szétunják magukat

Az újságírók egyrészt elkopnak a darálóban, másrészt szétunják magukat. Meg aztán megtanulták még általánosban, hogy a szóismétlést kerülni kell, és amúgy se baj, ha több a karakter, főleg, ha épp nincs mit mondani. Úgy is érzik, színesíteni kell a stílust, mert az kifejezőbb és érdekesebb, az ingerküszöb meg rendületlenül emelkedik. Nem is az olvasóké, inkább a sajátjuk. Ha nem Kosztolányi az eszmény — aki szerint ami egy szövegből kihúzható, azt ki kell húzni –, akkor néhány másoktól ellopott, unásig ismételt panellel megúszható a tisztességes mondatalkotás elsajátítása. Ilyenkor KÖRÜLÍRJÁK azt, amiről szó van, leggyakrabban az embereket, és olyan, egyébként megdöbbentően bornírt kifejezéseket használnak, amelyek a sajtón kívül nem léteznek. A legnépszerűbb kereskedelmi csatorna ugyebár az RTL Klub, a Balaton pedig a magyar tenger. A férfi az erősebbik nem, esetleg a teremtés koronája. Legősibb mesterségnek nevezik a prostitúciót — így betonozzák be a hülyeséget. Mi most épp a katalán fővárosban vagyunk, nem ám Barcelonában. A felkelő nap országa, grrr. Biztos vagyok benne, hogy nem tudtátok: Las Palmas az illegális halászok Mekkája. Az meg nagyon vicces, hogy Észak Velencéje több tucat város is lehet.

Tökéletes rejtély, mi alapján lesz valaki ifjú titán, fenegyerek, a tinik bálványa, üdvöske, csiszolatlan gyémánt, üstökös. Milyen szomorú, amikor csak ezek a szavak maradnak, sehol a nagy karrier vagy a hang. A híres emberekre óhatatlanul ragadnak jelzők, Brigitte Bardot valóban isteni, de az azért kegyetlen börtön, ha folyton egy-két jellemzőjükkel emlegetik őket, még a legnagyobb magyarnak is. És ki a széphalmi diktátor? Mennyivel szellemesebb volt ez Kovács Sándor Iván szájából, mint a széphalmi mester. Liptay Claudia vörös démon maradt, pedig már hónapok óta szőke. Így vált nemcsak a pop királya, hanem Mr. Vitiligo és Mr. Insomnia is Michael Jacksonból a Daily Mailben, rendkívül ízlésesen, holott azt is megtanultuk általánosban, hogy embereket a bajukkal, betegségükkel gúnyolni sivár lélekre vall. Tudjuk azt is, hogy Beethoven a zene Mozartja.

A sportújságírás a legmélyebb bugyor. Ott lesz hálóőr a kapus, pöttyös a labda, zöld-fehérek a Fradi, pilóta az autóversenyző, istálló az egy márkához tartozó versenyautók összessége, a helvét gárda a svájci válogatott, luzitán, aki portugál, ja és ne feledjük a ködös Albiont. Ott menetelnek a bajnoki címért, tanyáznak kieső helyen a tabellán. Hogy én mit irtottam ezeket korrektor koromban. Ez aranybánya természetesen.

Gondolkodni, gondolatokat közölni, klisé- és dagálymentesen, érthetően és kifejezően, pláne magával ragadóan írni persze nem könnyű. Viszont ha nem megy, azt ügyesen lehet rejtegetni ilyen fordulatokkal, amelyek alól ki se látszik a tény, a személyiség. S ez válik normává, ha az újságíró OKJ-s tömegtermelés terméke.

Ugye most elárasztotok hasonló fordulatokkal?

169 thoughts on “szétunják magukat

  1. Ez az OKJ-s újságíró természetesen megírja, ha két ifjú titán egymásba szeret, ugye, ők lesznek az “álompár”. Természetesen elutaznak a “napfényes, napsütötte Toscanaba”, vagy az “örök városba”, ahol remekül szórakoznak a “taljánokkal”. Eszik a pastát, isszák a “feketét”.

    Kedvelés

  2. Szóváltást követően dulakodni kezdtek, melynek során olyan súlyosan bántalmazta élettársát, hogy az a kórházba szállítást követően életét vesztette.

    Kedvelés

  3. Nagyvilág, a kék bolygó, bébicsősz, most hirtelen több nem, de érdemes forgatni a Nők Lapját! Múltkor anyámnál kezembe került a WC-n, elolvastam három cikket a vízhiányról és a fenyegető katasztrófákról, minden sorban volt két ilyen, és nem szólt az egész semmiről, semmi nem volt benne, amit már ne tudnék évek óta.
    Ugyanez a netes női újságokban, már egyet sem nyitok meg. Nyáry Krisztián pedig zseniális, Háy János szintén, és szerintem Ady sem írt vállalhatatlan giccseket a publicisztikájában, na.

    Kedvelés

      • Schaffer E.? Nem tudok elvonatkoztatni attol, hogy jart nalunk, visszajott, valodi erdeklodessel, atelesessel kereste az igazsagot. Minket az o rolunk irt cikke inditott el. Nagyon sokan olvastak, visszajeleztek es kezdtuk hinni magunk is, hogy van ertelme annak, amit csinalunk. Kezdtunk aztan magunkban bizni, megismerni mas, hasonlo sorsokat – ebben is volt resze S.E.-nek. En nem tudok iteletet mondani, esztetikait vegkepp nem, mert a boromon erzem, hogy amit irt, az igaz volt es a mi sorsunkon forditott. Nagyon jo iranyba. Ha valaminek, akkor ennek van ertelme az ujsagirasban, nem az onmagukert valo szepen formalt szokapcsolatoknak.

        Kedvelés

      • Orulok, hogy valaki valóban tudott segíteni az újságíráson keresztül.
        Elég ritka. Nincs is hely, es igény sem, meg üzleti érdek sem diktálja a szocio -jellegű témákat.
        Feltéve, ha a tietek ebbe tartozik.
        Nem vitatom el az ő lelkiismeretes munkavégzését. Tenyleg nem!
        De attol meg tény, hogy eufemizmusok es frázisok bőven előfordulnak a cikkekben. Mi most ezekről beszélünk, nem pedig a személyéről, vagy a munkájában tanúsított emberségrol, vagy a sikereiről.

        Kedvelés

      • Akkor ehhez valoban nem tudok hozzaszolni. Preferenciabol nalam egyszerre egy van. Az ujsagirassal es minden tarsadalmi jellegu temaval kapcsolatban a lista elen a joszandeku eredmeny all. Akar a stilus karara. A szepirodalom egy masik kavehaz.

        Kedvelés

      • Szerintem ártalmas mellebeszed létezik, fentebb írtam, többek közt eufemizmusnak is hívják.
        Az tok jó, hogy neked segített, de közben meg vannak olyan témák es jelenségek, amikkel kapcsolatban nagyon nem jó a széplelku beállítottság, a cizellált toll.
        Es ez nem szépirodalmi kérdés.
        Szépirodalmi alkotásban is basznak, míg újságcikkben a félredugo, alkoholista is csak nagytermeszetu.
        Ez elkenes, az en olvasatomban.
        Es ez mer teljesen független az említett újságírótól.

        Kedvelés

      • Egyetertek veled az elkenes kartekonysagaban. Annyit szeretnek igazitani, hogy nem csak nekem segitett, ez nem vmi egyeni hala, hanem van egy hatarozott ertekrendje, ami ezen belul van, annak, azoknak mind segitett. Teljesen egyetertek veled abban is, hogy bizonyos temak kizarjak a finomkodast. Nagyon hasznosnak gondolom a munkajat, nem a magam sorsa miatt, mert a mi dolgunk epitkezo es pozitiv, mindenkepp ment volna elore, csak lehet, hogy lassabban. De szeles korokhoz eler es nagyon sokfele embert meg tud szolitani. Nna jo, eleg a vedobeszedbol, ismerem, szeretem, latom, milyen ember, hogyan el es meghajlok elotte.

        Kedvelés

      • Igen!! Meg hogy “nem veti meg”

        Faluban hallottam ugyanerre: “szereti a tütükét”.
        Kisbabához nem gügyögnek így. 🙂

        Kedvelés

      • gyakran emelgeti a poharat, néha felönt a garatra, nem veti meg a kóféle pálinkát

        Kedvelés

      • Arra a fajta torz gondolkodásra utalok, amely külön választja a kettőt .Kissé „próbára tette a kedvese türelmét”? Ennyire finomkodóan még nem is halottam megfogalmazni a problémát: ) tragikomédiát lehetne irni köré.

        Kedvelés

      • Fél családom próbára tette dédanyám türelmét: egyik elitta minden keresetét, másik öngyilkos lett, harmadik rokkantnyugdíjasként maradt a nyakán, negyedik élete végéig húzta le róla a bőrt. Mondjuk dédanyám bírta, 92 évig, zokszó nélkül. De volt pohár fenekére nézés, tütüke, nem vetették meg, az biztos. Mondjuk volt háború is, téeszesítés, kulákozás, kemény munka. Nade.

        Kedvelés

      • Egyébként igen, persze, ezt különválasztani bűn. Főleg azokban a sajtótermékekben, amik – okkal vagy ok nélkül – mertekadok.

        Kedvelés

      • Az enyém simán iszákosnak hívta őket, es méla megvetést tanúsított. Pedig tanyasi asszony volt 10+ gyerekkel, riasztóan nehéz sorssal.
        Ok voltak az egyenrangúság mintapéldája, pedig hetven-80 evvel ezelőtt szocializálódtak, háborúban, kommunizmusban neveltek gyereket.
        Azóta se értem, ez hogy lehetett.
        Az az árulkodó, hogy nagyanyamrol az maradt fent hogy ‘kemeny’ nagyapamrol meg hogy ‘áldott jo’ pedig csak egyenrangúak voltak.

        Bocs az offert, most nagyon hiányoznak.

        Kedvelés

  4. Betöltöm, megrázom, ami kiborul sorba rakom, kész a cikk, EZOTÉRIÁBAN:
    A csakrák hatása az energiarendszerre, melyet finomhangol az adott (feltűnően új energiás/már a toltékok is tolták) gyógymód. Ezt hivatott színkódolni ez a paradigmaváltó spirituális látásmód.Már előző életünkből hozott, pszichikus génkészletünk tartalmazza a kódokat, melyeket vágyaink szerint megélhetünk, vagy magasabb szintre transzponálhatunk. A mesterek, ősi tanítók, a régmúlt bölcsei (atlantiszi, múföldi, vagy még ősibb tudás letéteményesei) hagyományozták (véletlen sem hagyták, az úgy nem jó!! szigorúan csak hagyományozni lehet az ilyesmit!) ránk, a kiválasztott, különlegesen gondolkodókra a tudást, amelyre csak az talál rá, akinek karmikus feladata foglalkozni vele, s annak a szívébe jut csak el a megértés, tehát ha olvasod, s magadra ismersz, akkor kiválasztott vagy. A beavatás folyamata azonban még várat magára.

    Éjfélig folytatnám, ha nem egy hasonlóban ülnék éppen. Ezrek várják – én meg igyekszem a pokol legmélyebb bugyraiból is felhozni efféle színes frázisokat …

    Kedvelés

    • (A téma bullshit-generátoraként szegény és amúgy “jó tollú” Szepes Máriát tartom számon. Őt olvasni spirituális katarzis, szivárványszínű karmafelhőben érzi magát a kedves/tisztelt olvasó – aki esetleg még nagyérdemű is lehet.)

      Kedvelés

    • időnként fontolgatom, hogy ezoterikus könyvek fordításával támasszam ki a büdzsémet, mert azt legalább veszik, én meg elszórakozom a sületlenségeken, de amikor jobban belegondolok, hát. pedig némi szókincsem is van hozzá, rezgésszint, bevonz, meg minden. 🙂

      Kedvelés

  5. Nekem az tetszik nagyon, amikor “döbbenet”, “elképesztő”, “halálos veszély” szalagcímek kísérnek teljesen semmitmondó cikkeket, amik leginkább az egyperces sztárocskák kb. 15-20 évvel ezelőtt megtörtént kalandjaikról szólnak …
    Vagy amikor kiderül, hogy a halálos veszély mondjuk egy betegség gyanújáról szól, ami csak gyanú volt, de két nap alatt kiderült, hogy szó sincs betegségről.
    A balesetezés kifejezésért pedig ölni tudnék – pláne ha mondjuk a baleset egy parkolóbéli koccanást takar.

    Kedvelés

      • Köszi, pont ilyenekre gondoltam 🙂

        Tegnap valahol a következőt olvastam a barátnőre: haverina – kész voltam teljesen …

        Kedvelés

      • A barátnő kifejezésen láttam már riportert bepirulni, valahogy úgy, hogy “és itt jön a híres énekesnő barátnője, izé… nem ÚGY a barátnője…”
        Biztosan ilyen helyzetekre találták ki a haverina kifejezést 😀

        Kedvelés

      • Lovagok és lovaginák, én ettől haltam be egyszer – de aki leírta, annak el kellett magyaráznom, mi a baj.

        Kedvelés

      • Ezt állítólag egy elég jó nevű néhai biológus is megejtette egy tudományos ülésen. Talán enyhít (valamit) a megítélésén, hogy egy vizsgabizottság elnökeként így fordult a jelenlevőkhöz: A vizsgabigottság előítélethozatlara visszavonul. Na szóval nem tudom, mennyiben súlyosbító körülmény, hogy teljesen tudatosan poénkodott.
        Hm. A helyesírás-ellenőrző szerint a vizsgabigottság helyes magyar szó.

        Kedvelés

      • Na az tényleg a csóka mentségére szóljon, hogy azzal nem csak tisztában volt, hanem utálta is, pont ezért karikírozta. Enyhén szólva nem volt bigott pasas.

        Kedvelés

  6. Tizenévvel ezelőtt dolgoztam autós újságíróként. Mindenki azt kérdezte tőlem akkoriban, hogy lehet ezt nőként csinálni. Nagyon egyszerűen: az ember pár hét alatt megtanulta az olyan kliséket, mint “ráncfelvarrás”, “négyhengeres benzines” és “vadiúj családi egyterűvel rukkolt elő a gyémántos japán márka” és máris lehetett gyártani a ” negyedik generációs Sorentóban 9mm-el nagyobb lett a tengelytáv, ezért mostantól a dél-koreaiak kedvenc autójába immáron alaphelyzetben 492 liternyi csomagot pakolhatunk”-típusú mondatokat 🙂 Egy darabig elszórakoztatott a dolog, aztán gyorsan váltottam, mert ez a szakma mindenről szólt csak a valódi újságírásról nem: sajtóanyag feldolgozda, kiállítás-látogatás, ahol az iparág szereplői újabb PR anyagokkal bombáznak (szégyen, de egyedül az ingyen kajáért jártunk :))

    Kedvelés

  7. Az élet -tengere- másfelé sodorta őket
    Nyájas olvasó
    Elcsattant az első csók
    A díva (ordognóratol Psota Irénig kb bárki aki nőnemű)
    Lurkó, nebuló, csemete

    Kedvelés

      • A muszlim betérése mellett??? Azt meg hogy?

        Azért, mert nem tom. Sosincs elég pénz, utálok főzni, nem szeretem a mesterségesen felduzzasztott csingilingi-műhó-hűhót, vásárolj ész nélkül, mindenki szereti egymást 2 napig, fenyő-gyilkosság, stb. Nem is tom igazán, de minden ünnepet nem szeretek.

        Kedvelés

      • Hát, mikor kérdeztem, hogy ebben a vallásban mi hívja ennyire, azt mondta, hogy szerinte sem jó inni alkoholt, meg amúgy is utálja a karácsonyt. (muszlim fiúval házasodott, szerintem inkább a srác az ok, de valahogy nagyon nehezen emésztem meg a válaszát. Na mindegy.
        Értem az érveidet. Én, miután nem kaptam keresztény nevelést, kaptam viszont idegbajt és baltás felnőtteket, akik épp most faragnak, de azért dühöngnek is, minden okom megvolna, hogy utáljam.
        Viszont inkább a magam szabadidejének örülök, annak, hogy ünnep van, annak, hogy szép a fenyő, aztán kiültetjük a kertbe, annak, hogy adok ajándékot, amit amúgy is szoktam, de most spéci indokom van rá, együtt toljuk a tizenhat rudas bejglimaratont az emberrel, becsiccsentünk, sütő előtt imádkozunk, hatórás húslevest főzünk… Ilyesmik. Leginkább magamnak örülök karácsonykor.

        Kedvelés

      • Azt a választ nem lehet megemészteni, mert nem is válasz.

        Karácsonyhoz-Szép 🙂 Ilyennek én is tudnék örülni, de már nem vagyok képes ilyenné “varázsolni”.

        Én meg keresztény nevelést kaptam, Karácsonykor nagyanyánk elcipelt az éjféli misére, csizmánkon nájlonacskóval, mert az nem csúszik, taknyoltunk ötlépésenként, elaludtam a misén, utáltam. Ateista is lettem tetejébe.

        Én mindennap dolgozom nagyjából, ünnepnap nem számít, nem is szoktam tudni, mikor minek ünnepe van. Éngemet szeressenek az év minden napján, önként, nem egy-két meghatározott napon, muszájból, a jóéletbe bele!

        Én minden mondatomat énnel kezdem, sorszám tépve.

        Kedvelés

  8. – Amikor úgy érezzük az író szerint, hogy valamit mindenképpen csempészni szeretnénk: az életünkbe, a hétköznapokba, a fürdőkádba, kajába fűszert, a polcról bele – csempészünk.
    – Szegeden = a tiszaparti városban. Mindig. Már az első mondatban. Szolnok is ez.
    – Hölgyek és az urak.
    – nebulók
    – keblek, dúskeblű, egy kis szórakozás, pásztoróra, románc
    – fürkészni keresni helyett
    – hódolni – mindig valami nagyon prózainak
    – alaposan a pohár fenekére nézett

    Kedvelés

    • xD
      Ez nem közhely, örökzöld (legalábbis számomra) (nem tudom, már, kitől, annak idején jegyzeteltem őket): “nemcsak érett a gól, le is pottyant a fáról”.

      Kedvelés

  9. Az én egyik kedvencem a rablás- mindig, mindenhol, mindenkit rabolnak és kirabolnak. Még a besurranó tolvajok is, olyan mintha a betörés, azaz a dologelleni erőszakkal elkövetett lopás nem is létezne. Szerencsére igazából ez nincs így, általában csak lopnak a tolvajok vagy a betörők és csak nagyon ritkán rabolnak a rablók.

    Kedvelés

  10. De jókat írtok! Régi bajom a cikkekkel, hogy hosszan ragozzák a semmit. Elolvasom és iszonyatos hiányérzet marad bennem, mert nem járják körül a témát, nem mélyednek el benne, nem írnak semmi konkrétumot, csak ezt a sok hülye panelt. Én a rövid, tömör, információval teli cikkeket szeretem (na jó, lehet hosszú is, de a másik kettőből nem engedek). Nagyítóval kell keresni az ilyet.

    Kedvelés

  11. Nyilván egy fizetett bértollnoknak ki kell tölteni a vasárnapi melléklet hasábjait, hiszen ez alapján kapja a fizetését. Másrészt a megszokott panelek segítségével elkerülhető a látszata, hogy már megint a múltheti cikket dolgozta át….
    Amilyen szinten ömlik a média és minden egyéb nem csoda ha a minősége nem üti meg az irodalmi szintet…
    Az én személyes kedvencem az időjárás jelentés. Az alapján szinte bármire lehet számítani 🙂

    Kedvelés

  12. hozzá lehetne tenni, de sajnos ezek már mind megvoltak a modoroson pár éve, ilyen szempontból az egy óriási aranybánya. minden ilyesmi teljesen ki van vesézve, sajnos ki is fogyott a tibi tankja 😦

    Kedvelés

  13. a megújulás jegyében erős, karcos albumot adott ki a kilencvenes évek újhullámát meghatározó banda, a kemény alapok klasszikus hangzásvilága és a modern ütemekkel játszó kísérletezés azonban valószínűleg megosztja az előző korongok érzékeny hangzását megkedvelt rajongók széles táborát.

    Kedvelés

  14. “ebben a mai világban”.
    meg az itt is sokat emlegetett “pocaklakó” és “magzat”.
    és még egy, nem szóhasználat, de kisüti vele a sajtó az agyam: a kiselefántnak nézés. lehoznak egy hírt mondjuk januárban, aztán ugyanazt legkésőbb májusban újra, egy év múlva megint. “szenzációs fotósorozat! nézd meg, hogyan hat a napégés kamionsofőrök arcbőrére.” piffegyfüles.

    Kedvelés

  15. Nem csak a semmit lehet hosszan ragozni, de a jelzőket is lehet a végtelenségig fokozni.
    “A világhírű szupersztárt elképesztő brutális kegyetlenséggel ölték meg.” Mintha lenne olyan, hogy ismeretlen szupersztár meg érthető szelíd kegyetlenség.

    Kedvelés

  16. Olyan teves erzesem volt, hogy az en szakmamban van a legtobb unalmas nyelvi klise es semmitmondas. Sok evig irtam utazasi irodak brosurainak szoveget. Lelegzetelallito panorama, eletre szolo elmeny, kelet es nyugat talalkozasa, kulturak olvasztotegelye, nyakunkba vesszuk a varost, hogy felfedezzuk… Bebarangoljuk, kalandozunk, seta a nemtudommilyennegyedben, kalandprogram (=elvisznek egy tomott busszal vmi folyopartra, ahol egy helyi pok medvet/majmot/krokodilt/tevet vegzal, lehet simogatni, vasarolni meg borravalozni). Kedvenc jelzom a hamisitatlan, foleg a hamisitatlan romatika. De a hamisitatlan beduinok is johetnek, akik a nomad sivatagi muszakot lenyomva visszakvadoznak a varosi lakasukba meccset nezni (ez konkret elmeny, megszakadtam…) feherhomokos tengerpart, kenyezteto nyaralas, mittomen. A legjobb azonban az, amikor kulfoldi ajanlatot forditottak angolrol magyarra, es mar az eredeti ajalnat is nagyon helytelen volt, amire meg ratett a fordito nyelvtudasanak hianyossaga.

    Kedvelés

      • a beduin az nagyon konkrét volt. a program: sivatagi kalandozás, “hamisitatlan” beduin oázis. Oké, csoporttal be a terepjárókba, Ali driftelt egyet-kettot a dunek kozt, hogy meglegyen a kaland es jo porosak legyunk, aztan egy satorhoz vittek. Kotelezo teazas, kisgyerek-kecske kombo fotozasa, lefuggonyozott negy feleseg, suket turistahulyito duma, beduin csodaszerek, beindult a csecsebecsevasarlas. Annyira egett a pofam, hogy elbarangoltam a kutat megkeresni (oazis=viz). Surrogo galabiaban jott utanam Mohamed, gyanus voltam neki. Kerdem, hol a kut? MIlyen kut? Nincs itt kut. Oke, akkor milyen oazis ez? Ez nem oazis, en is Kairobol jottem, varosi srac vagyok, csak itt dolgozom az irodanak. Bent lakom a szolgalati lakasban, de most mar igyekezzetek, ha bevasarolt a csoport, mert haza akarunk érni a meccsre.

        Kedvelés

      • Az On the spot adásaiban láthatod, több törzset lefilmeztek, aki ebből, és így él.

        Kedvelés

      • Azt a részt láttátok, amiben valami afrikai törzs élete volt és a nők a kölköt, meg a kedvenc “bőrt” egy hordozóban tartották? Agyhalál vót! 😀
        A “bőr”, az malac és hordozták magában is- őserdei Paris Hiltonok- akiknek még nem volt gyerekük. Na, azok is csinálták napi 8 órában a dzsungelműszakot a turistyáknak, akiket nagyon kiröhögtek, hogy ilyen hülyék.

        Kedvelés

      • Hajnalkám, én azt nem tudhatom hogy te melyikre gondolsz most, de több törzsről is készült adás, és az szinte mindegyik filmben benne volt, hogy a turisták kedvéért játsszák el az ősi szokásokat, közben meg mobillal hívják a városi boltost kóláért meg Nike pólóért.
        És odamennek, és elhiszik, és a törzsi emberek meg tényleg röhögnek, hogy milyen bugyuták már ezek a kis fehér turisztok, és értetlenkednek azon is, hogy nekünk abban mi a jó, hogy ők még mindig így élnek.
        Ami azt illeti, én sem értem, ez minek az illúziója. Talán a romlatlanságé?

        Kedvelés

      • Csak azt az egy részt láttam tök véletlenül.

        Igen, ez jó kérdés, hogy mért jó ez a “turiszt”-oknak, mikor ők is tudják, hogy hamuka az egész.

        Kedvelés

      • Amennyi pénzt az ilyen szarokért fizetnek a turisták, azért kénytelenek elhinni, hogy valami nagyon jó történik velük. Különben idiótának kellene magukat érezni.

        Kedvelés

      • És mennyire helyesen tennék.

        Kognitív disszonancia?
        Muszáj, hisz még a ‘benszülöttek’ is rajtuk röhögnek.

        Kedvelés

    • Mindenféle mellékneveket tanítok, gyerekek kezébe nyomtam eredeti angolországi brosúrákat. MINDEGYIKBEN megtalálták ugyanazokat a szavakat ugyanott, úgyhogy ez nem csak nálunk van így. Minden fantastic, atmospheric, fascinating, historic, amazing, ancient, wonderful, adventurous.

      Kedvelés

    • “elvisznek egy tomott busszal vmi folyopartra”
      Életem egyik legjobb nyaralási élménye volt, amikor egy kis görög szigeten lekéstük a turistabuszt, és magunk _barangoltuk be a csodálatos, kék tetejű házikók megejtő együttesét_.

      Kedvelés

  17. Ételre: ínycsiklandó, zseniális, fenomenális, elképesztő, legextrább, kényeztető. Egyforma emberekre: ikertornyok. Gyerekre: picur. Aztán még, ez nem is annyira nyelvi, de nagyon sivár nekem: “ajándékozzunk élményt”. És minden, ami médiapszichológus/pszichiáter, reggeli műsort vezető műsorvezető szájából mászik ki. Valamint még innen-onnan: A kék az új fekete. A fehér az új fekete. Budapest kedvelt célpont a külföldiek számára. Nyakunkba vettük a várost. Hozott a Jézuska/Mikulás/Nyúl//meglepett/kaptam XY cég jóvoltából rúzst, porszívót, müzliszeletet, fügét, paradicsomot, kipróbáltam/megfőztem/teszteltük/nagyon meglepődtünk.

    Kedvelés

  18. az évszázad ….. -ja, sztárpár, a bifidus-ozás közbeni hasmasszír, az intelligens mosógéppel és intelligens mosóporral létrehozott ragyogó tisztaság, antibakteriális, a sampon ami a ‘látható’ korpát eltünteti – miért van láthatatlan is? -, óra magasságában, villantott,

    Kedvelés

  19. “párkapcsolat”, “szexuális partner”
    Hová tünt a virágnyelv?
    A „szerető” szó,ami kifejezné a lényeget, csak a vállalhtatlan, titkos viszonyok kapcsán kerül elő.

    Kedvelés

    • Ehhez annyit még, hogy imádtam a képzésen részt venni, nagyon okos és értő és intelligens és humoros tanáraim voltak (a legjobb, életem kedvenc tanára meghalt márciusban tüdőrákban, és nem is tudtunk róla, hogy beteg, csak amikor már nem élt).

      Már a jelentkezésnél tudtam, hogy nem sok esélyem lesz munkát találni, de fogalmam nem volt érettségi után, mihez kezdjek magammal, így hát beiratkoztam (a hírös AKG-ba, nem mellesleg, és ott hallottam először Varró Daniról!). Azt viszont tudtam (csodálatos magyartanáromnak köszönhetően), hogy írni imádok, és valamelyest tudok.
      Mire végeztem, már azt is tudtam, hogy nem akarok újságíró lenni, legalábbis abban a formában, amilyenben manapság az átlagos úí dolgozik, abban nem. Híreket szerkeszteni, meg baromságokról írni, köszi, nem, nem, nem… Annyira meg nem akartam írni, hogy tovább foglalkozzam az üggyel (igazából még most sem tudom, mit csináljak).
      Vicces adalék, egyik csoporttársamnak a szakma csúcsa volt az Nők Lapja, amit már akkor is köpködtem, pedig még nem is hallottam a feminizmusról… na, neki “bejött az élet”, volt ott gyakorlaton, és szuperlatívuszokban beszélt az ott átéltekről, én meg csak néztem ki a fejemből… ja, könyvet írt valami helyi (budaörsi) ürgével, kiadták, hát ugye, volt miből, apuci támogatta, így került be a helyi rádióba is hírszerkesztőként… De a színvonal, ahogy ír, hát a Nők Lapjához tökéletesen illik, dagályos, bárgyú, sablonmondatok, szép az élet, hepik vagyunk, hányinger…

      Nem annyira nagy baj, hogy a harmincból csak hatan vizsgáztunk le végül… jobb így az emberiségnek.

      Kedvelés

    • Idézet a fentiből, (rögtön kezdésnek):
      “A Vörösmarty tér zsúfoltságát elkerülendő körbejártuk Budapestet, és kellemes alternatívákat találtunk a karácsonyi vásározásra, ami manapság inkább szól a forró csemegékről és a kikapcsolódásról, mint az őrült shoppingolásról. Budán és Pesten is egyre több teret foglalnak el a díszes bódébarakkok november végétől január elejéig, de van különbség vásár és vásár között, hangulatban, kínálatban és legfőképp az árakban. Adventi mustra.”
      Télen nincs “jeges nyalánkság”, hanem helyette “forró csemege”, amit fel is veszek a listámra. A kerülendő szavak listájára.

      Kedvelés

csak okos-jóindulatú írhat ide

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .