már beszélgetni se lehet

Panaszolja huszonkilenc éves fiú ismerősöm.

Hosszan beszélgettünk erről. Hogy neki milyen frusztráló, hogy odalép egy lányhoz, és próbál vele szóba elegyedni, és olyan elutasító és gyanakvó a lány. Bármely lány, bárhol. Miért van ez.

Mondom, Laci (igazából persze nem így hívják), te nem beszélgetni akarsz, és ezt a lány nagyon jól tudja. Mindenki tudja a kódokat. És olyan lányhoz lépsz oda, akihez már sokan odaléptek hasonlóképp, és kérdezgették, hogy milyen zenét szeretsz, van-e barátod, neked milyen férfiak tetszenek, kissé vagy nagyon is átlátszó esélylatolgatásként. Világos, mire megy ki a játék, az is, hogy te is sokaknál próbálkoztál már így. Mindenki tudja, hogy te most “ismizel”, szeretnél valamit, sikernek éled meg, ha megadja a telefonszámát. Ezek a mindig egyforma, sosem szerves kérdések, az álságos odafigyelés, ezeket ti úgy sajátítottátok el, hogy ilyenekről kell a puhítási időszakban beszélgetni a lányokkal. Nem szeretünk puhulni, én azt is gondolom, hogy ez erőltetett, és hogy az emberi kapcsolatok nem így jönnek létre és nem így működnek.

Elképzelhető, hogy a lány csak unja ezt az egész koreográfiát. Vagy nincs kedve beszélgetni általában. Vagy veled nincs.

Jó, de ő mit csináljon. Mégse mondhatja meg, hogy fel akarja szedni, mert akkor még egyértelműbben el fogja utasítani.

Ha igent mondana, mit szólnál? Vagy ha barátságosan beszélgetne, mesélne magáról, ő kérné el a számod?

Hát, annak örülnék, az mégis siker.

Nem gondolnád, hogy akkor ő könnyen kapható és bárkivel így leáll? Mert van, aki így gondolja, és ez a lányok félelme olyan férfiakkal is, akik amúgy tetszenének nekik. És egyébként nem az van, hogy ti direkt szeretitek, ha “értékes a trófea”, ha nehéz a feladat, ha sokan akarják azt a nőt, és ő elutasító vagy rejtélyes, de azért a közelében lehet lenni, mert mondjuk egy munkatárs, és lehet hosszan próbálkozni, abban a reményben, hogy majd igent mond?

Nem tud erre mit mondani. Hát azért a nők is akarnak ismerkedni, kapcsolatot, meg szexet, nem? Mégis, hogy kezdődjön akkor az egész?

Mondom, mi a cél? Ezzel az egésszel? Odalépéssel, rágódással? Neked mi a célod?

Hát, jó lenne, ha lenne valaki. Egy barátnő.

És ezek az odalépések, ezek bejöttek már valaha? Lemenni szórakozóhelyre, volt egyetemi társ házibulijába, felmérni a kínálatot, eltervezni az odalépést, torkot köszörülni, kimondani azt a hetven százalékosra sikerült első mondatot… volt már, hogy ebből szex vagy randi lett?

Nem volt. De van olyan haverja, akinek ez bejön. Csak buliban ismerkedik. Szinte mindegyiket hazaviszi, akihez odalépett. De ha nem azt, akkor a másodikat.

És ez a cél?

Hát, ez is lehet cél. Neki, a Rolinak ez valamiért megy. Laci amúgy érzelmes kapcsolatot szeretne, nem ilyen egyéjszakásat, mint a Roli.

Kapcsolatot nem lehet “szeretni”, Laci.

Hát, hogyan? Az ember társas lény. Akkor hogy? És ez hol igazságos? A nő annak mond nemet, akinek csak akar, körüldongják, neki meg sose jut senki?

Sose?

Két éve nem. Vagyis csak nagyon feledhetők, részegen, egy-egy. Előtte volt egy másfél éves kapcsolata.

Nekem pont most idézgeti ezt a red pill rémületet angolul egy kommentelő, Laci. Aszerint a sikeres férfi hatalma abban áll, hogy eldöntheti, melyik nővel fekszik le, mert ott zsonganak körülötte. A többi, kevésbé vonzó férfi csak reménykedik, próbálkozik, vár. Kénytelen beérni nem olyan vonzó nőkkel is. És már a házasság sem garancia, el kell tartani a nőt, nem szabad csalni, reklamálni, apasági tesztet végeztetni, sőt, feleséget erőszakolni sem, hát hova fajul a világ? Csak tűrni szabad, csandben várni, hogy hátha hajlandó az asszony, csurran-cseppen szex. A nő hatalma ezzel szemben abban áll, hogy nemet mondhat nem csak a férjének, hanem egy sor férfinak. Kiválasztani, kivel szexeljünk — ez maga a hatalom.

Na most, ha mi megérezzük ennek a gondolkodásmódnak a szagát, azt, hogy állandóan a nőről, szexről van szó, sőt, sok nőről, hódításról, rivalizálásról, meg ellentétről, amely szerint lényegileg más a férfi és a nő, onnantól a férfit nem tudjuk komolyan venni. Ez az egész, ahogy minden a szexről szól, és a szex, az olyasvalami, ami jár, ez taszító. És persze a legjobb nő jár, pont az, aki neked tetszik, vagy a lehető legjobb, és mutogatsz, mint egy ovis, akinek nem jutott lapát, hogy a másik férfinak persze sikerült, akkor neked miért nem, hol itt az igazság.

Sehol, Laci. Ha vonzó vagy, vagy nagy blöffölő svihák, akkor vonzódnak hozzád, ha nem vagy vonzó, akkor meg nem. Vagy egy kicsit vonzó vagy, akkor csak alkalmilag fognak vonzódni, egy-egy nő (elég az, tulajdonképpen, nem?). És azt ne hidd, hogy aki jóképű, meg akinek a csajozás könnyen megy, az annyira boldog tőle. Őt is leginkább olyan nők dongják körül, akik neki nem is tetszenek, és ez magyon terhes tud lenni, a sértett, visszautasított emberek mindig azok, nehéz kezelni ezeket a helyzeteket.

De ha ezt az igazságkereső, asztalverős, sértett, farokméregetős szöveget mi meghalljuk, attól tuti elveszíted azt a pár gramm vonzerődet, mert az azt jelenti, hogy nincs benned méltóság, és egy lúzer vagy, aki nem bírja el a valóságot.

És ha az a nő elutasító, akkor neked ő nem egy nő, akinek nem jöttél be, vagy akivel elrontottad, mert bénán vagy rámenősen próbálkoztál, vagy épp mert ő leszbikus, vagy van valakije, vagy más szögben sütött a nap, hanem ő a férfiakat leigázó női hatalom reprezentánsa lesz a szemedben, aki ellened bír jogokkal, amelyeket a feminizmus révén szerzett ellened, és akinél a pina van, amit nem ad, egy kicsit se ad, hogy rohadna meg — ad absurdum ilyenek is megtörténhetnek, hogy nem fekszik le veled, sőt, nem is beszélget, hova jut a világ.

Ez, egyszerre gyanakodni és gyűlölködni a nálad vonzóbb nők (és férfiak) iránt, követelőzni, hibáztatni, nyavalyogni, jogot formálni, ez annyira gáz, és Laci, ne menj el ebbe az irányba, ebbe őrült bele Huffnágel, kár volna érted.

És ugye ebből a nyomorból élnek a PUA guruk, a netes társkeresők meg a pornó meg a fél világ.

De azért ez mégis igazságtalan, tűnődik a lankadó figyelmű Laci.

A nők annyival vannak előrébb, amennyivel kevésbé vannak annak kiszolgáltatva, hogy valaki hajlandó legyen velük. Igen, ők könnyen találnának bárkit, ha… ha! annyi volna az ambíciójuk, hogy legyen szex, orgazmus (noha sok nőnek ez is csak ábránd marad). Ha csak annyi volna, hogy legyen valaki egy estére, az nem volna bonyolult, de ha engem kérdezel, én mindenkit síklelkűnek tartok, aki ennyivel beéri. De jó fej, élményszámba menő partnert ugyanolyan ritkán találnak a nők. Olyat, akiért érdemes feladni az életből ezt-azt, elköltözni, alkalmazkodni, megtanulni bridzsezni, akármi, az olyan nagyon ritka.

Az is undorító, ahogy így besorolják a nőket és férfiakat húspiaci értékük szerint, szépség meg rang meg külsőségek szerint, a legbutább sztereotípiákkal, te, Laci, én egy olyan szép alkatú férfit láttam tegnap a Lövőház utcában, egy kifejezetten formátlan testű és nála jóval idősebb nőt csókolgatott nagy boldogan… Ja és ezt az egészet statikusnak tekintik, hogy valaki hány pontot ért el, vagy nem is tudom, és akkor az a végzete, nincs átjárás, ő abba a csoportba tartozik mindörökké, esetleg lehet igyekezni, praktikákat tanulni, pua meg minden… Hát ez nem így van. Van, aki neked és csak neked a legszebb lesz, beleszeretsz, a külsejébe is, másnak meg tök más jön be. Vagy életed egy szakaszában rákattansz, később meg nem, mert hiába szép, annyira unalmas vele, vagy irritáló. Két ember között ami zajlik, az nagyon különleges és egyedi mindig.

Amellett ez red pill gondolkodásmód mindig a vadászatot látja, csúnyán megfeledkezik a monogámokról, akiknek ha lett egy megfelelő partner, onnantól nem nagyon érdekli őket a csajozás/pasizás, a húsvásár, valamint megfeledkezik a homo- és aszexuálisokról is.

Le kéne tenni ezt a borzasztó szemüveget, a szexualitásét, a hatalomét. Meg annak lesését, hogy az a lány mire tartja magát, azon csikorogni, hogy ő bezzeg azzal fekszik le, akivel csak akar. Irigyled? (Egyébként: ha ő ezzel az “előnyével” él, az azt jelenti, hogy megbasszák. Sokaknak kell, mert ő egy csinos lány — és? Ő ezzel előrébb van szerinted? Megbaszódni akar?)

Amint elkezded nézegetni, hogy te hol állsz a sorban, meg kinek milyen hatalma van, abban a pillanatban alá is becsülted magad, épp azzal, hogy ilyen nem létező törvényszerűségekben hiszel, olyasminek tulajdonítasz jelentőséget, ami nem igazán számít, és önigazolsz és hibáztatsz. A csajozás műfajában létezik ez, hogy jó pasik és jó nők, de az olyan is. Az igazi társ megtalálásában, a boldogságban, egyedi sztorijainkban, az élet jó pillanataiban mindez nem létezik.

És ahogy így mondod, hogy na bezzeg, a Rolinak megy, pedig milyen kíméletlen és manipulatív, neked meg, aki egy érzékeny, tisztességes fiú vagy, nem jut semmi… Nem vagy te tisztességes, Laci. Annyival vagy tisztességesebb, amennyivel neked kevesebb sárm jutott. Te is élnél azzal a rejtélyes hatalommal, szemrebbenés nélkül, ha volna olyanod. Nem volnál te érzékeny onnantól, és nem tartós kapcsolatot keresnél. Akkor megengedhetnéd magadnak, hogy lélektelenül csajozz, strigulákat húzz (jelzem, az is kompenzáció), így meg nem. Téged épp a lúzerség tesz óvatossá, lelkizőssé, érzékennyé.

És ahogy szemléled a szerencséseket, az Alfákat, magadat ki is zárod közülük, mindig kudarcosnak érzed magad, jaj, Laci… ahogy megteremtesz egy kategóriát, amelybe te nem tartozol, ez olyan, mint ha a homlokodra írnád, hidd el, ez látszik, hogy fojtottan haragszol a csajozós, kigyúrt vagy pénzes férfiakra, mert te nem vagy jó pasi. Meg a lányokra is haragszol, akik fintorognak és nem állnak szóba veled, micsoda szemétség, de annyira jó lenne őket megdugni… a tenyeréből ennél akármelyik gonosz csajnak.

Azt hiszed, annak az irigyelt férfinak a személyiségébe szerelmesek a lányok? Vagy a farkába, vagy a szexuális képességeibe? Van, aki csak a kocsijába. A státuszába, lehet vele vagizni, menőnek számít. Sőt, van, hogy egyetlen vacsoramehgívásba.

Az ágybeli mindig-ugyanazt, az aktust úgyis sűrű homály fedi. Rémisztően tehetségtelenek ám néha ezek az élet császárai, ellustulnak, csak a strigula kell, vagy eleve sem szexkultúrában erősek, pont a kispöcs miatt olyan nagy a szájuk. Neked kéne olyan nő, akinek ennyi elég?

Nem. De ő legalább eljut odáig, hogy előkerül a farka, akármilyen is az a farok, mondja erre meglepően nyíltan Laci. Az enyém elő se kerül.

Nekem sincs senkim, régóta. Jövök-megyek, virulok. Közvetlen vagyok, vicces vagyok, megnéznek, szerencsére nem molesztálnak, de nincs. Sírok? Nem sírok.

Na jó, de neked lehetne, szinte bárki.

De aki nekem tetszik, az nekem is nemet mondana. És azt ne hidd, hogy valami életcsászára. Csak nem villant a szikra köztünk, ennyi. Én előrébb vagyok azzal, ha egy random férfi szívesebben lőne belém egy adagot, mint amilyen szívesen veled feküdne le egy random nő? Kit érdekel a random? Kit érdekel ilyen szinten a szex? Mire jó az?

Nektek csak az alfahímek kellenek. Én nem vagyok alfahím.

Nem. Szó nincs alfahímről, és nem vagyunk állatok. Nem is szaporodni akarunk. Hiteles, egyenes ember kell, szuverén, aki nem ezen pörög, hogy nő kell, minél több nő, pina, baszás, és nem gyárt csikorgó magyarázatokat arról, hogy milyen szívtelenek a nők, csak azért, mert a célt is elhibázta, és a kvalitásait is rosszul mérte fel.

De így mi lesz, nem lesz neki barátnője, akit úgy dédelgetne, úgy megmutatná, hogy ő rendes ember?

Lehet, hogy nem lesz. És akkor van az a lehetőséged, hogy ezt emelt fejjel viseled, és addig se hülyíted be magad tökéletes bőrű-testű, dupla análtól hörögve élvező nők napi nézegetésével. Mert ez a ti bajotok. Emelt fő, értelmes élet, várakozás. Az is jobb, mint folyton ezen szenvedni, kínlódni, neheztelni. Ez az egész nem versenyfutás.

Laci, én a gyerekeimnek skandináv könyveket olvasok az élet dolgairól, hogy például ha tetszik neked egy fiú, vagy egy lány, és nem tudod, hogy te is tetszenél-e neki, akkor írj egy kis papírcetlit, hogy te is szívesen randiznál velem?, szóval semmi kásakerülgetés, és húzza alá a jelölt a választ, hogy igen, nem, vagy nem tudom. Azzal a kitétellel, hogy nem csak lány tetszhet például, ha fiú vagy.

És ez jó?

Igen, Laci, ez jó. Amennyiben létezik homszexualitás, és azon nincs semmi szégyellnivaló, létezik ennek gyerek-állapota is. Rábízzuk a gyerekre, ki tetszik neki. És az egymás kerülgetésében meg nincs ez a sok rejtett szándék, álságos kérdés, játszma és csikorgás. Jó, mert arról szól, ami a lényeg. Jó, mert megmutatja, hogy nincs ebben semmi, mindannyian vágyakozunk néha hiába, és nem ciki nemet mondani, nem ciki visszautasítva lenni. Hazudozni szex reményében, meg a másik epekedését kiröhögni, hódítani és színészkedni, az a ciki. Ez ilyen hat-nyolc-tizenkét éves gyerekeknek, érted. Ők meg tudják ezt ugrani, nincs ez a gusztustalan, szívtelen számítás, hogy nem is tetszik igazán a csaj, egy kicsit idegenkedve nézegeted azt, akihez a legközelebb kerülni készülsz épp, csak mert ő volt hajlandó és nem jutott még jobb… és ennyire fontos a szex, hogy még így is…

De akkor mégis, hogy?

Élni kell, Laci, mondom végül, anyásan, mindjárt megy a fogasom, sietek. Élni, megélni, benne lenni a világban, értelmes tevékenységekben létezni más emberekkel, megismerni őket nem szexuális szemmel, rokonszenvezni — és hagyni, hogy megtörténjen.

341 thoughts on “már beszélgetni se lehet

  1. Annyira szeretem, ahogyan a szexualitásról írsz! Olyan egyszerű, magától értetődő, emberi. Friss, tabumentes beszédmód, érthető, de mégsem szájbarágós. Egyből az jutott eszembe, hogy tarthatnál felvilágosító előadásokat kamaszoknak. 🙂 Annyira hiányzik egy ilyen hang, de nemcsak onnan, a felnőtteknek szóló írásokból is. Sőt, ha normálisan állnánk hozzá a szexhez, és ennek megfelelően beszélnénk róla, akkor az minden korosztálynak való lenne, nem is kéne kettészedni.

    Az külön jó, hogy a párbeszédes formát választottad, nekem így még jobban tetszett.

    Kedvelés

    • Bizony, az ilyen hang nagyon hiányzik. Néha beszélek a tanítványaimmal a szexről, fogamzásgátlásról, önző pasikról, ilyenekről, és látom rajtuk, hogy akármeddig tudnának kérdezni, figyelni, mert velük így nem szoktak.

      Kedvelés

  2. Ezt megint nagyon köszönöm 🙂

    Jó ideje egyedül vagyok.
    Férfi-barát mondja irigykedve (persze félig viccesen), hogy szabad vagyok, miért nem kefélek össze-vissza éjjel-nappal?
    Mondom neki, abból ugyan mi jutna nekem?
    Ez olyan nemes visszatartó erő, és ezt én itt tanultam és ez még hozzátett egy kicsit és most ez olyan jó érzés. Tehát inkább a kiskezem, mint a méltatlan szex. Mert van az a gyomorliftezős, szinte csóktól elélvezős, már tudom. Azt is, hogy kincs és azt is hogy nem minden.

    Jesszusisten mennyi Laci-félét látok a környezetemben, olyan pontosan fogalmaz a poszt. És mennyi lány belehajlik (beletörik) ebbe…

    “Hazudozni szex reményében, meg a másik epekedését kiröhögni, az a ciki.” – Ezt pedig tanítani kellene 😦

    Kedvelés

    • “És mennyi lány belehajlik (beletörik) ebbe”
      Hát sajnos pontosan azért, mert sok az ilyen Laci-féle.
      Amúgy meg nagyon nem értik, ez a másik sajnos, hogy nekünk miért máshogyan kell a szex és előbb nem is az kell leginkább.

      Kedvelés

      • Laci még egy kulturált, ártalmatlan példány, akit az igazi szemétségektől megóv a lúzersége, de azért ugyanazokban a tévhitekben ugyanazokon csikorog.

        Kedvelés

      • Lacitól úgy megkérdezném, hogy ha egyszer sikerülne csak úgy beszlgetnie egy lánnyal, aki jelezné felé, hogy bejön neki, mint pasi, szóval a megszokott passzív szerep helyett aktívan kezdeményezne – és tetszene is neki -, akkor mit lépne? Tetszene neki?

        Kedvelés

  3. Jaj, de jó! Ebben gyakorlatilag megint minden benne van. Egy kapcsolatom sem abból lett, hogy körüldongtak.
    Abból viszont igen, hogy elhívtak olyan dolgot csinálni, amit nagyon szerettem volna, és új volt, és a férfi varázsát is növelte.
    Abból is lett, hogy barátom barátja szemében láttam a csillogást, mikor megismert, aztán egyre többször akart a barátommal ő is jönni, aztán szerelem lett.
    Abból is lett, hogy én akartam nagyon, és addig-addig szervezkedtem, míg sokat tudtunk együtt lenni, aztán ment minden magától.
    A felszedős dumákon kizárólag csak röhögni tudtam. Egy idő után meg már eleve olyan arcot vágtam, hogy nem is volt kedve senkinek felszedni. Most meg már nem vagyok a húspiacon, és ez olyan jó!

    Kedvelés

  4. A könyvjelzőim mától kaptak egy ‘Gerle Éva” mappát külön. Olyan, mint ha egymással beszélgetnénk megint, holott nem és igen, itt meg rézben rólam is beszélsz.

    Sokadjára jut az is eszembe, hogy beültem volna anno egy órádra.

    Kedvelés

      • Ez nagyon OFF, de engem nagyon érdekelnének az ilyen tapasztalataid. Hogy pontosan mikről próbáltál beszélni, mi volt a reakció; gúny, közöny vagy teljes értetlenség? Milyen volt ez a 70%?
        Talán majd írsz egyszer erről, ha kedved van. Ha nem, az sem baj, ez nem poszt utáni hiszti, csak kiszaladt a számon.

        Kedvelés

      • Nem annyira téma, attitűd inkább, létezési mód, poénfajták. Amin ironizálok, amit elutasítok: képmutatás, modorosság, pátosz. Puskázás, látszatkeltés, habos semmi verselemzésként, fogalmak rossz használata, hízelkedés. Élő, értelmező, kompetencia- és skillalapú tudás értékelése, adattömeg kiröhögése. Irodalmilag: a szerző halála, a szövegből nem lehet az életrajzra érvényes következtetéseket levonni, a versben nem a költő panaszolja szerelmi bánatát. Nyelvtan: a nyelvművelő “melyik a helyes” attitűd bírálata, az elitizmus (nyelvjárás, más nyelvállapotok osztályalapú kirekesztése) elutasítása, a nyelv állandóságának megkérdőjelezése. Egyéb: rendesen beadott írásművek, normális kézírás, cím középen, felső margó, ízlés, megadom-a-módját. sok ilyesmi. Itt olvashatsz ilyesmiket:
        https://csakazolvassa.hu/tag/tanar/
        és:

        ó, ha én még egyszer

        lila belemagyarázás

        a gyík és az anarchista

        Kedvelés

  5. Végre! Amióta egyedül vagyok, nagyon sokat hallottam a húspiacról. A piaci értékről. Hogy mit tegyek, hogy kelendőbb legyek. Hogy miből sejthetem, mekkora farka van a pasinak. Hogy érthetetlen, hogy egyes intelligens és modellkülsejű férfiak miért vannak együtt kevésbé értelmes és mutatós nővel.

    De én nem hiszek ebben a látásmódban. Engem az nem érdekel, ahol ez érvényes. Nem pasi kell, hanem társ, nem dugni akarok, hanem szeretkezni, nem dumálni, hanem beszélgetni. Őszintén szólva mindezek közül a beszélgetés hiányzik a leginkább, de (még) az sem nagyon.

    Persze azon is elgondolkoztam, hogy nem csak ennek az ösztönvilágnak a kegyetlensége zavar-e. Az igaz, hogy zavar ez is, és ezt a kegyetlenséget akkor is megtapasztalnám, ha éppen bármikor bárkit megkaphatnék.

    De én azt hiszem, hogy az élet ennél sokkal több.

    Kedvelés

  6. Vannak ilyen Laci-féle haverok a férjem haverjai között.
    És hát rémesen bénának és sovinisztának gondoltam őket mindig is. Csak nem tudtam meggogalmazni, mitől bűzlik ez a szexhajhászás, jócsaj-vadászat, majd lekurvázni a jócsajt, “merazaszemétkurvaapénzrehajt”…
    A társaságomban utálni a nőket vajon mit sejtet az ilyenekről??

    Kedvelés

  7. Nem Laci, valóban jól látod, már beszélgetni sem lehet. Így van. Hidd el, ha igazán érdekeset, tiszteletre méltót, meghökkentőt, vagy csak simán eredetit mondasz, lesz rá válasz, de amíg a beszélőkétek hossza megegyezik a farkatok hosszával, addig ez nem más mint a punci-farok távolság leküzdésére tett verbális próbálkozás. Azt már inkább intézzük el nyílt kártyákkal, ha lehet.

    Beszélgetni.. komolyan, ez az abszurd kategória, ahogy az átlag magyar férfit ismerem. Nem tud, valójában nem is akar, de ezzel érvel. Totális csőd.

    Kedvelik 1 személy

  8. Sziasztok!
    En most a nagy szerelem-szakitas ota eleg aktivan ismerkedem, a majdnem harom honap alatt het ferfival randiztam, mindegyik szimpatikus volt, en is nekik, de csak az utolsonal ereztem, hogy nagyon kivanom mar az elso randin. Nem is huztuk sokaig, mondjuk en vagyok ebbol a szempontbol konnyuveru, es legnagyobb meglepetesemre olyan szuper vele, mint az elozovel, akit a nagy szerelemnek hiszek. Raadasul ez az uj pasi engem akar, es a szexet az osszhang reszenek tekinti, folyton kerdez, meg akar ismerni oszinten, mikozben olyan figyelmes velem. Pedig ez is tipikus ismerkedos szovegelessel kezdodott, megis bejott mindegyikonknek.
    A slusszpoen pedig, hogy az ex, aki ugye lelki tarsra lelt uj kapcsolataban, megerezte, hogy vege a boldogtalan korszakomnak, megkeresett, felhivott es talalkozni szeretne velem. Szornyu vagyok tudom, de minden percet kielveztem a beszelgetesunknek, amelyben elmondtam, hogy jol erzem magam, o pedig nagyon jol ismer ahhoz, hogy erezte ezt.
    Mindebbol azt akartam amugy levezetni, hogy az ismerkedos szoveg is tud mukodni megfelelo helyen es idoben. Nekem szimpatikus, ha udvariasan kozelitenek felem.

    Kedvelés

    • Az nem mindegy, hogy azután mi jön. Ha maradnak a sablonszövegek, a férfi meg hisz benne, hogy gondolatok és a másikra való hangolódás nélkül lesz valami kapcsolat, az a ciki. Ha az ismerkedő szöveg után lehet jó nagyokat beszélgetni, az egészen üdítő és perspektívákat nyitó tud ám lenni!

      Kedvelés

  9. Érdekes, engem utoljára egyetemen akartak felszedni. Azóta – 8 éve – semmi. Rajtam szerintem látszik, hogy nincs szükségem senkire párkapcsolati szempontból, és elkerülnek ezek a helyzetek, viszont van barátnőm, aki nagyon szenved attól, elmondása szerint ő nem kell senkinek.

    Kedvelés

  10. Hú, hát ez a “Laci” pedig elég jól hozza a szomorú valóságot.
    Ahhoz képest, azért túl sok hasznos tanácsot nem adtál neki. Megint csak, mit NE merészeljen képzelni. De mit igen? 😉 Arról nem szól a fáma? Pölö, hogy menjen le a pincébe’ azt kösse föl magát, ha nem született elég jóképű, szórakoztató, társasági figurának, és nem is lett belőle semmi híresség, akire buknak a nők. (na jó, csak viccelek)
    Az meg, hogy ne próbálkozzon, csak várjon, férfiaknál nem működik, mert a nők sajátítják ki maguknak ezt a taktikát.
    Férfiak közül, aki csöndben, szépen mosolyogva, szerényen várja a nagy Ő-t, az szüzen fog meghalni.
    A folyamatos visszautasítás meg igen, egyrészt megalázó, kiábrándító. másrészt, oké, hogy férfiként lehet nők meg szex nélkül is élni, csak kérdés, hogy mi a fenének? Azért, hogy dolgozhassunk?
    Nem véletlen, hogy az ilyen férfiak sérülékenyebbek, gyakrabban lesznek drogosok, alkoholisták, és, nem véletlen az összefüggés, hogy a mai világban, amikor a nők felszabadították a szexualitásukat, és nem oszlanak el egyenletesen a férfiak között, mert nem szorulnak rá, egyre több a munkaképtelen, motiválatlan, deviáns, alkoholista, drogos fiatal férfi.
    Lehet, hogy a nőknek így (átmenetileg) jobb, de ez hosszú távon nem fog fennmaradni, mert ha a férfiak egyre nagyobb része dobja le a gyeplőt motiváció híján, akkor nem lesz, aki munkájával fenntartsa ezt a társadalmat.
    De még ha megpiszkálom azt a részét, hogy a nőknek így jobb-e, az sem feltétlenül igaz.
    Te is írod, hogy nőként szexet, vagy “valamilyen” férfit kapcsolatra is könnyű szerezni, de olyant, aki érdekes, tartalmas, vonzó stb. azt már nem annyira könnyű sem megtalálni, sem megtartani. Ez azért van így látszólag, mert a nők igényei, elvárásai elég egyformák a férfiakkal szemben, és túl magasra is került a léc. A férfiak többsége nem lehet “legjobb”, hiába várják ezt a nők, mert ha csak nyelvtanilag nézem a szó jelentését, akkor is értelmezhetetlen lenne, hogy a többség “legjobb” kategóriás legyen. A valódi “legjobbakat” lehet, hogy sok nő megkaphatja szexre, de az meg hiába vonzó, érdekes, tartalmas, szórakoztató, nem lesz könnyű megtartani, mert ott a többi nővel is versenyezni kell érte, mivel ők is pont azt a férfit akarják. Meg aztán, a férfiak valóban jobban preferálják a mennyiséget a minőségnél, így nehezen lehet az ilyent “megfogni” kizárólagosra. Ez van. Bizony, mégis állatok vagyunk. Ésbizony, a nők is azok. Mert éppúgy megfigyelhető a “legjobb” kereső párválasztási módszereiken, hogy ők is a nemi szervükkel gondolkoznak. 🙂
    A civilizáció csak egy máz, amit magunkra erőltetünk, és nagyképűen kijelentjük, hogy minket nem uralnak az ösztöneink. Aztán, amikor picit megpiszkáljuk, hogy mik is lennének ezek a csúnya vélt vagy valós ösztöneink, (amik persze semmiképpen nem uralnak minket 🙂 ) akkor rácsodálkozunk, hogy mennyire visszaköszön ez a papírforma az életben.

    Kedvelés

      • Hú, de sok válasz született.
        Ez olyan számonkérősnek hatott, amit írtam? Nem annak szántam.
        A “sajnálja meg” az már egy jobb megközelítés, mert mégis empátiára utal, amit a nők nem szoktak férfiakra alkalmazni. Pedig szerintem fontos lenne.

        Kedvelés

      • Én úgy látom, nehéz mit mondani a Laciknak. Biztos neked is vannak ilyen haverjaid. Te mit szoktál nekik mondani? És milyen konstruktívat szoktál nekik mondani? (mert az például melengeti a lelküket, ha csatlakoznak hozzájuk a mai nők gyűlöletében, de ettől még nem lesznek sem kevésbé boldogtalanok, sem kevésbé vesztesek)

        Kedvelés

      • Hát gyűlölni éppen nem érdemes őket, (legfeljebb a társadalmat, ami ennyire előtérbe helyezte a női ösztönök szabad megélését) mert úgy igazából nem tehetnek erről. Ezt ne úgy képzeld el, hogy direkt tudatos kiszúrásból csinálják, hogy a Laci egyiknek sem, a Roli meg mindnek igen. 🙂

        Éppen úgy, mint te sem tudod tudatosan szabályozni, kire álljon fel a pecerő, a nők sem tudnak akarattal “beleszeretni” senkibe. Az ösztönök tudat alatt kielemzik a potenciális jelöltet, a tudat már csak a végeredményt kapja meg: csinos, vonzó nő / csúnya, ellenszenves nő. Vagy jóképú, vonzó kisugárzású, izgalmas férfi / randa, elfuserált zaklató. 🙂

        Például, elég konstruktív, ha úgy állsz hozzá, hogy először is megpróbálod megállapítani, milyen tulajdonságokkal rendelkezik a Roli, hogy ennyire kajálják a nők.
        Ehhez érdemes ilyen hülyebulvárt olvasni:

        http://velvet.hu/randi/2015/06/13/nem_akartam_megbantani_neha_lefekudtem_vele/

        🙂

        Mitől jobb a másik pasi, mint az első? Ez itt a kérdés. És, ha ezt kielemzed, akkor, megvan, hogy merre érdemes megpróbálni fejlődni. Milyen az, ami vonzó a nőknek.
        De csodákat várni azért nem kell, mert nyilván a képességek adottságok erősen behatárolják a lehetőségeket.

        Régen azért volt könnyebb, mert a társadalom előtérbe helyezte a férfiakat, így kompenzálva azt, hogy az ún. “randipiacon” a férfiak óriási hendikeppel indulnak a nőkhöz képest. Ráadásul, a kötelező monogámia következtében (mindenki csak 1-et választhatott, és nem lehetett elválni később se) a Rolik hamar elkeltek, a többi nő pedig már csak a “szabad” férfiakból választhatott.

        Kedvelés

      • Nem gyűlölöm őket, szerintem sem érdemes. De az őket visszautasító nőket se.

        Általánosságban felhívni a figyelmet a fejlődési lehetőségre mindenképp konstruktív (a hülyebulvárra már nem mondanám ugyanezt..). Ha viszont van lehetőség a fejlődésre, jövőbeli helyzetük jobbá tételére, értékeik gyarapítására (márpedig van), akkor a jelenleg képviselt értékeiket és helyzetüket is maguknak köszönhetik, a fentebbi “nem tehetnek róla” nem igazán állja meg a helyét.

        De egy igazi Laci első körben elküld a francba az építő javaslatokkal együtt, mert ő nem született se jóképűnek, se izmosnak, meg amúgy is érzékeny lelkű és sose fog kelleni a gonosz nőknek.

        Miért indulnának óriási hendikeppel a férfiak a randipiacon? Régen miért lett volna így, ha nincs rendszerszintű “kompenzáció”?

        Kedvelik 1 személy

      • Mitől jobb a másik pasi, mint az első? Ez itt a kérdés. És, ha ezt kielemzed, akkor, megvan, hogy merre érdemes megpróbálni fejlődni. Milyen az, ami vonzó a nőknek.

        nem tom, szerintem így cipőt gyártunk, meg autót

        a ‘nőszerzésre’ nincs általános recept, ez nem olyan mint a foci hogy mindig ugyanaz a szabály vagy mint a vadászat hogy tudod milyen skill kell hogy leöld a vadkant.. szerintem pont ez a bajotok, hogy ilyen szabályt próbáltok alkotni, és mikor nem megy, kiakadtok. holott tök hibás a megközelítés – ha tudod mire vágysz a pinakajasör háromszögön túl, akkor keress olyan nőt, aki azokat a dolgokat tudja. ha nem jön, akkor ne próbáld meg a nőt betuszkolni mégis abba a keretbe, hogy olyan legyen amilyet te keresel, hanem nézd meg mi a baj azzal amit gondolsz magadról.

        Kedvelik 1 személy

      • “Hát gyűlölni éppen nem érdemes őket, (legfeljebb a társadalmat, ami ennyire előtérbe helyezte a női ösztönök szabad megélését” — miben, mikor, hol? Mit szabad nekem? Nemet mondani? Azzal dugni, akivel szeretnék?
        Te viccelsz?

        Kedvelés

      • “a női ösztönök szabad megélését”
        Mi van? A férfiak megerőszakolását mentegeti a társadalom azzal, hogy kihívó (=kurvás) volt az izompólója? Férfiakat kurváznak le azért, mert több nővel van nemi kapcsolatuk? A nőfaló a szégyellnivaló jelző, nem a férfifaló? Biztos vagy ebben?

        Kedvelés

      • Én azt tanácsolnám a Laciknak, hogy foglalják el magukat.
        Ha az nem köti le, amit eddig csinált, akkor csináljon mást.
        Ha munkában nem tud váltani, akkor csináljon valami érdekeset szabadidejében.
        Mármint, ami neki érdekes, bármit.
        És akkor nem lesz annyi ideje ilyeneken agyalni, jobb lesz a kedve, stb…

        Kedvelés

      • De Lacikának a lényege, hogy azt is csak abban a renényben fogja csinálni, hogy abból valahogy nő lesz. Mint a szexéhes férj a szemét levitelét. És ha már lett nő, egy nem elég, legyen még egy, meg még jobb. Mert a Rolinak is, és az ember mindig többre vágyik.

        Kedvelés

      • Uh, hát ez nagyon torz szemlélet!
        Akkor sajnos nincs tanácsom, ha minden a nő-témához forog vissza, akkor arra nincs megoldás.
        Vagyis van, Laci “csajozzon”, ahogy tud, egyszer majdcsak összejön neki egy kapcsolat.
        Mondjuk, igaz, az se jó, mert akkor meg más kéne…
        Vagy több kéne.
        Nehéz a Lacik élete, hiába!

        Kedvelés

      • Egyébként nekem úgy tűnik, hogy jó pár wannabe rocksztár nagyon félreismeri, átveri saját magát. Megpróbálja magába építeni a kívülről ellesett, a gondolkodást és viselkedést meghatározó menőségirányítási rendszert, de ha hosszas munkával valahogy sikerül kialakítania és használnia a Roli-kompetenciákat, rájön, hogy a lelke mélyén bizony rohadtul nem boldog. Hogy tulajdonképpen egészen másra vágyik, amihez továbbra is ugyanolyan sík, mint x éve.

        Kedvelik 1 személy

      • Igen, ezt nagyon jól látod. 🙂

        Látod, nem olyan bonyolultak ezek a férfiak, olyan egyszerűek, mint a bot.

        És, ne gondolod azt, hogy amelyik ezt a hozzáállást masszívan tagadja, hogy ő aztán teljesen más, akkor az tényleg más lesz. Az is csak így működik legbelül, csak próbálja magára erőltetni a “civilizált férfi” álcát.

        Kedvelés

      • Hát, ahol ti vagytok, onnan az érző, értelmes férfi-nő, ahogy én nevezem: a humán fajta olyan hófödte csúcs, hogy nem is látszik. Csakhogy nekem az egész logikátok erőltetett, csikorgós, béna, önihazoló, egy szavát sem hiszem. Jó lenne, ha úgy lenne, ugye, mert az nektek kényelmes volna. Pont mint amikor meg akarták népszavaztatni, hogy legyen ingyenes a sör. Sima ostobaság, horizonttalanság.

        Petsze hogy akarunk “egyszerű” szexet is, de annyi minden van még, amitől jó az élet. Az értelmes, árnyalt, nem agresszív férfiak szerint is. Úgyhogy minden van, ha megvan a megfelelő partner, ösztön, értelem, lélek egyben. De te ezt úgysem érted.

        Kedvelés

      • Csak béna a kommented. Nem számon kérős.

        Nem akartam egy hosszút írni, és ennyi mindent gondolok, meg pont dolgozom, gépnél vagyok. Az egy nagyon hülye érv, hogy sokat válaszoltam. A tartalmára reagálj, mármint ha nem vagy kötözködő.

        Nincs megoldás, és nekem nem dolgom egy felnőtt ember problémáját megoldani, zsarolás az empátiát elvárni. Esetleg annyit segítettem neki, mert nagyon beleradgadt ebbe a “rendes vagyok-odamegyek-leszólítom-jó lesz” sémába, hogy megért összefüggéseket, és nem csinál magából ennél is nagyobb hülyét. Nem fogjuk Lacit (sem) megsajnálni, azért sem, mert ha ő beéérné a sajnálattal, azzal, hogy mi nők (de melyikünk?) legyünk a pszichológusa, dadusa, akkor még viszolyogtatóbb lúzer.

        És nincs kettős mérce, mi nők ugyanúgy azzal szeretkezünk csak, akivel szeretnénk, ÉS aki el is fogadja a közeledésünket.

        Kedvelés

      • “Nem fogjuk Lacit (sem) megsajnálni, azért sem, mert ha ő azzal beéérné, hogy mi nők (de melyikünk?) legyünk a pszichológusa, dadusa, akkor még viszolyogtatóbb lúzer.”

        Na, de ez nem ilyen Manboxos patriarchális nemi szerep, hogy egy férfi ne panaszkodjon, mert akkor lúzer?

        A nők is panaszkodhatnak, akkor a férfi miért ne? Másrészt, akkor hogyan kommunikáljon őszintén, ha nem vállalhatja fel az érzéseit?

        Szerintem becsülendő, ha valaki őszintén beszél ilyenekről.

        Kedvelés

      • Nem tudom, mi van a manboxban, a máshol olvasott elméleteket ne rajtam kérd számon. Én viszolygok attól, aki nekem sír a kudarcai miatt, és tőlem vár megoldást. Laci felnőtt ember, és ha az empátiámra számít, akkor át akarja nyomni egy (magabiztos) nőre a problémáját. Ezek nem érzelmek, hanem nyafogás és hibáztatás, téves kiindulópontokkal (például, hogy jár a nő, vagy hogy a férfi dolga eltartani a családot, és akkor ennyi, esetenként pedig a legaljasabb, bántalmazó attitűdű ex-szapulás). Bár a nőknek sokkal több minden miatt van okuk panaszkodni, mert őket sújtja az egyenlőtlenség, felnőttként nem terheljük a másikra a lelki nyomorunkat, hanem vagy tartózkodunk a párkapcsolattól, vagy az önismeret és értelmesen élet élet eszközeivel rendbe hozzuk a lényünket, és így vágunk párkapcsolatba, immár jobb esélyekkel.

        Kedvelés

    • Nem mondtam, hogy Laci mit ne _merészeljen_, csak azt hogy mitől válik menthetetlenül cikissé. Könnyű ebbe a hibáztató, elváró gondolkodásmódba bepörgetni magát egy-egy frusztrált férfinak. Akinek a kiindulópontja a hibás: hogy szex, kapcsolat kell, az be van ígérve, csak jó módszer kell. Azt hiszik, a módszerük rossz, vagy a nők szemetek, pedig egyszerűen annyi van, hogy hibás a cél: nem jár a szex. Nem ezen kéne pörögni. A nőknek sem jár. Engem meg csak az a fajta nagyon lelkes verzió érdekel, amikor kő kövön nem marad — amit én kedvelek, ahhoz nagyon intelligensnek és érzékenynek kell lenni.

      Kedvelés

    • Egy lényeg van: hacsak nem kényszerül rá, senki nem fog olyasvalakivel szexelni, akit nem tart vonzónak. Ez a lényeg. Lehet dumálni, hogy MNK, meg ösztönök, de ezzel az egyszerű igazsággal nem tudsz mit kezdeni. Ha valakinek megfelel a csikart szex, a másik által nem élvezett szex, a nemi erőszak, a megvásárolt szex, aki így győzköd (= molesztál, zaklat) másokat, az még undorítóbb. Azzal végleg el is vágta magát. A nők menekülnek az ilyenektől, és sokkal szívesebben élnek egyedül.

      Kedvelés

    • Jóképűnek, vonzónak nem születünk, hanem azzá válunk, és ezek nem statikus tulajdonságok. Ráadásul kinek mi az ízlése, ugye. Van, aki szerint én szép vagyok, más szerint nem, van, aki szerint szórakoztató, okos, lelkileg gazdag, más egy percet nem bír a közelemben tölteni. Azt kell megtalálnom, akinek jó vagyok így, miközben én folyamatosan tökéletesítem magam. Nem hagyom el magam, nem várok sült galambot. Annak, hogy önmagam lehessek, az is ára, hogy nem olyan könnyen tlálok kapcsolatot. Ez van, én döntöttem így, hogy nem táncolom el a koreográfiákat.

      Kedvelés

    • Nekem amúgy nem dolgom Lacikon segíteni, de ott van a végén, az utolsó bekezdésben minden, amit ez ügyben méltón, emelt fővel tehet. Nem tudom beígérni neki a korlátlan számú jó nővel űzött, kedvére való aktust, és amíg ennek a receptját keresi, pofára fog esni, meg gyűlölködni.

      Sokan élünk úgy, hogy akár évekig nincs kölcsönös vonzalmon alapuló történetünk. Sercen a gyufa, de a másikon nincs gyúlékony csík. Még úgy sincs, hogy nem akarunk összeköltözést, családot, eltartást, drága vacsorával való szerelmi bizonyítékokat.

      Lehet nő nélkül élni, sőt, kell is, ha senki nem mond igent. Vagy mit tehetsz? Megerőszakolod? Kommentekben hibáztatod? Bosszút állsz? Vagy megfizeted, ettől vársz eredményt? Vagy azzal zsarolod, hogy alkoholista leszel? Legyél, ha érettebb reakcióra nem telik, de ez nem a nők bűne, akiknek nem kellettél.

      Ha Laci nem akar szar történeteket, nincs más esélye, mint hogy vár, és figyel. Ha megtetszik valakinek, ha kölcsönös a dolog, érezni fogja. Addig is: éljen, létezzen, ne erőltesse mindenkire efféle közügyként a szexualitását. Az erősködéstől, nagy akarástól mindenki menekül, az is, aki tulajdonképpen vonzónak tartaná őt. Nem a nők tartják sokra magukat, vagy teszik magasra a lécet, hanem egyes férfiak (gőgösen, pornóagymosottan) akarják őket kétségbeesetten, függőként.

      Kedvelés

    • Igen, megalázó a sok visszautasítás, de nem a konkrét nő és nem a nők általában az a fórum, akinél Laci ez ügyben értelmesen panaszt tehet. A nőgyűlölő magyarázatok arról, hogy mi kell a nőknek, meg a többi, vonzóbb férfi kicsinyes, irigy utálata egészen éretlen és taszító reakció erre.

      Nekem is frusztráló az a finom helyzet, hogy aki nekem tetszik, az nem veszi a lapot, de nem erősködöm, mert nem akarok nevetségessé válni. Ez van, rossz volt a stratégiám, túljátszottam a szerepem, vagy nem a megfelelő embert választottam.

      Én a nekem legjobbat, puzzle-szerűen illeszkedőt vágyom, és nem akarom megtartani, hanem egymához tratozunk, ha összejön. Ne uniformizálj. Nem tudom, más léce hol van, de egyész sokan élnek nem jó kocsival, nem magas fizetéssel, közepes külsővel is boldog, kiteljesítő kapcsolatban.

      Aki a Pasit megfog/megtart szavalkat használja, az nálam fejfogós kategória. És az is, aki képes leírni egy ilyen mondatot:
      a férfiak valóban jobban preferálják a mennyiséget a minőségnél” lehet, hogy ezen kellene változtatniuk. A számomra vonzó, gazdag lelkű férfiak egyikére sem igaz ez. de ha így van, irány valamelyik keleti vagy szegényebb ország, ott még Laci is álomnak számít.

      Ezt olvastad?

      feleségimport

      Kedvelés

      • “Ezt olvastad?
        https://csakazolvassa.hu/2014/12/09/felesegimport/

        Mostmár igen. 🙂
        Elsősorban Amerikában divat a feleségimport, nálunk nem elterjedt, de van magyarázata.
        Ha egy amerikai férfi amerikai nőt vesz feleségül, akkor 60% a válás kockázata. Ha viszont más, konzervatív kultúrából származó nőt, akkor ez a kockázat 20%-ra csökken.

        A válás a férfinek nagy érvágás, mert anyagilag is alaposan ráfarag (asszony viszi a lakást, vagyont), a gyerekeit is elveszíti. Azaz, amit rengeteg munka, erőbedobás, lemondás árán a férfi kitartó munkával felépített (család) seperc alatt szertefoszlik.

        Ezt pedig nyilvánvalóan igyekeznek elkerülni.

        Kedvelés

      • Üdv, nem szóltál hozzá mostanában a gyakorikérdések.hu-n? Az egyik kérdésnél igyekezett valaki minden férfit meggyőzni, hogy szűzlányt vegyen feleségül, mert tudományosan igazolták, hogy náluk a legkisebb egy későbbi válás valsége. (mondanom sem kell, erre nem lehetett értelmeset válaszolni, még a legnagyobb kockáknak is olyan szinten elképzelhetetlen az egyváltozós optimalizáció módszerével történő matematikai-statisztikai párválasztás, hogy legfeljebb egy-két “leszarom” jött össze…)

        Kedvelés

      • Üdv.
        Nem. De valahol én is olvastam erről, hogy van összefüggés a korábbi partnerek száma, és a hűségesség között.

        Egyébként meg, sok szerencsét ahhoz, hogy manapság szűzlányt találj. 😀

        Kedvelés

      • Gyanítom, hogy Péter nem is ennek a paraméternek a mentén választ párt, vagy választják ki egymást kölcsönösen a párjával.

        Kedvelés

      • Érdekes ellentét. Nincs szűz lány; ebből az jön le hogy a mai lányok korán és nyilván sokat szexelnek. Azonban ha ez így van, akkor szinte minden lány mindig ugyanazzal a néhány férfival szexel. Különben nem lenne ennyi nyafogó.
        Bár, ha elhisszük, hogy a lányok ledérek, és mire férjhez mennének szép számú szexpartnert tudhatnak maguk mögött, akkor végképp nem jön ki a matek. Valószínűleg van a férfiaknak egy kis hányada, akiknek még a könnyen kapható lányokból sem jut. Ők jó hangosan, és persze minden lehetséges fórumon dühöngenek, így olybá tűnhet, sokan vannak. Az elégedettek meg nem óbégatnak. Kicsit olyan, mint hogy nem az a hír, ha annak rendje-módja szerint kizöldellt a vetés, de ha egy kis aszály van… Akkor lehet jajveszékelni.

        Kedvelés

      • Mennyi mindent megold a hatalmi helyzet, az anyagi kiszolgáltatottság! Sok boldogságot azoknak, akiknek megfelel a pénzen vett, alig eligazodó, megvett nő.

        Nem igaz, amit a válásról írsz, ellenben megint egy nőgyűlölő, koncepciózus lózung. És nem látom sehol azt a rengeteg lemondást és munkát, csak a megúszást, anyagiasságot, önfelmentést.

        Kedvelés

      • Valamint rendkívül álságos úgy beállítani a válást, mintha az a férfi akarata ellenére történne, és közben rettenetesen ragaszkodna ahhoz, hogy ő nevelje a gyerekeit válás után… hagyjuk már ezt. Ósdi, hazug duma.

        Kedvelik 1 személy

      • Valamint a nő viszi a lakást, meg a tetemes tartásdíj, ezek mára városilegenda-számba mennek… RobBot, hol lakjanak a gyerekek? És nevelnéd szívesen egyedül, ha lenne három? Hogy dolgoznál akkor? Nagyon kemény üzem.

        Nem bánod, ha újra vagy néha Zsanettnek meg almavirágnak meg KMónikának szólítanak? Mert ennyi néven próbálkoztál.

        Kedvelés

      • “Valamint rendkívül álságos úgy beállítani a válást, mintha az a férfi akarata ellenére történne”

        Hát, ha a válások kb. 70+%-át a nők kezdeményezik (20% közös megegyezés, 10% férfi kezdeményezi), akkor az eléggé kijelenthető, hogy többségében a férfi akarata ellenére történik.

        Kedvelés

      • Mert ők szenvednek benne többet, és ,mert ők nem bírják tovább. Valamint a férfinek ez kényelmes, ő megkapja, ami jár, és, lásd fenn, “összecsomagolni sem tud”, fogalma nincs, hol vannak az okmányok, mit kell beadni a bíróságra.

        Kedvelés

      • “Mert ők szenvednek benne többet, és ,mert ők nem bírják tovább. Valamint a férfinek ez kényelmes, ő megkapja, ami jár, és, lásd fenn, “összecsomagolni sem tud”, fogalma nincs, hol vannak az okmányok, mit kell beadni a bíróságra.”
        Hétvégén meglátogattam egy ismerősöm, akit nemrég hagyott el a férje egy másik nőért és ő mesélte, hogy a gyerekeket látogatóban, a férje odavetette neki, hogy “akkor add be a válópert”. Mikor ő mondta, hogy “dehogy adom, te akarsz elválni, akkor add is be te magad!” A férj erre teljesen elkámpicsorodott, hogy “Éééén??” Egyszerűen megszokta, hogy mindent az asszony intéz az életében, biztos volt benne, hogy majd megoldja ezt is helyette. Azt nem kérdeztem, hogy összecsomagolni tudott-e egyedül…

        Kedvelés

      • Hát abban van a lemondás, hogy hűséget vállal, és lemond arról, hogy ezek után arra költi a saját maga által megkeresett pénzt, amire akarja. Ezt tükrözik a törvények is, mielőtt előkerülnének az ilyen egzotikus kivételek, amikor a jól kereső nő fogadja a saját lakásába a nincstelen művészfiút.

        Ez mindenképp súlyos lemondás. De egy nő milyen kötelezettséget vállal? Nevelni fogja a saját gyerekeit? Vagy főz rájuk, vagy kitakarítja a lakást? Ezeket akkor is neki kell megcsinálnia, ha egyedül él. És, igen, a férfinek is. Nekem is. Csak a férfiak ezt nem tartják olyan húdenagy munkának, a napi 8-12 óra házon kívüli robottal összehasonlítva.

        Kedvelés

      • Tévedés, de inkább koncepciózus hazugság ez is: a magyar törbvényekben, azon kívül, ahol anyát vagy szülést említenek, semmilyen nemi megkülönböztetés nincs. Cáfold, ha tudod.

        Kedvelés

      • “abban van a lemondás, hogy hűséget vállal” nem vállal, sunnyog, csal, pornót bámul és kurvázik. És a nő is vállal, és ha a nő megcsalás esetén lebukik, sokkal durvább a szankció.

        Hát költse bélyeggyűjteményre és harcászatimagazin-előfizetésre, ne nősüljön, ki akarja, hogy nősüljön?

        A férfinak is saját gyerekei. Akik nevelése komoly meló, és az plusz a háztartás, de nem legénylakás módra, hanem három-négy-öt főre már nem piskóta, és emellett is dolgoznak a nők, nem tudom, te hol élsz. Mindenki robotol, aki nem tőkejövedelemből vagy seftelésből él.

        Beteg gyerekkel csak nők vannak kísérőként itt a Petőnél, ez mitől van?

        Meg ápolják a saját anyjukat, meg a férjét is, természetesen fizetetlenül.

        Kedvelés

      • ” a magyar törbvényekben, azon kívül, ahol anyát vagy szülést említenek, semmilyen nemi megkülönböztetés nincs.”

        Ez nem pont elég? Láttál te már férfit, aki anyává vált? Vagy olyant, aki szült? Mert én még csak sci-fi ben. 🙂

        Az apákra pedig ezek nem vonatkoznak, a táppénz/munkajogi szabályok se, a gyerektartás se. Ezért nem is erőlködnek annyira, hogy övék legyen a gyerek válásnál. Elég nehéz lenne elmagyarázni a munkahelyen férfiként, hogy azért hiányzik annyit, me egyedülálló apaként funkcionál.

        Kedvelés

      • Még azt mondd el: miért érdeketek nektek fenntartani a házasságot, ha az asszony úgyis csak morog, hűséget vár el, meg el is kell tartani, és a gyerekeket se tudjátok szeretni? Ne nősüljetek, kész. Az már kiderült, hogy a házasság sem szexgarancia, meg a nőbek is lehet baja benne, ő is akarhat válni, akkor meg — a ti logikátokkal — minek?

        Kedvelés

      • Ezennel megelőlegzem neked a júliusi hónap kommentje díjat. Ezért a mondatért: “Láttál te már férfit, aki anyává vált?” Köszönjük!

        (Érted azért, mi a különbség aközött, aki szül, meg aki nem szül? Vagy elmeséljük?)
        “Az apákra pedig ezek nem vonatkoznak, a táppénz/munkajogi szabályok se, a gyerektartás se. ” Nem igaz. Kérek törvényszöveget, hazudsz.

        “Ezért nem is erőlködnek annyira, hogy övék legyen a gyerek válásnál” — ja, jó, már majdnem elhittem, hogy a szerető apáról van szó, aki elveszíti a gyermekeit… de hát érdek, számítás, előnyszerzés, ejakuláció van mindenhol a te világodban, annak eszközei az emberek, a gyerekek is. (Ismerős a stílusod, a lélektelenséged. Sadist, meg Barok Eszter blogján a megszállott, aspergergyanús kötözködő, Somebody…)

        Szerinted nőként könnyebb elmagyarázni? Na, csak kapisgálod, mennyire nehéz az élete az egyedülálló anyáknak.

        Kedvelés

      • Ajha! Azt hittem azok az ő közös gyerekeik, és nem a nőé. Együtt csinálták közös akaratból. A férfinak nem kell nevelni a saját gyerekeit? Ha a férfiak annyian megkapnák a gyerekeket váláskor, ahányan hőzöngenek, zsarolnak velük… Édes istenem, de megnézném az ilyen alakot a hányó-fosó lázas gyerekkel, mikor tudja, hogy dolgoznia kellene menni.
        Másrészt tényleg, ha ekkora szívás a házasság, akkor nem kell beleugrani, pláne nem rakat gyereket csinálni.
        Ezt a hűséget sem értem. Hm. Lemondás. Most akkor meg lehet kapni a nőket vagy nem? Ha olyan nehéz egyébként partnert találni, akkor mitől akkora attrakció, hogy ha talál egy feleségnek is megfelelőt (ebből kifolyólag feltételezem, jót), ahhoz hűséges maradni? Azt hittem, a férfiak örülnek, ha egyáltalán “leáll” velük egy valamire való nő. Ha meg az életét is hajlandó összekötni vele, akkor nem az lenne a minimum, hogy nem kezd el koslatni más nők után? Ha olyan nehéz volt facéran nőt kapni, akkor házasan hirtelen az ölébe hullanak topmodellek, hogy akkora lemondás neki a hűség???

        Kedvelik 1 személy

      • “Házassági szerződés.”

        Hát hogy képzeled, drágám? Nem bízol bennem? Hát nem szerecc? 😀

        Kedvelés

      • Akkor az a házasság nem jön létre, ennyi. Vagy ennyire kell az a nő? Akkor vállalod a kockázatot.

        Annyira bírom, hogy ti mindnekin a kíméletlen logikát próbáljátok érvényesíteni, nektek csak a jó és szép és biztos kell, olcsón, de ha a nő hoz titeket ugyanilyen üzleti szemszöggel helyzetbe, akkor felborítjátok a játéktáblát, jön az önsajnáltatás, drog, hajléktalanság, alkohol.

        Kedvelés

      • Amúgy: miért, bízol benne? Szereted? Miért baj az, ha kiderül, hogy nem? Ha egyszer ez az igazság. oigy olcsün akarsz jót, mint valami használt kocsot. Bebiztosítani mahgad a rjtett hibák, de még a holnapi kár ellen is. Hát ilyen nincs. Aki csikorog, elvár, kalkulálgat, mindig rábaszik. Csak az őszinte, jellemes, tiszta szívű emberek lesznek boldogok, néha még ők sem.

        További olvasmányok:

        ne hagyjatok el minket

        felbomlasztják a családot

        akkor eldobják

        Kedvelés

      • RobBot, szerintem ne házasodj meg, ha ennyire félsz a nőktől.
        Olyan nem lesz soha, hogy egy nő úgy működjön, ahogy te akarod.
        Feminizmus nélkül se volt.
        Törődj bele, ez van.

        Kedvelés

      • Az a baj, hogy ilyen hozzáállással biztos, tartós szexelés se lesz.
        Szerető se lesz.
        Most komolyan, ki akarna szexelni egy gyanakvó, számítgató, panaszkodó férfival?
        Hát az életkedved is elmegy, nem még szexelni vele!

        Kedvelés

      • Már vártam ezt. Vannak azért ennél értelmesebb, nyitottabb nők is, csak persze azok -ahogy valószínűleg minden a világon- a hasonlót vonzzák.
        Kicsinyes ember a kicsinyessel érti meg magát, gondolom. Nekem nem lenne problémám ilyesmivel, ha történetesen egy milliomos emberrel hozna össze a sors: én is azt gondolom, van esély a változásra, arra, hogy két ember nem feltétlenül lesz együtt évtizedekig, ki tudja. Én is elindulhatok egy másik úton, ő is. (egy személyes példa: nagyon boldog kapcsolatban élek, de elképzelhetőnek tartom, hogy pl. 7-8 év múlva nekem vagy épp neki más lesz a fontos, másképp állunk dolgokhoz, mást keresünk majd, s ez a jobbik eset. Az is lehet, ne adj Isten, hogy problémák adódnak. Ebben az esetben jobb lenne abbahagyni majd. És persze az is lehet, hogy ilyen boldogan, egymást szeretve és tisztelve halunk meg, adja a Fennvaló!)
        Nem sértődnék meg, miért tenném? A közös szerzeményre adott esetben igényt tartanék, de válás esetén miért is vinnék bármit, amit ő egyedül, előttem hozott össze? Semmi, de semmi jogom rá.
        Sőt, ha én lennék milliomos és egy nálam sokkal rosszabb egzisztenciájú férfivel hozna össze a sors, bizony én is iratnék ilyet.

        Ettől még nagyon cuki és romantikus vagyok, jobb napokon hozom az összes ilyen klisét, összebújás, csillagok, bor, csoki, stb.

        Kedvelés

      • “És az is, aki képes leírni egy ilyen mondatot:
        a férfiak valóban jobban preferálják a mennyiséget a minőségnél” lehet, hogy ezen kellene változtatniuk.”

        🙂

        De ez nem így működik.

        Meg erre én is írhatnám, hogy a nőknek meg azon kéne változtatniuk, hogy érjék be a lacikákkal is, és ne válogassanak annyit. 😉

        Ugyan ez a helyzet itt is: Amelyik férfinek lehetősége van rá, mert sok nő akarja őt, akkor az nem akar lecövekelni egynél, mert nagy a kísértés.

        A férfiak kevésbé válogatósak, az ő szemükben sok “jó nő” van, ha még emlékszel a múltkor az ominózus grafikonokra, abból jól látszik, hogy a férfiak szemében a nők 80%-a “megfelelő” kategória.

        Kedvelés

      • A Lacikákat és a náluk is rosszabbakat nem fogod sehogy ránk erőszakolni, sajnálom.

        Ismerek bőven emberhez méltóan vsielkedő, monogám, vonzó férfiakat. Ez a “ha megteheti, meg is teszi” eléggé rosszhiszemű. Amellett nem is minden nőnek norma a kizárólagosság, ez is babona.

        Kedvelés

      • “én is írhatnám, hogy a nőknek meg azon kéne változtatniuk, hogy érjék be a lacikákkal is” Az ám, csak nem nekünk van problémánk épp a társkereséssel, és nem is mi elégedetlenkedünk. Úgyhogy nem vagy abban a helyzetben, egész pontosan: magadat nyomtad abba a helyzetbe, hogy ne mondhasd meg, mit csináljanak a nők.

        Kedvelés

      • “A férfiak kevésbé válogatósak, az ő szemükben sok “jó nő” van, ha még emlékszel a múltkor az ominózus grafikonokra, abból jól látszik, hogy a férfiak szemében a nők 80%-a “megfelelő” kategória.” = Persze, mert csak a szex számít. A “megfelelő nő” jó lesz egy-két menetre, orgazmusról, gyengédségről ne is álmodjon, a lelke nem érdekes, el úgyse köteleződsz, és ha unod, lesz másik. Gratulálok, ez aztán az igényesség.

        Kedvelés

    • “nem véletlen az összefüggés, hogy a mai világban, amikor a nők felszabadították a szexualitásukat, és nem oszlanak el egyenletesen a férfiak között, mert nem szorulnak rá, egyre több a munkaképtelen, motiválatlan, deviáns, alkoholista, drogos fiatal férfi.” Ez azért az év kommentrészlete lehetne, gyönyörű. Nők, szoruljatok rá a férfiakra, szorítsátok össze a fogatokat, és OSZOLJATOK EL köztük egyenletesen! Nem gondolod, hogy nekünk ez kényszerű, jogfosztott helyzet volt, ami ellen érthető, ha tiltakozunk? Téged nem érdekel, hogy a nőknek az ilyen helyzetekben szar a szex? Jó lesz úgy is?

      “ez hosszú távon nem fog fennmaradni, mert ha a férfiak egyre nagyobb része dobja le a gyeplőt motiváció híján, akkor nem lesz, aki munkájával fenntartsa ezt a társadalmat.”

      Szerinted a nők nem dolgoznak, vagy hogy…?
      A termelő munkának ma tényleg ekkora a szerepe? Kicsit megváltozott a világ, épp annyira fejlett a termelés, hogy tömegeknek nem tud munkát adni.
      Tényleg azért nem dolgoznak a fiatal férfiak, mert tönkrementek a nőhiányban, vagy létezhetnek más okok is?

      Kedvelés

      • “Szerinted a nők nem dolgoznak, vagy hogy…?”

        Azért az kőművesek, útépítők, ácsok, festő, mázoló, burkoló, gépkezelő, aszfaltozó, öntő, bányász, stb. melóhelyeken igencsak férfitöbbség van.

        “A termelő munkának ma tényleg ekkora a szerepe?”

        Hát termelő munka nélkül mi lenne? Még élelem se. Akkor előbb-utóbb elfogyna minden, azt visszamászhatnánk a fára. 🙂

        Kedvelés

      • Az ám az “igazi” munka! nem ám holmi ápolónők, bölcsődei dadák vagy hivatali adminisztrátorok, tanárok…
        Te antieminista, béna és hazug konzervközhelyekkel jössz, nibcsenek értelmes érveid.

        Nem, haladj a korral, amiről te beszélsz, az a manufaktúra és a kapitalizmus korai szakasza, ma már az ember szerepe igen kicsi a mechanizmusokhoz, technológiákhoz és gépekhez képest a termelésben. Tömegeknek nem tudnak teljes munaidejű termelő munkát adni.

        Kedvelés

      • “nem ám holmi ápolónők, bölcsődei dadák vagy hivatali adminisztrátorok, tanárok…”

        Háát, ezek sem tudnának dolgozni, ha nem lenne iskola, óvoda, hivatal, kórház, meg műszerek, eszközök, kötszerek, stb. Ezeket is meg kell építeni, az alapanyagokat elő kell állítani, az eszközöket le kell gyártani valahol, valakiknek.

        “ma már az ember szerepe igen kicsi a mechanizmusokhoz, technológiákhoz és gépekhez képest a termelésben”

        A gépsorokat is üzemeltetni kell, azokat le kell gyártani, összeszerelni, javítani, alkatrészeket cserélni, a késztermékeket elszállítani, a nyersanyagokat előállítani, kibányászni.

        Ezeket a folyamatokat is nagyrészt férfiak végzik.
        A műszaki/termelő területeken nagyrészt férfiak dolgoznak.
        Ezek nem olyan látványos és népszerű melók, de attól még nélkülözhetetlenek.

        Kedvelés

      • Mindehhez meg meg kell szülni előbb az emberi erőforrást. De ehhez előbb ki kellett alakulnia a szervetlen anyagból az életnek a bolygón. Azt hiszem, jobban oda kellene figyelnünk a szénatomokra, mert ha elzüllenek, alkoholistává válnak, mehetünk vissza a semmibe, vagy oda se.

        Kedvelik 1 személy

      • “A gépsorokat is üzemeltetni kell, azokat le kell gyártani, összeszerelni, javítani, alkatrészeket cserélni, a késztermékeket elszállítani, a nyersanyagokat előállítani, kibányászni.” Ja, csak töredékannyi ember kell hozzá. Ne fárassz minket itt ilyen színvonalon. A fizetett munka elérhetősége nem áldozattá tesz, hanem privilégium.

        Kedvelés

      • Jajj, ez a mondat nekem is nagyon fájt. Egyrészt azért, mert egy nagyon kedvezőtlen és igazságtalan helyzetet állít be vonzónak – én is csak azt tudom írni, hogy milyen ember, aki azt képzeli, hogy ez jó volt? Milyen férfi, aki annyira szeretne nőt, hogy az is megfelelne neki, ha az a nő csak rászorultságból lenne vele? Milyen ember vagy te RoBot, hogy , hogy felállna akkor is, ha tudod, hogy a másik kényszerhelyzetben választ téged? Akinek ilyen áron is kéne a szex, az ne csodálkozzon, ha nem szívesen választják partnerként. Meg a zsarolás, hogy akkor drogosok lesztek meg nem dolgoztok no komment, persze, ez is a nők hibája.

        Másrészt meg ez sosem volt így, A nők soha nem oszlottak el egyenletesen a férfiak között, mindig voltak vonzóbbak és népszerűbbek, ahogy a nők között is. Nem tudom, mi ez a sok hasonló kommentben felbukkanó egyszervolt mesevilág, amikor minden férfinak jutott nő. Ilyen soha nem létezett, olvassatok utána.

        Kedvelés

      • De az mekkora rohej mar, hogy a szex motivalo ero, s ha nincs akkor a szegeny lacik felcsapnak inkabb drogosnak, alkesznak vagy sorozat es kejgyilkosnak…mert szegeny lacik elete ilyenforman ures es ertelmetlenne valik, met kurni kell, akkor is ha nem, mert anelkul nem epult volna fel semmi (motivacio hianyaban) meg a cernagyar sem ami munkat biztosit a noknek ugye es cserebe megtartjak magunknak a pannijukat a halatlan dogok.
        Senki sem boldog ha sokaig nincs partnere, szerelme, szexualis elete,(kiveve ha tok jol elvan ugy esetleg aszexualis) de ugy ervelni, hogy emiatt megy ebekharmincadjara a ferfi es lesz belole egy drogos vagy alkoholista mert nem kapja meg a szerinte nekijaro pina mennyiseget, hat ez abszurdum es igy csak gyuloletbol lehet ervelni, no meg ostobasagbol es merhetetlen onzesbol. Felnott, onmagaert valamelyest is felelos ember ilyesmivel biztos nem rukkol elo.

        Kedvelés

      • Én mást mondok.
        Én a visszajelzések alapján nagyon tudok, főzni is, élni is, beszélgetni is, szeretni is.
        Én ezt nem adom bárkinek.
        Annak adom, akivel kölcsönösen lobban, akit nagyon-nagyon szeretek, a lábszagát, a hányását is.
        És az ilyen nagyon ritka az emberi életben. A többiek szexualitása számomra annyiban létezik, hogy másik ajtón megyünk pisilni.
        És én megvagyok egyedül, meg tudom oldani az életemet, bojlerszerelésemet, nem szorulok senkire, rengeteg barátom van. Sokkal jobb társ nélkül, mint langyosban, kihasználva vagy átverve.
        Szóval, nem lévén jótékonysági intézmény, meg aztán milliomod kockázatát sem akarom vállalni, hogy valami ilyen szerencsétlentől esem teherbe, engem ez az egész, amin Laci rugózik, nem érint.
        Amellett, borderline-hoz csatlakozva, pont a Laci-logika vet meg engem, ha többekkel lefekszem. Mert egy nőnek legyen kevés partnere, mert romlik az értéke, meg minden. Nem lehet rajtatok kiigazodni, azt is megvetitek, aki hajlandó, meg azt is, aki nem.
        Bennetek gyűlölet és frusztráció van, nem bonyolult.

        Kedvelés

      • csak az olvassa

        Valamiért a “Hozzászólás” lehetőségét a lentebbi posztokra nem ajánlja fel a rendszer, úgyhogy kénytelen vagyok itt próbálni meg a válaszadást.

        Kezdjük a prostitúcióval. Társadalmi szinten a prostitúció alternatívája a nemi erőszak lenne. Mi a jobb: ha egy férfi a munkában megkeresett pénzét rákölti egy kurvára, vagy ha fog egy kést és az első szembejövő nőt kapja el, tök ingyen? Szerintem nem kell szociológiai diploma ahhoz, hogy ezt a kérdést helyesen eldöntsük.

        Kit fenyegetek? Én? Nem fenyegetek én senkit. Bennem már béke van. Én csak felhívom a figyelmet az INCEL problémára, ami meglátásom szerint egyre több fiatal férfit érint és még többet fog érinteni, és amivel nem foglalkozik senki holott társadalmi szinten egyre komolyabb probléma lesz. És ha meggondoljuk, hogy már nem egy lövöldözés volt pl. Amerikában (Elliot Rodger, George Sodini), és hogy már Magyarországon is majdnem volt egy ilyen eset: S. Ábel, aki “22 embert a 22 évért” akart halomra lőni, akkor talán érdemes lenne elgondolkodni a dolgok folyásán.

        Az “életkori megkülönböztetésről” csak annyit, hogy nekik is megvolt az esélyük, mégpedig az elmúlt tíz év során. Eddig nekem nem volt kegyelem, most én mondom azt hogy “bocs, de már nem”.

        Azt látom, hogy halvány fogalmad sincs mi a PUA. Szemben a teljesen használhatatlan, semmitmondó “tanácsokkal” mint amiket te is adtál pl. “Lacinak”, amiből az jön le, hogy totál ellenséges vagy a srác felé,mégpedig abból kiindulva, hogy ő is olyan lenne mint a Roli ha lehetősége lenne rá – ami valószínűleg talán még igaz is, csak ettől a srác még egyáltalán nincs beljebb, sőt (“Laci” ott követett el amúgy alapvető hibát, hogy nőtől kért párkapcsolattal és szexszel kapcsolatos tanácsot), a PUA abban segít, hogy mit tegyél ha csajozni akarsz. A PUA azt mondja, hogy férfi vagy, kezedben a sorsod: fejleszd magad, gyúrj, tanulj, dolgozz, gazdagodj, hozd ki magadból a maximumot, és ne szégyelld férfiként a szexualitásodat, és próbálkozz a nőknél, ismerkedj, találd meg azokat akiknek tetszel, és hosszú távon sikered lehet ha teszel érte. Hogy tudnod kell adni egy párkapcsolatban, hogy a sikerért dolgoznod kell. Ennyi.

        Szerintem a feministáknak mindent el kéne követni hogy betiltsák, mert a PUA sikeres férfiakat eredményez akik boldog párkapcsolatot találhatnak a nőkkel, szóval a feminizmus céljaival tökéletesen ellentétes eredményre vezet.
        Ami a propagandát illeti, igen a mai Európában a Frankfurti Iskolából eredő Kulturális Marxista doktrínát nyomatják a fejünkbe éjjel-nappal (Politikai Korrektség, Anti-Rasszizmus, a Gender-baromságok, Feminizmus, Meleg-propaganda, stb…). Akik ezeket nyomatják, igen a Feminizmust is ideértve, azok nem a barátaink, még csak nem is a mi népünkből vagy vallásunkból valók, és nem akarnak jót nekünk. Szerencsére Magyarországon a legtöbb nő nem Feminista, és a Feministák többsége is csak a hasznos idióta kategóriába tartozik, ugyanakkor mind a Médiában, mind a törvényhozás és a politika szintjén olyan erős a Feminizmus káros befolyása, hogy az lassan elviselhetetlen mértékű. Szerencsére látszik már a reakció, és egyre többen vetik el a beléjük nevel kulturális marxista baromságokat.

        blaci200

        Nyilván nem a szexhiánytól lettem drogos. Azért lettem drogos, mert úgy éreztem, “élek, de minek?”, “van testem, de minek?”. Azt gondoltam, “hadd pusztuljon a testem ha úgysem kell senkinek, és legalább közben én is jól érzem magam a bőrömben”. Ráadásul ha drogozol rájössz, hogy nem az a lényeg hogy van-e szex, vagy hogy tetszel-e a nőknek, csakis egy dolog számít: hogy van-e nálad heroin? Főleg ha jön az elvonás!

        Péter707

        Neked annyit tudok válaszolni, mint fiatalabb srácnak, aki saját elmondása szerint néha hasonló cipőben jár: felejtsd el az összes baromságot amit a tévében láttál, a feminista indoktrinációt amivel tömtek. Ugyanezek a Médiában nyomatják a fiatalokat megcélzó drog-propagandát. Ne dőlj be nekik!
        Helyette inkább: 1. gyúrj, vagy küzdősportolj, de akármilyen más sport is megteszi, ha rendszeresen műveled. 2. Tanulj, mint a gép, főleg idegen nyelvet, de minden mást is. 3. Ha dolgozol, nyomd meg a melót, lelkiismeretesen, becsületesen. 4. Mindig légy ápolt, jól öltözött, udvarias és kulturált. És ha mindez megvan, akkor 5. Szólíts le és kezdj el fűzni minden olyan nőt aki az eseted. Próbáld elcsábítani, ne hidd azt hogy barátkozással előbbre juthatsz náluk. Ha hamar lekoptat annál jobb, tiszta víz került a pohárba, próbálkozhatsz a következőnél, és nem fogsz azon rágódni, hogy “bárcsak megpróbáltam volna”. Sok sikert, fiatal Skywalker! 🙂

        Cynthia

        Téged azzal tudlak biztatni, hogyha csak topmodellekkel állnának szóba a férfiak, akkor már rég kihalt volna az emberiség. Minden típusú nőre van igény, csak meg kell találni azt az embert akinek az a típus jön be, amilyen te vagy (ismétlem, ezt teljesen látatlanban mondom, anélkül hogy tudnám te milyen típusú lány vagy: minden típusra megvan az igény!)
        Ami a külsőt illeti: vannak olyan típusú lányok akik nekem nagyon bejönnek, és életem egyik legkellemesebb meglepetése volt arra rájönni, hogy ennek a típusnak én is bejövök általában! (Ezt lekopogom), de ha belegondolsz ez szinte hihetetlen, amikor erre rájöttem, alig tértem magamhoz. Ami a fiatalabbakat illeti: mindig volt valami magyarázat, hogy miért is helytelen az ha én bepróbálkozom ilyen vagy olyan nőknél. Aztán egyszer csak azt mondtam: elég! Innentől csak az mondhatja meg hogy milyen nőknél próbálkozhatok, aki előtte l3sz0p 🙂 Úgyhogy maradnak a fiatalabbak, hacsaknem… 🙂

        Kedvelés

      • “Társadalmi szinten a prostitúció alternatívája a nemi erőszak lenne. ”
        Miért is? Mert nektek jár a szex?
        A prostitúció nemi erőszak, légy erős.
        Kérlek, menj innen.
        A tanácsadást és együttérző sorokat külön köszönjük, nyilván mindenki epedve issza a szavaidat.

        Kedvelés

      • Gondoltál már arra, hogy PUA helyett inkább NA vagy más 12 lépéses gyűlésekre járj? Tudod, az AA-ban azt biztosan megtanultam, hogy akinek ekkora egoja van, ennyire tudja a frankót, annak piszok nagy esélye van arra, hogy visszaessen.

        Kedvelés

      • Franco, nem tudom, világos volt-e, de bennem is béke van, és általában volt is mindig. Azért tartottam fontosnak megemlíteni a saját incel-létemet, mert ettől még a hozzáállásod változatlanul a sötét oldal a számomra (és ki merem jelenteni, a környezetemben hozzám hasonló többi padawan számára is).

        Közben egy kicsit jobban utánajártam a fogalomnak. Azt hittem, csak annyit jelent, hogy valaki huzamosabb ideje egyedül van és úgy érzi, (félig-meddig) hiányzik az életéből a párkapcsolati vonal. Most már azt mondom, sokszor voltam egyedül, de sosem voltam incel.

        Kedvelés

      • Szerintem a fiatalon házasodókat, az extrém vonzó személyeket leszámítva, akiket talán az, hogy olyan kapósak, egy kicsit korrumpál is, illetve a minden áron, megalkuvásokkal is kapcsolatban élni akarókat leszámítva minden érző, értelmes ember nagyobbrészt egyedül tölti felnőtt éveit, és néha olyan sem akad, akire jólesően gondolhatnánk. Akinek folyton kell valaki, aki folyton keres, szórakozóhelyekre vagy társkeresőkre jár, elkopik.

        Kedvelés

      • Tudod, egy fiatal, 20 és 30 közötti férfi számára az INCEL életmód (involuntary celibate, ami talán nem önkéntes, vagy kényszercölibátusnak fordítható) lelkileg, pszichológiailag pontosan olyan pusztító, mint amit egy nő érezne, ha ugyanebben az életkorban minden nap megerőszakolnák!

        Én például nagyon keményen drogos lettem, sok-sok éven át. Előtte pedig kurvázni jártam, persze utána még szörnyűbb volt átélni, hogy ez a dolog (szex) az én fiatalságomból teljesen kimarad. Miért? Mert 30 éves koromig nem hogy szex, de még csak egy csók sem volt az életemben (mármint nem prostival). És igen, amikor olvastam Elliot Rodger lövöldözésének esetét, akkor arra gondoltam, hogy “te úristen, ez akár én is lehettem volna”! Bár én inkább mindig magamat pusztítottam, sohasem bántottam másokat, előbb lettem volna inkább öngyilkos.

        És tudod mi a vicc? Ahogy visszanézem a régi fényképeimet, egy átlagos, helyes fiatal kölyköt látok, nem azt a taszító, ocsmány szörnyeteget mint aminek gondoltam magam az alapján, ahogyan a nők kezeltek engem!

        De egyre több ilyen incel srác van, elég csak körbenézni az interneten, de egyre többen vannak Magyarországon is, és ez nagyon komoly problémákhoz fog vezetni, komoly személyes és egy idő után társadalmi tragédiákhoz.

        És nem az a baj, hogy “nem kapunk pinát”, úgymond. A baj a férfiellenes, férfigyűlölő hazug feminista propaganda amivel az én agyamat is mosták, amióta az eszemet tudom. Nem az a baj hogy a nők nem “sajnálnak” vagy hogy “nem rakják szét a lábukat” hanem az hogy nem férfiként kezelnek, nem szexuális lényként.

        Engem a manoszféra, a Red Pill/PUA internetes oldalak mentettek meg. Természetesen velem egykorú vagy idősebb nővel nem állok szóba ma már, hiszen jöttek volna akkor amikor 20 és 30 éves korom között a falat vakarva vonyítottam a magánytól. De gyűlölet már nincs bennem, legalábbis a nők iránt nincs, csak azok iránt az emberek iránt, akik a hazug feminista, kulturális marxista propagandájukkal teszik tönkre a hozzám hasonló fiatal férfiak életét.

        Kedvelés

      • Én biztosan nem foglak téged hibáztatni, elemezgetni. De ijesztő, amit írsz. Vajon mi a megoldás? Tegye szét a lábát valaki szívességből, “kezeljen szexuális lényként”, akkor is, ha nem tart vonzónak? Mert szerintem a prostitúció igénybevétele is elfogadhatatlan. A prostitúció emberei jogi botrány, szerintem te meg azt nem tudod elképzelni (minden nap megerőszakolnák, írod, milyen ironikus…).

        Szerintem aki így érvel, nem vállalja a felelősséget önmagáért. Azt hiszi, csak neki van gondja… Vajon kire haragszol, kire haragudtál kudarcos korodban? Az egész világra? Minden egyes nőre, aki visszautasított? A nőkre? A boldog, szerelmes férfiakra? Kit fenyegetsz?
        Reklámszöveg, amit írsz, és súlyosan sértő és gyűlölködő (feminista, marxista? propaganda, wtf?). Sehogy sem fogod kihozni, hogy az a szex, amiben nincs szerepe a nők kedvének, önkéntes lelkesedésének, a nőknek jó lesz. Vagy legalább dolguk, feladatuk nekik. (Az életkori megkülönböztetés is olyan dehumanizáló és értelmetlen…).

        Kedvelés

      • “magány”, szerintem ez mást jelent. Sokféle társaságot, közösséget találhat az ember, ha beleteszi az energiát.
        Asszem, a nagyobb gond az ilyen történetekben a szociális képességekkel van, azzal, amit a férfi önmagáról meg a nőkről gondol.
        De megígértem, hogy nem elemezlek, mindenesetre riasztó, amit írsz. A PUA marginális lesz mindig, de lehet, hogy sok-sok férfi él folyamatosan puszta baszhatnék-gőzben, érzelmileg siváran, mindenki mást potenciális instrumentumnak tekintve? Ez ijeszt meg igazán. Mennyire nincs tartás, szuverenitás, gazdag lélek ebben. Engem nagyon más hatások értek, más volt a normális, mástól szenvedtem. Nem gondoltam, hogy a világ a hibás, ha nekem szar.

        Kedvelés

      • Úgy is, mint gyakorló függő: NEM a szehiánytól lettél drogos. Ha még mindig kívül keresed a hibát, és nem magadban, akkor rohadt távol vagy a felépüléstől. Figyelmedbe ajánlom egy drogos mondatait: “A leállás: változás. Új irányba állítasz mindent.
        Nem anyagozol. És? A környezeted ugyanaz. Az emberek ugyanazok.
        A világ ugyanaz marad. Akkor miért ne anyagoznál, tesó?”
        Ugyanazért nem volt partnered, amiért anyagozni kezdtél.

        Kedvelés

      • Én 20 és 30 közötti fiatal vagyok, eddigi évem során többnyire rám is, valamint sok barátomra, ismerősömre is ráillett az INCEL kifejezés. Képzeld, sosem voltunk különösebben magunk alatt. Igen, éreztük, hogy nem vagyunk mindennel tökéletesen elégedettek (habár ilyesmi szerintem legfeljebb egészen kivételen pillanatokban lehetséges, vagy mámorban, módosult tudatállapotban). Éreztük, hogy az alvó állapotnál sokkal jobb is lehetne az életünk párkapcsolati szála. Mellesleg rosszabb is. Ettől még igyekeztünk minél boldogabban élni ez életünket, ha már megadatott, hogy legyen egy.
        A túlnyomó többségünk nem vált online létező megkeseredetté, gyűlölködővé, nem pusztította önmagát, nem pusztított másokat, semmi ilyesmi. Idegen tőlünk, egyáltalán nem fogunk vele rokonszenvezni. Akadtak, akik igen. Ők azok, akik az élet más területén felmerülő problémákat is borzasztó nehezen fogadják el és oldják meg, kínként fognak fel mindent, amit lehet. Ők azok, akiknél az érzékenység kimerül abban, hogy gigahertzen pörgetik az önsajnálatot, miközben mások érzéseiről (vagy egyáltalán, mások dolgairól) fogalmuk sincs. Például arról, hogy mit jelent nemi erőszak elszenvedőjének lenni.

        Kedvelik 1 személy

      • Nő vagyok és én is sokáig éltem ebben az állapotban. Pluszban tetézte még a közvélekedés, hogy lánynak nem lehet ilyen problémája, mert hozzánk özönlenek a jobbnál jobb pasik és csak választani kell, és kevesen bírják elképzelni, milyen érzés annyira szociális fóbiásnak lenni, hogy valaki nem mer emberek közé menni, hogy leblokkol, ha hozzászólnak, és nem mer bízni senkiben, mert élete során olyan kevés társas érintkezésben volt része, hogy nem alakult ki benne a képesség, hogy megérezze, kiben lehet. Igen, tudom, milyen érzés. Nem, nem olyan, mintha naponta megerőszakolnának. Nálam a megoldást egy kedves pszichológus jelentette, aki rámutatott a problémákra bennem (igen, bennem, nem a férfitársadalomban vagy az egész világban), feltárta, hol gyökereznek ezek, feloldotta őket. Az is segített, hogy az élet más terein hagytam magam kiteljesedni (munka, tanulás, egyéb tervek), nem egy problémán rugóztam folyton. Tudod, mit látok benned, General Franco? (beszédes nicknév egyébként…) Azt, hogy egy drogos voltál, aki megvehető tárgyként kezeli a nőket és titkon gyűlöli őket, és még most sincs elég önbizalma ahhoz, hogy egyenrangú társat keressen, inkább a jóval fiatalabb és tapasztalatlanabb lányokat szédíti. (Többek közt az ilyenek miatt nem bíztam az emberekben fiatal és tapasztalatlan koromban.) És az az érdekes, hogy nem érted, miért utasítottak vissza, mikor a külsőddel nem volt baj, mintha az lenne az egyetlen lényeges. Te is ennyire csak a külsőre mentél párválasztásnál?

        Kedvelés

      • A fiatal lányok nem ám annyival jobbak, el van ez túlozva, illetve őnekik nem a legszebb hamvas húszévesek “voltak meg”, csak ez olyan szép, társaságban is jól hangÓ szám, hogy 18 meg 20 éves. A huszonévesek, a fiatalok kitűnően traumatizálhatóak, gyanútlanabbak, hisznek még a mesékben, önbizalomhiányosak, lehet nekik imponálni egy közepes részlegvezető-helyettesi karrierrel vagy néhány cizelláltnak tűnő gondolattal, irodalmi idézettel. Aki gyereklányt molesztál, az is sokszor pedofil hajlam nélkül a hatalmát, a másik kiszolgáltatottságát, játékszerré levését élvezi.

        Ez persze a másik oldalról úgy van megfogalmazva, hogy a harmincsok éves nők már megkeseredtek, erőszakosak és teljesíthetetlen igényeik vannak. Ezt kell még megfejelni azzal, hogy rondák és hervadtak is… csak ki ne derüljön az igazság: ti féltek a nőktől, az igazi, méltó emberi kapcsolatoktól, a kölcsönösségtől, attól a valódi világtól, ahol van tét, van felelősség és nincs garancia.

        Kedvelés

      • Ajj, ha izmos vagy ne vegyél fel lécci tapadós pólót mert benedvesedik a puncim és egy késsel neked támadva valahogy megerőszakollak.
        Hogy hangzik?

        Kedvelés

      • General franco, érezni a soraidból, hogy ez neked nagyon rossz lehetett, én nem is vonom kétségbe.
        De azért az szerintem nem csak a nők hibája, ha “taszító, ocsmány szörnyeteg”-nek érezted magad.
        A családi hátteredet nem ismerem, azt viszont tudom, hogy a férfiak egymás agyát is tömik a hülyeségekkel.
        Pl. azzal, hogy mi kell a “jó pasi”-sághoz, és sokan ebbe mennek tönkre.
        Nem a nők miatt, hanem egymással versengenek.

        Kedvelés

      • Anyám micsoda egy agressziótól fűtött szociopata szöveged van, kedves Franco, és még csak fel sem ismered. Az agresszió belebegtetése, lehetősége is agresszió ám. Az a kategória vagy, akinek “köszönjük meg, hogy még nem erőszakolt meg senkit, és még nem kezdett el lövöldözni, pedig ideológiája szerint megtehetné, tette igazolva van..”. Megköszönjük.
        A nők miatt lettél drogos, ők tették tönkre az életed? Vagy a marxisták?
        Tudod hány nő él évekig orgazmus nélkül, akár párkapcsolatban is? Vagy hányan vannak azok, -ahogy te is említetted-, akiket naponta megerőszakolnak? Vajon ők miért nem fognak fegyvert, és kezdenek lövöldözni?
        “A prostitúció alternatívája a nemi erőszak” – tévedsz, Szaud-Arábiában pl. mindkettőért halál járna. A nőnek biztosan, de nagy eséllyel a férfinek is.
        A prostitúció erőszak.
        Lehet, hogy van egy olyan vékony, felső rétege, a drága escortlányok, akik tudatosan és örömmel csinálják, bár ott is meg lehetne kapargatni a hátteret (főleg, hogy olyan szépen tudják igazolni a saját életüket legalizálva ezzel a többiek felett tett erőszakot, bravo: http://www.vice.com/en_au/read/speaking-to-the-woman-behind-facesofprostitution ), de minél olcsóbb a nő, minél nehezebb körülmények között dolgozik, minél kiszolgáltatottabb, annál valószínűbb, hogy korábbi erőszak áldozata, valamivel zsarolják, valahogy beletörték ebbe, valahogyan már elveszetette a saját teste feletti önrendelkezést. A pénz, amit a kuncsaft fizet, pedig a lelkiismeret megnyugtatására szolgál, valamit a korábbi erőszakok megfizetése. Nem baj, ha nem érted, nyilván nem is akarod érteni.

        Még hogy nem fenyegetőzöl! Csak finoman tudtunkra adod, ha minden így megy tovább (azaz nem kap mindenki pinát kérésre), akkor majd Eliott Rogerek fogak itt szétlőni mindenkit. A feministák miatt.
        Ennyire szeretnétek lövöldözni, tényleg? Álljatok be az ISIS-be. Állítólag még feleséget is szereznek mindenkinek. A vallási kisebbségekből meg szexrabszolga lesz. De még ott is be kell tartanod olyan szabályokat, amiket nem biztos, hogy szeretnél. Mellesleg szembe kerülhetsz olyanokkal, akik visszalőnek.

        A feministáknak kéne betiltani a PUÁt? Ti akarjátok betiltani a nők önrendelkezési jogát, és legalizálni a nemi erőszakot.

        Kedvelés

    • “A civilizáció csak egy máz, amit magunkra erőltetünk, és nagyképűen kijelentjük, hogy minket nem uralnak az ösztöneink.” Az ösztönöknek nagyon nagy szerepük van, csak szerintem amit ti gondoltok az ösztönöktől, az zavaros, önigazoló, magatok javára interpretált katyvasz.

      Kedvelés

    • Megint a vinnyogás a fölött, hogy a nők maguk dönthetik el, hogy kivel dugnak., Komolyan, ezt már csak egy lépés választja el attól, hogy azon sírjatok, hogy miért nem megengedett a nemi erőszak. vagy miért nem jár jutalom érte.

      Kedvelés

    • Kedves RobBot. Megpróbálom leegyszerűsíteni, amit itt (és a többi kommentben) írsz:
      Tulajdonképp nekünk, valamennyire “használható” nőknek szolidaritásból, jótékonyságból le kéne feküdnünk Lacival és a többiekkel, megelőzve ezzel esetleges alkoholizmusát. Nem csak az ő testi-lelki egészsége miatt, hanem az egész társadalom, emberiség miatt is, mert ha túl sok Laci köti fel magát, akkor nincs aki termeljen tovább, és mi nők rá fogunk jönni, hogy férfi(izom) nélkül nincs élet.
      Kérdeznék valamit: Ha mondjuk én egy idősödő, szőrős lábú, hisztis, kövér feminista lennék, akit évek óta nem elégítettek ki orálisan (öniróniát sem mellőző önelemzés), akkor te megtennéd az én lelki egészségemért, humánumból, hogy kiny..sz? Egyoldalú szexre gondolok, tehát nem az van, hogy kapsz érte valamit cserébe. Hogy nem? Miért? Talán azért, mert a saját szexualitásoddal (nyelveddel) te szeretnél rendelkezni? Vagy mert feltételezhetően nem végzek annyira termelő munkát, mint egy férfi? (Azt már meg sem kérdezem, hogy egy férfinek megtennéd-e, mert félreérted, nem “vádolni” akarlak mindenfélével..)

      Azt azért nagyon könnyen elfelejtitek, hogy az általatok kreált 10-es nőskála alján ugyanúgy vannak nők, mint a (bármilyen meglepő, de szintén általatok kreált) görög ábécével jelölt férfilista alján. Ők nem nyígnak, követelőznek ennyit. Vagy ha igen, könnyen megkapják a “szőröslábú, kövér feminista” jelzőt. De a 2-3 kategóriájú nőket nemcsak elutasítják, hanem gyakran szexuálisan ki is használják (elutasítás előtt). Ez nem megalázó? Mennyivel tisztább, hogy egy 8-9 nő nem is akar kapcsolatot kezdeni az omegával (ha már ennyire kötelezően listázunk folyton), még a beszélgetést sem vállalja be, mint hogy a (nem csak alfa) férfi részegen megdugja a 2-es nőt, aztán cikizi a haverok előtt. Még Lacinak is voltak “nagyon felejthető” női, az ő lelküket kiápolja ? Laci biztos nem. Nekik milyen lehet “nagyon felejthetőnek” lenni, amikor esetleg azt hitték, Laciban találtak egy “rendes fickót”. Mit tehetnek a 2-es nők? Szőrtelenítenek, lefogynak, igyekeznek hogy feljebb jussanak a listátokon. Vagy úgy döntenek, hogy így ez az egész nem kell. Ennyit nem ér a szex, hogy utána bekerüljenek a “nagyon felejthető” kategóriába (az ideális talán a kettő együtt, fejlődni, de elsősorban magunk miatt). Ez lenne a nők nagy hatalma? Hogy mondhatják azt, hogy “élek enélkül”? Az még nagyobb gáz a Laciknak, amikor részegen, “ha nincs más” alapon ráhajtanak ezekre a szarnőkre, és ők is nemet mondanak. Még egy “ilyen nő” is. Na, akkor jön a firgidezés, meg a “mégis mit gondolsz”. Mint ez az aranyos kis alter sláger, vicces egyetemista fiúkkal, laza, könnyed, de engem mégis a hideg kiráz tőle. Csak én vagyok ilyen érzékeny, vagy tényleg nyomszató, ahogy a mozgássérült lány hiányosságát vágja az arcába a sértett, visszautasított lovag? Mi az, hogy egy ilyen “falábú nő” még válogat? Örüljön, hogy valaki jönne és vinné az ágyba..

      Kedvelés

    • hibás a következtetésed

      ha a nők nem dugnak, mert nincsenek rászorulva ezért a pasiknak ‘nem jut’ pina, akkor nem az lesz hogy a nők majd jól adnak idővel mert ez a pasiknak ajjdeszar és hűha még nekik is (lásd lux elvira néni halmaza), hanem a férfiak meg fognak tanulni méltó partnerként viselkedni és lesz punci érte cserébe

      Kedvelés

      • felvettem az ő beszédstílusát a megértés érdekében. én sem így gondolom, és azt a szót külön megrágtam, de RobBot érdekében bent hagytam

        Kedvelés

      • Jó, de így szegény megint mindent azért csinál majd legjobb haverjával, Lacival, hogy legyen pina, és ez, ugye, tévút. Az ilyet megérzik és lenézik a nők.

        Kedvelés

      • 😀 jó, igazad van, de hát én arra gondoltam, hogy a nők majd jól fognak reagálni az önmagukra igényes, reflektív pasikra.. én ott hibáztam a gondolatmenetemben, hogy utóbbi tulajdonságok gyakorlása szinte kizárt a ‘szerzési’ célú ismerkedés során

        Kedvelés

    • Szerintem, ezzel az “állatok vagyunk” kitétellel nem érdemes ismerkedős-felszedős beszélgetést indítani. Vagy csak kutyákkal. Esetleg tarajos süllel.
      Továbbá a “legjobb” bizony egy végtelenül szubjektív, ráadásul időben is változó kategória. Úgy értendő, hogy a legjobb nekem, itt és most.

      Kedvelés

    • Dehogy olvasom, nem érdekel. Ne oszd már be az időmet, és ne akard ilyen sunyin használni az általam működtetett felületet és nyilvánosságot.

      (Mi lenne, ha elolvasnám? Tudod, hány ilyen aljas, logikusnak látszó szart erőltettek már ide, ami lábbal tiporta mindazt, ami nekem axióma? Csak a szex, a nyomulás, a poligámia joga, az erőszak, a nők újabb kori “elégedetlenkedésének” hibáztatása, az egyenlőség mint erőszak, satöbbi. Szánalmas.)

      Kedvelés

      • Nem kötelezhetlek és nem kívánlak bármire is kényszeríteni, csak egyszerűen egy kérés, avagy szépen megkérlek, olvasd el, hidd el, érdekesnek fogod találni.

        Kedvelés

  11. Nagyon tetszenek az ilyen témájú posztok, teljesen rímelnek az én felfogásomra a párkapcsolatot és a szerelmet illetően. Mindig távol állt tőlem ez a kuncsorgás, a minden áron való párt, akárkit akarás – “kapcsolatot nem lehet szeretni” – milyen igaz!

    A társadalmat olyan tekintetben tartom hibásnak, hogy megszólják azt is, aki jól elvan magával. Kapcsolatot akarni kell valamiért. Ismerkedni, “pasizni” “csajozni” kell, ha nem teszed, akkor valami biztosan nincs rendben veled, látens homoszexuális, antiszociális, magadnak való vagy, esetleg túl sokra tartod magad. Kevés a jó minta arra, hogy hogyan lehet méltósággal, nyugalomban, produktívan egyedül élni.

    Még emlékszem régről, gyakran előfordult, hogy ha nemmel válaszoltam a “van-e párod?” kérdésre, akkor megkérdezték, hogy “de azért ismerkedsz?”, amit mindig tök hülyeségnek tartottam. Sosem tudtam, mit kéne jelentenie ennek a célirányos ismerkedésnek – dörgölőzzek bulikban fickókhoz, szólítsak meg idegeneket a buszon, a könyvtárban vagy az utcán, vagy kérjem meg a barátnőimet, hogy mutassanak be a szingli tesóiknak? Sasoljam társaságban az új fiúkat, haverok haverjait, és bazsalyogjak rájuk, hogy na, hátha? Nekem ez sosem ment, és megkaptam nem egyszer, hogy kis hülye vagyok, hogy elvagyok a hülye könyveimmel, meg a hülye állataimmal.

    Egyébként Lacinak üzenem, hogy nem igaz, hogy nem lehet beszélgetni. Beszélgetni, nem hátsó szándékokkal, hanem igazán, normálisan, érdekes, mindkét felet érdeklő témákról, igenis lehet, akár idegenekkel, ellenkező neműekkel is. Ma, amikor hazautaztam, a két és fél órás úton nagyon jól elbeszélgettem a mellettem ülő sráccal, minden egyéb felhang nélkül, kocka dolgokról, animékről, filmekről, számítógépes játékokról, amiket mindketten szeretünk.

    Kedvelés

  12. Üdv mindenkinek!

    Péter vagyok 32 éves, enyhén Asperger szindrómás. Olvasom már egy ideje ezt a blogot, érdekes és tanulságos volt olvasni tőlem teljesen eltérő személyiségek tapasztalatait, véleményét. Azt hiszem most jött el az ideje az első hozzászólásomnak.
    Kezdjük Ádámnál és Évánál, vagyis az evolúciónál:
    Valamelyik hasonló poszt egyik hozzászólásában olvastam: “A férfiak versenyeznek, a nők válogatnak”(Elnézést, hogy ha nem pontosan idéztem, és nem jelöltem be a szerzőt., de lusta vagyok megkeresni!) Ezt azzal egészíteném ki, hogy a versenyben vesztő férfiak meghalnak, a nők pedig a túlélőkből válogatnak, persze a mai társadalomban minden férfi “túlél” emiatt tényleg nehezebb a nők dolga, de a férfiaké is, hiszen ha 3-szor annyi nő van, mint férfi, akkor nem kell szenvedni azon, hogy nő kerüljön a farkára, egyik úgyis meg fogja tenni. Erre mondhatnátok azt, hogy a nők is meghaltak, és ez nem is igaz, de az arányokról megfeledkeztek, ugyanis a férfiakban kapásból egy X kromoszómából kevesebb van, míg az Y kromoszómán eddig egyetlen gént találtak, azt amelyik a férfivá válás elindításáért felelős. Ebből az következik, hogy minimum 9%-ban(eddig ennyi gént térképeztek az X-re) ahol a nők kétféle allélból választhatnak, míg a férfiaknak csak egy db. van abból.
    Emiatt a férfiak jóval szélsőségesebbek, mint a nők, vagyis több közöttük az átlagtól -/+ irányba eltérő, tehát több a zseni, de több a debil is, több az óriás, és több a törpe stb.
    Erre a litániára azért volt szükség, hogy belássa mindenki, hogy az evolúció nyersanyaga/fogyóeszköze a férfi, és erre a következő adatok bizonyítékok:
    1,5-ször annyi fiú fogan meg, de csak 5%-kal több születik meg, később még a mai kényelmes életmód mellett is többségbe kerülnek a nők.
    A XX. század előtt az 1 éves kor előtt elhalálozott csecsemők aránya meghaladta a 20%-ot, de 3-szor annyi fiúcsecsemő halt meg, mint lány( Ezért vált szokássá a fiúk fokozott óvása, mert jóval halandóbbak a lányoknál.).
    Azok a férfiak(főleg az őskorban) akik képesek voltak ivaréretté válni, viszont egy kicsit jobbak voltak az átlagnál, ha vadászni is képesek voltak akkor ment a húsért szex csereüzlet, és mindenki boldog volt. Legalábbis, amíg meg nem jelent a 2 tonnás barlangi maci a kardfogú cicussal az oldalán…persze már akkor is a legtöbb embert más emberek öltek meg (utolsó 10 perc):
    http://www.magyarvagyok.com/videok/16-Education/202382-Bolygonk-a-Fold-David-Attenborough-8-11.html
    Mindezzel csak azt akarom mondani, hogy 20 ezer évvel ezelőtt a “Laci” és RobBob félék egyszerűen meghaltak, mint a férfiak többi 80%-a emellett a nőknek “csak” 20-40% halt meg, tehát a természetes fogyás elintézte, hogy mindig legyen a férfiaknak szexre kiéhezett nő, a nők pedig csak a jobb és a még jobb között választhattak.
    Mai modern társadalmunkban tényleg probléma a nagyszámú férfifelesleg, ami egy nőnek sem kell, hogy miért, azt ti jobban, szebben és pontosabban leírtátok már.
    A probléma megoldása (azért, hogy valaki férfi és emiatt probléma-orientált gondolkozású nem kell megkövezni) pedig valószínűleg a robotikában lesz, és amíg nincs élethű mindenre beprogramozott(mos, főz, takarít 🙂 robotnő, addig lehet róla álmodozni, miközben furcsán mozog a jobb vállatok…

    Kedvelés

    • Üdv a blogon. rettentően önfelmentő, zavaros nekem, amit írsz, és kíméletlen is.

      Szerintem az evolúciós bonyolítás helyett el kéne menni sportolni, jó kajákat enni, kerülni az alkoholt, felelősséget vállalni, élvezni az életet egészségtelen és kockázatos időtöltések nélkül is, és visszanyesni az őrjítő rivalizálást, stresszt, amit igenis férfiak nyomnak a társadalomra. Így élhettek tovább és jobban.

      Kinek probléma a férfifelesleg, és hogy nincs nő? Nekik, de ez önző és gyerekes probléma. Ugye tudod, hogy Magyarországon nincs férfifelesleg, csak a nők sokkal jobban elvannak évtizedes távon is szex nélkül? Honnan veszed, hogy férfifelesleg van?

      Ahol meg van, ahol valóban probléma, hogy szexuálisan aktív férfiak tömegei nem találnak párt és nem tudnak házasodni, ott azért van, mert módszeresen szelektíven abortálják és halálba hanyagolják a lánymagzatokat, -csecsemőket mint gazdaságilag értékteleneket, és ez emberi jogi botrány és genocídium.

      Ehhez képest igazán cinikus ez: “Ezért vált szokássá a fiúk fokozott óvása, mert jóval halandóbbak a lányoknál.).”

      Kedvelés

      • Nem tudom miért “rettentően önfelmentő”, a kíméletlenség pedig az evolúció velejárója, az hogy én érzelemmentesen leírtam fogjuk rá az Aspergerre.
        “el kéne menni sportolni” minden napi tevékenységem
        “jó kajákat enni” egy jó részét ma is, de 2 éven belül minden, azaz minden kajámat saját magam termelem és készítem el. Megfelel?
        “kerülni az alkoholt” 1 éve nem ittam semmilyen alkoholt(kivétel szilveszter: 1 pohár pezsgő)
        “felelősséget vállalni” Mire? Miért?
        “élvezni az életet egészségtelen és kockázatos időtöltések nélkül is” Pipa
        “visszanyesni az őrjítő rivalizálást, stresszt, amit igenis férfiak nyomnak a társadalomra” A stressz lehet pozitív is ahogyan a rivalizálás is lehet hosszútávon építő jellegű, csak hozzáállás kérdése, hogy görcsölsz rajta, vagy minden nap/héten/hónapban/évben egy kicsivel jobb leszel saját
        magadnál és ezáltal lassan másoknál is (ez utóbbi inkább csak következmény mint cél).
        “Kinek probléma a férfifelesleg, és hogy nincs nő? Nekik, de ez önző és gyerekes probléma” “Laci”-nak, RobBotnak meg a társaiknak? Attól, hogy gyökerek még emberek ők is.
        A “nők” (persze ilyen nincs, de statisztikai átlag azért van) 80%-a férfiak 20%-ából próbál választani, vagyis következményesen a férfiak többi 80%-a csak akkor jut nő közelébe, ha “nincs ló, jó lesz a szamár is” alapon kezelik őket vagy sehogy (“csak a nők sokkal jobban elvannak évtizedes távon is szex nélkül?” Teljesen igaz!).

        “Honnan veszed, hogy férfifelesleg van?”
        Abban igazad van, hogy pontosabban kellett volna fogalmaznom: RELATÍV férfifelesleg van az ilyenekből és emellett valódi és főleg relatív FÉRFI hiány, ezt te sem tagadhatod, de amíg te azt hiszed/mondod/hirdeted, hogy ez kizárólag szocializációs probléma, addig én azt írtam le, hogy ebben genetikai tényezők is belejátszanak, vagyis sokan nem születnek a megfelelő 20%-ba, és erről nem tehet senki.
        Minden nőnek jogos elvárása az érzelmi és anyagi biztonságot nyújtó férfi, csak a többség nem ilyennek születik.

        “módszeresen szelektíven abortálják és halálba hanyagolják a lánymagzatokat, -csecsemőket mint gazdaságilag értékteleneket, és ez emberi jogi botrány és genocídium?”
        AZ TELJESEN EGYET ÉRTEK VELED!

        “Ehhez képest igazán cinikus ez: “Ezért vált szokássá a fiúk fokozott óvása, mert jóval halandóbbak a lányoknál.).””
        Ezt sem fejtettem ki bővebben, igazad van.
        Szerinted miért nőnemű a magyar felső-oktatásban tanulók 70%-a?
        Ennyire hülyék a férfiak, vagy a lányokat jobban számon kéri az anyjuk(bár mondhatnám az apjukat is, de tudjuk mi a helyzet…) ha nem úgy tanulnak, mint a fiúgyerekeket?
        Én erre céloztam.

        Kedvelés

      • Azért önfelmentő, azért kíméletlen, mert a magad (mint férfi) javára van megírva, a nő mint prostituált, sajnos, ma már nem így van, a fiúkákra meg vigyázni kell. Az ilyn érvelés átlátszó.

        Kedvelés

      • ““felelősséget vállalni” Mire? Miért?” hogy ne legyetek ennyire sérülékenyek, ne haljatok korán. Nem a genetika, nem az evolúció a hibás, és nem is a nők, hanem a férfiak elhagyják és pusztítják magukat. Erre gondoltam.

        Kedvelés

      • ““Laci”-nak, RobBotnak meg a társaiknak? Attól, hogy gyökerek még emberek ők is.” De ez az egész az ő egyéni nyomoruk, és mint általános férfinyomor sem kérhető számon másokon, mert az meg másnak volna nyomor, emberi jogi sérlelem, ha “kötelező” lenne leállni a Lacikkal, vagy azzal, aki nem kell. És terhesség esetén egyedül maradni, termésuetesen, meg az érzelmi zűrökkel is, nagy vaószínűséggel. nem sok okot adnak a bizalomra, nem is nagyon bízunk bennük.

        Kedvelés

      • “a férfiak többi 80%-a csak akkor jut nő közelébe, ha “nincs ló, jó lesz a szamár is” alapon kezelik őket vagy sehogy”
        a 80 százalék antifeminista hazugság, buta, hasraütéses szám, amit tényként adnak elő azok, akik nem vonzóak vagy rosszak a szociális képességeik. Magyarországon sokkal nagyobb arányban élnek házasságban is a férfiak a 80-nál, szexuális életet élni meg még ennél is nagyobb arányban szoktak.
        A ló-szamár hasonlathoz is gratulálok, ti komolyan gondoljátok, hogy miután ezt is vagy százszor olvastuk csak ezen a blogon, majd bízunk bennetek, és akarunk szamarak lenni? Nem kelletek enélkül se, ezekkel az érvelésekkel meg hányinger, komolyan.
        Mindenki királynő szeretne lenni, királlyal, a maga kis külön birodalmában. Nem fintorgós, kompromisszumos, “jó lesz az is” partner. Mindenki arra vágyik, hogy szeressék. A gyanakvókat, számítókat, a külsőségek rabjait, sérült paranoidokat nem lehet szeretni.
        Én úgy vagyok vele, hogy ha nincs fényes szőrű, pompás ló, akkor nem kell állat egyáltalán. Miért vagyok erre képes, egyébként igen erős szexuális drive-okkal? Miért nem hibztatom a szemét pasikat, és alkotok elméleteket arról, hogy nekik bezzeg milyen nő kell, meg dühösködöm kommentben? Talán mert ember vagyok, nem ösztönlény?

        Kedvelés

      • “valódi és főleg relatív FÉRFI hiány, ezt te sem tagadhatod” De, tagadom, nem vetítem ki az egyéni pasihiányomat társadalmi jelenséggé, asztalt verve. agyon rég elfogadtam, hogy én nem vagyok könnyen ismerkedő, könnyen szerethető, egyszerű eset. Tudom ennek árát és előnyeit is. Nincs férfifelesleg, hanem szexéhes, felszínes, sértett férfiak tömegei vannak, és valamivel kisebb számban anyáskodó házvezetőnőt meg “biztos hátteret” keresők is, akik képtelenek az 9nálló életre, vagy az egójukat hizlalnák és panaszkodnának egy női vállon. Sok-sok férfi van, csak tévesek az elképzeléseik, boldogtalanságot garantálnak a stratégiáik, és ezért nem kellenek. Ha már evolúció: ők vagy változtatni lesznek kénytelenek a hátralevő rövidke és önpusztító életükben, vagy kihalnak.

        Kedvelés

      • “sokan nem születnek a megfelelő 20%-ba, és erről nem tehet senki.” ezt az elméletet ti találtátok ki azért, hogy sajnálhassátok magatokat, és másra kenhessétek, hogy nincs nőtök. Ez az elmélet hazugság. Nem merev a 20 százalék kategóriája, és nem is 20 százalék. Boldog szerelmet, már ahogy én képzelem, lehet, hogy csak 2 százalék él át, de partnere 70-80 százaléknak is akad.

        “nem tehet senki” Én sem tehetek pl. a hajszínemről, kinek panaszoljam fel?

        Nem fogod tudni a nőkből kicsikarni annak kompenzálását, amiről “nem tehetsz”. Én egyébként nem tudok mit kezdeni az aspikkal, tudom, ez nem szép tőlem, de éhezem a közelükben.

        Kedvelés

      • “Szerinted miért nőnemű a magyar felső-oktatásban tanulók 70%-a?” Ez nem igaz. De talán a fiúkat félti az anyukájuk (apuka megint sehol), és nem engedi el őket az egyetemre. 🙂

        Kedvelés

      • ““Szerinted miért nőnemű a magyar felső-oktatásban tanulók 70%-a?” Ez nem igaz.”
        Persze, hogy nem igaz! A valós szám úgy 53% a lányok javára. Pont ez a baj az antifeminista logikával is, hogy már az alap felvetés is valami orbitális hazugság és akkor arra felépítenek egy egész elméletet!

        Click to access FEM_2011_3_79-96.pdf

        http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/jelentkezok_es_felvettek/tobbsegben_a_nok_de_nem_mindenutt
        A lehetséges okok a kutatók szerint:
        “Fontos megjegyezni, hogy a középiskolás lányok és a felsôoktatási hallgatónôk szerzett kulturális tôkéje is nagyobb (többet olvasnak, nagyobb a kulturális fogyasztásuk [színház-, múzeum-, mozi- és koncertlátogatás]), ami szintén növelheti a késôbbi társadalmi mobilitásukat (DiMaggio, 1982; DiMaggio–Mohr, 1985; Fényes, 2010). Emellett a lányok elônyben vannak az informális tanulás számos formájában is (Fényes, 2010). Továbbá a lányok középiskolai eredményessége is jobb (jobb tanulmányi átlagok, több nyelvvizsga, nagyobb tanulmányi versenyeken való részvétel, merészebb továbbtanulási tervek), és a felsôoktatásban is jobb néhány eredményességi mutatójuk (a nyelvvizsgák száma, további továbbtanulási tervek az egyetem után) (Fényes, 2010). Azonban a horizontális és vertikális szegregáció a képzésben továbbra is hátrányos helyzetbe hozza ôket, eltérô (sokszor kisebb presztízsû) szakokon tanulnak nagyobb arányban és kisebb az arányuk az elitintézményekben, minek következtében késôbb hátrányos helyzetben lesznek a munkaerôpiacon (Jacobs, 1999; Charles–Bradley, 2002; Fényes, 2010). Tehát a lányok, nagyarányú oktatásban való részvételük ellenére, a munkaerôpiacon továbbra is hátrányban
        vannak. Státuszinkonzisztencia van a nôk iskolázottsága és munkaerô-piaci pozíciója között
        (Ferge, 1976). A státuszinkonzisztenciával kapcsolatban két kérdés merül fel. Az elsô, hogy mi-
        ért vannak hátrányban a nôk a munkaerôpiacon, azaz miért kisebb oktatásuk megtérülése.
        Röviden összefoglalva a következô tényezôk játszanak szerepet a nôk bérhátrányában és
        kisebb munkaerô-piaci érvényesülésében (a részletes kifejtést lásd Fényes, 2010). Az elsô a
        horizontális szegregáció a munkaerôpiacon, azaz hogy elkülönülnek a feminizálódott és férfidomináns munkakörök és a nôi foglalkozások presztízse és anyagi megbecsültsége alacsonyabb.
        A második a vertikális szegregáció, azaz hogy kevesebb nô van vezetô pozícióban (a
        nôk karrierje egy ponton túl láthatatlan „üvegplafonba” ütközik). Végül a harmadik a diszkrimináció,
        mely szerint a nôk ugyanazért a munkáért kevesebb bért kapnak.”

        Kedvelés

      • Érdekes még, hogy az okok között pont a hagyományos nemi szerepekkel kapcsolatos elvárások is ott vannak:
        “További okok lehetnek a nôk speciális jellemzôi, többek közt a nôkre jellemzô nôi referenciacsoportok, az irreális várakozások, a nôkre jellemzô „jó kislány” szerep, ami jobb tanulmányi eredményekre ösztönzi ôket (Mickelson, 1989). Azonban ezek szintén korábban is fennállhattak (Jacobs, 1996). Egy másik magyarázat szerint a lányok továbbtanulási arányai azért is magasabbak, mert jobban azonosulnak a „kredencializmussal” (vagy a papírkórsággal Miller fogalmát használva). Azt gondolják, a diploma (a papír megszerzése) inkább segíti ôket a munkaerô-piaci érvényesülésben, szemben a fiúkkal, akikre a „státusztörekvés” jellemzô, feltehetôleg a hagyományos kenyérkeresô szereppel azonosulva minél hamarabb szeretnének jövedelemhez jutni, és emiatt sokan nem tanulnak tovább a felsôoktatásban.”

        Kedvelés

      • Ha a húspiaci 20 % érdekelt volna mindig (ahonnan -egy idő után- mindig jutott nekem) sosem vettem volna észre sem a férjemet, sem egynémely előtte lévő pasimat. Pedig nem ló helyett értem be szamárral és fanyalodtam rájuk. Egyszerűen a lényem igenelte az ő lényüket. Ha csak a társkereső adatlapokat nézném, amihez verbalizálni kell, hogy mire vágyok és nagyon-nagyon sok önismeret kell, sosem találnám meg az igazán izgalmasat. Az nem fér bele rubrikákba. Pont azt tapasztaltam, hogy fordítva van: azáltal is folyton újat tanultam magamról, hogy mekkora döbbenéseket értem meg 20 évesen. Az érdemem csak annyi benne, hogy ezeket hagytam megtörténni. A hiába akarások, a sikerek, az örömök, és az a sikertelenségek alakították ki milyennek látom magamat, de ez nem jelenti azt, hogy már mindent tudok magamról. És nem csak párkapcsolatilag.

        Tudom, könnyű úgy fütyülni a 20-80% közti határvonalra, hogy én megtehetem, mert nekem van piaci értékem. De pont az volt a felszabadító, amikor ezen nem görcsöltem. Onnantól lett szabad a pálya és lett rengeteg energiám. Ahogy lányokból sem csak a legmenőbbekkel barátkozom, hanem azokkal akikkel jól érzem magam. Ezen az alapon lányokra/nőkre egyáltalán nem kellene energiát fecsérelnem.

        Kedvelés

    • Ez meg az a bulvár- és konyhaevolúciós okoskodás, amin mindig röhögök:
      “Azok a férfiak(főleg az őskorban) akik képesek voltak ivaréretté válni, viszont egy kicsit jobbak voltak az átlagnál, ha vadászni is képesek voltak akkor ment a húsért szex csereüzlet, és mindenki boldog volt. Legalábbis, amíg meg nem jelent a 2 tonnás barlangi maci a kardfogú cicussal az oldalán…”

      Te tényleg úgy gondolod, hogy boldogság a kizsarolt szex? Elég undorító, ha ti beéritek a hajlandó, szexelni kényszerülő nővel (ők, ugye, gyűjtögettek meg tüzet őriztek a Nagy Evolúciós Mesekönyv szerint, hát ha apu nem ad a mamut husijából, lepisilem a tüzet…).
      Az igazság az, hogy nemigen tudjuk, őseink hogyan éltek. Nevetségesek ezek a mindent megmagyarázó visszakövetkeztetések. Szerintem nem is ehető a mamut.

      Click to access Kordos.pdf

      Nagyon keveset tudunk a homo sapiensről, ti mintha mindig a neandervölgyiről beszélnétek.

      Kedvelés

      • “Az igazság az, hogy nemigen tudjuk, őseink hogyan éltek. Nevetségesek ezek a mindent megmagyarázó visszakövetkeztetések.”
        Ebben igazad van, de az emberszabású majmok, és más nagy hordában élő majomcsoportok etológiáját sokat vizsgálták, és sok nagyban hasonlít különböző mai vagy régebbi emberi kultúrákra.

        “Te tényleg úgy gondolod, hogy boldogság a kizsarolt szex? Elég undorító, ha ti beéritek a hajlandó, szexelni kényszerülő nővel”
        Az, hogy az emberelődök túlélték a napot az volt boldogság.
        Számomra a kényszer/erőszak semmilyen formája nem elfogadható.
        Apám külön élt tőlünk és 12 éves koromig nem is találkoztam vele.
        15. szülinapomra azzal “lepett” meg, hogy bevitt a helyi kupiba és befizetett egy körre egy ottani fiatal lánynál, aki nem lehetett több 16-nál.
        Korábban említettem, hogy Asperger szindrómám van, ez nem viccnek szántam, hanem klinikai szakpszichológus diagnosztizálta. Nálam ez abból áll, hogy a hat alapemóción(öröm/bánat/félelem/harag/undor/meglepetés) kívül nem ismertem fel más érzelmeket mások arcán, a sajátomon persze ezek sem látszódtak és az érzelmeim is teljesen más ritmusúak(,mert amúgy vannak), mint a “normálisaké”. Ehhez vegyük hozzá a serdülőkort, amikor volt, hogy heti 50-szer kellett…
        Amikor a lánynál voltam mégsem állt fel.
        Akkor láttam először az alapemóciókon kívül más érzelmet, hogy valaki belül már meghalt.

        A “csereüzlet”re meg abból a csimpánzokon végzett etológiai megfigyelésből következtetek, hogy amint a videón is láttad legyilkolták egy fajtársukat és a vadászok(hímek) osztoztak a zsákmányon, egy másik Attenborough sorozatban ugyanez a jelenet folytatódik, úgy, hogy a nőstények elkezdik kéregetni a zsákmány egy részét a hímektől. Van aki ad, van aki nem. Az átadás módja a csók őse…(több afrikai törzsnél a házassági ceremónia része, hogy a férfi szájából eteti a nőt)
        A dolog egyáltalán nem mechanikus, de megfigyelték, hogy amikor a nőstények párzási időszaka jött, jóval többet szeretkeztek azokkal a hímekkel akik adtak a húsból, mint azokkal akik nem. Egyébként a párzást a nőstény kezdeményezi…
        Ez nekem nem tűnik túl erőszakosnak/kényszerítésnek sokkal inkább figyelmesség TALÁN figyelmességért. Ha te nem így látod mond meg nyugodtan.

        Az evolúció pedig csak az öröklött ösztönökre ad magyarázatot, mindenki felnőtt ember és eldönti mit akar és mit nem(, ha nem tud dönteni, akkor én azt NEM-nek szoktam venni). Attól, hogy férfi vagyok, nem kéne az előttem szólókkal egy platformra tenni, mert más a véleményem és más irányból közelítem meg a dolgokat.

        Kedvelés

      • Maga a neandervölgyi is csak 1-4 százalékos genetikai hasonlóságot mutat a mai emberrel. Nem értelek, minek laikusként ilyen állításokat tenni, meg ismeretterjesztő filmeket tudományként citálni? Nem érzed sértőnek és felszínesnek a majjmos példát? Nem érdekesek a csimpánzok, nem magyaráznak meg semmit, a bonobók is tök másképp élnek, mint a csimpánzok, még őseink sem így éltek százezer éve, ma meg végképp nem. Ami hasonlóság mégis van, azt én szívesebben olvasom Ashley Montagutól vagy akár Desmond Morristól, bár ő undorítóan szexista módon magyaráz sok mindent. A laikus elemezgetéstől viszont falra mászom.

        Undorító, amit apukád csinált, ahogy traumatizálni próbált téged is, és undorítóak mindazok, akik azon a lányon és a töbieken végigmentek, végigmennek, mert nekik így, erőszak árán is jár a szex 8az erőszakot vásárolod meg ugyanis, amivel a lányt ebbe beletörték).

        Én viszketek attól, ha az aspit valaki felmentésnek használja a nők elleni sistergésre, hibáztatásra, bénáskodásra, rossz érvelésre, és az a gyanúm, az aspi blogon már olvastalak, és akkor is kivoltam, de lehet, hogy sok ilyen férfi van.

        Kedvelés

      • ” figyelmesség TALÁN figyelmességért” Az emberi szex: kölcsönös öröm. Ha nem az, nem szex. Nem, nem figyelmesség az, hogy cserébe valamiért hagyom, hogy belém ürítsenek, hanem trauma. Mint annak a lánynak. Ez erős ak, egyszerűen, és igenis kényszerítés, éhezéssel zsarolás. Keze, lába, feje, agya minden főemlősnek van, nemtől függetlenül, szépen elmennek és beszerzik a maguk kajáját az őseik és maguk által kifejlesztett módokon, esetenkánt a sőrükbe csimpaszkodó utóddal is. Egyébként nagyrészt növényevő vagy apróbb állatokat evő fajtákról írsz, tényleg nem értelek, milyen vadászat, milyen hús?

        Kedvelés

      • Nemtom, nekem szimpatikus ez az elmélet, mely szerint az efféle Lacik és RobBotok régen csak szimplán kihaltak.
        Úgyhogy most örvendezniük kéne, hogy a 21. századra elpuhult annyira a verseny, hogy életben maradnak és nem vernyegni azon, hogy nincs hozzá fullextrás élet.

        Kedvelés

      • A gyűrűsfarkú makik is főemlősök, ott egy domnáns nőstény vezeti a csapatot, a hímek mind alá tartoznak. És hát itt van ugye Angela Merkel, lám-lám, evolúció. Ez olyan, mint a bunda, kifordítom, befordítom, de az élet nagy kérdéseire és pláne a Lacik nyomorára nem ad egyszerű magyarázatot, mert ilyen magyarázat NINCS.

        Kedvelés

      • Szerintem nem helyénvaló, hogy az élettan és etológia területéről kimazsolázod mindazt ami az elméletedet igazolja, a többit meg elegánsan figyelmen kívül hagyod. Mint például az XY kromoszóma. Neked csak egy van, nekem meg kettő. Igaz, de nekem a kettőből egy működik, minden nőnek a kettőből egy működik, kinyírna a dupla dózis, akkor most egyenlőek lettünk, nem? Ha jól belegondolok, a nők már a születésünk előtt el vannak nyomva 🙂 Archaikus törzsek, emberszabásúak. Bőven van példa, ami igazolja az elméletedet, és van amikor nem örülnél, ha visszanyúlnánk a “gyökereinkhez”. Én nem örülnék, ha bevett gyakorlat lenne Európában, amit az etorok csinálnak a fiaikkal:
        https://en.wikipedia.org/wiki/Etoro_people
        Sőt, hánynék, nem tudok tisztelni egy ilyen törzset, szerintem ez trauma, még ott ez “természetes”, “mindennapi”, “hagyomány”.

        A Lacikkal is az a baj, hogy csak egyet akar, és azt nagyon. Nagyon tud zavarni, hogy a másik ember szexet/barátnőt lát bennem abban a pillanatban amint rám néz. Nem érdekli, hogy adott pillanatban más köt le, ha a kommunikációm 90%-a elutasító, csak azt a 10%-ot hallja meg, ami az ő célját előbbre viheti. És az első pár alkalommal még nem hittem el, hogy valakinek ennyi is elég, próbálkoztam, naiv voltam. Ebből az lett, hogy mindketten ráfáztunk. Most az van, hogy ha egy Laci odajön hozzám rutinból tudom, hogy ez a srác úgy választ barátnőt, ahogy a nők kocsit (szép a formája, és még pink is!). Egy percen belül eldöntöm, hogy akarok-e ezzel a fiúval szexet/kapcsolatot/gyereket/házat. Nem szeretnék semmit egy olyan pasitól, akit csak a külsőséget érdekelnek, és magasról tesz rá, hogy én mit gondolok. Akkor inkább az egyedüllét.

        Poszt alatti beszélgetésekről egyébként bevillant a Beszélnünk kell Kevinről néhány jelenete. Amikor az új munkahelyen ott az a látszólag kedves fickó, aki körüldongja Evát, de az első elutasításnál a képébe vágja, hogy jelen piaci értékénél nem számíthat nálánál jobb pasira (és vele is csak szexre).

        Kedvelés

      • “Egy percen belül eldöntöm, hogy akarok-e ezzel a fiúval szexet/kapcsolatot/gyereket/házat.”
        Állítólag 10 másodperc ez az időtartam. Brit tudósok megkutatták 🙂 Szerintem is elég.

        Kedvelés

      • igazából ha egy kicsit jobban értenél az etológiához meg az antropológiához, akkor nem mondanál ilyen hülyeségeket, hogy „ha az emberelőd túlélte a napot, az volt a boldogság”. az ember lényegében csúcsragadozó, a természetben, ha túléli a kisgyerekkort, akkor gyakorlatilag nem szignifikánsan kisebb a várható élettartama, mint mostanában. és pont a legarchaikusabb népeknél a legkevésbé jellemző a nemi egyenlőtlenség, ez jellemzően a tulajdonkoncentrációval jelenik meg, ami a földművelésre (vagy állattartásra) áttéréssel jelenik meg.

        teljesen irreleváns, hogy autista vagy-e. egy csomó más autista is van itt, aki nem használja kifogásként az identitását. ez nem érv egy vitában. amúgy meg ez az alapérzelmes dolog hülyeség, az emberismeret nem egy statikus valami, hanem fejleszthető (és egyébként a nem-autisták többsége is szarul csinálja).

        Kedvelik 1 személy

      • a „társadalmi berendezkedés” meg eléggé flexibilis gyakorlatilag minden magasabbrendű emlősnél (például a tipikusan magányos, antiszociális ragadozónak tartott macskák a nagy városi népsűrűséghez és relatív táplálékbőséghez alkalmazkodva kolóniákban kezdenek el élni, ahol a nőstények maradnak helyben és gondoskodnak egymás kölykeiről), és az aktuális életforma körülményei meg a faj szaporodásbiológiai korlátai (pl. hogy mennyit kell gondoskodni az utódról) együttesen határozzák meg.

        az ember meg mind az emlősfajok többségéből, mind a közvetlen rokonaitól eltér néhány fontos dimenzióban (pl. a nők folyamatos szexuális aktivitása, a gyerekek példátlanul hosszú tanulási fázisa a kisgyerekkor után, a stabil párkapcsolatok pl. mind ritkák a „sima” emlősfajoknál, így ebben a kombóban meg nincsenek is meg sehol), szal ezért nem érdemes építeni ezekre az analógiákra, mert félrevisznek.

        Kedvelés

    • az a gond, hogy mindezek az elméletek mára egyáltalán nem mutatnak gyakorlati hasznosságot, mert a kényelem korában élünk ahol nem mammutot hanem pizzát lő a férfi a sarki üzletben. aztán most ezért kell változnotok és ez a bajotok és nem akartok és nem vagytok képesek, legalábbis ezt állítjátok, mert lusták vagytok és mert sosem kényszerültetek átlépni a határaitokat, olyan kényelmesen kialakult ez itt nektek a Föld nevű játszótéren. statisztitkai alapokon általánosítottam.

      Kedvelés

  13. “Üzenem minden nyálcsorgató legénynek, hogy amennyiben egyedül nem megy az életed, akkor az olyannyira vágyott nővel sem fog menni…keresni kell egy olyan elfoglaltságot, ami rendszeres tevékenység. A barátaim mindegyike kerttel, földdel, foglalkozik a munkája mellett (én is). Olyan munkájuk van, amibe szerelmesek, mert másféle lélekölő munkát nem szabad csinálni.
    Lehet dugni, meg szerelemmel szeretni. A kettő nem összehasonlítható.
    Számtalan lehetőség van pusztán némi-nemű kapcsolatra, azonban egyáltalán nem éri meg “kúrásokban szétforgácsolni az emberségedet”. Minden nő nyomot hagy benned és te is benne. Elfogysz, elhasználódsz, kiégsz.
    Én azt nem mondom, hogy egy magát még nem bíró – nővel kezdjél, mert az olyan egyenlőtlen valami. Pedig ez a rendszer az, amiben vagyunk. Gyakran előfordul, az is, hogy neked semmit nem kell tenned, mert az a másik, emberileg és egzisztenciálisan éretlen személy “felajánlkozik” és akkor rajtad múlik ennek nőnek a jövője ill. a gondolkozása. Hiszen nyomot hagyunk egymásban. Felelősséggel tartozunk azok felé, akikkel kapcsolatba kerülünk. (Saint Exupery, A kis herceg, rókás jelenet ezt is ábrázolja )
    Ha én zavart érzek a térerőben, hát…akkor interferencia forrása nagyon vonz. Az ilyen egyébként oltári ritka. Vonz annak a másiknak a beszédes csendje is.
    De akkor kanyarodjunk vissza a dugáshoz ? Ez nagyon fontos ? Nem az együtt rezdülés, érzés-és megérzés, mint egy szép játék ? Ahol és akivel önmagunk lehetünk ? Ott és akkor emberek leszünk, nem férfi és nem nő! (Elbírná a szíved? Tényleg? Igazán ?) Az egyik mindig szárnyalna, így aztán a másiknak is megmutatja a szárnyakat, hogy együtt hasítsák a magas eget. Oly nagy ritkaság, ha két mélyen érző és egymást megérző ember összetalálkozik a világban. Már az is csoda, ha két ilyen ember útja, egy rövid szakaszon egymás mellett futhat…Az ilyen emberek az igazi ajándékok a közvetlen környezetük számára. Az ilyenek nemcsak a velük lévő – lelki fokozatukkal azonos – másikkal alkothatnak virágzó társas kapcsolatokat, hanem mindazokkal, akik törekszenek a szépre, a jóra, az igazra. (ez a blog is ilyen).
    Az ember, ha megjárja a (belső) poklot, akkor tudja csak igazán és helyesen szemlélni a külső világot. Helyesen és könyörtelenül szemlélni önmagam helyét a világban. Ha önmagunkban a hibát is látjuk, akkor lehet esélyünk valódi társra. Ha ez nincs meg, mindig csak vendégként vagy külső szemlélők maradunk a kesze-kusza, ilyen-olyan rendű kapcsolatszálainkban.

    …a hazai társadalmunkra nem az a jellemző. Felesleges köröket futunk és pocsékoljuk az időnket. A lelkünk elfárad, kiég, unottá válik. Nem tud már újból – és újból kivirágozni. Néha megöntözik, azt is csak megszokásból, de igazából már Az se hiányzik. Az emberfia és emberlánya azt gondolja, hogy ez lesz az a nagy kapcsolat, de az idő múlásával rájön, hogy ez sem az volt…pedig oly szépen indult minden, aztán oly szürkévé vált minden. Minden mosoly, minden gesztus, minden mozdulat.”
    (idézet magamtól, régebbről)

    RobBot, ez egy csatatér, nem muszáj sérülést szerezni. A fenti figurák nedvedző sebei örökre megmaradnak, de már megtanultak vele élni.

    Kedvelés

  14. Szia(sztok)!

    Első komment, de az oldalt sem nagyon olvasom, csak most ehhez a bejegyzéshez valaki elküldte a linket, hátha engem érdekel. Érdekel:)

    Szerintem az ismerkedős rész az írás elején egyszerűen túl van kombinálva. Ha nem tetszel lánynak, akkor elutasító lesz, ha tetszel, akkor nem. Ez ennyire egyszerű. A módszer, a duma, a stílus tulajdonképpen sokkal kevésbé számít, amíg el nem megy valamelyik véglet felé. Ha nem tetszel, akkor lehetsz bármilyen szellemes, vicces, eredeti. Ha tetszel, akkor bizonyos mértékig lehetsz rossz fej is.

    “Hát azért a nők is akarnak ismerkedni, kapcsolatot, meg szexet, nem? Mégis, hogy kezdődjön akkor az egész?”

    Észrevetted az írás közben, hogy nem adsz választ erre a kérdésre? Kritizálod a Laci módszereit, hogy ezt meg azt nem lehet, a dolog nem így működik, de a kérdésre, hogy akkor hogyan?, csak kérdéssel felelsz. Aztán jön Roli, akinek minden ujjára jut két nő, és itt elvihetted volna egy sokkal érdekesebb és tanulságosabb irányba a sztorit, az elmélkedést. Miért jut Rolinak – aki valszeg egy felszínes “macsó”, mert egyik nő mellett sem akar kikötni – minden ujjára 2 csaj, Lacinak pedig, aki szemmel láthatóan a nők álma kéne legyen : érzelmes, elköteleződést, és kapcsolatot szeretne, próbálja becsülni a nőket, szóval neki alig csurran-cseppen egy barátságos mosoly vagy egy telefonszám…. Miért?

    A helyzet az, hogy azt a RedPill írást a hatalomról, hogy megválogathatjuk kivel fekszünk le, pont olvastam. Nyilván te is, ha már elővetted. Az egész, sajnos, a maga könyörtelen logikájával igaz. A választás lehetősége hatalom. Nyilván nem kell magyarázni, hogy miért. Hogy mire használod ezt a hatalmat, az az ember (legyen férfi vagy nő) karakterének egy nagyon jó mércéje. Adj valakinek hatalmat, és nézd meg mire használja.

    “Na most, ha mi megérezzük ennek a gondolkodásmódnak a szagát, hogy állandóan a nőről, szexről van szó, sőt, sok nőről, hódításról, rivalizálásról, meg ellentétről, ami szerint lényegileg más a férfi és a nő, onnantól a férfit nem tudjuk komolyan venni.”

    Nézd, ha ez így lenne, akkor egy férfit sem kéne komolyan vennetek. Ez minden férfiba genetikailag kódolva van. Sőt, minden létező élő dolog egyik alapvető működtető ösztöne a fajfenntartó ösztön. Ezért vagy itt Te is, és én is. Mert ilyenek voltak az őseink. Ez az ösztön tartotta fenn az emberiséget, szóval becsüljük meg. A legtöbb nő nem tudja elképzelni, hogy milyen férfinak lenni. 10-20szor akkora szexuális hajtóerővel rendelkezni, mint ti, nők. Ezt megélni. Sajnos(?) az van, hogy bármennyire felvilágosult és modern a mai ember, ugyanúgy rabja az ösztöneinek, nők is, férfiak is, csak mások egy kicsit ezek az ösztönök, vagy a megnyilvánulási formájuk. Persze lehet valamelyest uralkodni felettük, de csak akkor, ha értjük őket. Az evolúciós pszichológiának pedig legalább a párkereséshez vonatkozó részeit tanítani kéne. Ti azt mondjátok, hogy ez hülyeség, mert “szerelem”. Valami megmagyarázhatatlan földöntúli dolog, ami köteléket épít két ember közé, és mint ilyen, tudományosan nehezen, vagy sehogy sem magyarázható. Pedig ez nem igaz. A természet nagyon is jól kitalálta, hogy olyan ember iránt érezz szerelmet (ami nem más mint biokémiai reakció a testedben), akivel együttműködve a lehető leginkább biztosított a két alapvető hajtóerőd: a faj- és a létfenntartás. Na de elkalandoztam. Ennek a bekezdésednek a folytatását nem is nagyon tudom értelmezni, mert nem gondolkodom így, sőt senki sem, akit ismernék. Vagyis hogy a női hatalom megnyilvánulása és a férfiak elnyomása, ha nemet mondanak. Ez hülyeség is. Vagyis egyetértek.

    “Jó fej, élményszámba menő partnert ugyanolyan ritkán találnak. Olyat, akiért érdemes feladni az életből ezt-azt, elköltözni, alkalmazkodni, megtanulni bridzsezni, akármi.”

    Sajnos van egy kettősségük a nőknek, és ezt pont te magad tolod előtérbe Lacival és Rolival. Nyilvánvaló, hogy kettejük közül Laci az, akivel a fenti dolgok megvalósíthatóak, és Roli az, akivel nem. Mégis az utóbbinak jut nő minden este. Miért? Felvetettem már ezt a komment elején. Sokkal érdekesebb lenne ebbe az irányba elvinni a beszélgetést, fejtegetést. Kár, hogy nem tetted meg.

    “Az is undorító, ahogy így besorolja ez a logika a nőket és férfiakat húspiaci értékük szerint,”

    Nagyon szeretnék egyetérteni. De nem tudok. Vagyis igen, undorító, hogy ez van, de ez van. Ezt csak az nem látja, aki csukott szemmel járkál. A szebb nőknek jellemzően jóképűbb és/vagy gazdagabb férfiak vannak az oldalukon, a kevésbé szépeknek átlagosabbak. Ez nap mint nap szembejön, ha kimész a világba. Ugye, hogy hatalmad származik abból, ha megválogathatod kivel fekszel le? Akit láttál a Lövőház utcában, na ő a kivétel, ÉS EZT TE IS NAGYON JÓL TUDOD. Mert van kivétel, persze, hogy van. Mindig volt, mindig lesz. De ha megpróbálod általánosan megközelíteni és tárgyalni a férfi-nő kapcsolatokat, akkor ne indulj ki a kivételekből, mert tévútra visz.
    A folytatásban egyetértek, a “pontszámod” nem statikus. Férfiként sportolhatsz, odafigyelhetsz az étkezésedre, koncentrálhatsz a karrieredre, találhatsz érdekes hobbikat, utazhatsz, javíthatod a társas készségeidet, stb. Jééé, hogy a sokat szapul RedPill részben pont erről szól?

    “Amellett ez red pill gondolkodásmód csúnyán megfeledkezik a monogámokról, akiknek ha lett egy megfelelő partner, onnantól nem nagyon érdekli őket a csajozás/pasizás”

    Azért feledkezik meg, mert azt tapasztalja, hogy nagyon ritka. Az igazi tartós monogám kapcsolat. A házasságok fele válással végződik, és több mint 70%át a nők kezdeményezik. Első számú ok a hűtlenség. http://valasinfo.hu/valas/valasok-szama-magyarorszagon-egy-kis-valas-statisztika. Férfiként is elismerem, hogy a férfiak valamivel többet lépnek félre, de nem olyan sokkal. “A statisztikák szerint húsz évvel ezelőtt még száz nőből negyvenöt volt hűtlen, míg száz férfiból ötvenöt. Ám talán a netes társkeresők megjelenése miatt ez az arány mára megváltozott, és a nők egyenlítettek.” – http://www.kiskegyed.hu/test-es-lelek/lelki-ugyek/hutlen-nok-magyarorszag-132137

    Nem fogok itt tudni rekordidő alatt hivatalos felmérésekkel szolgálni, főleg nem egy ilyen kényes témában, ahol az emberi őszinteség nem olyan gyakori. Hozzáteszem a férfiak sokkal előbb ismerik el a félrelépéseiket, mint a nők.
    Ma a monogám házasság minimum haldoklik, és a folyamatos romlásból ítélve, elég hamar halott lesz. Ami szomorú, mert ez építette fel a modern társadalmat és a civilizációt. A társadalom építőköve nem az egyén, hanem a család. Csodálkozik valaki, hogy a modern házassági törvények mellett a férfiak nem akarnak házasodni? Én nem.

    “A csajozásban talán van ilyesmi, hogy jó pasik és jó nők, de az a csajozás olyan is. Az igazi társ megtalálásában, a boldogságban, az élet jó pillanataiban ez nem létezik.”

    Az igazi társ megtalálása a csajozással/pasizással kezdődik. Nem választhatod ketté.

    “Azt hiszed, annak az irigyelt férfinak a személyiségébe szerelmesek a lányok? Vagy a farkába, vagy a szexuális képességeibe? Van, aki csak a kocsijába. A státuszába, lehet vele vagizni, menőnek számít. Sőt, van, hogy egyetlen vacsoramehgívásba.”

    Megint megpedzegetsz egy sokkal érdekesebb témát és nem viszed tovább. Vagyis engem jobban érdekelne, tanulságosabb lenne. Leírtad, hogy mi kell: kocsi, státusz, vagizás, menőzés, vacsorameghívás. Persze tudom, ezek csak “azok” a lányok. De vajon milyen sokan lehetnek, ha a Roli-féléknek minden napra jut, a jólelkű Laci pedig nem talál olyat, aki az ő jó lelkét értékelné? Miért nem talál? Hol és hogy kéne keresnie? Sokkal érdekesebb lenne ez a téma.

    “Én előrébb vagyok azzal, ha egy random férfi szívesebben lőne belém egy adagot, mint amilyen szívesen veled feküdne le egy random nő? Kit érdekel a random? Kit érdekel ilyen szinten a szex? Mire jó az?”

    Ebből látszik, hogy egész egyszerűen nem érted, hogy a férfiaknak mit jelent a szex. Persze, hogy nem, mert neked könnyű. Általában a nőknek könnyű. Többségetek passzivitásában is állandóan ajánlatokat kap, csak rajtatok múlik, hogy éltek-e vele. Persze jórészt még csak észre sem veszitek a “lehetőségeket”, ha nem egy vonzó férfitól származnak.
    A férfiak túlnyomó részének szexhez jutni nehéz. Munka, ha úgy tetszik. Újra és újra próbálkozni ismerkedni. Nem önbizalmat veszteni, ha visszautasítanak. Udvarolni, odafigyelni. Mindezt úgy, hogy nekünk a “fontosabb”, mert mi akarjuk jobban. Nem azért mert felszínes bunkók vagyunk, hanem azért mert ilyen a biológia.
    Mi a szexet úgy értékeljük, mint a nők az érzelmi kötődést. Mert az jön nehezebben a másiktól. Ennek sok érdekes következménye van, de már ígyis nagyon hosszú, amit írok.

    “Lehet, hogy nem lesz. És akkor van az a lehetőséged, hogy ezt emelt fejjel viseled, és addig se hülyíted be magad tökéletes bőrű-testű, dupla análtól hörögve élvező nők napi nézegetésével. Mert ez a ti bajotok”

    Itt hol van a hangsúly? EZ a ti bajotok, vagy ez a TI bajotok?
    Sajnos az látszik az egészből, hogy nem érted a férfiak problémáit. Ami még rosszabb, hogy mintha nem is lennél rá nyitott. Gyakorlatilag azt mondod Lacinak, hogy fogadja el és viselje el (emelt fővel?!), ami neki jutott. Ez nem problémaelemzés, és pláne nem megoldás. Nem volt egy értelmes, hasznos gyakorlati tanácsod Lacinak, aki amúgy egy jó gyerek, szeretne egy normális kapcsolatot, miközben annyi tesztoszteron hajtja, amit harcászatilag is fel lehetne használni. És az a tanácsod, hogy viselje emelt fővel. Nincs benned megértés a problémája iránt. Nem tudod elképzelni, hogy milyen férfinak lenni. Itt egy nő, aki megpróbálta : https://en.wikipedia.org/wiki/Norah_Vincent
    “Vincent asserts that, since the experiment, she has never been more glad to be female”
    Itt egy másik : https://www.youtube.com/user/girlwriteswhat/videos
    Külön ajánlom olvasmánynak Dr Helen Smith – Men on strike c. könyvét, és Michelle Langley – Női hűtlenség c. könyvét. Női szerzők.

    Kedvelés

    • Kedves jako, nem tudom, miből gondolod, hogy nekem dolgom volna megérteni a férfiak problémáját. Nem, nem vagyok nyitott, sokat olvastam ilyesmit, amit itt többen emlegettek, és meg kell mondjam, viszolygok, kíméletlennek, butának és emberi gyengeségen alapulónak találom ezt a fajta “figyeljen mindenki a mi problémánkra és oldja is meg” elvárós érvelést.

      Tévedés, hogy nekem ez volna a dolgom, hogy megértselek titeket és segítsek a tippjeimmel nőt találni. Nagyon emberi az egész kínlódás, meg minden, csak olyan átlátszó, ahogy a jogosultságból és agresszióból a könnyes szemű sajnáltatásba fordultok, és mindkét állapotban a nők energiáit, jófejségét, érző lelkét, nagyvonalúságát szívjátok magától értetődően. Aki meg így teszi fel a kérdést, mint Laci, annak egyszerűen nem való nő, kapcsolat, bizalom. Mert nyomi.

      “Szerintem az ismerkedős rész az írás elején egyszerűen túl van kombinálva. Ha nem tetszel lánynak, akkor elutasító lesz, ha tetszel, akkor nem. Ez ennyire egyszerű. A módszer, a duma, a stílus tulajdonképpen sokkal kevésbé számít, amíg el nem megy valamelyik véglet felé. Ha nem tetszel, akkor lehetsz bármilyen szellemes, vicces, eredeti. Ha tetszel, akkor bizonyos mértékig lehetsz rossz fej is.” Ezzel teljesen egyetértek, annyi kiegészítéssel, hogy sok nő a szokásos ismerkedős koreográfiát unja és lenézi és mindenképpen gyanakodva reagál, tetszéstől függetlenül (a tetszést a nyomulással elszúrta a jelölt). Mert nem ismerkedés volt, hanem molesztálás. Molesztálás az, amikor olyasvalaki próbálkozik makacsul, aki nekünk nem tetszik. Tehát aki tetszik, akitől kívánatos a közeledés, attól nem molesztálás. Szabad akarat, választás, ilyesmi.

      EZ a hangsúly, tehát EZ a ti vagyis, hogy a pornó és közvetett hatásai teljesen kifordítottak titeket (tömegeket) az emberségetekből, ezért nem értitek még a kötőszavakat sem abból, amit írok.

      Igen, azt mondom, Lacinak, hogy fogadja és viselje el, és nem manipuláljon és ne erőszakoskodjon, mert azzal magát hozza még nehezebb helyzetbe. Én is elviselem, ami nekem jutott. Mit tehetnék? Érveljem ki a férfinemből, vagy a világból, ami nekem volna előnyös? Nincs pofám, tudod. Értelmes tanácsom az utolsó bekezdésben olvasható. Morális alapon, a nevetségessé válás nélkül tényleg nem tehet mást. Nincs varázsszer, csodamódszer. A tesztoszteron csökkenthető gyógyszeresen, vagy levezethető edzőteremben pl. Ha tényleg a tesztoszteron volna a baj, és nem az uralom vágyát magyaráznátok a tesztoszteronnal, megfontolnátok.

      Én is szeretek nő lenni, még ebben az előnytelen felállásban is, ja, és nem feltétlenül a monogámiában hiszek, de feltétlenül az egyenlőségben és a mindenkori dolgok aktuális és intelligens egyeztetésében, összehangolásában, a merev szerepek helyett.

      A Red Pill egy részletét tuszkolta ide az egyik kommentelő, igen bunkón, minden köszönés meg bemutatkozás nélkül, azt az egyet elolvastam, de lelopott, angol nyelvű szövegeket elvből nem engedek be, valamint önigazoló-nőgyűlölőeket sem, mivel ez az én blogom, amelyen én döntöm el, milyen tartalom jelenik meg. Elképeszt az arrogancia, ahogy nekem olvasmányokat meg tájékozódást ajánlotok, egyrészt ki vagyok már művelve, másrészt a viták, a nézetek megismerése veletek sehova nem vezet, mert a lényeg, hogy a mi rovásunkra követelőztök, harmadrészt a téma ennyire érdekel és ennyi róla a mondandóm, ami a posztban vagyon. Nagyon szeretnék már a szarvasbogarakról írni, de nem hagytok. Ez a munkám.

      Kedvelés

      • Üdv.
        Nem kérem, és nem is kértem sehol, hogy egy nő is sajnáljon, vagy oldja meg a problémáimat. A sajnálattal nem megyek semmire, amit meg tudok oldani, azt pedig megoldom magam is. Amit kérek, az a megértés. Ezeket ti is kéritek, sőt… ti megoldást is kértek. Alkalmazkodást. Jellemzően tőlünk. A nők problémáira való felhívásról és azok megoldásáról szól a HeForShe, vagy az isztambuli egyezmény. Amihez zárójelben megjegyzem, hogy egyik sem szól sehol sem a férfiak gondjairól. A nagy egyenlőség jegyében igaz?:)
        Egyszer azt mondjátok, hogy nincs ránk semmi szükségetek (halnak a bicikli, aztán tőlünk kéritek, hogy csatlakozzunk mindenféle kezdeményezéshez, ami semmit nem törődik velük – lásd Emma Watson, aztán azt hogy szavazzuk meg. – Isztambuli egyezmény.
        Szóval azt hiszem, hogy ezekkel szemben mindössze annyit kérni, hogy próbálj megérteni, nem olyan nagy dolog. Nem mondom, hogy ez a dolgod, nem is mondtam. Azt viszont igenis gondolom, hogy egymás megértése közelebb visz minket egymáshoz. 🙂

        “Mert nem ismerkedés volt, hanem molesztálás. Molesztálás az, amikor olyasvalaki próbálkozik makacsul, aki nekünk nem tetszik. Tehát aki tetszik, attól nem molesztálás.”

        Azt hiszem ez mindent elmond. Tudjátok hogy lehetnek ezt a legkönnyebben megoldani? Ha a nők kezdeményeznék az ismerkedést. Csak olyanhoz mennél oda, aki tetszik, és akkor nem kéne azzal foglalkozni, hogy az a dagi alacsony kopasz gyerek itt molesztál:)

        “Igen, azt mondom, Lacinak, hogy fogadja és viselje el, és nem manipuláljon és ne erőszakoskodjon,”

        Az erőszakoskodással egyetértek semmi értelme. De mit értesz a manipuláció alatt? Mire gondolsz pl?

        “A tesztoszteron csökkenthető gyógyszeresen, vagy levezethető edzőteremben pl.”

        Jájjj… Te gyógyszereznéd magad? Ami az edzőtermet illeti, a feszültség levezetésére valóban jó, de elárulom: a tesztoszteronszintet növeli.

        “Én is szeretek nő lenni, még ebben az előnytelen felállásban is”

        Előnytelen? Most – maradjunk az ismerkedésnél: válogatási helyzetben lenni sosem előnytelen. Persze jár kellemetlenséggel is, nem tagadom. De hatalommal és erővel is, az pedig felelősséggel jár.

        Hát ez aranyos: “ez az én blogom, amelyen én döntöm el, milyen tartalom jelenik meg” vs “Nagyon szeretnék már a szarvasbogarakról írni, de nem hagytok”
        Most döntsd el, hogy arról írsz, amiről akarsz, vagy arról, amiről mi hagyjuk. A te döntésed.

        “egyrészt ki vagyok már művelve, másrészt a viták, a nézetek megismerése veletek sehova nem vezet”

        Sajnálom, hogy így gondolod, mert szerintem meg csak a tájékozódás, a másik megismerése és megértése vezet valahova. Teszi könnyebbé az együtt élést és együttműködést. Így olvastam el én is egy ismerősöm javaslatára a bejegyzésed. Érdekel a gondolkodásod, és a mondanivalód, még akkor is, ha nem értek egyet (mindennel).

        Kedvelés

      • Nem kérünk megértést ismeretlen férfiaktól, vagy általában a férfinemtől: akinél ez nem alapértelmezett, azzal egyszerűen nem is állunk szóba. Ti viszont követelőztök, manipulatívan sajnáltatjátok magatokat. Nem alkalmazkodást kérünk, hanem igazságos viszonyokat várunk el: mindenkire érvényes jogok, kötelességek, határok betartása, törvények, egyenlőség. Miért kell ezt kérni? Nem kell alkalmazkodni, légy intelligens annyira, mint a partnered, és légy önmagad. Ha kérni kell, akkor már mindig valami elnyomás-szerű vagy egyenlőség-billenés van. Egyenlőség és intelligens egyeztetés nélkül garantált a boldogtalanság. az egyenlőség nem kegy vagy teljesítmény, hanem a nulla, az origó, onnan kezdődik bármi, és önmagában ez sem garancia semmire, hiszen, pont mint a polgári jogban, az egyenlő felek bármelyike is felmondhatja a szerződést, ha például a személyiségük eltérése miatt más irányba fejlődnek és már nem értik meg egymást. Ezt sem érdemes garanciának kezelni tehát.

        Mivel nem a férfiak az egyenlőtlenség elszenvedői, és az isztambuli egyezmény a nők elleni erőszak orvoslására szolgál, értelmetlen most hirtelen, annyi évtized-század hatalmaskodás és kihasználás után pont ezen a dokumentumon követelni a ti jogaitokat, amelyeket egyáltalán nem sért az, ha nem követtek el jogsértéseket a nők ellen.

        Nem értem, ki a ti, én nem kértem semmilyen férfit semmire, mégis idetalálnak és sokan egyet is értenek. Ne beszélj velem úgy, mint a nők egyik tagjával, mi sem értünk egyet mindenben egymással. Én a saját szavaimért és állításaimért felelek. Utálom, amikor homogén scoportként kezelnek.
        Nem véletlen, hogy az érdemi reakció helyett iderángatsz mindenfélét máshonnan…

        Nem vagyunk olyan viszonyban, hogy bármit is kérhess tőlem. Én sem kérek tőled semmit, nem akarok közelebb kerülni az erőszakosan, elfogultan érvelő ismeretlen nickekhez. Te akartál idejönni és kommentelni, használni a blogot. Nem akarlak megérteni, bénák és értelmezhetetlenek az érveid.

        “Tudjátok hogy lehetnek ezt a legkönnyebben megoldani? Ha a nők kezdeményeznék az ismerkedést. Csak olyanhoz mennél oda, aki tetszik, és akkor nem kéne azzal foglalkozni, hogy az a dagi alacsony kopasz gyerek itt molesztál:)” Pont ez zajlik az életemben. olvasd el a mai posztot. Választani és kezdeményezni hatalom is, igen. Visszautasítva lenni pedig kibírható, és nem kell nekem több jel, hogy értsek a szóból. Nem, nem válogathatok, illetve csak az olyan gyerekes nőfüggők közül, akik taszítanak. De akkor a többiek hagyjanak békén. Megígéred? 🙂

        Gyógyszer: ha ekkora dráma lenne az életemben a nőhiány, mint neked, és tényleg csak egy hormon irányítaná, nem pedig a béna, csökött, hatalmaskodó és frusztrált lelkivilágom, akkor megfontolnám. Én pont most egyébként nagy erőkkel próbálom étkezéssel és más módokon a kortizolt csökkenteni, az ösztrogént a progeszteronnal egyensúlyba hozni, a tesztoszteront (ami a súlyzós edzésektől és a növekedési hormonokrtl is megemelkedett) kiegyensúlyozni, az inzulint, dopamint, szerotonint, leptint rendberakni. Miért a tesztoszteron a kivétel? Ha egyszer ennyi szenvedést okoz.

        Igen, növeli, de izomépítésre fordítja. Soha olyan békés, erőszakmentes alakokat, mint a testépítők. Szeretek a közelükben lenni, egyik se molesztált soha.

        Minden kommentet kezelnem kell, akkor is, ha nem engedem be, ezért nem mindig olvasom a nylvánvaló feszülős kommentelőket. Nagyon terhes, ahogy itt erősködtök, ideragadtok. Minden nap írok, és ez időbe, figyelembe kerül. Aki szétkommentel egy-egy posztot, percenként ír, lesi a választ, kilométereseket idéz, kényszeresen reagál mindenre, az mindig troll és mindig hátráltat.

        Elég pofátlan, hogy te emlegetsz megértést, közeledést, és csak arra reagálsz, amire épp eszedbe jut valami tromf. Nem tudsz értelmesen vitatkozni, ez tesz türelmetlenné engem.

        Ne, ne maradjunk az ismerkedésnél: a nők itt a fejlett vilában is a mai napig hátrányban vannak az élet számos területén. Ennek olvass utána, ne vitasd, nem fogok reagálni, csak a ti kínkeserves, hasraütéses, frusztrált elméleteitek állítják az ellenkezőjét.

        Te nem akarsz érteni, kényszeresen vitatkozol (NoName vagy talán? Nem emlékszem, rohadt idegesítő volt, tudod, hogy ne kelljen már szórakoztatni a nőt, sétálgatni, hanem maradjunk otthon, csak dugjunk, az olcsóbb is, mindez Barok Eszter blogján.)

        Kedvelés

      • Nemnem, nemnemnem, a választás lehetősége az nem hatalom, hanem jog, basszus, és ezt a nők szemére vetni több mint önző és szánalmas és képmutató.
        Leginkább undorító.

        Ezek a két méterig sem látó nézetek, atyaúristen, minden energiát belefeccöltök (szólok itt a többi jómadárról is) abba, hogy a szánalmas egy helyben való toporgásotokat, önreflexióra való képtelenségeteket (vagy inkább az arra irányuló akarat hiányát) igazoljátok újra és újra, nevetségesebbnél nevetségesebb elméletekkel, miközben annyi mindent hasznosat is tehetnétek (magatokért), és ekkora tömegben léteztek: ez fejfogós. És nem hiszitek el, hogy a nőknek ehhez semmi köze. Ti csináljátok ezt magatokkal és egymással meg a férfihatalmú társadalom, amelyik elhitette veletek a kezdetek óta, hogy nektek, bazmeg, minden jár! Aztán itt jön a nagy pofára esés meg a hiszti, a 21. században (boldogabb országokban), hogy miért nem jár, és miért ilyen szemetek a nők, hogy önállóan és kedvük szerint élnek, próbálnak élni. Hogy jogaik vannak, és azokkal élhetnek! Szöhörnyű. Brühühü.

        Kedvelés

      • “Jájjj… Te gyógyszereznéd magad?”
        Fogamzásgátló tabletta? 72 órás? Mesterséges megtermékenyítéshez hormonkezelés?
        Plusz mindenki két pofára zabálja az antibiotikumot akkor is, ha tüsszent kettőt, de PONT ha a tesztoszteronszintet kéne csökkenteni (amit egyébként nem kell, mert valóban nem az a baj), hirtelen joga van a tesztoszteronszintjéhez, és inkább adjanak neki Erzsébet-utalványra nőt.
        Plusz a Viagrát azért bírják nyomatni hármasával is, ha kell, ha nem.

        Annyira evidens, tényleg, hogy NEM a tesztoszteronról van szó.

        Kedvelés

      • Én amúgy nem gyógyszereztetném magam, de nincs is gond a nemi indíttatásom és a valóság közti deficittel. És ha volna, se magyaráznám hormonális alapon.

        Kedvelés

    • “Miért jut Rolinak – aki valszeg egy felszínes “macsó”, mert egyik nő mellett sem akar kikötni – minden ujjára 2 csaj, Lacinak pedig, aki szemmel láthatóan a nők álma kéne legyen : érzelmes, elköteleződést, és kapcsolatot szeretne, próbálja becsülni a nőket, szóval neki alig csurran-cseppen egy barátságos mosoly vagy egy telefonszám…. Miért?”
      Mit kellene ezen magyarázni? Ricsi egy vonzó srác, aki tetszik a nőknek, Laci pedig nem az és ő nem tetszik a nőknek. Ezen mi a nem érthető?
      De fordítsuk meg, hogy értsétek. Ott van Gabi, akire buknak a pasik és Mari akire nem. Szerinted elmélkedik Mari azon, hogy ez mennyire érthetetlen és magyarázza már el valaki, hozzá miért nem vonzódnak pont úgy a pasik? Miért? Miért?
      Nem, mert ők ebbe vagy belenyugszanak vagy ha nagyon nem akarnak ebbe beletörődni, megpróbálják magukat vonzóbbá tenni. Úgy látszik a Mariknak sokkal több önkritikájuk van mint a Laciknak, akik a “jaj istenem miért nem értékelnek engem a nők” kérdésen képtelenek tovább lépni.

      Kedvelés

      • Roli, ne keverjük, kérem, Ricsi meleg. 🙂

        Laci is csak a lúzerség nyomása alatt mondja, hogy ő rendes. Amúgy lehet, hogy valamennyire vagy sokaknak vonzó is volna, csak nem elég magabiztos, meg aztán ez a sistergős ki-hajlandó-velem erőlködés sokat ront bárkin.

        Kedvelés

      • A lerázós szövege?? Na, persze. Lebuktál! Csak le akarsz koptatni, hogy megszerezd. Olcsó kis trükk! De abból nem eszel. Ha harc, hát legyen harc!

        Kedvelés

    • “Ha nem tetszel lánynak, akkor elutasító lesz, ha tetszel, akkor nem. Ez ennyire egyszerű.”
      Ja, annak, aki képtelen mást látni a másik nemben, akinek a szex, mikorlehetmárbaszni, hogykénefelszedni körül forog minden gondolata.

      Kedvelés

  15. Én megértem ezeknek a férfiaknak a csalódását. A férfiak és nők közötti kapcsolatok az emberiség eddigi történelme során még soha nem voltak ilyen mértékű szorongással, gyűlölettel és félreértéssel terhelve. A mai férfiak jókora részének GŐZE SINCS, hogy hogyan kell nőkkel ismerkedni, és egyáltalán nem látszik a fény az alagút végén…

    Régen ha jó férj és apa voltál, járt neked 1) szex, 2) családi stabilitás és intimitás, 3) gyerekek, akiknek az apasága felől nagyjából biztos lehettél, 4) társadalmi elismertség, tisztelet. Ha fiad lesz, mit mondasz neki, hogy miért érdemes élni? Hogy sose nyered el méltó jutalmadat? Hogy az életet elbaszták, és messzebb kerülta mesétől, mint valaha?

    Azt hiszik manapság, hogy a férfiakat a “veréssel” rávehetik régi szerepeik folytatólagos ellátására (ha az a nőnek hasznos, ld. lovagiasság, “hordozzon a tenyerén” stb.), miközben a másik kezükkel a régi szerepek ellátásáért osztják a verést. A férfiak felé a társadalmi tisztelet telejsen eltűnt, teljesen aláásta a kultúra, ami a férfiakat idiótáknak állítja be, kiknek gyerekei és feleségei épp csak tolerálni tudják a férfi folyamatos baklövéseit, általános alkalmatlanságát bármihez, amihez fog.

    A társadalom másképp viszonyul a férfiak és nők szellemi, lelki s idegrendszeri problémáihoz. Előbbiekhez elítélően, utóbbiakhoz elfogadással. Ennek megfelelően toleráljuk a nők „bonyolult lelkivilágát”, zizzentségét, szeleburdiságát, pikírt stílusát, „butuska természetét”. Maga a lényeg elsikkad: women are wonderful, egy nő sosem fogyatékos, beteg vagy értelmi sérült. Beteg, fenyegető és erőszakos nyilván csak a férfi lehet.

    Teljesen érthető, ha a férfiak elégedetlenek, nem ezt ígérték nekik. A választó is fellázad, ha a kormány a kampányban adócsökkentést ígért, és megszorítás lesz belőle. Igenis az az élet rendje, hogy ha rendes ember vagy, akkor az ember érjen révbe, legyen családja, stb. Az a különbség, hogy ha elolvasok egy MRA/MGTOW oldalt, ott használható ötleteket kapok, hogy mit kezdjek magammal, ha gondjaim vannak az ismerkedéssel. Itt meg csak egy felemelt ujjat: “így jártál”. Ezzel hány férfit fogsz megnyerni?

    Lehet nem szép az alfahím meg stb. elmélet, “csúnyán hangzik kimondva”, de működik, és ennél több bizonyíték nem kell.

    Kedvelés

    • “Hogy kellene nőkkel ismerkedni”

      Nem kell. Hanem akartok.

      “A férfiak és nők közötti kapcsolatok az emberiség eddigi történelme során még soha nem voltak ilyen mértékű szorongással, gyűlölettel és félreértéssel terhelve.” Milyen érdekes, szerintem ez egyáltalán nem igaz, én egy szabadabb világ szelét, előjeleit érzem, boldog voltam a szerelmeimmel, nem volt igazi párkapcsolati kudarcom, jó az életminőségem. Szerintem amiért iyeneket írsz, az csak pinahiány és düh, azért és onnan tűnik a nők élete is elkeseredettnek meg boldogtalannak, a szabad választásuk, az elemi jogaik gyakorlása pedig kíméletlenségnek.

      Előtte, tudod, csendben tűrtek és mérhetetlenül sokat szenvedtek, nyomot sem hagyva, többniyre úgy is hitték: ez az élet, ez a normális.

      “Régen ha jó férj és apa voltál, járt neked 1) szex, 2) családi stabilitás és intimitás, 3) gyerekek, akiknek az apasága felől nagyjából biztos lehettél, 4) társadalmi elismertség, tisztelet.” WTF? Ilyen világ sosem volt. Iszonyodtak a nők, megtagadták a szexet akkor is, ha tehették, ha szar volt, csaltak akkor is. Olvass többet, századfordulós magyar realistákat, például, mert ez a nosztalgiázás, a “régen bezzeg” elég kínos. Intimitás? Gyakorlatilag otthon sem volt a polgár: míg neje fürdőhelyen volt a gyerekekkel, ő színésznőcskéket hajtott, és morgott, hogy az asszony folyton pénzt akar. A házasság meg börtön volt, meddőség, homoszeexualitás, súlyos és romboló idegbetegség esetén is. De szeretnétek ti kényelmes, seggkinyalós világot, közben az, hogy emberi jogilag, igazságosság szempontjából vagy épp a nőknek ez milyen, egyáltalán nem érdekel titeket. Pedig, ugye, az intimitás, a szeretet, a megbecsülés, az igen. Micsoda képmutatás, fujj.

      “nem ezt ígérték nekik” — kicsoda, micsoda, mit??? Az egyház? Az avas, akkor sem működő, erőszakon alapuló viszonyok?

      Így jártál, igen, de ezt nem én mondom. Ilyen az élet, ez olyasmi, mint a gravitáció. Nincs egyenlőtlenség: a nő is így járt. Neki is kockázatos az ismerkedés, a szex, a családalapítás, ő is szenved, ha elromlik. Sőt, abortuszra ő megy, orgazmusa ritkásan van, a világ a szexért vagy a poligámiáért vagy épp ha nem szexel, azért is őt ítéli meg, a fogamzásgátlás rá van tolva. Méhnyakrákja is neki lesz a tabletta mellett is.

      Ha pinafüggő vagy, ha ezen pörögsz, ahelyett, hogy megismernéd a világot, tanulnál, élményeket szereznél, mindig kínlódni fogsz, és nevetségessé is válsz. Ennyi a tanulság.

      Kedvelés

      • Én is azt érzem, hogy soha nem volt még ennyi esély arra, hogy nők és férfiak között igazi, gazdasági és egyéb érdekektől mentes valóban boldog kapcsolatok alakuljanak ki, mint most. Hiszen végre szabadok és cselekvőképesek vagyunk mi is – legalábbis papíron – lehetünk önállóak, pénzügyileg függetlenek – nem mindenkinek sikerül, de legalább van rá elviekben lehetőség – végre nem szorulunk okvetlenül a férfiakra. Hogy ez a férfiaknak miért jó? Mert most, ha valakivel együtt vagyunk, azért vagyunk vele, mert szeretjük. Mert végre nekik is olyan társuk lehet, aki nem azért van velük, mert az a társadalmi kényszer, hogy férjhez kell menni. Egy úgynevezett “modern” nő, akit az antifeministák annyit szidnak, nem fog érdekből kínlódni valaki mellett, akit nem szeret és nem kíván, mert lehetősége lesz lépni, ha a kapcsolat már nem működik. És ez jobb mindkét félnek. Csak az a gond, hogy sok férfi még mindig szívesebben elvan a langyos szarban, csak legyen kitakarítva, megfőzve, a gyerekek ellátva, meg legyen szex – az nem érdekli, hogy a kapcsolat, amiben él, igazából milyen, vagy mit érez a társa. Az a ti bajotok, hogy ez az új világ, ez a rohadt emancipáció többet vár el tőletek, azon kívül, hogy legyetek a magatok csodálatos valójában, és ez nem kényelmes.

        Amúgy nincs olyan az életben, hogyha majd rendes ember leszek, akkor majd jó lesz nekem. Ilyen soha nem volt és soha nem lesz, és az életben senki és semmi nem garantálja a boldogságot, se a férfiaknak, sem a nőknek.

        Azt meg nem gondolom, hogy a blognak az lenne a célja, hogy megnyerje a férfiakat.

        Kedvelik 1 személy

      • “Én is azt érzem, hogy soha nem volt még ennyi esély arra, hogy nők és férfiak között igazi, gazdasági és egyéb érdekektől mentes valóban boldog kapcsolatok alakuljanak ki, mint most”

        Ez annyira szép lenne, de annyira nincs így… Én egy 35 éves átlagnál egy picit jobb helyzetben lévő férfi vagyok, annyi baráttal és ismerőssel, hogy már időm sincs rájuk, innentől egészen Dublinig. Az általam látható kapcsolatok legalább 90%ban még mindig önmaguknál tehetősebb, magasabb státuszú, több hatalommal/befolyással bíró férfiakat választanak a nők. De lépjünk is ki az én baráti körömből a világba: a középvezető nő miért a főnökéhez vonzódik és miért nem a beosztottjához… Miért a főorvos urak járnak ápolónőkkel és nem főorvos asszonyok ffi ápolókkal? Miért az étteremvezető férfi jár a felszolgáló hölggyel és nem a üzletvezető asszony az eladójával? Nincs ezzel semmi bajom, ilyen a világ, ilyenek a nők és a férfiak. Csak ne tegyünk úgy mintha nem így lenni. Hol jelentkezik ebben a probléma? Ott, amikor a nő saját maga által megszerzett státusza már elég magas ahhoz, hogy alig találjon maga fölött álló férfit, maga alatt lévővel pedig nem fog kezdeni. Hol jelenik ez meg: házasságok számának csökkenése, válások százalékának emelkedése, születésszám csökkenése, öregedő társadalom, nyugdíjrendszer bedőlése 20 éven belül. Nem olyan fenékig tejfel ez.

        Én nem szidom a modern nőt, semmi bajom vele, csak vannak következményei. Jók is rosszak is. Hogy van az, hogy amikor a nők egyre közelebb kerülnek ahhoz, amit el akartak érni, akkor ezzel párhuzamosan egyre boldogtalanabbak is?
        https://www.google.hu/webhp?sourceid=chrome-instant&ion=1&espv=2&ie=UTF-8#q=women%20happier%2040%20years%20ago

        Kedvelés

      • “Az általam látható kapcsolatok legalább 90%ban még mindig önmaguknál tehetősebb, magasabb státuszú, több hatalommal/befolyással bíró férfiakat választanak a nők. ” — ez azt is jelenti, hogy a férfiak ilyen státuszban is vannak, lehetnek, vagyis tömegesen tud lenni jobb státuszuk, mint a nőknek. Léteznek. Nem? És esetleg “cserébe” érzelmileg, intimitásban nem teszik oda magukat annyira, hiszen ők menők anélkül is.

        Kedvelés

      • Ki tiltja meg nektek, hogy főorvosok legyetek, menő vállalkozók, cégvezetők, üzletvezetők, stb? Senki.

        Kedvelés

      • “Ki tiltja meg nektek, hogy főorvosok legyetek, menő vállalkozók, cégvezetők, üzletvezetők”
        És neked ki tiltja meg? Akkor dughatsz ápolónőt, titkárnőt, celebet. Te leszel az alfahím, tiéd lesz az alfanőstény (szerinted), és minden rendben.

        Kedvelés

      • Nyehh… akkor megfordítom. Miért akar az ápolónő a főorvossal dugni a műtőssegéd helyett? Hatalmi okokból.

        Btw nem olyan kockázatmentes az, ha az ápolónő másnap kitalálja, hogy mégis inkább erőszak volt.. 🙂

        Kedvelés

      • “maga alatt lévővel pedig nem fog kezdeni” Dehogynem. Nők tömegei tartanak el eredetileg is sikertelenebb vagy időközben leromlott, alkoholista, munkanélküli, motiválatlan férfiakat. Mivel a főorvosok között alig van nő, az ápolók között meg férfi, nem valami okos a felvetésed.

        Kedvelés

      • “Nők tömegei tartanak el eredetileg is sikertelenebb vagy időközben leromlott, alkoholista, munkanélküli, motiválatlan férfiakat”
        Hol? És még inkább miért?

        A felvetésemmel semmi baj nincs, csak százalékosan kell érteni, nem darabszámra…

        Kedvelés

      • Én örülök, ha te nem vagy az, de tényleg. Egy boldog nő, mindig jobb társaság, még online is. De a cikkek nagy tömegekről szólnak, ti meg vagytok itt néhányan, párszázan? Sry, de az ő mintájuk a releváns.

        Kedvelés

      • Sok-sok boldog, vagy nem annyira boldog, de meg nem alkuvó nő és néhány hasonló férfi is van itt. Örülök, ha neked élmény a társalgás, engem fáraszt és irritál.

        Kedvelés

      • …és milyen beszédes: te jössz, erősködsz, én többször jelzem, hogy ne így, hogy ez nem jó nekem, és ez az én területem, és csak mondod, mondod, elvárásokat fogalmazol meg, igényt jelentesz be, értselek meg, közeledjünk. Semmit fel nem fogsz abból, amit írok, nem érvelsz, csak tromfolsz, kényszeresen ellenkezel, lekötöd a figyelmet, az időt, nem is érted, mi a gond, és úgy értékeled, hogy milyen jól elbeszélgettünk…

        Kedvelés

      • “a cikkek nagy tömegekről szólnak” — ha érdekel az író szava, és nem csak számon kérsz, akkor elárulom: hol erről, hol arról szólnak. Ez mindig kiderül a szövegből. Ahhoz, hogy értsd, hogy mit jelent egy-egy bejegyzésben a “mi”, az “én”, hogy én írok-e, szerepjátszó-e, paródia-e, okosnak, figyelmesnek, rutinos (blog)olvasónak kell lenned. Kevesen ugorják meg, de pont ez a célom, az értő olvasóvá fejlesztés. Rengeteg kis játék, trükk, utalás van a szövegekben. Tedd bele a melót, ha érdekel!

        Általában jellemző dolgokat, sokak életére igaz állításokat teszek, élményeket fogalmazok meg, de nem mernék “a” nőkről, társadalmi méretekben beszélni. Amit én ismerek, igazán, az az öt százalék, a saját közegem. Igen ostobának tartom azokat, akik veszik a bátorságot, hogy társadalomtudományi végzettség, komoly olvasmányok tucatjainak értő befogadása nélkül politikáról, szegénységről, a nemek helyzetéről tegyenek türelmetlen, általánosító, követelőző kijelentéseket, Huffnágeltől a Gumiszobáig, iránytól függetlenül. Jól hangzik, csak torz és hazabeszélős, szükségképpen.

        Kedvelés

      • A megfigyeléseddel nagyjából egyetértek. Én is így látom, a hagyományos, “a férfi státusza legyen magasabb vagy egy szinten a nő státuszával” párkeresési szemlélet egyelőre elég erősen jelen van, még azok között a nők között is, akik a hagyományos elvárásokkal szemben magas státuszt merészeltek kiépíteni. De akkor se tudok rá mit mondani, ha nem igazán tetszik, mert mindenkinek a saját dolga, kit preferál.
        Ez még nem zárja ki, hogy a szabad szerelem esélye nagyobb legyen, mint a történelem során bármikor. Korábban kizárólag rosszabb volt ennél. Remélem, a jövőben kizárólag jobb lesz ennél.
        Azt meg egyáltalán nem hiszem, hogy a jelenség nyakába lehetne varrni egy olyan összetett tárgykör magyarázatát, mint a kevesebb házasság, kisebb gyerekvállalási hajlam, több válás, és ezek különböző társadalmi és gazdasági következményei.

        Kedvelik 1 személy

      • Tudtam, hogy ez az érv fog következni, mindig ez jön – hogy a nők a magasabb státuszú férfiakra buknak, felfele választanak. Én is 35 éves vagyok, és én is sok embert ismerek, de nem tudom igazolni ezt a sztereotípiát. Manapság egyébként sem biztos sem a pozíció, sem a fizetés, aki ma jól keres, nem biztos, hogy holnap is jól fog. Csak egy saját példa: mikor a férjemmel megismerkedtem mindketten csóró egyetemisták voltunk, azóta volt, hogy ő kereste dupláját az én fizetésemnek, és volt, hogy én kerestem jóval többet, mint ő. A végzettségünk ugyanolyan szintű – akkor most felfele választottam, vagy lefele?

        A házasságok számának csökkenése és a születésszám mögött nem csak az áll, hogy a nők nem találnak megfelelően magas státuszú férfit, ez nem ilyen egyszerű. Az egész modern élet arról szól, hogy csökken a népesség: az emberek – férfiak és nők – számára már a kiteljesedés sokkal több útja adott, mint a gyerekvállalás, családalapítás. Annyi minden más van. Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy ha az embereknek van választásuk, akkor a többség nem azt választja, hogy tizenöt évesen férjhez megy és szül 9 gyereket. És úgy tűnik, a többség, ha teheti, nem marad bent egy már nem működő kapcsolatban, hanem lép – tényleg akkora baj ez? Szerinted az őseink azért éltek úgy, ahogy, mert olyan jó volt nekik? Nem, csak velünk ellentétben nem volt választásuk.
        Mellesleg irtózatos a túlnépesedés, már most is rengeteg embernek nem jut iható víz és rendes élelem, 50 év múlva még rosszabb lesz a helyzet – tartok tőle, hogy a nyugdíjrendszer bedőlésének problémája eltörpül a sokkal súlyosabb gondok mellett.

        Az utolsó bekezdésed úgy állítja be, mintha törvényszerű lenne, hogy minél több mindent elérünk az emancipáció során, annál boldogtalanabbak is legyünk. Szerintem ez nem áll fordított arányosságban, annak ellenére, hogy sokan szeretik azt hinni. Attól, hogy régen több volt a házasság, és kevesebb a szingli, nem biztos, hogy a nők boldogabbak is voltak. Ha választanom kéne, sokkal szívesebben lennék 21. századi szingli nő, mint 19. századi férjes, sokgyerekes parasztasszony vagy akár polgárnő.

        Kedvelés

      • Ez se igaz, amit írsz, hogy a nők egyre boldogtalanabbak, és ez az emancipáció miatt van.
        Ez nem igaz.
        Az se, hogy “régen jobb volt”, dehogy volt jobb!
        Mindenki örül, ha anyagilag független, örül, ha van választása, nem kell egy életet átnyűglődni egy bántalmazóval vagy alkoholistával, lehet saját lakása, pénze, élete.
        Ezek még senkit nem tettek boldogtalanná.
        Hamis ez a nosztalgia, hogy régen nem volt válás, milyen jó volt, stb…
        Igen, régen nem volt válás, csak alig várták esetleg, hogy a házastárs végre meghaljon, és eltűnjön már a színről.
        A “sok gyerek, nagy boldogság”, ez se igaz, a sok gyerek azt jelentette, hogy tizenéves kortól besegít, dolgozik, több a munkáskéz.
        Meg a többi…
        Úgyhogy, nem, aki boldogtalan, az nem az emancipáció miatt boldogtalan.

        Kedvelés

      • Ez az örökös parasztromantika…ez folyik a nemzeti oldalról, a szószékről és a gyerekmesékből is. Új meséket akarunk!

        Kedvelés

      • “Miért az étteremvezető férfi jár a felszolgáló hölggyel és nem a üzletvezető asszony az eladójával?”

        Mert a legtöbb férfit, tisztelet a kivételnek, halálra frusztrálja, ha a nő bármiben többet ért el, mint ő. Ha össze is jön egy olyan kapcsolat, ahol a nő magasabb beosztásban van vagy többet keres, akkor is előfordul, hogy a férfi félrekúr és még a társadalom is őt mentegeti, hogy “érthető, hát otthon nem érezte eléggé férfinak magát, hát kiherélte ezt a szerencsétlent a Lujza, még mosogatni is szegény Bélának kellett, ha az asszony nem ért haza késő estig”.

        Kedvelés

    • “Ha fiad lesz, mit mondasz neki, hogy miért érdemes élni? Hogy sose nyered el méltó jutalmadat?” Úristen. A jutalom a garantált nő?
      Nőjetek már fel, basszus.

      “Lehet nem szép az alfahím meg stb. elmélet, “csúnyán hangzik kimondva”, de működik, és ennél több bizonyíték nem kell.” Nem, nem működik. A ránézésre alfahím egy lelki roncs és bántalmazó, aki aztán ugyanezen a szegénymegtörtférfi hangon vinnyog, amikor nem működik többé a játszmája. Legmélyebb szerelmeim pedig monogám, gyanútlan, kisfiúsan naiv férfiakkal voltak, egyébként jó társadalmi státusszal, de akik csodálkoztak azon, hogy én milyen adakozó, áradó és technikás vagyok, pedig egyik sem voltam, hanem csak igazán szerettem őket, és talán életükben először élték meg ezt: hogy önmagukért, igazán, erősen és életszagúan szeretik őket.

      Kedvelés

    • “Azt hiszik manapság, hogy a férfiakat a “veréssel” rávehetik régi szerepeik folytatólagos ellátására (ha az a nőnek hasznos, ld. lovagiasság, “hordozzon a tenyerén” stb.), miközben a másik kezükkel a régi szerepek ellátásáért osztják a verést.” Gyengédség, figyelem, érett felelősségvállalás, közös teherviselés, kommunikáció: igen. Tisztelet: igen. Csikarás, erőszak, jogiosultság: nem. Verés nincs, egyik oldalról sincs. Csak valamelyes szabadság van újabban. Hogy nektek az verésnek tűnik, a ti morális sivárságotokat mutatja csak.

      Kedvelés

      • Ha nem tűröm a verést, az önmagában a (potenciális) bántalmazó megverése? Marh avicces. Ha nem hagyom, hogy meglopjanak, én leszek a tolvaj?????? 😮

        Kedvelés

    • “A férfiak felé a társadalmi tisztelet teljesen eltűnt, teljesen aláásta a kultúra, ami a férfiakat idiótáknak állítja be, kiknek gyerekei és feleségei épp csak tolerálni tudják a férfi folyamatos baklövéseit, általános alkalmatlanságát bármihez, amihez fog.” Választhatod azt, hogy nem nősülsz, és főleg azt, hogy nem nősülsz kizárólag állandópina reményében (mert az tuti kudarc), és választhatod azt is, hogy nem leszel pincsikutya, felesége irányítására váró balek. Csak az a baj, hogy te akarsz nőt, ezért vagy szubmisszív és mész alája.
      Három írást ajánlok még a bő három év terméséből, az ezerháromszázhatvanból:

      papucsférj

      vonzó


      https://csakazolvassa.hu/2015/02/18/ugyanaz-nobe/ — ez a blogszakadásra reagál, volt itt egy erőszakos, a méltóságban csak maga iránt elfogultan hivő, agresszív és önsorsrontó női tábor, akik visszaerőszakoskodni szerettek a leginkább, felhasználni a maguk javára a feminizmust, verni az asztalt, felháborodni, mindenkit leszólni, lesni, irigykedni és gyűlölni, akik kiváltságnak gondolták a puncit, amit “nem adnak” többet, és sok tekintetben nem vállalták a felelősséget a saját tetteikért. Én ez ellen is tiltakozom, én a valódi, erőszakmentes, lelkileg gazdag, rebbenő, tabumentes, képmutatás és hatalmaskodás nélküli emberségről beszélek 2012 óta.

      Kedvelés

    • “Ennek megfelelően toleráljuk a nők „bonyolult lelkivilágát”, zizzentségét, szeleburdiságát, pikírt stílusát, „butuska természetét”” erre milyen reakciót vársz egy nőtől? Súlyosan előítéletes és fölényes vagy, nőgyűlölet a neve annak, amit tolsz. Az, hogy nem érted a nőt, vagy hogy ő másképp reagál, nem zizzentség. Nem igaz, hogy ti egyenesek vagytok meg egyszerűek, és azt mondjátok, amit gondoltok, legfeljebb “éhes vagyok, kérek vacsorát” szinten. Mindenki hazudik, csikar, manipulál, rosszul reagál, aki nem látja át a saját játszmáit. De ezt ródd fel azoknak a nőknek, akik bántottak, ne nekem vagy ennek a blognak.

      Kedvelés

      • A nők egy szikrát nem “zizzentebbek”, mint a férfiak.
        Sok férfi szereti fitogtatni a nagy eszét, ami mögött sokszor nincs is semmi, nagy lufi az egész, üres hablaty.
        Nem gyakorlatiasabbak a férfiak egy cseppet sem, mint a nők, csak szeretik azt hinni magukról.

        Kedvelés

    • “Igenis az az élet rendje, hogy ha rendes ember vagy, akkor az ember érjen révbe, legyen családja, stb.” Ezt nevezem jogosultságérzetnek. És ez az, ami nevetséges. Ez a tündérmese, ez az, hogy nincs önreflexiótok és nem nőttetek fel. Ha nem fejleszted magad, ha nem melózol nagyon keményen, ha nem vagy szuverén és méltó, akkor lehet, hogy lesz családod, de csak üres keret lesz, amit neked persze, akinek csupa előnye származik belőle, érdeked fenntartani, de a másiknak joga és oka is van belőle kiszállni, és meg fogja elégelni. Pont azért, mert a másik jólléte igazából nem érdekel téged, de a gyerekeké se nagyon, azt csak az anyagiak erejéig látod be, ha egyáltalán, de nem tudsz hiteles minta lenni ekkora sötétséggel. Te készen és örökbe akarod a javakat, nyafogva, lustán, társadalmilag garantáltan, nem akarsz te melózni, csak azt megélni, hogy te bezzeg rendes ember vagy. Hát hiszen most mondtad, higgyük el. Még dolgozol is…

      A fizetett munkához való hozzájutás nem érdem és nem áldozat, hanem privilégium. Világszerte az. Sokan csak álmodnak róla.

      “Az a különbség, hogy ha elolvasok egy MRA/MGTOW oldalt, ott használható ötleteket kapok, hogy mit kezdjek magammal, ha gondjaim vannak az ismerkedéssel. Itt meg csak egy felemelt ujjat: “így jártál”.”

      Itt valóban nem adok tanácsokat és nem az ismerkedés a dolg közepe, hanem a gondolkodás. Sajnálom, hogy kudarcaid vannak, de ez a gondolkodásmód végképp elvág a jó fej nőktől.

      Szerintem ebből az következik, hogy ne itt olvass, hanem ott. Csak az olvassa… a blog címe, a folytatást bármelyik József Attila-összesben megtalálod. Én ugyan nem hívtalak ide, és nem akarlak meggyőzni sem. Nem nekem jó, ha itt olvasol és kommentelsz, én nem is hirdetem sehol a blogomat. Vállald a felelősséget a saját döntésedért, és tartsd be a határokat, ne ostromolj elvárásokkal, hogy én mit írjak, mit gondoljak meg mit olvassak. Ez a blog ilyen, nagyon sokszor olvastuk már a nyakartekert önigazolást, amit te is előadsz, és unjuk, ezért tesz türelmetlenné.

      “Ezzel hány férfit fogsz megnyerni?”
      Én nem akarok férfiakat megnyerni, meggyőzni. Álláspontokat közelíteni sem, nem vállaltam semmi ilyesmit. Ha így olvastad, el vagy tévedve. És a nők hangja sem vagyok, én a saját álláspontomat írom, nem állok be senkik közé, sokat vitázom feministákkal is, és árnyalt vagyok. Főleg MRA/PUA/MGTOW-okat nem akarom megnyerni, az egyik bűncseleménysorozatban szállt rám és próbált kikészíteni, ellehetetleníteni. Most elég szarul van, úgy tudom, beletört önmagába a saját poklába. Én egyszerűen megvetem, lenézem őket, átlátok rajtuk, butának tartom őket.

      Igen, így jártatok, de ez nem igazságtalanság: mindenki úgy jár, nincs hova panaszt tenni, az erőszak pedig, amit gyakran elővesztek, nem megoldás.

      Kedvelés

      • “A fizetett munkához való hozzájutás nem érdem és nem áldozat, hanem privilégium. Világszerte az. Sokan csak álmodnak róla.”

        Aj, de örülök ennek a mondatnak! Olyan fontos gondolat, és olyan kevesen értik meg!

        Sokkal több ember dolgozik a világon, mint ahány fizetést kap érte. És még kevesebb, aki normális fizetést. Akinek ilyen van, az örüljön, tekintse kiváltságnak, és ne használja önnön nagysága igazolására. Ezzel persze nem azt mondom, hogy ha valaki hasznos munkát végez, az ne legyen büszke magára. Legyen, de az elvégzett munka értékére, ne pedig az érte kapott pénzre.

        Kedvelés

  16. Mit találtam! Ez kell nektek Lacikák?

    “Irgalmasvérnő

    mert néha vágyból is (kár hogy nem többször!)
    de gyakran mint szülő a gyerekével
    úgy voltam velük abból az örömből
    hogy megadhatom amiért úgy kérlel
    szegény beteg (mert nem beteg kívánság
    birtokolni a lélek rongy ruháját?)

    néha lenézően mert milyen kevés
    imádkozás helyett egy szeretkezés
    vagy pazarlásból: tudom drága játék
    de nálam bőven van ha akarjátok
    vagy belefásultan és megadóan
    mint tarhásoknak az aluljáróban

    menekültem öltöztem zsákruhába
    megtértem férjhez mentem mindhiába
    hát játszottam magamnak is a vampot
    szívtam a vért ha sokszor nem is ízlett
    betliztem mint a kártyában: vigyáztam
    hogy mindig én húzzam a rövidebbet

    csupaszra rágtak nem hagytak csak torzsát
    de kaptam tőlük pár transzcendens morzsát
    úgy dőltem hanyatt bárkinek az ágyban
    mint sárkunyhó a buldózer útjában
    ha mást épít mért baj ha engem rombol?
    szóval én leginkább csak irgalomból”

    Kedvelés

  17. Egyre több olyan könyv jelenik meg, mint például ez itt: http://soulbook.blog.hu/2015/06/02/zimbardo_ferfiak_fiuk_technologia_porno_videojatek
    Ez titeket egyáltalán nem aggaszt? Egyáltalán nem gondoljátok, hogy hoppá, kicsit túltoltuk a biciklit? Hogy az olyan társadalom nem jó, ahol egy jelentős réteg kisemmizve érzi magát, becsapottnak, kihasználtnak, cél nélkül valónak?

    Amikor pattanásos tinédzser koromban kutattam, hogy mi az út az imádott nő szívéhez, azt a tipikus “jótanácsokat” kaptam, hogy „csak add önmagad”, „legyél magabiztos”, „legyél udvarias és adj meg neki mindent”, majd persze megtapasztaltam, hogy az említett sablonos tanácsok mit sem érnek. A redpill pont erre jó: megtanít a társadalomban érdekérvényesíteni akkor is, ha nem születsz eredendően nagydumás menőjancsinak. Mert sokan bizony nem úgy születnek, ők talán kössék fel magukat?

    Nem igaz, hogy azt hinnénk, hogy “jogosultak” lennénk a szexre, pláne konkrét személyekkel kapcsolatban. Aki azt képzeli, hogy joga van a szexre, az elveszi, vagyis nemi erőszakoló lesz. A többiek csak szeretnének szexelni. Ha valaki szeretne valamit, az nem ugyanaz, mint ha azt gondolná, hogy “jogosult rá”.

    Igyekszünk, de ez nem jelent semmi törvénytelent, MAGUNKAT fejlesszük. Az MRA/Redpill nem azt mondja, hogy jogod van a szexre, erőszakolj nőket, hanem, hogy válj vonzóvá a nők szemében, és akkor majd önként szexelni fognak veled. Ebben mi a rossz?

    Kedvelés

    • Hát szörnyűek ezek a könyvek, meg hogy egyre több, hát igazán. A frusztráció túlcsapott a lavór falain.

      Ez ismerős. Amikor egy kicsit megpiszkálják a túlhatalat a jogfosztottak, jön a jajgatás, a sajnálatunkra számítanak azok, akiknek kellemetlen volna feladni az előnyöket.

      Szeressél szexelni, én is szeretnék, és van, hogy visszautasítanak, de nem erősködöm, még csak nem is explicit a helyzet, mert én értem a finom jelet is, és főleg nem sírom tele az internetet, mert ez magánügy és magánprobléma, nekem tanulság. Csak ti hiszitek, hogy ez férfisors, és akkor titeket az egész világnak sajnálni kell. Miközben érdekérvényeítésről beszéltek. Nem leszünk jobb fejek és résztvevőbbek, mint ti, és azért sem, mert szó nincs itt emberi finomságról meg belátásról, csak arról, hogy épp meddig mehettek el. Mert ti is kíméletlenek lennétek, ha elég vonzóak vonátok.

      Míg itt sajnáltatjátok magatokat meg szex reményében farigcsáltok új öntudatot, közben valaki rátok is takarít, a ti idős szüleiteket is ápolja, a ti kajátokat is megfőzi, ugyanúgy, mint az előző évszázadokban, gyanítom, nő az is. A koncerttermek, naplólapok, pszichológusi rendelők és erdei kalandparkok meg üresek.

      Kedvelés

    • “Ez titeket egyáltalán nem aggaszt? Egyáltalán nem gondoljátok, hogy hoppá, kicsit túltoltuk a biciklit?” LOL. Mi toltuk túl, a mi hibánk és nyilván nekünk szar, ha szegény férfiak ilyesmire kényszerülnek.

      Arbitrarius, mi az elnyomásból szabadultunk az által, hogy nemet mondani a nyomasztásra van végre módunk és önbecsülésünk, és ahhoz képest, ami volt, igen jól vagyunk. Fel tudod ezt fogni?

      Úgy látszik, nektek meg annyival lett rosszabb. Mert minden a hatalomról meg az erőviszonyokról szól, és mert frusztráltak, önállótlanok és pinafüggőek vagytok. Hát, sajnáljuk, ez nagyon szomorú. Drogos fiainkat és alkesz férjünket eztán is mi hordjuk a rehabra, mi járunk vacsorát osztani a hajléktalanoknak is, ez nem változott, de nem akarjuk azt többé, hogy nekünk ne lehessen eldöntenünk, kivel akarunk szexelni.

      “Hogy az olyan társadalom nem jó, ahol egy jelentős réteg kisemmizve érzi magát, becsapottnak, kihasználtnak, cél nélkül valónak?” Nem, nem jó. Ezért is: kezdjetek valamit magatokkal. A rinya belőlem a cinikus félszadistát hozza ki. Untat is. Három éve tolják itt a nőgyűlölő és evolúciós bullshitet, azon a felületen, amire az én munkám eredményeként járnak értelmes tömegek, és persze miattuk, nekik akarnak annyira kommentelni a trollok is, semmibe véve a kommentelési elveket, és verik az asztalt, hogy nekik joguk van, meg olvassam el (nem olvasom).

      “Aki azt képzeli, hogy joga van a szexre, az elveszi, vagyis nemi erőszakoló lesz.” Vagy manipulál, csikar, lelkileg odahat, vagy nem is erőszak, csak nagyon részeg volt, vagy megvásárolja (az erőszakot, a betört nőt), vagy nyomaszt, kommentekben érvel addig, amíg el nem hiszi, hogy tényleg járna neki a szex.

      Én is szeretnék szexet, jó szexet mégpedig, vonzó és becsületes, magára spirituálisan is adó partnerrel, és még egy yachtot is. Valamint a lábkörmöm is benőtt, jaj, jaj, sajnáljatok.

      Kedvelés

    • Én ezt nem értem, isten bizony. Mit toltunk túl? Azt, hogy nem szeretnénk olyan férfiakkal szexelni, sem semmilyen közeli kapcsolatban lenni, akikhez nem vonzódunk, és akikbe nem vagyunk szerelmesek? Hol van ebben a túlzás? Mondd el kérlek, mert tényleg nem tudom.

      Az annak idején nem volt túlzás szerinted, hogy a nő gyakorlatilag kiskorú személynek számított, aki nem rendelkezhetett a saját testével?

      Közben meg nem tudom, hol élsz, milyen társadalomban, de én nem azt látom, hogy csak a nagydumás menőjancsiknak van barátnőjük, feleségük. A legtöbb ismerősöm átlagember, átlagosan néz ki, átlagosan keres – mégis, aki normális, aki emberileg-lelkileg adni és elfogadni képes, érzelmileg elérhető, képes nyitni, szeretni, az talál párt magának. És nem azon múlik, hogy milyen jó szövege van.

      Kedvelés

      • “nem szeretnénk olyan férfiakkal szexelni, sem semmilyen közeli kapcsolatban lenni, akikhez nem vonzódunk, és akikbe nem vagyunk szerelmesek?” és erre immár van úgy-ahogy, nagyon csikorogva működő törvény és joggyakorlat is.

        De meg, Arita, nem csak szexet nem adsz random férfiaknak, hanem a tetejébe dolgozol, tanulsz, választasz, izmokat növesztesz, éjjel egyedül mászkálsz az utcákon, vannak gondolataid és elképzeléseid, örökölhetsz, nadrágot hordasz, meg ilyenek, azért álljál már le.

        Kedvelés

      • Ja, végül is egyedül utazom ide-oda, azzal barátkozom, akivel akarok, azt nézek-olvasok, amit szeretnék, kibontva hordom a hajam, sminkelek, alkoholt iszok, ha kedvem van – és egyikhez sem kérem a férjem engedélyét. Nem is tudom, hogy lehetek ennyire pofátlan, ez már mindennek a teteje.

        Kedvelés

      • “De meg, Arita, nem csak szexet nem adsz” – héló, figyeljünk már a szóhasználatra… kiestünk a szerepből! Mi az hogy adsz? A szex 2 ember kölcsönös, egyenrangú, elvárásoktól mentes stb.stb. stb…..

        Kedvelés

    • Ez a könyv csak egy elmélet a sok közül (konkrétan az általtad belinkelt cikk is említ cáfolatokat), mellesleg maga az író sem azt mondja feltétlenül, hogy mi, önző nők “túltoltuk a biciklit”, hanem videójáték-, és pornófüggő fiatal fiúk tömegéről beszél. Megkérdezném én is: mit toltunk túl? A saját testünk feletti önrendelkezési jogunkat?
      A baj azzal nincs, ha te önfejlesztesz, azzal van, amikor sikertelenség esetén a nőkre haragszol, akik “túltolták a biciklit”. Meg ha hazugsággal, manipulációval akarsz szexhez jutni.

      Kedvelik 1 személy

  18. Visszajelzés: visszhangtalan | csak az olvassa — én szóltam

  19. A Self-Made Man
    Jan. 20, 2006
    Norah Vincent has lived as a man. She didn’t undergo a sex change or radical hormone treatments. She simply went undercover. In an extraordinary feat of acting, disguise and guts, Vincent lived among men — as a man — for 18 months to see what life was like on the other side of the gender divide.

    “This wasn’t just a stunt. This was about learning. This is a human project. It was about finding something out about the human creature. … And I learned it the best possible way because I went through it,” Vincent told “20/20’s” JuJu Chang.

    Growing up in the Midwest with her actress mother, lawyer father and two older brothers, Vincent was a tomboy with a flair for the dramatic. She says she’s still a tomboy, and a lesbian living in midtown Manhattan with her partner, Lisa.

    At 5 feet, 10 inches and 155 pounds, Vincent passed as a medium-build man she called Ned. Her transformation began with a buzz cut, baggy men’s clothes, and a too-small sports bra to flatten her breasts. She even wore a little padding in a jock strap. For the rest, she enlisted the help of makeup artist Ryan McWilliams, who created Ned’s five-o’-clock shadow.

    Then there was the theatrical component. Vincent underwent months of training with Juilliard voice teacher Kate Maré to learn how to sound like a man. “Women have much stronger nasal resonances as a rule,” Maré explained.

    When all the pieces were put together — hair, makeup, voice, posture and style — the transformation was complete, and Norah Vincent became Ned Vincent.

    Becoming One of the Guys

    Vincent, a journalist, didn’t take the project lightly. She estimates she put on Ned’s whiskers and clothes about 150 times during her 18-month experiment. “I wanted to enter males’ spheres of interest and … see how men are with each other. I wanted to make friends with men. I wanted to know how male friendships work from the inside out,” she told “20/20.”

    Vincent’s first act as a newly minted male was to join a quintessential bastion of camaraderie — a men’s bowling team in a working-class Pennsylvania neighborhood. The only problem: She’s a terrible bowler.

    But the men didn’t boot her off the team. “It’s an amazing thing, because I think that shows you the generosity that they had,” she said.

    Her experience with these men turned some of her long-held perceptions about men being harsh and rejecting and women being warm and welcoming upside down.

    “I mean, it was just the most wonderful rush to get these guys’ handshakes, and I felt comfortable, I mean as comfortable as I could feel, right away. They just took me in … no questions asked,” she said.

    The team bowled together for nine months and gradually Vincent gained entrance to their inner sanctum. She found that all the cussing and good-natured ribbing is just how men often show affection for one another.

    Near the end of the team’s run, Vincent decided to reveal herself as a woman. Nervous about how the guys would react, she tested the waters with Jim, the guy she had become closest with.

    Vincent took Jim out for a drink with her partner, Lisa, and told him she had something to say that was going to “blow his mind.”

    “I said the only thing that would blow my mind is if you told me that you were a girl and that she was a guy. And she goes, well, you’re half right,” Jim said.

    Later, Jim told the rest of the teammates, who all took it well.

    Jim said he thinks Vincent came into the experiment with some misconceptions about men. “I think she expected to find like a bunch of guys just talking about women’s private parts and a bunch of racists and, you know. I think, kind of, that’s what she came into this thinking,” he said.

    Vincent agreed. “They really showed me up as being the one who was really judgmental, because they were the ones who took me in, not knowing anything about me. They were the ones who made me their friend … no judgments attached,” Vincent said.

    Sex: ‘For a Man, It’s an Urge’

    Cracking the mystery of a “boys’ night out” is one thing, but understanding the explicit world of a man’s sexuality is quite another.

    To gain an understanding of what some might consider the quintessential male experience, Vincent went to several strip clubs with a male friend. She describes the experience as hellish — demeaning for the strippers and even worse for the men.

    “I saw the men there. I saw the looks on their faces. This is not about appreciation of women, of course. It’s not about appreciation of their own sexuality. It’s about an urge and … that’s not always that pleasurable, really,” she said.

    Vincent said strip joints are about pure sex drive — completely empty of any meaningful interaction, even when a woman is gyrating on your lap.

    Even though Vincent is attracted to women, she said she was never aroused during her visits to the clubs. “I really ran smack up against the difference between male and female sexuality. It’s that female sexuality is mental. … For a man, it’s an urge,” she said.

    “At its core, it’s a bodily function. It’s a necessity. It’s such a powerful drive and I think because we [women] don’t have testosterone in our systems, we don’t understand how hard it is,” she said.

    Vincent even dabbled in the art of picking up women and agreed to wear a hidden camera for “20/20” during her exploits.

    She was quickly reminded that in this arena, it’s women who have the power, she said.

    “In fact, we sit there and we just with one word, ‘no,’ will crush someone,” she said. “We don’t have to do the part where you cross the room and you go up to a stranger that you’ve never met in the middle of a room full of people and say the first words. And those first words are so hard to say without sounding like a cheeseball or sounding like a jerk.”

    Vincent encountered some pretty cold shoulders in her attempts at the bar, but she did manage to go on about 30 dates with women as “Ned,” mostly arranging them on the Internet.

    Vincent said the dates were rarely fun and that the pressure of “Ned” having to prove himself was grueling. She was surprised that many women had no interest in a soft, vulnerable man.

    “My prejudice was that the ideal man is a woman in a man’s body. And I learned, no, that’s really not. There are a lot of women out there who really want a manly man, and they want his stoicism,” she said.

    Three Weeks at a Monastery

    Vincent didn’t limit her exploration of masculinity to just friendships and sexuality. She said she found differences in every walk of life, including shopping for a new car at a dealership.

    Going in as Norah, the salesman’s pitch quickly turns flirtatious, but when she returned to the same salesman as Ned, the tone was all business and the talk was all about the car’s performance.

    In Vincent’s final months as Ned, she managed to infiltrate all-male environments. A lapsed Catholic, Vincent thought it would be interesting to penetrate the cloistered inner world of a monastery. Ned managed to live there for three weeks as a trainee. The monks, Vincent said, were pious, smart men. But they were still men.

    She said she witnessed a “desperate need for male intimacy and the lack of ability to give it” at the retreat. It was “really painful,” she added.

    Not only were the monks struggling to be open and intimate, Vincent said they were hostile to her feminine side. She said she was ostracized because of the monks’ assumptions about her sexual orientation.

    “Many of them thought I was gay, as one of them told me in confession. … And I said, ‘Well, yeah, but not in the way you think,'” Vincent said.

    Vincent thought the perfect end to her 18-month saga would be to join a men-only therapy group, a place where guys tried to bond and show their emotions instead of hiding them.

    Again, Vincent saw the men struggle with vulnerability. “They don’t get to show the weakness, they don’t get to show the affection, especially with each other. And so often all their emotions are shown in rage,” she said.

    Instead, Vincent said, the men talked about rage, often their rage toward women, and what they would do physically and violently toward women.

    “A lot of this was blowing off steam. …They would talk about fantasizing about chopping up their wives or something. It’s not that they would ever do that, but it was a way to get out the blackest thoughts,” she said.

    Norah began to empathize with the fear and stress men feel for having to always be the strong provider.

    Once again, some group members thought Ned was gay, but nobody suspected Ned was a woman. After eight sessions, the group went on a back-country weekend retreat, but Vincent’s 18 months of being an imposter was closing in on her.

    “The pressure of being someone that you’re not and … the fear of discovery and the deceit that it involves piles up and piles up. So, by the time I got around to doing this men’s group, it was really reaching critical mass,” she said.

    “I was out in the woods with a bunch of guys who had rage issues about women and I was in drag … and I thought, oh, God, you know, what am I doing,” she added.

    She continued her emotional descent, and a week later, checked in to a hospital with severe depression. Identity, she concluded, was not something to play around with.

    “When you mess around with that, you really mess around with something that you need that helps you to function. And I found out that gender lives in your brain and is something much more than costume. And I really learned that the hard way,” she said.

    Vincent says she’s healed now and glad to be rid of Ned. But her views about men have changed forever.

    “Men are suffering. They have different problems than women have, but they don’t have it better,” she said. “They need our sympathy. They need our love, and maybe they need each other more than anything else. They need to be together.”

    Ironically, Vincent said, it took experiencing life as a man for her to appreciate being a woman. “I really like being a woman. … I like it more now because I think it’s more of a privilege.”

    Kedvelés

  20. Beleolvastattam a kedvessel néhány férfi-kommentbe, és azt üzeni, hogy ha neki, aki csúnya, kövér, csóró és kocka, juthatott egy szép, okos és kedves nő (ezek az ő szavai, én kicsit másképp gondolom 🙂 ), akkor bárkinek, csak ne erőlködjön.

    Bár ő még ráadásul “erőlködött” is, társkeresőn ismerkedtünk meg. Nekem, akkoriban súlyosan önbizalomhiányosnak, aki emiatt nagyon nehezen vette észre az érdeklődés finomabb jeleit, ez nagy segítség volt – mármint tudtam, hogy aki ott van, az mit akar.
    Az igaz, hogy ő úgy gondolta, kivárja a neki tökéletest, nem köt kompromisszumot. Abból már elege volt. Inkább egyedül élt sokáig.
    Egyszer régebben már írtam, hogy még az elején mondta: fél ettől az egésztől, mert ez neki “nem jár”. Én meg rávágtam, hogy “járni nem jár, de jut”.

    Kedvelik 1 személy

  21. Atyaisten, bele se merek gondolni, mi vár itt lányomra-fiamra ha elérik a kamaszkort, én boldogan szálltam ki a húspiacról és “ismerkedési technikák” világából ezer éve, feladatként kiadva de szörnyű volt ez, elmagyarázni a “lacikáknak” (volt is ilyen nevű) hogy miért nem megy ez (nem értették, a zúristennek sem, döbbenet volt, amikor jött olyan aki értett mindent valahol és minden olyan egyszerűvé vált, mint a faék, technikák nélkül), és iszonyat belegondolni, ha a kölyköket beletaszigálja a “világ” ezekbe a látszólag párkeresős, amúgy túlnyomórészt egófényező meg igazolósdi-megfelelősdi játszmákba, a zúristen mentse meg őket ettől, és még idejekorán tudják megkülönböztetni a szerelmet az ööö, bármimástól. Aztán legyenek bódogok emelt fővel, egyedül, párban, csoportban, alkotásban, gyerekkel, kutyával, ha rá bírnak jönni, mi boldogítja őket valójában, és hogy érik azt el.

    Csak én érzem úgy, hogy valami eldurvult, pedig messze nem volt tökéletes a nyolcvanas-kilencvenes években sem?

    Kedvelik 1 személy

  22. csak úgy kedvem támadt statisztikázni egy kicsit. 31 éves vagyok. eddigi életemben összesen 5 olyan fickóval találkoztam, akiben megvolt az a bizonyos szikra: ért, a poénomra zsigerből rávág egy pontosan passzolót, bravúrosan fejezi ki magát magyarul, intenzív gondolkodásra, izgalmas konstruktív vitákra serkent és szép. a legkülönfélébb módokon szép, 2 méter és 120 kiló, egy fejjel magasabb nálam és a súlya kétharmad az enyémnek. ez az öt így leírva nem is hangzik rosszul, mondjuk 16 éves koromtól 31ig, az tizenöt év, arányosan elosztva 3 évente egy. mondhatni folyamatos az utánpótlás visszajelzésből, hogy nem vagyok egy kicseszett értelmezhetetlen ufo. igen ám, de a dolog úgy nézett ki, hogy ötből hármat megismertem gimi végén, egyetem elején. kettőt meg tavaly. szóval egy olyan laza 13 évet úgy töltöttem el, hogy azt gondoltam, hogy engem alig értenek férfiak, de leginkább egyáltalán nem. nem kapcsolat nélkül nyilván, mert voltak rossz döntéseim is. bánom, mint a kutya. bár egyedül lettem volna helyettük. ma már egyedül lennék. nem azt jelenti mindez persze, hogy rajtuk kívül sosem tetszett meg senki, csak egyszerűen tudtam, hogy annak ellenére, hogy jól esik ránéznem, eldumálunk, semmi közös nincs bennünk. itt volt esély igazi harmóniára. öt esetben egész életem során. és persze, attól, hogy egy hullámhosszon voltunk valakivel és minden szempontból tagadhatatlanul vonzódtunk, kettő úgy futott el hanyat-homlok, mert egyszerűen képtelen volt feldolgozni, hogy nem vagyok konform, nem férek bele sztereotípiákba, a kapcsolatunk sem fér bele.

    vajon fel tudja fogni egyáltalán egy ilyen laciféle, mi a különbség a legyen valakim, meg a rezdüljön meg a lelkünk egymástól, érezzem, hogy mellette vagyok otthon között?

    Kedvelés

  23. Újonnan jött komentelőink, bocsánat, hogy egy kalap alatt említelek titeket, de elég hasonlóakat írtok, és hát volt itt már csak a beengedettek között vagy ötven hasonló három év alatt:
    hogy is képzelitek ti ezt a beszélgetést?

    Folyamatosan sértő, hazug, általánosító megjegyzésekkel iletitek a nőket :”ti” “Ilyenek” vagytok.
    Eközben megpróbáltok a megértésünkre, emberi együttérzésünkre alapozni, amit a nyomulással és ítéletekkel már rég eljátszottatok.
    Manipulatívan közös problémának állítjátok be a ti problémátokat (ti = olyan férfiak, akik nem juttok nőhöz), amelyre megoldást kell találnunk, közösen. Miért is?
    Ráadásul ez a megoldás a mi rovásunkra, szabadságfosztásunk által. a ti elképzelésetek szerint (legyen nő, legyen kénytelen engedni/szexelni, nem baj, ha neki nem jó, garantálja nekem valaki a boldogságot, mert én rendes vagyok, brühühü), erőszakkal, a nők tűrése árán van elgondolva.
    Nincsen elnyomás vagy előnyszerzés: ugyanaz a szabadság, tehát hgy csak azzal állsz le, aki tetszik, és nem adod alább, és nemet mondasz annak, aki próbálkozik, de nem elég jó, titeket is megillet.
    A tesztoszteronpróba: ezt mindig megemlítem, és mindig döbbenten hőkölnek. Ha a tesztoszteron volna a probléma, és nem az, hogy le akarjátok nyomni a nőket, másokra erőltetni az akaratotokat, másokból kicsikarni azt, ami nektek volna előnyös, akkor igenis el tudnátok képzelni a gyógyszeres kezelést. Miért szent a férfi nemi hormon, ha pl. az inzulin nem az? És ha szenvedést okoz, miért nem kerestek erre megoldást, ahelyett, hogy a nőket győzköditek itt, és egyre távolabb kerültök a nyitott szívű, magabiztos, nem gyanakvó, nem előnyöket csikaró kapcsolatteremtéstől?
    Nem érzitek minden (ál)okos érv mellett is szégyenletesnek az ilyen vitát és vitakultúrát, amelyben a másik szempontjait tökéletesen figyelmen kívül hagyva, őt meg nem hallgatva, hanem valamit odaképzelve, ami szerintetek úgy van (“ez nektek is jó lenne, mert ti is azt akarjátok/olyanok vagytok”), kizárólag a saját érdeketeket toljátok a sok nyakatekert érvvel?
    Ez az, amitől viszolygunk.

    Kedvelés

    • Ettől, meg a zsarolástól.

      Előbb-utóbb minden hasonló kommentelő hozzáteszi, hogy ha mi nők továbbra is így viselkedünk, nem leszünk engedelmesek és nem látjuk el női feladatainkat, akkor ők majd jól alkoholisták és drogosok lesznek. Nem fognak dolgozni, termelni, se megvédeni minket, és akkor majd megnézhetjük magunkat. Ha elérkezik egy Mad Max-féle posztapokalipszis, az is a mi hibánk lesz, magunkra vessünk.

      Mások meg azzal fenyegetnek, hogy elmennek fűevőnek, és MGTOW életet élnek majd, mi meg sírhatunk utánunk, mert nem lesz aki elvegyen és gyereket csináljon nekünk. Az ilyeneket csak biztatni tudom, cölibátusra fel!

      Engem ez a fajta nem is érvelés, mert ez nem az, hanem gyerekes hiszti tud még bosszantani, annyira szánalmas, hogy még olvasni is rossz.

      Kedvelés

      • Ezt az egészet lehetne használni pasizós tesztnek is.
        A kedves után exférjjel is elolvastattam, véleményeztettem. (Jó, hát neki három lánya van, kettő felnőtt, egy meg majdnem.) Meg volt róla győződve elsőre, hogy az itt megszólaló érdekes álláspontú férfiemberek viccelnek. Kicsit utánaolvasott, most meg fél, hogy nem is.

        Kedvelés

      • Te fenchurch, kezdek gyanakodni. Olyan nagyon szimpatikus ez a te embered de még sosem láttam, a Kálámbó felesége jutott eszembe, de hogy ritka madár, az tuti, egyemmeg 🙂

        Kedvelés

  24. És még azt szeretném mondani a Laciknak meg kedves új kommentelőinknek, hogy talán az a vonal is rossz helyen van a Lónő és a Szamárnő között. Talán azt kéne átkalibrálni.
    Mert miközben Nincs Nő, megy a dühöngés, hogy milyen sokra tartják magukat, mennyire fel vannak értékelve. Noha ti ácsingóztok ilyen elkeseredetten a közelségükre, ők meg megvannak nélkületek.
    Jó, de akkor nem áll feeeeel… Én is finnyás vagyok ám, nagyon ritka, hogy egy kicsit is tetszik valaki, mondjuk annyira, hogy el bírnám viselni a nyelvhelyességi hibáit vagy a nyálát, pedig én nagyon szociális meg közvetlen vagyok, meg még felszabadult is tudok lenni testileg.
    Csakhogy ha én nem találok senkit, akkor nem őrjöngöm tele a netet, és nem farigcsálok önigazoló, gyűlölködő, kényszeredett elméleteket, hanem… Hanem: így jártam, ennyi. Nekem nem megy nagy, emberi, okos vonzalom nélkül. Nincs is. Mi van akkor? Semmi nincs. Senkit nem fog érdekelni. Senkit nem hibáztathatok.
    Mindamellett az egész beosztás sértő, de nagyon, kilátszik az önzés, érthető, ha a nők ettől gyanakvóak. Olvasták ők kommentekben, hogyan tárgyalják ki a legjobb nők tetsét is fanyalogva a férfiak. Főleg, ha kiéhezett, nem is túl gyakorlott, “mindegy, csak lőni gyorsan” fajta férfiaktól különösebben élvezetes szexet sem remélhetnek, nemhogy élményt, intellektust, intimitást, hát, ebből nem kérnek.
    Lebírás ez.
    És ez a beszélgetni akarás, próbálkozás. A lányok attól idegesek, hogy tudják, hogy ti állandóan próbálkoztok, és nem akarnak egyek lenni a célszemélyek közül mert valakinek, aki nekik is tetszik, egyetlenek akarnak lenni, igazán. Azon túl, hogy ti pont nem is tetszetek nekik. A másik, hogy az ilyen erőlködő nem veszi a finom jelzéseket, hogy NEM. Célozgat, dörgölődzik, konkrétan rákérdez, megy a nő után, amikor pedig érezhetné, hogy a lány nem “kéreti magát”, hanem egyszerűen semmiféle vonzalom nincs.

    Még erre:
    ““Mert nem ismerkedés volt, hanem molesztálás. Molesztálás az, amikor olyasvalaki próbálkozik makacsul, aki nekünk nem tetszik. Tehát aki tetszik, attól nem molesztálás.”

    Azt hiszem ez mindent elmond.”

    Az sem igaz, hogy a Jópasitól elfogadható, vicces, vonzó a bunkóság. Mert ő Jópasi, neki lehet, hihihi. Nem, a Jópasi pont attól Jó, hogy nem bunkó, nem erőltet semmit, nem nyomul, lélekből van jelen, emberien. Ha van is csajozós szövege, tudja, hogy az ciki, voltaképp csak önirónia. Ért, érez, figyel. És ehhez képest a külső tényleg másodlagos.

    Alfahímek nem léteznek. Mindenkinek más az álma, és még az is változik életszakaszonként, meg helyzetről helyzetre is. Ez nem jelenti azt, hogy egyértelműen önsorsrontó lóúzerekbe, nagyon előnytelen külsejű követelőzőkbe leszünk szerelmesek. A kiéhezettség is taszít, amikor úgy van valakinek a szemében a nő, a bármely nő, a “csak legyen”, mint a dollárjel Dagobert bácsi szemében.

    Mi kell nekem? Megejtő személyiség, intellektus, árnyaltság, magabiztosság, értelmesen élt élet és ki nem látszó szexus. Exekkel és többi nővel intelligencia, tapintat, diszkréció. Én ugyan nem faggatom.

    Nekem nem tetszik nagy kocsi és státusz, vagyon, sem barnított bőr-hófehér mosoly, ezek önmaguk paródiái, hiú majmok általában, és én borzadok a kulcscsomópörgetéstől. Ha ezzel nőt lehet szerezni, az olyan is.

    Viszont nem bánom, ha valaki tanult, önálló, ad magára. Én is az vagyok, én is adok.

    Kedvelés

  25. Amikor Laci vagy a cimborái odalépnek hozzám, nem érzem, hogy hozzám lépnek oda. Szerencsétlenkednek egy nőnél, akiről nem veszik észre, hogy elsősorban ember. Nem a fejem tartalma érdekli őket. Nem engem választanak, csak úgy valakit, aki épp kéznél van. Ha ezt érzékelem, általában széles vigyorral, lelkesen bedobok valami témát, amihez nagy eséllyel nem tudnak/ akarnak hozzászólni – többnyire lekopnak. A női egyenjogúság témájától kifejezetten menekülnek. A világ hulladéka vagyok a szemükben, amiért teljesen jól boldogulok egyedül.
    Pedig kezdhetnénk ott, hogy beszélgetünk, mint emberek. Kíváncsian, nyitottan, felfedezve, értelmesen. Tudnak olyat? Ha van kapcsolódási pont, úgyis kiderül. Az sem garancia semmire, de legalább nincs ez a megalázó húspiac-jelleg, ahol a közvélekedés szerint az a barom, aki se lónak, se szamárnak nem kell.
    Talán lehetne az egészben méltóság.

    Kedvelés

  26. Na és amikor a szegény, párra nem lelő férfiú úgy gondolja, az ő reménytelen szerelme, makacs ragaszkodása, az valami kitüntetés, vagy kegy. Hogy az jó a nőnek, hiszen szeretik.

    Legyen tapintatos a másik. meg ne bántson. Agyaljon, hogy mondja…

    E helyütt szögezném le, hogy aki nem rezdül veled, annak nem jó a szerelmed, hanem teher. Intelligens ember ért a finom jelzésekből, és nem terhel mást a szenvedésével, lelkesedésével. Nagyon nehéz elviselni, nagy lelki teher a másik lelkivilágát óvni, vigyázni, meg ne alázzuk, amit ő biztatásnak, kacér talánnak vesz, közben gyűlik benne a frusztráció, friend zone és a többi.

    Erre jók a skandináv kérdések. Már ha valódi a kérdés, és el tudsz fogadni többféle választ, és nem csak ki akarod érvelni, préselni a másikból azt, ami neked volna előnyös, magadat sajnáltatva.

    Kedvelés

  27. A férfi 3+1 feladata
    Olyan világban élünk, melyben a nemi szerepek egyre jobban keverednek, és elmosódik a határvonal a férfi és a nő, a férj és a feleség között. Ennek oka az, hogy a bibliai családmodell több ponton is sérült. A Szentírás így fogalmaz az ideális esetről: “Azt akarom azonban, hogy értsétek meg: Krisztus a ‘feje’ minden férfinak, a férj ‘feje’ a feleségének, Krisztusnak pedig az Atya-Isten a ‘feje’” (1Kor 11:3, EFO). Máshol pedig ugyancsak Pál apostol hasonlóan nyilatkozik: “Minden feleség úgy rendelje alá magát a férjének, mint az Úrnak! Mert az asszony ‘feje’ a férje, ahogyan az Eklézsia ‘feje’ Krisztus. Az Eklézsia Krisztus ‘Teste’ — és Krisztus ennek a ‘Testnek’ az Üdvözítője. Ahogy az Eklézsia alárendeli magát Krisztusnak, ugyanúgy a feleség is minden dologban rendelje alá magát a férjének!” (Ef 5:22-23, EFO). Ilyen értelemben a visszatérés a biblikus mintához nem visszalépés, hanem a fejlődés és kibontakozás lehetősége lenne a férfiaknak és az egész családnak.

    Gecse Attila református kórházlelkész Férfi a családban című cikke rávilágít 3+1 feladatra, mely a férfiak vállán nyugszik (megjelent: Reforrás — A Tiszáninneni Református Egyházkerület Lapja, I. évf. 2. szám, 2013. május, pp. 6-7.). A szerző kiemeli, hogy a férfi szó (zakar) jelentése hármas: emlékszik, elindul, helyreállít. E kategóriák mentén határozta meg azokat a feladatokat, melyeknek ,minden férfinak illene megfelelni.

    1. Emlékszik az igazságra
    Míg az emberek álmukból felébresztve is emlékeznek a jelszavukra, pin-kódjukra stb., addig csak kevesen tartják észben Isten igazságát, a Biblia tanításait. Isten igazsága, mely Krisztusban megjelent, tegnap, ma és mindörökké ugyanaz (Zsid 13:8). Egy férjnek és családfőnek fontos feladata, hogy önmagát és családját mindig emlékeztesse arra, hogy Istennek tervei vannak velük, az akarata pedig az, hogy Igéjét kövessék. Mivel azonban a férfiak sok helyen eltűntek a gyülekezetekből, ezt a felelősségüket nem tudják ellátni.

    2. Gondoskodás a családról
    A férfiak évezredeken keresztül nap mint nap elindultak, hogy élelmet szerezzenek a családjuknak. Ez a feladatunk napjainkban is tetten érhető, amikor reggel dolgozni indulnak, hogy gondoskodjanak a feleségükről, gyermekeikről. A szerző kiemeli a felelősségvállalás egyik fontos elemét: “A felelősségvállalásnak az egyik megnyilvánulása, hogy elsősorban nem magamért, hanem az Istentől rám bízott családtagjaimért dolgozom, és vállalok minden téren felelősséget.” Ez összhangban van Pál szavaival az efezusi levélből (5. fejezet), ahol a férjeknek feladatul adja, hogy krisztusi önfeláldozó módon szeressék feleségüket és gondoskodjanak róla. Az anyagi és fizikai szükségletek betöltése mellett ez magában foglal lelki természetű gondoskodást is — így a férjeknek spirituális vezetőknek is kell(ene) lenniük.

    3. Az elromlott dolgok helyreállítása
    A férfiak egy része szívesen bíbelődik elromlott dolgokkal, amiket helyreállíthatnak. Bár manapság népszerűbb divat lett kidobni azt, ami elromlott, és újat venni helyette, régen más volt a helyzet. A férfi egyik felelőssége, hogy megdolgozzon mindazért és mindabban, ami elromlott: házassága, családi élete, emberi kapcsolatai, az elromlott világ helyreállítása az evangélium hatóerejével. “Tudnia kell visszaállítani azt az eredeti állapotot, ami jó volt, szép volt, ami reménységet és jövőt jelentett.”

    3+1. Isten visszatükrözése
    “A férfi további fontos feladata, hogy Istent tükrözze bele a családjába, a szűkebb-tágabb környezetébe.” Egy férfi jellemében sokféle vonást fel lehet ismerni — az ő édesapjáét, felmenő őseiét stb. Milyen jó lenne, ha jellemében Isten szeretetét, törődését és egyéb jellemvonásait lehetne meglátni. Minél közelebb kerül valaki Istenhez, annál láthatóbb lesz életén a Teremtőjével való bensőséges kapcsolata. Elég csak Mózesre gondolni, akinek még az arca is ragyogott az Istennel töltött idő után. A férfiak feladata, hogy ápolják az Istennel való kapcsolatukat, mert ha ezt megteszik, az előző három területen megalapozhatják felelősségvállalásukat.

    Véleményem szerint ma a feleségeknek, a gyermekeknek, a gyülekezeteknek, az egész világnak olyan férfiakra van szüksége, akik valóban férfiak (zakar) tudnak lenni, akik elfogadják, hogy egy Édesapa van fölöttük is, és akit engednek uralkodni az életükben.

    Kedvelés

    • Ez így nagyon szép, de én például nem vagyok keresztény. Nem hiszek a keresztény istenben. Arra sem vágyom, hogy a férjem gondoskodjon rólam, és lelki vezetőt sem keresek benne.

      “Bár manapság népszerűbb divat lett kidobni azt, ami elromlott, és újat venni helyette, régen más volt a helyzet. ” – régen sem arról volt szó, hogy a felek keményen megdolgoztak azért, hogy jobb legyen a házasságuk, hanem gazdasági és társadalmi okokból egyszerűen nem volt lehetőség elválni.

      Szerintem ez, hogy kinek milyen férfira van szüksége az is eléggé egyéni, nem lehet ilyen egyszerűen kijelenteni.

      Kedvelés

    • Ez nagyon szép, de ilyen nincs a valóságban.
      És nem is volt.
      Nő meg férfi között nincs akkora különbség, hogy határt kellene húzni.
      Van férfi, akivel bennem sokkal több a közös, mint sok nővel.
      Ez nem nem-függő, hanem személyiségfüggő.
      A házasság meg partnerség, nem alá-fölé rendeltség.
      Én se akarok egy férfit irányítani, nem is lenne türelmem, se kedvem, engem se kell.
      Működjünk együtt, ennyi a lényeg.

      Kedvelés

    • Ezt az egészet maximum református keresztény férfiakon (és nőkön) kérheted számon, de közöttük is lehet olyan, aki nem feltétlenül a fent nevezett lelkészt akarja követni.
      Nem, a dolgok nem ennyire leegyszerűsíthetőek.

      Akik megtalálják a közös életcélt, életelvet a hitben, azoknak talán tényleg könnyebb lehet a házasságuk, könnyebben elfogadják a hagyományos szerepeket, és vinni is tudják.
      Vagy nem, és akkor elválnak, vagy beleragadnak egy olyan önáltatásra épülő hazugságba, amit csak a szokásrend tart össze (nem illik válni, “meg kell javítani”, “benne van a Bibiliában”, stb.)

      Kedvelés

      • Szerintem akik megtalálják a közös életcélt, azokat marhára nem érdekli a biblia meg az úgynevezett hagyományos értékrend. Egyszerűen tudnak sikeresen együttműködni úgy, hogy közben elégedettek, nem magyarázkodnak senkinek, hogy miért úgy csinálják, ahogy. Nem kell nekik spirituális (sem másmilyen) vezető, mert egymás “vezetői” a szó legnemesebb értelmében.
        Tököm tele a kinyilatkoztatásokkal. A férfiak nagy nyomorukban most előveszik képmutatóan a vallást, mert az is az ő agymenésüket támogatja. Mert az olyan mérvadó, irányadó, követendő, kívánatos. Nekik. Miért is? Ja! Mert olyan régi, és állítólag szent emberek mondták/írták… Szent férfiak. Ez itten kérem nem a férfigyűlölet helye ám nálam, csak ténynek beállított dolgokat emlegetek. Mármint hogy azok a jeles emberek mégiscsak mind férfiak voltak, ebből kifolyólag alapos a gyanúm, hogy itt is érvényesült a mindenszentnekmagafeléhajlikakeze elve.

        Kedvelés

      • Szent férfiak, ja. Az egész zsidó-keresztény-muzulmán mondakör hívei egy olyan ember szellemi örökösének tartják magukat, akit ma zártosztályra küldenének, vagy börtönbe zárnának gyerekgyilkosság kísérletéért. A zsidók legszentebb királya, akinek leszármazotta a Messiás (azaz a keresztények Krisztusa), egy kéjsóvár vén f@sz volt, aki simán halálba küldte hű emberét, csak hogy megkaparintsa annak feleségét. Miféle erkölcsi magasságot álmodnak maguknak szenttamásék ezek után, a Bibliára hivatkozva? Krisztusra, a szeretetet prófétájára, ráadásul (aki mondjuk simán halálra szánta azokat, akik nem hisznek benne).

        Kedvelik 1 személy

      • Az nem baj, hogy Ő külön nem mondta, hiszen a keresztény Egyház illletőleg minden keresztény felekezet szerint is Szent Pál apostol levelei is a Szentírás integráns részei, Isten sugalmazott szava, amely éppúgy kötelező erejű tanítás, mintha maga az Úr Jézus Krisztus szava volna. Egyébként meg a házasság rendjét és a nő teremtésen belüli szerepét már lényegében az Ószövetség is megállapította (Isten azért teremtette a nőt, hogy a férje segítőtársa legyen [nem pedig botlásköve]), Jézus Krisztus pedig adottnak vette az Ószövetség rendjét. De olvashatsz más bibliai idézeteket is:

        “Szeretném azonban, ha tudnátok, hogy minden férfinek feje Krisztus, az asszonynak a feje a férfi, Krisztus feje pedig az Isten. Minden férfi, aki fedett fővel imádkozik vagy prófétál, szégyent hoz a fejére; viszont minden asszony, aki fedetlen fővel imádkozik vagy prófétál, szégyent hoz a fejére: mert ez ugyanaz, mintha megnyírták volna. Ha az asszony nem fedi be a fejét, vágassa le a haját; ha viszont szégyenletes dolog az asszonynak, hogy a haját levágassa vagy leborotváltassa, fedje csak be fejét. A férfinak nem kell befednie fejét, mert ő Isten képmása és dicsősége, az asszony azonban a férfi dicsősége. Mert nem a férfi van az asszonyból, hanem az asszony a férfiból; és nem a férfit teremtették az asszonyért, hanem az asszonyt a férfiért. Ezért az asszonynak viselnie kell a fején az alárendeltség jelét az angyalok miatt.” (1Kor 11:3-10)

        “Az asszonyok hallgassanak az összejöveteleken, mert nem szabad nekik szólniuk; hanem legyenek engedelmesek, amint a törvény is mondja. Ha pedig tanulni akarnak valamit, kérdezzék meg otthon a férjüket; mert nem illik asszonynak a közösségben beszélni.” (1Kor 14:34-35)

        “Ugyanígy az asszonyok is tisztességes öltözetben, szemérmesen és józanul ékesítsék magukat, nem bodorított hajjal, arannyal, gyönggyel és drága ruhával, hanem, amint az az istenfélelmet valló asszonyokhoz illik: jócselekedetekkel. Az asszony csendben tanuljon, teljes alázatossággal. Nem engedem, hogy az asszony tanítson, és a férfi fölé kerekedjék: maradjon csak csendben. Mert Ádámot alkottatott először, Éva azután, és nem Ádámot szedték rá; az asszonyt azonban rászedték, és engedetlenségbe esett. Gyermekek szülése által fog üdvözülni, ha megmarad a hitben, a szeretetben, a szentségben és a józanságban.” (1Tim 2:9-15)

        “Az asszonyok engedelmeskedjenek férjüknek, akárcsak az Úrnak, mert a férfi feje az asszonynak, amint Krisztus is feje az egyháznak; ő a test üdvözítője. De mint ahogy az egyház Krisztusnak van alárendelve, úgy az asszonyok is mindenben a férjüknek.” (Ef 5:22-24)

        “Asszonyok, engedelmeskedjetek férjeteknek, ahogy illik az Úrban! Férfiak, szeressétek feleségeteket, és ne legyetek kemények irántuk! ” (Kol 3:18-19)

        “Ugyanígy az asszonyok is legyenek engedelmesek férjüknek, hogy ha egyesek nem hisznek is az igének, az asszonyok magaviselete beszéd nélkül is megnyerje őket, mikor látják istenfélő, tiszta életeteket. Ne a külső hajdísz, az arany viselése vagy fényes ruha legyen az ékességük, hanem ami a szívben rejtőző, múlhatatlan ékszer: a szelíd és nyugodt természet. Ez értékes Isten szemében. Hiszen egykor így ékesítették fel magukat a szent és Istenben bízó asszonyok is, engedelmeskedve saját férjüknek, mint ahogy Sára engedelmeskedett Ábrahámnak, urának nevezve őt, akinek ti leányai vagytok, ha jót tesztek, és semmi viszontagságtól nem féltek.” (1Pt 3:1-6)

        Kedvelés

      • Elmész te a jó büdös picsába.
        Hogy van az, hogy ilyen sok keresztény van, aki körbe sem néz, hogy hol van, kik között, ott hogy szokás viselkedni, milyen értékek vannak, nulla érzelmi intelligencia, és kövekként hajigál, gyűlöletre és lenyomásra használ igeverseket? Krisztus? Szeretet? Alázat? Jóakarat?
        Akadjon a torkodon Mózes öt könyve, meg még egy cirádás persely.

        Kedvelés

      • Engem ne oktass ki a Bibliából, mert olvasom eleget, minden nap, úgyhogy nem kell idézeteket idehordani.
        Vagyunk itt még egy páran azt hiszem, akik jól ismerjük a Bibliát, mégse használjuk senki elnyomására, vagy arra, hogy indokoljuk az elnyomást, vagy a potencionális elnyomást.
        Még mielőtt javasolnád: pappal is beszélgettem ezekről, mivel a családomnak vannak pap barátai, úgyhogy az én hitem át van rágva, hidd el!
        Mind testvérek vagyunk, nők és férfiak, egyenlőek, de erről ennyit, a hitem magánügy, nem fogok itt róla vitázni.
        Isten sugalmazza nekem, hogy szarjam le azt, aki maga alá akar gyűrni, úgyhogy ennyi!

        Kedvelés

      • “potencionális elnyomást”
        Potenciális elnyomást.
        Nem volt a fejemben a cionizmus, komolyan, bár lehet, hogy ez mégiscsak freudi elírás.

        Kedvelés

      • És az antiszemitákat is utálom, ami gyakran jár kéz a kézben a “keresztén-nagymagyar-nemzetvédő” blablával.
        Antiszemitának lenni se keresztényi, de befejezem, tényleg.
        Csak hányingerem van attól, hogy miféle ideológiák bújnak meg a nagy “kereszténység” mögött.

        Kedvelés

      • “35 Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. 36 Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek. 37 Erre megkérdezik az igazak: Uram, mikor láttunk éhesen, hogy enned adtunk volna, vagy szomjasan, hogy innod adtunk volna? 38 Mikor láttunk idegenként, hogy befogadtunk volna? 39 Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy meglátogathattunk volna? 40 A király így felel: Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek. 41 Ezután a balján állókhoz is szól: Távozzatok színem elől, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és angyalainak készült. 42 Mert éhes voltam, s nem adtatok ennem. Szomjas voltam, s nem adtatok innom. 43 Idegen voltam, s nem fogadtatok be. Nem volt ruhám, s nem ruháztatok fel. Beteg és fogoly voltam, s nem jöttetek el meglátogatni. 44 Ekkor ezek is megkérdezik: Uram, mikor láttunk éhesen vagy szomjasan, idegenként vagy ruhátlanul, betegen vagy börtönben, s nem voltunk szolgálatodra? 45 Erre majd ezt feleli: Bizony mondom nektek, amit a legkisebbek valamelyikével nem tettetek, velem nem tettétek. 46 Ezek örök büntetésre mennek, az igazak meg örök életre.”

        Ezt meg azoknak a szent keresztényeknek ajánlom, akik a bevándorlók ellen nyivákolnak, és teleplakátolják az országot.

        Kedvelés

      • Ez oké, csak itt most Mo-n nem erről van szó, hanem bűnbakképzésről.
        Szarul kormányoznak, és kellett egy gumicsont.
        Magyarország pedig tele van nácikkal, bocs már, vagy akkor idegengyűlölőkkel, ha így jobb.
        Ők ugranak erre, és ez szemét dolog, erre rájátszani.
        Az emberi lélek legsötétebb hajlamait használják fel ezek az emberek.
        Gondoltam különben, hogy így lesz, tök átlátszó, amit művelnek.

        Kedvelés

      • Bár a Hetek is radikális bizonyos szempontból, sajnos bevándorlótémában az én véleményem közelebb áll az övékéhez, mint az ellentéteshez.
        Francia bevándorlókörnyéken élek, a tapasztalataim megváltoztatták a gondolkozásomat a témában. És én sem bőrszínre gondolok.

        Kedvelés

      • “28Én viszont azt mondom nektek, hogy mindaz, aki asszonyra néz azért, hogy megkívánja őt, már házasságot tört vele a szívében.”
        Úgyhogy ne nézzetek pornót, pláne ne verjétek ki rá!
        Kurvázni sem ér, szexmunkát propagálni se.
        Sőt, azt hiszem sunázós, nyálcsorgatós kommenteket írni se.

        Kedvelés

      • De nem így csinálják. Szemforgatásnak hívják az ilyet, kedves, igen szerény Tommaso d’Aquino.

        Kedvelés

      • Hmm, Aquinoi Szent Tamás személyesen. Szerény nicknév.
        Olvastad Gore Vidal: Élő adás a Golgotáról című könyvét? Ne tedd, számodra tömény blaszfémia az egész. Csak azért említem, mert ő erősen megkérdőjelezi Pál apostol szexuális orientációját, ezzel indokolva nőellenességét.
        Én ezt nem teszem, csak megkérdezem: az a millió keresztény nő napjainkban, aki fedetlen fejjel imátkozik, esetleg prédikál (protestáns lelkészek), vagy csak simán túllép az “alárendelt feleség” szerepen, az mint a pokolra megy?
        Egyébként ez is Szent Páltól van, a legismertebb slágeréből, amit a legtöbb esküvőn kötelezően elnyomnak, úgy hogy az is tudja kívülről, aki még sosem látott Bilbilát:
        “Ma még csak tükörben, homályosan látunk,
        Akkor majd színrõl-színre.
        Most csak töredékes a tudásom,
        Akkor majd úgy ismerek,
        Ahogy én is ismert vagyok.” (Szeretet Himnusza)

        Kedvelés

      • csak remélni tudom, hogy aki a Biblia előírásait veszi alapnak társadalmi és életmód kérdésekben, az maga is tartja ezeket
        az a minimum, hogy körül van metélve és sosem követte el Onan szörnyű bűnét, továbbá figyel arra, hogy a kecskegida gyenge húsát ne tejben főzze meg
        vannak helyre irományok arról, hogy milyen eszelős dolgokat kéne tenni akkor, ha szó szerint vennénk a Biblia összes mondatát. Nem is szólva arról, hogy ezek gyakran egymással is csúnyán ütköznek.
        tán a dolog lényegére kéne koncentrálni. Szeretet, méltányosság, tisztesség, meg hasonlók.

        Kedvelés

      • “a kecskegida gyenge húsát ne tejben főzze meg” 🙂
        A kóser zsidó étkezésben a mai napig benne van, hogy a husos ételt nem lehet keverni a tejessel, tehát nincs sajtburger, tejfölös csirke meg ilyenek. Ezt olyannyira betartatják, hogy Izraelben állítólag vagy husos, vagy tejes éttermek vannak. El kell dönteni előre, hogy milyet akarnak nyitni, és úgy kapnak engedélyt.
        Viszont én úgy tudom, Jézus fölülírta a zsidó étkezési tilalmakat azzal a mondatával, hogy “Nem az fertőzteti meg az embert, ami a szájon bemegy, hanem ami kijön a szájból, az fertőzteti meg az embert.”. A már emlegetett Szent Pál pedig azt üzente a betértektől körülmetélést követelő zsidóknak, hogy kasztráltassák magukat.

        Kedvelés

      • Most azt képzeld el, hogy számomra, ateistea számára (aki mellesleg olvasta a Bibliát IS, meg a görög mitológiát is, meg a Koránt is) mennyire releváns, hogy egy ókori mitológiagyűjtemény mely részében mire található szentencia! Kb. mint hogy mit momdott az ókori görögök szerint Zeusz vagy mit csinálnak szerintük a párkák.

        Kedvelés

  28. https://www.facebook.com/notes/andrásyh-tamás/klasszikus-családmodell-18/333441413355435

    Klasszikus családmodell

    azt hiszem, minden normális fickó ezt keresi

    OK, normális fickó nincs is
    de tegyük fel, van
    csakhogy már mások a csajok is
    az ehhez valót nagyítóval se találni közülük
    ezért próbálkoznak meglett férfiak is a fiatalabbakkal
    hátha az még nincs „megromolva”
    elvetélt ötlet!
    már az oviban Jezabel a jele
    mire ivarérett lesz, teszi is, amire a neve kötelezi

    évszázadokig az volt jellemző a kultúránkra,
    hogy a lányokat, mondjuk, az angolkisasszonyoknál nevelik
    házasságig fickót csak kalapban, kabátban láttak
    aztán a nászéjszaka ahogy a nagykönyvben,
    majd sorban a gyerekek, és anyunak apu az egyetlen a sírig
    a palik meg tinikoruktól végelgyengülésig jártak mellette könnyíteni az efféle lányokhoz
    “- csak az asszony meg ne tudja!”
    de azért sejtette az is
    hogy nemcsak a szivarozás, meg a sakk az egyetlen vonzerő a “klubban”
    de mit tehetett?
    falun azért volt minden épkézláb kislánynak „szeretője”
    de alapvetően ilyen volt a hagyományos női-férfi szerep
    különösen egy polgárvárosban

    a II. v.háború előtt volt Szegeden két befolyásos család
    az egyiké volt az energiaellátás a megyében
    akkor még nem olajozás volt, hanem szenezés
    mellesleg övék volt még a bánomkerti kupisor
    igen, volt ilyen
    bár kertnek nem volt éppen kert
    egy gondozatlan utcácska a vasútállomás, meg a kórház között
    egymás mellett a műintézményekkel, majd’ mind egy kézben
    a szállítóik ott rakodták ki a szenet a vasútállomáson,
    és egyben ott is verték el az érte kapott járandóságukat
    talán nem véletlen, hogy mai napig nincs lekövezve az az utca
    a város nem szívesen emlékszik arra, amit inkább felejtene
    “- hol jártál már megint ilyen mocskosan?!
    – ááá, csak a kertek alatt; de már bánom, hogy arra jöttem haza…”
    azok a bánomkerti sóhajok!
    lányfuttatás, olajozás, illetve szenezés, szóval egy maffiacsalád – mai szemmel
    ezek aztán az egyik tehetséges családtagot kitaníttatták,
    és szemtelenül fiatalon megtették a megyei főügyésznek
    addig se, de onnantól már biztos nem akadt a családnak félnivalója
    volt rá pénz, hatalom

    a másik család egy régi bankárdinasztia
    renoméval, vagyonnal, ingatlanokkal, palotával,
    alatta a bankfiókkal a Klauzál téren, a város közepén
    a család üdvöskéje egy kivétel volt a hagyományaikban
    nagyvilági életet élt nagylánykorában
    fehér kabrió Mercin fuvaroztatta magát
    Párizsba járt ruhát varratni, Milánóba szórakozni,
    Kölnbe meg azért, amit ott adnak
    az új, modern nő
    sok dologban megelőzte a korát
    már akkor nadrágot hordott, amikor még csak férfin láttak
    cigarettázott nyilvánosan, amikor egy nő még otthon sem
    azok még a férjük előtt sem vetkőztek – ő már aktmodell
    kortársnői rajongtak érte
    ő megtette azokat a dolgokat, amiket azok nem mertek
    mind őt akarták utánozni, divat lett a stílusa
    a mamáik persze óva intették tőlük a „züllött vampot”
    de mit tehettek, amikor ők is hozzájuk jártak a törlesztővel?

    mikor aztán házasodásra került a sor, félő volt, hogy abból óriási botrány lesz
    összesúgtak tapasztalt asszonyok, férjek:
    “- ez a szerencsétlen flótás nem tudja, hogy kit fog elvenni?
    – nem úgy tűnik; de jaj, hogy fogja még bánni a napot!
    – meg is érdemli; ezeknek tudja miből van ám a pénzük!
    – hát igen, és most azt hiszik, hogy azzal felkapaszkodhatnak
    – akkor ez most jól mellényúlt!
    – nem nyúlt az, hanem hozzáadják, örülnek, hogy elmegy a háztól
    – bizony! tisztességes fiatalember már szóba se állna ilyennel
    – megtalálta zsák a foltját
    – jaj, mi lesz még ebből?!”
    mi lett?
    A Nagy Party
    a hírnév, a vagyon egymásnak determinálta őket

    de a történelem nem asszisztált ehhez
    1-2 évre rá háború, aztán a komcsik elvettek mindent
    karriert, státuszt, vagyont, jövőt
    az egykori főügyész újra a főtéren téren találja magát
    de már nem irigyelt lánykérőként
    hanem amikor nagy néha a sittről kiengedik sepregetni
    ifjú arája lopva pillanthatja egy mellékutca felől
    ami randira bakony-erdei menedékhelyéről érkezik
    napokon át, papírok nélkül, börtön-fenyegettetve
    költségeit az egykori díva fehérneműjavítással teremti elő
    A nő

    érdekes!
    lánykorában élte világát
    de feleségként, amikor a család lett a soron, tudta mi a dolga
    a ma már felfoghatatlan veszteség,
    az ünnepeltből menekültté válás nem törte meg
    belső tartása a férje támaszává tette a bajban
    eminens feleségként
    a néhai barátnők csak ámultak
    de a világ is
    leckét adott mindenkinek
    így kell ezt csinálni!
    felelősséggel
    amikor tehette, duhajkodott – persze csak a jóízlésig
    egy művésznek lehet
    mert az volt
    életművész

    ma már persze, ennek mértékén csak mosolygunk
    akkor viszont, ez a határok feszegetését jelentette
    kérdés: mit fog tenni az új helyzetben?
    de ahogy élen járt a polgár kipukkasztásában,
    élen járt a házasság szentségének megőrzésében is
    amíg a férjével példát statuáltak az új “urak”,
    ő menekülhetett volna külföldre a rokonokhoz
    ki rótta volna meg érte?
    de megértette, hogy a férjének most szüksége van rá
    ahogy a Biblia írja: „…alkotok neki segítőt, kiegészítőt”
    betöltötte hát Istentől neki szánt szerepét
    a korábbi bohém már feleségként éretten viselkedett
    fordult a világ is:
    azelőtt a lányok irigyelték, az ifjúurak kegyeit lesték,
    a házasok meg a fejüket fogva, előre sajnálták leendő férjét
    most pedig súgás-búgás helyett, a férjek irigyelték az ő férjét
    míg feleségeik fejleszegve somfordáltak a házak tövénél oldalazva
    mert az ő nőik, akikkel anno szerencsésnek érezték magukat,
    pont a bajok beköszöntével váltak éretlen fruskává

    az unokának megvoltak a gének, a jó példa, a saját stílus
    amikor rátaláltam,
    az akkor menő életforma jeles képviselője volt
    a hangadó zenekar vezetőjével lógott
    kortársnőinél nagy népszerűségnek örvendett
    ő megtette azt, amit ők csak szerettek volna
    ahogy a nagyanyja abban az időben
    bár a cigi csak abban a korban volt nagy szám
    ekkor már más volt a menő élvezeti szer

    drogot még csak a patikából lehetett kicsalni
    ő már akkor a drog-ambin lakott elvonásképp
    a szülők kerülték, és nemcsak a barátnőkéi
    suliból is kicsapva, szép jövőnek lőttek
    az állatok viszont szerették
    vadasparkban gondozta őket
    éppen egy párducharapással a nyakán pihegett a klinikán
    amikor egy közös lovaglás után a hírre lementem látogatni
    egy új életet jelentettem neki

    nekem akkor úgy tűnt, hogy ő még a régi világ tanítványa
    mert ahogy szétnéztem náluk,
    a mami volt a csúcs nála mindenben
    volt szerencsém hát elvenni
    “kifogtam Dél-Amerikát” – gondoltam akkor
    fényes jövővel előttem
    akkor még nem dobálták a hitelt az emberre
    3 megyében egyedül közvetítettem a sok öngyilkosjelöltnek
    ma már nincs meg az a bank se, de más nem adott hitelt akkoriban
    nem számított a duplakamat, sorban álltak az ügyfelek
    úgy tűnt: kis idő, és saját tak.szöv-öt alakítok – ami belépő a bankhoz
    az akkori 10MFt-os alaptőke nem tűnt soknak
    ennyi ügyféllel, meg lelkes tőkéstársakkal főleg nem
    kezdetnek visszaszerzem a család elorzott Klauzál-téri székházát
    bankfióknak
    ujjongtak

    de nem ő
    addig azt hallotta, hogy „a tőke minden rossz forrása”
    meg „a kapitalisták a nép kizsákmányolói”
    válaszút elé értem:
    karrier, státusz, vagyon, jövő?
    vagy A nő?
    evidensnek tűnt, hogy úgy hozok meg egy nehéz döntést,
    amivel sokat bukok ugyan, mégis többet nyerek mindennél
    mert Ő boldog lesz
    – gondoltam én

    jó, akkor nem leszek “büdös” kapitalista, fúj!
    menjünk egy óceánjáróra robotnak!
    a féléves szezon után Afrika, Ázsia
    keresetünk ott 1-2 évig is kitart
    a misszióra
    mert végül is, ezért kerültünk össze
    a közös hitnézet és célok miatt
    a kölcsönös vonzerő mellett, persze
    akkor az volt az egyetlen külföldi munkalehetőség,
    amiből ezt finanszírozni lehetett
    a hajó
    ja, vagy a nagybácsi cipőgyárába Stuttgartban
    de oda inkább nem

    hajóra sem
    miatta
    mert „félév a gyülekezet nélkül, és elveszítjük a hitünket”
    már aki…
    de jó, legyen!
    a nő gyengébb anyagból van szőve
    ne én tegyem ki kísértésnek
    hogy mihez kezdünk majd, ha itt maradunk a nagy semmiben?
    fogalmam sincs!
    de, legyen!

    az lett, ahogy sejtettem: gürizés
    nekem
    mert amikor erről volt szó, akkor biztos hiányzott a propagandaórákról
    csak tudnám honnan veszi akkor, hogy a kapitalista “büdös”,
    amikor neki a munka volt az?
    kemény évek jöttek
    városról-városra szórólapozástól egy vállalkozásig hosszú utat jártam be
    de minden más lett volna egy velem egyformán húzó igatárssal

    egyszer, 3 nap üzleti út után, gondoltam, a mosogatnivaló csak eltűnik végre
    de egy kiskanál se maradt tiszta
    pedig lett volna bőven akkor már
    ” – szabad egy kérdést?”
    1-2 éve volt még csak net akkor, kuriózumnak számított
    az is, hogy ugyan az állatorvosira készült eredetileg,
    akkoriban mégis, az egyetlen női infós hallgató volt
    a válla mögül kaptam a választ a gépből pill. felnézve:
    “- mondjad!
    – ugyan mi foglalt le ennyire 72 órán át, hogy a gépből azóta se álltál fel?
    ugyanabban a ruhában, úgy rémlik…
    talán csak nem az új vindóz születésének leszünk tanúi?
    – na és?
    – csak mert szeretnék meginni valamit, és papírpohárban elolvad
    – leszakadna a kezed, ha neked kéne egyszer mosogatnod?
    – le nem éppen, de jó lenne, ha egyszer az lenne, amit én mondok
    anélkül, hogy a női és férfi szerepekről kiselőadást kéne tartanom
    – különben…?
    – …különben lehet innen elballagni, ha nem tetszik a rendszer
    – hahaha, majd elballagsz te!
    a lakást én örököltem a mamitól
    elfelejtetted? :)”
    na, ezt megkaptam!

    a lakás árát a mamija az én kezembe számolta le a halála előtt pár héttel
    csakhogy a fele elment a sulijára, meg a számítógépre, mint taneszközre
    így azt a felét az önkormányzattól pályáztuk, egy részét hitelként
    még jó, hogy kamatmentesen, mert én fizettem
    ahogy azelőtt évekig az albérletünket, meg minden mást is
    volt egy megállapodásunk még,
    hogy amíg ő tanul, addig én melózok, és övé a háztartás
    aztán ha lediplomázott, akkor cserélünk
    de erre már nem került sor
    aki felejtett, az nem én voltam

    egy kis hostess-ügynökségünk volt akkoriban
    multik termékeit reklámoztuk
    egész nap csajok közt voltam
    volt, hogy napokra elmentünk termékbemutatókra
    sokszor előttem vetkőztek
    eszembe nem jutott egyikkel se kezdeni
    7 évig rá se néztem másra
    hihetetlen?
    akkor természetesnek tűnt
    de e vita után másnap felhívtam az elsőt

    igen, megcsaltam
    mert már nem volt punci se hónapokig
    de nem is ezért
    hanem mert arc volt helyette
    részemről indulatreakció volt inkább, mint megfontolt lépés
    figyelmeztetésnek szántam
    hátha észbekap ettől
    részemről ennyi volt a bunkóság része
    nyilván, nem szép ez sem

    de nem én haverkodtam össze egy szerbbel
    akinek ekkor, a délszláv háború idején, bérgyilkos híre volt a városban
    ááá, ő se megfontoltan tette, dehogy!
    csak a mihez tartásom végett, hogy tudjuk ki az úr(nő) a háznál
    viszont akkorra már nem volt aki ne ismert volna bizonyos körökben
    így a szerb nem azt tette, amit ő gondolt
    hanem csak üzent, hogy kapcsoljak, mert a legközelebbi arc talán nem lesz ilyen jó arc
    ezt így megúsztam, mire személyesen ő támadt rám egy késsel
    miután a szerbje kudarcot vallott
    és még én voltam a mindennek lehordva
    a szakadás előtt a John Bull Pub, a város legjobb helye volt a törzshelyünk
    mindennap elég pénzt hagytam ott, hogy legyen mit ennie
    mert ha többet adtam előre, elitta, vagy másra ment
    pl: a társkártyánkra hipp-hopp az akkori minimálbér 4x-ese
    bosszúból

    a következő hívatlan vendéget inkább nem vártam meg,
    hanem el is tűntem előle
    innentől csak annyit akartam tudni róla,
    hogy lefogyasztotta-e az aznapi apanázst
    anyám temetése még a válás előtt volt
    oda még protokollból eljött, de az arcát nem láttam a fátyoltól
    persze, el tudtam képzelni anélkül is milyen lehetett
    ha már részvétnyilvánítás nélkül lelépett
    nem ettem, nem dolgoztam
    csőd

    végül a kocsimat vittem volna Pestre eladni
    utolsó filléreimet beletankolva
    aznap aki viszi, annyiért
    hogy korán kiérjek a Nagykőrösi Autópiacra, előző este felmentem
    a szegedi lakásunkból, amibe addigra visszaköltöztem
    mert ő meg elhúzott Pestre, hogy akkor válunk
    az Oktogonon béreltem még akkor neki egy darabig lakást
    mert akkor a papír még kötött minket
    de inkább azért, hátha még megdobban a szíve…

    dobbant is, csak nem miattam
    nem engedte, hogy ott aludjak
    mert, hogy a török barátja összeszabdalja a kardjával, ha megtudja
    mit? hogy a törvényes férje ott alszik?
    kirakassam a menekültjét az országból?
    a saját kardjával levágott farkával a kezében?
    egy szavamba került volna
    csak a magyar becsület miatt megtették volna nekem jópáran
    ha nem csitítom a feleket
    mert amit művelt, az már az alvilágban is botrány volt
    nem sokkal azelőtt úgy szóltak rám az éjszakából
    hogy az asszonyt az iráni, a szíriai, az arab egymás kezébe adja
    én meg egy fillér nélkül, a lakás ablaka alatt félreállva aludtam a kocsiban
    aki próbálta már kétülésesben, tudja milyen élmény
    én mégis úgy éreztem, hogy eggyel több ülés van benne, mint kéne

    a válás után első dolga volt, hogy felhívott Miamiból
    “- most indul a hajó és csak elbúcsúzni akartam”
    amire azelőtt velem nem akart felszállni
    hát nem aranyos?
    később megtudtam,
    az 1500-as személyzetből a másodtiszt babája volt
    csak azért nem a kapitányé,
    mert az „pechjére” vitte magával a feleségét
    egy féléves kört csinált meg a Karib-tengeren
    majd amcsiban diplomázott
    asszem, a világ egyik legjobb egyetemén
    lett új férje, egy afgán-brit professzor
    egy ideig Nizzában festegetett, amíg a férj ott tanított
    de nemsokára rá elváltak, a lányukat ő neveli
    Pesten egy egyetemen lóti-futi
    20-as pasik, szingli lét
    ezeket innen-onnan tudom róla
    lehet, hogy van ami csak pletyka
    2x ha láttam össz-vissz, mióta vége
    egy ideig hívogatott jópofizni
    de ahogy én kerültem külföldre, már csak üzentem:
    „- mondja meg neki valaki, hogy nem én akartam válni”
    minek ez, kérem?

    igen, verem az asztalt halkan
    mert úgy tudtam, nekem azért még ígértek holtomiglant, holtodiglant
    de amikorra a dolgai velem sínre kerültek, én már feleslegessé váltam
    OK, én léptem ki végül
    de csak megkönnyítettem a dolgát
    hadd menjen, mert azt akart
    vállaltam a bűnbakszerepet is hozzá
    lehessen rámfogni az egészet
    ez meg legyen az én bajom Isten előtt

    de ha tudom, hogy ez a cél,
    hogy ennek a házasságnak van zárófejezete is,
    hogy nem úgy gondolta, amit az anyakönyvvezető után elismételt,
    akkor én is másképp álltam volna hozzá
    most befognám a pofámat
    és nem feccöltem volna bele annyit
    egyszer vége?
    OK, semmi gond!
    legalább mindenki tudja, merre, hány méter
    de nagy szavakat használni, tartalom nélkül!
    és úgy, hogy nem pénz, nem háború a tét, hanem szív?
    na, ehhez gyomor kell
    vagy ez arról szól, hogy ki, kit ver át jobban?
    mondhatom: szánalmasan olcsó jutalom

    történetek két nőről
    egy vér, két felfogás
    mondanám „tanmese”, de így volt
    én csak azért vagyok benne itt a sztoriban, hogy hitelesebb legyen
    valójában ez nem rólam szól
    ahol itt a kutya el van ásva,
    az az, hogy valami nagyon megváltozott a komcsikkal
    karrier, státusz, vagyon, jövő
    de az is, hogy ma már nincsenek nők
    csak férfiak
    a külső nemi jegyeik ugyan különböznek
    de belül ugyanazok
    sikk lett nőként a férfiszerepet elbitorolni
    a férfi már felesleges
    megoldják a csajok egymás közt
    vagy max. egy macskajancsival
    ha meg nem tetszik neki a rendszer, kap egy övön aluli beszólást
    kezdetnek…

    a Biblia szerint, a Paradicsomban a klasszikus családmodell lesz újra
    ott „Ádám” leszek „Évával”
    ennek egyik feltétele, hogy most csomót kötök rá
    szenvedés, de megéri
    ha most elkapkodnám, és beérném egy évautánzattal
    – ha máshol nem, hát Thaiföldön az ilyet keresni se kell,
    ott a tolókocsis papit is fotómodell tini löki, nem gond összeszedni egy ilyet -,
    és még életünkben eljönne ez az idő, amit várok ( most jó optimista vagyok mi? 🙂 ),
    akkor ott már hiába szívnám a fogam, hogy miért nem vártam ki a sorom az Évámra
    mert ott tényleg holtodiglan-holtomiglan lesz
    nincs szakítás, válás, csere-bere!
    ki mit szakított, az marad a nyakán
    mivel halál nem lesz, a mostani választás lesz az örök:
    a szinglik rémálma, a szerelmesek álma

    annak meg az esélye, hogy most,
    ilyen tökéletlenül, hipp-hopp rátalálok a tökéletesre!
    hehe, a lottóesély valószínűségszáma is kicsi lenne rá
    márpedig, én lejjebb nem adom 😛
    időm mint a tenger
    hogy fog örülni, hogy vártam rá, szenvedtem érte!
    én meg nem halok bele 😉

    ‘A nő számára a szerelem hatalmat, a férfi számára behódolást jelent. A nő számára a szerelem ürügy a kereskedelmi kizsákmányolásra, a férfi számára rabszolga életének érzelmekkel átitatott alibije. Szerelemből a nők olyasmit tesznek, ami hasznos nekik, a férfiak olyasmit, ami árt nekik.” (Esther Vilar – Az idomított férfi)

    Click to access Az%20idom%C3%ADtott%20f%C3%A9rfi.pdf

    ”Úgy gondolom tehát, hogy jó ez a jelenvaló szükséget tekintve, hogy jó az embernek úgy maradni, ahogy van. Feleséghez vagy kötve? Ne keress tovább szabadulást. Fel vagy oldva a feleségtől? Ne keress tovább feleséget. De még ha házasságot kötnél is, nem követnél el bűnt. És ha egy szűz személy házasságot kötne, nem követne el bűnt az ilyen. Akik azonban így tesznek, azoknak nyomorúságuk lesz a testükben. Én pedig kíméllek benneteket. (…) . . . szabad arra, hogy házasságot kössön, akivel akar, de csak az Úrban. De boldogabb, ha úgy marad, ahogy van, az én véleményem szerint. Márpedig úgy gondolom, hogy bennem is Isten szelleme van.” (1Korintusz 7: 26-28,39-40)

    Kedvelés

      • A linket én tettem be, mert saját szövege (asszem), és ha nem ide szánta eredetileg, akkor így korrekt.

        Nem tudom, hogy van képük ilyen hosszan mindig amellett érvelni, ami nekik volna előnyös.

        És a hagyományos családmodell barátai azt a részt hogyan intézik el, ha megvan a biztonság, de unalmas, esetleg kibírhatatlan, neurotikus az a szent asszony? Akkor nyilván jön a félrekúrás, sunnyogás, mint a hagyományos családmodell része. Vasárnap meg körmenet.

        Kedvelés

      • Bocsánat az ingerült reakcióért, ez valami hihetetlen egy szöveg volt itt. Egészen döbbenetes, hogy valaki ennyire kevéske önreflexióval, de cserébe annál több áldozattudattal ír – a kimerítő hossz is odacsapott.

        Kedvelés

    • Csodás.
      És mi van akkor, ha Isten nem is úgy működik, ahogy te gondolod? Mi van, ha a nő is az ő közvetlen teremtése, saját szabad akarattal, és az oldalborda sztori csak kamu? Mi van, ha a Menyország sem olyan, mint ahogy képzeled, ahol aládfekszik a csodaszép engedelmes Éva az idők végezetéig? És mi van, ha mégis, de te ezt megunod?
      Menj csak Taiföldre engedelmes, fiatal, (gyerekkora óta szexuálisan kihasznált, vagy legalábbis beidomított) feleségért, Isten tapsolni fog hozzá. Ha meg mégsem, akkor nem lesz Menyország, de ez a te felelőséged.

      Kedvelés

      • A nő az elsődleges teremtmény mindenképp…csupán amiatt, hogy minden magocska, nőnek nő ott bennt, aztan a kromoszomómák egyike féllábú lesz…

        Kedvelés

  29. Van egy problémám ezzel a bibliás verzióval. Ez is férfiaktól származik. Vallásos sem vagyok. Nem kaptam vallásos nevelést, de ismerve magamat, ha kaptam volna, biztosan fellázadtam volna a rendszer ellen. Az egész, ahogy az asszonyokról ír, csupán annyi, hogy az asszony csendben kussoljon, mert neki mindenképpen egy férfi (apja, bátyja, apósa) diktál. Kicsit felhabosítja a családi tűzhely melegének álságos eszményképével, de attól még a (tisztelettudó) nő olyan kedves háziállat kategória. Maximum.

    Kedvelés

    • “Kicsit felhabosítja a családi tűzhely melegének álságos eszményképével, de attól még a (tisztelettudó) nő olyan kedves háziállat kategória.”
      házisertés, házinyúl, házikecske, házimacska, háziasszony, háziférfi…ja bocs nem, a legutolsó nem létezik, hiszen az összes többi az ő tulajdona. Köszi, én ebből a régi szép idők nőeszményéből és abból, hogy hol a helyem a sorban nem kérek.

      Kedvelés

  30. Annyira érdekes, hogy a posztbeli Laci többet akar, közeledjenek a nők, “csak” beszélgetni (van ilyen férfi, akinek az is jóleső, ha női társaságban lehet, megnyugtatja és élettel tölti fel a lényük, kisugárzásuk, sőt, az a PUA, aki sok nőt szólít meg, sok telefonszámot szerez, és ennek örül, szintén ilyen). A másik poszt alatt meg látjuk a másfajta igényt, hogy ne ingereljék őket a nők, ne legyenek a közelükben, ne látsszanak, mert őket ez frusztrálja.

    Bár szerintem neten, pornóban nézik ők a nőket. A pornó tette ezt velük, a pornó hitette el, hogy nekik joguk van, nem a nők.

    Kedvelés

  31. Visszajelzés: ők is szenvednek 3. | csak az olvassa — én szóltam

  32. Új vagyok a blogon, férfi, sziasztok!

    “sok nő a szokásos ismerkedős koreográfiát unja és lenézi és gyanakodva reagál. Mert nem ismerkedés volt, hanem molesztálás. Molesztálás az, amikor olyasvalaki próbálkozik makacsul, aki nekünk nem tetszik. Tehát aki tetszik, attól nem molesztálás.”

    Éva, ezt te írtad, de nekem nagyon homályos. Azt akarod mondani, hogy aki tetszik, az próbálkozzon csak akár kitartóan is, annak ellenére, hogy elküldik egyszer, kétszer vagy többször, tőle nem molesztálás, aki meg nem, de újra és újrapróbálkozik, az bezzeg molesztál? De akkor hogy döntse el valaki, hogy neki most szabad tovább próbálkoznia vagy nem?

    Remélem, hogy csak valami félreértés van és nem fogalmaztál pontosan, mert ez így hihetetlenül hangzik, pedig visszaolvastam párszor.

    Kedvelés

    • Figyelj, aki tetszik, annak nem kell többször próbálkoznia, köröket futnia. Ez nem azt jelenti, hogy a karjába omlok, irány szobára (sőt, akár megmaradhatunk örök jóleső flörtben), hanem azt, hogy érezheti, hogy alakul valami, és érzi is. Azzal, aki tetszik, érzi az ilyesmit az ember, annak az incselkedése nem béna, hanem kölcsönös, van valami a levegőben, a szemébe nézek, mosoly, egy e-mail tőlem, egy tőle, hamar válaszolok, ilyesmi. Legalábbis velem így van, én egyenes vagyok, szoktam kezdeményezni is, ha meg a másik kezdeményezett, akkor jelezni, mi igen, mi nem*. Mindez azért nem igazságtalan, mert a partnerkereső vagy csak simán bizsergő emberi (lány)lény nem valami hágai bíróság, ahol mindenkinek egyforma elbánás jár. Ami jár, az annyi, hogy nem bántunk meg senkit, öncélúan nem hozzuk nehéz helyzetbe. A molesztálás definíciója, hogy olyasvalaki jön közel, akitől az már túl közel, és akinek jeleztük, hogy nem, és mégis, a jelzést figyelembe nem véve tolja magát (a jó öreg “csak kéreti magát/srófolja fel az értékét/megközelíthetetlent játszik” szövegek tévedésében). Tehát erőlteti.
      *Vannak más női tapasztalatok, például a látványosan eszemeldobom típusú nőké. Őhozzájuk olyan sokan akarnak közel jönni, híg meg sűrűbb késztetésből is, hogy nekik fárasztó folyton résen lenni. Az valami nagyon fárasztó lehet, ha folyton akarnak valamit az embertől, szerelmesek bele, leveleket, rózsákat és öngyilkossággal való fenyegetőzéseket kap, nem tudom, hogy lehet erre jól reagálni.

      De azt nem értem, hogy ha valakivel csak langyosan barátságos vagyok, mint az emberekkel szokás, azt miért veszi biztatásnak.

      Kedvelés

      • Hol nem fogalmaztam pontosan? Szerintem te olvastad olyan elvárással, hogy egy nő, mint valami jogszabály, legyen igazságos, tehát amit szabad a tetsző férfinak tennie, azt leyen szabad a nem vonzónak is.

        Kedvelés

      • “Molesztálás az, amikor olyasvalaki próbálkozik makacsul, aki nekünk nem tetszik. Tehát aki tetszik, attól nem molesztálás.”

        Itt, be is másoltam már az előbb is. Ebből az olvasható ki, hogy aki tetszik, attól semmi nem molesztálás, a többszöri próbálkozás sem, míg a nem tetszőtől igen.

        Kedvelés

      • Értem. A mondat vége az, hogy attól nem molesztálás a próbálkozás, még a makacsság se, mert az a kedvünkre van. Ez bántó vagy ijesztő? A _kedvünk ellenére való közeledés, próbálkozás_ jelenti a molesztálást. Nagyon furcsa nekem, hogy ezt magyarázni kell. Vagy csak nehéz elfogadni, hogy egy nőnek nem tetszik az adott férfi, és esélye sincs arra, hogy “meggyőzze”, “megpuhítsa” a nőt? Nehéz elfogadni, hogy akármilyen tervet sző a férfi, akármit fantáziál, akármit vet be, NEM és kész?

        Kedvelés

      • Egyébként de, van, aki eleinte tetszik, aztán kiábrándítóan, nagyképűen, macsóskodva viselkedik, és akkor már tőle sem kívánatos a közeledés, de nem érti (mert eleinte olyan szépen mosolyogtál), és rászáll és üldözi a nőt.

        Pont az ilyen élmények miatt nagyon óvatos sok vonzó nő.

        Kedvelés

      • “A mondat vége az, hogy attól nem molesztálás a próbálkozás, még a makacsság se, mert az a kedvünkre van. Ez bántó vagy ijesztő? A _kedvünk ellenére való közeledés, próbálkozás_ jelenti a molesztálást. Nagyon furcsa nekem, hogy ezt magyarázni kell. ”

        Tehát mégis pontosan fogalmaztál, sőt. És igen, ijesztő, sőt egyre ijesztőbb, mert ezek szerint már akár egyetlen próbálkozástól is molesztálóvá válhat az ember, még ha nem is próbálkozik utána tovább, akkor is. Hiszen már a próbálkozás is molesztálás, mert nem a megfelelő embertől jön. Hozzáteszem, még mielőtt feljönne ez: én sosem próbálkoztam kitartóan, amiért később kaptam már szélsőségesen durva megjegyzést attól, aki egyébként nagyon csúnyán elhajtott. Nyilván én voltam a barom, hogy a nem szimpla, hanem kifejezetten otromba elutasításban nem ismertem fel a laza játszadozást.:)

        Félre ne érts, nem az az ijesztő és bántó ebben, hogy a nekünk tetsző félnek többet engedünk, mert ez mindkét nemre igaz, akárki akármit is mond, ezért kár megsértődni, hanem ez a kriminalizáló megjegyzés, hogy ez molesztálás. Már önmagában a kapcsolatteremtésre irányuló egyetlen próbálkozás is. És nagyon furcsa, hogy ezt magyarázni kell.

        Kedvelés

      • Igen, az exhibicionista, vagy az, aki elsőre tapogat, például tipikus elsőre is molesztáló. Nem mindegy, mi az első lépés. De gondolom, ha beszélgetéssel és óvatos metakommunikációs jelekkel, emberbaráti közeledéssel avagy tárgyilagos kérdéssel, kéréssel nyitsz, akkor nem válsz molesztálóvá. A nagy vallomás, lerohanás ijesztő, néha teljes tévedések élnek a férfiak fejében arról, mit “szeretnének” a nők, és vannak nők, akik a béna és terhes próbálkozásokból igen sokat kapnak. Sok visszautasított férfi szereti úgy érezni, hogy ő az “udvarlással” szívességet tett a nőnek, “csak kedves volt”, “mennyit költött rá”, pedig igenis a maga pecsenyéjét sütögette, illetve befektetett a remélt “bizniszbe”, a saját döntéséből, egyáltalán nem várta el tőle senki. Amikor a stratégia bukik, akkor jön a szemrehányás, hogy a nő szemét, és kihasználta, és ő az áldozat. A döbbenetes ebben az, hogy a nő meg molesztáltnak és szintén áldozatféleségnek érezheti magát, mert a hűséges szerelmes típusú lelki erőszaktevővel az egész társadalom elnéző.

        Erőszakot, nyaggatást, sürgetést viszont senkinek nem engedünk, annak sem, aki elsőre tetszett, sőt, ekkor szerepelnek le sokan.

        Azt a nőt ne bánd, ő játszmázott, ez durva zavar.

        Kedvelés

      • Ezt kiegészíteném még azzal, hogy nyilván az is ijesztő azért, ha túl nagy tűrés annak tekintetében, hogy mit engedünk meg a nekünk tetszől félnek és a nekünk nem tetszőnek. Persze azon el lehetne vitatkozni, hogy mi a túl sok, egyéne dönti el, de nem jó szélsőségesnek lenni.

        Kedvelés

      • Hát ezt pedig nem te mondod meg, hogy úgy mondjam, ha te akarsz valamit, akkor nem vagy tanácsadói, mi-a-helyes meghatározói helyzetben. Neked a jelekből kell megtanulni olvasni, ha valaha szép történetet szeretnél, illetve ha nem akarsz molesztáló lenni. Én nem hiszem, hogy a nők játszanának a férfiakkal, vagy egységes stratégiájuk lenne.

        Kedvelés

      • “Neked a jelekből kell megtanulni olvasni, ha valaha szép történetet szeretnél, illetve ha nem akarsz molesztáló lenni. Én nem hiszem, hogy a nők játszanának a férfiakkal, vagy egységes stratégiájuk lenne.”

        Én sem hiszek semmiféle egységes stratégiában, így abban sem, hogy a nők játszanának a férfiakkal úgy általában (és ez fordítva sem igaz), de abban sem, hogy van olyan, aki minden jelt tud olvasni, ahhoz túlságosan is eltérőek az emberek, még egy ember is hajlamos teljesen máshogy viselkedni 1-1 esetben.

        Sokkal több múlik itt igazából a szerencsén, mint bármi máson, hozzáteszem, nekem ebből is kijutott, szerencsére. Viszont mindenkinek egy élete van és nem lehet azonnal jól csinálni a legtöbb dolgot, úgyhogy próbálkozni kell.

        Kedvelés

      • Ha nincs a fejedben előítélet, hogy egy nőnek mi jön be, vagy hogyan kellene reagálnia, hanem sima EQ-val képes vagy az embert figyelni, az ő mindenkori jelzéseit, és te is jelzéseket adni, akkor ennyire azért nem nehéz ez a társasjáték.

        Kedvelés

      • Ha mindketten így gondolkodnak, ha egyiknek sincsenek előítéletei, jóval könnyebb lehet, tényleg, de csak ebben az esetben, bár nem mindegy a tér, ahol megtörténik az ismerkedés. Társaságban kell ismerkedni, nem a diszkóban, az tényleg csak egy húspiac.

        Én az első pár kudarc után inkább befelé fordultam, elkezdtem alapvetően más dolgokkal foglalkozni, nem módszeresen, társkeresés céljából ismerkedni, sőt gyakorlatilag ilyen alapszintű ismerkedős szituációkban nem is mutatni túl komoly érdeklődést, csak adtam magam, minden tét nélkül, magam, akit érdekel egy rakás dolog a világból és alapvetően a másik emberek dolgai is érdeklik és akkor voltak sikereim, kis túlzással csak azok vannak azóta is.

        Viszont úgy vettem észre idővel, hogy néhány nőnek valóban mintha azért tetszene az ilyesmi, mert piszkálja az egóját, hogy miért nem hajtanak rá nyíltan. És el kell mondjam, hogy volt néhány eset, amikor visszautasítottam nőket és nagy meglepetésemre ugyanúgy reagáltak, ahogy a hoppon maradó fiúk közül szoktak jó néhányan. Szélsőségesen. A normális elutasításra. Van, amelyik bele az arcomba, van, amelyik később a hátam mögött is folytatta.

        Ahogy telik az idő, egyre kevésbé látok érdemi különbséget a két nem között.

        Kedvelés

      • “Hát pedig van, hatalmi alapú mégpedig, és jelentős. Vagy például az a makacs meggyőződés, hogy férfi kezdeményezhet, nő nem.”

        Akkor én kivétel vagyok, nincs ilyen meggyőződésem, soha nem is volt és ismerek még ilyen férfiakat magamon kívül, bár a legjobban nyilván csak magamat ismerhetem, ill. nagyon sok az elmaradott gondolkodású egyén az országban, mindkét nem képviselői között.

        Mondjuk érdekes, mennyire eltérőek lehetnek az egyéni tapasztalatok, én speciel nem kisrészt azért voltam sokáig szűz, mert egyszerűen szégyelltem azt, hogy nem feltétlenül kell nagyon komoly érzelmi alap ahhoz, hogy szexuálisan megkívánjak valakit, ráadásul az életem egyik kritikus periódusában szélsőségesen “nősoviniszta” hozzáállással találkoztam kis túlzással rendszerszinten, mondhatjuk, hogy hatalmi alapon, amivel minden ellenkezésem dacára is sikerült végül elhitetni velem, hogy én rosszabb vagyok, csak mert férfinak születtem.

        De az ilyesmi meglehetősen ritka lehet, szemben ennek a fordítottjával, ahol nőkkel hitetik el, hogy ők értéktelenek. Na, kicsit messzire kanyarodtam már a témától, bocs.

        Kedvelés

      • “Azt hiszem, tényleg kivétel vagy, de nem ritka kivétel.”

        Remélem, hogy nem és azt is, hogy előbb-utóbb lenyomjuk azokat, akik szélsőségesen gondolkoznak, legyen az nő vagy férfi. Mert nagyon sokan vannak.

        Kedvelés

      • Lenyomjuk. Őket. Mi. Mert vannak ők, a helytelenek, és vagyunk mi, a helyesek.
        Jaj, istenem, szerintem te nem annyira érted ezt az egészet. Lényegesen produktívabb lenne, ha a magad sarait takarítanád mások ostorozása helyett. Mindenkinek vannak.

        Kedvelés

      • “Lényegesen produktívabb lenne, ha a magad sarait takarítanád mások ostorozása helyett. Mindenkinek vannak.”

        Én nagyon tisztában vagyok a saját saraimmal, takarítom is. Pont ezért merek más saraival is foglalkozni, az nem az én gondom, ha valaki szélsőséges és nagyon is beszédes, ha érintve érzi magát.

        Neked kéne lassan amúgy a sajátoddal. Nehogy azt hidd, hogy hülye vagyok, nagyon alaposan elolvasom azokat a hozzászólásokat, amikre válaszolok, hogy lehetőleg ne legyen félreértés és bár éreztem tegnap, hogy kicsit ingerült és gőgös vagy velem, amikor rákérdeztem a fogalmazásbeli pontatlanságaidra, mégis óriási csalódásként ért, amikor azt láttam később meg amúgy teljesen véletlenül, hogy anélkül toldottál bele utólagosan sorokat egy korábban már megírt hozzászólásodba, hogy külön jelezted volna a szerkesztést.

        És véletlenül pont úgy csináltad, hogy az az egész beszélgetésünket más megvilágításba helyezze és elkend vele a saját fogalmazásbeli pontatlanságaidat, ergo nevetségessé tegyél, mint aki voltaképpen végig feleslegesen problémázott a molesztálás kifejezés nagyon nagyvonalú használatán.

        Ez ha mikroszinten is, de lényegében ugyanaz a hatalmi mánia és kicsinyesség, az ego kordában nem tartása, ami ellen egyébként joggal tiltakozol, csak hát szelektív az a tiltakozás.

        Mindegy, te vagy itt a gazda, én levontam a megfelelő következtetéseket és nem látogatok ide többet.

        Kedvelés

      • Miénk a veszteség…
        Úristen, mindig ugyanez… óvatosan nyit, kérdezősködik, panaszkoduk… feszül, nagyképűsködik, ő nem olyan, villog…visszajelzést kap, besértődik.

        Az a rögeszme sem először merül fel, hogy én a sajáz blogomon ne szerkeszthetném saját hozzászólásaimat. Hát pedig szoktam. Íróember így működik, folyamatosan csiszol, pontosítgat, betold, egyértelműsít. Hogy veszi ezt valaki bizalmatlanságra okot adó, ellene való tettnek, nem értem.

        De még a másokét is szoktam javítani amúgy. Betűhibákat, duplikációt, ezt jelenti a blogszerkesztés.

        Nem voltak fogalmazásbeli pontatlanságaim, pontosan fogalmazok, te vagy frusztrált, rajtakapós hevű, teljesen félreérted a saját szerepedet és az én szándékaimat. Visszaéltél a vendégszeretettel, most meg leckézetnél, fúj.

        Kedvelés

      • Naiv voltam már megint, rájöttem, ki vagy, és hogy szándékosan provokálsz. De gyenge… És én nem is vitáztam veled, csak elmagyaráztam, amit nem értettél, te meg eleve azért jöttél, hogy valahogy kierőszakold ebből a helyzetből, amelyben időt szántam rád, hogy én milyen szemét vagyok. Az olvasó, amint csalódott tömeget játszik. 🙂

        Kedvelés

    • Amit meg koreográfiának nevezek, azok az ilyen mi kell a nőknek típusú, virágvevs, sarkonvárás, szerenád, romantikusnak gondolt gesztusok. Őszintén, egyenesen, és a megfelelő (vonzerőben, státuszban kompatibilis) nő kiválasztásával szerintem szebb ez a játék. A szerenád csak ironkus idézőjelben tud jó lenni, és csak attól, akibe fülig beleszerettünk már, egyébként stigmatizáló és megszégyenítő a közösség előtt (lásd Bródy A tanítónő című darabját), mint a nyilvános lánykérés is. Sokan buknak bele abba, hogy társas kapcsolataikban nem túl ügyesek, spontának, melegszívűen egyértelműek, stabilak, és akkor a tetejébe valami rózsalehelet álomnőt, mindenki vágyának tárgyát választják, akivel sok más férfi is próbálkozik.

      Kedvelés

  33. “Sokan buknak bele abba, hogy társas kapcsolataikban nem túl ügyesek, spontának, melegszívűen egyértelműek, stabilak”

    És az ilyen embereket hajlamosak meg is alázni, még mélyebbre nyomni őket. Férfiak és nők nőket és férfiakat egyaránt.

    Kedvelés

    • De ezen sírni, az csak még rosszabb. Helyette lehetne fejlesztemi e készségeket, vagy megelégedni annyival, amennyivel ilyen készségekkel jutni lehet. És nem a nagy dumára meg a társaság középpontja típusú fickóra gondolok. Az emberi kapcsolatok nem lehetnek elvárásalapúak, nem szá,íthatsz arra, hogy majd mindenki gyengéd meg jó fej lesz. Pontosabban hiába is várod el, nem fog működni. Nekem nagyon ellenzenves, amikor a szorongó, megalázott ember a maga fejlesztése helyett elvan a maga bajával, állapotával, “én már csak ilyen vagyok”, nem fejleszti magát, és azt hiszi, mindenki másnak könnyű, csak neki vannak problémái.

      Régebben mindenki, akin nincs (jelentős) túlsúly, vékonynak és irigylendőnek tűnt a szememben. Most, hogy sokat edzek, már látom, senki nem küzd és vitázik annyit a testével, mint azok, akik olyan irigyelteknek tűntek (valamint azt is látom, hogy a vékonyság a legtöbször izomtalanság, és az legfeljebb huszonévesen mutat jól).

      Én nagyon közvetlen vagyok, jó vagyok verbálisan, nincs önbizalomdeficitem, érzem az embereket, tudok figyelni, beszélni, poénkodni, okosnak lenni, lelazulni és flörtölni is, sokfelé is megyek a nyárban, és ismerkedés terén csúfos kudarcokat és érthetetlen élményeket szerzek mégis. Ám ezeket gerinccel és megerősödött hátizmokkal viselem, és igyekszem tanulni belőlük.

      Kedvelés

      • Ebben tökéletesen igazad van, sírni nem érdemes, fejlődnie kell az embernek, fejlesztenie magát, csak hát elég eltérő lelkialkatúak az emberek, adott esetben nagyon mást is tapasztalhatnak, nem mindenki ugyanazt látja otthon, az egyik helyen így kezelik a problémát, a másik helyen úgy, az egyik helyen kap segítséget az ember, a másik helyen nem vagy nem olyan jellegű segítséget kap, amilyet kéne. Szóval ez nehéz ügy attól függetlenül is, hogy igazad van: meg kell tanulni előrefelé nézni és túllépni bizonyos dolgokon.

        Kedvelés

  34. ” leginkább a nők véleményére vagyok kíváncsi ezügyben. Nos, elmondom, szóval én mit tapasztalok.

    Egy hosszabb kapcsolatom volt, véget ért. Ennyi.
    Nos, próbálkoztam előtte is, utánna is de valahogy ettől az egy esettől eltekintve semmi nem jött össze.
    Valahol megértem, mert nos nem vagyok gazdag, se jóképű kigyúrt alak. De azért szerintem nem én vagyok a legroszabb, és ápoltan öltözködöm, normálisan viselkedem, stb. Illetve vannak más erényeim is. De semmi nem jött össze. Ami nekem furcsa, hogy ismerősi körben, a nők újra és újra olyan alakokkal állnak össze, akik nem tisztelik őket, bunkók, ostobák, hűtlenek, stb. Aztán panaszkodnak ,hogy megint milyen rossz pasit fogtak ki. Igen? Akkor miért nem próbáltok másféle sráccal ismerkedni? Ha normális, hűséges, figyelmes, pasit kerestek akkor miért nem ezeket találjátok meg? Néhányszor halottam már, hogy óh, hát a rosszfiúk kellenek a nőknek. Igen? Legyek akkor bunkó barom, csaljalak meg, akkor ember számba veszel? Vagy ez csak duma? És igazából csak két dolog számít, a bicepsz meg pénztárca? És azok a értékek, amiket én fontosnak tartok már nem számítanak semmit? És tényleg megértem, hogy a külső is fontos, de csak ez?
    Bocsánat, senkit nem akarok ezzel megbántani. Csak sokszor látom ezt.
    Nos, ezek után gondoltam megnézem mi a helyzet a netes ismerkedéssel. Hátha ott mást tapasztalok. Meg aztán vidéki kisvárosban élek, túl sok szórakozó hely, vagy ahol ismerkedni lehet nincs, munkahelyen és a főisikolán megmár volt épp elég visszautasítás. Hát próbáljuk meg így.
    De itt is csak ugyanaz volt a helyzet. Ami ismételten furcsa: nagyon sok női véleményt olvastam, hogy mennyi bunkó pasas van a netes társkeresőkön, mennyi a hazug, meg perverz, meg őrült stb, stb. Mindig normálisan, tiszteletteljesen, nem sablon szöveget írtam: de válasz nulla. Semmi. Most mi van, ránéztél az adatlapomra, és olyan rosszul nézek ki ,hogy kijött az ebéd? Vagy mi a probléma?És itt is ugyanaz a helyzet mint a valós életben: egyszerűen azt látom, a nők többsége nem olyan férfit keres magának, mint amiről beszél, és egyedül csak a külsőségek, és a pénz számít.
    Vagy vannak még-én hinni akarok benne-normális, tisztességes nők-lányok, akik szintén a normális, tisztességes fériakat keresik? De akkor miért nem találjuk megegymást, se az életben, se neten?
    És mit lehetne tenni ,hogy megtaláljuk egymást?

    Nem csak én vagyok így ezzel, sokan vannak még így , beszéltem ilyen helyzetben lévő ismerősökkel, és ők se értik. Csak rosszul működő kapcsolatok és egymást kihasználó átverő emberek.

    Tudom, kicsit bosszús, és frusztrált vagyok, de nem igazán látok pozitív példákat. Aki nem egy ,,Berki vagy ki a nyavaja” az csak fityiszt kap, de lehetőséget egy kapcsolatra nem.”

    komment a hoxáról

    Kedvelés

    • Hmmm. Ha társat keresnék, azt hiszem, a nemkigyúrtságot és nemjóképűséget előbb tudnám megbocsátani, mint az igekötő különírását, vesszőhibákat satöbbi. Ezért nem találjuk megegymást.

      Kedvelés

    • Tudom, hogy nem eredeti, és hozzáadott értéket sem tartalmaz máshonnan vett (illetlenül, rossz szokásomhoz híven angol nyelvű) írással jönni, de van a Cracked-en egy a sok listás cikkük közül, ami olyan formában válaszol erre, ami talán az ilyen srácoknak is átmegy. Nekem egyébként nem jutna eszembe pont innen megközelíteni a dolgot, és nem is értek teljesen egyet vele (nem hinném, hogy egészséges, ha bárki számára elsődleges céllá válik az, hogy tetsszen a helyes lányoknak/fiúknak, és nem szeretem, hogy van egy norma a társadalomban, ami ezzel azonosítja a sikert), de tanulságos, hogy lehet ilyen a premissza, mégsem gyűlölködő nyavalygás, hanem önmagunkért való felelősségvállalás a vége. Ettől még élek a gyanúperrel, hogy aki a szerzővel ellentétben még nem nézett szembe azzal, hogy a nők pont ugyanúgy emberi lények, mint saját maga, az ezt is kifacsarja valami önfelmentő hülyeséggé, no de mindegy, ez az: http://www.cracked.com/blog/6-harsh-truths-that-will-make-you-better-person/

      A lényeg: ‘(…) don’t complain about how girls fall for jerks; they fall for those jerks because those jerks have other things they can offer. “But I’m a great listener!” Are you? Because you’re willing to sit quietly in exchange for the chance to be in the proximity of a pretty girl (and spend every second imagining how soft her skin must be)? Well guess what, there’s another guy in her life who also knows how to do that, and he can play the guitar. Saying that you’re a nice guy is like a restaurant whose only selling point is that the food doesn’t make you sick. You’re like a new movie whose title is This Movie Is in English, and its tagline is “The actors are clearly visible.”‘

      Személyes tapasztalatból csak annyit tudok mondani, hogy én majdnem 22 éves koromig nem randiztam vagy jártam senkivel; nagyon kevés embernek voltam érdekes, ők meg nekem nem. Most 28 vagyok, azóta ugyanazzal az egy emberrel. Ha vele nem találkozom, legnagyobb valószínűséggel a mai napig egyedül lennék, de ez ennyi lenne, pech. Pont előtte amúgy az volt a helyzet, hogy kezdtem kicsit felnőni, elengedni egy halom szorongást, végre teljesen jól elvoltam magammal, és egyáltalán nem görcsöltem azon, hogy legyen kapcsolatom, hanem éltem (és nagyon örültem, hogy volt bennem annyi erő és önbecsülés, hogy nem mentem bele azokba a – kis távolságból már – nyilvánvalóan megalázó vagy simán érdektelen dolgokba, amiknek az elutasítására való lehetőség akkora állítólagos “hatalom” az én kezemben.) Ha ennek vége lenne, ezután is ezt tenném. Nem tartozik nekem a világ vagy a férfitársadalom semmivel. Inkább lennék valaki, mint valakinek a valakije.

      Amúgy elképesztő az a kis gyűjtemény, ami itt a kommentekben összejött evolúciózós, bibliázós, önsajnálós maszlagból. A kedvencem az a félreértés, hogy a Lacik jólelkűek. Egy fenét azok, csak nincs meg az eszköztáruk ahhoz, hogy többet ártsanak. Ha meglenne, tennék.

      Kedvelés

  35. Indexfórum-komment.
    “Nekem Api jutott eszembe, ő szokta mondani, h régen a nők megilletődtek ha egy férfi észrevette őket, meg ismerkedni akart velük, ma meg már ugye…

    Szóval ez is érdekes, h ma valahogy sokkal több a (sokszor felületes, de mégiscsak az) kezdeményezés egy nőnél (pl randivonalon 20 levél naponta), mint régen, tehát nem csoda ha emiatt is egyre inkább felülpozicionálják magukat a nők.”

    Tehát nem lehet elismerni, hogy a férfiak azok, akiknek ennyire kell a pina (bocsánat, de tényleg az kell, nem az ember, nem a személyiség). Nem, nem: a nők pozicionálják felül magukat.

    Asszem, azok a régi férfiak nem paraméterek listáiként kezelték a megszólított nőt, hanem sokkal inkább emberként. Borzalmas ez a tömeges jelleg, ismerkedés-gyár, meg a pornó is. Amit az internet tett az emberekkel és az egyediséggel.

    Kedvelés

  36. Hú, de jó volt ezt végigolvasni.

    Voltam én Laci, ki nem volt? Úgy 20 évesen.
    De képzeljétek, voltam Roli is, a jópasi, 34 évesen, mikor nagyon máshogy öltöztem.
    Nem hittem el, hogy ennyien velem akarnak kikezdeni, mégpedig utcán, metróban, s nem neten. Vonzó voltam. Női cuccokban, húst mutatva vonzó vagyok.
    Persze mind meleg pasik voltak, s először ráuntam, majd elkezdett zavarni a dolog. A húst akarták.
    Éppen egybeesett ez az időszakom a senkinek sem akarok tetszeni, csak magamnak időszakkal.
    Baromi ambivalens volt, mert csupa félelemmel voltam teli, hogy mi fog történni, ha úgy öltözöm, mindenki megvet majd.

    Közben nem. Egyszerre volt megerősítő, egyben megdöbbentő, hogy én női rucikban vagyok a húspiacon jópasi.

    De baromi visszataszító volt éreznem, hogy valójában pontozva vagyok, és próbálják saccolni, dugható vagyok-e.

    Egy kávémeghívást fogadtam el, na de ti is igent mondtatok volna annak a pasinak. Abba a nézésbe és mosolyba ma is beleremegek. A sztorit innentől írhatnám a barátzónába, ugyanis úgy folytatódott volna tovább, ha nem mondok rögtön az espresso után nemet.
    Hogy legyek valakinek a barátja, aki fejben folyton megdönt?

    Kedvelés

  37. Laci! Ismerkedni akarsz?
    Talán ne a sarki bárban próbáld!

    Tudod egyáltalán, kit keresel?
    Nem a kosárméretére gondolok.

    Tudod egyáltalán, meddig akarsz a kapcsolatba belemenni? Mik a határaid, a jelenlegi?

    Vagy csak a szex kell?
    Na, kimondhatod! Nem szégyen.
    De azt is lehet vállalni. Akkor is rossz helyen keresel, tudhatnád, hogy vannak erre az igényre szakosodott honlapok.
    Húst húsért.

    Félsz a megmérettetéstöl. Te “hódítani” akarsz.
    Valójában a húspiacon csemegézni szeretnél, ingyenkóstolókra fáj a fogad.

    Az egyenlö szexet szexért szóba sem jöhet számodra, akkor már inkább fizetsz.
    Ott nem kell a másik igényét kielégíteni.

    Kedvelés

  38. Visszajelzés: miért röhejesek az antifeministák? | csak az olvassa — én szóltam

  39. Teljes mértékben egyetértek veled! A férfiak csak azt akarják! Gyermekeinknek sokkal jobb lenne nélkülük! Köcsög pasik!! Szerintem ne szüljön egy nő se, és a jövő generációi majd megtanulják a leckét!! Feministák, előre!!

    Kedvelés

    • “Szerintem ez itt a probléma. Mielőtt mondana a férfi 5 mondatot már meg vannak bélyegezve. Elég sokan hasonlóan negatív előítéletekkel rendelkezhetnek az ilyen ismerkedéssel kapcsolatban. Én nem gyónni szeretnék egyik lánynál sem, csak szimplán megismerni szeretném őket. Én kivételesen az a fajta vagyok aki nem csak dugni szeretne hanem elvagyok azzal is ha normálisan beszélgethetek egy padon ülve. Persze ha a beszélgetést nem úgy kezdeném hog ,, Szia cica van gazdád ” hanem úgy hogy mi a kedvenc színed stb. akkor én leszek az unalmas. Ugyanis mi férfiak legyünk azok akik intelligensek és humorosak miközben a lányok nagy része totál unalmas és persze nem a kinézetre mennek rá (hát hogyne). Az elvárásaik valahol a fellegekben vannak mert ha nem a szőke herceg szólítja le őket random módon akkor az már kevés.”

      És nem esik le, hogy ha ő az unalmos, külsőségekre bukó lányoknak sem kell, akkor esetleg ő értékeli túl magát.

      Kedvelés

  40. Visszajelzés: kevesebb kilincset fogott, mint | csak az olvassa. én szóltam

Hozzászólás a(z) zoldfuszal bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .