165 thoughts on “én sem helyeslem, hogy a gyerekek sminkben járjanak iskolába”

1. Éva, érdekelne a véleményed, az írásod kapcsán merült fel bennem!
   A környezetemben egyre többet tapasztalom, hogy fiatal, 15-16 éves “gyerekek” már együtt alszanak (nyilván szex is van ), és mindez szülők beleegyezésével történik. Közvetlen ismeretségi körömben 2 ilyen párocska is van: gimnazisták.
   Számomra ez megdöbbentő, túl éretlennek (pszichoszexuálisan) gondolom a 16 éves fiatalokat még az ilyen szoros “együttélősdihez”. Nekem is van egy 16 éves és egy 21 éves fiam. A nagyobbik 18 évesen fogta meg először életében egy lány kezét, és egyetemistaként ismerkedett meg a szexuális élettel. A kisebbik sem próbálkozik még a lányoknál, abszolút távol tartja magát ettől a témakörtől, pedig külsőjét tekintve érett fiú, magas, izmos, szemrevaló, borotválkozik, és ráadásul értelmes (naná, hiszen én szültem! 🙂 )
   Te mit gondolsz erről?

   KedvelésKedvelés

   Hozzászólás ↓

   • Azt gondolom, hogy ez is egy változás, ez (szex és párkapcsolat kezdése) is akceleráció, vagyis előbbre jött (de nem általában, ahogy szokás rémüldözni, van közeg, ahol igen, van, ahol nem), meghosszabbodott kamasz- és fiatal felnőtt korral. Régen a különköltözéshez, önálló egzisztenciához kötődött a határ.

     A szülők talán nem örvendeznek és nem helyeslik, hanem kisebbik rossznak látják ezt, úgy vannak vele, hogy még mindig jobb, ha a közelükben történik, és ismerik a partnert. Vagy (mily meglepő): bíznak a gyerekükben, tudják, hogy ő (nem a 16 évesek általában, hanem ő) érett erre, örülnek, hogy nem lázad, titkol, bujkál, hazudik, és éreztetik vele, hogy nem is kell, örülnek, hogy a gyerek is bízik bennük.Nagyon természetes tud ez lenni.

     A szexszel, ha nem visszaélős, nincsen baj. Mi baj lenne? Csak az erőszak, a visszaélés a baj. Annyira veszélyes a (fogamzásgátlós, monogám) szex, mint a sport, a síelés, kb. És annyit ad hozzá az élet boldogságához is, és ezen felül még érzelmeket. Szerintem az ilyen kamaszszerelem, amiből nekem amúgy nem jutott, nagyon szép tud lenni, nagyon tiszta, vagány, erős, természetes, sőt, talán a legszebb, a házassághoz képest is sokszor. A vadidegenes-harmincas férfi elcsábít-diszkóban felszedett szexnél biztosan traumaminimalizálóbb ez a fajta szexuális élet. Sokkal jobb, ha elköteleződés van, legalább átmeneti romantikus szerelem, lelki kapcsolat (és fogamzásgátlás). Nagy trauma tud lenni, ha valaki mindenkinek kell, ha folyton közelednek felé, de hogy azok a fiatalok mennyit szenvednek, akik senkinek se tetszenek, akiknek nem jut se szerelem, se csók, se tánc, se szex, arról elég hosszan tudnék mesélni én is, meg egynémely kommentelő is.

     Fontos, hogy ne más gondolja őket éretlennek vagy érettnek, hanem a gyereket ismerő, érte felelősséget tartozó felnőtt erősítse a kamasz önrendelkezését, szuverenitását, befolyásolhatalanságát, annak megítélését, hogy ő érett-e már a próbálkozáshoz vagy rendszeres nemi élethez.

     Bennem is összerándul valami, ha a gyerekeim közelgő nemi életére gondolok (akkor leszek végképp öreg), féltem őket, de ezzel dolgozom, megnézem az érzést közelről, és a hülye, belénk nevelt tabut, a képmutató tiltást asszem, képes vagyok lehántani erről az egészről.

     A fiam (13,5), ahogy testről-szexről beszél és kérdez (akár a homoszexualitásról, akár arról, hogy látja ő, ki kövér, ki sovány, de nem ítél, nem csúfol senkit emiatt, akár a szex és az érzelmek, szex és a házasság, hűtlenség kérdéséről), nagyon árnyalt, intelligens, megnyugtató.

     JA, és szerintem kurva sok mindenről sose tudunk meg semmit, tele van pici és nagyobb titkokkal a gyerekélet, így van ez, és jobb is így. Valahogy mindenki túléli, csak az erőszakkal eltiltottak, lázadók sérülnek igazán. Még egy kamaszkori terhesség/abortusz sem akkora trauma, mint az erőszakos moralizálás, tiltás, rettegés.

     KedvelésKedvelik 1 személy

     Hozzászólás ↓

     • Én idén leszek 35 éves és amikor kamasz voltam teljesen általános volt 15-16 évesen az aktív szexuális élet. Mindez az úribudán. Volt, aki simán hazavihette a pasiját, volt, aki nem, de ez akadályt nem jelentett, max. sok hazugságot.

       A kamaszkori szerelem is tud traumatizálni, nekem volt dolgom ezzel, korombeli sráccal nagy szerelem, ami néhány évre taccsra tette az önértékelésemet. Jó lett volna, ha meg tudom beszélni valakivel, de anyukámmal nem mertem. Pedig az én szüleim nagyon liberálisak, valószínűleg mondhattam volna, de valahogy nem mertem őszinte lenni, azt akartam, hogy tartsanak kislánynak, pedig már régen nem voltam az.

       Most, három lánnyal, arra trenírozom magam, hogy bármit lehet, drogot, alkoholt, szexet, csak tudjak róla, mert akkor tudok segíteni, ha baj van. (Őszintén szólva, innen, felnőtt szemmel nézve, csodával határos, hogy túléltem a kamaszkoromat és a szüleim a felét sem tudják annak, amit műveltem. Úgy, hogy én egy jó tanuló, jó családból származó, budai úrilány vagyok.)

       KedvelésKedvelés

     • “Őszintén szólva, innen, felnőtt szemmel nézve, csodával határos, hogy túléltem a kamaszkoromat és a szüleim a felét sem tudják annak, amit műveltem. Úgy, hogy én egy jó tanuló, jó családból származó, budai úrilány vagyok.” – ezzel sztem nagyon sokan így vagyunk :), legfeljebb nem budai úrilányok, de az érzés ugyanez.
       azt szoktam mondani, hogy a gyerekeim, ha csak a felét követik el a hülyeségeimnek, már bőven elég. pedig egyébként jó gyerek voltam (nem balhés, nem rosszindulatú, nem könnyen befolyásolható).
       de egyébként tök jó, amit írsz. én is arra gyúrok, hogy soha ne tartsanak tőlem vagy az ítéletemtől, és hogy érezzék úgy, hogy mindent elmondhatnak nekem.

       KedvelésKedvelés

     • Nekem erre sajnos nincs mintám. A szüleim tényleg alapvetően liberálisan neveltek és mégsem mertem őszinte lenni. Nem attól féltem, hogy megbüntetnek, hanem az ítéletüktől, azt hiszem.

       Szülőnek lenni a legnagyobb szívás a világon 😀

       KedvelésKedvelés

     • Felénk meg az a mondás járja, hogy szülőnek lenni a legdurvább extrémsport.

       KedvelésKedvelés

     • Tök érdekes, nekem, lázadó alkattal, igazi szülői figyelem nélkül sem igen voltak viselt dolgaim. Nem volt para, hogy terhes vagyok-e, két izé-ma-már-nem-csinálnám szexuális próbálkozásom volt, 20,5 éves koromban, két hónapos kapcsolatban volt az első eksön, kb. háromszor rúgtam be, nem egyensúlyoztam a Citadella korlátján, lógásként könyvesboltban ültem meg biliárdoztam egy lánnyal stb. Hiába festettem a szemem, nem voltam szép, nem éreztem magam biztonságban. De én utólag sem érzem, hogy az védett meg, hogy nem számítottam szépnek, nőiesnek. Az inkább trauma volt: nem fogadnak el, nem szeretnek, nem számítok, nincs szerelem, másoknak miért van. Az eszem, az éber agyam, az egyéniségem, szép reményeim, OKTV helyezésem budai értelmiségi (de nem úri) státussal is unatkozó kínlódásra, magányra, (klinikai értelemben is) generalizált szorongásra és karvagdosásra volt elég. Húsz évbe telt ledolgozni.

       KedvelésKedvelés

     • Érdekes, én pont úgy érzem, hogy a csúnyaságom és az, hogy nem kellettem senkinek, védett meg attól, hogy például kamaszkorban öngyilkosságot kövessek el. Amennyire beteg, szorongó és instabil személyiség vagyok – és akkor még inkább az voltam – ha akkor, tizenévesen csapatostul érdeklődtek volna utánam a fiúk, tuti, hogy belementem volna dolgokba, csak azért, hogy valaki szeressen és figyeljen rám. A legveszélyesebb üzem ez, mert az ilyen lányokat általában kihasználják és jól átvágják – barátnőim, ismerőseim közt sokan jártak így – ami megint csak trauma, és én tudom, hogy akkor nem éltem volna túl.

       Jobb volt, hogy már egyetemista voltam, amikor lett érdeklődés az irányomban, de akkor már volt annyi eszem, hogy szelektáljak, és hallottam, végignéztem a baráti körömben annyi horrortörténetet, hogy tudjam, kik azok az alapvető típusok, akiket kerülni kell.

       EZ most olyan megúszós történetnek tűnik, de én soha nem voltam belemenős típus, az én személyiségemmel túl kockázatosnak érzem az ilyesmit.

       KedvelésKedvelés

     • Te nem vagy csúnya. Szerintem nem a szépség a kulcs itt, nekem valószínűleg, ha már így elemzem, az érzékeny, rebbenő természetem, furcsaságaim, szorongásom és intellektusom tartották távol a sztereotipikusan rajongó fiúkat. Szerintem az önbizalommal szuverénül megélt szépség nem tesz áldozattá. mivel sokszor veleszületett a szépség, a legjobb, ha a lányaink autonómiáját, józan eszét erősítjük, és bízunk bennük.

       KedvelésKedvelés

     • Igen, az önbizalom és a szuverenitás az lenne itt a kulcs, ami nekem nem volt – tehát nem a szépség tett volna áldozattá, hanem az önbizalomhiány és a szorongó természet, a beteg lelki alkat.

       KedvelésKedvelés

     • De Ari, az nem lehet, hogy ha szebb vagy annal ami vagy, akkor a szemelyiseged is mas, tobb az onbizalmad. A szepsegtudat valahol, valamelyest vedi is az emberlanyat, nem?

       KedvelésKedvelés

     • Lucerna, szerint itt nem elsősorban a külsőről van szó, hanem arról, hogy nősz fel, mennyire foglalkoznak veled, mennyire bátorító a közeged, mennyire szeretnek, kíváncsiak rád, hallgatnak meg. Szerintem én a neveltetésemmel, a közegemmel, amiben felnőttem, és a veleszületetten érzékeny személyiségemmel akkor is egy érzelmi nyomorék lettem volna, ha maga vagyok a világszép nádszálkisasszony.

       KedvelésKedvelés

     • Nekem annak idején teljesen természetes volt, hogy nálunk alszik az udvarlóm, vagy én nála. (Szintén budai úrilány 🙂 ) Ennek ellenére a szüzességemet 21 évesen ajándékoztam el, de persze addig is történtek dolgok. A lányoknál én is ugyanazt a szabályt alkalmaztam, mint annak idején jó szüleim nálam: mondd meg te, mikor akarsz hazajönni (vagy hogy hazajössz-e egyáltalán), de amit mondtál, azt kőbe vésve tartsd be. Úgy tűnik, működik a dolog.

       KedvelésKedvelés

   • Bár nem engem kérdeztél, nekem van egy 18 éves lányom.
     15 évesen lett egy komolynak tűnő kapcsolata, és eljött az az idő, amikor megkérdezte tőlünk a lányom, hogy nálunk aludhat-e a srác. Ekkor a lányom 16 múlt, a srác 17 múlt. A férjemmel néztünk, mint a luki nyúl, hogy most mit is kéne mondanunk. Aztán arra jutottunk, hogy ha erre nemet mondunk, ami meg akar történni, az úgyis meg fog történni, csak mondjuk esetleg egy olyan helyen, ami nem biztonságos. Azt is fontosnak tartottuk tisztázni, hogy ezt nem csak a srác szeretné, hanem a lányom is. Őszintén megbeszéltük a lányommal, hogy azonnal szól, ha olyan történik, amit nem szeretne. Tisztáztuk a fogamzásgátlást is.
     Aztán néhányszor ott aludt a fiú nálunk, a kapcsolat 3 évig tartott, szinte már családtagként kezeltük, majd a lányom szakított vele.
     Az éretlenséghez annyit mondanék, hogy valamikor el fogják ezt kezdeni úgyis, sokkal jobbnak gondolom, hogy mindezt viszonylagos biztonságban, otthon teszik.

     Jól csináltuk? Erre nem tudom a választ. Nekem az a fontos, hogy a lányom tudja, mindent megbeszélhet velünk őszintén. Az a fontos, hogy ne kelljen hazudoznia, ne keveredjen bele olyan helyzetekbe, amikbe nekem a tiltás miatt sikerült. Ne legyen az, hogy 18 évesen elmenekül egy bántalmazó kapcsolatba, csak azért, mert otthon nem fogadják el őt.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • Az őszinteség nálunk is fontos, és hála istennek, mindkét gyerekem fontos dolgokban mindig őszinte volt. A tiltás, főleg a szexualitástól való tiltás amúgy sem lenne eredményes, ezzel tisztában vagyunk, hiszen úgyis megtörténik, csak maximum egy tiltott zónában (én is voltam fiatal, engem is tiltottak, nem sok eredménnyel – sőt, az anyám inkább csak azt érte el, hogy nem mertem vele őszinte lenni később sem). Szerintem ha ilyen helyzet állna elő, én sem tiltanám, sőt inkább támogatnám a gyerekeket. Ez az egyetlen amit tehetnék, ha azt akarom, hogy a jó viszony megmaradjon a gyerek és közöttünk.

       KedvelésKedvelés

     • amúgy szerintem jól csináltátok. Ebben a helyzetben ez volt a lehető legjobb döntés. Én csak azon “csodálkozom”, hogy 15 évesekben ez eleve felmerülhet. Én 17 évesen kezdtem a szexuális életet, ma már tudom, hogy túl korai volt, éretlen voltam még hozzá. Mai ésszel nem sietnék – nem maradok le semmiről. 🙂

       KedvelésKedvelés

     • Eltelt azóta vagy húsz év. A mi fiatalságunk nem lesz példa, se viszonyítási pont, ma ma van, mindennél erősebben, és ezek azt se tudják, ki Antall József meg a tévémaci. Nekik retró a melba kocka.

       KedvelésKedvelés

     • “mint a luki nyúl” jaj, erről most eszembe jutott saját magam. A már hírhedten vaskalapos apám, aki a szintén ‘kifogástalan erkölcsű és nézetű’ anyámmal együtt ugyanígy néztek, körülbelül 5 másodperc leforgása alatt invitálták meg a ‘lovagot’ a vendégszobába.

       KedvelésKedvelés

     • szerintem jól csináltátok! jó volt olvasni.

       KedvelésKedvelés

   • Olyan lélekmelengető, ahogy ezeket itt leírjátok. Annyira hasonlóan érzem és gondolom én is. Jómagam huszonkét évesen költöztem össze akkori barátommal (mostani férjemmel), a dolgot hétpecsétes titokként kezelték a szüleim a tágabb család előtt, amíg csak lehetett. Engem leültettek a konyhaszékre és közölték velem, hogy akkor én ezzel férjhez is mentem, csakhogy tudjak róla. Aztán hazamentünk, hogy háborgó szüleimmel szemben ketten állva enyhítsük az indulatokat. (Korábban is járt nálunk, de az akkor más helyzet volt.) Otthon külön ágyban kellett aludnunk. Mindezt úgy, hogy a szüleim semmilyen vallást nem gyakorolnak, nem egy falujuk határát soha el nem hagyott vakparasztok, nekem soha, semmilyen balhém nem volt, sem fiúkkal, sem egyébbel kapcsolatos, a hazavitt fiú pedig minden szempontból hozta az általuk “elvárt normákat” is.
     Nem kis terhet jelentettek nekem az ilyen és ehhez hasonló húzásaik 😦
     Végül hét év után házasodtunk össze, mert akkor éreztük elérkezettnek az időt. A család sokkal hamarabb férjhez adott volna 🙂

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • majdmegnovok vagyok, csak itt osszekavarodtam

       KedvelésKedvelés

     • Javítottam.

       KedvelésKedvelés

   • Mikor a legkisebb fiunktól nagyon okos nagyanyja megkérdezte: aztán szexőtők-é, Bence visszaválaszolt: de Mama még csak 15 évesek vagyunk PONT.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

2. A minap hallottam, hogy van olyan suli ahol a kiccsajok csak osszefogott hajjal jelenhetnek meg, mondvan, hogy ha kiengedett hajjal uldogelnek, akkor folyton azt birizgaljak, tekergetik es nem az orara figyelnek. Baratnommel beszelgetve felmerult, hogy nem lenne jobb erdekes orakat adni, hogy a gyerek azert figyeljen oda, nem pedig haritani a hosszu hajra. Ki talalta ezt vajon ki es a szulok miert nem ellenzik. Meg en is jarhattam kibontott hajjal suliba anno, pedig akkor meg divat volt a kormos. Szoval akad ilyen extrem suli is.
   Amugy en sokat gondolkoztam azon miert is nehez elfogadnom egy 6-7 ev koruli kislany sminkeleset es arra jutottam, hogy egyetlen berogzult szemszogbol latom ezt a jelenseget. De ha visszaemlekszem 7-8 eves onmagamra, akkor ez a vilag (ami azota sokat valtozott, igen ) nagyon furcsa, idegen volt nekem. Anyam soha sem sminkelt (termeszetes szepseg 🙂 ) ellenben nehany tanitoneni igen, festett arc, haj, voros kormok. En feltem toluk, foleg a voros kormutol (aki egyszer nagyon durvan megszegyenitett es pellengerre allitott) es bizonytalan voltam, mert nem tudtam kik ok valojaban. Ez most nem belemagyarazas. Persze feltem a naturalis kormososztogatotol is. Na, nem akarom bagatellizalni a temat….csak ujra tervezes van…amihez tobb gyermekes anyuka baratnommel valo beszelgets is sokban hozzajarul.

   KedvelésKedvelés

   Hozzászólás ↓

3. Szerintem a gyerekek teljesen természetesen próbálgatják a külsejükkel kapcsolatban (is) a különböző dolgokat. Többet-kevesebbet, korábban-későbben. (Én például még mostanában is.)
   A visszajelzéseinkből aztán levonják a tanulságot. Jó esetben fejlődik az ízlésük és egyszer megtalálják a saját stílusukat, rossz esetben a tapasztalat az, hogy az iskola=nyilvános megszégyenítés.

   Én ugyan lemosatnám nemlétező kislányommal reggel a szemfestéket, hogy a suliban ne legyen baja, de létező fiaimnak simán engedem, hogy kipróbálják a dobozomban lévő cuccokat.
   Az én szememben a smink csak egy ugyanolyan eszköz, mint az internet.

   KedvelésKedvelés

   Hozzászólás ↓

4. az én most tizenkétévesem festi a körmét, videókat néz hozzá, zsebpénzéből ecseteket, díszítőket, lakkokat vesz magának. kb. nyolcévesen kezdte érdekelni, biztos, hogy az én hatásomra, akkoriban sokat festettem a körmöm, szerettem a szép színeket. (ma is szeretném, de a munkám miatt nem tudom 🙂 ) eleinte ő kért meg, hogy fessem ki neki, egyszer el is engedtem egy szép kislánykék színben az iskolába. én a magam szemszögéből, nem találtam kivetnivalót benne.
   mikor érte mentem, láttam, hogy le van kaparva a lakk, kérdeztem mi történt. nehezen, de elmondta, hogy tanárnéni nem engedi, később pedig, hogy főleg a lány osztálytársai cikizték ki miatta.
   azóta is festi a körmét, de iskolába nem megy be úgy. én nem tiltom, mert ez nála nem arról szól, hogy szexualizálja magát, hanem arról, hogy keresi. még egyszer sem festett tűzvöröset (mert az nem az ő színe, csak azért), de dalmatásat, vagy csíkosat vagy halloweenre sikolyálarcosat már igen.
   ha más indíttatásból érdekelné ennyire a lakkozás (szexuálisra gondolok éppen), akkor másképp állnék hozzá én is, biztos, hogy megijednék (na jó, összeszrnám magam :D), hogy mi van?
   igyekszem figyelni és megtartani a kapcsolatunkat (csak zárójelben, megizzaszt rendesen, azért nem ennyire idillikus)

   KedvelésKedvelés

   Hozzászólás ↓

5. Ezeken én is szoktam morfondírozni.

   Réges-régen, amikor még én voltam középiskolás (80-as évek), velünk lemosatták a sminket, a körömlakkot. A barátnőm iskolájában tanévkezdéskor balhé lett abból, hogy a lányok haja különféle színekben pompázott, aztán az osztályfőnök előírta nekik, hogy holnapra mindenki lesz szíves visszafesteni a haját barnára. Asszem a mi korosztályunk ezen szocializálódott, és nagyon nehéz kilépni a berögződésekből.

   De nem lehetetlen. A férjem fia 16 évesen kakastaréjos fejjel, vasalt bakancsban, piros cipőfűzővel, szakadt, lelógó farmerban járkált. Amikor először megjelent így, a férjem majdnem beszólt neki, de én visszagondoltam a saját kamaszkoromra, az alföldi papucsra, szimatszatyorra, és a többi hasonló hülyeségre, ami akkoriban volt – elmondtam a férjemnek is, jót röhögtünk, majd ráhagytuk a gyerekre a kinézetét. Néhány év alatt kinőtte, ma már “normálisan” néz ki.
   A lányommal is úgy vagyok, hogy ráhagyom. Ő nem akar “nőcisen” kinézni, sokáig még a haja is rövid volt nagyon. Ha kérné, hagytam volna, hogy sminkelje magát. Ha kérte volna, akár kisiskolásként is. Annyit mondanék ki, hogy először próbálja ki otthon, bírja-e, nézzük meg, hogy néz ki pár óra után – esetleg elmaszatolódik, csíp, hogyan lehet lemosni könnyen.

   Nem követtem végig a tegnapi posztot, illetve az említett blogba is csak most olvastam bele, de arra biztosan ugranék, ha a gyerekemet a tanítónéni ilyen módon megszégyenítené az iskolában. Ilyenkor csak arra tudok gondolni, hogy vajon mit reagálna rá, ha az ő kislányával történt volna az eset.

   KedvelésKedvelés

   Hozzászólás ↓

   • Kakastarejom nekem is volt nyolcadikban. Par baratnommel levagtuk a fejunktetejen a tobbi hosszan logott le. Volt akkoriban zold es kek festek amivel befestettuk a tarejt, par nap alatt lekopott. Anyam elalelt (enyhen szolva) apamat nem zavarta es az ofo is csak annyi megjegyzest tett, hogy az eredeti hajzat csinosabb volt. Gyorsan kinottuk a ‘giccses “punk” korszakot, a ruhank telleaggatva mindenfele jelvenyekkel, ha most nezem a regi fotokat, hat tok vicces.
     tizenot evesev huztam ki a szemem cerkaval eloszor es nem sikerult maradektalanul eltavolitani, kimentem anyam ele az allomasra, akinek persze sas szemei voltak es amikor eszrevette jol megcibalta a hajam masok elott, sot lekurvazott. Eleg durva volt, nem lehet elfelejteni. mindent tagad utolag, de van ra tanu, aki mogottunk setalt akkor es 30 evvel kesobb arulta el nekem, hogy ot akkor sokkolta anyam viselkedes es nagyon sajnalt engem, hogy micsoda egy csaladban kell elnem.
     Mondjuk en lazado voltam az teny es utaltam anyam autoriter, hatalmaskodo, parancsolgato magatartasat o meg engem amiert lazadok. huszonot eves koromban sorra vettem anyam viselt dolgait es masszivan utalatam, sot megvetettem ot vagy fel evig. Aztan valahogy nagyjabol helyukre kerultek a dolgok, mert egyreszt ilyen is volt de az ellenkezoje is. Na, a kovetkezetesseg tenyleg nem foghato ra.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • Engem apám alázott meg és kurvázott le a 12,5 évesen az otthon, fürdőszobában kipróbált bejegyzésbeli pávakék Revlon szemhéjpúder miatt. Tőle tudom a századfordulós, ám a 90-es években alkalmazott elvet, hogy egy igazi asszony csak a nászéjszakáján bontja ki a haját, mert az szexuális felhívás.

       Csupa egészséges szexualitású, örömelvű, rám figyelő ember tiltott, moralizált fölöttem, mondhatnám.

       Anyám meg izzította a bátyáimat, amíg szépen odajöttek a húszéves húgukhoz, és mindketten ugyanazokkal a szavakkal: túl erős ez a szemceruza, nem jó így. Az unokatesóm ugyanilyen nyomásra hosszan lelkesített, hogy le kell fogynom, járjak úszni. Utólag állt össze a kép. Az ilyenek miatt sem járok családi találkozókra inkább: a manipulatív, hátam mögötti, nem egyenes, dolgokat nevén nem nevező kommunikáció miatt.

       Azt bírom, hogy kaphatók erre. Erre az ellenem való összejátszásra, mindig. Ha mondjuk költözünk, és kibérlünk egy óradíjas buszt, amit a bátyám vezet, és én töltött paprikát főzök a fizikai munkásoknak, akkor nincs az az isten, hogy anyám ne variálja a hátam mögött, hogy a tesómék (de csak ők) ugorjanak be hozzá ebédelni. Lakoma lett belőle. A tesóm ebben partner volt, ezt nekem nem mondták el, direkt sunnyogtak, hogy mikor érnek a régi lakásból ide. Öt óráig ettek, nekem ketyegett a busz, és itt álltam az előre megbeszélt töltött paprikás kondérral. Nehéz ezt úgy értelmezni, hogy nem ellenem van. Egyszerűen kihagynak mindenből, hátam mögött szerveznek (ne tudjam meg, hogy síelni mennek, pl., mert tök ciki, hogy velem nem akarnak /nem mennék/), megbeszélnek maguk közt, semmit nem segítenek a férjem halála óta, nem is beszélünk, aztán elvárják, hogy menjek a családi ünnepekre, és megsértődnek, hogy nem.

       KedvelésKedvelés

     • Ismerős momentumok. Anyám: mégiscsak a családod.

       KedvelésKedvelés

     • Megiscsak az Apad!
       Es a masik erv: En az anyad vagyok! es ez mar felhatalmazas, hogy neki jogai vannak velem kapcsolataban, de nekem csak kotelessegeim o fele.
       Anyam kifejezetten az a szulo, aki tulajdonanak tekinti a gyereket. Latszolag alakult az evek folyaman (kitarto nevelesemnek hala), de mindig kibujik szog a zsakbol.
       O is szeret osszejatszani, plane mindig arra panaszkodni aki epp nincs jelen.

       KedvelésKedvelés

     • fúúúúú….

       KedvelésKedvelés

     • Szomorú.

       KedvelésKedvelés

     • Anna mesélte, hogy Őt az anyja tolta le, nagyon durván, valami sminkelésért. Én azt mondom igenis meg kell tanulnia egy gyereknek mi tartozik bele a szépségápolásba. Egy lányt meg kell tanítani sminkelni, körmöt lakkozni, szemet festeni. Akkor tudni fogja használni ezeket az eszközöket. Mint ahogy egy fiút is a borotválkozásra, hónaljszőrtelenítésre, arclemosásra.

       KedvelésKedvelés

   • babos kendő, szimat szatyor, alföldi papucs, Trapper farmer, Omega, Piramis, LGT, Beatrice… bizony bizony… ! 🙂

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • Így utólag visszanézve azért ezek eléggé viccesek, ugye? 🙂
       Akkoriban talán a 7 éveseknek is volt alföldi papucsuk, vagy babos kendőjük.
       Most meg a gyerekek sminkelnek, vagy combig érő csizmában járnak suliba.
       Szerintem ezeknek a dolgoknak hasonló az analógiájuk.

       KedvelésKedvelés

     • A hippidivat bővebb volt, a papucs leszarós-vagány-igénytelen, ma tényleg elképesztő a testhez álló ruha egyeduralkodó volta, a formák láttatása, meg amit ez üzen. Pl. akinek formátlan a segge, vagy lóg a melle, vagy nagyobb a hasa, az rábaszott, nem vehet fel ilyeneket, vagy látszani és ítéltetni fog az adott testrész. Mondjuk reagál erre is a divat: push up leggings, extra sztreccs, nem értettem, mitől olyan vékony a combjuk meg kerek a seggük a “jó” nőknek. Meg a push up melltartó. Valójában én is életminőség-javulásnak élem meg, hogy hordhatok rövidnadrágot vagy feszes gatyót. És megnéznek, nagyon is. Be is szereztem sortot, bevetettem a túl bő nadrágból. És már látom a fat skinny jelenséget, hogy vékonyak ugyan, de nem edzettek. Az izom formája, pl. combfeszítő a segg alatt, az nagyon szép tud lenni.

       KedvelésKedvelés

     • Hát ez csak elv, hogy aki kövér, nem vehet fel ilyeneket, mert ennek ellenére felveszik. Az osztályomban a lányok 60-70%-a túlsúlyos, és van köztük már most súlyosan elhízott is. Tipikus dolog egyébként, szegény családokból valók, vidékiek, sportolásra nincs lehetőség, a kertben, szőlőben, teleken már nem végeznek fizikai munkát, maximum a nagyszülők, kaja meg főleg szénhidrát jut, mert az az olcsó: krumpli, kenyér, fehér pékáru, tészta. Szóval vannak lógó hasak, formátlan, óriási fenekek, vastag mosónő-karok, rengő combok, én néha kétségbeesek az állapotukon, és sajnálom szegényeket, mert rosszabb karban vannak 16 évesen, mint én a legvacakabb állapotomban. A heti öt tesi úgy látszik, lófüttyöt sem ér, a szülőknek meg hiába magyarázok az egészséges táplálkozásról, ha egyszer nincs rá pénz és nem is azt szokták meg.

       Ennek ellenére úgy tűnik, mindez nem zavarja őket, és simán hordanak szűk leggingszt rövid pólóval, csöcskidobós felsőt, feszes topokat és jól érzik magukat benne. Igaz az is, hogy nálunk senki nem bánt senkit és se a tanár, se az osztálytárs nem szól be azért, hogy ki mit visel.

       KedvelésKedvelés

     • Az is változékony kulturális kód ám, hogy mit tartunk elrejtendően vastag vagy formátlan testrésznek. Nyilván van szinte minden kamaszlányban mellhangsúlyozási és sorthordási igény, és ha a többség túlsúlyos, akkor nem is lóg ki vele. Csak ott ciki, ahol általában vékonyabbak.

       Nekem vastag a lábam (így, felére vékonyodottan is), ám simult a bőre és izmos, én ezért hordok rövidgatyót egyes helyekre, némi optikai korrekcióval (színek, cipő, felső).

       KedvelésKedvelés

     • En a combjaimat nem tudtam sosem elfogadni ugy ahogy vannak. Tok izmos a labam, de ott az a kurva zsirreteg es amikor 46 kilo voltam es ehhez kepest szocskelabu, futottam mindennap, heti ket torna, akkor is volt egy kis zsirreteg az izom folott. Anyai orokseg ez, attol tartok. Sok energia rendbe rakni es aztan tartani is. Bar ez most mar az egesz testemre ervenyes.

       KedvelésKedvelés

     • A pushup melltartot annyirra ruhellem, marmint, hogy olyan egyeduralkodo ovlt egy idoben. Van belole jo nehany, mert volt ido amikor mast szinte nem is lehetett talalni, mondjuk szepek es viselem is oket alkalomadtan, de a simat preferalom. leggingsem nincs mintahogy szep labaim sem, egyelore.

       KedvelésKedvelés

     • Én most rámentem a szándékosan leszorított kis mellre. Mert ne lobogjon (azzal a sebbel-lobbal életmóddal, amit élek), viszont ha már nem nagy, üsse kő, akkor legyen kicsi (mint a Romeo és Júlia letekerős jelenetében). Lehetett volna kitömöm-a-melltartóm korszak is.

       KedvelésKedvelés

     • Jaj, az amikor a push foltolja a mellet es az enyhen reng vagy rezeg mint valami zsele..vicces, de utalom, olyan matronas. Nekem kis melleim voltak (amugy most is, csak a korabbihoz viszonyitva nem az annyira) nem szeretem ezt a mostani meretet, mert azert ramfer a melltarto, foleg a ha ulok, de en nagyon szeretem amelltarto nelkuli eletet. tiz evvel ezelottig nem is viseltem, csak alakalmakra, ha a ruha megkivanta. Most sem viselek itthon.

       KedvelésKedvelés

     • Alfoldi papucsom nekem volt eloszor a suliban. Mindenki csufolt miatta, nyari szunet utan abban jott mindenki.

       KedvelésKedvelés

6. Szerintem nagyban relativ az, hogy mi a fal (wedon’tneedno), mifele elnyomo, beszukito normak ellen lazad Robin Williams, satobbi. Ha egy kozossegben a falat elsosorban a nokkel szembeni eroszakot es elnyomast, a noket targyiasito es mar gyerekkent szexualizalo normat es viselkedest jelenti a fal, akkor azzal szemben lazad egy onazonos pedagogus. Izlesem es karakterem es elveim szerint nem igy, de lazad. Es azt is el tudom kepzelni, hogy annak az ertekrendnek, amit kozvetit, egy ponton eleme lesz a smink – ahogy irtad is: milyen smink? hogyan? mennyire? -, a szepseg, a szepsegipar helyenek es szerepenek kritikus es kovetkezetes, sokoldalu megpiszkalasa. Mint pedagogus megmutatnam mondjuk az osztalynak a Tree Change Dolls oldalat, es megbeszelnenk az ott kepviselt esztetikat, onerteket, tiszteletet, uzenetet, tarsadalmi helyzetet, okologiai uzeneteket, stb. Robin Williams is diktator volt, es tiltott, megbelyegzett valamit. Ezzel kezdte. Es ebbol szarmazott a tragedia is. Nem az elnyomo rendszer miatt lett a filmben ongyilkos az a gyerek, hanem azert, mert a tanara a legrosszabb modon, eretlen ertekrendet atnyomva nyult hatalmi helyzetebol az elnyomas-lazadas a kerdesehez. Nem jo modszer az ilyen besuritett, hegyibeszed-jellegu, egy diak ellen iranyulo, az egesz kerdesbol egyetlen elemet kiragado eljaras, de nem jo az sem, ha azt hisszuk, a szulovel valo (boritekoltan eredmenytelen) eszmecsere levesz a vallunkrol minden pedagogusi, felnotti felelosseget. Hazugsag azt allitani, hogy abban a kozegben, ahol Gumi tanit, a smink az onkifejezes es a szepsegapolas epito, artatlan, a gyermeki fejlodes egy torvenyszeru allomasat kepezo, a globalis esztetika egyik marginalis eszkoze. Tudjuk jol, hogy nagyon messze nem az. Helyi normak vannak, es amit Gumi leirt, abbol boven kiderul, hogy az ottani vastagon lenyomo es noellenes, es nagyjabol az egyetlen hely, ahol lehet mas az ertekrend, az az iskola. A kerdes lenyege szamomra inkabba az, hogy ezzel mit kezdunk, ott, konkretan, helyben, es messze nem az, hogy smink vagy nem smink, sminkeles szabadsdaga, blabla. Ez az iskola nem egy neutralis, a gyermeki fejlodest szabadon modellezo lombik, es az a pedagogus, aki ott megis lombik-modon jar el, az alkalmatlan a feladatara. Ahhoz, hogy a gyermek onrendelkezo leny lehessen, elobb mindenkeppen ki kell ot mozditani egy eleve alarendelt szerepbol. Naivsag azt gondolni, hogy ezt altalanos eszmek alapjan el lehet erni; Nem a nullarol indulnak ezek a kislanyok. Tevedesnek tartom azt a vadat, h Gumi vem vallalja a pedagogusi szerepbol automatikusan es torvenyszeruen ra harulo felelosseget. Azt gondolom, h Gumi meg igy, hibazva is elorebb jar abban, h felismerte a helyzetet es benne a felelosseget, csak rosszul, rossz modszerrel reagalt ra. Jobban orulnek neki, ha a vita akorul folyna, hogy milyen normakat hagyunk letezni akar szemhunyassal es naiv idealizmusbol, etikus-e eleve halott eszkozoket alkalmaznunk ezekkel szemben, mi kulonbozteti meg a helyi valosagot az elkepzelt tarsadalmi idealtol, es hogyan kozelithetjuk az egyiket okosan es tudatosan a masikhoz peldaul a pedagogusi munka keretein belul. Nem ugy altalaban, hanem ott, a pokolnak abban a konkret kis bugyraban. Hogyan gondolhatjuk egy percig is, hogy abbol az iskolabol barmelyik kislany sminkelesi kiserleteit, annak jelenteset es szerepet osszevethetjuk kozeposztalybeli, ertelmisegi csaladok kislanyainak sminkelesi jatekaival, vagy a sajat, felnott szepsegapolasi szokasainkkal? Kinek a normai melle allunk valojaban, amikor ezt tesszuk?

   KedvelésKedvelés

   Hozzászólás ↓

   • A hatalmi (pedagógus, felnőtt, képzett, előnyös státusú) helyzetből való lázadás, az hogy néz ki?

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • Miert, szerinted, aki a falat es a holt koltoket idezed, hogy nezzen ki?

       KedvelésKedvelés

     • Nem lázadás. Csak elnyomott lázad, definíció szerint.

       KedvelésKedvelés

   • “Hazugsag azt allitani, hogy abban a kozegben, ahol Gumi tanit, a smink az onkifejezes es a szepsegapolas epito, artatlan, a gyermeki fejlodes egy torvenyszeru allomasat kepezo, a globalis esztetika egyik marginalis eszkoze.”

     Nem is állítottam. Azt állítottam, hogy a kislány így látja magát szépnek, azt állítottam, hogy nem tudod ezt szabályként megfogalmazni, és ezért tök önkényes lehet (vagyis: ha profi vagy, és nem visszaélős, akkor baszhatod, nincs jogod beavatkozni és kész), azt állítottam, hogy a testdekorálás és annak szexuális jellege relatív és változékony. Meg azt, hogy nem a szemfesték traumatizál (hanem az elnyomás, vagy épp a tantermi megszégyenítés). Az említett posztból amúgy nem derült ki, miféle iskola és közeg ez.

     Én állítom, hogy a gyermeki fejlődés törvényszerű és (önmagában) ártatlan eszköze. És az önkifejezés és önrendelkezés fogalmain jó volna elgondolkodni.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • “Azt állítottam, hogy ő így látja magát szépnek, azt állítottam, hogy nem tudod ezt szabályként megfogalmazni, és ezért tök önkényes lehet (vagyis: ha profi vagy, és nem visszaélős, akkor baszhatod, nincs jogod beavatkozni és kész), azt állítottam, hogy a testdekorálás és annak szexuális jellege relatív és változékony. Meg azt, hogy nem a szemfesték traumatizál (hanem az elnyomás, vagy épp a tantermi megszégyenítés). ”
       A kovetkezok a kerdeseim napok ota.
       Szepnak latja magat igy egyaltalan vagy mas volt a motivacio, hasonlitani akar? Miert latja igy magat szepnek? Milyen kozegben? Es miert ettol latja magat szepnek abban a kozegben?
       Hogy festodott ki ez a lany? O kerte? Kitol? Vagy felajanlottak neki? Miert?
       Honnan tudjuk, hogy egyfele lehet az elnyomas ebben a tortenetben?

       KedvelésKedvelés

     • Ugyanez bárkitől (7 éves, felnőtt, előnyös helyzetű) megkérdezhető. Én pl. miért hosszabbíttattam szempillát (azon kívül, hogy felajánlotta a barátnő)? Nekem egyre inkább olyan, mint ha ettől a kislánytól azért akarnák megtagadni a szemceruzát, mert ő hátrányos helyzetű. Ő veszélyben van, neki nem szabad, nekünk szabad.

       Nem fontos a szépség? Utazás (de nem Svájcba!), könyvek? Micsoda cinizmus és nem értés ez? Ha Gumi célt ér a pedagógiájával, akkor ezek a lányok pár év múlva majd festetlen szemmel, nem annyira arany ruhákban, közegük női által furcsállva lesznek ugyanannak az áldozatai. Nekem ez a “ma festi a szemét, holnap meg viszik is Svájcba” amúgy is nagyon bűzlik, ilyen eltolás van benne, a különbözés hangsúlyozása, meg rémüldözés-igény. Hogy náluk ez mindennapos, a mi lányainkkal viszont nem történhet meg.

       KedvelésKedvelés

     • Hogy neked mi buzlik, az nem merce semmire. A merce a konkretum, ami van, a helyzet valosaga, es a Gumi posztjabol, de ha abbol esetleg elegge nem is, a hozzaszolasokbol _boven_ kiderult, milyen kozegben tanit, es ne tegyunk ugy, mint ha a szociologia nem letezne. A te kozeged meg sem kozeliti az ovet, a te sorsod, es nokent meg igy is korlatozott lehetosegeid azok lehetosegeit, akik elott – es ezt Gumi szerencsere jol latja – konkretan kikovezett ut van Svajcig, vagy ha nem is, az elnyomas egyeb, hetkoznapi formajaig. Kik vagyunk mi, hogy errol uriasan ne vegyunk tudomast?

       Mas: se a multja, se az admin eljarasai, se a stilusa, se a szemelyisege nem relevans itt, hacsak szemelyeskedesbol nem, azt meg minek.

       KedvelésKedvelés

     • “Hogy neked mi buzlik, az nem merce semmire” Nem mérce, viszont minden egyes kritikai írásom kiindulópontja ezen a blogon. Intuitíve írok.

       Mivel a kommentelők uszulnak és sztereotipizálnak, a maguk önképe csiszolása érdekében, Gumi meg elég érdekesen elemez többféle, általam is ismert jelenséget, valamint fogalma nincs a liberális alapokról, nem annyira hagyatkoznék rájuk.

       “A te kozeged meg sem kozeliti az ovet”

       Ezt meg leszel szíves nem elemezni, mert szerintem fogalmad sincs, nem is lehet arról, hogy mennyi az annyi, és ennek te most bedőltél. Ez gerjesztve van. Neked van fogalmad abból, hogy ő a három gyereket mennyiből neveli, és én mennyiből? Mindenekelőtt, én egykeresőként, évek óta. Ilyen, amikor mások irigysége értelmes emberekbe is beszivárog, és ténnyé kövül. Mindketten szabadon választjuk meg a lakóhelyünket. Nekem nincs saját ingatlanom. Mindketten ugyanabban az ingyenes felsőoktatásban mentünk ugyanolyan lúzer szakokra. Mindketten dolgoztunk egyetemi éveink alatt. Én kijöttem egy szál pendelyben bántalmazó kapcsolatból, szerinted mennyi pénzem volt, hogy éltem akkor? Vád lett abból, hogy én nem nyavalygok, fel van róva az egyedi történetem, hogy létrehoztam tök egyedül valamit, ami bejött. Azok róják fel ezt nekem, akik húsz éve nem találják a helyüket, ellenben van idejük junk internetezni tíz órákat. És eközben én egy jövedelemből nevelek hármat (kettő egész hatot). Mindaz, ami oly előnyösnek tűnik az én sorsomban, kemény meló, attitűd és önismeret, nemdohányzás, nemautózás, 18 fokos lakás meg fogyasztóikosár-arány kérdése. Ez biztos fáj nekik. Mert ez azt jelenti, hogy nekem sem az ölembe hullott.

       És akkor számok. Magyarországon él valami 4 millió veszélyesen szegény. 800 ezer, 1 M cigány. Ha ezt összeveted a prostituáltak (hazai, svájci) becsült számával, akkor világos lehet, hogy az emberkereskedelem és szexuális áruvá válás durva és tömeges, de nem igaz, hogy kikövezett út vagy szokásos életsors.

       Nem személyeskedés annak szóvá tétele, hogy ellenem alapítottak új feminista teret, miután két évig itt rajongtak, és egy-kettő névtelenül zaklat hónapok óta (vö. Gizi Bé Tóth, vagy ki).

       “se a multja, se az admin eljarasai, se a stilusa, se a szemelyisege nem relevans itt” akkor az én (vélt) életszínvonalam, sportolásom stb-m sem, csakis az érveim.

       KedvelésKedvelés

     • Én a közegemmel amúgy tökéletesen tisztában vagyok, reflektálok is rá. Nem vagyok naiv, nem vagyok vak, de szerintem jogként mindenkinek ugyanaz jár, és nem szerencsés azt élezni, hogy ők aztán mennyire mások “szegények” (hanem bújtatott rasszizmus). És eddigi írásai alapján, a nagy “megmondom neked, mi hogy van, mert te még nem jöttél rá” szerint főleg nem Gumi az, aki ezeket a speciális problémákat összetetten látja és jól nyúl hozzájuk, mert ő ezeket bloggeri sikere érdekében használja és írja meg ilyenné. Nem hisz a másságban és a szuverenitásában, kommunikációs erőszak megy nagyrészt a Gumin.

       Te viszont beszívtad ezt a “neked bezzeg könnyű” hangulatot. A közeg felemlegetése érvként egy ilyen vitában bizalomromboló, ez után jön a pénztárcában kotorászás, és semmi értelme semmilyen érvnek. Tök csalódott vagyok most.

       KedvelésKedvelés

     • ” A te kozeged meg sem kozeliti az ovet, a te sorsod, es nokent meg igy is korlatozott lehetosegeid azok lehetosegeit, akik elott – es ezt Gumi szerencsere jol latja – konkretan kikovezett ut van Svajcig, vagy ha nem is, az elnyomas egyeb, hetkoznapi formajaig. ”

       Bocs, hogy belepofazok, de en az idezett reszt maskepp ertelmeztem. Eszerint Szllfa nem a te es gumi elet es anyagi korulmenyeit veti ossze, (melyikotoknek jobb vagy konnyebb) hanem annak (a gumi koruli kornyezet es azok eletlehetosegeit) es a te kornyezeted kozti kulonbsegre mutat ra.
       Ami ettol fuggetlenul nem tudom mire akad kilyukadni (sejtesem szerint arra, hogy egy mas minosegu elet birtokosa nem lehet eleg kompetens az ilyen jellegu problemak hiteles, pontos elemzesere, nem tudom, majd elmondja), de ez az erv eleg ertelmezhetetlen szamomra is, marmint a logikajat tekintve, 1. mert te nem is elemzeted ebbol a szemszogbol 2. ennyi erovel egyetlen kivulallo sem lehet eleg kompetens, meg az oket tanito tanar sem es a legtobben tudjak is meddig terjed a hozzaertesuk e tekintetben. (sajat ismeroseim kozt tobben tanitottak ilyen kornyezetben). Viszont nem latom azt, hogy egyfaja itelkezo-szemelyeskedo hangot szandekozott volna megutni.

       KedvelésKedvelés

     • Ja, ez pont a “rózsadombi szociológusok” hangulatkeltő banalitása.

       A közeg iskolázottságot, erőforrásokat, anyagi helyzetet, egészségi állapotot is jelent, meg persze infrastruktúrát. És körülöttem lett egy mítosz. Örömeimet és erőmet, hogy túlélek, felhasználják ellenem, mintha valami érdemtelen javadalmam lenne, azok, akik nagyon remélték, hogy én mint blogger eltűnök és szar lesz nekem.

       És aki megkérdezné, miért vagyok ilyen éles: azt látom, hogy egy-egy ilyen poszt után árnyalnak az üzeneten, tehát van eredmény. Kikerült a “nem szülünk és erre biztatjuk lányainkat is” rész is a petíciójukból, például.

       Meg aztán elegem is lett már, sok sunyi célzás meg szarkeverés meg névtelen izélés meg a tendenciózus és értelmetlen lelájkolgatás után (pl. hozzászólásom valahol: “Igen.” lelájk azonnal 4 db. ????).

       Személyeskedni viszont nem szoktam, a blogger motivációinak gyanítása és elemzése, a blog irányának és itteni előzményeinek bírálata sem az. A két blog viszonya és története azonban mindenestül a hírnévvel összefüggő, nyilvános kérdés. Engem nehéz helyzetbe hoz, őket meg védi, ha némaság van az ügyben. Minden nyilvános, amit itt említettem, csak nem mindenki rakja össze az egészet, meg úgy vannak vele jóindulatúan, hogy az is blog, ez is blog, sokan szeretik, feminista, de jó.

       Aki engem áskálódással és pláne irigységgel vádol, az gondoljon bele, hogy a csakazolvassa eléggé egyedülálló sikere nyomán az évek alatt több blog sarjadt ki, olyanoktól, akik aktív olvasók, kommentelők, és igen nívósak, némelyiket ajánlom is, íróikkal jóban vagyok, nincsen semmi konfliktus, nem is tűntek el, nem tömbösödtek és nem keltik rossz híremet.

       Tehát itt arról írok, amit mindenki tudhat. Ami nem nyilvános, azt tőlem a büdös életben nem fogjátok olvasni, célzásként se, hajszínt se, keresztnevet se, magánéleti részletet meg végképp nem.

       KedvelésKedvelés

     • Lucerna: arra gondoltam, hogy nagyon fontos szerepet jatszik a tortenetben a kozeg, ahol Gumi tanit, egyszeruen azert, mert egy specialis szocialis kornyezet, nem vetheto ossze atlagos iskolakkal. Vannak olyan tarsadalmi retegek, ahol a no sorsa egyenesen vezet a legsotetebb zsakutcakba; ahol egyreszt nem kap mintat masfele ertekrendekre, eletlehetosegekre, de kesobb ezekbol nem is lesz neki mas azon kivul, hogy betagozodik valami karikirozottan elnyomott, targyiasitott szerepbe, nagyon-nagyon koran. Ez letezik, nem erdemes rajta vitatkozni, de gondolom, aki ismer szociologiat, az nem is ketli. A sminkeles ennek az ertekrendnek eppen az egyik elso es leginkabb feltuno eleme. Gumi reszletezte, milyen szexualis viselkedeshez vezet ez alig nehany evvel kesobb, milyen szerepet kapnak a lanyok az iskolaban (is). Innen jon a masodik lenyeges pont, bar irtam ezt tobb helyen, nem tudom, mit olvastal belole vegul: persze, hogy szabad valasztast kell biztositani minden gyereknek ebben a kerdesben is, itt mar ervenyesulhetnek az altalanosan ervenyes eljarasmodok (tolerancia stb), de utkozben a pedagogusra is harul az a felelosseg, hogy valahogy, valamilyen eszkozzel kivegye a gyereket egy olyan szellemi- es ertekkozegbol, ahol a gyereknek csak valasztasi kenyszere van. Ha a pedagogus felismeri azt a helyzetet, hogy a gyerek tudtan kivul, de konkret, elore lathato kimenetelu mintat kovetve afele, hogy mint no lemondjon a valasztasi lehetosegerol, onrendelkezeserol, mit tehet a tanar, es hogyan tegye azt. Itt irtam azt is, h a modszerrel nem ertek egyet, de szeretnek hallani erre a problemara megoldasi javaslatokat.

       KedvelésKedvelés

     • Én nem a pedagógusról beszélek, meg a pedagógiájáról. Először is azért, mert a nagyon más cipőmből nem fogom megmondani, ha akarnám se, tudnám, hogy hogyan kell(ett) volna eljárni. Másodszor meg nekem nagyon nem világos, mi is történt tulajdonképpen. Tudja ezt valaki? Azt meg végképp nem tudni akkor, mi az, ami ebben inkriminálandó.
       Ehhez képest éppen az önkifejezés és az önrendelkezés fogalmakon pattogok. A szépségen, amivel meg semmi bajom, különösen, hogy annyira relatív, meg nem tudok agyalni, mert ez a történet nem erről szól a nagyon sok réteg alatt. Valódi önkifejezés-e az, ha gyakorlatilag nincs miből vagy nagyon korlátos a választás? Ennek a kislánynak feltehetően a szemceruzán kívül nem sok minden van felajánlva. (Ennyire még én is otthon vagyok.) A szemceruza közel sem a szépséget jelenti ebben a történetben. (A szemceruza csak ööö … az ún. felnőtteknek jelenti ezt és ezt bármelyik kislány is legyen az, szintén a felnőttől tanulja meg, azaz hogy ezt amazzal azonosítsa. Ez már egy következmény.) Előbbre való sztem ennél az, hogy ez a kislány ezt választja, mert ezt lehet, ennyit tesz ki a portfólió, erről tud, ennyit ismer. Lát ez a kislány mást, tud-e másról olyanról, ami miatt ő egy közösség – bármelyik is legyen az – be/elfogadott, netalántán elismert, valamirevaló etc. tagja lesz? Ott van-e a lehetőségek között a könyv, utazás, bármi?

       KedvelésKedvelés

     • Pontosan, teljesen egyetertek a szempontjaiddal, az osszes kerdeseddel es a hozzaallasoddal. Ha utananezel a Gumi blogjan, az derul ki, h a valasz ezekre az, h nincs, nincs alternativaja. Sem a jelenben nem lat mashol pozitiv peldat, de meg csak valami halvanyan elterot sem, es a jovoben sincsenek elotte valasztasi lehetosegek. A vilag, amiben o el, azt kepviseli, hogy a no targy, a ferfiak hasznalati, szexualis targya, es ezzel gyakorlatilag mar tizenevesen, meg mielott az iskolabol kikerulne, meg mielott megerne annyira, hogy o maga kerdeseket tehessen fel vagy donthessen onmagaval kapcsolatban, masvalakik mar reg eldontottek helyette az egesz eletet elore. Ezert gondolom azt, h meg mindig korrektebb pedagogiai hozzaallas valamilyen elfogadtahto, nem lehurrogo, nem poffeszkedo, nem megmondo (bar Guminal ez az eloadasmod nyilvanvaloan csak stiluseszkoz) stilusban es modon megteremteni szamara azt a semleges teret, ahol o tehet fel kerdeseket az eletevel kapcsolatban, ahelyett, hogy valami teves eszmei relativizmusbol kiindulva hagynank mar kisgyerekkent a biztos elnyomasba hajszoltatni.

       KedvelésKedvelés

     • “Ha utananezel a Gumi blogjan” illetve “Gumi blogjáról kiderül” — biztos, hogy el kell fogadnunk az ő helyzetértékelését? Amikor a német másodpilóta “persze férfi”, Bartók Gyö (aki előttem bírálta) is férfi, és a férfiak olyanok, hogy írogatnak, utánamásznak és meg akarják dugni (mindez BGy saját idővonalán), illetve azt állítja, hogy a (z egészséges férfi esetén és frissen steril) ondóban tömegével baktériumok vannak?

       KedvelésKedvelés

     • “ahelyett, hogy valami teves eszmei relativizmusbol kiindulva hagynank mar kisgyerekkent a biztos elnyomasba hajszoltatni” Visszautasítom, hogy eszmeikleg relatív volnék én vagy a bejegyzésem.
       Nem gondolom, hogy a hajszoltatás hagyása a pedagógus felelőssége, amelynek pont a szemfestés és a szépség elleni hegyi beszéddel szab gátat. A hajszoltatás, traumaveszély, az ők mennyire mások sűrű emlegetése pedig bújtatott rasszizmus, sokan a saját biztonságérzetük megerősítésére használják (be is pötyögik, míg a déemben sorba állnak, hogy kifizessék a hastáncszakkörre való testcsillámot, amely a gyerek bőrének is tökéletesen biztonságos).

       KedvelésKedvelés

     • Ezert gondolom, hogy minimum biceboca a szepseg, az onkifejezes, meg a mi-a-smink, meg sminkelhet-e-lanyom felol kozeliteni az esetet. Igy eleg keves az esely arra reflektalni, ami ebben a helyzetben van, vagyis inkabb nincs: eletlehetosegek. Arra, hogy ebben a kozegben fokent a lanyok szamara nincsenek verziok, illetve nagyon keves verzio van az eletre, meg ismeret, meg tajekozodas, meg beszelgetes a masrol, barmirol foleg nincs, illetve sanszosan tulnyomoreszt nincs.

       KedvelésKedvelés

     • Akkor most (kialudtam magam) megmondom, mi idegesít ebben az egészben, mi ellen van tiltakozni, bár egyébként annyira unalmas és taszító a hangoskodás.

       Ez a vita az elejétől nem értelmes. Nincsenek igazi érvek, ez hangulatkeltés és önigazolás. A lényeg, hogy Gumi zseniális pedagógus. Én tudom, illetve gyanítom, hogy ha már így alakult az élete, akkor igyekszik jól csinálni, de nagy tévedések vannak itt, és a tanítónőség is a Gumiszoba felfuttatásának szolgálatába van állítva (“én aztán tudom, milyen az igazi élet”).

       Valami követelve van folyton, hogy ő tehetséges, energikus és progresszív, és miért nem adja a világ azt, ami szerinte ezért neki jár.

       A világ, a problémák, a kissé sánta liberalizmusunk, a radikalizmus, az emberek, akik között él, köztük olyan megtagadottak, barátok, akik segítették őt, egyszerűen arra vannak használva, hogy a blogger megdicsőüljön naponta háromszor (elindul Európa felé, beépült a köztudatba — ilyeneket ír, eközben a blog fél éves, a gondolat és a gesztusok, a Csapat nagy része tőlem, a stílus a hiperszexuális Nem vagyok MILF! blogról származik /ezt ő írta, nem én mondom/, és van kb. ötven aktív, naponta húszat-százat is kattintó, akármit kritikátlanul lájkoló olvasója, meg kétszáz arra járó).

       A kommentelők meg ráharapnak, bármire, ami egyszerű és kényelmes, arra használják Gumit (engem is arra használtak, csak hát engem nem érdemes), hogy a pezsgés-botrányélményük, összetartozás-igényük kielégüljön, és “a sperma nem is finom” meg “szörnyű, hogy ezek a kislányok, mások gyerekei sminkelnek, az én négyévesem bezzeg nem, én csak itthonra vettem neki 45 részes sminkkészletet”, rendkívül revelatív állításokban megerősödjenek, hogy ők a jók, helyesek, progresszívek és felelősek, mások meg mennyire nem azok. Soha semmi önreflexió, humor nincsen, árnyaltság se nagyon, elfogadás, a másság igazi toleranciája, figyelem, megértés se, csak hangzatos lózungok. Olyan hazug az egész, csodálkozom, hogy általam hiperintelligensnek tartott emberek bedőlnek ennek.

       Én liberális minimumokra, átgondoltságra figyelmeztettem ebben a posztban, és egyszerűen nem látok abban problémát (tanárként sem), hogy egyszer a kislány bement sminkben. Kb. semmit sem kell erre mondani, legfeljebb agyban iktatni. Annyira gázos pont a nehéz helyzetűektől elvitatni azt, amit mi is csinálunk, meg rózsaszín körmű kislányaink is. Az persze rendben van.

       Ez a nagy beszélgetés kb. olyan, mint hogy az osztályfőnök felhívott (állítólag, én nem emlékszem, de ő állítja), hogy a fiam természetismeret órán megevett egy almát.
       Lényeglátás, az. Tizenhárom éves. Tudjátok, milyen, még olyanabb. Hát szörnyű. Nem kéne minden helyzetből hegyi beszédet, rémüldözést, önerősító fölösleges köröket csinálni a gyerek rovására.Társadalmi felelősségnek álcázva se. Zörgős az egész.

       Rasszista indulatokat keltő (ez jóindulatú rasszizmus, ha bevezethetem a fogalmat: tehát: idegenkedő-sztereotipizálós-megmentős, az “ők teljesen mások” érzetet erősítő, álságosan felelős, valójában nem segítő) az, amit a nem-rasszista blogger csinál. Akinek ezzel baja van, akár a saját idővonalán ír, azt trollnak nevezi. “Kidobtalak, de te itt folytatod”, írta annak a férfinak. És persze elhangzott a nagyon okos érv: persze, egy férfi, jellemző, nyomakodnak ezek, utánam másznak, magyaráznak, dugnának (!!!). Egyszerűen nem vállalja a véleménye megvitathatóságát. Úgy tesz, mint ha üldöznék.

       A troll: zaklató.

       A kislány közege más, a lehetősége más, a joga nem más. És ez az egész nem hat. Az nagy szerencséje Guminak, hogy inkognitóban meg ilyen státusú szülőkkel nem kell attól tartania, hogy kikéri magának valaki, hogy az ő lánya (meg egy ismeretlen másik szexualizált és jogszerűtlenül közzétett fotója) legyen így használva önmegvalósításképpen.

       KedvelésKedvelés

     • Jó volna ezt megkérdezni tényleg, hogy hogyan is volt ez, ki festette, milyen a kislány élete, szülei (nem csak a közeg, meg a sztereotípiák, hanem ennek a konkrét gyereknek az élete). De én már rég abban a tudatban írok, egyébként november óta, hogy ezek velem nem beszélnek, én vagyok az ellenség. Akkor basszátok meg. Abban biztosak lehetünk, hogy Gumi nem fog a kérdéseinkre válaszolni. Vagy semmi, vagy célozgat. Én nem létezem, én lettem a “népszerűnek tudott blogger”, a Tudjukki. Nincs párbeszéd, együttműködés, sunyi lelépések voltak, egy kurva szót nem szóltak, csak “berobbantak”, aztán meg kiutáltak. És csak azért oly elegánsak (hallgatnak), hogy ne látszódjon a sztori.

       Na. Senkinek nem korlátlan a választása. Más, hasonló helyzetű kislányok nem festik a szemüket (azért volt ekkora etwas ez az eset). De mondjuk befonják a hajukat. Ez ápoltságnak számít, számíthat. Náluk sem egy meszelt falú szobában áll az asztal, aminek hiányzik két lába, és van rajta egy csonka szemceruza, meg egy száraz kenyérsercli. Nem tagadva a nehézségeket, nagyon elvadult ez a spekuláció arról, hogy “ők” hogyan élnek és nekik milyen rettenetes minden. Pest megyében vagyunk, amúgy.

       A testi önrendelkezés (habeas corpus) kérdését ha elvi is, roppant nehéz megkerülni és aggályos pont tőlük megtagadni.

       KedvelésKedvelés

     • Sántít az a liberalizmus is, ha azt gondoljuk, hogy a laissez faire, laissez passer bárhol, bármikor elég és önmagában működhet. És ez nem a sminkceruzáról szól. Nekünk lehet. Sem önkifejezésről, sem testi vagy bármilyen önrendelkezésről a részletek (ki, mit tett, nem tett, milyen ez az iskola, ez a család etc.) ismerete nélkül nem lehet magabiztosan beszélni. Bárki bármilyen joga és bármilyen kötelezettsége is csak az adott kontextusban nyerhet tartalmat. És arról is lehetne beszélni a kislány tágabb és szűkebb környezete ismeretében, milyen egyéb jogai vannak a kislánynak és azok, valójában mennyiben érvényesülnek, ha egyáltalán, meg főleg, miért nem és ez hogyan, mivel függ össze. Ami a közeget illeti, bennem sztereotípiák biztosan nem, de legalábbis kevésbé dolgoznak, mert habár csak a múltban, de ‘tanító-nevelő’ célzattal diákként nyaranta rendszeresen a kisebbségiként aposztrofált társadalom, igencsak átlag alatti színvonalon élő tagjai között dolgoztam és később fiatal felnőttként önkéntes munkát is végeztem velük kapcsolatban. A fejemben még ott motoznak ezek az emlékek és az a mély benyomás, hogy mi minden (csak, ami témába vág: gyereknek lenni, kamaszlányság, szombat esti láz, tervek, álmok, ábrándok) mást jelent(het)ett az én életemben, meg az övékében, pedig utcaszomszédok voltunk némelyikkel.

       KedvelésKedvelés

     • Viszont én nem írtam olyanról, és eszembe nem jutott, hogy laissez faire. Azt mondom: döntsük el, mi valós probléma az iskolában és az életben, mi nem az, mi szolgálja a gyerekek épülését, biztonságát, és mi a mi idétlen vesszőparipánk, mivel használunk és mivel ártunk kevesebbet, mi elemi szabadságjog, mi nem, mi képmutatás, mi hazugság, mi önigazolás. Sőt, én nem is kiabálok hangosan, hogy én micsoda liberális vagyok, minthogy nem is vagyok száz százalékban az, sőt (ellenben folyamatosan figyelem magam, igazi gondolataimat, hülye reflexeimet, alakuló meggyőződéseimet, jobban sikerült észérveimet: én akkor most balos? anarchista? konzervatív? öko? liberál? vallásos? miben, mennyire? mitől? jó ez? mit üzenjek?hogyan fogalmazzak? ki érti, mit tegyek hogy érte? hogy hántsam le hiúságom, különbözési vágyam az igazi értékről és gondolatról? — ez volna a bloggerlét, nem a kritikátlan kiáltozás, eszmék üres és önigazoló jelszavakká butítása).

       De liberális alapelvekre, minimális szabadságjogokra, valódi figyelemre és önelemzésre, sztereotípiák és régi csökevények romboló hatására, a rendpártiság veszélyeire nagyon is kedvem van figyelmeztetni, mert hiánytéma, és úgy látom, újszerűen hat.

       KedvelésKedvelés

     • Az valoban fura, hogy miert lett kihegyezve a tortenet “arra a kozegre”. Most vagy okes ha kifesti magat egy 7 eves (tartozzon barmilyen kozegbe) vagy nem. Nekem azaz erzesem, hogy ez amolyan (ha nem is szercsen mosdatas) de belemagyarazas, hogy miert volt indokolt igy eljarni es nem maskepp vagy egyaltalan nem.

       KedvelésKedvelés

     • Belemagyarazas, szerecsen, mosdatas? Es szovegertes?

       KedvelésKedvelés

     • sue, Gumi nagyon reszletesen leirja a szociologiai kozeget, jol latod, hogy anelkul ertelmezhetetlenek ezek a kerdesek

       KedvelésKedvelés

     • Abban a kozegben nem annak az eszkoze. Lehet, hogy a te kozegedben teljes mertekben aze (valoban?), de mas kontextusokban, mas szocialis kozegben egeszen mast jelent. Akar az eroszak, az elnyomas, a targyiasitas egyik konkret eszkozet is.

       KedvelésKedvelés

     • Hagyd már a közegemet, basszus! Ne állj be közéjük!!! Az emberi jogok mindenkire érvényesek. Kinek érdeke ennyire egyneműen sötétre festeni az életüket? Mindenki fölött az a nap süt, mindenkinek van vagy lehet szép szerelme, mindenki ingyen befonhatja a haját satöbbi. A gondolkodás is ingyen volna, meg az internet korában a tájékozódás.

       KedvelésKedvelés

     • Bocs, de a kozegedet te hoztad bele azzal, h parhuzamot vontal a ketto kozott. En csak arra hivom fel a figyelmet, hogy miert nincs parhuzam, szerintem. A tobbi ebbol kovetkezik, vegigfejtem tobb helyen is.

       KedvelésKedvelés

   • “Kinek a normai melle allunk valojaban, amikor ezt tesszuk?” Mitől van rendben a felnőtt sminkelése és tetszeni vágyása, ugyanebben a traumatizálóan szexualizált közegben, amelyben mindannyian élünk? Kinek az érdeke, hogy azt gondoljuk, ott “lenn”, ama távoli, elképzelhetetlen helyeken mindenki csak baszni akar, de mi védettek, tudatosak és morálisak vagyunk?

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • Hol mondtam, h rendben van? ??? Nezd meg a Tree change dolls oldalt, amit behivatkoztam, es nem lesz ilyen totalis felreertes

       KedvelésKedvelés

   • “milyen normakat hagyunk letezni akar szemhunyassal es naiv idealizmusbol,”

     Én nagyon szkeptikus vagyok az ügyben, hogy a normák megváltoztatására nekem, a blogomnak, a blog által megihletetteknek milyen esélyük és reális lehetőségük van. Szerintem az önfelfújó, magáról túl sokat képzelő küldetéstudat nagyon veszélyes, meg ellenszenves is.

     De legyen valaki, aki felelős, tudatos, aki kiáll, normára hat, és legyen szíves elsőként ő lemondani mindarról az előnyről, amely az adott közegben értelmezett ápoltságból, jó kinézetből származik. Keressen így állást, utazzon buszon, randevúzzon így, semmije ne legyen csipkés, festett. Ne másoknak írja elő hatalmi helyzetből, megmentőt játszva. És ne sugallja azt, hogy azok ott kizárólag elnyomnak, megaláznak, mindenestül, és hogy ennek attribútuma pont a szemfesték, mert nem az. Tök ártatlan, amíg nem démonizáljuk.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • ennek egyik eszkoze, meghozza az egyik leginkabb lathato eszkoze es ertekkozvetitoje a smink

       KedvelésKedvelés

     • Mit jelent “a” smink? Lásd fent. Mi, sokat tudó felnőttek mondjuk, magyarázzuk bele, hogy az szexualizált, kurvás, veszélyes — tényleg nem érted?

       KedvelésKedvelés

     • Nem ertek egyet, bocsanat. A smink jelenteset egyedul az hatarozza meg, hogy a viseloje kozvetlen tarsadalmi kozegeben milyen szereppel es jeletessel bir, milyen hasznalati erteket kap. Lehet jatekos, provokativ onkifejezes, lehet szepsegapolas, de lehet targyiasitas is. Esete valogatja. Pl a regi nogyulolo vicc, hogy “Miert kapnak a nok nonapra sminket es parfumot? Mert egyebkent csunyak es budosek.” nem lehetett volna soha vicc enelkul az ertelmezesi lehetoseg nelkul.

       KedvelésKedvelés

   • Sok gondolatom van az eset kapcsán, de most a te kommented segít reflektálni legelőször: “Ha egy kozossegben a falat elsosorban a nokkel szembeni eroszakot es elnyomast, a noket targyiasito es mar gyerekkent szexualizalo normat es viselkedest jelenti a fal, akkor azzal szemben lazad egy onazonos pedagogus.” – Na szóval én azt gondolom, hogy ebben a szituban éppen a pedagógus szexualizálta a “sminket”, és ő jelent meg elnyomó szerepben.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • Én meg azon gondolkodom, hogy mi az üzenete nála a sminknélküliségnek, a fiától kölcsönvett méretes férficipőnek, a többször említett lezser öltözködésnek vagy a szőrtelenítés démonizálásának? Annyi, hogy nem akar a férfiak elvárásának megfelelően szexuális tárgyként létezni, vagy valahol az is, hogy hasonlítani akar? Nekem a feminizmus az, hogy saját szűrőt használok. Én töltöm meg tartalommal az adott dolgot. (Persze nem lehet a közösség véleményét teljesen figyelmen kívül hagyni.) Az a bajom ezekkel a dolgokkal, hogy nagyon ráerősítenek a sztereotípiákra a nőkkel és a feminizmussal kapcsolatban. (Bocs, ha kicsit katyvasz lett.)

       KedvelésKedvelik 1 személy

     • Verona: Igen, valoszinuleg kiforratlan, kusza es dacosan indulatos a kep, amit kozvetit, en pl nem is vagyok a kovetoje, de fontosnak tartom pontosan felmerni ebben konkret a helyzetben azt, hogy milyen alternativai vannak abban a kozegben egy lanynak, ha vannak egyaltalan, milyen jovo var ra, es mit es hogyan tehet egy pedagogus ebben az esetben. Szamomra ez tisztan szociologiai kerdes. Aztan egy masik napon megvitathatjuk azt is, hogy az ertelmisegi csaladokban, ahol az anyuka feminista blogokat olvas, es tobbe-kevesbe mar maga dont a sorsarol, mit jelent es hogyan pozicionalt a smink. Mert azt a tenyt, hogy egy kisgyerek csak a sminkes-elnyomos peldat latja lehetosegkent, egyszeruen nem ereszthetjuk ossze azzal az ervvel, h “en is megvennem a szemceruzat a gyerekemnek”, es “neha en is kifestem magam” (itt az “en” a fenti parameterekkel rendelkezo anyukakat jelenti). Magatol ertetodo, hogy milyen tarsadalmi, eletkorbeli, muveltsegi es dontesi kulonbsegek miatt nem.

       KedvelésKedvelés

     • Vajon egy közegben, ahol erőteljesen korlátozottak a lehetőségek és a tanulás, mint olyan jó eséllyel anyagi okokból sem perspektíva, a választási lehetőség a csirkebontás futószalag mellett, napi 14 órában, 7-ből 6 napon keresztül vagy a prostitúció, biztosan a szemceruza használat, mint olyan valós probléma?

       Jó-e azt mondani egy gyereknek, hogy ne használd, ne akarj szép lenni, mert az veszélyes. Hanem mit tegyél? Tanulj, olvass, utazz? Hogyan, amikor arra nincs pénze a szülőknek, hogy kiváltsák a gyógyszert vagy egyáltalán eljussanak orvoshoz, mert nincs pénzük még buszjegyre sem? De te majd járhatsz napi szinten középiskolába? Lehet akármilyen értelmes az a gyerek, valljuk be nem sok esélye van.

       A gyerek is látja, hogy az él jobban, aki szép. Arról lehet beszélni, hogy ennek a jólétnek mi az ára. De azt sugallni, hogy inkább ne hangsúlyozzuk a szépséget, mert elvisznek kurvának, nem hiszem, hogy célravezető.

       Arról nem is beszélve, hogy tetszik vagy sem, de a szépség bizony önbecsülést is ad. Nem hiszem, hogy a szépséget, a külsővel való törődést kell démonizálni. Lehet hasznosabb megtanítani azt a szemceruzát jól használni, mint azt hazudni, hogy jobb lesz neked kislányom, ha nem vagy szép. Mert ez egyszerűen nem igaz.

       KedvelésKedvelés

     • Vagyis: annyi öröme se legyen annak a kislánynak, mert más, mint a mi gyerekeink, és őt _a_ szemceruza, a _szemceruza_ veszélyezteti. Hogy mik vannak.

       Épp azt láttuk itt, hogy a feminista blogokat olvasó, dolgozó, kereső anyukák is milyen függésben, önsorsrontásban, behódolásban bírnak létezni, mert a nemi elnyomás nem válogat, nem igaz, hogy a hátrányos helyzetűek azok, akik nem maguk döntenek a sorsukról. Van, aki kitépi onnan is magát, és nem rí, hogy akkor nem lesz neki kocsija vagy dr. férje, más meg bőséges erőforrással is marad. Veszélyes azt sugallni, hogy minket nem annyira érint az elnyomás.

       Aki ezt a logikát nem ismeri, és egy-két poszt alapján van véleménye, az igenis fussa át, mik a témák, mi a kommenthangulat ott. Én túl közelről láttam ezt a fajta megdicsőülős, tapsra váró ürügyfeminizmust, azért értem, érzem a dinamikáját, és nagyon nem tetszik.

       KedvelésKedvelés

     • (Sajnos) nem vagyok szakember, így nem tudom megítélni, mitől ilyen torz a látásmódja, de a szopós posztja (amire reflektáltam én is saját bejegyzésben) óta különösen úgy érzem, hogy nem autonom személyiség.

       Egyetértek veled abban, amit a feminizmusról írsz, ezért írtam Éva előző posztjához azt, hogy az én feminizmusom olyan, hogy nem hagyom elnyomni magam. >>>>>> ergo leszarom, ki mit gondol a vörös körmömről 🙂

       KedvelésKedvelés

     • Szerintem attol fugg a smink szexualizalo jellege, ahogyan azt az adott kozosseg normai meghatarozzak. Gumi blogjan kiderul, hogy abban a kozzossegben az eros sminkeles az egyetlen ut mar fiatal lany korban, mint ahogy norma kesobb a lanyok “kurvasitasa” is. Mashol nem ezt fejezi ki a smink, termeszetesen. Illetve nem ennyire erosen es kizarolagosan ezt.

       KedvelésKedvelés

     • Én nem hiszek abban, hogy bárhol tudna norma lenni a “kurvásítás”, ha még az is volna, nem tudom elfogadni, hogy minden egyénnel ennek megfelelően szabad bánni, rávetíteni.

       Szerintem ha ő segíteni akar ezen, akkor mutasson utakat, árnyaljon, beszéljen arról, milyen veszélyekkel járhat, ha valaki mindenáron a külső elvárásoknak akar megfelelni, miközben beszéljen arról is, hogy micsoda örömét lelheti az ember a saját testében, szépségében, magával elégedettségében, függetlenül attól, hogy ehhez sminkel vagy nem.

       KedvelésKedvelés

     • nem is csak a kurvasitas itt a norma, hanem ugy altalaban a nok nagyon erosen alarendelt helyzete (kihasznalt, elnyomott, kontrollalt, stb) Ennek egy resze az, h szexualis lenykent kotelezo (norma altal iranyitva) viselkedniuk, mert mas alternativa nincsen

       KedvelésKedvelés

     • …és majd ezen segít a pedagógus elnyomó viselkedése?
       Nem hiszem el, hogy nem érted, mi a gondom…

       KedvelésKedvelés

     • Szerintem Szilfa nem írt olyat, hogy a pedagógus elnyomó viselkedése segítene. Néhány hozzászólással fentebb kifejtette, hogy Gumi rossz megoldást választott.

       KedvelésKedvelés

     • Szilfa, ez az egész ürügyfeminizmus, Csakazolvassánál is keményebben meg kell mondani, ováció közepette, izomból, “radikálisan”, “igazi” feministaként, aztán valahogy mindig ilyen egyszerűre sikerül. Minden azért van, hogy vagány legyen, mindenben az elismerésszomj számít. Ez az egész belőlem és ellenem jött létre, hogy végre legyen “igazi” feminizmus, meg másik díva hozzá. Aki teszi a dolgát, nem ír ilyeneket ki a fészre. És megint a védett helyzetű háborog és moralizál és játssza a küldetéstudatos megmentőt, miközben elvitatja a saját közeg, a saját ízlés, a kísérletezés és a testi önrendelkezés jogát a HH helyzetűtől, egy TÖK ÁRTATLAN tárgy/szokás kapcsán (amire, átgondolatlanul, minden jóléti, sminkelt anyuka ugrik — kész is a siker). Annyira kibaszottul olcsó és hatásvadász ezt nagy vagányan előadni, ilyen bólogatásoktól megerősödni. Egyszerűen nem a szemfestés szexualizál vagy tesz áldozattá. Pont az ilyen kislányokban kell a szuverenitást erősíteni, a hegyibeszéd nagyon kényelmes, pillanatnyi fölény, de nem hat. Tetszeni és szexelni, vágyni, vágyva lenni pedig JÓ, talán a legjobb az életben, hogy felejtették el ezt? Áldozatnak lenni nem jó. Pöttyet más az.

       És akkor mondd meg, hol a határ a test manipulációjában, körömlakk és push up között, vagy hány éves korban, addig tényleg ízlésvita ez, illetve alkoss egy iskolai szabályszöveget, mert ez a része valahogy elsikedt a posztnak. (de még olvasom a többit)

       KedvelésKedvelés

     • Holdviola: nem, azt leirtam tobb helyen is reszletesen, hogy nem ertek egyet a modszerrel.

       KedvelésKedvelés

     • “kurvasitasa”

       először is tisztázzuk hogy ez alatt mit értesz.

       KedvelésKedvelés

     • Gondolom en, hogy azt, hogy gyakran hasznaljak fel/akar raboljak el/futtatjak bunozok ezeket a leanyzokat. Biztos, hogy joval kiszolgaltatottabak eteren is. Valaki itt irta mar, de egy del-magyaorszagi baratnom tanitott ilyen suliban es meselt sok mindent, tobbek kozt o is azt, hogy kislanyt elvitte az anyja strihelni. Nem tudtak mit csinalni.
       Itt az ut menten is allnak lanyok, egeszen fiatalkak. Engem egeszen megvisel az amit latok az ut menten.

       KedvelésKedvelés

     • a kurvás szónak van egy „ízléstelenül, hivalkodóan öltözött/sminkelt” jelentése is, ebben a kontextusban nekem nem egyértelmű, hogy mire gondolt. azért kérdezem.

       KedvelésKedvelés

     • azt, amit te irsz kicsit lejjebb az egyenlotlen szerepekrol, meg azt, amit Gumi irt reszletesen hsz-ekben a szexualisan kihasznalt iskolas lanyokrol (kurva=szexualis celokra ki/hasznalt, kontrollalt, hatalmatol es lehetosegeitol megfosztott no)

       KedvelésKedvelés

     • (ez Maunak ment, erre a kerdesre: ““kurvasitasa” először is tisztázzuk hogy ez alatt mit értesz.”

       KedvelésKedvelés

     • ok

       KedvelésKedvelés

     • amúgy nekem az a bajom ezzel az egésszel, hogy a smink tiltása/nehezményezése vagy a szépségkultuszról papolás tüneti kezelés olyan közegben, ahol valós aggodalom az, hogy elvisznek valaki svájcba kurvának (eleve egy csomó nőt nem visznek, hanem megy, mert nincs jobb lehetősége).

       plusz összekeveri az okot és az okozatot is, mert nem a smink miatt van szépségkultusz, hanem a szépségkultusz miatt van smink (legalábbis a smink mint társadalmi konstrukció) – a szépségkultusz pedig, minél nagyobb a nemi egyenlőtlenség, annál kötelezőbb és feltűnőbb, mert annál kevesebb lehetőség van a szépségen/szülésen kívül mással „érvényesülni”.

       KedvelésKedvelés

     • szóval én értem, hogy valós probléma a prostitúció (egyébként svájc pont közegfüggetlenül az, bár nyilván ott is hátrányos helyzetűek a hátrányos helyzetűek:)), de arra egy kicsit sem megoldás, hogy betiltjuk (tekintélyszemélytől az erős rosszallás ugyanúgy tiltás, kimondva-kimondatlan) a sminket, aztán erre verjük a mellünket, hogy mekkorát zúztunk ma is a patriarchátuson.

       KedvelésKedvelés

     • Ezt gondolom én is. Azt a kislányt sminkhasználattól függetlenül viszik, ha viszik. Ugye nem gondolja senki komolyan, hogy amikor arról döntenek, hogy kiküldik-e a gyereklányt az utcára, akkor szempont, hogy az sminkel-e. Egyáltalán az, hogy hogy néz ki. (Sőt kövezzetek meg, de egy tényleg szép lánynak legalább az az esélye meglehet, hogy nem a 4-es főút mellett kell állnia, hanem normálisabb körülmények között űzheti az ipart.)

       Ha pedig arról beszélünk, hogy ő maga melyik utat választja (abból a nem sokból, ami előtte áll), szintén nem a szemceruza használata lesz a döntő. Tök felesleges ezen rugózni.

       KedvelésKedvelés

     • Oke, tiltas nem oke, sot kontraproduktiv, pipa.
       Es akkor mit tehet/tegyen az egyszeri pedagogus?
       Kell-e tenni barkinek barmit?
       Ha nem tesz, nem mond semmit, az valami-e es mi ebben a tarsadalmi szovetben?

       KedvelésKedvelés

     • szerintem a pedagógus pedagógusként nagyon keveset tehet azon kívül, hogy elfogad meg bátorít.
       még rendezett, nem bántalmazó stb családból is kurva nehéz leküzdeni a hátrányos helyzetet, mert valódi segítség nélkül szinte lehetetlen, a rendszer meg nem ad segítséget, fejlődési lehetőséget (pont most megy végig fészen az interjú az igazgyöngyös családokkal).

       KedvelésKedvelés

     • Igen. Az békénhagyás, másságtolerálás, normális reakció.

       KedvelésKedvelés

     • Nem vagyok orákulum, fogalmam sincs. De azt mondani, hogy a szemceruza használatnak a kislány jövőjére nézve determináló hatása van hazugság.

       Én innen azt sem tudom megmondani, hogy kőkemény fizikai munkát végezni, 20.000 Ft-ból élni, éhezni és fázni jobb-e, mint “kimenni Olaszba dolgozni”.

       KedvelésKedvelés

     • “azt mondani, a szemceruza használatnak a kislány jövőjére nézve determináló hatása van hazugság.” Es ilyen elhangzott? Mondom, en nem tudom, mi tortent.

       KedvelésKedvelés

     • Sarkítok. Szerintem a kislány jövőjét egyáltalán nem befolyásolja, hogy sminkel-e, ha pedig nem releváns, akkor mi dolga vele a jót akaró pedagógusnak? Az viszont elhangzott, hogy a szépség veszélyes üzem. Én ezzel sem tudok mit kezdeni. Adott közegben sem. Mondjuk azt egy kislánynak, hogy ne a külsőddel foglalkozz, hanem az eszeddel és akkor kijutsz innen? Ez igaz? Tartok tőle, hogy nem. De ha igaz is, a kettő kizárja egymást. Csak az lehet okos, aki nem törődik a szépséggel. Vagy a szemfestéssel elveszi az időt a tanulástól?

       Az egészet nem értem, úgy ahogy van. (Hozzátéve, hogy helyszíntől, helyzettől függetlenül, szerintem ronda egy kislányon a smink. De még afelől is erős kétségeim vannak, hogy a saját lányaimmal való viszonyban van teendőm ezzel, nemhogy mással kapcsolatban.)

       Komolyan azt gondoljuk, hogy a szem, haj, köröm festése szexualizál egy olyan közegben, ahol reális, hogy 12 évesen a család elküld strichelni? Van bármi összefüggés? Ha nem sminkelsz nem küldenek ki?

       KedvelésKedvelés

     • Ha jol ertem Artep, mivel szted ez nem relevans es nincs osszefugges egy ilyen kozegben, nincs dolga ezzel a pedagogusnak. Jo, akkor most azon gondolkodom, a nemteves az mi is tulkepp egy ilyen szituban, mi az uzenet es mi a hatas? Meg mivel nincs 7eves vagy ilyesmi lanyom, azon merengek, mit varnek el egy ilyen szituban a pedagogustol, ha mondjuk az en lanyom menne sminkben suliba vagy a mase mondjuk pont egy ilyen kozegben. Neked lenne valamilyen elvarasod a pedagogus fele, barmelyik szcenario eseten es ha igen, micsoda?

       KedvelésKedvelés

     • ‘a pedagógus pedagógusként nagyon keveset tehet azon kívül, hogy elfogad meg bátorít.’ errol egesz hasonlo az elkepzelesem.
       Hallomasbol viszont annyi megvan, hogy talan volt valami beszelgetes itt a gyerekekkel, nem?! Es nekem valamiert ez egy szokatlan, de bator kezdemenyezesnek tunt, de nyilvan nem tudom, hogy mirol es hogyan volt szo.

       KedvelésKedvelés

     • Szerintem nagyon nehéz meghatározni, hogy mi az érték, amit egy pedagógusnak közvetítenie kell/lehet. Igazából nem beszélhetünk egységes értékrendről, ezért baromság erkölcstant tanítani is.

       Az én értékrendem szerint pl. az azonos neműek házassága teljesen elfogadható, én ezt közvetítem a gyerekeim felé. Más családokban ez bűn. Engem nem izgat, ha a gyerekeim házasságon kívül szexuális életet élnek, van ahol ez elképzelhetetlen. Engem nem izgat, ha a lányom nem köszön a szomszéd néninek, van, aki ezt alapból elvárja. Nekem nagyobb érték egy jó könyv, mint a frissen vasalt ágynemű. Ezt a sort az hiszem hosszú oldalakon keresztül folytathatnám. Akkor a pedagógus mit csináljon? Mindenkinek nem lehet megfelelni. Közvetítse a saját értékrendjét? És ha szerinte a nőnek a konyhában a helye és ezt mondja a lányomnak, ne akadjak ki, hiszen ez csak az ő értékrendje?

       Van egyáltalán közös minimum, amiben mindenki, vallástól, származástól, anyagi helyzettől függetlenül egyet ért? Vannak egyetemes értékek?

       Én is azt olvastam, hogy a konkrét helyzetben volt egy beszélgetés. De miről? Arról, hogy a szépség nem fontos? Ez igaz, vagy csak ábránd? Hogy inkább tanuljanak, mint szemet fessenek? Miért, a kettő kizárja egymást? Hogy a természetes szépség szebb, mint a sminkelt? Ez így van? (Rajtam azért sokat dob, na.)
       Arról nem is beszélve, hogy akármilyen lazán, könnyedén történt az átvezetés a kislány szemfestése és a téma között, mégis ő szolgálta az alapot, amit nem lehet nem pellengérre állításként értelmezni.

       KedvelésKedvelés

     • Ez a batoritas, tamogatas ez nagyon dimanikus valami, szoval nem ugy gondolom, hogy van egy és raadasul stabil ertekrend, amirol a valtozok figyelembevetele nelkul lehetne beszelgetni. Igy ertem, hogy dinamikus, ugyanannak az egy dolognak kozegfuggoen sokfele a konnotacioja.

       KedvelésKedvelés

   • Ezt próbáltam én is, de sokkal okosabb vagy nálam, sokkal szélesebb spektrumon mondod el, amit én gondolok. Köszönöm.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • Ez szilfának ment.

       KedvelésKedvelés

     • Azzal egyetértek, hogy nem a szemceruza a dolgok origója, az már következmény. Eszembe jutott egy diákunk, akinek az egész tantestület drukkolt anno. Előkészítőben kezdte nálunk, kedves , bájos, szép kis kölyök, a legnagyobb szegénységből. Sok testvér, cigány származás, nevelőapukák sorozata . Rengeteget foglalkoztunk vele délelőtt, délután, mert érdeklődő volt, kíváncsi, csillogó szemű, tele tudásvággyal. Határövezeti intellektussal, de sok józan ésszel is. Sportversenyekre járt és tanulmányi versenyekre. Az évek tapasztalatai alapján ( nem általánosítás, sok év tapasztalata) lábujjhegyen álltunk és vártuk a középiskolai felvételit, mert végre, valaki kitört a helyzetből . 7. osztály szeptemberében jelent meg ( 14 évesen) domborodó pocakkal évnyitón.
       Rengeteg hasonló történetet láttam.
       A jelenleg EGYMI-nek hívott iskolák diákjairól keveset tud a közvélemény.

       KedvelésKedvelés

     • A konkrét esetben lehet tudni, hogy miért lett terhes? Értem ezalatt, hogy nem volt a fogamzásgátláshoz szükséges tudás birtokában vagy azért, mert a gyerekvállalás volt a követendő példa előtte, annak ellenére, hogy felkínáltak neki más lehetőséget is?

       KedvelésKedvelés

     • Ötödiktől együtt járt a suli szépfiújával, aki 16 évesen, azon a tavaszon végzett, ipari tanuló lett. Az édesanyja egyedül nevelte a fiút, aki családfőszerepben élt ötödikes kora óta. Azt hiszem, mivel ő felnőtt férfiként tekintett magára, nem volt kérdés a szex , csak most terhesség lett belőle. Az óvszerről sokat beszélgettünk fiúkkal, lányokkal egyaránt. A lányok egyértelműen kijelentették, hogy semmi olyat nem tesznek, ami a férfi kívánsága ellen van, mert akkor az elmegy máshoz, a fiúk nak még nyolcadikban is föl kellett írnom a táblára, hogy nem “óccer”, más a neve. A használattól mereven elzárkóztak, “az pénz, meg macera, meg marhaság”, ellenben tökéletesen tisztában voltak a hatodikosok is a különféle nemi betegségek kezelési módjaival.
       Szóval, kemény téma ez nagyon, csak a szélét látja még az is, aki közel van.

       KedvelésKedvelés

     • Hasonló helyzetben valószínűleg a szex nem kérdés más környezetben sem. Félek, a lányok hozzáállása sem (bár nagyon szeretném, ha nem így lenne).

       Ilyen helyzetben az nem megoldás, hogy gyógyszert kap a kislány? (Tudom hormon, nem jó. De ha arról van szó, hogy hajszálnyira van a kitöréstől, talán nem akkora ár.)

       KedvelésKedvelés

     • szerintem itt nem az a fő probléma h terhes lett (miért is ne lehetne fiatalon leszülni a családodat és utána/mellette megcsinálni az életed többi részét? a cigányoknál is két-három az átlag gyerekszám ha jól tudom, csak sokan szülnek fiatalon, tizenévek végén), hanem hogy nőként ha gyereked lesz fiatalon, akkor kb. elástad magad, mert nincsenek valós lehetőségeid arra, hogy (tovább)tanulj, mert az oktatási rendszer olyan emberekre van kitalálva, akiknek se dolgozniuk, se gyereket nevelniük nem kell, meg arra, hogy pontosan hat és huszonhat éves korod között tanulsz, folyamatosan, lineárisan (a nagy részét egyébként fölöslegesen is, de az más tészta), aztán elhelyezkedsz, és a gyerek végig csak egy zavaró tényező a nagy szent munkaerőpiacon.

       lehetne simán gyerek mellett is tanulni, ha lenne rá infrastruktúra, és rugalmasabb lenne az oktatás-felnőttképzés, a munkaviszonyok, a családok több gyakorlati segítséget kapnának a közösségtől.

       KedvelésKedvelés

     • mármint nem a konkrét esetre gondolok, hanem a jelenségre (most olvastam az igazgyöngyös interjút, és az összes sztori úgy kezdődik, hogy „xy anyja Z varrónő/ápolónő/stb akart lenni, de terhes lett és kimaradt az iskolából, most harmincsok éves, htb” – és van összesen kettő-három darab (iskolás) gyerek, ami mellett más, szerencsésebb közegbe született társaik simán dolgoznak meg van életük [persze nem annyira simán, de az egy másik történet]).

       KedvelésKedvelés

     • dehogy vagyok!! 🙂 amirol pedig te irsz kicsit lejjebb, arrol a volt fonoknom (roma szarmazasu, hasonloan szegeny kozegbol) irt, amikor a CEU-n tanult, valami olyan cimmel, hogy kettos elnyomas/diszkriminacio

       KedvelésKedvelés

   • Nekem a Tree Change Dolls nagyon gáz. Átfesti azokat a tényleg nagyon kurvás babákat tízéves arcúra, de azért a kebelük meg a szexis testarányaik megmaradnak. Ha lenne még barbizó korú gyerekem, inkább adnám a kezébe az eredetit, annak legalább van valami zsigerileg riasztó hatása.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • Erdekes ez, a testaranyokat nem figyeltem, nekem a ruhak is nagyon tetszenek, amit rajuk ad. Viszont szerintem ezek a babak nagyon jol megtestesitik ezt az egesz kerdest, mert ha ranezel egy eredeti modon kifestettre (oriasi ajkak es szemek, kitagult pupillak, csabito pillantas, letagadott orr, plusz a smink egy gyerekkoru not abrazolo baban) egy elettelen arc mered rad a szexualis ajzottsag osszes fizikai jegyevel. A no (gyerek) itt tenyleg semmi mas, mint szexre hasznalhato targy. Viszont ahogy lemossa es atfesti oket, egyszerre eletre kelnek: valodi, korukhoz illo, intellektust es erzeseket kifejezo arcuk es nezesuk lesz, fel sem merulhet bennunk, hogy megkerdojelezzuk emberi meltosagukat.

       KedvelésKedvelés

   • “…Azt gondolom, h Gumi meg igy, hibazva is elorebb jar abban, h felismerte a helyzetet es benne a felelosseget, csak rosszul, rossz modszerrel reagalt ra. Jobban orulnek neki, ha a vita akorul folyna, hogy milyen normakat hagyunk letezni akar szemhunyassal es naiv idealizmusbol, etikus-e eleve halott eszkozoket alkalmaznunk ezekkel szemben, mi kulonbozteti meg a helyi valosagot az elkepzelt tarsadalmi idealtol, es hogyan kozelithetjuk az egyiket okosan es tudatosan a masikhoz peldaul a pedagogusi munka keretein belul. ….”
     Erre reagálnék, nem volt felelőssége az adott helyzetben. Ezek üres szavak. Az ő felelőssége az, hogy megfelelő írási, olvasási és szövegértési készségeket sajátítson el a gyerek. Ne rüheljen iskolába járni, és ne menjen el kedve a tanulástól. Hidd el ez pont bőven elég bármelyik tanárnak ilyen korú gyerekekkel. A tanár pedig mutathat személyes példát a gyerekeknek. Ez az amit a tanítótól elvárnék.
     Nem jövőkép az, hogy elmehetnek biorobotnak.
     Tenni akartok értük? A legfontosabb lenne azt elérni hogy ők is akarjanak változtatni, és ezt a szándékot fenntartani a cél végéig. Harcoljatok a progresszív adózásért, a szociális kiadások célzott és értelmes felhasználásáért, több forrásért.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

7. A nagykorúságomat ünnepeltem anno azzal, hogy ékszert tettem fel, és kifestettem magamat. Nem én voltam, megijedtem a tükörképemtől. 🙂 Azóta is csak akkor használok ilyesmit, ha muszáj. Muszáj, elvárás, és ha nem akarok magyarázkodni, ki kell kennem magamat, színes ruhát kell felvennem. Ha valaki sminkelni akar, ám tegye, csak ne lenne elvárás! Néha beszélgetünk itthon arról, hogy nem csak én érzem így: lemosom a sminket, leteszem a maszkot, önmagam lehetek. Tiltani meg legalább annyira felesleges, mint előírni. Néhány rövid időszakot leszámítva hosszú hajam volt és van, de kibontva zavar. Rendetlennek érzem. Hangsúlyozom, magamról írtam, és nem írnám elő senkinek, hogy mit és hogyan viseljen, sminkeljen vagy ne.
   Egy régi emlékem azt hiszem, ide illik: tanító néni mindig kibontotta a lányom hosszú haját, ami rendszeresen belelógott a festékbe meg előfordult hogy a ragasztóba is. Kínos volt neki és kellemetlen a kibontott haja.
   Más gyereknek, más iskolában meg az összefogott haj lehet kínos és kellemetlen, ha az nem a megszokott neki.

   KedvelésKedvelés

   Hozzászólás ↓

   • Olvastam itt a hozzászólásokat, és ide illik az is, hogy a lányom is megkapta, meg anno a nyolcvanas években én is, hogy fessük a hajunkat barnára. Nem hitték el, hogy nincs festve. Nem nagyon akarták elhinni, hogy az eredeti, saját színünk a vörös.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • Olyan gyönyörű pedig az eredeti vörös haj 🙂

       KedvelésKedvelés

     • Az enyém festett vörös, eredeti színe világosbarna, de erősen őszültem már 20 évesen – ezért festem. A nagymamám testvére kb. 85 éves volt, amikor meglátta a vörös hajamat és közölte, hogy ronda, mert kurvás 🙂 Nem sértődtem meg, mert egyébként szerettem a nénit nagyon.

       KedvelésKedvelés

     • Köszi:))) Most már így ötven fele az enyém is festett, azóta szőke. Azok vicces jelenetek még, amikor kiderül, hogy nem csak a haj a vörös, hanem máshol is. A lányom egy belesimulós barna korszaka után mostanában büszkén viseli a vöröset.

       KedvelésKedvelés

     • Tanulok itt ma új dolgokat. 🙂 A leengedett haj szexuális felhívás, a vörös kurvás. Nu, ezeket se hallottam még eddig.

       KedvelésKedvelés

     • basszus.

       KedvelésKedvelés

8. Tegnapelőtt a Gumiszoba FB oldalán, életemben először, saját nevemen, élő, nem kamu FB profilommal hozzászóltam a témához, kb. ezt:
   1. Beszélje meg a tanár a szülővel, ha gondja van
   2. Nem örültem volna és szóvá is tettem volna, ha az én lányommal történik ilyen
   3. Akkor ugye én is szólhatok a tanítónéninek, ha nem tetszik, hogy festeti a haját, vagy az még ok, de a hajszín nem tetszik, nem tetszik, hogy műkörme van, vagy túl merész a dekoltázsa és az apukák _szerintem_ felizgulnak erre, ha szerintem ezzel nagyon rossz mintát mutat a kislányoknak. Vagy mi van akkor, ha esetleg rögtön az iskolaszék nyilvánossága előtt hozom ezt szóba?
   Az elsőre még jött egy olyan hozzászólás, hogy “úgy van! És akkor is neked legyen igazad. Bassza meg! Csakazértis!” Ezt nem értettem, majd hamarosan törölték a hozzászólásaimat és kidobtak az oldalról. Vagyis nem, mert olvasni, azért még olvashatom, csak nem pofázhatok bele. Ellenvéleménynek helye nincs. Azt csinálod, amit a tanítónéni mondott és kussolsz, csak semmi egyénieskedés. Honnan ez az indulat? A bloggerről és az itteni előzményeiről semmit nem tudok.

   KedvelésKedvelés

   Hozzászólás ↓

9. Történet 1: A most nyolc éves lányom is időnként elcsórja a szemceruzámat és húz egy halvány csíkot a szeme alá. Még soha nem ordítottam le, hogy de csúnya így és ne csinálja, tudom, hogy ő olyan, hogy amit a fejébe vesz, azt mindenképpen megvalósítja és én ezt inkább értékelem benne, mint hogy zavarna. (Zárójeles kis kori történet: Megígéred, hogy többet nem rajzolsz a falra és nem kensz rá krémet? Nem.) Szóval egyszer még óvodás korában így mentünk tornára, annyira halvány volt a csík, hogy csak az utcán vettem észre. Mikor odaértünk mutatom nevetve az egyik anyukának, aki mellesleg tanítónő, hosszú hegyes műkörmökkel, hidrogén szőke fejjel, elkezd szörnyülködni, hogy júúúúj, egy kislány hogy csinálhat ilyen. Álszent.

   Történet 2: Nagyanyám az előző évszázad harmincas éveiben. Szegény sokgyerekes, földműves család, a lányoknak kötelezően hosszú a haja. De nagyanyám tizenhat évesen rövid hajat akar, a legendásan szigorú dédapám megtiltja, rövid haja csak a pesti kurváknak van. Nagyanyám odaáll a tükör elé és egy életlen ollóval lenyiszatolja leomló szőke haját. Csak azért is.

   KedvelésKedvelés

   Hozzászólás ↓

   • A lazado nagymama. 🙂 de, jo. Sajnos nalunk a csaladban anyai agon allandoan a korlatozas ment es a kotelesseg szajkozasa. (Mondom ezt ugy, hogy megertem, mert a szigoru, falusi kozeg igy szocializalta oket es nagymamat nagyon szerettem, mert nagy, egyenes jellem volt es nem is szigoru.) Anyam szerintem ennek a rabja, betege azert olyan elviselhetetlen sokszor. Az egesz gondolkodasmodjat ez hatja at. Mennyit kellett hallgatnom anno, hogy “egy kislany babazzon, ne azt jatsza, hogy o torreador/indian/ futar” Egy kislany maradjon a hazban, ne csavarogjon a fiukkal (batyam volt, meg is kivel csavaraoghattam volna szunidoben) maradjon itt es jatszon az udvarban vagy segitsen a haz korul” “latod az unokahugod milyen hazias, neki nem kell mondani, hogy felsoporjon stb , nem, de nekem napi parancsba volt a mosogatas, rendrakas…mar 6 evesen. “mosogass el es a rezsot is pucold meg!!” Egy kislany ne lobalja az egnek a labait, illetlenseg” “ez a lany rosszabb mint kilenc fiu, meglatod sok bajod lesz vele ha felno” (celzas a valamire, nemtom)
     Szegeny mamam biztos nehez volt neki velem a szunidokben es nem ertette miert vagyok ilyen zabolatlan, megszegeve minden iratlan szabalyt. Gyorsan raebredt, hogy nem tud megszeliditeni. Mindig csavarogtam, egyszer azt kiabalta utanam, hogy “megallj csak, ha megint elcsavarogsz nem kapsz ebedet” Erre visszakiabaltam neki, hogy “nem baj, elelek en a szilvan is!” Ezt persze felul kellett biralnom, mert a szilva meg eretlen volt.
     Azert azok voltak a legszebb idok, ott nala. 🙂

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

10. Nekem van ezzel gondom. Irtózatosan rondának látom, ha egy 4-5-6 éves kislánynak ki van festve a körme. A kicsi, jellemzően formátlan vágott körmökön a lakk egyszerűen nem esztétikus, amikor elkezd kopni az meg aztán…

    Ahogy a sok csillogó, flitteres ruha,csatt, bizbasz sem tetszik.

    Egyikben sem szexualizált tartalmat látok. (Leginkább azért, mert ezek nem szexisek, hanem idétlenek. És úgy gondolom, hogy azok, akik a gyerekekre gerjednek pont, hogy nem a kifent-kikent kislányokra buknak, hanem éppen a minél gyermekiebbekre.)

    Szóval én nemes egyszerűen rondának látom ezeket a dolgokat és szeretném, ha a lányaimnak jó ízlése lenne. De a nagylányomnak ezek irtóra bejönnek, ha választani kell két ruha között, ő biztosan a giccsesebbet választja. Én meg tök faszfej vagyok, hogy húzom erre a számat. De nem tudom őszinte lelkesedéssel mondani, hogy de jó!!!, ha meg én vásárolok, úgy, hogy ő nincs ott, nem azt veszem meg, pedig tudom, hogy boldog lenne. És nem bírom kifesteni a körmét, pedig néha kéri. (Nekem ez ugyanaz, mint a ronda Barbie és póni sem jöhet be a lakásba, pedig ha nem görcsölnék annyira rajta mindenkinek egyszerűbb lenne.)

    Ugyanakkor ha visszagondolok arra, hogy én milyen cuccokban jártam kamaszként. Hááááát….

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

11. Anyukám nem igen festette magát sosem, a körmét sem, ha viszont elvittek minket a keresztanyámhoz, nála mindig kirámoltuk a illatos-szekrényét (pipere-szekrény, amiből mindig tök jó illat áramlott ki a benne rejlő illat és szépítőszerek miatt), felvettük a cipőit és a szép ruháit.
    A körmömet kislánykoromban sosem festhettem ki, mert rágtam és elég kis satnya volt, a sminkeléshez önbizalmam nem volt, valahogy fel sem merült bennem, de anyukám arra mindig ügyelt, hogy szépen járasson minket, próbált ízlésesem öltöztetni engem és a húgom. Mikor pattanásokkal kezdtem küzdeni, engedett kozmetikushoz, ahol gyantáztathattam is, már 15 évesen és fodrászra is költhettünk, ültem a biciklin és szépen vágott kleopátra hajam lobogott a szélben. A két eltérő személyiségű lánya két irányba alakult, én a polgári gimnáziumban sminkmentes, de ápolt, egyszerű, farmeros, pulóveres irányba mentem el, a húgomnál a katolikus lánygimnázium dacára szőkítés, titokban piercing, műköröm és kihúzott macskaszem is játszott hullámzóan. Nekik volt egyenruhájuk és köpenyük is, a szoknyának térdet kellett takarnia, na ennek örömére iskola után a főkaput elhagyva, az utcaszéli bokorban öltöztek át mindig suttyomban, egymás fedezékében. Nagyon sok idő volt, mire én magamra találtam, néhány éve lakkozok; az első sminkem az első munkahelyemen, a szobatársam tette fel nekem. Külső nyomásra nem hajlottam sosem, öntörvényűen, magam örömére, mikor olyan a kedvem, akkor smink/körömlakk. Bizony, olykor vérpiros vagy narancssárga, koncertre zöld is volt már csillámokkal. A szőrtelenítés és mértékkel szolárium belső szükségletem, én attól vagyok “ápolt”, hogy a finoman napbarna bőröm deréktól lefelé és hónaljban szőrtelen. Szívesen felveszem a színes/mintás harisnyát, a miniszoknyát és a mélyen dekoltált felsőket is már; ebben szexus, mindenáron tetszeni akarás nincs, egészen egyszerűen szeretem azt a nőt, aki ezekbe a ruhákba bújva a tükörből visszanéz rám. A sűrű, jófogású hajam, a kulcs-csontom és mellem íve az egyik olyan dolog, amit jaj nagyon szeretek magamban és büszkén viselem.
    Nincs kislányom, hanem kisfiam van, 11 éves és egy ideje őt is foglalkoztatja a külseje, ami egyelőre abban merül ki, hogy 1. vajon nem túl gizda-e a karja, ha arra jut, hogy igen, nyom néhány fekvőtámaszt, hogy erősödjön felsőtestre, valamint időnként megkér, hogy wax-al lőjük be reggel a haját. Abból rendeltem neki, amit a fodrásza szokott feltenni a sérójára vágás után, jó minőségű matt fajta, pasis illattal, 4 000 Ft volt bakker, drágább, mint amit én költök egy évben összesen samponra 😀 De annyira cuki, meg kell zabálni, mikor igazgatja ❤ Az anno 5 éves keresztlányommal együtt festettük ki a körmünket magántára, akarta, hogy neki is legyen olyan, mint az enyém.

    Őszintén szólva, amikor elolvastam a témában született frissebb TÜKRÖM TÜKRÖM című gumiszoba bejegyzést, különösen ezt a bekezdést: "A kislányok sminkelése kapcsán egyáltalán nem arról van szó, hogy néha-néha, otthon vicceskedve ne próbálhatnák ki anyu festékeit. Itt a gond akkor keletkezik, ha magukévá teszik azt a gondolkodást, hogy a lányoknak elsősorban a szépségeszménynek (a.k.a. férfiízlés) kell megfelelniük, és ezért jó korán elkezdhetik szexualizálni magukat, legyen az tetszeni akarásból fakadó szemfestés vagy falatnyi szoknyácska. Ami az egész sminktémában a legellentmondásosabb, hogy a nők éppen azért sminkelnek, hogy fiatalabbnak tűnjenek, olyan jegyeket és úgy hangsúlyoznak, amik fiatal gyereklányok természetes állapotára jellemzőek: puha bőr, nagy szemek, hosszú pillák, nyílt tekintet. A kislányok pedig éppen ellenkezőleg: idősebbnek, érettebbnek szeretnének látszani a smink által. A lényeg, hogy akárhány éves a nőnemű egyed, semmiképpen ne legyen megelégedve a természetes adottságaival."
    – szerintem nála is, és guminál, eleve az alapvetés téves, mert nem igaz, hogy aki sminkel, az biztos külső elvárásoknak akar megfelelni, nem igaz, hogy aki sminkel, az bizonyosan azért teszi, mert így szexualizálni akarja magát, hogy az idős fiatalabbnak tűnjön, a fiatal kislány idősebbnek! Nem a tényekre reagál, hanem arra, amit a helyzetről ő gondol, és ezt nagy hibának tartom.

    Ha a kislányról lemosom a szemfestéket, hogy "majd akkor fesse magát, ha engem is úgy lát itt, meg" (idézet fb-poszt), nem lehet, hogy éppen ezzel ültetem-e el vele a megfelelés kényszerét? Megüzenem neki, hogy nem vagy oké, idomuljál, majd mások jobban tudják, mi a helyes, mi a jó neked, úgy éljél.

    Aztán. Mit tudom én, hogy abban a kislányban mi volt a hajtóerő, amiért kifestette a szemét? Mi van akkor, ha benne fel sem merült a megfelelni vágyás, pláne meggyőződésem, hogy a 7 éves még nem akarja magát szexualizálni, talán csak játszik, esetleg természetes mintakövetésről van szó, utánozza anyát.

    Szerintem jelen esetben éppen a pedagógus volt az, aki szexualizálta a gyermek külsejét, öltözködését, frizuráját, sminkjét, társít hozzá a gyerekben egy olyan mögöttes tartalmat, ami eddig talán ott sem volt.

    Mi lenne, ha ehelyett inkább viszonyulnánk hozzá természetesen, az embert őt magát a maga egységében néznénk, ahelyett, hogy azt vizslatnánk, hogy néz ki, festi-e a szemét?! Nem lehet, hogy éppen ezzel segítenénk azt a folyamatot, hogy ne tolódjon el a hangsúly? Nem lehet, hogy célravezetőbb hagyni őket, hogy megélhessék magukat úgy, ahogy éppen jön belőlük, hogy keressék magukat, hogy megismerjék a testüket, és ha majd nem éreznek nyomást kívülről, akkor a megfelelés kényszere sem alakul ki bennük?

    Hogy kisebbségi közösség, ahol a traumatizáltság esélye még nagyobb, nem tudom elfogadni érvként, annál inkább törekedni kell arra, hogy a gyerekek biztonságban és elfogadva érezhessék magukat. Egy olyan kislányban, akiben a kisebbségi helyzetéből adódóan már eleve kódolt a csökkentértékűség, most még azt is elültetem, hogy a szépsége sem érték?????

    Volt egy osztálytársam az általános iskolában, mániája volt, hogy pálmafát kötött a frufrujából a feje tetejére, színes gumikkal. A vaskalapos férfi osztályfőnök egy ideig újra és újra kikapta a gumit belőle, "ne csináljon bohócot magából". Egy nap nem jött többé pálmafával iskolába, viszont még szomorúbb volt, mint addig.

    "Nem csoda, hogy gumiszoba, örült írja."

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Nem őrültezném le. Nem igaz. Szerintem csak nem tiszta a motivációja, elismerést akar, minden áron, ebben kiemelkedő: nagyon akarja.

      Ezért nem várja meg, míg saját utat talál, megjárja a poklait is, és megtörténik vele (vagy épp nem).

      Örülök, hogy már a szexualizál szó is felbukkant a blogon, gondolom, holnap jön a dinamika, a testi önrendelkezés és a revelatív is.

      Ezek az emberek tőlem tanultak bármiért is kiállni, bármivel szembemenni. Amikor kaptam a figyelmeztetést, hogy inkább ne kommenteljek Huffnágel ügyében (aki engem támadott meg, azért került képbe, én meg leírtam egy fejleményt), majd ők megvédenek, akkor jöttem rá erre.

      KedvelésKedvelik 1 személy

      Hozzászólás ↓

      • Azért ez nem teljesen igaz. Én gyerek korom óta ki tudok állni magamért, csak örültem, hogy más ezt sokkal jobban megfogalmazza, mint én valaha is tudnám. Szerintem sokan vannak még így.

        KedvelésKedvelés

      • Nem is rólad írtam. Inkább arról, ahogy a virtuális térben ügyeket, a kifejezési szabadságunkat, kommentelőket kezelünk. Azok, akik hasonlóan aktívan fészen vagy blogon. És ők ezt nagyon meg akarják mutatni, hogy milyen kemények és milyen kőhullás is ők az állóvízbe, úristen, micsoda Ügy, botrány, feltűnés, űzetés, bátorság stb. Ez is használva van, és nem értelmes célokra, és nem teheségesen.

        KedvelésKedvelés

12. Elvben rendben van, hogy sminkeljenek a kislányok, ha akarnak. Tudom, hogy nem ez a téma most, de esztétikailag borzasztóan néz ki 7 éves gyereken a smink. Azon csodálkozom, hogy hogy láthatják szebbnek magukat, mert én szó szerint ijesztőnek látom őket, szinte horror filmbe illőnek. Talán az ösztrogén hiánya teszi, hogy nagyon nem előnyös, a gyerek jelleg eltűnik vele az arcukról, de nőiesek se lesznek tőle. Olyan, mintha már átestek volna a menopauzán, jobban hasonlítanak sminkben a matrónákra mint a fiatal nőkre.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • “esztétikailag borzasztóan néz ki 7 éves gyereken a smink” És? Ez a te véleményed, nem jogosít fel semmire, ösztrogénes magyarázattal sem. Nekem a diznis meg barbis felsők nem tetszenek, például. Felnőttön sem tetszik a műköröm, a díszített köröm, a lenőtt haj, a vaskos combra feszülő sztreccsnadrág, a kibuggyanó, striás muffinháj. Másnak meg a szaga vagy a kopaszsága. Milyen jogom, dolgom van ezzel? El kell viselnem. Az egész normatív, “nekem ez nem tetszik, tehát ne legyen így” (vagy: és veszélyesnek is tartom, vagy ezzel leplezem az ízléstémát) beszédmód a gond.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Nem úgy értettem, hogy ““nekem ez nem tetszik, tehát ne legyen így”. Nekem is rosszul esett 16 évesen, hogy minden nap lemosatta a tanárnő a szemfestéket, (másokkal meg a körömlakkot). Nálam önbizalomhiány volt, hogy a kapun sem léptem ki szemfestés nélkül és ezen kicsit sem segített a lemosatás. Amúgy csak egyszerűen érdekelne esztétikailag ez a smink kérdés, hogy miért nem szépít mindenkit egyformán életkortól függetlenül, és hogy én például miért látom ijesztőnek kisgyereken, mások pedig nem. Én úgy látom, hogy bizonyos kor felett (amikor pedig legjobban elkelne) megint csak nem szépít annyit a smink mint fiatalon. Csak általában értem, mert láttam egyszer egy 60-as nőt, aki nagyon megszépült a sminktől. De nem akarom ám, hogy az idős nők ne sminkeljenek, én is fogok valamennyire mindig valószínűleg, ha nem is leszek sokkal szebb tőle.

        KedvelésKedvelés

      • Szerintem idosseb korban mas smink kell mint fiatalon. En is ugy latom, hogy smink nelkul kezd jobb lenni a kepem, holott csak a z a smink ami korabban izgalmas volt, most kemenyiti az arcvonasaimat. El is kezdek kiserletezni. BAr nalam egy fekete szemcerka hasznalat is eros sminknek szamit a szemem szine miatt.

        KedvelésKedvelés

13. Mit jelent a külső manipulálása? Evolúciópszichológiai szösszenetben a fitnesz növeléséről írtak.
    Szaporodási előnynövelés az előnyösebb külső kialakításával. Előnyös a széles csípő, teltebb keblek, szimmetrikus arc, harmonikus test, piros ajak, fényes dús haj, A testi torzulások riasztóak lehetnek, rossz génekre utalhatnak.
    Ugyanezt férfinál is le lehet vezetni izmok, magasság, stb. tekintetében.

    http://hu.wikipedia.org/wiki/Fitnesz

    Akkor vagy sikeres, ha átadod a géned. Ha kiválasztanak, és szaporodsz.

    Más kérdés, hogy ezt nagyon rideg és materialista nézőpontnak tartom. Akkor is, ha tudományos értelemben ez a lényeg, és nem az én elfogadásomon múlik az igazsága.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • de a „fitnesz” tökre nem ilyen egydimenziós.

      a termékenység pl. bizonyos minimum (ie. hogy képes vagy nemzeni/teherbe esni + szülni) fölött nem befolyásolja a szaporodási sikert, mások a preferenciák rövid és hosszú távú kapcsolatra (a mérhető vonzerő pl. csak azt befolyásolja, hogy rövid távú kapcsolatra többen választanák az embert), szal ez egy nagyon komplex valami, és rengeteg a környezeti tényező is.
      van, amikor jobban megéri génszempontból, ha te magad nem szaporodsz – az állatvilágban se minden egyed szaporodik, adott esetben „önként” (pl. kóborkutya-falkákban csak a domináns pár, és a többi akkor sem, ha következmények nélkül megteheti).

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

14. Jézusom most olvasom ezt a svájci vonalat. Ez a modern változata az “elvisz a rézfaszú bagoly, ha nem leszel jó, és csinálod azt amit én mondok”-nak?
    Pf.
    Nagyon nem hiszek a sorsrelativizálásban, az univerzum működésének túlmisztifikálásában, és a leopárdminták szubjektív megítélésében, mert a valóság, ami könyörtelen és keserves, és egy idő után keményen forintosítandó, ez ellen dolgozik. Egy hátrányos helyzetű hétévesnek, akinek mondjuk van szemceruzája, de grafitceruzája nem biztos, a legnagyobb hátránya, és visszafordíthatatlan kára maga a pedagógus szokott lenni. Az, aki meglátja, és még jó esetben csak lemosatja, és nyilvánosan megvitatja a kérdést, megalázza a gyereket, és felmagasztalja magát. Rossz esetben, csak legyint, na mégegy kis kurvinc, nem mintha nem lenne elég, leülthetsz egyes.
    Nem a szemceruzával van a baj, hanem az arra adott reakciókkal, viszont 7 évesen még meg lehet(ne) óvni számtalan mennyiségű keserű csalódástól, és igazságtalan előítéletektől. Egy szép és egy jobb világban, vagy akárcsak a 12. kerületben semmi baja nem lesz, ha a tanárnéni ferde szemmel néz rá a kifestett köröm miatt. Ezeknek a gyerekeknek viszont tényleg csak az iskolarendszer az egyetlen kiút, és itt túlélési stratégiákat kell(ene) tanulniuk már 7 évesen is. És, igen, az egy remek túlélési stratégia, ha nem sminkel 7 évesen.
    Azért ne sminkeljen a 7 éves hátrányos helyzetű kislány az iskolában, hogy a pedagógus ne tudjon-akarjon legyinteni rá! Azért ne sminkeljen, mert ami 7 évesen még bájos utánzás, az 10 évesen már felhívás keringőre, és azért ne sminkeljen, mert ez az, amit SENKI NEM MOND EL NEKI.
    Azért ne sminkeljen, mert egyszerűbb egy 7 évessel lemosatni, mint egy 17 évessel megértetni, bár a kettő nem függ össze, egyszerűbb azt gondolni,.
    Azért ne sminkeljen, ne karikafülbevalózzon, ne punksérózzon, szaggatottfamerozzon, mert NEKI NINCS JOGA A RENDSZER ELLEN LÁZADNI, MERT Ő 7 ÉVESEN MAGA A LÁZADÁS, ÚGY AHOGY VAN, ÉS Ő ERRŐL NEM TEHET, ERRŐL MI TEHETÜNK. Ő nem az “ó csak egy lázadó kamasz” lesz, hanem egy statisztikai számadat. Nem összehasonlítható a kettő. Neki nem múlik el. Ő nem növi ki. Ő keményen beleragad, és nem a szemceruza a hibás valóban, de ezeknek a gyerekeknek nulla egész nulla a hibázási lehetőségük.
    Hát tényleg meghökkentő, hogy mennyire máshogy is lehet élni, és mennyire nem ugyanazt jelenti 7 évesnek lenni.
    Nagyon szép gondolat, ha azt hisszük, hogy minden leopárdmintának megvan a maga miértje, és helye a világban, csak azért mégse mennénk benne végig benne a Leonardó-Szigony környékén este 10 órakor, és mégse ezt az életet kívánnánk a 7 évesünknek.
    Én, az antipedagógus, viszont tuti, hogy nem állítanám ellenségképnek a sminket, mert azt legalább ismerik, és feltehetőleg szeretik is.
    Ennek értelmében, akár még motiválóeszközt is faragnék belőle.
    Aki megcsinálja a leckét, annak kifestjük a körmét, fiúknak bezselézzük a haját.
    Amúgy meg nem sminkelünk az iskolában, (mert mi húzzuk a rövidebbet, ha még van annál rövidebb.)

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • “minden leopárdmintának megvan a maga miértje, és helye a világban” –szerintem de, a leopárdminta egyszerű és változékony kulturális kód, és akkor már inkább azzal a környékkel, ó, dehogyis, azokkal az erőkkel, emberekkel, vagy magával a prostitúció intézményével, a motivációkkal van baj. A függéssel, az erőszakkal, a Stockholm-szindrómával, a testi önrendelkezés hiányával, az önbecsülés és a lehetőségek hiányával.

      Ha a pedagógus legyint bárkire, szemfestés miatt, az elég baj.

      Felülvizsgálnám csúcsértelmiségi, fővárosi ismerős 14-17 éves lányainak hökkenetesen tökéletesre festett megjelenésére adott reakciómat is. Hogy miért, miért hagyják ezt a szülők. Agyonszexualizáltak voltak. Nekünk idegen, új ez, meg a facebookos bulifotók, pózolások. Nekik ez a norma. Öregek vagyunk, ennyi. Prédikálni gáz.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Én egyetértek azzal, amit írtál Gyöngyi, felvállalom, hogy szerintem is túlzás 7 évesen kifestve menni az iskolába. Tény, hogy én nem a nagy plénum előtt vitattam volna meg ezt az ügyet a gyerekekkel, hanem félrevontam volna kislányt, meg utána a szülőt is, hogy megtudjam, mi volt az oka a pingálásnak és megértessem, hogy ez így azért ne – bár tény, hogy én nem vagyok tanító néni, és soha nem tanítottam ennyire kicsiket.

      A középiskolában, ahol dolgozom, a lányok jó része festi magét, sokan nagyon erősen, hordanak hosszú, élénk színű műkörmöket is, de ez nem gond, megbeszéltük már az elején, hogy én ilyesmiért nem fogok szólni, amennyiben nem életveszélyes a dolog. Inkább beszélgetni szoktunk a sminkelésről, öltözködésről, a szünetben, meg amikor épp ráérünk, megdicsérjük egymást, ha valakinek valami jól áll. Kicsit mélyebben ofőin is előkerül a téma, és igyekszem arra ösztönözni őket, hogy gondolkodjanak el, hogy a sminkelés, a szőrtelenítés, miegyéb mennyiben elvárás, mennyiben önkifejezés, mit üzen, mennyiben függ össze a szexualitással – tök jó beszélgetések szoktak ebből kijönni, jó gondolataik vannak a gyerekeknek, és remélem ez hasznukra válik később.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • En is igy lennek ezzel. 🙂

        KedvelésKedvelés

      • ‘Inkább beszélgetni’ ‘tök jó beszélgetések’ dejo.

        KedvelésKedvelés

15. Tegnap este progresszív, okos, gyakorlatban is fényesen teljesítő, blogot kezdetektől olvasó tanárkolléga vetette fel, hogy “az iskolákban nagy probléma a smink, engem taszít, szerintem egy nyolcéves se fesse magát”. Értem én, de elkezdtem kibontani az egyes állításokat, mi van a mélyén, milyen félelem, tévedés, vetítés, elvi tisztázatlanság. Például a pedofília (eltúlzott, démonizált félelem ez pl. a prostitúció láthatóságához, elítéléséhez képest), például a direkt szexualitástól való félelem (az csak fényes borítójú magazinokban, óriásplakátokon okés, sőt, áhított), például a nevelői szerep félreértelmezése, ízlésünk és korunk normáinak abszolútként és morális tartalmúként való tételezése stb. Érti-e a sok padlizsánlila hajú, műkörmös fejcsóváló, mit jelent a jog, a másság tisztelete, a tanári felelősség és hatókör, az önrendelkezés, a tanulás, az értékközvetítés? Mi a smink, eleve, miért pont az a tilos? Láttunk-e már önkifejezős (pl. fekete goa száj) vagy “törzsi” jellegű, rituális vagy kulturális, művészi célú (rizsporos arc, pantomim), divatcélú (indiai henna, virágmotívumok, tetkó) vagy dekoratív (pl. színes fényvédő csíkok síelők arcán) sminket? Azokról mit gondolunk? Ki állítja, hogy ez nem önkifejezés?Miért húzzuk rá rosszizŰ, lihegő, félreértelmezett feminizmusunkat erre? Egy kicsit meg kellene érteni ezeket a jelenségeket az “azért ez már mindennek a teteje” demagóg hőbörgések helyett. Kifejezett dívák (sminkelő, alkalomra kihívóan öltöző, minőség rovására is inkább feltűnő nők) moralizálnak ott a kommentekben.

    Mi a célja a sminknek, mit fejez ki, mi az, ami szexualizál, milyen mértékben/alkalmakkor/céllal probléma egyáltalán a szexualizálás? Mindannyian szexualizáljuk a kinézetünket bizonyos mértékig — ha nem tennénk, leszorítanánk a cicinket, soha nem hordanánk szoknyát és egyformán rövid hajunk volna. Igenis nézzen ki úgy mindenki, ahogy akar, boldogan és szabadon, iskolában és magánéletben, igenis viselje el a világ és ne diszkriminálja, igenis közvetítsük az ízlésünket a _saját_ gyerekeinknek elsősorban példamutatással, ne prédikációval. Tehát ha anyu tetováltat meg ajakfeltöltet meg műkörmözik, csipkés combfixet hord, akkor ne verje az asztalt a facebookon, hogy milyen erkölcstelenek a kislányok (a cigány kislányok), és azt csak neki szabad. Az nem megy, hogy jogokat és elfogadást követelünk a cigányoknak, a homoszexuálisoknak (akiket azért lebuziznak a Gumin), a transzoknak, a feministáknak, a nőknek, de pont a kinézet sokféleségének jogát vitatjuk el másoktól, és éppen a feminizmus nevében. Figyelemreméltóak a feminista bírálók, jóval okosabbak, mint a gumis feminista érvek.

    Meg vagyok döbbenve a reakciókon, hogy milyen meredeknek tűnik, amit mondok. Én mindig is efféléket mondtam, és úgy tűnt, értitek és nem akarjátok félremagyarázni. Iszonyú sok félelem és tisztázatlanság van e téma mélyén (ahogy az áldozathibáztatás, a házasságtartósság-monogámia, szerelem-hűség-maradjmellettem-játszma, szeretőség, autótlanság, sport-fogyás mélyén is). Ha nem arról van szó, hogy Szent “Megtámadott” Főgumi Hitelességét védjük vicsorogva a gonosz Csakazolvassától, akkor mégis, mi nem érhető ezeken az érveken?

    “A lányom nem sminkeli magát, mert nem áru a húspiacon” — ezt kommentelte valaki a csakazolvassa fészen, és szerintem ez nagyon kirekesztő és sértő és önigazoló. Aki szerint a smink húspiaci áruvá tesz, és a szépség nem érték, az lesz szíves maga járni szőrös lábbal, csutkára rágott körömmel és loncsos hajjal állásinterjúra.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • “A rég keretek közé szorított emberek a maguk ezerféle frusztrációjával, a kiforratlan személyiségek és az eltorzultak is durván visszaélnek a szabadsággal, és mások szabadságának korlátozására használják fel, sokszor passzióból, unalomból. Nagyon erős belső munka és önreflexió kell ahhoz, hogy a szabadsággal úgy éljünk, hogy az ne bántson senkit.” az internet ilyen c. posztomból

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

16. Akkor full sminkben karikafülbevalóban és talpig leopárdban menjen állásinterjúra?

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

17. annyi szempontból lett itt meg a hogy olvastam, guminál is megfogalmazva a facebook-on, hogy kinek milyen befolyása van egy gyerek világképére, szülők, iskola, társadalmi környezet stb.
    van egy olyan hiányérzetem, hogy az internet kimaradt. nem csak a szexualizált, manipulatív média vonatkozásában, hanem egy egészen más irányból. onnan, hogy nekik már lételemük a neten való jelenlét. (oké, fogalmam sincs, kiemelten hátrányos helyzetű gyerekeknél, hogyan néz ki a nethasználat, de nagyon csóró, elhanyagolt lakótelepi kamaszokat ismerek, jónéhányat, okostelefonjuk van, kistestvéreik is vannak.)
    mostanában magyar vlog-okat nézek. beauty az egyik legnépszerűbb irányzat, ahol tizenhuszon éves, nagyon kedves, többnyire szép, szimpatikus lányok sminkelni, hajápolni, körmöt lakkozni tanítják a kortársaikat. a stílus rendkívül közvetlen, kvázi, mintha élőben lennének együtt a nézővel. van több vlog, ami évek óta fut ezzel a tematikával és csak az utóbbi időben manipulált reklámtartalommal. iszonyúan népszerűek, hatvan, hetvenEZER feliratkozóval, egy-egy videónál SZÁZEZER megnézéssel. itt, Magyarországon. szerintem ez döbbenetes.
    mit lát ebből a kislánya, akinek a nővére a barátnőivel, vagy a bátyja (fiúk rendszeresen pironkodva vallják be a kommentekben, hogy nézik) rendszeresen nézi ezeket? hogy smikelni jó, népszerű leszel tőle, híres és még pénzt is kereshetsz. visszatérő kommenttéma, hogy milyen sminket ajánlanátok általános iskolásoknak, vagy 10 éves vagyok bár, de a legnagyobb rajongód, alig várom, hogy felnőve én is festhessem magam. és itt alapvetően senkiben nincs rossz szándék, a vloggerek egyszerűen csak szeretik csinálni, a nézők meg hasonlítani akarnak a kedvenceikhez…
    és persze, meg lehet kérdezni, honnan jött a vlog ötlet, meg az egész beauty vonulat miféle társadalmi konstrukció, de a lényeg, az élő, napiszintű indirekt értékközvetítés az valami döbbenetes erejű nyomás.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Ez baromi érdekes és lényeges adalék, kösz. Ez azt jelenti, hogy a smink, a sminkelés, testmódosítási trendek és verziók ebben a korban szex nélkül, mint afféle művészeti-karrieresélyes-közösségi-kézügyességi-expert téma, valamint a felnőttektől, öregektől való független, peer tanácsadás, kreativitáskiélés is erős. Nem csak arról van szó, hogy minél szebbek és szexibbek legyünk, hanem az arc megváltoztatásának képességére törekszenek, e képesség tökéletesítésére.

      Én egy japán lány hasonló blogját olvastam, meglepett. Bennem volt, hogy ezek ténylegennyit buzerálják magukat naponta (egyszerű smink 17 lépésben, akár vonaton is!), meg hogy ez teljesen ártatlan, ez épp szokásos, divatos most, hogy a hello kittyből kinőttek.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • amúgy az egyiknél van egy ilyen, szerintem igazán bájos történet, hogy a videóban arról van szó, hogyan kell krepp-papírral ombre hajat festeni, és a felháborodott anyuka kommentel, hogy hogy képzelte a vloggerlány, hogy nem mondta el, hogy ez tartós szín. hát megnézte az alsós kislánya(!), befestette saját magának piros-kékre(!!) és most nem jön ki és az iskolában milyen ciki.
        valahogy eszembe jutott az Anne a Zöld Oromból, de azért felvet pár kérdést ez a eset is.

        KedvelésKedvelés

    • Megjegyzem, luxuskategóriában Vájf is ilyen, és szintén példakép attól is, ahogy él, életérzést közvetít. Ő maga a termék, a stilizált élete, életmódja. (Akinek nem jut Guccira, de “szereti a szépet”, az nézegeti egy kicsit a blogot, és mindjárt jobban érzi magát.)

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

    • “az élő, napiszintű indirekt értékközvetítés az valami döbbenetes erejű nyomás” Igen, így van. És (nem csak tőled kérdezem, mindenkitől, magamtól is) baj? Ez az üzenet baj, problematikus? Mit csináljanak a szabad idejükben? Mit csináljanak az interneten? Mit csináljanak a testükkel? Erre mondom, hogy zörgős rosszfejség.

      Komolyan gondolja bárki, hogy ha terelget, tilt vagy akár példát mutat, akkor ugyanezzel a lelkesedéssel fog az a lány operába járni és makramézni? Hogy nem lesz erősebb a kortárs nyomás? Szerintem annak működését kéne megérteni, eltolás és idegenkedés, démonizálás helyett.

      Láttam én több jóravaló, eszes kamaszt, csellóztak, jótanultak, vívtak, versenyeztek, minden. Szüleik azon aggódtak, nem elég nőiesek, és majdnem lesz kivel randizni, életidegenek, szorongók. Hogy bár egyszer kifestené a szemét az a lyány…

      A legnagyobb gumitévedés, hogy a kislány átlátja a szemceruzától az értékrenden át a kocsisorig vezető, eléggé bonyolult összefüggést. Valószínűleg nem értik, ők “csak” sminkelnek, meg egy kicsit tartanak a tanító nénitől. Csak mi értjük. Hegyibeszédből nem is fogják megérteni.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • én nem tennék elé zsigerből negatív vagy pozitív előjelet. egyelőre emésztgetem. csak arra gondoltam, hogy megemlítem, hogy létezik és nem elhanyagolható volumenű jelenség ez is.
        apropó szabadidő hasznos eltöltése, tavaly a facebookon figyeltem fel például az indusztrial.goth. nevű irányzatra, aminek a lényege, hogy a lázadó kamaszok csinálnak maguknak saját kezűleg futurisztikus ruhákat, ezeket viselve belógnak mondjuk egy pályaudvarra vagy bevásárlóközpontba, ott meghatározott zenére megszabott táncmozdulatokkal táncolnak egy kicsit, erről csinálnak egy videót és a hasonló csoportoknak kihívás gyanánt felteszik a netre. függetlenül attól, hogy személyesen nekem tetszik-e a ruha, a zene vagy a tánc, akkor arra gondoltam, ha lenne kamasz gyerekem, tök örülnék, ha ezzel ütné el az időt, mert ez egy tök jó kézségfejlesztő projekt.

        KedvelésKedvelés

      • Ez tényleg nagyon szabadságszagú.

        KedvelésKedvelés

      • és/de lényeges elem, hogy ki kell rakni a netre, hogy a pl német vagy brazil hasonszőrű társakkal angolul meg lehessen vitatni.
        ez tényleg nagyon más világ, mint amiben akár én is kamaszodtam 15 éve.

        KedvelésKedvelés

18. Engem is zavarna, ha egy kisgyerek kisminkelve menne iskolába.
    Ennél lényegesen jobban zavarna, ha napokig egy olyan ruhában lenne, amit már első nap összepisilt, és ebben küldenék mosás nélkül ismét az osztályba.
    http://gyereksorsok.hu/2014/09/25/gyerekszelidito/
    Az egy gyerek című könyvben ilyen állapotban kap meg egy tanárnő egy súlyosan elvadult gyereket, akivel számos egyéb viselkedési gond is van. Bizalommal, türelemmel talán a harmadik héten jutnak el oda, hogy tiszta ruhát szerez a gyereknek és átöltözteti, addigra sikerül megnyernie a bizalmát, addig tűri a pisis ruhát (és a számos egyéb tünetét egy durván traumatizált és bántalmazott gyereksorsnak).

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

19. Én ezt így sose tudnám megfogalmazni, sajna.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

20. Sajnos, ebből sosem lesz értelmes párbeszéd, sem valódi társadalmi hatás, hiába van egy-egy értelmesebb (ám triviális) írás. Mégpedig azért, mert az egész Gumicsapat a létező legdöbbenetesebb módon van fanatizálva. Itt minden annak van alárendelve, hogy ők egy csapat, kiraknak mindenkit, aki mást gondol, és a lényeg, hogy Főgumi befusson, az ő egyedisége, sztársága, hitelessége (ami inkognitóban megint érdekes jelenség — értem az inkognitó okait, de akkor ez így nem fog menni). Mások ellen Gumik, gyűlölet van, paranoia. Olyan agresszíven reagálnak mindenre, ami szerintük Főgumi sikerét veszélyezteti, annyira elvesztették a realitásérzéküket, ennek része az ellenem való gyűlölet is, és a nyilvánvaló előzmény, a csakazolvassa teljes megtagadása, agyonhallgatása. Szégyen, hogy ilyen klónok, csak bénábban, nem saját úton próbálják megcsinálni ugyanazt, üvölt a hiúság, hemzsegnek a helyesírási hibák. Önigazoló azt elemezni, hogy valaki már nem lenne szerető “önmaga miatt” (kisbabával, friss házasságban — wtf? ez teljesítmény?). Van olyan, hogy személyesen írunk, de esetleges, elfogult, netán másokat basztató vélekedésekből nem lesz sose jóféle Ügy. Nők nem akarnak tartósan Gumiszobában rekedni, ha hat hétig jól is esik. Meglepő, ahogy jönnek vissza fél év némaság után az olvasók, pár hetet odatódulva, és meg is írják az okát: erő vagy valami olyasmi, ébresztő dolgok vannak ugyan ott is, de szépség és egyéniség kevésbé. Jobban esik, építőbb a nem okvetlen feminista témákon elgondolkodni, ha szépen vannak megírva, meg nekilátni a saját életnek, igazán, akár gyereknevelés, akár játszmák felszámolása, akár zsírszázalék csökkentése a téma.

    Nem mintha nekem nem lenne mindegy, hogy épp ki olvas, és ez nem önzés vagy közöny, hanem az olvasó szabadsága. Ne miattam olvasson, én nem várom el az évekig hűséget, nekem nem tartozik senki, azért olvasson, mert neki jó (és ne adjon feladaot se, ne várjon el, ne zsaroljon azzal, hogy ha én így — legjobb meggyőődésem szerint –, akkor ő meg elmegy).

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

21. Ez a kislány a feminista facebookozók tudatába már mint az “aki egyszer kifestett szemmel ment iskolába, és aztán már vitték is Svájcba kurvának” vonult be.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

22. Visszajelzés: ki a feminista? | csak az olvassa — én szóltam

23. Visszajelzés: az igazi beintés | csak az olvassa — én szóltam

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .