendég vagy éjszaka, az se biztos hogy kedvez annak, hogy ez ne valami ijesztő/idegen/stb legyen.

        Kedvelés

      • Szerintem a gyereket nem igazán érdekli a szülők szexualitása, nem lehet szülőn kereszrül megközeliteni a jelenséget,nincs hogy,ösztönösen is viszolygunk keverni a szülői melegséget a szexuális megnyilvánulással.
        Vannak pl olyan rémálmaim,hogy a fiutestvéremmel szexelek.
        A másik borzalmas jelenség sok családban ahol az apa szexuálisan közeledik a lányához. Ezek borzalmak,de sajnos léteznek.

        Kedvelés

      • meg aztán nagyon sok olyan momentum van az életben, amit egy kisgyerek agressziónak értelmezhet, aztán mégsem az (pl. tánc, játék a nagy gyerekkel, harcművészet stb), és azokkal „valahogy” mégse szoktak ilyen gondok lenni hogy az milyen hűdenagy gyerekkori trauma, hogy a mondjuk az apám meg a nagytesóm kergették egymást egy fakarddal és ordítottak mint a sakál. 😀

        de hát ugye nyilván az van, hogy az ember éjszaka egyedül fog „rányitni” a szüleire, mert máskor nem csinálják egy kicsit se, nehogy a gyerek tudomást szerezzen arról ami nem neki való, aztán vagy ott álldigál szegény az ajtóban, vagy észreveszik és megijednek, elkezdenek szégyenkezni meg sunnyogni, akkor meg nyilván érezhető, hogy most valami rosszban sántikáltak. szóval teljesen érthető, hogy így akkor inkább ne is legyen sehogy vagy nemtom.

        Kedvelés

      • Hat nemtom, azert nem valoszinu, hogy szeretnek ratjtakapva lenni a kis gyerekeim altal. A szeretkezes maganugy, azt sem szeretnem ha a szomszed lesne meg, minthahogy en sem lesnem meg a szomszedot vagy akarkit. A szex nem osszcsaladi projekt akarmilyen termeszetes is, csak nem kell tulmerevizalni, meg ugy beallitani mintha valami szuksegszeru de “tisztatalan ugylet lenne. Ilyesmi.

        Kedvelés

      • De nem arról van szó, hogy a szemük láttára szexelünk-e, hanem hogy ügyet csinálunk-e abból, ha meglátják, hogy viszonyulunk hozzá. Meztelenül járkálni sem szoktam előttük pl. de ha meglátnak meztelenül, akkor sem teszek úgy, mint ha borzasztó dolog történt volna.

        Kedvelés

      • Hát Mau, az én szüleim igen jó étvágyúak lehettek, mert du-i alvásból ébredve garázsban, spájzban vagy spejzben is nyitottam rájuk 😀 … utóbbinál már észrevettek.

        Kedvelés

      • ‘a fasztól is nyilván megijed, aki sose látott még olyat.’

        Igen, és nekem például jól jött hogy megijedtem, mert kimenekültem a helyzetből. Nyilván a helyzetre való felkészítés sokkal jobb megoldás, bár nem tudom hogy egy ötévest hogyan készítesz fel az abúzusra. Vagy a ‘faszra’.

        Kedvelés

      • én speciel arra gondoltam, amikor tizenévesen valami idegen csúnya izének látják az emberek, asszem ilyen történetet is olvastam.

        de ha nem megijedsz, hanem mondjuk tudsz beszélni róla a szüleinek, hogy az xy mutogatta a farkát, és a szüleid meg feljelentik, akkor is tudtál volna mit csinálni, nem? mármint nem biztos, hogy az védett meg, hogy nem tudtad, mi az, akár le is fagyhattál volna az ijedtségtől.

        Nemtom nekem vmi olyasmi lenne a célom, hogy ha a gyerek találkozik egy lehetséges abúzerrel, akkor lehetőleg ne traumatizálódjon egy életre, hanem 1. röhögje ki és küldje el a halálfa szárára 2. beszélje ki minden elképzelhető fórumon minket is beleértve. Ehhez nyilván kell egy olyan elem, hogy az szülő/óvónéni/úszóedző/ovistárs ne legyen abszolút tekintély, meg egy olyan hogy legyen valami használható fogalma a szexualitásról/testről, illetve az is, hogy mi magunk ne szoktassuk hozzá az erőszakhoz és tüntessük azt fel elfogadhatónak.

        Mert kb attól virágzik az abúzus, hogy a gyerekek nem értik, mi történik velük és a szégyenteljes titok miatt (vagy mert az bántalmazó megfenyegeti őket) nem mernek beszélni róla.

        http://gyereksorsok.hu/2015/04/30/gyurko-szilvia-szexualis-abuzus/
        Ebben a cikkben pl GySz. aszondja, hogy:
        „Volt pár éve egy ügy, ahol a szomszédban lakó mostohanagyapa zaklatta az óvodáskorú gyerekeket éveken keresztül. A szülők sírva mesélték, hogy elképzelni nem tudták, hogy ez előfordulhat, sose volt a szexualitás téma otthon, a szülők nem meztelenkedtek, a kisfiút és a kislányt külön fürdették. És sajnos azt kellett mondani, hogy éppen ezért történhetett meg. Ez a fajta tabusítás kedvezett annak, hogy a szomszédban lakó nagypapa három évig bántalmazhatta a gyerekeket, és a szülők maguk vitték át őket, hogy vigyázzon rájuk.”

        Kedvelés

      • mmint persze nem tudom, hogy neked mi hogy és nem is akarok belenyúlni, visszaolvasva ilyennek is hangozhat, bocsánat.

        csak hogy mondjuk ott van az iskolai bántalmazás, az is tud olyan gyilkos lenni, mint a szexuális (nem érdemes a bántalmazásokat rangsorolni), abban is lehet traumatizálódni, meg lehet felismerni, hogy mi az és kiállni ellene. kb a szocializáción meg a hátországon múlik, hogy meg van-e engedve az utóbbi. a szexuális bántalmazásnak (és a nemi erőszaknak) pont az a nagy méregfoga, hogy az egész szexualitás tabu, szégyen és titkolózás veszi körül, nem olyasmi, amit csak úgy elmondasz, feljelentesz (gyerekként egyáltalán tudod, hogy van ilyen), mittomén. ezért könnyű a hatalmat erre használni.

        Kedvelik 1 személy

      • én érteni vélem, hogy miért tűnök belemászósnak (erős, álatalános kijelentéseket fogalmazok meg nagy lelkesedéssel, és nem annyira veszek tudomást az egyéni sebekről [a sajátjaimról se, csak az ugye nem látszik]).

        meg itt most pl. egy nagyon mély (legalább száz évre visszamenő) kulturális alapvetést kerülgetünk, ami szerint „a gyereknek” rosszat tesz a szexualitás mint olyan látványa, tudomása, bármije, meg hogy mindenki retteg az abúzustól, vagy hogy ő nehogy véletlenül valamit rosszul csináljon.

        nem egyszerű úgy kritikát megfogalmazni ezzel kapcsolatban, hogy az ne tenyereljen bele valakinek a félelmeibe meg rossz érzéseibe (főleg úgy hogy igen sok embernek traumatizált a szexualitása, akár volt valamilyen formájú abúzus áldozata).

        Kedvelik 2 ember

      • Tudom Mau hogy így van, azt is hogy nem az abuzált gyerekekről írtál, és a mondandóddal is egyetértek.
        Csak gyomorszájon vágott az a mondat.
        Hát ez van, amikor olvastam épp az esetemen gondolkoztam és azon, hogy mit tehettek volna, és én mit tehetnék majd a gyerekemmel, hogy ez ne így végződjön. Úgyhogy az időzítés volt a ludas, tulajdonképp. 🙂

        Kedvelés

      • En is szeretem mau velemenyeit, de a mai mau hsz. sokkal tisztabban van levezetve a tegnapi maskepp is ertelmezheto, pont nem belemaszossaga folytan.

        Kedvelés

      • Azon tűnődtem el, hogy lehetnek-e abszolút tekintélyek. Hogy lehet-e a tanító néni, az úszóedző, a kosáredző, a fociedző, a szomszéd tekintély. Mert én pl kifejezetten értékelem, hogy a gyerekem tanítója (az egyik mindenképpen), az úszóedzője, és a keresztapja hiteles, megbízható személyek, ismerem őket, ezért sose vonnám kétségbe, amit mondanak, ha velük van a gyerekem. Viszont eléggé viszolygok attól a helyzettől, hogy az iskolai kosáredzővel még csak nem is találkoztam (hallomás alapján nem lehet gáz, de ki tudja?), és lehet, hogy a felsőben tanító tanárokkal is félévente egyszer fogok beszélni. Most akkor hogy van ez? Valamennyire mégis el kell fogadnia a gyerekeknek, hogy a velük törődő felnőtteknek szót kell fogadni, nem tudom előre kiválogatni, hogy neki mindig, neki csak akkor, ha nem mond hülyeséget. De van arról is tapasztalatom, hogy igaz az, amit a gyerekem itthon mond, és a tanára hazudik, így viszont nem lehet tanítani őt, ezért az ilyen viszonyokat elvágtam, a gyerekem mellé álltam. Remélem, ha nagyobb gáz lenne (bántalmazás, mutogatás, mittudomén), akkor is el meri majd mondani, mert tudja, hogy elhiszem neki. Ingoványos terep ez, na. Kell a tekintély is, de a kételkedés is egészséges.

        Kedvelés

  8. Szervusztok! Persze én is olvasom a blogot, sok mindent kihagyok, aztán visszatérek stb. Na, a mai kicsiklandozott belölem egy választ, mert én a magam érzése szerint túl sokat tudtam a szüleim szexualitásáról, másrészt mert érdekel pesze, ki hogy látja mai szemmel a régi énjét.
    Nekem az anyám gyerekkoromban (14-ig számolom) kimondottan az orromra kötötte a szexualitását. Ez nekem akkor elég nagy ütés volt minden egyes alkalomkor. Pld. hogy ki a szeretöje (soknak tünt, sose egyszerre több, mindig férjes volt, kisvárosban laktunk, öt is mindenki ismerte), hogy épp most jött vissza onnan, de ott “gruppenszexeltek” (kicsit részletezte is ezt emlékeim szerint) és neki az ilyesmihez abszolut semmi kedve. Meg hogy apám néha megeröszakolta ittasan. Meg hogy volt 9 müvi vetélése elöttem, mert örá csak ránézett az apám és már terhes ist lett (a mítosz egyik szerves része). Otthon volt pár szexuális felvilágosító könyv (Lux Elvira???), amit persze suttyomban olvastam (istenem, akkor még rosszalották az önkielégítést). De a szeretök csak a válás után jöttek. Most hogy 40 vagyok, persze értem a dolgot, a libidóm hasonló lehet, hajt a vágy engem is. Bevallom, nagyon lenéztem öt ezért fiatal felnöttként (volt más nehéz dolog is a batyuban), most meg úgy vagyok vele, hogy nekem ez milyen eröt adott, hogy ma ilyen ny´ltan tudjam kezelni a vágyam. Ami persze nem elöny sokszor, de mégis, sztem ez a helyes irány. A munkámban is megjelent a szexualitás, mint tárgyi sík, szóval átfordult a viszonyom az anyám “kicsapongós” énjéhez. A saját lányomnál nagy figyelemmel kísérem, ahogy a testét felfedezi, meg aza enyém, meg másét. A múltkor (5 évesen) felfedezte a fényképezögépet és csinált egy csomó képet. Ki akartam törölni öket, mikor láttam, hogy van pár köztük a puncijáról meg a fenéklukáról is, ettöl úgy elérzékenyültem (a büszkeség), hogy megfogadtam, elmentem ezeket az elsö képeket, mert annyira mutatja, hogyan látja ö a világot. Ja, és hogy miért ciki a szülök szexualitása? Erröl eszembe jut, hogy rengeteg homoerotikus álmom volt anyámmal, egészen a 20-as éveim végéig, ami megrendített, de úgy fogtam fel, hogy ez a tudatalatti és nem kell aggódnom. Asszem nekem nehéz volt elfogadni, hogy öt is meghívták abba a buliba, ahova engem 14 évesen elvitt a 32 éves csávó, akibe szerelmes voltam (plátói maradt). Szóval, ez a generációs különbség, ez a lényeg. Hogy most én vagyok a jó csaj és nehogy má öt vigyék a táncba.

    Kedvelés

      • Neee.

        A másik, amikor néha ventillálunk posztban, kommentben az anyaság ellentmondásairól: na, ezért nincs gyerekem, de jó!

        Annyira sértő, mások létezését vagy inkább a létezés mint olyan értelmét megkérdőjelező, és még belerúgós is a másikba, hogy na, te így jártál.

        Kedvelés

      • Nekem is. Azt nehezen tudom elkepzelni, hogy az olyan mamatol gyerekkorban szerzett infok, mint hogy a mamat a papa megeroszakolta parszor, vagy muvivetelesek es a gruppenszex amihez nem is volt kedve, hozzajarulnanak a termeszetes, arado felnottkori szexualitashoz. Ha most igy van, akkor lehet, hogy nem ebben gyokerezik, hanem teljesen mashol es tobb koze van hozzad mint a mamadhoz. vagy ugy ertetted, hogy annak ellenebn lett ilyen?

        Kedvelés

      • Az anyám csinált egy csomó határsértö dolgot velem. ebböl egy dimenzió a szexuális életének a velem való (de akkor is szürt) megosztása. Végül is azt tapasztaltam meg, hogy az anyám éli, magabiztosan, ugyan nem sérülésektöl mentesen, de éli és felvállalja azt a szexualitást, ami neki (!) örömteli. Hogy nem csak háziasszony, gondoskodó/ határtszabó anya, meg munkamániás nö, hanem szeretö is. Ez egyszerüen hozzá tartozott (nem a magas sarkú cipö, meg a smink, hanem a szenvedély). És azt is megtapasztaltam, hogy egyedül nevelö anyaként le mert lépni a szeretöjéhez és otthon hagyott egyedül (kb. 14 évesen). Nem volt egyszerü annak a kis csajnak ezeket eltennie úgy magában, hogy az ne legyen félelemtöl mentes, ambivalens stb. De ma úgy látom, hogy az Sem csak rossz, ha látványosak az ellentmondások, ha nincs az élet kivasalva, hanem ráncos maradhat. Amit én másképp csinálok a saját lányommal, hogy a gyerek nyelvén mondom el neki azt, aki vagyok. Tehát nem azt mondom, hogy ami zavart, az most elönyömre vált, hanem az üzenete felém kihívás volt, amibe bele is lehet pusztulni, de erösödni is lehet rajta.

        Kedvelik 1 személy

    • szerintem az, hogy partnerként kezelsz valakit, nem feltételezi azt, hogy rá kell önteni mindent vagy lelki szemetesládának használni (a barátainkra sem öntünk rá mindent, ha nem olyanok, akik szeretik a ráöntést), szóval ebben akár követhetett is el hibát attól még, hogy az átláthatóság jó elv. nyugodtan érezheted úgy, hogy lelki szemetesládának használt és jobb lett volna, ha nem teszi.

      ennek megítélésében mondjuk más az, amit tizenévesen, a kortársakhoz görcsösen hasonlítani akarva gáznak éreztél (pl. azt, hogy mondjuk vkinek szeretői vannak, „há’ milyen az má’ hogy anyám nem ül meg a seggén és malmozik otthon”-jelleggel), meg amit később is annak ítélsz.

      meg az is lehet, hogy ez nem anyád „sara” volt, hanem inkább a világé, ahol a férfiak hajlamosak kihasználni a nőiket. egy (vagy egy csomó) egészséges, kielégítő párkapcsolatot átláthatóan megélni nyilván felemelőbb látvány gyerekként is, mint egy (csomó) egyenlőtlen, bántalmazó kapcsolatot.

      (nekem is megosztós anyám volt nagyon sok szarral, amit el kellett szenvednie, nekem is idő kellett, amíg helyreraktam [nem a megosztást, hanem a szart])

      Kedvelés

  9. Nekem anyám azt mondta kamaszként, hogy ne feküdjek le a pasikkal, mert akkor rendszeresen akarják majd. Nem voltunk olyan viszonyban, hogy elmondjam neki, hogy én milyen rendszeresen akarnám. 🙂

    Mindenesetre anyám örömei(nek hiányá)ról sokat elmond. Sajnálom, nagyon.

    Kedvelés

  10. A Peti, Ida és Picurit a nővéremnek vette anyám. Én nem nézhettem meg. Aztán az egyik lány behozta a suliba, talán harmadikosok lehettünk. Otthon mondtam, hogy akkor most odaadhatná szerintem nekem is. Előkereste, de nem szívesen, és mondott dolgokat, nem tudom mit, csak a szégyenérzetre emlékszem. Nem, nem volt téma nálunk egyáltalán. Keresztanyámtól kaptam csak egy könyvet, valami ilyen “így működnek a lányok meg a fiúk”, de talán anyám elpakolta azt is, ha jól emlékszem. Viszont kb. 8-9 évesen játszottunk az emeleten, én, egy barátnőm, meg az öccse, és találtunk az ágy alatt egy könyvet. Rajzolt képek voltak benn különféle pózokról. Azt hiszem, akkor tudtam meg, mi az a francia, meg hogy szájba is lehet venni. A megvilágosodásom pici mozaikdarabokból történt teljesen véletlenszerűen, sok-sok év alatt.

    Kedvelés

  11. Volt iskolai felvilágosító óra a testi funkciókról, de szerelemről, intimitásról semmi. Menet közben felszedtem, amit tudni kell mások példája, elmondása alapján. Szülőkre nyitás nem volt, csak éjjel hangokra keltem, azt hittem, bántják anyát. Bekopogtam a szobájukba. Megharagudtak, anya visszavitt a szobámba, és mivel bőgtem (nem tudtam, miért mérges) velem aludt akkor éjjel. De méregből, nem azért, hogy vigasztaljon. Pf…

    Kedvelés

  12. Miért viszolygunk?

    Én iszonyú szégyenlős kamasz voltam, köszönhetően annak, hogy a szexet anyám, aki nevelt, nem létezőnek kezelte, és soha nem beszélt róla, így ez alapján valami borzalmasan szörnyű dolognak képzeltem.

    Apám csak arra volt képes, hogy ízléstelen vicceket meséljen, és bunkó utalásokat tegyen például arra, hogy mekkora melleim vannak, biztos sok falhugyozó akar majd közéjük feküdni – ekkor voltam 14 éves, és ettől a szex undorítónak és mocskosnak tűnt, a férfiak pedig rosszabbnak, mint a disznók.

    Az olvasmányaim szerint viszont a szerelem és a szex a legszebb dolog volt a világon, így aztán elég visszás volt a viszonyom vele. Óriási szerencsém, hogy végül felnőve mégis normális és boldog lett a szexuális életem.

    Érdekes módon, a negatív hatások ellenére sem irtóztam soha attól a tudattól, hogy a szüleim szexeltek, amikor létrehoztak, nem tudom, miért. Tudtam, hogy régen nagyon szerelmesek voltak egymásba és így logikus volt, hogy szexeltek is – ugyanakkor az egészből eléggé kiábrándított, hogy láttam, mi lett abból a nagy szerelemből.

    Kedvelés

  13. Anna,Lucerna,nekem nem érthetetlen Júlia mondandója.
    Ő is leirta a poszt témájával kapcsolatos gyermekkori élményeit,ami nekem nagyon bizarr,idegen,de ha ilyen is van tudomásul vesszem.
    Azután párhuzamba állitotta a felnőttkori felfogását a gyerekkorival,ezt tárgyilagosan.
    Hogy most megérti az anyját az természetes.Miután megismerte a szexualitást,nem gyerek szemmel nézi,másképp gondolkozik,felvállalja saját szexualitását.
    A tények súlyosak,de az irodalom is tele van ilyenekkel.
    Szóval én értem Júliát.

    Kedvelés

    • Ez szuper eso, megnyugodtam most. 😉 A tema nem akorul mozog, (szerintem) hogy felnottkent megerti-e valaki az anyjat vagy a szulei szexualis eletet, mar hogy egyaltalan olyan nekik is volt stb. felnove eleg fura lenne, ha keptelenek lennenk erre. Hanem, hogy a szulok sajat szexualitasukhoz valo viszonya es ennek tabuzalasa vagy termeszeteskent valo kezelese, hogyan befolyasolja a gyerekeik felnottkori szexualitasat. A kerdes az, hogy mit tartunk termeszetesnek…azt, hogy a testiseg a felnottek szerelmenek a resze vagy hogy belefer az eroszak is akar es ha igen jo-e ezt a gyereknek elmeselni. Az, hogy Julia fiatal felnottkent ezert megvetette a mamajat (de nem o itt a lenyeg szemely szerint hanem a jelenseg)nem igazan ezt mutatja. Valojaban ez sem lenyeges, csak az, hogy a gyerekkori elmenyek mikent hanak egy felnott szerelmi eletere.
      A szulok negativ uzenetei a gyerek fele ami a szexhez tarsul nem hiszem, hogy ezt mozditjak elo.

      Kedvelés

      • Köszönöm, hogy tovább gondoltátok, amit írtam. Lucerna, ez nagyon tetszett:
        “Hanem, hogy a szulok sajat szexualitasukhoz valo viszonya es ennek tabuzalasa vagy termeszeteskent valo kezelese, hogyan befolyasolja a gyerekeik felnottkori szexualitasat”.

        Nekem nagyon segített abban a kérdésben, hogy “hol a határ” a gyerekkel szemben (amit any anyám sajnos sokszor áthágott, mert partnerként kezelt) a következö tanmese:

        Az apuka és kislánya közösen fürdik otthon a kádban. Mindketten nagyon boldogok és felszabadultak. Az apukának egyszer csak megmerevedik a pénisze. Nem feszeng, nem szégyenlösködik, nem ugraik ki pánikkal a kádból. hanem: Jelzi a gyerek felé, hogy miylen klassz volt a móka, de most itt a vége. Neki mennie kell. Kiszáll a kádból, lehetöleg feltünés nélkül visszahúzódik.

        Na, ezt egy szexuálpedagógiai könyvben olvastam. Úgy értettem legalábbis, hogy ilyen helyzetben (az aktusra is vonatkoztatható, vagy bármilyen más felnött szexuális megnyilvánulásra) fontos, hogy a szülö ne a szégyenérzetét kommunikálja a gyerek felé, hanem azt, hogy van egy határ, amit betart és ez a határ nem veszélyezteti a szülö-gyerek kapcsolatot. Dimenzióváltás. Ha a gyerek lát egy merevedést, az nem gond. El lehet mondani, hogy ha valami annyira jó, mint a legklasszabb csiklandozás, azt jelzi a testünk, a férfiaknál így, a nöknél úgy.

        A kommenteket olvasva azt érzem, hogy nagyon elcsúszunk az abúzus feltételezése felé. Holott ez szerintem nem megalapozott. Nem az a trauma, ami megrendít, kiforgat, megkérdöjelezi azt, aki vagy, hanem az, ami hosszú távon nem lesz része az életednek, HOLOTT megrendített stb. Ezért fontos, hogy nevet adjunk annak, ami sokszor névtelen, szagtalan: a csiklónak, az éjszakai ejakulációnak, de a vágynak is (olyan mint a legjobb csiklandozás), hiszen ez a gyerekek életének is a szerves része. Pld. pontosan emlékszem, mennyire szégyelltem magam, amikor anyám szemrehányóan rámszólt a nagyszüleimnél mindenki elött, hogy hagyjam abba a ????? (önkielégítést). Nem tudom már, minek nevezte. Persze ovis lehettem, max. kisiskolás, elöször fel se fogtam, mi van. Csak a szégyen öntött el. Hát ne a szégyen legyen a nöi szexualitás alapköve.

        Kedvelik 1 személy

      • Igen, ezzel egyet ertek. Pont ilyesmire gondoltam en is, hogy megtalalni az egyensulyt. Nem dramatizalni vagy buntudatot kelteni netan tulterhelni a gyereket olyan infokkal amiket meg nem kesz befogadni.

        Kedvelés

      • lucerna,én nem kivántam következtetéseket levonni, vagy a helyes szülői hozzáállás módját megtalálni.
        Mindenkinek mások az élményei, érdekel amit meséltek mindannyian.
        Az én szexualitásom alakulásában például a szüleimnek semmi szerepe nincs. A szerelemnek van meghatározó szerepe.

        Kedvelés

      • most én hökkentem meg: “semmi szerepe nincs” ? Ezt ùgy fordítom magamnak, hogy annyira szabad voltam érzelmileg, hogy új utakat járhattam anélkül, hogy a szüleim árnyaival kellett volna viaskodnom.

        Kedvelés

      • Jó a forditás.
        Szüleimnek nem voltak jelentősebb partnerproblémái ami hatással lett volna rám.
        Nem voltak túl aggódóak sem,nem féltettek még olyan helyzetekben sem amikor letértem az általuk követett,helyes útról.
        Új utakat jártam,és érdekes volt amit nem lépett meg nagyapám vagy anyám fiatalkorában és én megléptem-éreztem,hogy örültek nekem ( pedig csak egy vargabetű volt az életemben).

        Kedvelés

      • mindig megnyugtat, ha normális családi viszonyokról olvasok. mert visszaadja a lehetöségét annak, hogy én ezt még megteremthetem.

        Kedvelik 1 személy

  14. “Én ebből leszűrtem, hogy akkor tehát a szexualitás mégiscsak szégyenletes, gyereknek nem való, kicsit olyan, mint a vodka vagy a füves cigi, keserű, nyálas, veszélyes valami, rágásnyomokkal, kiábrándultsággal.” 🙂

    Ez megint nagyon jó lett.

    A kultúránkban mindenhol megjelenő bűn, neheztelés, elfojtás, álszentség.
    Ide vezetnek a problémáink. Legyen szó családról, szexualitásról, emberi kapcsolatokról.

    És taps a felszólításodhoz:

    “Nézz szembe a szexualitásod sötét foltjaival — ne valami zavaros, félrenézős, szenteskedő katyvaszt közvetíts a gyerekednek, és méhecskés-virágosat se. Ha hümmögsz és halogatsz, azt tanulja meg, hogy ciki, zavaros ügy ez. A szex az élet áradása.”

    Kedvelés

    • engem is pont ezekért az üzenetekért mozgatott meg a blogbejegyzés, köszönöm, hogy die tetted újra: a sötét foltokat. Mert az áradásban van sok hordalék is, amit nem teszünk ugyan ki a vitrinbe, de ami az évek alatt fényesre csiszolja a legtompább kavicsot is.

      Kedvelés

  15. Alfonz,
    én jól tudok angolul, de ezredszer ideerőltetett, nőgyűlölő tartalmakkal és ellenséges, sunyi, rejtőzködő kommentelőkkel nem töltök időt, olvasmány-javaslataikat nem veszem figyelembe, akkor már inkább kínaiul olvasom el Az eltűnt idő nyomábant, hét kötetben.

    Nem fogsz meggyőzni, az egész, amiben ezek a szövegek fogantak, hamis és a ti jogosultságérzeteken és frusztrációtokon alapul.

    Nemsokára lesz egy poszt, ami ezzel kapcsolatos, majd olvasd figyelmesen.

    Kedvelés

  16. Sziasztok,régi olvasó vagyok,de csak most veszem rá magam,hogy hozzászóljak,a téma egészen aktuális. 47 éves vagyok,a felvilágosításom 6 évesen megtörtént a szomszéd fiú által,majd nálunk is bejött a “mostantól terhes lehetsz” szöveg,vagy mikor táborból hazajöttem “ugye nem csináltál semmi olyant”. A lányom 8 éves,két éve váltunk el az apjától,soha nem látott ölelkezni,puszilózni,mert olyan nem volt. A szexuális életünk is megér egy misét,de azt talán máskor… A lányommal már 6 évesen beszéltünk babalyukról,csókról,szexről,mitől jó,mitől nem,mindig felszabadultan amiről kérdezett egy picivel többről is amíg láttam hogy fel tudja dolgozni pl.nem kívánt terhesség,erőszak stb.. tavaly volt egy barátom,akivel jól kijöttek,elfogadta,számunkra is jó volt as szex,de azt vettük észre,hogy a lányomat feszélyezi ha akár csak a kezünket is megfogtuk,a jóéjtpuszi sem fért bele. Gondoltuk időt kell adnunk neki,hogy elfogadja,hogy egy pár vagyunk,addig a pasi aludt a lányom szobájában,én csak néha átsurrantam hozzá. A helyzet annyira eldurvult,hogy a kapcsolatunk ráment a lányom hisztirohamaira,a végén egymásra sem mosolyoghattunk,máig az az érzésem hogy vetélytársnak nézett. Onnan tudom,hogy fel sem tételezi rólam,hogy esetleg lehet nemi életem,mert kiszámolta,hogy ha ő most 8 éves,akkor “kb.2006_ ban dugtál utoljára”, vagyis kb. a fogantatásakor. Úgy gondolom mostani kapcsolatomat nem is mondom el neki,egyelőre kerülendő a konfliktust,úgysem tervezünk közös életet,csak jó úgy egymásnak lenni,a hogyan továbbot elhozza a mindig aktuális helyzet.

    Kedvelés

    • Ez nagyon durva. Ugye a 2006-os spekuláció a te szavaid, interpretációd arról, hogy mi lehet a fejében, vagy ezt így kimondta?

      Hogy lehet, hogy ennyire a gyerek (jellemzően: egyedül nevelt, egy szem lány) körül forog a világ, a felnőttek élete Én mindig önzőnek meg leszarósnak számítok, de elképzelhetetlennek tartom, hogy a családi életünk alapja ne az legyen, hogy én jól vagyok testileg, érzelmileg, hobbikkal, saját idővel, HOGY tudjak felelősséggel, jókedvűen, észszerű határokat húzva, nem bűntudatosan, nem magyarázkodva három gyerekem egyszülője lenni.

      Kedvelés

  17. Sajnos nem az én szavaim,ezt ő így kimondta. Amúgy kicsit félreérthető volt,nem csak a hisztirohamokra ment rá a kapcsolatunk,volt ott más is,jelesen azt,hogy manipulálni próbált a gyereken keresztül,ránk akart telepedni,amint kicsit közelebb engedtem magunkhoz visszaélt vele,élősködés lett volna a dologból. Teljesen igazad van abban,hogy a gyerek körül forog az életem,nem magyarázkodásképp,önigazolásként írom ide, bármennyire szerettem volna másként csinálni nem sikerült. Abszolút senkitől nem számíthattam segítségre,a lányom apja nem hogy nem segített,az első 3_4 évben eltartatta magát a 2 felnőtt gyerekével.(akkor jól ment a vállalkozásom) Mikor fogtam a lányom és elköltöztem vele a szüleim udvarára,de külön lakrészbe utánam jött és folytatta a rombolást,teljesen ellenem fordította a lányomat,míg egyszer csak fogtam magam és beadtam a válópert. Sajnos nem elég idejében,de volt egy balesete,amiatt húzódott az idő. A szüleimtől sem számíthatok sokra,teljesen elmarták a lányomat a hülye cseszegetéseikkel (már megint hogy áll a hajad stb.)vagy ha a lányom beleegyezett,hogy velük tölti a vasárnapot,míg én lazulós programot szervezek pontosan ők szabotálták el a dolgot.(érzelmi zsarolás:betegek vagyunk,pihennünk kéne,nem a gyerekedet pátyolgatni,milyenazilyen nem jár stb).Mostanra annyit alakult a dolog,hogy összefogtunk egyedülálló anyukák,felváltva vállaljuk be egymás gyerekét,a lányok is barátnők,így van lehetőség saját időre. Alakul a dolog,csak nagyon oda kell figyelnem,hogy ne üljek fel mások játszmáinak,sokat segítenek az írásaid,sokmindenben felnyitotta a szemem a blogod. Köszönöm a lehetőséget,hogy ezt itt elmondhatom,bár nem szeretném a szennyesemet ide borítani. Ja,és eléggé eltértem az eredeti témától magyarázván a bizonyítványom,bocsi.

    Kedvelés

    • De jók vagytok! Micsoda közösségi, proaktív megoldás!

      Nem, ez nem szennyesideborítás, hanem kérdésre válasz, és következik az előzőekből.

      nagyon rég érik bennem egy poszt, hogy milyen tipikus helyzetek vanank az egyedülálló anya-egy szem lány szituban, mennyire gyerek körül forgós, bűntudatos tud lenni, de félek, hogy túl sokan bántódnának meg, éreznék célzásnak.

      Kedvelés

  18. Véleményem szerint sokaknak jól jönne egy ilyen poszt is,sokan akik benne vannak fel sem mérik miben vannak,pont úgy,mint egy rossz házasságban,jó lenne sokaknak felnyitni a szemét,de valljuk be a környezetnek nem érdeke,kényelmesebb úgy ha az anyuka egyedül tolja,hisz:”te akartad,neked kellett,így jártál” stb. Ha az anya felemelné a fejét nyomban visszanyomnák a pad alá ahogy írod bűntudatkeltéssel,játszmákkal. Aki elsőre megbántódik,célzásnak veszi az is átgondolhatja,mások is kifejezetten épülhetnek belőle.

    Kedvelés

  19. Visszakanyarodva az eredeti témához,ez előző hozzászólások (Lucerna,Júlia köszönöm) figyelmeztettek arra,hogy talán átléptem egy határt ami az információkat illeti,tényleg partnerként kezelem a lányomat,lehet nem kellene ennyire.Mondjuk a kérdései sem voltak olyanok amit nagyon kerülgetve,szépítve lehetett volna megválaszolni.

    Kedvelés

    • Nagyon fontos egy gyerek életében az a bizonyosság, hogy te vagy a főnök, tudod, mit , miért csinálsz ( szoktál hibázni és ezt be is vallod) és ő teljes biztonságban van melletted. Ha te kirúgod a partneredet, az a te dolgod, de szerintem nem fordulhat elő, hogy a kisgyerek ( 8 évesen a dugás szót használja?!) úgy érezze, befolyásolta a döntésedet. Nem teszel vele jót. Én úgy gondolom, a zsarnokság táptalaja a bizonytalanságtól való félelem. Ha a szexről nyíltan tudtok beszélni, akkor erről is könnyű lesz. Fontos tudnia, hogy a szabályokat te hozod és leállítod a játszmáit még az elején.

      Kedvelés

    • Segít az ilyen helyzetek kezelésében, ha felismered a bármilyen manipulációt. amikor a határaidat átlépve, kompetenciádat (itt: hogy a fő szempontod az, hogy neked jó legyen, ez nem baj, nem önzés, és hogy tudod is, mi a jó neked) megkérdőjelezve akarnak befolyásolni. Nekem ebben a blog segített sokat, gyakran mocorgott valami, hogy jaj, ez nem jó… és hogy ez a valami zavarja azt, hogy azt írjam, ahogy nekem való, és úgy, ahogy én tudok írni, meg hogy jól érezhessem magam. És nekem az írni tudás meg a nyugalom nagyon fontos (egy igazán jó kapcsolat hasonló), és ez rávitt arra, hogy megtanuljam értelmezni ezeket a helyzeteket.

      Kedvelés

  20. Igen,Anna tényleg sokat bizonytalankodtam hogy ne legyek rosszfej anya,de egészen a fejemre se nőjön. Nehezítette a dolgot,hogy kb.fél évig pszichésen hányt,agresszív volt pszichológustól nevelési tanácsadóig kapkodtam fűhöz_fához,mindenki mást mondott,míg egyszer ösztönösen rájöttem,hogy amikor a legjobban tombolt (nekifutásból hasba rúgott) egyszerűen leültem,az ölembe vettem és megöleltem. Ezek a jelenetek szerencsére kimaradtak,sulit váltottunk,nincs a képben számára zavaró idegen,én is nyugodtabb va gyok ,már sikerül énidőt is szakítani magamnak. A szexuális életemet nem fogom részletezni,elég lesz,ha csak általánosságban beszélek vele. Egyébként ő öregnek tart a barátnői anyukájához képest min.10 év),valószínű azért gondolja,hogy én “nem dugtam”_igen így leírva durván hangzik,de a hangsúly és az a kis összekacsintós mosoly elveszi az élét(tudunk mi valamit),amúgy mindent kultúráltan a nevén nevezünk,a babalyukból is hüvely lett :-).

    Kedvelés

  21. Mostanában én is átváltottam read-only üzemmódra, de ez a téma nálam mindig érzékeny pontot érint és muszáj megszólalnom.

    Nálunk alapvetően bárminemű érzelem kimutatásánál eszméletlen megaláztatás ért bárkit az anyám részéről, de a nagyszüleimtől sem állt távol ez. Ami azt eredményezte egészen rövid távon, hogy senki nem mert kimutatni, sem megbeszélni semmit, nálunk minden mindig rendben volt, tiszta udvar rendes ház, meg a “mit szólnak a szomszédok”. A szexualitás témaköre szintúgy nem létezett egyáltalán, de benne volt a levegőben, hogy ez valami undorító dolog. Amikor a téma kikerülhetetlen lett, mert mondjuk olyan ment a tévében (ami a TV2-nél ugye nem volt ritka soha…), akkor vagy elkapcsolták azonnal, de olyan ijedtséggel és villámgyorsan, hogy nekem az egészből az jött le, hogy ez olyasmi amit szégyenleni kell és gusztustalan. Nagyanyámék elsütöttek nem egyszer olyasmiket hogy a férfiak undorítóak, a fasznál nincs ocsmányabb dolog a világon, és az egész téma okádalom.
    Ezeket néha-néha egy évben ellőtték, aztán újra síri csend uralta a témát, meg az összes többit is. Soha semmit nem kérdeztem anyámtól, nem mertem, mert tudtam, hogy akkor porig aláz, esetleg megüt, majd elmondja a véleményét rólam mindenkinek, lehetőleg olyan hangosan, hogy én is halljam és mégjobban szorongjak és megalázva, ostobának és szégyenteljesnek gondoljam magam. Mester volt az ilyenekben, komolyan, ezeket tanítani tudta volna.( Röviden, nálunk ez a két opció volt: vagy verbálisan és/vagy fizikailag is bántva voltunk, vagy átjárt minden szegletet a szorongató érzelemmentes hullacsönd.)

    Teljesen megdöbbentem azon, amikor egy nap behívott a szobába és fel akart világosítani úgy mindenről, vészjósló és szomorú hangon, hogy jajj, hát ezeket kénytelen elmondani, nem akarja ő sem, de muszáj tudnom. Borzasztóan sajnálta, hogy ezekről beszélni kell, én pedig úgy hátráltam el tőle, hogy majdnem a kikészített (!!!) széket is fellöktem a steriltisztaságú szobában. Akkorra már gyűlöltem a közelében lenni és nem hallgattam meg egyetlen szavát sem.

    Borítékolható volt, hogy mi lesz ebből… Az elnyomásoktól, tiltásoktól és a soha véget nem érő abúzustól váltam túlzott szexualitásúvá, amikor csak tehettem, lefeküdtem a barátommal és kifejezetten vágytam arra, hogy bántsanak szex közben. Az első alkalom brutálisan fájt, viszont ami megmaradt, hogy a második alkalommal elég gyorsan és intenzíven elmentem – és nem azért, mert annyira tapasztalt vagy éppen szerencsés voltam, hanem mert ismeretlen talaj volt és egészen addig szinte semmilyen szexuális inger nem ért (már úgyértem ami nekem is jó volt…).

    De ez már kezd javulni, és eljutottam odáig is, hogy ezzel kapcsolatban sürgős segítséget kérjek.
    Happy end…

    Kedvelés

    • E…..eez brutális, egyszerűen borzalmas, sajnálom, hogy ez történt veled! Jó, hogy írod, hogy Happy end.
      Nyilván azért írok, mert valamelyest érint engem is: ez tényleg ilyen borítékolható dolog, hogy ebből ez lesz? Valami nem túl szép szex?

      Kedvelés

      • Köszi az együttérzést.. már nem sírom el magam, ha ezekről beszélek, de ahhoz, hogy ezeket elfelejtsem és elengedjem, mára már beláttam, hogy szakember szükséges (akármennyire nem akartam). Remélem minél hamarabb eljutok egyhez.

        Szerintem igen borítékolható, de semmilyen szakképzettségem sem adatom nincs erre, hogy biztosra tudjam mondani. Az abúzus viszont mindenképpen borzasztóan káros, nálam ez lett a vége; a hiperszexualitás talán már túlzás, de tény, hogy nem nagyon tudtak olyat mondani, amibe ne lettem volna benne, egyből és azonnal… volt, hogy órákon keresztül csak szexeltünk, és egyáltalán nem szépen vagy finoman. Ez jól hangzik, de az élvhajhászat felszíne alatt ott fortyogott végig bennem a majd két évtizedes elnyomás és szeretethiány, a szex tökéletes szelepe volt ennek a fokozott agressziónak, ami bennem volt.

        Amit már sokszor hallottam, hogy az abuzív családi minta után nagyobb eséllyel futsz bele abuzív kapcsolatokba, ezt én aláírom. Mindig megtaláltam a legnagyobb seggfejeket, akik csak kihasználnak és bántanak, de én abszurd módon ettől éreztem jól magam. Mivel ismerős volt a szituáció, már tudtam mi mit fog követni, ettől érdekes módon kontrollhelyzetben éreztem magam mikor bántottak. Egy percre sem gondoltam hogy szeretnek, de legalább maga a helyzet ismerős volt. Azzal viszont, ha valaki szeretni tudott volna, nem tudtam mit kezdeni. (Tehát kapcsolati ügyekben is fullra megszívtam ezzel).

        Amúgy megkérdezhetem, hogy ezeket miért kérdezted? Persze, csak ha nem túl indiszkrét.

        Kedvelés

      • Valami borzasztó korán kezdtem használni szexet szorongásoldásra, meg minden. De majd ezt átgondolom. Viszont azt hittem már eljutottál egy jó szakemberhez, és elszomorít, hogy nem.

        Kedvelés

      • “érdekes módon kontrollhelyzetben éreztem magam mikor bántottak. Egy percre sem gondoltam hogy szeretnek, de legalább maga a helyzet ismerős volt. Azzal viszont, ha valaki szeretni tudott volna, nem tudtam mit kezdeni. ”
        Ez kiborít engem most.

        Kedvelés

      • Még egy személyes, aztán megyek aludni: miközben végig arra vágytam, hogy bensőséges szexuális élményem legyen a szerelemnek ixedik fokán, legjobban annak örültem, amikor egy ismeretlennel szexeltem valami liftben. és tényleg örültem.

        Kedvelés

      • Ohh basszus… akkor tényleg egy csónakban evezünk, vagy eveztünk. 😦 Nagyon sajnálom, hogy így alakult nálad is a helyzet. Nem vigasz egyáltalán, de nem árt tudni, hogy sokkal többen vagyunk ezzel így, mint gondolnánk. Két barátnőm is bevallotta nekem nem egyszer, hogy vannak hasonló érzései és tapasztalatai.

        Nem tudom te melyik fázisban vagy most, vagy elkezdtél-e komolyabban ezekkel a dolgokkal foglalkozni, de jó hír, hogy önerőből is rengeteget lehet javítani ezeken az érzéseken, ha tudod, hogy hol keresd és már megnevezted, hogy mivel állsz szemben. Nekem rengeteg időmbe került, mire felismertem, hogy az abuzív környezet engem is abuzívvá tett. Az első pofon egy elég komoly pszichológiai teszt eredményeként ért, amiután eldöntöttem, hogy elég volt ebből… nekem is kijár a rendes élet, basszameg! (Megpróbálom megkeresni, ha érdekel.)

        Kedvelés

  22. Az én anyám is úgy tett,mintha minket is a gólya hozott volna,és bár kiskoromban néha megrémültem,hogy milyen hangok szűrődnek át a szobájukból,éreztem,hogy ez anyumnak nem jó,de amikor elég korán rájöttem hogy miről is van szó különösképpen nem viszolyogtam,egyszerűen nem érdekelt,tudtam hogy vele erről úgysem lehet beszélni,úgyhogy máshoz fordultam infóért,vagy inkább fogalmazzak úgy,hogy az infó ért el hamarább… Felnőttkori szexualitásomat ez semmiképp nem befolyásolta,hacsak annyira nem,hogy rosszul értelmezett dacból hajszolni kezdtem az élvezeteket,amik nem is voltak azok sokáig,egészen addig,míg megismertem az első férjemet. Úgy érzem most van igazi béke nálam ebből a szempontból,minden a helyére került,ezt szeretném átadni valamennyire a lányomnak,hogy beszélek a szex szépségéről,örömeiről,de nem hallgatom el a veszélyeit sem.

    Kedvelés

  23. Hú…nekem nagyon mások a tapasztalataim.Nekem gyerekként-és ma is-undorító volt a szüleim szexualitása, s mindamellett szégyenletesen izgató is.Pici gyerekként látni,vagy hallani,ahogy szexelnek,amit te nem akarsz egyáltalán látni,és undor ömlik szét benned,de közben meglepetten veszed észre,hogy fel vagy izgulva..fúj.Mondjuk nekem soha nem adatott meg a tiszta,szexualizációtól mentes gyerekkor,egész életünk apám faszára volt felfűzve,minden akörül forgott,éjjel nem mehettünk ki wc-re,mert pornót nézett,verte a faszát,baszott mindig,a szeretőivel kérkedett,3 évesen már-a kicsit sem eldugott-pornóújságjait lapozgattuk öcsémmel…ehhez képest csoda,hogy egészséges a szexualitásom..de néha a mai napig érzek undorral vegyes izgalmat közben.

    Kedvelés

csak okos-jóindulatú írhat ide

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .