Az egyik olvasó a feltétel nélküli alapjövedelemről szóló írás alatt Padányi Viktort idézte mint történészt. Kommentje nem jelent meg, szemöldököm felszaladt. Utánanéztem a figurának, minimum kétségesnek tűnik, és miért nem vagyok meglepve, hogy publikációi témái között felbukkan a sumér–magyar nyelvrokonság is.
Na, mondom erre, ezt már megírom, amúgy is terveztem, egyetemista koromban hosszasan kutattam a témát.
Tehát, a magyar nyelv a sumér nyelv rokona. Esetleg: a magyar nép is a sumér nép rokona.
Először is, feltűnő, hogy kik képviselik ezt az álláspontot. Nemzetközi tudományosság: nem. MTA: nem. ELTE, nyelvtörténet tanszék: nem. Híres, publikáló nyelvészek: nem, sőt, elzárkóznak tőle, érzékelhetően jobban, mint például a nem teljesen légből kapott török elmélettől. Sumerológia: nem. Könnyen hevülő, ideológiailag átitatott emberek tömegei, nyelvészeti vagy bölcsészvégzettség nélkül, szemerkélő esőben nagygyűléseken, béna dzsekiben: igen. Tehát azok, akik magyar öntudatban utaznak, mert máshová nem vették fel őket.
Akik az elméletet megalkották és népszerűsítették, például Badiny Jós Ferenc és Bobula Ida, szintén nem nyelvészek. Előbbi Ludovikát végzett, majd a műegyetemen tanult, utóbbi történész. Padányi Viktort nyelvészként említi a Wikipédia, de nyelvészetet ő sem végzett (hanem irodalmat, filozófiát és történelmet). Attól még kiképezheti magát autodidakta nyelvésznek, nem? És persze, mit csodálkozunk a tudomány hivatalos fórumainak kíméletlenségén: az igazság keresőit kicsinálta a nyelvészközösség, katedrát, kutatási lehetőséget nem kapnak, kénytelenek magánkiadásban meg szamizdatban publikálni, ugyebár.
Másodszor is, sajnos, az elmélet hirdetői a tudományos megközelítést mindenestül nélkülözik. Azt sem látszanak érteni, hogy a nyelvi, a kulturális és az antropológiai rokonság nem ugyanaz: létezik nyelvcsere, lakosságcsere, keveredés, kultúraváltás, például, és a népek nem évezredes moccanatlan tömbök. Minden apró adaléknak, hasonló szónak úgy örülnek, mint utcagyerek a színes üvegcserépnek. Kapva kapnak mindenen, ami alátámasztja eredeti feltevésüket, ezért publikációik hemzsegnek a módszertani hibáktól. Fogalmuk sincs például a rendszeres hangváltozásokról, például arról, hogy a finnugor szókezdő p a magyarban f lett (pata –> fazék, pää –> fej), az intervokális t meg z (sata –> száz). Nem értik, miféle az alapszókincs természete: növénytermesztéssel nem foglalkozó ősnépek esetében, például, biztosan nem része az eke és a borona (nem ezeket rokonították, ez csak példa, mifélét kell kizárni a vizsgálat köréből).
Erőltetett és esetleges szófejtéseik láttán egy korrekt érettségizett is fogja a fejét: néhány rokonnak vélt szóból meredek következtetéseket vonnak le. Tiszta anakronizmus. Fáraók oszlopán vélik felfedezni a puszi szót.
Az ilyen elképzelések további közös vonása, hogy általában túllépnek a nyelvészet határain. Jelentős részükben a nyelvi kérdések csupán mellékesek, valójában inkább őstörténeti fantazmagóriákról van szó.
http://www.nyest.hu/renhirek/a-finnugor-elmelet-es-a-finnugorellenes-elmeletek
Harmadszor: a dicső múlt iránti igény hatja át ezeket a konstrukciókat, a kutatókat éppúgy, mint a befogadókat. Az nem lehet, hogy mi holmi tajgákon halásztunk, vadásztunk. Az nem lehet, hogy mi nem voltunk nyilazó lovas nép mindenki más előtt. Kínos nekik a halszagú atyafiság, ahogy Komoróczy Géza mondja. Amúgy is, belénk fojtani diadalmas múltunkat, primitív és nemtelen őstörténetet ránk sózni, ez szovjet mesterkedés! Népek barátsága, cseremiszek, mordvinok, nyenyecek, hóóógyisne, hát fel sem szabad vetni, hogy esetleg nem úgy? A tilosban járás izgalma, szakképzettség nem feltétel.
Aki ráharap ezekre a nézetekre, az szerintem általában is fogékony az összeesküvés-elméletekre. Ahogy a Nyest.hu-n írják:
…a finnugorellenes elméletek mai népszerűsége nem a finnugor népek iránt érzett ellenszenvből vagy a más népek iránt érzett (szó szerinti) rokonszenvből, hanem egyszerűen az összeesküvés-elméletek iránt érzett szomjból fakad. Mint arra korábban utaltam, a „finnugor összeesküvés” realitását megerősíti az a tény, hogy a Kádár-korszakban egyfajta „hivatalos álláspont”-nak tűnt. (A finnugorellenesek egyébként is szívesen beszélnek úgy a finnugor nyelvrokonságról, mint „hivatalos” álláspontról, azaz ideológiáról. Az a legkevésbé sem zavarja őket, hogy gyökeresen eltérő politikai felfogású kormányok sem szokták ezt a kérdést abajgatni: sőt, inkább megerősíti azt a hitüket, hogy rendkívül átfogó összeesküvésről van szó.) Sok frusztrált, magát különlegesnek érző, de sikertelen egyén számára a legkézenfekvőbb világmagyarázat az, hogy ő valójában különleges és világuralomra termett, de ármánykodó gonosz erők jogos jussától megfosztották.
http://www.nyest.hu/renhirek/akiknek-el-akarjak-venni-a-multjukat
Negyedszer: van még egy feltűnő momentum a tudósok életében: Badiny Jós Ferenc 1946-ban Argentínába, Bobula Ida egy évvel később az Egyesült Államokba költözött, Padányi Viktor is ekkoriban emigrált, előbb Németországba, majd onnan Ausztráliába. Nyelvrokonító tevékenységüket már ott fejtették ki. Az argentin kolléga tanszéket és vallást is alapított. Mindaz, amire távolra szakadván jutottak, idehaza a rendszerváltásig tilos volt: titkolt, illegális tudás, minden külföldi, nemszovjet áramlattal és földi jóval egyetemben. Talán nem túlzás ezt a jelenséget, könyveik hangulatát is tekintve, emigrációs pszichózisnak nevezni.
Tény, hogy van néhány szóegyezés a sumér nyelvvel, például kad –> köt, és más indoeurópai nyelvekben is találhatóak sumér szavak, pontosabban: nem zárható ki, hogy vannak (azért fogalmazok így, mert a sumér írásbeliséget is, hangzást is igen nehéz rekonstruálni, és ha nem hozzáértő végzi, biztos a tévedés). Tény, hogy a sumér is agglutináló (ragot hozzáillesztő) nyelv, valamint egy időben megjelent benne a zöngés-zöngétlen hangzókontraszt. Tény továbbá, hogy voltak a témának nyelvész végzettségű kutatói is: Csőke Sándor, Gosztony Kálmán, akik óvatosabbak voltak, az eredményeiket kevésbé világmagyarázatként és paranoiaként, titkos tudásként tálalták — és nem ők lettek az igazán híresek, bestsellerek a Szkítia bolt polcain. Tény, hogy nehéz elfogultan koncepciómentesnek és józannak lenni. Tény, hogy az ilyen nézetek szellemi táplálékai, egyben lelki igényei sokaknak, identitáskérdéssé váltak, ahelyett, hogy sima tudományos hipotézisek lennének, mint például a vízimajom-elmélet. És tény, hogy a dolog kellemetlenül átpolitizálódott, nemigen vethető fel többé érvényes módon.
Az is tény viszont, hogy a régészet nemigen tűnik serényen szállítani az adalékokat a finnugor eredethez, és máig sok a kérdőjel (nem annyira a finnugor nyelvösszehasonlítás, inkább az őstörténet terén). Valamint ritka a karizmatikus ismeretterjesztő ezen a tudományterületen. De ami az alternatív nyelvelméletekből a nép ajkán vált, az sírnivaló, az méltó megnyilvánulása a mi életfától miskakancsóig terjedő, “és azt tudtátok, hogy a magyar nyelvben van a legtöbb szó?” jellegű szellemi horizontunknak, és ez ellen tanárként, művelt emberként küzdenünk nem túlbecsülhető jelentőségű feladat.
csak az olvassa. én szóltam 
“ez ellen tanárként, művelt emberként küzdenünk nem túlbecsülhető jelentőségű feladat.” Ezzel száz százalékig egyetértek.
KedvelésKedvelés
Ez a téma is egy szép méretes darázsfészek, lassan már alig valaki mer a közelébe menni és délibábos kedvenceinknek ellentmondani. Örülök, hogy megtetted, hogy megírtad.
KedvelésKedvelés
“Ez a téma is egy szép méretes darázsfészek”
🙂
KedvelésKedvelés
“Tehát azok, akik magyar öntudatban utaznak, mert máshová nem vették fel őket.”
Hát ez nagyon jó 😀
Egyébként ezekben az összeesküvés-elméletekben egy dolog megtalálható, ami valós: a megszépült(?) múltba vágyó sírva vigadás.
KedvelésKedvelés
“Először is, feltűnő, hogy kik képviselik ezt az álláspontot. Nemzetközi tudományosság: nem. MTA: nem. ELTE, nyelvtörténet tanszék: nem. Híres, publikáló nyelvészek: nem, sőt, elzárkóznak tőle, érzékelhetően jobban, mint például a nem teljesen légből kapott török elmélettől. Sumerológia: nem. Könnyen hevülő, ideológiailag átitatott emberek tömegei, nyelvészeti vagy bölcsészvégzettség nélkül, szemerkélő esőben nagygyűléseken, béna dzsekiben: igen. Tehát azok, akik magyar öntudatban utaznak, mert máshová nem vették fel őket.”
Nagyon jó akár összefoglalónak is! 🙂
KedvelésKedvelés
Pont ezt akartam idézni én is, csak megelőztél 😉 Annyira gyönyörű, pillekönnyű, gyilkos szöveg, visszatér az emberiségbe vetett hitem, amikor ilyeneket olvasok…
Amúgy duplanyelvész vagyok (angol szakot és elméleti nyelvészetet is végeztem), és mostanára jutottam el odáig, hogy a sumér (egyiptomi, szíriuszi, klingon, mittoménmilyen) nyelvrokonságot harsogó holdkórosokat már nem próbálom meg népnevelni, csak mosolygok bájosan, és témát váltok. Olyan sokáig próbáltam logikusan érvelni, elmagyarázni, hogy hogy működik a nyelvészet, milyen adatokat használ, mik a módszerek, de ezzel az erővel zümmöghettem volna szamojéd népdalokat is, ugyanakkora hatásfokkal. Részemről származhatunk a Raxacoricofallapatoriusról is, bármilyen két nyelvben fogunk találni két szót, ami hasonlóan hangzik, hát ha valakinek attól habzik a sör, hogy maga a nagy Asgardi flotta pottyantotta őt ide Európa közepére, akkor hadd örüljön, csak ne az én agyamat zsibbassza az elméleteivel.
KedvelésKedvelés
Nem tudom észrevetted-e, hogy a zsidósággal sosem rokonítanak bennünket a nagy magyarok. 😀
KedvelésKedvelés
Dehogy nem, csak rejtve van a beavatatlanok elott.
Kazarozas, utalas a zsido vallast felszedo turk nepre, akikbol 3 torzsmaradek csatlakozott a “7magyar”-hoz (ebbol csak 1 volt magyar” 🙂
Ettol lettek On Gar, ami 10 torzset jelent, es ami az Ungar, Ongher, szo eredete a nemet es olasz nyelvben, + meg masokban is.
Arpad neve pl., egy okori sziriai varos neve is (semita) es akarhogyis delibaboztok, a nev sumer sza’rmazasu, mert a semi nyelvek tele vannak sumer szavakkal.
Kesobbiekben, majd tovabb borzolom a kedelyeket. 🙂
KedvelésKedvelés
Ez tök jó, hogy írod! Pont hiányoztam erről az óráról.
A borzról jut eszembe! Azt tudtad, hogy az akkád ékiratos táblákon találtak borzviadalra, pontosabban a borzok kedélyének befolyásolására utaló célzásokat? Nekem senki ne mondja, hogy ez véletlen!
KedvelésKedvelés
Ja, és még az is eszembe jutott, hogy Sarrukin felirataiban is szerepelnek magyar szavak. Az ötödik uralkodási évéből maradt fenn ez: “I-na-Sal-si gi-ri-ia ana Maat Hatti lu al-lik ma”, bocs, nincs akkád billentyűzetem. 🙂 emben Hatti országáda mentem. Egy hadjáratról van szó, egyes értelmezések szerint annyit tesz, hogy “ötödik évemben Hatti országába mentem. DE!!! És ez nekem a gyanús! Vajon nem jelenthet mást az utolsó 3 szó: “lu/ló allik/ellik ma”? Tudjuk, hogy az akkád lovas nemzet volt! És pont a hettitákat támadták akkor! A hettitákat! Akik a lótenyésztésről könyvet írtak! Na?! Ez nem lehet véletlen! Nézz utána a szövegnek kolléga, mert nekem ez a “ló ellik ma” rész gyanúsan ismerős. (Nem emlékszem pontosan, honnan került elő a töredék, de valami sziklafelirat lesz, azt hiszem.)
KedvelésKedvelés
“The Borz (Борз, Chechen for ‘wolf’)”
Megadnad a table szamat?
Hadd nezzek utana.
KedvelésKedvelés
Ez a Sarrukin a masodik lesz, aki asszir volt, i.e.720-705 kb.
Ez, talakozhatott a hettitakkal.
Ez a “lu” pedig nem lo’, szal valami mas lehet, de nincs aszir szotaram, nem tudom ellenorizni.
KedvelésKedvelés
Kinlodtam egy kicsit, de itt a “lo’ “.
sumer=sisi (magyarul: sziszi 🙂
Akkad=sisu (magyarul:sziszu)
Heber=sus (magyarul:szusz)
Lathato a szofejlodes. (epp kifogytam a szuszbol 🙂
KedvelésKedvelés
Nem vettem eszre, hogy csak gunyolodni akarsz.
Nem baj, nem haragszom rad (reg megenyhult a banat…:-)
Ha van kerdesed, kerdezz csak nyugodtan.
KedvelésKedvelés
Erdekes, hogy az orosz “borzoi” kutya nevenek ertelme “gyors”, a csecsen “borz” meg “farkas”.
Van-e a kettonek koze egymashoz?
Borzaszto ez a bizonytalansag. 🙂
KedvelésKedvelés
Még, még! Remélem hirdeted az igét vért izzadó ősi gyökereink körében is. 😀
KedvelésKedvelés
Orulok, hogy tetszik az ige’m.
(mongol: u:ge=beszed)
KedvelésKedvelés
“Fogalmuk sincs például a rendszeres hangváltozásokról, például arról, hogy a finnugor szókezdő p a magyarban f lett (pata –> fazék, pää –> fej), az intervokális t meg z (sata –> száz).”
Csak arra szeretnem felhivni a tisztelendok figyelmet, hogy a finn “pata” megfelelojet megtalalhatjuk az angol “pot”-ban es nem hiszem, hogy az angoloknak a finnekhez kellett jarulni a szoert,, mert ez, egy osgerman szo, amit inkab a finnek vettek el a germanoktol.
Akarcsak, a hut>kota-t.:-)
Ami ha’z let a magyarban, annak ellenere, hogy a ha’z asumerben is szerepel, mint “cover”.
(mert en a hazammal coverolom magm 🙂
KedvelésKedvelés
Ezek vagy indoeurópai, vagy teljesen véletlen szóegyezések.
KedvelésKedvelés
Hallotatok Simo Parpola, finn asziriologusrol, aki 1700 sumer szot egyeztetett a finnugorral?
Szerinte a sumer, az egy urali nyelv.
KedvelésKedvelés
Ilyenkor hallgatunk.
KedvelésKedvelés
Tiszteletem!
En meg triplanyelvesz, de lehet, hogy tobb is, vagyok.:-)
KedvelésKedvelés
Nahát! Végre egy Igazi Szakértő!
KedvelésKedvelés
😀
KedvelésKedvelés
Neked meg mi tetszik?
KedvelésKedvelés
Akkor látom, rájöttél, mit akarok. Már épp szólni akartam, hogy ne hozd magad kínos helyzetbe. Mivel már az első hozzászólásomban jeleztem, mit gondolok az nyelv-elméletekről, őszintén meglepődtem, hogy ennyire könnyen megvezettelek. A tények és a fikció megfelelő mértékű keverése valóban félrevezető tud lenni, és ezzel sokan visszaélnek, erre akartam rávilágítani.
Egy igazi szakértő egyből kiszúrta volna, hogy a fent idézett hettita hadjáratot nem Sarrukín, hanem a fia Szín-ahhé-eriba vezette. Gyanút kell fogni ilyenkor, ez a fikciós rész volt, ugyanúgy, mint a lovas értelmezés is. Igazi viszont az idézett szemelvény (mínusz “ma” nyomatékosító szócska a végén, azt ugyanis én költöttem hozzá, bár nyelvtanilag helyes így is, úgy is), és a hettiták magasan fejlett lovas kultúrája is valós tény. Így működik ez. 🙂 Ahogy már arra Csakazolvassa utalt, az ilyen elméleteket jellemzően nem nyelvészek, hanem többnyire kiugrott bölcsészek kreálják. Én is efféle volt bölcsész lennék, bár az ókori nyelvekről való tudásom azt hiszem, jobb az átlagnál.
Az, ahogy a többi hozzászólót lerohantad, kissé kihozott a sodromból, úgyhogy arra gondoltam, nem árt, ha a te hiányosságaidat is megmutatjuk egy kicsit. Semmi sincs tanulság nélkül.
KedvelésKedvelés
Mekkora arc vagy! Kérdezek is gyorsan valamit. Perzsa uralkodókról fordítok egy szöveget (Sápúr), az inscriptiont sziklafeliratnak fordítsam vajon? nagy építmény, belül a falán körben felirat. Bocs, csak ha már…
KedvelésKedvelés
Az Ur, aki beszedi a Sa’pot, Sa’pszedo Ur, Sa’pUr. 🙂
Ilyet va’rtal?
Egyebkent, nem ertem mit akarsz.
“Bocs, csak ha mar…”
Mi???
KedvelésKedvelés
Rövid kérdés: tényleg nem értetted a kérdést? Ha tényleg, akkor azért neki kellene futni az általános alsó tagozatának még egyszer. Ha meg értetted, akkor nem volt jó a poén.
KedvelésKedvelés
Szerintem azt kérdezi, hogy az inscriptiont (ami szó szerint ugye belső felirat) hogyan fordítsa le minél tökéletesebben.
Csak ha már… ilyen profi vagy.
(De csak gondolom mindezt én, a matekos, így hajnali négyre járón… nem, nem vagyok másoDállásban éjjeliőr, csak egyszerűen minél öregebb vagyok, annál jobban sajnálok aludni… pedig de szeretek !
KedvelésKedvelés
Magyarkent, annak hivod, aminek akarod.
Fal vagy sziklafelirat, te dontsed el.
Eredj a Merriam-Websterre, aszt lasd, mit jelent egy angolnak.
Onnan konzultalok.
blaci200 meg, ne kanaszkodjon el, mint egy atlagmagyar.
KedvelésKedvelés
Én már csak ilyen kis átlagmagyar vagyok, vagy átlagsumér, ha úgy tetszik. Azt az érzésemet, hogy nem olvasol, vagy legalábbis nem értelmezel, csak írsz, egyre erősíted. Nagyon félreértesz nagyon sok mindent, mondhatni feltűnően.
Nagy arc = jópofa, jó arc. Itt legalábbis, a blogon. Nem azonos a de nagy arcod (=pofád) van kifejezéssel. Ráadásul nem is neked írták.
KedvelésKedvelés
Lassan, szemelyeskedesbe torkollik ez az egesz tarsalgas, ahogy veszem eszre.
Ezek szerint ti se vagytok kulonbek a deakne vasznanal
KedvelésKedvelés
“Mekkora arc vagy! ”
Ez, nalatok valami sertesnek szamit?
KedvelésKedvelés
Mindenkitől elnézést kérek, Ptahetnek írtam, mert az ő kommentjében bukkant fel a sziklafelirat szó. A mekkora arc nálam azt jelenti, hogy nagyon jó fej valaki. Usumindával nem nagyon tudok beszélgetni, mert nem érti, mit kérdezek. Tőled is elnézést kérek, tanácsot nem.
KedvelésKedvelés
Ha az utolsó mondat nekem szólt, akkor én kérek elnézést, bár csak félig az én hibám szerintem (félig meg a motoré, nem látszik, mire válaszoltam), mert épp usumindának szántam, nem neked, és főleg nem szántam senkinek tanácsnak.
KedvelésKedvelés
Joszandeku, talan naiv is vagyok.
Ha mondasz valamit, elfogadom, mint igazat.
Tobb duma kell ahhoz, hogy visszvagjak.
KedvelésKedvelés
Akkor te kiváló alany vagy mindenki számára, aki bizonyítás helyett követőket keres.
KedvelésKedvelés
Laci! hogy fordulhat meg ily eretnek gondolat agytekervényeid szövevényében? Hát köztünk elejitől fogva egyetértés van, mindenképp, de úgy ám.
KedvelésKedvelés
Csak halvány félelemként, mintegy tisztázni való ügyként, biztos, ami biztos alapon. Ez is nyilván annak következménye, hogy az én agyamat is átmosták holmi “állításokat bizonyítani is kell”, meg hasonló tudományos tévhitekkel. 🙂
KedvelésKedvelés
Hú, de trollgyűjtő téma! Nagyon jól írtad meg.
Arra kíváncsi lennék, mert csak tippem van, hogy “sikeresebb” nemzeteken belül milyen arányban vannak ilyen érzelmi alapon gyökereket keresők.
KedvelésKedvelés
Az ilyesmi engem is mindig érdekelt 😀
Jó lenne pl. tudni, hogy más országokban is voltak-e olyan szerepben nemesasszonyok, mint nálunk Szilágyi Erzsébet, Kanizsai Dorottya, Zrínyi Ilona, Bornemisza Anna, stb.
De ez az agymenés a sumer-magyar rokonságról, tényleg borzasztó.
Nem is értem amúgy, hogy mit számít, a hős sumerok-e az őseink, vagy a “halszagú” finnek. Kezdjük azon, hogy a tajgán, tundrán nem is olyan könnyű életben maradni. Ahhoz kell az igazi állóképesség és ügyesség…
KedvelésKedvelés
A nemesasszonyokkal kapcsolatban úgy tudom, hogy igen, de még a nem túl nőbarát Oszmán Birodalomban is volt olyan időszak, amikor nők irányították a politikai életet. Volt olyan szultána is, aki rendszeres levelezésben állt nyugati uralkodókkal, pl. I Erzsébet királynővel.
KedvelésKedvelés
Jéé 😀
Bár ha megnézzük az Ezeregy éjszaka meséit, abban is ott vannak a talpraesett, irányító asszonyok 😉
Köszi az infót, jó lenne ilyesmikről többet olvasni, magyarul.
KedvelésKedvelés
Most olvasok pont egy nagyon jó könyvet erről: John Freely írta és a címe A szultánok magánélete, boltban nem láttam még sehol, neten sem lehet megrendelni, de ha szeretnéd elolvasni, szívesen elküldöm e-bookban.
A Wikipédián is vannak cikkek erről a témáról és könyvben szereplő nőkről, bár a könyv természetesen részletesebb:
Hürrem szultánáról: http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BCrrem_szult%C3%A1na
Nurbanu szultánáról: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nurbanu_szult%C3%A1na
Köszem szultánáról: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6sem_szult%C3%A1na
KedvelésKedvelés
Ó, köszönöm szépen, van Kindle-m, el tudom olvasni, nem csak a gépen keresztül. Az e-mail cím: pujkapontpipiötvenhétkukacgmailpontcom
De jó, még sosem írtam le így 😀 😀
KedvelésKedvelés
Köszi szépen, megkaptam, ma felnyomom a Kindle-re és legalább valami mást is olvasok, mint a bukott Malazákat (a Kindle-t a fiam feltöltötte mindenfélével, mielőtt átadta, közte ezzel is, egy csomót – pl. több Rejtőt – már elolvastam belőlük). Még szerencse, hogy nincs mind lefordítva magyarra 😛
KedvelésKedvelés
“De ez az agymenés a sumer-magyar rokonságról, tényleg borzasztó.
Felborzolodik hatadon a szo”r?
A sumerek nem voltak ho”sok, senki se mondta.
A “halszgu”-t meg a sumerellenesek talaltak ki.
Van meg valami?
KedvelésKedvelés
Most velem van bajod? Ugyan mi?
Dehogynem mondta (Évától idézem):
“Harmadszor: a dicső múlt iránti igény hatja át ezeket a konstrukciókat, a kutatókat éppúgy, mint a befogadókat. Az nem lehet, hogy mi holmi tajgákon halásztunk, vadásztunk. Az nem lehet, hogy mi nem voltunk nyilazó lovas nép mindenki más előtt. Kínos nekik a halszagú atyafiság, ahogy Komoróczy Géza mondja. “
KedvelésKedvelés
Semmi baj veled Vicuska!
” Kínos nekik a halszagú atyafiság, ahogy Komoróczy Géza mondja. “
Szal, ki mondja?
KedvelésKedvelés
K.G.
KedvelésKedvelés
anyám egyik távoli rokona, az ismeretlen körülmények között brazíliába távozott nyilas győző bácsi (eznem a vezetékneve, hanem a foglalkozása volt) idős korában műkedvelő nyelvészként is működött, és így például kiderítette, és egy családi ebéd alkalmával tálalta is az akkor olasz szakos anyámnak, hogy a magyar és az olasz nyelv rokonok, figyeljük csak meg a LÓ és a CAVALLO szó hasonlóságát, mert mindkettőben benne van, hogy ló.
KedvelésKedvelés
Bizony, Stockholm meg Istókhalma.
KedvelésKedvelés
Na, meg a Kappanhago!
KedvelésKedvelés
Úgyúgy.
KedvelésKedvelés
Ez egy egyperces novella.
KedvelésKedvelés
Ez zseniális.
KedvelésKedvelés
Figyeljük meg, hogyan épül lefele szellemileg nyilas misi bácsi.
KedvelésKedvelés
Van erről film is, a Bazi nagy görög lagzi. Az apuka szerint minden szó a görögből származik.
KedvelésKedvelés
Aczél József dr.: Szittya-görög eredetünk
El kell olvasni, ha egyaltalan meg lehet talalni.
3000 gorog szot analizal (nem anal modon :-), ami a magyar nyelv szava is.
1920-evekben lett kiadva.
KedvelésKedvelés
Szkítia könyvesbölt, igenigen!! Minden alkalommal, amikor a Kossuth Lajos utcai üzlet előtt elhaladok, agyvérzést akarok kapni a cégérüktől: Szkítia Könyvesbolt (rovásírással is!) – alatta: thousand years before
Before!! Before what??
KedvelésKedvelés
Ne kötözköggyé! Elég ha szkítaiul tudnak rendesen, minek még az angol is?
KedvelésKedvelés
Milyen igazad van 😀 😀
KedvelésKedvelés
Before morons like us. 😀
KedvelésKedvelés
Az angolt nem tudják elsajátítani, az túlságosan új.
KedvelésKedvelés
Before now.
Nem nehez ez, csakk akarni kell.
KedvelésKedvelés
Értem, nem ők nem tudnak angolul, mi vagyunk szarok gondolatolvasásban.
KedvelésKedvelés
Jezus utan: “Te mondad.”
KedvelésKedvelés
Az árpádsávos hungaro-ezoterikusok jóságos mikulása Badinyi Jós Feri bácsi, akinek minden elméletében annyi igazság van mint vöröshagymában proletár öntudat. Menekülőre fogom, ha szóba kerül, mert nemigen bírom ki lelki sikoltozás nélkül, ha fanatikusai körében szóba kerül.
KedvelésKedvelés
Egyszer belenéztem egy könyvébe. Egy darab lábjegyzet nem volt benne. Neki nem kell senkire sem hivatkoznia, akkora koponya.
KedvelésKedvelés
Nagyerdemu kozonsegnek lett szanva a konyv, akiket nem erdekel a labjegyzet.
Akit erdekelne, az ugyis utananezne.
KedvelésKedvelés
Ez nagyon kínos magyarázatnak, nem csoda, hogy nem veszi komolyan senki.
KedvelésKedvelés
Nem egy tudomanyos munka, nem szakembereknek keszult.
“senki” neveben, ne nyilatkozz.
Ha nem akarod, hogy ide irjak, csak szolj.
KedvelésKedvelés
És készített-e tudományos munkát Feri bácsi? Jól sejtem, hogy egyet sem?
Senki tényleg lehet, hogy komolyan vesz olyan embert, akinek csak ilyen termése van.
Azért azt lássuk be, hogy még ismeretterjesztő jellegű munkában is van lábjegyzet, ha azt akarja az ember gyereke, hogy valóban érdeklődő, gondolkodó emberek komolyan vegyék – ráadásul éppen a valóban érdeklődő, gondolkodó embereknek segítség a további tájékozódásban. Tudománnyal foglalkozó emberek megteszik, csak azok nem, akik maguk sem törődnek az ilyen apróságokkal, hogy az elméletüket alá is támasszák.
KedvelésKedvelés
Anno Michael Crichton írt többoldalas lábjegyzetlistákat a regényei végére, pedig senkivel se akarta elhitetni, hogy lehet dinókat zárványban lelt szúnyogokból klónozni. Viszont az alapossága tiszteletreméltó volt, értékeltem is nagyon.
KedvelésKedvelés
És van-e szakembereknek írt, jegyzetelt változata?
KedvelésKedvelés
Azt nem tudom, de ahogy itt hergeltek, gondoltam benezek egy kicsit Badinyiekhoz.
Nyitottam egyet a neten letezo dolgozataibol, valami partosjezusfelet.
Gyorsan lenyargaltam a vegere, nehogy bunbe essek.
Az istennek se olvasom, akarmit is ir.
Hat mitteszisten, vot ottan vagy 40 mindenfele idezgetes.
Namondom, ezt biztos, hogy csak nekem tette ide megtevesztesnek.
KedvelésKedvelés
engem ez a téma nagyon szórakoztat, imádom mikor emberek ölre mennek ilyesmin. tiszta montipájton só. hogy kitől származunk, ki a Nagy Ős, akitől az összes jó tulajdonságunk ered és rossz meg ugye nincs. ilyenkor azt szoktam mondani, hogy én leginkább az első újszájú élőlényekkel érzem a meghitt rokonságot, ők voltak az elsők akik elkezdtek segget csinálni a szájukból.
én kérek elnézést…
KedvelésKedvelés
Ez mekkora 😀 😀
KedvelésKedvelés
Osztom a filozófiát, dettó!
KedvelésKedvelés
A sumér szálról én egy Wass Albert kötetben olvastam (Magyar Örökségünk) de sosem vettem komolyan, nekem a finnugor vonal is megteszi. 🙂
“Az a tény (?) , hogy a kilencedik század derekán a Kárpátok medencéjében megjelenő magyarok ékírása, valamint kultúrájának egyéb megnyilatkozásai (plö??) is majdnem azonosnak (?) nevezhetők Ur városának romjaiban lelt kőtáblák ékírásával és a sumér kultúra egyéb nyomaival, arra enged következtetni, hogy a magyar nemzet eredetét a hatalmas sumér birodalomban kell keresnünk.”
KedvelésKedvelés
Kivegezted Wass Albertet, mert feltetelezett valamit?
Akkor mar ne is olvassuk ot?
KedvelésKedvelés
Szia, kérlek, olvasd el a kommentelés szabályait a kép alatt (bejárat: nemtrollok)! Vannak szabályok, sok tapasztalat után. Egyébként Isten hozott!
KedvelésKedvelés
“Isten hozott, Ordog vigyen.” 🙂
Milyen halalos bunt kovettem el?
KedvelésKedvelés
Olyat tulajdonítottál a kommentelőnek, amit nem írt. Nem végezte ki Wass Albertet, úgy tudom, ő magát végezte ki. Senki nem mondta, hogy ne is olvassuk. Ilyen egyszerűen nem volt a kommentben.
KedvelésKedvelés
Kepletesen szantam, de persze bele lehet kotni, ha valaki akar.
KedvelésKedvelés
Szerintem még hasonlót sem írt, amire képletesen reagálhattál volna. Én szeretem, hogy ez egy olyan blog, ahol érdemes megválogatni a szavakat, mert ha nem, rákérdeznek. Tudod, itt többnyire okos, nyelvvel profi módon bánó emberek vannak.
KedvelésKedvelés
Ne ezért ne olvassuk, hanem azért, mert szar.
KedvelésKedvelés
Én egy időben szinte faltam a könyveit, mert nagyon tetszett az a világ, amiről ír. A Funtineli szerintem zseniális. A Tizenhárom almafa is nagyon jó. A többit kíváncsiságból olvastam, és tényleg nem klasszikus, de olvasható. A pasi viszont tényleg gáz volt.
KedvelésKedvelés
És az megvan, hogy a magyar volt az ősi világnyelv a bábeli zűrzavar előtt? Azután minden nyelv abból fejlődött ki, hisz a legtöbb nyelvben vannak olyan szavak, melyeknek a töve magyar, pl. az angol “remember” szó, hisze abban benne van az ember!! Nagyanyám imádja az ilyesmit, szinte minden alkalommal kapok valami új, izgalmas tudást. Bár amikor elmagyaráztam neki, hogy Szili Katalin vezetékneve mit is jelent angolul, és ez alapján az angol is lehetne az ősi világnyelv, megint azt mondta, hogy nem rezgek elég magas szellemi szinten ehhez. Most tudtam meg azt is, hogy Jézus magyar volt (bár a “híres magyarok” wikipédia oldalon tegnap még nem volt fent, de a nagyi azt mondta, ne gúnyolódjak).
KedvelésKedvelés
LOLSOB
KedvelésKedvelés
Én a Lovagregényből úgy tudom, hogy Jézus angol volt.
KedvelésKedvelés
Nicsak. 😀
KedvelésKedvelés
Jézus nő volt.
KedvelésKedvelés
És véletlenül sem zsidó, ez nagyon fontos!
KedvelésKedvelés
Hanem néger.
Amúgy isten meg Alanis Morissette, láttam a Dogmában.
KedvelésKedvelés
hát Alanis Morissette egy isten, ez nem is kérdés
KedvelésKedvelés
No, no 🙂 Akkor pontosítsunk: isten az Morgan Freeman, Jézus pedig James Caviezel. Pont. Ne keverjük már a szezont a fazonnal 🙂
KedvelésKedvelés
Nem, amint neve is mutatja, Jézus az Christian Bale, lásd még:
http://www.funnyjunk.com/funny_pictures/3086197/Christian+bale
De az isten az tényleg Freeman.
KedvelésKedvelés
Pedig pont tegnap láttam a valamelyik tudományos csatornán, hogy egy bizonyos csoport szerint rabbi volt, elvette Mária Magdolnát feleségül, gyerekük is született. A kereszthalált túlélte, családjával Dél-Franciaországba menekült, az utódaik beházasodtak a Meroving-házba…
KedvelésKedvelés
Erről nem Dan Brown írt a legújabb regényében? 😀
KedvelésKedvelés
Da Vinci kód?
KedvelésKedvelés
Nem, ennek az lesz a címe, hogy A Golgota titka, vagy A názáreti aranyjogar nyomában. Történet: Egy párizsi luxusapartmanban holtan találnak egy férfit, aki egy híres arisztokrata család sarja volt, őseit a nagy francia forradalom idején végezték ki, guillotine segítségével. Testébe furcsa, kereszt alakú ábrákat tetováltak, a széfjéből pedig elvitték az összes aranytárgyat, kivéve egy gyertyatartót, amibe a görög ábécé első és utolsó betűjét vésték. Langdon professzor és a csinos Dr. Marie Corbusier, a Sorbonne orvostudományi karának professzora, igazságügyi patológus ered a titokzatos tettesek nyomába. A tetoválás, az eltűnt ékszerek, és az áldozat DNS-e alapján a nyomok Názáretbe vezetnek, ahol meglepő összefüggésre derül fény. A Vatikán azonban minden erejével igyekszik megakadályozni, hogy kiderüljön: Krisztus túlélte a kereszthalált, és frankföldre menekült… Hamarosan a könyvesboltok polcain.
KedvelésKedvelés
Nem értem én mit rinyálunk mi itt egyenjogiságúlag, erre az egy szál Langdon doktorra is kötetenként jut egy új diplomás, csinos nő.
KedvelésKedvelés
Kikeresztelkedett. 🙂
KedvelésKedvelés
Marmint, Jezus.
KedvelésKedvelés
Sőt, Isten is nő volt, erre Amerikában már legalább 30 éve rájöttek (Trust God, she provides!)
KedvelésKedvelés
Jézus az pártus herceg volt, nem zsidó, a pártusok meg magyarok, remélem tudtátok. Asszem ez a badinyijósferi vonal. Érdekes, hogy zsidó rokonságot senki nem akar bizonyítani, szlávot se.
KedvelésKedvelés
Ez bizony 🙂
KedvelésKedvelés
Jézus nem magyar volt, hanem párthus. ezt biztos forrásból, Badinyi Jóstól lehet tudni.
KedvelésKedvelés
IA.US
A termekenyseg vallasaban fontos szerepe volt, van.
J.M. Allegro
KedvelésKedvelés
A kereszténységet az esszénusokkal sokan próbálják összekapcsolni, de enyhén szólva nem egyértelmű, sőt azt sem tudjuk, egyáltalán az esszénusok művei-e a tekercsek. Meg az sem, hogy világtól elzárt, szegény szekta lett volna. Sőt, még az is lehet, hogy konkrétan farizeusok (pairusim) voltak.
KedvelésKedvelés
“The Sacred Mushroom & The Cross.”
Ebben jo Allegro.
Mas konyvet nem olvastam meg.
Qumrani romokrol mar kezdik vitatni, hogy nem-e, egy kocsoggyar volt. 🙂
KedvelésKedvelés
Egy ismerősöm bukkant Plessa Elek munkásságára a neten, miszerint a magyarok őse Elek-Űr-Ős volt, aki űrhajójával érkezett a Földre és ő hozott ide egy csomó fajt, közte a magyarokat is. Nemtom, igazából hogy volt a sztori, de a lényeg, hogy mikor visszafele indult, magával vitte a sziú törzsfőnök fiát, mert állítólag a sziúk is rokonaink. De a törzsfőnök fia babrált valamit a billentyűzeten – mi egyébként azt tartjuk, hogy itt igazából egy szerelmi történetről volt szó és szexeltek a műszerfalon – ami miatt a hajó reaktora felrobbant, lezuhant, és az égő roncsokból született az Égei-tenger (égő-égei). Meg persze a görög kultúra. Úgy látom, az erről szóló könyvet meg is lehet venni, az antikvárium.hu-n a paratudományok szekcióban szerepel – parának eléggé para az tény.
De volt egy olyan elmélet is, ami szerint az emberek a MU kontinensről jöttek, ami valamikor i.e. 11 ezerben elsüllyedt, de onnan származtak a maják és a magyarok, akik természetesen rokonok voltak, és eredetileg a Szíriusz csillagképből érkeztek. Ők építették a piramisokat is, meg minden, ma megnézésre érdemes történelmi emléket – ez már majdnem olyan sztori, mint a Csillagkapu, biztosan az ihlette. Állítólag az ősmagyar táltosok ismerik ennek az egésznek a történetét, és a Dobogókőn megtalálták a Föld szívverését (vagy a Csilagkaput).
Aztán állítólag létezett egy Káld-ősanya is, aki a magyarok őse, szent álltai a puli és delfin(!) és ezek az állatok is magyarok valójában – hogy miért pont ők, azt nem tudom, a delfin okos és cuki, a puli meg okos és szőrös, talán ezért. Ha jól emlékszem, ebben a sztoriban voltak még valami dimenzióváltó ősmagyar sámánok is, de hogy mit csináltak, azt már nem tudom.
Régen gyűjtöttük az ilyen sztorikat, az ásatásokon jókat lehetett röhögni rajtuk.
KedvelésKedvelés
ZOKOGOK BAZZEG! 😀 😀 😀
KedvelésKedvelés
A puli nem is kutya, hanem puli 😀
Tényleg nagyon okos és én imádom.
A delfint is (és van egy barátnőm, aki delfin-fan 🙂 )
Csúcs, hogy miket találsz 😀
KedvelésKedvelés
Teljes öt perce visítok a röhögéstől, te jó ég, a párom idejött, h megrázzon, h legalább kapjaklevegőt… dimenzióváltó ősmagyar táltosok… jaj, elképzeltem, h Doctor Who-szerűen beleugranak dobot rázva a színes izébe, ójaj. 😀
Ez még az Ancient Aliens-t se übereli, néha szoktam hallgatni, miközben varrok, vagy pakolok, annyira vicces, hát, utoljára a paleoasztronómián vinnyogtam ennyit.
Jaj, köszönöm, bearanyoztad az estémet!
(Párom itt megjegyezte, h ezeknek is van ám szavazati joguk, csak hogy ne legyek már ennyire vidám.)
KedvelésKedvelés
A dimenzióváltó ősmagyar táltosokat én úgy képzelem, mint a Dűnében a navigátorokat, csak ők nem ám egy akármilyen, gigaféreg által termelt fűszert esznek, hanem pirospaprikát. Mert az olyan igazi magyaros.
KedvelésKedvelés
óóó:D (kopp, végre egy dűnés)
KedvelésKedvelés
Mondjuk egy jó adag kalocsaitól én is meghajlítom a teret…
KedvelésKedvelés
Ez mind így történt, ezért hord annyi magyar lány delfines nyakláncot! akik egyébként a legszebbek a világon.
KedvelésKedvelés
Mármint a magyar lányok. Magyar nyakba magyar delfint!
KedvelésKedvelés
😀
KedvelésKedvelés
Meg Magyar Rózsát!
KedvelésKedvelés
Magyar szívnek magyar nóta, 100% poliészter palotásruhában, töc-töc alapra, paprikafüzérrel díszítve. Tiszta párthus életérzés.
KedvelésKedvelés
Így csinálták eleink is, mint kultúrateremtő nemzet. Naná, hogy magyarok találták fel a poliésztert, ahogy a techno-t is, de az a gonosz Nyugat…
KedvelésKedvelés
Sajnos a poliésztert britek találták fel, de anyai ágon lehettek magyar felmenőik.
KedvelésKedvelés
Most, hogy így mondod, nekem is van delfines nyakláncom, az uramtól kaptam. Ki kell faggassam egy táltos segítségével a delfineket, magyarok-e. Ha igen akasztok melléjük még két pulit is.
KedvelésKedvelés
Terence Hill az egyik filmjében beszél delfinül, ő segíthet 😀
KedvelésKedvelés
😀 😀
KedvelésKedvelés
Anyám borogass, hát akkor a Terence Hill is magyar!
Nem is csodálom, amilyen egy betyár az is!
KedvelésKedvelés
Mindenki magyar! Most gugliztam, és megtudtam, hogy a magyar a legkülönlegesebb nyelv. Kár, hogy az anyanyelvemen kívül csak az angolt ismerem valamennyire, meg az olaszt kissé, mert ha beszélnék más nyelveken is, biztosan találnék egy csomó cikket, hogy mondjuk a piréz a legősibb nyelv!
KedvelésKedvelés
Na most képzeld el, amikor gyanútlanul bóklásztam Tulumban, egyszer csak magyar szót hallok, az idegenvezető ezerrel magyarázta, hogy a maják és a magyarok rokonok, ott is nyelvészeti bizonyítékokkal jött. Ja, Atlantiszról származtak mindannyian, csak a magyarok a süllyedéskor Európába mentek, a maják meg Mexikóba.
KedvelésKedvelés
Nekem egyszer egy srác egy buliban nagyon hosszan magyarázta, hogy nekünk sokkal nagyobb piramisaink vannak, mint az egyiptomiaknak. Erdélyben találhatóak a hegyek belsejében, mert álcázva vannak és nagyon titkosak, de most már napvilágra kerülhetnének és büszkék lehetnénk rá, csak a magyar és a román kormány közösen eltitkolja.
KedvelésKedvelés
Ezekkel az elméletekkel úgy vagyok, mint az árpádsávval meg az ugg csizmával, hálás vagyok a felbukkanásukért, messziről jelzik az elkerülnivaló személyeket.
KedvelésKedvelés
Szóval a nagyobb piramis jobb? Oszt’ a hieroglifák milyenek bennük?
KedvelésKedvelés
Szerintem ezt senki se tudja, mert eltitkolták.
KedvelésKedvelés
És tűrjük ezt?!
KedvelésKedvelés
😀
KedvelésKedvelés
A magyarok a szíriuszról jöttek, a romák meg a fiastyűkról, göncölszekéren a tejúton …
KedvelésKedvelés
Ami masoknal merokanal es medve, az a sumernek es magyarnak szeker.
KedvelésKedvelés
Nem a szívverését, hanem a szívcsakráját, nem érted a lényeget.
KedvelésKedvelés
Finnugrász (is) vagyok, jaj, de megörültem az itt felvázolt kórképnek (apám az, aki itt-ott vonulgatva, félinformációktól és önnön magyarságától megrészegülten, elektroműszerészként hadoválva, “béna dzsekiben” :D, engem nemzetárulónak bélyegezve kitagad, miközben fátyolos szemmel, elérzékenyülve emlegeti megannyiszor az áldott jó “Badinyi” Jós Feri bácsit).
Finnugrászként én már óvatos vagyok, réges-rég meguntam már nyelvészetidegen embereket győzködni arról, hogy a magyar finnugor nyelv; ha új társaságba kerülök, sokszor szendén csak azt említem, hogy uráli nyelvészettel vagy udmurt nyelvvel foglalkozom (ilyenkor nagy szemeket meresztenek, “nahátéletembennemhallottammégilyennyelvről”, mondják (mintha nem lenne érettségi tétel a finnugor nyelvrokonság), aztán ha hozzáteszem, hogy az udmurt más néven votják, akkor mintha megvilágosodnának, “jaj, hát kezdhetted volna ezzel is”, könnyebbülnek meg).
(Izé, szerintem az, hogy a sumér nyelv agglutináló volt, és főleg az, hogy egy időben megjelent benne a zöngés-zöngétlen ellentét, sehogysem túl erős érvek. Persze, a finnugor nyelvek javarészt agglutinálóak, de az agglutinálás maga lehet pusztán tipológiai egybeesés is, a zöngés-zöngétlen párok nagy része meg tudtommal a magyar nyelv különéletében jelent meg, ill. ez a korreláció elég sok, nyilvánvalóan nem finnugor nyelvben is jelen van).
KedvelésKedvelés
Ennyit tudtam felhozni, érted, ha ez se lenne… De jó, hogy finnugrász vagy! Gondolom, sok ilyen párás szeművel találkoztál már!
KedvelésKedvelés
Hát, tényleg köszi, h összeszedted, én magyarosként is rángó arccal hallgatom végig – a vigyort és a szemberöhögést kell elnyomnom, h ne legyen sértődés. Bár lehet, h túl jó vagyok az emberekhez.
A lényeg – az a baj, h ezeket az embereket nem lehet meggyőzni semmiről, mert nekik ez egy vallás. Nem aggyal gondolnak erre a dologra, hanem szívvel. Pont, mint a politika. Vagy – igen – az összeesküvéselméletek.
Mint A Fouccault-ingában. Nonszensz az egész.
KedvelésKedvelés
Értem, értem :)… és persze oppozíció, nem korreláció, miket beszélek.
Ja ja, sok ilyennel találkoztam, jellemzően korosodó bácsikkal, és sokszor irigylésre méltó (na jó, inkább bicskanyitogató) az az agresszív, lehengerlő magabiztosság, amellyel – mindennemű nyelvészeti felkészültség nélkül, félinformációkat nyilvánvaló baromságokkal vegyítve – bizonygatni tudják a sumér/ szkíta/ maori/ szíriuszi stb. rokonságot/ eredetet. Alázat, alázat, sikít bennem ilyenkor valami: ha valamihez én igazából nem is értek, vagy ha a beszélgetőpartnerem feltehetően jobban ért a témához, akkor én nem oktatom őt magas lóról (egyébként sem), baromságokat összehordva, hanem mondjuk kérdezek vagy felvetek egy problémát (ami lehet, hogy igazából nem is probléma, csak nekem tűnik annak, mert én nem értek az ő területéhez). Nevetségesek.
KedvelésKedvelés
Kedves kollega, nekem van meg egy ervem a sumer rokonsag ellen, ami a nem-nyelvesz hobbinyelveszeket rendszeresen letaglozza: a sumer az egy ergativ nyelv (egy minimum alany-allitmany-targy kombinaciobol allo mondatban nem a targyat jeloli kulon esetraggal, hanem a mondat nyelvtani alanyat, legalabbis, ha cselekvokepes alanyrol van szo). Amig ezt elmagyarazom nekik, reg beken hagynak…
(Vannak indoeuropai nyelvek is, amelyekben bizonyos esetekben megjelenik egy ergativ szerkezetnek nevezett valami, de annak egesz mas, a tipologiabol eredo magyarazata van).
A veletlen egybeeses meg relevans nyelvtani kategoria (pl. nemetul a pajta Scheune – koptul is az, fogalmam sincs, hogy kell helyesen atirni, de egy a hangzas es a jelentes is; tokveletlen az egesz, kozuk nincs egymashoz)
KedvelésKedvelés
Az a legjobb, amikor behozzák még a gonosz Habsburgokat is. Merthogy Budenz József német volt, és őt bízta meg a Bécs-Tel-Aviv-New York-tengely, hogy szakítsa el a csodás magyarokat az ősi kultúrájuktól! És ez ma is tart, benne van az MTA is. Jobb, ha tőlem tudjátok 😀
KedvelésKedvelés
Ha megígéritek, hogy nem mondjátok el senkinek, elárulom: tényleg benne van az MTA. Pótlékot is kapunk ezekért. Sékelben. Mondjuk én nem sokat, mert nekem csak Széchenyi öngyilkosságát kell terjesztenem, de a Nyelvtudományiban meg a Régészetiben nagyot kaszálnak ezen a kollégák. Persze, tudni kell szakmát választani 🙂
KedvelésKedvelés
“Pótlékot is kapunk ezekért. Sékelben.”
Sumer sza’rmazasu szo.
SHE (se)=(buza)szem, mindefele mertek legkisebb egysege.
KedvelésKedvelés
Amit persze az angolok erőltettek cinikusan, utalva a shake-el, rázni szóra, látjuk, világméretű a dolog.
De nem tudták az értő szemek elől elrejteni, hogy a SHE-gyökben a női (jin) princípium szerepel. A sötétség, mely elnyeli a fényt.
Nagy a gond, és a világ egyre csak sötétebb lesz, láthatjuk már a jeleit. Aki tud olvasni ezekből a jelekből, az már érti, a többiek sajnos mind sötétben tapogatóznak.
De főleg az értelmiség, mert nekik átmosták az agyukat az iskolában.
KedvelésKedvelés
“še [BARLEY] (28315x: ED IIIa, ED IIIb, Ebla, Old Akkadian, Lagash II, Ur III, Early Old Babylonian, Old Babylonian, Middle Babylonian, 1st millennium, unknown) wr. še “barley; grain; a unit of length; a unit of area; a unit of volume; a unit of weight” Akk. uţţatu; û; uţţatu”
Persze, ez a’rpa es nem buza, de itt a szem merete az, ami a mertekegysegekben szerepet jatszik.
tpu, ertekelem hsz.-odat, de csak annyiban, hogy viditani kivantad ezt a somber tarsasagot. 🙂
KedvelésKedvelés
Még hogy vidítani. Teljesen komolyan gondoltam, ezek az igazán komoly dolgok, nem holmi fiszfasz szegénység meg egyéb ún. “jogsérelmek”, azokkal csak a liberális mételytől megfertőzött alacsony rezgésű elmék foglalkoznak.
KedvelésKedvelés
tnpu
a SHE-vel csak jelezni akartam az angol irasmodjat a “se” kiejtett szonak.
Rosszul tettem!
Mindjart masfele mentel vele.
KedvelésKedvelés
Basszus, én egyszer próbáltam meg nem kevés pálinka mellett, egy csíki fogadósné gyönyörű panorámás teraszán beszélgetni nyelvi rokonságunkról egy könyvelőként végzett zenésszel és egy matematikusként dolgozó költővel, ugyanezt mondták: nekem kimosták az agyam az egyetemen.
KedvelésKedvelés
Nem kell az emberekkel beszélgetni, ennyi.
Mindig rádöbbenek, milyen jó, hogy szinte alig vannak random beszélgetéseim, magam válogatom az embereket, akikkel az időmet töltöm, és láss csodát: mind árnyalt, érzékeny, ironikus, élvezetes ember.Gazdagítanak.
KedvelésKedvelés
Mostanra tudhatnád, hogy a szakértelem csak kommunista trükk. A sumér kapcsolatot nem tudni, érezni kell! 😀
KedvelésKedvelés
Azért valahol bájos ez a retorika, nem? Nyilvánvaló az iskolázatlanság a másikhoz képest, és akkor úgy csavarják, hogy még ez lesz a tuti, mert aki tudja, az csak rosszul tudhatja, aki nem tudja, na az tudja jól. Vagy érzi, jaja, a harmadik intuíciójával látja, a sumérokat is, kijavíthatnák a tudósok könyveit de mit érdekli őket ilyen világi hívság, ez a tulajdonság amúgy mindenkinek megvan, de hát csak egyesek képesek bizonyos felismerésekre jutni, és így tovább.
Én is nagyon igyekszem már az ilyet elkerülni, de éltem egy ilyen turbómagyar wannabe-vel, és szeretek magamon röhögni, amikor eszembe jut az egész. Tényleg tök viccesek, ahogy igyekeznek.
KedvelésKedvelés
Nekem is gyanusak voltak ezek a taltos jelensegek, es amugy a kulonfele elmeletek is megkerdojelezhetok. Mennyire lehet biztos egy elmelet?
Sokkszor gondolkoztam azon milyen jo lenne tudni biztosan a multat.
Tapasztaltam peldaul hogy hogy tortent valami a szemunk elott es par ev mulva mar teljesen el volt ferditve az igazsag az esetrol.
Ugy ahogy Gabriel García Márquez:Szaz ev magany-regenyeben is olvastam.
En azon almodozom, hogy meg fejlodik a tudomany ami hozzasegit meglatni az igazat .Majd idoutazunk… 🙂
Amugy mit erdemes olvasni a mar kesz elmeletekbol egy kozonseges erdeklodonek? Mivel en a dako-roman elmelettel vagyok atitatva azt szivtam magamba az anyatejjel- ertitek,hogy nemigen vagyok biztos a dolgomban.
Manapsag mar tanulnak a gyerekek magyarsag tortenelmet is. Ez haladas szamunkra.
KedvelésKedvelés
A táltos es saman témák meg a kereszténység előtti időkből származnak es legjobb tudomásom szerint van alapjuk, nem a párás szemüek esti meséje.
Mondjuk szimpatikusabb is mint a keresztény hobelevanc.
KedvelésKedvelés
Nehany eve egy eleg reszletes, elemzo tanulmanykotet is megjelent errol (nyelveszek irtak, ja ok biztos az “ellen” szovivoi). De persze aki sosem tanult nyelveszetet, annak ez mind sci-fi. Hogy pl. attol mert ma hasonlit ket szo, meg nem biztos, hogy ugyanaz az etimologiaja.
Oo-ban is el (t) egy ilyen emigrans onjelolt nyelvesz, aki az etruszk nyelvben talalta meg a magyar rokonat. Az etruszkrol szinten keves a targyi tudas, mert nincsen irott nyoma, viszont reg kihalt.
A fontos nokhoz: a del-francia trubadurkolteszetben (10. Sz-tol) emlegetett nemes nok nagy resze sajat vagyonnal birt es volt sajat mozgastere (udvartartas stb).
A reneszansz olasz udvarokban is volt jo nehany ilyen no (13-14. Sz). Pl Medici csaladban. Akik nem aproztak el, rogton a francia udvarban mukodtek jelentosen. Es nem csak a fr kiralyi haz jelkepeve lett firenzei liliomot, meg a fel francia gasztronomia alapjait koszonhetjuk nekik…..
KedvelésKedvelés
Márpedig a rokonság igenis létezik, erre elkötelezett ismerősöm megdönthetetlen bizonyítékkal szolgált: papirusz = papi írás, de a két háború közötti szakirodalom is felsorolt hasonlókat. A britek pl. még hazájuk nevét is a Berettyó folyóéból képezték, Berettyó-Britannia, sőt asszem volt a Koppenhága-Kappanhágó is.
Én amúgy is inkább a hun-magyar rokonság híve vagyok, mert előbbiről nincs nyelvi emlék, így nem lehet avval kötekedni.
KedvelésKedvelés
Görögország neve pedig onnan ered, hogy a kő-rögök görögnek le ott a magas hegyekről. Ez is Badiny, asszem. De most nem? Logikus, mondaná sajátos hangsúlyával a fiam.
KedvelésKedvelés
Fészen szoktam megcsinálni, hogy egy-egy hírt nem szövegesen kommentelek, csak beillesztek egy képet, gyakran egy alak, amint fáradtan a kezébe hajtja az arcát. Na ehhez a bejegyzéshez folyton ilyeneket szeretnék linkelni, de ugye ez nem az a hely.
KedvelésKedvelés
facepalm a tuileriákból, aki káin, időnként felbukkan a fejlécben is, ehun e:
http://en.wikipedia.org/wiki/Facepalm
KedvelésKedvelés
“pap [RELATION] (86x: Old Akkadian, Ur III, Old Babylonian) wr. pap “first and foremost, pre-eminent; father; male, virile; brother” Akk. abu; ahu; ašarēdu; zikaru”
Nohat, itt vagyon nektek az igazsag!
Ebbion, sumer (a gorog csak atvette)
Bocsanat, ha valakit megbantottam. 🙂
KedvelésKedvelés
Igen, Kappanhágó! Stockholm pedig Istókhalma, alig torzítottak rajta.
KedvelésKedvelés
“és ez ellen tanárként, művelt emberként küzdenünk nem túlbecsülhető jelentőségű feladat.”
Na, nem gondoltam volna, hogy valaha ebben a témában megnyilvánulok, de az utolsó mondat miatt mégis.
Két évig tanultam ókori nyelveket (klasszikus egyiptomi, ógörög, akkád, latin), és mégis számtalanszor kerültem olyan helyzetbe, ahol elfogott a mindenféle kisebbségi érzésekkel vegyes szorongás az amatőr vitapartnerrel szemben. Ez miért van vajon? Túlzott félénkség? Álszerénység? A másik ember felesleges, és talán káros kímélése? Máig előfordul, hogy ilyesmin kapom magam. Az biztos, hogy bármennyire felkészületlen is a nyilatkozó, mindig arra gondolok, hogy hátha ráhibázik valamire, és hátha olyan terepre tévedünk, ahol az én tudásom is kevés. Mert az is hétszentség, hogy kevés, és egyre kopik.
Így történhetett, hogy amikor egy rutin sebészeti beavatkozásra szorultam, az engem műtő doki lelkesen győzködött a sumér-magyar (ill. bocsika, ilyenkor a “szumír” kifejezést használják) eredetről, én meg udvariasan hallgattam, és nem zúztam össze a magabiztosságát. Mentségemre szolgáljon, hogy be voltam drogozva érzéstelenítővel, a dokinál pedig szike volt és nem félt használni.
Aztán még az egyetemen, az első napok egyikén odajött hozzám a karlendítős B@csfi Diána (évfolyamtársak voltunk) és amikor azzal mutatkozott be, a max.pontos felvételijére célozva, hogy “szia, én vagyok a harmincpontos”, akkor nem vágtam neki vissza azzal, hogy “szia, én meg a huszonkilencpontos, és ennek ellenére tegeződhetünk-e”. Vele amúgy sem lett volna érdemes vitatkozni, több okból kifolyólag sem. Az biztos, hogy nem sokkal ezután eltűnt a tanszékről és máshonnan szerezte a megvilágosodást, majd nevet változtatott, ami a neonáci előéletét tekintve – lássuk be – indokolt volt. Pár éve mutattak nekem egy videót, de inkább megkíméllek titeket a részletektől, ha valaki kíváncsi, írja be a youtube keresőjébe a “4 szellem avatara” kifejezést.
A kedvencem, amikor, ha jól emlékszem Bobula Idára hivatkozva, felvázolják az ó-egyiptomi nyelv ősmagyar eredetét, a “Mátyás-az-igazságos-az-ugyanaz-mint-az-egyiptomi-Maat-igazság-szó” gondolati ív mentén. Az ilyenkor egyáltalán nem ellenérv, hogy a fonetikus hasonlóság kevés az egyezés bizonyítására, pláne ha nem ismerjük az eredeti kiejtést, nem beszélve arról, hogy az egyiptomi igazság szó felbukkanása és kiváló uralkodónk igazságosként való első említése között eltelt évezredek, valamint e két történés sorrendisége pont nem támasztja alá az elméletet.
Engem amúgy a vitapartner hangereje és magabiztossága gyakran elbizonytalanít sajnos. De dolgozom az ügyön. 🙂
KedvelésKedvelés
Ó, basszus, de ez a kórházi azért filmjelenet!
KedvelésKedvelés
Ez az.
KedvelésKedvelés
Drukkolok, hogy sikerüljön! Ne hagyd magad a békesség kedvéért! A bunyóig azért nem szoktak elmenni, a vége általában: én ebben hiszek. Ja, akkor nincs helye érveknek.( Remélem, nem ugyanazt a sebészt ismerjük, társaságban szoktam ölremenni eggyel, én élvezem, ő kevésbé. Szerencsére a kézügyességét nem érinti, hogy szumiréktól már eljutott valami tau ceti-i társaságig.)
KedvelésKedvelés
Köszi, fejlődőképes vagyok, asszem… Hitről meg tényleg nem vitatkozunk. Azért ez a tau cet-izé?! Mindig tanulok valami újat. Az ilyen műkedvelőkre mondjuk amúgy, hogy szakbarbár. Vagy simán csak amatőr nyelvészetbúvár?
KedvelésKedvelés
Hát búvárnak elég búvár. :)) A Tau Ceti létező csillag, a többi hagymáz, szerintem simán képzelgés. Leírva még nem láttam, csak hallottam, olyankor szeretek logikusan magukat adó kérdéseket feltenni, nem tudom megállni sajna, pedig nem kéne vitát nyitni. Végül is, amíg senkinek sem árt, magának sem, addig nem akkora gáz a helyzet.
KedvelésKedvelés
“A finnugor viaskodásról.” c. írás linkje Máté Imrétől:
http://www.mateimre.hu/web/index.php/publikaciok/111-mate-imre-a-finn-ugor-viaskodasrol
KedvelésKedvelés
Jajjj. Én nem bírom, ha a származás érzelmi kérdés, és iPoddal a kezükben hadoválnak dicső múltról, őshazáról, Attiláról. Ez volna a nemzeti érzelem, ahelyett, hogy megtanulnának rendesen írni, megismernék a klasszikus és a kortárs irodalmat, kontextusban és nem önmagában látnák a magyarságot. Az a bajom vele, hogy a műveletlenek mint titkos tudásra kritikátlanul, érzelmileg fűtötten ráharapnak.
KedvelésKedvelés
Bocs, ezt nem bírtam kihagyni. Gáz a fickó, gáz az oldal, de a jelenség, amiről beszél, vicces. Az angollal is rokon a magyar nyelv!
http://www.keptelenseg.hu/keptelenseg/russell-peters-a-hasonlo-hangzasu-szavakrol-magyar-felirattal-63923
KedvelésKedvelés
Köszi, ez jóóó! :))
KedvelésKedvelés
De hogy ilyen vicceskedésből valaki megél, híres lesz? Ez a végtelen magabiztosság…
KedvelésKedvelés
Szerintem ő abból él meg, hogy ráharapott az USA-ban, Kanadában élő ázsiaiak igényeire, lényegében őket szórakoztatja, rengeteg kulturális különbséget karikíroz, bevándorlók nehézségeit, nyelvi finomságokat is tud. Ez az alpári vége. Mondom, gáz, de én elröhögtem párszor azon, ahogy azt meséli, hogy nőtt fel indiaiként Kanadában.
KedvelésKedvelés
“Az angollal is rokon a magyar nyelv!”
Hol lehet ezt megtalalni a szovegben?
Es milyen ga’z?
O vagy HCN?
KedvelésKedvelés
Sehol. Vicces párhuzam a sumér-magyar szavak rokonságához. Nem nagyon elég, ha hasonlít a hangalak.
KedvelésKedvelés
Na most nem azért, de erre speciel ráhibáztál. Kincsként őrzök otthon egy könyvecskét valamelyik antikváriumi túrámról, amelyben tételesen bizonyítják az angol nyelv magyar eredetét (illetve a két nyelvet a hajdan fél Európát elfoglaló Engwer-Saecel (angol-ungar-székely) birodalomban használatos lingua francából eredezteti a szerző, aki mellesleg különös vonzalmat érezhetett a magyar nóták iránt, mert a példamondatok szinte kizárólag az “Eltörött a hegedűm” és “Darumadár fenn az égen” c. örökbecsűkből vétetnek.)
(Üdv mindenkinek, régóta olvasok, ez az első kommentem, és csak jelzem, hogy én ettől a kombótól (rendszerkritika+feminizmus+gyilkos humor+értő közösség+NYELVÉSZET(!!!) kilóra meg vagyok véve. :))
KedvelésKedvelés
Üdv, ave, velkám! Nem hittem volna, hogy létezik ilyen profil!
KedvelésKedvelés
Nálunk a főiskolán úgy kezdték a nyelvtörténet kurzust, hogy lediktálták nekünk az összes akkoriban létező nyelvelméletet, és mindenféle indoklás nélkül kijelentették, hogy ez mind hülyeség, az egyetlen üdvözítő út a finnugor rokonság. Ezt kicsit egyoldalúnak találtam, és felébredt bennem a “csakazértis” érzése. Gondoltam, ha már ennyire leszólják a többit, akkor most már bizonyítsák be, hogy igazuk van. Hát, nem lettem 100 százalékosan meggyőzve. A szabályos hangváltozások, az alapszókincs rendben van, de azt akkor is el kell ismerni, hogy nagyon kevés a bizonyíték. Amikor már a hatvanadik olyan tanulmány olvastam, hogy: “Ha ebből az ötbetűs szóból egy betűt elveszünk, négyet pedig megváltoztatunk, akkor megkapjuk a mai magyar alakot. A köztes hangváltozásokról ugyan nincsenek írásos feljegyzéseink, de az általunk kidolgozott és szemléltetett folyamat tűnik a legvalószínűbbnek.” , akkor kezdtem egy kicsit szkeptikus lenni. Nem állítom, hogy a finnugor nyelvrokonság hamis, sőt, eddig ez tűnik a legvalószínűbbnek, de nekem öt félév alatt senki sem tudott megdönthetetlen és elégséges bizonyítékot adni rá.
Az is lehet persze, hogy csak rossz tanáraim voltak, és jobban utánanézve világosabbak az összefüggések, de igazából ennek soha nem jártam utána, mert sokkal jobban érdekel a mai magyar nyelv. Nekem tök mindegy, hogy a finn, a kínai, a bantu esetleg a hx!3ad nyelv (utóbbi egy szíriuszi dialektus) a rokonunk.
KedvelésKedvelés
Az ugor-torok nyelvvita utan, a torok ag ejtve lett es teljes erovel a finn agat nyomtak.
Habar, Padanyi szerint, a 7 “magyar” torzsbol, csak 2 volt FU.
Kulfold fele a torokos nevunk hasznalatos, amin megismertek minket.
Un Gar, On Gher. stb.
Anonymus hasznalta eloszor a “mogerii” szot, az osszmagyarsagra.
Anonymus annyit meselt francia paptarsanak a sytha/hun szarmazasrol, hogy a francia, onkenyesen odairta a H-t, az On ele.
Igy terjedt el a Hongroi/Hungar
Szal, a valosag az, hogy FUTURK vagyunk. 🙂
KedvelésKedvelés
Ez a két törzs, ez nem úgy van, hogy két törzsnek a neve? Én eddig így tudtam.
Akkor a német jobban megőrizte az eredetit az Ungar-ral (Ungarn, Ungarisch)?
KedvelésKedvelés
Szerintem, egy torzs neve, a torzs tagjai altal beszelt nyelvbol ered.
Amikor meg torzsi szinten eltek.
KedvelésKedvelés
Félreérthető voltam. Én úgy tudtam, hogy két törzs NEVE volt FU, a többi török. Tehát a népességről, vagy maguknak a törzseknek a nyelvéről nem állítanak ilyesmit. Egy törzs neve egyáltalán nem kötelezően ered magának a népnek a nyelvéből, bár nyilván logikus, hogy többségében igen. De pl. a szlovákok nagyon sok helyen (a mai Magyarországon legalábbis) még 100 éve is kikérték maguknak, hogy ők szlovákok lennének, tótoknak tartották magukat, ami viszont tudtommal a teuton lovagrend nevéből alakult.
KedvelésKedvelés
A legkorrektebb hozzászólásnak tartom ELANOR 03.08. 20:39 bejegyzését.
A nyelvtörténészek rendre elfelejtik, hogy tudományuk NEM TÉNYEKEN, hanem főként FELTÉTELEZÉSEKEN alapul. Egzakt tudományokkal példálózni informális érvelés.
Két fontos anyagot tudnék ajánlani, mindkettő aktív NYELVÉSZ munkája:
Pusztay János : A magyar nyelv eredetéről
http://www.vasiszemle.t-online.hu/2010/01/pusztay.htm
Szilágyi N. Sándor: A szent mókus, avagy a módszer buktatói
mnytud.arts.klte.hu/szilagyi/mokus.doc
KedvelésKedvelés
A matematikán kívül minden tudomány bőven alkalmaz feltételezéseket a tények mellett, a különbség a kettő arányában lehet. Mondjuk ettől még az tény, hogy a történettudomány éppúgy, mint a nyelvészet nagyon sok feltételezést alkalmaz. De ugye a fizika, amit elég objektív tudománynak tartunk, Newtontól kezdve elég sokáig azzal a feltételezéssel élt, hogy Newton mechanikai, optikai, stb. törvényei érvényesek. Aztán jött Einstein, aki bebizonyította, hogy csupán a mindennapi életben tökéletesen használható megközelítések, de semmilyen körülmények között nem pontosak.
KedvelésKedvelés
a matematika is. gimiben nagy trauma volt nekem mikor erre rájöttem, addig az volt nekem a fix pont (specmat). de aztán kiderült, hogy a pontot nem bizonyítjuk, csak elhisszük. egy világ omlott bennem össze akkor. másrészt meg egy új nyílt ki később, ami azon alapul, hogy minden mögött a hit van, mindent abból vezetünk le. ezért is annyira nem mindegy nekem, hogy hit ügyben ki mit merészel másnak előírni.
KedvelésKedvelés
Tényleg, abban is vannak axiómák, sőt axióma rendszer(ek), ld. Euklidész.
KedvelésKedvelés
Kedves blaci200 !
Nos akkor még problémásabb egzakt tudományokkal példálózni egy társadalomtudományi témában :)) Én alapvetően a párhuzamba állítást tartom hibásnak, mivel ezáltal igyekeznek nagyobb hitelességet szerezni a feltételezéseknek, illetve “tényesíteni” a feltételezéseiket.
Amit a fizikáról mondtál, ott alapvetően az áll, hogy ha matematikailag nem állja meg a helyét ( és mint jelezted a matek az egzaktumok egzaktja), akkor bizony marginalizálódik az a fizikai elmélet. Vagy esetleg kiderül az elméletről hogy jó, csak a módszer volt hibás ….
Mindezekről :
http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/hisz/heller.html
http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/hisz/almar.html
http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/hisz/laczko.html
http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/hisz/bencze.html
Főként erre a reflexióra szeretném fölhívni a figyelmet:
http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/hisz/balazs.html
KedvelésKedvelés
Őőő, nem értem, hol az ellentmondás? Pont ez az, hogy mikor kiderült, hogy a relativitáselmélet írja le matematikailag helyesen a világ működését, akkor a newtoni mechanika megmaradt – mint a mindennapi életben elégséges közelítés – a mérnöki tudományokban, de már nem tekintjük a világ működését leíró “képletnek”. A tudományban ilyen értelemben marginalizálódott, nem? A biológiában is tanuljuk a mendeli genetikát, de már tudjuk, hogy messze bonyolultabb a genetika működése. Ez pont az, amit te is mondasz, szerintem. Arra hoztam példának, hogy bármilyen “kemény” is lehet egy tudomány, az új eredmények és módszerek megcáfolhatnak régebbi elméleteket. A “puha” tudományok szerintem abban különböznek valójában, hogy egyrészt sokkal összetettebb területeket vizsgálnak, másrészt a módszertan, a vizsgálati eljárások talán még alapvetőbben változnak. Bár persze Newton és az atom- illetve az asztrofizika között is épp elég nagy a különbség.
KedvelésKedvelés
Egy társadalomtudományi dologban akár kétféle (vagy több) magyarázat is fönnállhat, az egzakt tudományokban azonban rendszerint a fönnálló magyarázatok NEM MONDANAK (nem mondhatnak) ellent egymásnak. A newtoni sem a relativitáselméletnek, mint ahogy az euklideszi sem a Bolyainak, merthogy az első kisebb szelete a másodiknak, és adott körülmények között az mindig és MINDIG ugyanúgy működik. (Maximum a levont következtetés lehet hibás.) A NYELV viszont olyan szellemi termék, amely folyamatosan VÁLTOZIK és KÖLCSÖNHAT akár úgy hogy egymás között, illetve a környezeti hatások okán belső változásként illetve generációnként.
Más szóval az egzakt tudományok rendszerint a természet rejtvényei, amiket meg lehet fejteni és szabályai vannak, ellenben a társadalomtudományok ( benne akár a közgazdaság vagy éppen a történelemtudomány) még ha tényeken is alapulnak, nem rejtvények amik megfejthetőek, hanem NÉZŐPONT (és érdek) szerint MEG(- és ki-) MAGYARÁZHATÓ események.
KedvelésKedvelés
A newtoni NEM kisebb szelete az einsteininek. Semmilyen módon, semmilyen szűkítéssel nem vezethető le előbbi az utóbbiból. Nem arról van szó, hogy bizonyos körülmények között a newtoni igaz, hanem arról, hogy a mindennapi életben elég jó KÖZELÍTÉS. Az euklidészi a Bólyai-féle speciális esete, ez igaz. A newtoni nem speciális esete a relativitáselméletnek, ahogy a newtoni optika sem speciális esete az egyszerre hullám ÉS részecske fényleírásnak. Nem is érvényes a newtoni a tudományban. Csak a mérnökök világában, mert elképesztően sokkal egyszerűbb, és bőven elég pontos. Arra a célra.
De, a közgazdaság és a történelem, a nyelv is megfejthető, csak nagyon sokkal több adat kell még hozzá. A kemény és a puha tudomány között az a különbség, hogy a keményhez általában van elég adat (de mint tudjuk, a relativitáselméletet a kvantummechanikával nem sikerült még egyeztetni, és van ott is párhuzamos elmélet bőven, akkor a fizikának is vannak puha területei, vagy hogy?), a történelemben meg az ókort is beleértve nagyon kevés. Az európai középkor már úgy-ahogy, az újkor elég jól adatolt.
KedvelésKedvelés
Nos, azért ha nem is “szelete” (tehát része) a newtoni a relativitáselméletnek, akkor is számos aspektusban a relativitáselmélet visszavezethető oda: például a gyenge terek esetén (tömeg térbeli eloszlásának hatása a metrikus tenzorra) a Newton-féle gravitációs törvényre. Az ekvivalenciaelv alapjait ha úgy tetszik Galilei és Newton rakták le. Einsteinnél ez látásmódváltozásként jelenik meg, nyilván jóval továbbgondoltabb és szélesebb formában.
KedvelésKedvelés
Röviden: Einstein MEGDÖNTÖTTE Newton elméletét. Előzmény vagy nem, ez történt. Ellenben van pl. az asztrofizikában egy rakat elmélet párhuzamosan, ld. a fekete lyukak esetét, ott az információ megsemmisülése/meg nem semmisülése kérdését. A relativitáselmélet és a kvantummechanika ott IS egy csomó ellentmondásba kerül egymással. Amennyire tudom, a szubatomi területen is vannak ilyen ellentmondások.
KedvelésKedvelés
Ez valóban így van, de ezek a dolgok már olyan világok határai ( anyag vagy hullám vagy mindkettő? stb..) , amik kevésbé férnek bele abba a hétköznapi valóságba, amit a hét érzékszervünkön keresztül észlelünk, és közvetlenül tudatosíthatunk. Éppen ezért mindenképpen hibás a társadalomtudományokban egzakt tudományokkal példálózni, és akként érveket felhozni, hogy még ott is ellentmondás van. Mint írtam, kevésbé valószínű, hogy a FIZIKAI VALÓSÁGban ellentmondás lenne, csakis arról van szó, hogy nem ismerjük azok részleteit és azok működéseit olyan szinten, hogy egységes egészként megjelenjen a szemünk előtt.
KedvelésKedvelés
Hát egyrészt állítottál valamit, amiről kiderült, hogy téves. Másrészt a nyelvi valóságban sincs több ellentmondás. A magyar nyelv pl. érthető minden magyar ember számára, a fejlődésében sincs ellentmondás, hacsak azt nem tekintjük ellentmondásnak, hogy sok hatás érte, és minden hatásnak volt, van következménye. Te állítod be a társadalmat mint olyan valamit, ami önmagában ellentmondásos, de nem igazolod, hogy ellentmondásosabb volna. Az, hogy bonyolultabb (ha ugyan, mert épp az asztro- és a szubatomi fizika mutatja, hogy a világ fizikai része is milyen bonyolult), nem jelenti, hogy nem lehetnek benne törvényszerűségek, vagy hogy önmagában ellentmondásos.
KedvelésKedvelés
Állításom melyik része volt téves ?
Én nem a nyelvi (vagy akár társadalmi) valóság ÖNMAGA létezésének és önmagán belüli viszonyainak ellentmondásáról beszéltem ( merthogy olyan nincs is /nem csak az én meglátásom szerint !/) hanem azok MEGKUTATÁSÁnak és MEGMAGYARÁZÁSÁnak visszásságairól. Egyszerűbben szólva: mindezekben a döntő többségű összetevő SZUBJEKTÍV látásmód.
A NYELV”tudomány” még mindig inkább BÖLCSELET(filozófiai kategória, kvázi ELMÉLKEDÉS!!) mint tárgyi bizonyítékokat fölvonultató,egzakt ismerethalmaz. Egyfajta empirikusság jellemzi, bár a ma tapasztalata nem egyenlő a múltbéli tapasztalattal, tudniillik az emberiség változásai nem ismétlődőek, csupán hasonlóak lehetnek. (Mindebből következően nevezendő FORMÁLIS tudománynak). Ezért is létezik benne az az ismérv, hogy MEGEGYEZÉS (hatalmi,befolyási, iskola– neves professzorok köré csoportosulók, mint kutatási irányzat –elismertségi reláció) szintjén (és nem diszciplináris, magától értetődő vagy egyértelmű logikai eredményként) határoznak egy-egy elgondolás elfogadásáról (az aktuális ésérvényben lévő rendszerbe történő illesztéséről, hivatalossá tételéről) vagy elvetéséről, mely egy előre nem látható következő (akár logikai) lépésnek ágyaz meg, vagy éppen zsákutcába futtat. A nyelv”tudomány” alacsony szintű egzaktsága ellenére jóval nagyobb tudományosságot próbál magáról mutatni, mint ami eleve megilletné. Vagyis olyannal kérkedik, aminek nincsen a birtokában. Ezt palástolandó úton-útfélen megpróbálja természettudományos evidenciák párhuzamba állításával körülbástyáznia magát, hivatkozva a LOGIKA lehetőségeire, védendően még a védhetetlent is.
Lásd újra Szilágyi N. Sándor: A szent mókus, avagy a módszer buktatói
http://mnytud.arts.klte.hu/szilagyi/mokus.doc
KedvelésKedvelés
A természettudományos párhuzammal kapcsolatos érveid voltak enyhén szólva tévesek (newtoni mechanika). Valljuk be, Newton mechanikája éppúgy dogma IS volt, mint sok minden biztosan a nyelvtudományban. Oly annyira, hogy még ma is azt hiszik sokan – ezek szerint te is – hogy a relativitáselmélet egyik határesete, holott semmi köze a relativitáselmélethez. Einstein relativitáselméletét illetve a kvantummechanikát nem is fogadták egykönnyen. A fény korpuszkuláris természetének hirdetése, illetve pláne az alapból korpuszkuláknak tekintett elektronok hullámtermészetének felvetése enyhén szólva eretnekségnek számított – aztán ma mégis van elektronmikroszkóp.
A nyelv- és egyéb társadalomtudományok kétségtelenül abban az állapotban vannak, mint pár száz éve a természettudományok, de sok tekintetben még ma is. Ezt nem is vitatom, a tekintély szerepe nyilván erősebb, mint MA a természettudományokban, és azt sem vitatom, hogy tényleg puha tudomány pl. a nyelvészet. Csak azt állítom, hogy ez nem érv amellett, hogy nincsenek is nyelvi vagy egyéb társadalomtudományos törvényszerűségek, még ha ezek mai ismereteink szerint inkább sztochasztikusak is, mint determinisztikusak – de hát a biológia is tele van ilyen összefüggésekkel. Abban teljesen egyetértek, ha erre gondolsz, hogy még sokat kell csiszolni a módszertanon, és nagyon sok dogmát letenni. Ez volt nagyjából minden tudományág fejlődésének az útja, a társadalomtudomány fejlődését nagyban gyorsíthatja pont az, hogy a természettudományok azért az alap (gondolkodásbeli, érvelési) szempontokat kialakították.
KedvelésKedvelés
Newton és Einstein viszonyáról majd később. Egyelőre csak annyit, hogy Einstein is azért dolgozott egy kis speciális relativitás elméleten, hogy a newtoni ellentéteket feloldja, végül is Galilei relativitási elvét használja fel.
A társadalomtudományokban minden empirikus dolog eleve természettudományi szempontból vizsgálható, és nagyjából vizsgálat tárgyát is képezte és képezi . A biológiai véletlenszerűségben — de magában a véletlenszerűségben sem ! – NEM “hiszek”. OK nélkül (értsünk alatti itt most bármit) semmiféle történés nincs. A társadalom (kivált mondjuk a nyelv) viszonylatában a kölcsönhatások bonyolultsága és az ESHETŐSÉG / no és a “megtehetném de még se teszem” / okán a törvényszerűség csak szoros származásvonalon létezhet (újlatin nyelvek, germán nyelvek), minden más esetben kevés az olyan információ, amire épülhetne érdemi módszertan.
Fehér Krisztina írja:
“Jóllehet a nyelvészet e bő százéves periódusát az irányzatok sokfélesége jellemzi, a magyar
nyelvtudománynak a nyelv(struktúra) természetéről kialakított álláspontja — legalábbis ami annak lényegi jegyeit illeti — mégis csak néhány iskola hatásáról tanúskodik.
A 20. század nyelvészeti tárgyú publikációinak túlnyomó többsége a strukturalizmus és a
(poszt)generatív grammatika szemléletét, illetve — a nyelv(szerkezet) változásaira irányuló történeti kutatásokat is figyelembe véve — az újgrammatizmus és az összehasonlító iskola alapelveit tükrözi. Ennek a négy iránynak a kitüntetett tudományos helyzetét mutatja az is, hogy a standard magyar grammatikákban és nyelvtörténeti összegzésekben az utóbbi száz évben rendre az ezek által közvetített ismeretek jelennek meg, egyéb iskolák eredményei e munkákba — legalábbis relevánsan (azaz: a koncepció egészére kiható módon) — nem épülnek be. Az
általános és középszintű nyelvtantanítást, a nyelvi ismeretterjesztést, a nyelvoktatást és nem utolsósorban a felsőfokú nyelvészeti képzést is döntően ezek az irányzatok uralják, a nyelvleírás egyéb ágai (így például a pszicholingvisztika, a kognitív nyelvészet vagy a szociolingvisztika) jórészt csak az egyetemek és főiskolák kiegészítő stúdiumain, a klasszikus keretben tárgyalt hangtani, morfológiai, szintaktikai és jelentéstani előadások sora mellett kapnak helyet. ……
…A nyelvtudomány klasszikus axiómáinak problémái ugyanis konceptuális nehézségek, amelyek — éppen nyelvfilozófiai jellegükből adódóan — nyilvánvalóan nem csak a hazai nyelvészetet jellemzik. Különböző mértékben és eltérő módon, de feltűnnek minden olyan munkában, amelyben a történeti-összehasonlító nyelvvizsgálat, az újgrammatizmus, a strukturalizmus
vagy a (poszt)generatív grammatika (illetve ezek alirányainak) tanai — határozottabban vagy latensen — megjelennek. ”
Itt olvasható: http://mnytud.arts.unideb.hu/feherk/feherk-tezisek.pdf
Sajnos számos olyan módszertan van, amin nem csiszolni kell, hanem egész egyszerűen eldobni, mert az általa nyert eredmények tévutak.
KedvelésKedvelés
És? Ki mondta, hogy nem kell kidobni módszertanokat? Megdöbbensz, ha utánanézel, hogy a természettudományban hány módszertant dobtak már ki.
KedvelésKedvelés
Ha Szombathelyi vagy, akkor a netrol ismerlek.
KedvelésKedvelés
Igen, voltam szombathelyi 🙂 (2008 előtt)
KedvelésKedvelés
Szomorúan olvastam végig a fenti sorokat. A blogbejegyzést is, a kommenteket is. Rég kesergek azon, hogy a magát “nemzeti” érzelműnek valló oldal pocskondiázza a finnugor rokonságot. Nem győztem mindig hangsúlyozni, hogy pl. a finnek nem lennének szégyenlendő rokonok, tekintve, hogy igen harcias, erős, értelmes nép. Erre a rokonságra csak büszkék lehetnénk.
Ugyanakkor elítélem a másik oldal átgondolatlan gúnyolódását is. Mindkét oldal esetében azt látom, hogy meg sem próbálják a felszínnél mélyebben megismerni és megérteni, majd komolyan átgondolni a másik oldal feltevéseit, érveit.
kijelentem, hogy van olyan felvetés a “délibábos” oldalon, melyet érdemes lenne átgondolnia a “halszagú” oldalnak. Akár azért, hogy értelmesen cáfolja, akár azért, hogy esetleg olyan tény birtokába jusson, ami lehet, hogy valós. mindkét félnek nyitottabbnak kellene lennie. Kívülről csak marakodásnak látszik az egész. Én pedig tojok arra, hogy mindkettőnek sérti a szakmai öntudatát a másik véleménye. Én egy korrekt, megalapozott elméletre várok. És egyáltalán nem győzött meg egyik oldal sem. A finnugor elmélet többek között azért nem, mert nem adtak még közérthető magyarázatot, olyat, melyben nem száraz adatok hangzanak el 500 oldalon, és amelynek az első 15 oldala után elegem van. Szóval, a finnugor elmélet képviselőinek le kellene szállniuk a magas lóról és az egyszerű halandók közt népszerűsíteni az elméletet, mert ennek hiányában a plebs ott keres magának tudást, ahol találni vél. Ugyanakkor a türk eredet képviselőinek pedig sokkal tudományosabbá kellene tenniük, (ha tudják, ha valóban van alapja) tevékenységüket, mert így csak a kommentekben felsorolt nevetséges, erőltetett magyarázatokról híresülnek el.
KedvelésKedvelés
Szegény, szegény tudomány, most jól megjárja, nem vagy hajlandó végigolvasni őket… Kedves Vaszil, üdv a blogon, a szomorú hírem az, hogy nem két oldal van, hanem van a tudományosság és van az érzelmileg fűtött, hozzá nem értő,más téren is megrázóan műveletlen, reménykedő, önjelölt, holdkóros és sokszor agresszív, paranoid népség — előbbi érthető okokból nem áll szóba utóbbival, sőt, nem tekinti oldalnak. Szerintem is hiányzik a karizmatikus ismeretterjesztő a témából, de például a középiskolában elég korrektül megtanítják finnugor témában a lényeget, benne van a tankönyvekben. Művelődni volna jó, a sértett türelmetlenség nem vezet jóra, a tudományt nem hatja meg az, hogy te nem érted.
KedvelésKedvelés
Aze, ne legyel mar ilyen szarkasztikus.
Elijeszted a jambor erdeklodoket.
KedvelésKedvelés
nyilván a te kéretlen tanácsodra van szüksége ahhoz, hogy jól csinálja a dolgait…
KedvelésKedvelés
Kell a segítség, különben Éva csak botladozna az élet bonyolult dolgaiban. Végre akadt egy segítő a HANG-on, most egy másik itt, lassan csak egyenesbe jön az élete.
KedvelésKedvelés
Paprikas hsz. 🙂
KedvelésKedvelés
Hát persze hogy paprikás, az a magyaros, már a táltosokkal kapcsolatban ki is fejtették. 😉
KedvelésKedvelés
don’t slam me! 🙂
KedvelésKedvelés
Tudod, a száraz adatokat hívják bizonyítéknak, az adatok nélküli ötletelést meg vagy teóriának, amennyiben az a cél, hogy a száraz adatokkal bizonyítsák. Ha ez nem cél, hanem alapból valóságnak tekintjük, azt meg úgy hívják,hogy fantazmagória. Utóbbihoz tényleg nem is szükségesek adatok, sőt, azok csak zavarnak.
KedvelésKedvelés
Lájk. 🙂
KedvelésKedvelés
Kb.10 even keresztul az origoba rakosgattam be sajat gondolataimat, velemenyemet, megfigyelesemet a sumer nyelvrol.
A vege az lett, hogy nacifasisztanyilasantiszemitava lettem nyilvanitva 1-2 szemely altal. 🙂
Mindez azert, mert volt miket betenni, ami a temat eltette es nem hagyta kialudni.
Az origo forumat megszuntettek a kanaszok miatt. 🙂
KedvelésKedvelés
En ezt az egész identitás -kérdéssé vált magyarkodast megértem, mint agymosásra adott utólagos reakció.
Emberi ez szerintem, meg ha oly taszító jelenséggé is válik a gyakorlatban, persze az ártalmas következményét nem tudom elfogadni.
Az jobban aggaszt, hogy ez méginkább élesíti az ellentéteket.
KedvelésKedvelés
Hihetetlen! Fordítok egy szöveget ókori perzsa uralkodókról, és az egyik király nevére a gugli ötödik találatként kiad egy értekezést, ne akarjátok tudni, milyen fejezetcímek voltak! Eljutott 240 oldal alatt a szerző az ókori keleti népektől az ősmagyarok íjászati szokásáig, a párthusokon keresztül. Minden út Pannóniába vezet…
KedvelésKedvelés
Csak nem a “parthian shot”-rol van szo?
KedvelésKedvelés
Ez úgy hangzik, mint egy erős koktél fantázianeve! “2 Parthian Shots for the price of 1, GIRLS NIGHT ONLY!”
KedvelésKedvelés
XD kész
KedvelésKedvelés
Gyöngyi, a korábbi sziklafeliratos kérdésedre válaszolnék itt, mert odafönt már betelt a lap. 🙂 A szakfordítás egy olyan terület, ahová én nem nagyon merészkednék, úgyhogy csak véleményem, és nem állásfoglalásom van. Én az inscriptiont, ha ahogy írtad, az épület falán található, simán csak feliratnak fordítanám. A sziklafelirat az inkább olyan hegyoldalban található véset, mint pl. a behisztúni. Bár azt is sok helyen csak sima Behistun Inscription-ként emlegetik. Ezzel együtt én a “felirat” verzióra szavaznék.
(Bocs, hogy csak most válaszoltam, de két napja nem jártam erre.)
KedvelésKedvelés
Falvéset? Vagy az már nagyon újmagyar?
KedvelésKedvelés
Felfalkarc. 🙂
KedvelésKedvelés
Köszi! Ez is sokat segített. Böngészhetnék töris honlapokat, csak most erre nincs időm, és nem is kell vérpontosan fordítani.
KedvelésKedvelés
“Tény, hogy az ilyen nézetek szellemi táplálékai, egyben lelki igényei sokaknak, identitáskérdéssé váltak, ahelyett, hogy sima tudományos hipotézisek lennének, mint például a vízimajom-elmélet.” Igen, de épp ezért szívesen vennék néhány komoly, pusztán nyelvészeti alapokon nyugvó, ideológiamentes elemzést is, ami napjainkban készült. Egyszerű, laikus érdeklődőként, érzelmi érintettség nélkül.
Emlékszem arra, mit írt az ötödikes nyelvtankönyv a sumér-sztoriról: azt, hogy ez egy ideológiai vonal, nyelvészeti érvek nélkül. Én úgy nőttem fel, hogy ezt tényként kezeltem, és nagyjából 15 éves koromban leesett, hogy ja, a radjobb, igen, és később jött ez a Bácsfi Diána/Avatara-féle “Jézus, a pártus herceg”-vonal is mellé, ami egy elképesztően intellektuális zsidózás, ezoterikus new age- keretben, sok nagyon szépen hangzó, kontextusból kiragadott féligazsággal. De mindezek fényében ha nyelvész pályára lépek, legyintettem volna, és nem keveredek ebbe bele. Pedig lehet, van ott okos alapanyag is.
(Na, azért Avatara is megérne egy misét, amikor pl. kifejti, mit olvasott az ősi kánaánita tekercsekben “a mi őseinkről”, mi másról. “Mert anyanyelvi szinten beszélek kánaánitául”, teszi hozzá szerényen. Mellesleg a zsidók 613 parancsolatában benne van, hogy minden kánaánitát ki kell irtani, tehát szépen körbe is értünk: ezért zsákmányolják ki a zsiráfok a gyönyörű hazánkat, ugye, hiszen a kánaániták is a mi vérünk, szellemi parancsolat ez, az elpusztításunkra…)
Persze szinte minden nép a választott nép akar lenni, a legősibb, a legelső, akié “a teremtés nyelve”, csak nálunk azért lel különösen termékeny táptalajra az ilyesfajta mag, mert szinte mindig elnyomásban éltünk, a történelmünket a győztesek írták… “tehát miért ne lennének csúsztatások is a történelemkönyvekben?”, spekulálnak sokan. Lehetnek is, amúgy, én nem zárom ki. 🙂
Ami azt illeti, azt viszont nem értem igazán, miben változna az én életem – akár materiális, akár szellemi síkon -, ha kiderülne, hogy az őseim mondjuk dúsgazdag sumer mágusok voltak, vagy éppen északi halászok. Az én feladatomon mindez nem változtat, az emberiség gyökere meg így is, úgy is közös. A beteges, önigazoló múltba révülést nem tartom egészséges dolognak…
KedvelésKedvelés
Mindenki a hal/asz/ok-ba akad bele.
Pedig a hal, az egy nagyon jo etel.
Ezt, mar a sumerek is tudtak, amikor rajzoltak egy hal abrat az agyagba es elneveztek a kepet HA-nak.
Amikor lattak, hogy a hal hogyan uszik, akkor kinyogtek egy ujabb szot, HAL(ad).
Itt, csak a sumer nyelvrol lenne szo, ahogy elindul a beszedjuk, az egyszeru hangokkal, az osszetettebb szavak fele.
Mert a sumerek is halaszoltak serenyen, amint szamtalan halnevuk mutatja.
Szal, nincs gazdag sumer magus, de boven akad sumer halasz.
KedvelésKedvelés
A kérdés már ott feltevődik hogy igaz-e a tény, hogy a szkiták a magyarok ősei lennének.
Annak ellenére, hogy a őshagyományaink, krónikáink egyértelműen a szkítákat a magyarok őseiként jegyzik, és a szkíta-magyar folytonosság a régészeti bizonyitékok alapján is kimutatható, de amit azért nem tartanak bizonyitó erejűnek, mert a közvetlen, embertani leszármazás nincs meg.
A szkita kérdés amiatt érdekes,mert a kutatók azt állitják, hogy a a mezopotámiában élő, őstelepes nép, akiket a kulturájukat tanulmányozó Julius Oppert francia tudós nevez el suméroknak, valójában szkita jelellegű volt. Szkitáknak pedig az ókorban a Kárpát-medencétől a Csendes-óceánig élő lovasíjász népet nevezték.
Szoktak hivatkozni még a Sorbonne egyetem nyelvészei által végzett számitógépes összehasonlitásra, melynek során kideritették, hogy mely nyelv örzött meg legtöbbet az emberiség ősműveltségének alapelemiből, az ősetimonokból.
Nos, ebből az alapszókincsből , míg a mai magyar nyelv hatvannyolc százaléknyi tartalmaz, addig példáúl az őstörök (türkmén) csak huszonhat, a tibeti szankszrit tizenkettő , a mai angol viszont csak négy százaléknyival rendelkezik. Kiváncsi lennék, hogy az arhaikus magyar hány százalékban tartalmazhatott ősetimont.
Aki megakar győződni az igazságról ezzel kapcsolatban, úgy tudom kérhet angol nyelvű referenciát az egyetem honlapján. Leginkább arra lennék kíváncsi, hogy az un “ős gyök”-nek milyen kritériumok szükségesek az azonosításához?
KedvelésKedvelés
Itt a kommentekben tárgyalják ezt az ősetimon-vizsgálatot, a tudományhoz nem sok köze lehet:
http://www.nyest.hu/renhirek/ervek-a-finnugor-nyelvrokonsag-mellett?comments
KedvelésKedvelés
Őőő. Szkíta, a lovasíjász “nép”. Hát akkor mi van, ha ez a “nép” valójában semmi másban nem volt egységes, csak az életmódban? Türk-török(-mongol) és indogermán nyelvek, népek, európai és mongoloid rasszok vegyesen? Miközben a türkök más része az Altájban halász-vadászott, más indogermánok városok körül műveltek földet? Nem tudom, de gyanítom, hogy nem épp lehetetlen.
Ősnyelv. Ja, Ha volt ősnyelv, az Afrikában alakult ki. És nem tartalmazhatott állattartásra és földművelésre vonatkozó szavakat. Mire ezek megjelentek, az emberiség már szétszóródott legalább négy kontinensen, de lehet, hogy már Ausztráliát is elérte.
A türkmén mitől őstörök (miért nem a kazah, vagy az altáji török népek nyelve az?). Tibeti szanszkrit? Micsoda? Az mi? A szanszkrit egy indogermán nyelv, a tibeti meg a kínaival közelebbi rokonságban van, pláne a burmaival. A szanszkritnak több köze van a mai perzsához, mint Tibethez.
KedvelésKedvelés
Napoca (ancient city), an ancient Roman settlement in Dacia, known today as Cluj-Napoca.
Erre keress a wikin, erdekes dolgokat lehet megtudni.
Dak, rokon a szittya daha-val, Deva=erosseg, magassag, volt vagy 30 beloluk.
KedvelésKedvelés
Már Hérodotosz leírta, hogy a görögök nem egy népet hívtak szkítáknak, akkor sem, ha zömük óiráni nyelvet beszélt.
Egyébként a Biblia ugyanezt a “népet” nevezi Askenáznak.
KedvelésKedvelés
Amit aztan rafogtak Nemetorszagra.
KedvelésKedvelés
A wiki nem hivatkozási alap.
KedvelésKedvelés
Ezt azok is tudják, akik a hivatalos tudománnyal ellenkező nézeteket terjesztenek. Amikor épp ellentmond nekik. Amikor alátámasztja az állításaikat, akkor hasznos.
KedvelésKedvelés
😀
KedvelésKedvelés
Arra hivatkoztam, hogy olvasson bele.
Ezt csak szabad, ugye?
KedvelésKedvelés
Pl.
A Britannicaban az all, hogy a magyarok, a Honfoglalas alkalmaval, kinyomtak a helyi romanokat Erdelybol.
Ez,”hivatkozasi alap”?
KedvelésKedvelés
Szegenyember lexikonja. 🙂
KedvelésKedvelés
Ez, Kolozsvar-nak ment volna.
KedvelésKedvelés
Azért szívesen elolvasnék egy több 100 éves történelem könyvet!
Amúgy vannak Erdélyi magyar és szlovákiai magyar barátaim is. Mesélték, hogy a románok és a szlovákok, hogy tanulják a történelmet. 😀 😀 😀 Persze teljesen máshogy mint mi.
És a Román és a Szlovák tudományos akadémia ezt el is fogadja!!! NA akkor most melyik hazudik a magyar, román vagy a szlovák vagy ……????? Mindegyik tudományos akadémia mást bizonyít és támaszt alá!!! Valaki hazudik!! Szerintem mindegyik! 😀
Szerintem a jelenlegi történelem nagyon durván elferdített. A mi történelmünket átírták a Habsburgok és a Szovjetek is. Pl: Szüleim úgy tanulták, hogy az 56-os forradalom milyen csúnya dolog volt és az oroszok milyen jók, a kommunizmus a tökéletes eszme stb.
Én már nem hiszem el egyiket sem teljesen, de szerintem tökmindegy, mert ez a múlt és csak sajnálni tudom azokat akik a múltban élnek. Az idióta náciknak csak annyit üzennék, hogy 1000 éve együtt élünk a kárpátmedencébe, már rég nincs magyar, szlovák, horvát stb. Ennyi idő alatt már összekeveredtünk és csak a nyelvünk különböztet meg.
(A finnek 2003-ban kivették a magyar-finn nyelvrokonságot a tankönyvekből)
KedvelésKedvelés
Hm, te ilyen magyarságtudattal és elkötelezettséggel tényleg naggyal írod az édes anyanyelveden, hogy erdélyi, román, szlovák, román, és kicsivel és egybe, hogy Kárpát-medence???
Tudom, hogy ez olyan középiskolás, az én tanári beakadásom… te viszont már felnőtt vagy.
Amit a finnekről írsz, nem igaz, sőt, nagyon buta, viszont nagy rössel terjesztett tévhit. http://www.nyest.hu/renhirek/nem-tanitjak-a-finnugor-rokonsagot-finnorszagban
KedvelésKedvelés
Jobban belegondolva én is kíváncsi vagyok, hogy a különböző nemzetek mi alapján bizonyítják és támasszák alá az ő igazukat. Mert általában ellent mondanak egymásnak. 😀
Én Kolozsváron születtem és amit mi tanultunk történelemből az pffff eléggé vicces.
Pl: a „bátor” románok harcoltak a török ellen meg milyen sokat köszönhetünk nekik stb.:D
Amúgy jó a cikk!
KedvelésKedvelés
“Ferenczi István (Kolozsvár, 1921. április 15. – Kolozsvár, 2000. május 8.) magyar régész. Ferenczi Sándor fia, Ferenczi Géza bátyja.”
Imered a munkait?
KedvelésKedvelés
Bocsánat a helyesírási hibákért, de 8 éve Valenciában élek és én is észre vettem, hogy a magyar helyesírásom sajnos évről évre romlik. 😦 Mióta a spanyolt felsőfokon beszélem.
Az első spanyol tanárom valencianó volt és nem SPANYOL!!, ha lespanyolozták az neki sértő volt. Ő mindig azt mondta, hogy a történelmet a nyertesek írják és ők sem hiszik el, amit az iskolában tanulnak, pedig az összes spanyol intézet bizonyítja, hogy az úgy van. Szerintem, az is nagyon buta, aki mindent elhisz csak azért mert valamilyen állami szerv bebizonyítja vagy az iskolában azt tanítják. Lehet 100 év múlva a tibetiekkel leszünk rokonok 😀 😀 és ha ezt fogja mondani az MTA akkor az olyanok mint te azt fogják elhinni. 😀 Na mindegy mindenki másban hisz én ebben te abban. erről vitatkozni nem fogok. 😀 Inkább megyek a tengerpartra. 😀 Ne izgulj többé nem írok. Légy jó. Szia!
KedvelésKedvelés
Ne menj el es ne torodj a kritikaval.
A mondanivalo a lenyeg, nem a csomagolasa. 🙂
KedvelésKedvelés
Ez nekemis jol esett…:-)
KedvelésKedvelés
Ne haragudj, de szerintem az ilyen szólamokkal – a történelmet a győztesek írják – a frusztrált emberek vigasztalódnak. Sajnálom, hogy a tanárod nem élhette meg megfelelően a nemzeti identitását, de erre szerintem nem válasz, hogy akkor leborítjuk a sakkfigurákat, mert úgyis hülyeség az egész játék.
A tudomány pedig objektív dolog, nem gonosz erők játékszere, és nem változik a széljárás szerint, jobb esetben.
KedvelésKedvelés
“A tudomány pedig objektív dolog,…”
Tortenetiras, nagyonis szubjektiv.
Vagy ahhoz nem kell tudas, eleg, ha jo regenyiro?
KedvelésKedvelés
A történelmet nem kizárólag a történetírók munkái alapján vizsgálják.
KedvelésKedvelés
Acharya S.
Nem tudom ismeritek-e, de erdemes megtekinteni a wikin.
KedvelésKedvelés
Figyelemre méltó karriert ért el az összeesküvés-elméletével. Nem nagyon hagyta mosni az agyát, egyetemi végzettségig sem jutott el, ha figyelembe vesszük, hogy a BSc nem jelent egyetemi végzettséget. Ellenben jó sok pénzt keresett a könyveivel. Ügyes, mondhatjuk. Mint Dan Brown.
KedvelésKedvelés
Milyen türelmes vagy, Laci, émmá sírok, komolyan…
KedvelésKedvelés
Mert nincs humorérzéked :p Én jól szórakozom.
KedvelésKedvelés
Rajta kivul vannak elegen, akik hasonlokepen velekednek.
Azok is “osszeskudtek”?
KedvelésKedvelés
Kivel, és ki ellen?
KedvelésKedvelés
A vallas/ok ellen.
“Figyelemre méltó karriert ért el az összeesküvés-elméletével”
Nem erre celoztal Acharyaval kapcsolatban?
“The Christ Conspiracy: The Greatest Story Ever Sold.”
Masok is irtak hasonlo temakban.
KedvelésKedvelés
Nem, hanem arra, hogy ahhoz képest, hogy a tudományhoz mennyi köze volt, szépen megélt belőle az összeesküvés-elméletek hívei révén. Elért egy BSc fokozatot. Már-már tudós, ja.
Igen, írtak, Allegro is. Arra is válaszoltam. Biztos nagyon jó, ha hinni akarsz benne, sajnos hit nélkül csak egy szenzációhajhász alak marad. Már írtam, az esszénusok nem voltak szegények. Sem. Világtól elzárkózók sem. Nagyon valószínű, hogy különös szekta sem, sőt, már rég hallottam arról egy tudós rabitól, hogy gyakorlatilag abszolút a mainstream zsidóság részei voltak, már a barlangokat feltáró Roland Guérin de Vaux-nak is fel kellett volna tűnjön, hogy a barlangokban bőségesen vannak pl. ékszerek. Csak nem illett az elméletébe az ékszer.
KedvelésKedvelés
“Scholar: The Essenes, Dead Sea Scroll ‘authors,’ never existed
Prof. Rachel Elior says Josephus, inspired by descriptions of life in the Greek city of Sparta, made sect up.
A Haaretz mai szama.
KedvelésKedvelés
Azt írja pl. a szerző: “..Fogalmuk sincs például a rendszeres hangváltozásokról, például arról, hogy a finnugor szókezdő p a magyarban f lett (pata –> fazék, pää –> fej), az intervokális t meg z (sata –> száz). …”
Ez így ÁLTUDOMÁNYOS ! Tudniillik valami feltételezést TÉNYKÉNT beállítani messze NEM TUDOMÁNYOS. Egyáltalán NEM BIZONYÍTOTT, hogy a finnségi *pata-ból alakult volna ki a magyar fazék. Semmi egzakt magyarázat nincs arról, miért és hogyan vált szükségessé a magyar alapszavak megváltozása, ellenben a finnségieké meg megőrizte voltaképpen az ősi (uráli – finnugor kori) kiejtést, noha germán érintkezéseik már vagy 5-6 ezer évre is visszanyúlnak, a finnek előkelő rétege pedig köztudottan svéd volt.
Ma ugyanúgy a Grimm-Bopp féle TÖRVÉNY szerinti szigorral járnak el, ami a tudományos leiratokban már törvényszerűség -> tendencia -> egyszeri hangváltozás – vagyis egyre lazuló – minősítést járt be. Ha a hangváltozás annyira “kőbe vésett” dolog lenne, akkor bizony napjainkban is rendre megismétlődne, és minden nyelvben, kivétel nélkül, szemben a valósággal, ahol csupán egyazon nyelvben jött létre úgymond tájszólási specializálódásként, majd nyilván ebből a meglehetős nagy eltávolodás okán önálló nyelvekként éltek tovább.
Állítják például, hogy a hangváltozás csakis a K->H formában jött létre vagyis a *KALA -ból lett a HAL, és mondjuk nem fordítva. Ez ha a germán nyelvekre áll is, egyáltalán nem biztos, hogy más nyelvekre is igaz. Itt van például a HAVER (magyar) esete, ami a héberben ugyanúgy HAVER kiejtésű, de mint állítják, hozzánk a német (jiddis) vagy szláv nyelven keresztül érkezett. Csakhogy német nyelven KHAVER kiejtésű, és a finn nyelvben is KHAVER. Vagyis a német vagy finn a kezdeti “H” kiejtést “KH”-ra változtatta.
A szerző írta”..Nem értik, miféle az alapszókincs természete: növénytermesztéssel nem foglalkozó ősnépek esetében, például, biztosan nem része az eke és a borona (nem ezeket rokonították, ez csak példa, mifélét kell kizárni a vizsgálat köréből)…”
Nem lehet elkülöníteni ilyen egyértelműen a régmúltban, mely népek nem foglalkoztak növénytermesztéssel, mivel a nagyságrendekkel több ásatások rendre azt igazolják, hogy mindazon az éghajlaton, ahol lehetett, ott bizony volt valamiféle növénytermesztés már a korai időktől kezdve. Aztán hogy ez a növénytermesztés milyen gazdasági formában (“nagyüzemi” vagy csak családi ellátás céljából) zajlott, azt egyértelműen a társadalmi berendezkedés, a népesség összetétel és az alkalmazott technika szabta meg.
KedvelésKedvelés
“Ezek a sumérok már négyezer éve azért imádkoznak, hogy később a magyarok tőlük származzanak.”
http://tenyleg.com/index.php?action=recordView&type=places&category_id=3071&id=188641
KedvelésKedvelés
Naugye. 😀
KedvelésKedvelés
Ki ez a Leopold?
A szolasszabadsag ertelmeben, semi kifogasom az ellen, hogy meg akar elni valahogy.
Jelen esetben az idiotaskodasbol.
De sajnos, a hangja eleg idetlen es a humoraval is bajok vannak.
Az, hogy a kozonseg nevet rajta, az sokat nem jelent, mert ugye, igeny volna a nevetesre, csak nem tudjak, hogy mi a nevetseges.
KedvelésKedvelés
Usu, ugye hülyéskedsz? Ez Dolák Saly Róbert a L’art pour L’art-ból.
KedvelésKedvelés
Ja, az ma’s! 🙂
KedvelésKedvelés
Teljesen tajekozatlan vagyok a magyar kultaralis eletben!
KedvelésKedvelés
Pl. amiatt, hogy nalam 12:50 PM. van. 🙂
KedvelésKedvelés
Samuel Noah Kramer, a sumerologia legnagyobb alakja szerint, azert van “atyaisten” ma, mert a semitak (arabok) fokozatosan kiszoritottak, elnyomtak, elhallgattatak az istennoket.
Lasd, a nok helyzete az islamban.
KedvelésKedvelés
“Mi Anyank Isten, aki a MAH.AN, mennyekben vagy…” 🙂
KedvelésKedvelés
Evekkel ezelott olvasok egy cikket, ahol a nafta elofordulasarol, Kozel-Keleten esett szo..
A nafta nevet, egy akkad “naptu”=langra lobbano (valami)-hoz kapcsoltak.
Angolul ugy adtak, hogy “az, ami langra lobban”.
Ez a valami, persze vilagit es meleget ad amikor eg es ez a magyar Nap, aminek “ismeretlen” az eredete az etimologiai szotarban.
KedvelésKedvelés
A finneknel “aurinko”= Nap, ami veszedelmesen hasonlit, az aurum-hoz.
KedvelésKedvelés
Amit honnan is vettek át a germán környezetben?
KedvelésKedvelés
Ez, lehet egy finn szokepzes, de mivel finn etimologiaval nem foglalkozom, nem tudom.
Megyek kutatni. 🙂
KedvelésKedvelés
Finn, kulta=arany.
A finn “aurinko”=nap, mint “aranyka”, fin talalmanynak latszik.
KedvelésKedvelés
Mi? A kulta kicsinyítése az aurinko? Ez aztán a bátor etimológia. Na most adtam fel. Éreztem, hogy viccelsz, de viccnek is következetlen.
KedvelésKedvelés
“Mi? A kulta kicsinyítése az aurinko? ”
Nagyon mellenyultal, mert nem ezt mondtam.
Kulta, az arany finn neve.
Aurinko, a Nap finn neve, amit valszeg az aurum-bol alkottak es a -ko valszeg egy kicsinyito kepzo. Felteteleztem.
Semmi mast nem irtam.
KedvelésKedvelés
Akkor minek emlegeted? Csak azt bizonyítja, hogy zavaros, innen-onnan összekapkodott, tisztán feltételezésekre alapozott zagyvaságot borítasz ide. A naphoz hasonlóan. Nyoma sincs annak, hogy a sumérban létezett a nap(tu) szó bármilyen következménye, de te már tényként hozod ide, ráadásul a szemita szót hozod bizonyítéknak a sumér eredetre. Pedig sokkal nyilvánvalóbb volna, ha már, hogy a zsidó vallást felvett kazár birodalomban ragadt a magyarságra.
KedvelésKedvelés
I.e 2000 es utana, a ket nyelv “sprachbund” allapotat vittek az elvandorlok.
Erosen kevert volt es tovabb is szedett fel mas nyelvektol.
KedvelésKedvelés
Kedves Usuminda! Egy hete érkeztél, és írtál azóta hatvanegy kommentet. Teljesen másképp viselkedsz, mint a közösség többi tagja, semmit nem látsz, belőled sem látunk semmit, megszállottan erőltetsz itt valamit, amiről olvashattad, hogy mit gondolunk róla — én, a blog szerzője és üzemeltetője szakképzettséggel állítom, amit írtam. Kérlek, olvasd el az itt a bejárat: nemtrollok menüpontot a fenti kép alatt, és ahhoz tartsd magad, vagy csináld ezt valahol máshol.
KedvelésKedvelés
Azt hittem, hogy ez egy vitaforum lesz.
Ugy latszik, csak a kolcsonos ertettlenseg es felremagyarazas folyik.
Talan a site szerkezete miatt is.
Kerem, hsz.-aim torleset es tavozom, a legjobbakat kivanva.
KedvelésKedvelés
Tessék???
KedvelésKedvelés
Tévedtem, vagy nyolcvan kommentet írtál, senkit embernek nem néztél, csak a nézeteidet erőltetted.
Ez nem valami szolgáltatás, amire befizettél, és ahol alanyi jogod, hogy az lesz, amit kérsz.
Nem fórum, blog.
KedvelésKedvelés
Latin szotarbol. 🙂
KedvelésKedvelés
Mármint szerinted innen van a magyar nap. És az akkádba honnan? Mert úgy magában az akkád ugye egy szemita nyelv, nemde?
KedvelésKedvelés
Az akkadban a “nap” szoosszetetelekben szerepel, ahol a feny es ho” esetleg az ido” a szo vonatkozo ertelme.
Ez a jelentese a “nap”-nak ragadhatott meg az elvandorolt sumerek (kengerek) beszedjeben.
KedvelésKedvelés
Egyebkent, i.e. 2000 korul, vagy utan, egy tartos sza’razsag tortent, valszeg egy El Nino miatt Mesopotamiaban.
Ekkor tortent egy jelentos nepvendorlas Eszak fele, elelem dragulasa es hianya miatt.
Ha hinnek Abraham letezesebe, akkor ez lehetett az idoszak amikor Harranba ment.
Most jon megint, egy El Nino, a meteorologusok szerint.
KedvelésKedvelés
“A sumerok valóban nem voltak a rokonaink. De ettől a cikk írójának nem kellene ilyen fölényesen kioktatónak lenni, megint előjön a százszor lerágott gumicsottal és az orrunk alá dörgöli:
“Fogalmuk sincs például a rendszeres hangváltozásokról, például arról, hogy a finnugor szókezdő p a magyarban f lett (pata –> fazék, pää –> fej), az intervokális t meg z (sata –> száz).”
Kár hogy a szokásos finn k (kala) magyar h (hal) hangváltozást nem említi, mert akkor talán azt is megmagyarázná, hogyan lett a finn ‘kaksi’ a magyarban ‘kettő’ és nem ‘haksi’. Vagy miért a finn ‘haalistua’, ami a magyarban ‘halványul’.”
Parting shot az indexbol.
KedvelésKedvelés
Kedves Posztoló!
Lehet, hogy igazságod vagyon, viszont amivel “érvelsz” az szánalmas. Összesen 3 dologgal támasztod alá (dehogy támasztod alá) az álláspontod.
1.”Azt tanultam…”
Tudod én azt tanultam, hogy 9 bolygó van és a Holdnak nincs légköre, most meg már tudjuk, hogy nem így van.
2. “Mindenki fogja be az arcát, aki nem nyelvész, a történész se szóljon bele…”
Edison nem volt tudós, végzettsége se volt, mégse tartjuk inkompetensnek a fizikában.
3. “Pl. ez a finn szó magyarul így van, meg a p-ből f lett…”
Én már mióta hallgatom, hogy kb. 10 szót, és egy-két hangzó megfeleltetést kivéve semmilyen érvet nem hallok tőletek, nyelvi rokonságnál rengetegnek kellene lenni.
Szerinted mindenki hülye, aki más irányban kutatgat (még a történész is), lehet savazni, gúnyolni, mert ugye te vagy a helikopter. Anélkül persze, hogy a másik oldalt kicsit is tanulmányoztad volna.
Összegezve a cikked senki értelmes embert nem győz meg arról, hogy a finnugor nyelvrokonság igaz, meg arról se hogy a sumér nem, hisz egyiket sem tudtad érvekkel alátámasztani, viszont hülyézni, alázni, kiröhögni a más véleményt igen.
KedvelésKedvelés
Köszönjük a tartalmas reflexiót, valamint az igényes interpretációkat!
KedvelésKedvelés
Ahhoz kepest, hogy teljesen elvannak szallva maguktol, mert ugye, ok egyetemet vegzett emberek, nem sokat ertenek a sumer kerdesrol.
Csak az jon le nekik az egeszbol, hogy aki foglalkozik a sumer/kengerekkel, az “antiszemita”!
Ezek utan, meg hallani se akarnak a temarol.
Par hsz.-om, valamifele elotanyulmanyt szuksegeltet, amit itt ne keressunk.
Ebben, tevedtem es ezert is ez a hely nem alkalmas egy csevelyre.
Meg, a kiveteles egyetemi vegzettseggel rendelkezo b+laci is belegabalyodott a tarsalgas folyaman, amit azzal probalt elutni, hogy nekem ajanlott holmi alapfoku iskolazast. 🙂
KedvelésKedvelés
BLACI200 – március 18, 2014 – 13:28 szerint:
És? Ki mondta, hogy nem kell kidobni módszertanokat? Megdöbbensz, ha utánanézel, hogy a természettudományban hány módszertant dobtak már ki.-
————————
Senki. De ha már szóba került újfent a párhuzam a természettudománnyal, akkor bizony amellett a nagy különbség mellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy a természettudományban nem élnek meg (mert nem tudnak megélni !) a rossz módszertanok 80-100 vagy több évet , míg a társadalomtudományban vígan!
KedvelésKedvelés
Mint kiderült, de, meg tudnak. Mert bizony Newton módszertana ROSSZ VOLT! Linné módszertana is! Az ő statikus szemlélete még ma is hat, pedig már több mint száz éve tudjuk, hogy a faj mint kategória például nem lehet(ne) statikus.
KedvelésKedvelés
Ja, a másik, ha a módszerek validálásával baj van, akkor a másik módszerével is. Tehát valóban, sok elmélet működhet egymás mellett, és lehet azt mondani, hogy a te elméleted nem biztos, hogy igaz – de abból egyáltalán nem következik, hogy az enyém meg igen.
KedvelésKedvelés
Al Zab Al Aszfal, Also Zab folyo, ami a sumerek altal nevezett Subartu kornyeke.
Ezt nevezte meg Tormas, sumer eredetu neven TAR.MAH (Magasztos Torveny) csaladjanak vagy nemzetsegenek sza’rmazasi teruketekent, Bizancbsn.
Ebbol torzult el a “szabartoi aszfalu” kifejezes (ZABartoi aszfal), ami tovabbi torzitasoknak es ertelmezeseknek lett a kiindulo pontja.
E nepseg mellett eltek az u.n. “irani” nepek, akiktol hozhattak “irani” es arab (sumer/semi)szavakat.
Ha elfogadott lesz a sumer/kenger nyelv urali eredete, akkor nem sok ertelme lesz semi nyelvekre hivatkozni.
KedvelésKedvelés
Zab=ajandek, semi nyelven
KedvelésKedvelés
asfal
low [see safala] Ind asfal, Per asfal borrowed from Ar
KedvelésKedvelés
ašbaltum [STATUS] wr. lu2aš-bal-tum “a person of low social standing” Akk. ašpaltu; guzallu
Ez meg egy sumer osszetett szo.
bal>pal>fal, meg FU igenyeknek is megfelel. 🙂
KedvelésKedvelés
Egy mellek ag, ami nem tartozik szorosan a sumer temahoz, de megemlitem, mert fontosnak talalom.
I. Istvan, u.n. “poganykori neve”, Vajk.
Nem egy nev, hanem egy cim, amivel fiatal eveiben illettek.
Nemzetkozi irodalomban ezt ugy irnak, hogy Bayq es a jelentese, Kis Ur, Fiatalur.
Torok, Bay=Ur es -q vagy -k, kicsinyito kepzo.
Ameddig apja, Geza elt, o volt a Bay, Istvan volt a Bayq (Vajk).
KedvelésKedvelés
Te figyelj, hogy kérjem még…?
KedvelésKedvelés
Magyarul, egyenesen, erthetoen, roviden, hogy mi a bajod, ha a temahoz hsz.-ok.
Egyebkent, bezarhatod ezt a helyet, ha akarod, mert reszetekrol nincs erdeklodes.
KedvelésKedvelés
Na MOST van az, hogy elmész te a… Szóltam már, a kép alatt ott van a kommentelési szabályzat is, és itt erőszakolod magad három hete.
KedvelésKedvelés
😦 Hajnalka is alig hülyéskedik, mert folyton elfoglalt, most kin fogok röhögni?
KedvelésKedvelés
Bajkon úr neve is innen jön?
KedvelésKedvelés
Nem, az a balkon úrból, csak selypítettek. Francia szótárból vehették.
KedvelésKedvelés
“The original Baikonur (Kazakh for “wealthy brown”, i.e. “fertile land with many herbs”)
“Bay”, eredeti jelentese “Gazdag”.
Magyarban, allitolag a “Bo”-bo”se’g” a megfeleloje.
KedvelésKedvelés
A Flintstone család című rajzfilmsorozatról sokan nem tudják, hogy az eredetileg a magyar ősemberekről szól! Az alkotók féltek a nemzetközi cenzúrától, de egy finom utalást elrejtettek benne a magyarokra. Flintstone Frédi ugye minden alkalommal úgy kiáltja el magát az eredeti rajzfilmben (tehát ez nem a Romhányi-féle, zseniális fordítás még!), hogy: “Yabba-dabba-doo!”, amit a következő sumér szókapcsolatra lehet felbontani:
[j]ab-ad ab’ a d[u]
Ez azt jelenti: “a paradicsom atyja”, azaz a bibliai Ádám! Tehát itt a világ teremtésére utaltak a rajzfilm készítői. Kevesen tudják ezt.
KedvelésKedvelés
Kedves usuminda! Olvasom a meggyőző sumerológiai érdeklődésről és kitartásról árulkodó kommentjeidet, de sokszorosan megszegted a blog kommentszabályzatát — a főoldalon olvashatod, mielőtt kommentelnél a címe –, ezért már búcsút intettem körülbelül hat hete, mert nagyon untuk. Egyetlen kommented sem jelent meg azóta. Így, hogy most meg is fenyegettél, még szebb a történet. “Valami nem működik a site-tal” — ez egy blog, független blog, én működtetem, én döntök. Nem tetszett, amit itt csináltál, ezért nem kommentelhetsz.
KedvelésKedvelés
usuminda! Mi hajt még mindig, hogy ide kommentelj? Nem fog megjelenni egyetlen hozzászólásod sem. Mit remélsz, amikor ide kattintasz, és megírod a kommentet? Ki olvassa? Nekem üzensz vele?
KedvelésKedvelés
Hát én megmondom őszintén rég röhögtem ennyit mint most, usuminda hozzászólásain… Vagyis pontosabban azon, amilyen vehemenciával védi a saját igazát és ezzel tökéletesen hozta is a “fajtájára” jellemző tulajdonságokat.
Hát ez egy élvezet volt… Az meg külön csodálatos, hogy mindenfélét összelinkelt, de a kommentszabályzatot egyszer sem nyitotta meg szerintem…
KedvelésKedvelés
Ebben a semmi ágán üldögélő ős – és újmagyarkodásban az legrosszabb, hogy ahol és amelyik társkapcsolatban ez az egyik téma, ott rendszerint tompák – és vak vezet világtalant a személyiségek. Érdemes belehallgatni néha pl. a magyaros ökofalvak hétköznapjaiba is, akár. Elkeserítő párbeszédeket, sőt még inkább monológokat lehet kihallani a dumálásból. Munka nem megosztás.
KedvelésKedvelés
Visszajelzés: édes erdély | csak az olvassa — én szóltam
Visszajelzés: top 10 — amit nekem ne mondj | csak az olvassa — én szóltam
Visszajelzés: emigrációs pszichózis | csak az olvassa. én szóltam