sáfrányos rizottó

Közzétéve Szerző:

Milánó, október 29–november 1. Csak úgy, egy-egy kis táskával, hajnali repülővel.

Először is: Il Duomo.

duomo homlokzat

duomo faFirenze, a régi katedrális új, historizáló homlokzata: bűn, harsány harácsolás, pénzért vett üdvösség. Isten nincs. Milánó, gótika: a szellem és a gondolat diadala, szentek és állatok szobrai, sokat gondolunk Istenre. Reims, román katedrális: néma monumentalitás, nemhogy létezik, rádzuhan az Isten.

A dómot a pompás Galleria nevű átjáró köti össze a Scalával.scala repertoárA dómnál ülünk a la Rinascente tetején, a hetedik emeleti étterem (helyi, elég menő “mozzarella bár”, Obaki) tetőteraszán, és verebek esznek a kezünkből. A kávéhoz apró, becsomagolt, sötét csokiba mártott vaníliajégkrém-kocka dukál. Mámorító olívás kenyér. Nézzük a gótikát.

És az a bolt ott, a Food market! Rá kell jönnöm, Iper Espresso Y1 gépem igen elavult. Van már Y3 (szerényen megjegyezném, hogy odakünn mindössze 89 euró, én nem értem az árképzést) és Y5 is, ami tejet micsodáz meg hűtőbe tehető a rekesz meg minden. De komoly ember nem tejez, abból jó egy csepp is hidegen, a kávé a lényeg. És nem is cukroz, csak a béna kávéhoz kell cukor, ugye, elnyomni a bénaízt. Azért csak nézek, micsoda cukrok, egyesével, puzzle alakú, angyal alakú, csésze szélére tűzhető szív, csodaszép! És teák, minő dobozokban! Szoktam mondani, hogy az Úristen amikor elemében volt, megalkotta a kávét, aztán meccset nézett, el is fáradt, és akkor volt egy ilyen gyenge utánérzés: a tea, de hogy ezek hogy tudják, előadni, becsomagolni!

A fiam élménybeszámolója.

Ami feltűnő: mindenhol építkezés, felújítás. EXPOláz, május 1-jén nyit és októberig tart. Kávépartner: Illy.

expotabloexpo2

expobögreDe vannak ellenzők is.

noexpo1Van villamos, általában véve példás a tömegközlekedés. A metrójegy egy ötven. Háromszínű a gyalogosok lámpája.

háromszínű lámpaFekete emberek lerohannak, azonnal látják, hogy túlestem-e már a rítuson, az újak csuklójára színes fonott karkötőt kötnek, jóléti turista szerint jaj, de kedvesek, szerintem ne kérjenek adományt, durva lélektani hadviselés, kifejezett trauma. Láthatólag megéri nekik.

IMG_9296Nagyon sokat gyalogoltunk, rengeteg hangulatos helyet láttunk. Mindenhol zöldfelület, az erkélyeken, a falakon, a városias házak udvara meg kis ligeteket rejt rács mögött. És az a sok motor! A bicikliken bájosan régimódi, cseppet sem biztonsági gyerekülés.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Hazaérve külvárosi, ám elegáns szállodánkba lerúgjuk cipőnket.

hotelbejárathotelbe érveAzért persze Milánó a divat fővárosa.milánói javak felirattal Isten látja lelkem, én aztán nem szeretnék kétezer eurós cibetprémes táskát, de egy pávakék bőrkesztyűnek nem tudtam ellenállni. Elképesztett a kereskedői mozdulat, ahogy ujjközeimre igazította. Nézem a helyieket, annyira mások. Némi fásultság. Már látom az árnyalatokat, nincs módom ujjongani. Ők dizájnos pulóvereikben, selyemsáljaikban boldogtalanok. Jaj, azok a cipők, kabátok, táskák a divatnegyedben, remekművek. A jólét, az de erkölcstelen, és milyen élvezet. De amikor sárga zokniban és királykék nadrágban biciklizik az öregúr, az nagyon autentikus.

tantocosí

106 thoughts on “sáfrányos rizottó”

  1. Nagyon szép! Barátnőm én most Padovában, hasonló szépségű helyeket fotóz! Azt mondja, ott mindenki, mindig fagyit eszik, akkor is, ha hideg van…

    A gótikát én is imádom, hasonló élményem a kölni dóm, órákat, napokat, heteket tudnék eltölteni benne…

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  2. Kávé! Hogyan tudnám a 90 forintos kávékat reklámozókkal megértetni, hogy azért az mégis csak élvezeti cikk kellene, hogy legyen. Munkahelyre vettem kapszulás kávéfőzőt, de csak aldist, s egyszer amikor nem tudtam vinni be tejszínt, anélkül ittam. (mindenki magának veszi a kávét, tejszínt, cukrot.) És vannak akiknek az a sz. a tökéletes. Olyan téesziroda kávé, amit azok vedeltek, akiket a feladat nagysága (két számot összeadni) nyomasztott, s egész nap vedelték a büdös, zaccos, ócska, odaégetett, ezerszer újra melegített kávét.
    Úgyhogy a jövőben ezt a márkát inkább hanyagolom.
    Amikor a lányommal volt “csajos” napunk bement egy csokoládé boltba, gondoltam az utcán megvárom. Kilebbent az az igazi krémes, meleg kávéillat. Orral buktam be a boltba.

    Az öregurat pedig megnéztem volna.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Uristen! Most eloszor ittam kapszulas kavet…hat mit mondjak mennyei volt, nem tudtam betelni vele. Sajnos nincs penzem kapszulas kavefozot venni, de egyszer biztos beruhazok ra. Tippeket orommel veszek. A tchibos fozok jok-e? Vagy honnatol erdemes foglalkozni ezzel?

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Én is egyszer próbáltam a kapszulást és nem volt rossz – pedig nem szeretem a kávét, soha nem kávézom, de ezt simán meg tudtam inni, nem volt az a borzalmas, keserű íze, mint a többinek.

        Én amúgy teás vagyok, nagyon szeretem, nyáron a hideg gyümölcsteákat, télen a gyógynövényest, zöld teát, rooibost, matét – a drágábbak ebből is sokkal finomabbak, de szerencsére sok helyen lehet kapni jó teát elérhető áron, gyógynövény meg sok terem a kertünkben, mentából, citromfűből, málnalevélből még egy jó ideig nem lesz hiányom.

        Kedvelés

      • Nem szeretnék sznoboskodni, de én ezen a Tchibo, Aldi, nem tudom, mi szinten el sem gondolkodnék, mert aki a gépet adja, az adja a kapszulát is, és az a lényeg. Akkor már inkább minőségi kávé kotyogósban. Nagy különbség van még az agyonhájpolt Nespresso és az Illy között is, tetemes illy-előnnyel, ezt egy Nespresso-hostesszel is megbeszéltem a múltkor, mármint ezt ő állította. Ez látszik az árakon is. Munkahelyre a gép kölcsönözhető is, nem kell megvenni, de a kapszula drága. Az Írók Boltjában kapszulás Lavazza van, az jó volt. A Media Marktban van többféle gép (Illy nincs pont, csak kapszula). Ha vennék Illy gépet valaha, neten rendelnék külföldről vagy ismerőssel hozatnék egy Y3-at, és kapszulát is. 9.45 a 21-es kapszula, ami 2929,5 forint jelen árfolyamon, itthon 3500. A gép meg 89 euró (27590), itt a webshopban 44 ezer valamennyi.

        Kedvelés

      • Abszolut nem erzem en ezt sznobkodasnak. Szivesebben adok tobbet a jo minosegert mint kevesebbet a szarert. Azert is kerdeztem, mert nem ertek hozza. De jol jott a netes megrendeles tippje is. Koszi.

        Kedvelés

      • Sajnos nem sznobkodás. De hát lassan tanul az ember és annak ára van. Megvesz sok ócska vackot mire az igazi jóhoz jut. De még akkor sem dobja ki az ócskát, hanem jó lesz az majd hétfő, meg szerdán…

        Kedvelés

      • Embernek a kattanása a Lavazza, megissza a bármilyen főzöttet, de otthonra azt veszünk. Instant kávé mint műfaj nála nem is játszik, ha nem főzött, maximum udvariasságból issza meg. Neki sima “irodai” kávéfőzője van, por kell bele (pentru filtru:) én koliban is, Anyánál is kotyogtam, és megveszem a Lavazzát, bár ha nem is téeszirodakávés vagyok, de majdnem. Azaz ha nincs konkrétan odaégetve és elbaszva a kávé, akkor megiszom, ha jellegtelen, akkor is. Miért? Merazér. Nem elvi okokból, így vagyok bekötve. Nem tartom sznobériának, ha valakinek kedvenc kávéja van, vagy az instantot, gépeset, akármilyet nem szereti. Aztán van, hogy egyáltalán nem kávézok, mert telítődöm vele, és mert az viszont elv, hogy nem akarok ész nélkül rászokni.

        Kedvelés

      • Én is így vagyok bekötve. Vendégségben, anyósnál megiszom, nem fintorgok. Nem vagyok nagy ínyenc, mélyről jöttem ízlés- és minőségszempontból. Csak a nesz, az nem, az jaj. De ha magam döntök, gépet veszek, kávét veszek, kávézót választok, az jó legyen, nagyon jó, különben semmi értelme a kávézásnak.

        Kedvelés

  3. Családom él Miláóban sok éve, mégsem voltam fôiskolás korom óta, mindig van oka a miért nemnek. Most pl nagyon fáradt vagyok és örülök, hogy másfél hónapja nem léptük át a határt. Na jó, azért tegnap este nagyon sóvárogtam Stockholm után a novemberi filmfesztiválra 🙂

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  4. A lelkembe tapostál a kávé-tea összehasonlítással. :-S

    1989-ben Bécsben vásároltam egy cipőt. Én akkor ájultam el, hogy ezt így is lehet. Az egy dolog, hogy itthon előtte se véletlenül, se akarattal nem találtunk soha olyan cipőt, ami méretes (kényelmes, jó sarkú) és még emberien kinéző is lett volna, a másik viszont az volt, hogy az eladó letérdelt a földre elém, csóró kelet-európai tinédzser elé, és saját kezűleg adta a lábamra a cipellőt, ami tökéletesen simult, és passzolt és szépséges volt, és évekig hordtam (és még csak csillagászati ára sem volt) – a mai napig nem dobtam ki, pedig azóta félszámmal nagyobb lett a lábam. (Mondjuk lehet, hogy ideje lenne megválnom tőle a napi 30 tárgy jegyében…)

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

      • 1984, Berlin. Anyukám tűsarkú topánkája ma is jó rám, bár kicsit már kopott az orra. Gondolom amúgy se hordta szarrá, lévén korahuszonévesen tornacsukás, aztán meg egyéb, nem magas sarkú csukás, mert mint kiderült, nem igazán bírja azt a fazont a lába, gyalogolni viszont kellett elég sokat, meg amúgy is az a típus (én is), aki inkább legyalogolja, nem várja meg.

        Kedvelés

      • nekem az egy lányom lábán egyszer vagy kétszer volt, de más alkatú a lába (is), nem annyira jön be neki – esetleg még megpróbálkozom az unokahúgaimmal…

        Kedvelés

      • Amikor két évig három helyen és szatyorból éltem, talán összesen nem volt harminc tárgyam 🙂

        Kedvelés

      • nekem maximum azért mehetne egy ideig, mert egyáltalán nem vagyok nagy selejtező, összegyűlt már pár felesleges cucc. Bár sokat segített, amikor az exférjem hét éve megszabadított a háztartásom nagyobbik felétől 🙂

        Kedvelés

  5. a kávé-tea összehasonlítás fájt. Szubjektív vélemény, csöppet sem szubjektíven előadva. Amúgy meg egy óra vonatozás árán élőben is leboxolhattuk volna. Bármelyikünk vonatozta volna az egy órát. Tegnap kürtőskalácsot sütöttem.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

      • Bátran, de még nézem majd a dómot, nem elég pontos, egy kicsit poentírozva van az is a hármas összehasonlítás érdekében.
        Jaj, az ereklyék, maradványok lent… ez meddig lesz még szokás, a neves bácsik testét hímzett ruhába, bőrcipőbe öltöztetni, aztán meg turistákkal nézetni? Annyira morbid és elavult dolog.

        Kedvelés

      • Steiner szerint a kávé segít a koncentrálásban, a tea pedig szétszór. Szóval szerinte csevegés mellé inkább teát, szellemi munka mellé inkább kávét.
        Mostanában reggeli ébresztőnek citromos vizet iszom, nincs semmiféle ideológiai háttere, ez esik jól, a kedves kávéját csak szagolgatom 🙂

        Kedvelés

      • Uhh, én mindig úgy érzem, hogy egy jó teától jobban tudok figyelni – fordításhoz régen mindig matét vagy zöld teát ittam, úgy éreztem, mintha megnyílna tőle az agyam, és éberebb vagyok, koncentráltabb, élesebbek a gondolataim. A kávé ezzel szemben csak hajszolta a szívemet, és előbb-utóbb megfájdult tőle a fejem. Valószínűleg egyéni különbségek is lehetnek ebben, mert nekem is és a tesómnak is nagyon alacsony a vérnyomásunk és egyikünknek sem tesz jót a kávé – a húgom konkrétan egy nagyobb adagtól képes rosszul lenni – viszont mindketten sokat teázunk.

        Kedvelés

      • Tokeletes megfogalmazas. A modorossag ami leginkabb zavart teazo ismeroseim teazasa soran (lehet, hogy csak kepzelem) en magam ritkan iszom, meg a finom teat is jellegtelennek erzem. Ettol persze masnak meg lehet izletes.

        Kedvelés

      • Nem kávézok, mert nem igazán ízlik – holott az egész családom kávézott, még a nagyszüleim is, teát csak akkor ittak, ha betegek voltak. Nekem nem sikerült rászokni, nagy ritkán iszom társaságban, a szocializálódás kedvéért – mert furán néznek rád, ha csak te nem kérsz, vagy bevallod, hogy nem szereted – de bántja a szívemet, általában nagyon megpörgeti, hajtja, felviszi a vérnyomásomat. Nem esik jól. Pedig a doki szerint az alacsony vérnyomásra kávét kéne inni…

        Modorosságot én a teába nem szoktam tenni, csak mézet meg citromlevet, de általában azt sem. Csinálok egy nagy kannával, beleöntöm valamelyik méretes bögrébe, belelógatom a fél fejemet és élvezem, hogy meleg és fűillata van – a bögre külsején meg melengetem a kezem. Asszem bármelyik japán szamuráj agyvérzést kapna a teaszertartásomtól, de nekem nagyon bejön, olyan komfortos érzés. Szeretem, hogy van olyan, ami kicsit felébreszt, míg a másik megnyugtat, van gyümölcsös, ami hidegen jó, meg hársfavirágos betegség esetére, és cickafark hasgörcsökre. Nagyon jól megvagyok amúgy tea nélkül is, nem egy kultikus ital nálam, de főleg téli estéken olvasáshoz nagyon jól esik.

        Kedvelés

      • Nekem egy mániám van a teával kapcsolatban, sokak számára ez nagyon gusztustalan. Én is fél literes bögréből iszom, cukor, citrom, méz satöbbi nélkül, viszont azt a bögrét nem szabad elmosogatni. Néha valaki körülöttem nagyon jót akar, és csillogóra pucolja a féléves patinával rendelkező bögrémet. Olyankor mérges vagyok.

        Kedvelés

      • Ezt ismerem. Mondjuk én szoktam, nem a patina a lényeg, hanem hogy ne kenjék össze a mosogatószivaccsal. Egyszer megunta a takarítónő itt a cégnél, és elmosogatta, hát a tea (pláne a zöld, nuku bergamott) mellett bizony érződött. Azóta időnként egy tiszta, másra nem használt szivaccsal, tiszta vízzel kitakarítom, nehogy megint ingere támadjon.

        Kedvelés

      • Alighanem hozzájárul kávénemszeretésemhez, hogy apám sok, elképesztően erős kávét ivott, és egyszerűen megutáltam a szagát (nagyon tömény volt, ráadásul cigifüsttel keveredve) gyerekkoromban. Mára a szagával bajom nincs, próbáltam is, nem kedveltem meg, és a szívemmel pont azt csinálja: elkezd össze-vissza járni, meg feszült is leszek tőle. Mondjuk erős fekete teát sem iszom, hasonló okokból. Zöld tea jöhet viszont. Pont jobban lehet tőle figyelni, és tartós a hatása. És modoros vagyok, biztos, mert semmit sem teszek bele. Jó teába nem kell, rosszat meg minek, ebben úgy vagyok, mint Éva a kávéval.
        Steiner, hát, na. Volt egy rakás elmélete, amiket nagyon buzgón mondogatott, de igazolni nem szokta őket.

        Kedvelés

      • Víz, ha csak megijeszted a teával a vizet, ja… Kávé _helyett_ én se értem, de amúgy kurvajó teák vannak, pardon my French. Amikből dettó lehet persze pisit főzni, ha kellően “ügyes” vagy:)

        Kedvelés

      • Nem kell ezt túlbonyolítani. Jómagam több száz csészényi kutatás után, immáron (nyugodtan mondhatjuk) a téma szakértőjeként az alábbi rövid, ámde korszakalkotó megállapításra jutottam:

        A kávénak jó az illata.
        A teának jó az íze is.

        Kedvelés

      • Én el tudom fogadni, ha valakinek “a” kávé nem ízlik, de nagy különbség van a gyerekkorunkban szüleink által vedelt, a ma kávézókban kapható átlagos, a nesz, a kotyogós, valamint a barista készítette igazán finom kávé között, és néha az a gyanúm, ebben megerősített Arita is, hogy aki nem szereti a kávét, az még nem ivott igazán finomat.

        Kedvelés

      • Jaj, bakker, nem hiszem el, hogy képes voltam én is leragadni a kávé/tea kérdésnél! Annyi más érdekesebb dolog volt a szövegben ennél. (most újraolvastam)

        Egyébként azóta megszerettem a kávé ízét is.

        Kedvelik 1 személy

      • Na igen. Elvétve van a letaposott cipősarok, kibolyhosodott pulóver, repedezett, nyálkásan csillogó műbőr. Nincs neszkávé, zacskósleves, lejárt szavatosságú kenőmájas.

        Kedvelés

    • Most jövök Rómából. Az utca embere feketében, pici szín, sál, vagy táska–el-ké-pesz-tő-en jól öltözöttek, stílusosak, elegánsak. Miért kell nekünk lengyelpiaci kacatokban leélni az életünket? Farmer, cipő bőrből, fehér póló. Vagy fekete. Oszt kész is.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Szerintem a magyar ember egyrészt a szegénység miatt rosszul öltözött, másrészt nincs hagyománya, nincs kultúra,amire ráépüljön. Ahol a Makovecz templom az etalon, ott nincs min csodálkozni.

        Kedvelés

      • Rossz attitűdök, önsorsrontás, kínálati hiány, pénzhiány, kuporgató kilenc négyzetméteres horizont, amely lottóra, energiaitalra, plazmatévére, okostelefonra, rendelt pizzára, játékgépre, online fogadásra nem sajnál több ezret, tízezret, de egy rendes cipőre igen, sőt, még cipőtisztításra is — ÉS EZ NEM RONTJA pártalálási esélyeit, na, ez a durva.

        Kedvelés

      • Ezzel mind egyetértek, de egy esztétikailag igényes összeállítás nem feltétlenül kerül sokba.

        Kedvelés

    • Vanogat, köszönöm! Tolni kell, keményen, mások nézegetése helyett. Hiszen blogger vagyok, híres íráskészséggel. Még te is itt nézegettél nagy kíváncsian.
      Jézus, mik kerülnek elő a lomtárból. Hol nyal, hol kérdezget, hol ismer valakit, és pletykál, vagy fikázza az írónőt, hol drágállja a jégszaunámat…

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  9. Képtelen vagyon korán kelni, úgyhogy az én jegyem Pisába szól 😀

    Hogy bocsátod meg az Illynek a sok kapszulát és dobozt? Nem kötözködöm, őszintén érdekel (én még mindig darálok, ha kapszulás lesz csakis Illy, mert az tényleg megüti az általam elvártat, sőt meg is ugorja :D, csak kéne valami felmentés arra a sok-sok dobozra. Igazán visszaválthatnák, mint a Nespresso.)

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Nem bocsátom meg, és nem is maszatolom el, hanem kognitív disszonanciában élek: nagyon hülyén csinálják, exkluzív elegancia, borzalmas pazarlás és költség.

      Igen, visszaválthatnák, főleg, hogy az energiagazdálkodást, biodiverzitást zászlajára tűző expó kávépartnerei… Írtam nekik e-mailt ezügyben.

      Dobozt soha nem dobtam ki még, és mindenki nagyon boldog, ha kap belőle, sütit, lisztet, gyöngyöt tárolnak benne.

      A kapszulát kidobom, amikor ürítem a gépet, és borzadok. Eggyel csökkentettem a napi kávékat erős lélekkel.

      Én ugye egyedül vagyok, és rengeteg ilyen apró meló van. Úgy fogom fel, ez egyszerűsítés, hogy kevés árammal, gombnyomásra lesz nagyon finom kávém. Meg a vendéglátás gesztusa, amikor jön valaki, akit szeretek, belép az Illy-univerzumba, a szép csészék közé, és együtt kávézunk, vitathatatlan minőséget. Ebben nem érvényesült az ökoszempont, felülírja más. Nem hiszem, hogy az lenne a dolgom, hogy minden téren a lehető legkevesebbet fogyasszak, mert az rengeteg munkával járna, és elég béna lenne az életminőségem. Illetve elvileg ez lenne a dolgom, de ezt nem más fogja nekem előírni (pl. agymosógép piszkálódott itt fölényesen: https://csakazolvassa.hu/2012/06/04/azert-okolany-vagyok/#comment-103994).

      Egyébként nem rossz a szemétmennyiségünk, nagyon tudatos vagyok, a szelektívben rossz csak a sok apró joghurtospohár és szeleteltsajt-csomagolás.

      Itt a dóm melletti áruházban lehetett kapni 18-asával, vékony nejlon csomagolásban is kapszulát, itthon még nem láttam.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Egy ideje vágyom egy ilyen gépre én is, de pont a környezettudatosságom gátol meg benne. Még dolgozom az ügyön:) Ha a fiam meglátná, elképedne, és megkérdezné, hogy akkor hogy is van ez. (igen, van autóm, éppen azon vagyok, hogy ne kelljen használnom)

        Kedvelés

      • Igen, ha letenném az autót én is megérdemelném 🙂

        Bár nem kifejezetten a saját életemben érezném gázosnak, mert sok más területen nagyon figyelek és nyilván én sem dobnám ki a dobozokat. Én a cégre haragszom, amiért ilyen az üzletpolitikájaés ezért nem tudom rászánni magam. Pedig tényleg élmény.

        Kedvelés

      • Egyébként tényleg nem számonkérésvolt, nem láttam,hogy korábban már téma volt. A te ökolányságod nekemtovábbra is hiteles,pont ezért mertem kérdezni, ezért érdekelt.

        Kedvelés

      • Sokkal kevésbé vagyok már ökolány, sajnos. Bizonyos életszínvonal már csak ímmel-ámmal tud öko lenni, ezt kár tagadni. Sokkal több örömöm van, mint akkoriban. A felszabadultság, az, hogy kevesebbet mérlegelek, az az igazi öröm.

        Nem éreztem számonkérésnek, teljesen rendben van.

        Kedvelés

      • A cégre haragszom én is, de azért bűnrészes vagyok. Ha a vásárlók ezt bojkottálnák tömegesen, akkor nekik is változtatni kellene a terméken és az attitűdön, de a gazdag emberek, akik a célcsoport, amúgy is olyan dolgokat vesznek és dobnak ki, hogy iszonyat.

        most nagyon büszkék, hogy az új latin-amerikai csészekollekciót szegény sorú tervezőkel csináltatták, és milyen környezetvédő üzenete van… na. Ez már a művészettel határos.

        Amúgy meg a művészet, a kultúra mint olyan sem öko, sok papír, alapanyag, utazás, energia, teljes hiábavalóság egy szobor vagy egy színházterem fűtése, de valahogy elfogadjuk, hogy a kultúra feladata más, nem szoktuk fölvetni ezt a szempontot, sem a színházrajongót vagy könyvmolyt azzal vádolni, hogy a hobbija nem öko.

        Kedvelés

      • Azóta szétvágom és szelektálom a kapszulákat. A fémdoboz is szelektív, meg sokat elajándékoztam. Még ma is illymán vagyok, napi 4-6, több új csésze van. Házhoz rendelem.

        Kedvelés

      • Mennyi szép színű fülbevalót csináltam, mikor olyan helyen dolgoztam, ahol kapszulás kávéfőző volt… Az volt a legjobb, mikor próbáltam a kávéivó kollégákat rábeszélni a mindenki által utált típusra, mert annak a kapszulájának volt olyan színe, ami ment volna a másnapi outfitemhez 🙂

        Kedvelés

      • A kapszulák szétvágására mi a módszered? Én a karantén előtt rendszeresen bevittem őket a márkabolt (nem Illy) gyűjtőjébe, de ez most nem olyan egyszerű.

        Kedvelés

  10. Nekem Milánó, és a Dóm, az a Szent Bertalan szobor. (Megnyúzva.) Exférj azt mondta, ő ettől hányik, mondtam, jó, várjon meg kint.
    Egyszer meg egy olyan kurzuson voltam ott – oké, hülye életidegen antropozófusok – mikor három nap alatt nyolcszor mentünk be az Utolsó vacsorához, és a köztes időket is ezzel töltöttük, pl. beálltunk a kép tartásai szerint, váltásban, és megbeszéltük, kiből mit vált ez ki. Jó volt.
    És igen, a piros meg narancs meg azúrkék pulcsis középkorú férfiak, hosszú sállal.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

      • Szerintem is szép darab. Az a csinos kis köntös, amit átvet a vállán, a saját bőre.
        Milánóban voltam először úgy múzeumban, egy művészettörténész kalauzolásával, hogy kettő darab képet néztünk meg az igen széles kínálatból. Azt mondta, nézzük a lábunkat, hogy ne essünk kísértésbe. Azóta itthon is járok úgy múzeumba, hogy előre elhatározom, mi lesz az a négy vagy öt tárgy, amit megnézek, de azt alaposan. Lehet, hogy nagyon sznob módon hangzik, de nekem jobb így.

        Kedvelés

  14. Ismét építő komment érkezett. Van, akinek ennyi a blog… Az egyik legaljasabb troll egyébként.
    “Irigyellek, hogy van 200 ezred 3 napra elmulatni.”
    Számolgassál, leselkedjél, méricskéljél csak, ha nem jut más. És képzeld, ennek a tetejébe egy óriási lakásban eltartok egyedül három gyereket, van már téli cipőm, és nemsokára új hardvert veszek. Hogy mik vannak.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  15. Olvaslak már régóta, de soha, de soha nem fogom érteni se itt, se máshol az irigységet…végre van, aki örömmel, és nem szégyenkezve tud írnia jóról, a szépről, ami az életében van. Mindenkinek ott van az életében az a valami, amitől AZ jobb lehet. Ja, hogy csak a másét figyeljük!!! Vidéken élek, három gyerekkel, nincs autó, de van busz, és ma jött traktor is ám, hogy felszántsa a kertemet, és csuda dolgokat fogok ám én oda ültetni!Aztán meg kibiciklizek a tópartra, és rozét iszogatok a naplementében….és derűs, könnyű szívvel olvasom Éva bejegyzéseit, és örülök, hogy boldog Ő is.Miért van ez a reflex rögtön, hogy hát én nem, nekem nincs, és hát de jó neked…Nem fogok Milánóba repülni, mert új élet kezdődött…tele van széppel, és feltölt a másik írása, a képei… hogy figyel, van véleménye, és látni, hogy örül.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Egyetértek. Örülök hogy neki olyan kávé gépe van, megyek is majd kávézni 🙂 és örülök hogy utazik és elolvashatom a beszámolót. Az én örömeim másból adódnak, nem jobbak vagy rosszabbak.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Ez ilyen..az öröm mindenhol ott van, másból adódnak, mert teljesen más emberek vagyunk, máshol élünk… más vágyakkal, célokkal, álmokkal… de VANNAK. Én is játszadozom a számlákkal..de nem stresszelek miattuk, hanem többet próbálok dolgozni, és nem tagadom meg magamtól a munka utáni kávés ejtőzéseket.. legalább heti egyszer, mert nekem ez is ÖRÖM, és elérhető sok mással együtt.

        Kedvelés

  18. hm, én csak most jutottam el eddig a bejegyzésig – és köszönöm, derűt csempészett a napomba. és egészen megható, hogy a fiad is írt beszámolót. vajon én miért nem írtam korábban, mikor a szüleimmel utaztam?! nagyon kedves gondolat. majd legközelebb! s ettől nekem is mosolyognom kell. látod, ezért jó, hogy mesélsz, meséltek.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  19. “2014. november 4-én, vagyis a mai napon éjfélig az ír fapados összes januári járatára 25 százalék kedvezménnyel lehet repjegyet vásárolni. A 24 órás akció összesen 1600 útvonalat, 180 repteret és 30 országot érint, így lesz miből válogatni. “Ráadásul trükközés sincs, a 25 százalék tényleg 25 százalék” – írja a Mindenkiutazhat.hu.”
    http://travelo.hu/utrakesz/2014/11/04/akciozik_a_ryanair_olcsobban_repulhetunk_januarban_ha_ma_veszunk_jegyet/

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  20. Visszajelzés: miről maradtál le? | csak az olvassa — én szóltam

  21. Visszajelzés: Ciao Milano! | Buenos Aires - Reykjavík expressz

Hozzászólás a(z) Engem bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .