Ebben a bejegyzésben, ahogy a tegnapiban is, azokat a több éve formálódó észrevételeimet szeretném összefoglalni, amelyek valamelyest megmagyarázzák a sok meg nem értést a nemek között és a párkapcsolaton belül. Miért várnak el ennyire mást a nőktől és a férfiaktól, és mit várnak el a nők maguktól? Mifélék ezek az elvárások? Az azt sajátítják el és az azt tanulják meg mindvégig rendszerszintű tanulásra vonatkozik, tehát úgy értendő, hogy arra szocializálja őket a rendszer, de már annyit használtuk, hogy nekem is viszketni kezd ez a szocializáció szó. Amit kifejez az elsajátít és a megtanul, az nagyon fontos: én roppant kritikusan kezelek minden esszencialista magyarázatot, amely evolúcióra, biológiai adottságra vagy isteni, esetleg társadalmi rendre vezeti vissza a nők hibáztatását, korlátozását és rendszabályozását, pontosabban amelyik tudományosnak ható, de félig laikus eszmefuttatásokkal igazolja a férfiak privilegizált helyzetét. Nem állítom, hogy “a” férfiak ilyenek, állítom viszont, hogy a nemek viszonyát efféle üzenetek működtetik. A másik, ami kiderül a szóhasználatból, hogy nem egyéni oka van az adott hiedelemnek vagy magatartásformának, nem lelki defektus vagy véletlen jelenség, hanem rendszerszinten épül belénk — mindannyiunkba. Botorság azt hinni, hogy a nők ellenérdekeltként mentesek volnának az elnyomó sztereotípiáktól. Még a tudatosabbja sem az. Nem elsősorban döntés kérdése mindez, a most részletezett hiedelmek és értékrend általános és nagyon mély, leginkább reflektálatlanul működik, és nők beszámolói szerint kísértetiesen hasonlóak a helyzetek, az érvek távoli helyeken, egészen más érzelmi és emberi viszonyok között és a különböző társadalmi rétegekben.
Minden férfi ilyen? Nem, de bármelyik férfi büntetlenül élhet ezekkel a meggyőződésekkel, érvekkel, hiedelmekkel. Azért erről írok, mert ezzel van a baj, itt kellene moccanni, ezeket volna jó felülvizsgálni. Létezik jó fejség, de jó fejnek lenni nem kötelező, rossz fejnek lenni viszont általánosan szabad.
A férfiak azt sajátítják el, míg fiúból férfivá nőnek, hogy az ő vágyuk, az nagyon sürgető, s hogy nekik joguk van folyton ezen a témán kattogni, mustrálgatni a nőket, a testeket lesni, és tulajdonképpen joguk van egy ízlésük szerinti nő odaadására, az aktus lehetőségére is, ennek hiányában pedig, ami gyakran megesik, joggal frusztráltak, kíméletlenek és erőszakosak, úgy általában (újságcikkek, amelyek például Indiában a feleséghiányra vezetik vissza a bűnözést), vagy azzal a nővel szemben, akiről azt hitték, hogy lesz valami, vagy azzal, aki csak jó lenne, de nem hajlandó.
Ennek a vicces cikknek a közepe épp ezt fejtegeti — tartok tőle, hogy a fiúk a kelleténél komorabban bólogatnak nagyokat, míg az író szemében az irónia derűje csillant.
A hasfalon caudalis irányba keresztülfut egy vastag ér, abban van egy billentyű. Ez a billentyű felsőbb idegi és hormonális szabályozás alatt áll. Nyílása szerint a vér vagy az agyba inkább, vagy a faszba áramlik. Az idegi gyorsan nyit az agy rovására, a hormonális lassan zár. Neve: agy-faszi billentyű.
Baszdüh. Nehéz gyötrelem szervezetünknek és nekünk magunknak egyaránt, ha a kívánt nő ivarilag csalogat, de nem enged. Mindenféle igyekvésünk ellenére elodázódik az aktus fölösleges jelenlévők, alkalmatlan környezet vagy a női szeszély okán. Az agy-faszi billentyű fokozott igénybevétele, majd fáradása ilyen-olyan zavart idéz elő az elmében. A buzgó vér hol leáramlik az ivari készülékbe, hol visszakényszerül a koponyába, oda bemosva a lent felkavarodott tesztoszteronmolekulákat. Bocsánatos bűn, mikor ettől az egyed türelmetlenné, sőt ingerlékennyé válik. Ha a nő elejét akarja venni a hím ivar efféle dühének, bátran hitegesse, biztassa, de később járjon kedvében, kettejük javára.
Itt nem akasztom meg a gondolatmenetet, de ti reagáljatok erre is. Ivarilag csalogat. Női szeszély. Elejét akarja venni. Kettejük javára.
Azt sajátítják el, hogy számszerűsíthető férfiúi alkalmasságuk pont ebben méretik: más férfiakhoz képest mennyire sikerült a legkívánatosabb nőt becserkészni és minél kevesebb macerával ágyba vinni, és ilyen nőből hányat.
Hacsak nem lesznek szerelmesek, mert van ez a fura kettősség, hogy a szerelem, az más, az nem csak arról szól!
Akkor emberszámba veszik a nőt, és akkor attól tessen mindenki meghatódni, és a kitartó próbálkozásuk (–> hódítás) jutalmaként viszonozni, mert az Ő Nagy Szívük, az igazi lényük, az jelent valamit. Ellenben a többi, a kalandok, az egyéjszakások, akikbe csak a farkát mártotta, azokban az igazi lénye nem vett részt, és azok nem jelentettek semmit (–> érzelem nélküli szex).
Érzelem nélküli szex nincs, mert a szexben az ember teljes lénye vesz részt, s hogy arról a szex lehasítható, az vagy buta kifogás (–> “az ilyesmi nem is megcsalás!”), vagy nagyon súlyos torzulás, önzés, a másik ember eszközként való használata (és ez akkor is így van, ha kölcsönös a dolog). Az ember valamiképpen mindig viszonyul, és minimum önmagáért van oda, amikor akármilyen aktusba kezd.
Ha az úriember semmit nem érez, akkor mit akar ennyire? Mije akarja ezt, s ha csak az ún. teste, akkor miért kell ehhez a másik, miért nem önkielégít? Erre, ami végső soron nem is számít, erre beszéli rá a nőt? Ezért ír, dumál neki, várja meg, viszi vacsorázni, ezt szervezi? Akarja, tesz is érte, és aztán azt mondja, nem jelentett semmit? Hiszen ezzel önmagát csúfolja meg, nem a másikat. Felelősséget nem akar vállalni, ezt értjük, de hogy lehet, hogy azt akarja, és ennyire, ami utólag nem is fontos? És ami az egyiknek “csak szex”, az a másiknak akár a legmélyebb érzelmi vihar, teljes bevonódás vagy súlyos trauma lehet, és persze abból is, bármelyikből foganhat gyerek.
Mindez erkölcsi kérdés, és nem kerülhető meg. Az a könnyű lét, amelyben a pille virágról virágra száll, és főleg: hogy ez a virágoknak is annyira illatos, az a lét nincsen. Az mindig döbbenet, és sokszor visszaélés és erőszak.
Vagy nem mindig rábeszélés ez, persze, sokan a felkínálkozó nő lehetőségével élnek, aki igazán vagy manipulatívan néz félreérthetetlenül a férfira, vagy valami kis kölcsönös mulandó tetszés van, és tulajdonképpen mindegy, ami történik.
(A kölcsönös vágyról azért nem írok, mert azt tekintem alapértelmezett szexnek, emberhez méltónak, az az origó, ahhoz képest van előjele annak, ami nem ilyen — ezt gyorsan jelzem, bár teljesen fölösleges bekezdés, mielőtt egy új gyökkettő ideírja, hogy sajnál, nekem biztos annyira traumatikus a nemi életem, hogy el sem tudom képzelni, hogy a nő is vágyhat a férfire…)
(Azt mondják, romantikus vagyok és puritán. Hát nekem minden kívánkozásom, ha nem is szerelem, de történet, emberi történet, és bár ezek félrecsúszott harisnyatartósak, szóval ügyetlenek és fájdalmasak leginkább, nem tagadom meg a történeteimet, mert a történet a minden, mert minden félrecsúszott harisnyatartóm, örökkön örökké, ámen.)
Ahogy a szeretőt becserkésző férfiak tudják mondani, hogy nem jelentett semmit, miután — talán őszintén, talán rafináltan — belepakoltak a kapcsolatba egy csomó személyességet, a drága idejüket, szavaikat, energiáikat, várakozásukat, az annyira megdöbbentően elidegenítő. S nem is az én (legyek most én) női szemszögemből, amiért engem megtagadnak. Őket nem értem, akik beleadtak egy csomó mindent, aztán, ha ciki van, elvágnak minden szálat, és nem is fontos nekik, azt mondják. Én nem adnám ilyen könnyen a szép szavaimat, időmet, testnedveimet senkinek, aki nem számít.
No de előreszaladtunk. Azt akarom írni, hogy elsajátítják, hogy jogosultnak érezzék magukat női testek gusztálgatására, megbeszélésére, véleményezésére, és ezt természetes, eredendő reakciónak vélik, mert őket felizgatja a látvány, és kínálkozik a társadalmi konszenzussal elfogadott magyarázat: a férfiak rengeteget gondolnak a szexre, ez borzasztóan erős és sürgető késztetés ám, nincs mit tenni. Holott maga a késztetésnek nevezett, szerteágazó jelenség is, de a belőle következő viselkedés biztosan nyilvánvalóan kulturális konstrukció és sok tekintetben hatalmi kérdés is. Vágyik a Nőre? Igénybe veszi, megnézegeti, de életformaként ám, eléri a nőt, a rendelkezésére áll a nő, vagy legalábbis úgy véli, a rendelkezésére kellene állnia, szívesen maga alá gyűrné. Mi dolgunk ezzel?
Késztetések sürgetéséről mesélhetnénk mi nők is, a különbség az ebből következő viselkedés — és most a szocializációs férfiviselkedés negatív megfogalmazása következik –, az, hogy ami engem illet, egyszerűen nincs pofám eszköznek tekinteni a másikat az én nagy vágyam csillapítására, főleg nem életvitelszerűen és többeket és összevissza, de erről fantáziálni sem; nincs pofám magától értetődően hinni, hogy ha nekem megakadt rajta a szemem, akkor én is biztosan tetszem neki, de ha nem, majd rábeszélem, és hogy neki valamit tennie kellene, mert én arra vágyom; nincs pofám sztereotip és megalázó poénokat sütni el a rovására, és a legkevésbé van pofám nem törődni azzal, hogy neki mi esne jól, ő mit szeretne. Erkölcsileg nincs. Ez utóbbit persze ő nem is hagyná, mert ő természetszerű birtokosa a kiváltságnak, hogy szem előtt tarthatja, hogy neki jó legyen, és nincsen rajta nyomás: nem kell semmibe belemennie, ami neki nem jó. Fintoroghat, válogathat, törődhet inkább önmagával, és magyarázhatja mindezt evolúcióval, biológiával vagy Isten rendelésével. (Ezzel van bajunk, az e bekezdésben negatíve részletezett jelenséggel, és az utolsó két mondattal — ez az úgynevezett férfigyűlöletünk, egyébként –: ezeket leszámítva mi lankadatlanul szeretjük és áhítjuk a férfiakat, elgyengülünk az alkarjuktól, remélve és tudva, hogy férfinak, legyen most mély hangrendű a rag, lenni többet jelent, mint amit bírálok.)
A férfiak elsajátítják, hogy az oly igen vágyott aktus érdekében megengedhetőek manipulatív eszközök is, például trükközés a kettesben maradás érdekében, szexet remélve szívességeket tenni a nőnek, az aktust cserealapon elképzelni, vagy a kitartás jutalmául (a nő automata, akibe vacsorát, kedvességet kell dobálni, és alul kijön a szex), vagy a nyilvános szerelmi vallomások kínos esetei.
Azt is szokták hinni, hogy a nőnek is jó, függetlenül a saját vágyaitól, a férfi kívánkozását megtapasztalnia. Kellemes érzés, identitásformáló elem, hogy tetszik “a” férfiaknak vagy egy konkrét férfinak, ez kitüntetés, nősége értelme, örüljön. Nem örül.
Ott vannak aztán a mítoszdús vélekedések arról, hogy egy nőt bizonyos konkrét fortélyokkal jól ki kell elégíteni, ez a Nagy Feladat, ennek előfeltétele a Tapasztalat, meg hogy áll a cerka és hogy viszonylag hosszasan bírja a kolléga a reszelést, és ügyesen reszel. Mert persze úgy illene, hogy a női orgazmus az ejakuláció előtt vagy azzal egy időben történjék. Valamint: az ejakulációval az aktusnak vége is van. Ez az egész sok fölösleges férfiszorongásnak forrása: nekünk nem feltétlenül így, nem egyféleképp és nem szabványosíthatóan jó. Ha nem és nem sikerül így kielégíteni a nőt, akkor gyakran jönnek a magyarázatok arról, hogy a nő frigid, és bezzeg vannak olyan nők, akiknek könnyedén megy, és a vonatkozó fantáziák.
Végül nem kevesen arra jutnak, hogy a kielégítés mint feladat bonyolult, meg aztán ki tudja, nem játssza-e meg a nő, és hát ki szeret szembesülni ezzel? A valóság sokszor bevallhatatlan, jótékony homályban marad: nekem jó, gondolja a férfi, akkor biztos neki is jó. Nos, nem jó. Azért nem jó, mert az aktusok igen nagy része sürgetett, kikényszerített aktus, és mindenféle elvárások vannak benne, nem kis részben a minket körülvevő, szexualizált női testek normája. Férfiszempont írja a szeretkezés forgatókönyvét is, nem a kölcsönösség és a valódi figyelem, amitől nekünk le tud szakadni a mennyezet, és annak az elfogadása is tipikusnak mondható, hogy neki nem (olyan) jó, de hát… — és magyarázatok, amelyektől megnyugodhat a férfi. De hát a női szexualitás bonyolultabb, nekik nehezebben megy, ezt mondják mindig. Vagy erre fittyet is hányhatnak: nem nagyon érdekli őket, milyen a másiknak, csak az aktus meglegyen (szeretsz, nem?), érzőbb lelkek kedvesek előtte vagy utána a nővel, de, amennyiben rávehető volt arra, ami annyira kell, azt, hogy mit érzett, sokszor nem kérdezik, s ha kérdezik, sem tudják meg, mert a nő sem akarja megbántani a partnerét, vagy nem is tudja, milyen, amikor igazán jó, mert mihez képest?
S mert olyan egyszerűen jó, ahogy a férfi ejakulál, ahogy ez a cél és az origó egyben, s ebben nem nagyon zavarja semmi — ilyen a nőknek sose volt. Icipici korukban megfojtotta a formálódó szexusukat a büntető, a felszabadultságot tiltó, a nőt a szexuális aktivitás esetén, saját vágyai követésekor beszennyeződöttnek tekintő értékrend.
…neki és nagyon sok társának nem hagynak időt, teret: az egész elbaszott patriarchális közeg nem engedte őt spontánnak lenni és vállalni a nőiségéből fakadó kellemes érzéseit és késztetéseit, követni az igazi, megismételhetetlenül egyedi útját. Nem tudjuk, mit vesztettünk: a nulladik percben meg volt tiltva mindez. Vannak szerencsések, van, akit meggyógyított egy bölcs és szerelmes férfi, és van, aki ezeken a falakon is áttör, de a legtöbben azért kínlódtunk ennyit, azért nem tudtuk azt sem, milyen lehetne, mert nagyon sokáig nem találkoztunk önmagunkkal mint szexuális lénnyel. Láttuk őt feltűnni, éreztük az illatát, elképzeltük, de sose jött el…
Hogy nem jöttünk eddig rá? A női orgazmus nem bonyolultabb. Csak akkor bonyolultabb, ha a mi egyedi logikánktól teljesen eltérő módon próbálják elérni, valódi figyelem nélkül. Ez a szex, amelyet gyanútlan és türelmetlen férfiszempont működtet, valóban megnehezíti az örömöt, és rossz beidegződéseket és szégyeneket ültet belénk, és hosszú távon szexuálisan passzívvá teszi a nőket. Az sem működik, hogy a technika meg a gyertyafény tökéletes, de előtte-utána kibírhatatlan fölény, némaság, hibáztatás, neheztelés megy.
Csodálatos, ami ezen túl van. Valaki, aki szeret, ért, de igazán, és az örömszerzésben meg a saját logikánk, kinek-kinek a felfedezendő sajátja. Csodálatos. Alapja a valódi figyelem, ágyon kívül és belül, és annak van párbeszéde a másikkal, a másik más logikájával, bármivel, és vibráló, eleven lénnyé tesz bennünket.
Milyen meglepő, az egyenlőségnél lyukadtunk ki. Az egyenlőség tiszta állapot, az egyenlőtlenség torzulás, és szenvedést okoz. Az egyenlőség szexi.
csak az olvassa. én szóltam 
Érdekes, ez pont ma reggel jött szembe fb-on:
A két asszony:
– Milyen volt a szex tegnap?
– Katasztrofális… A férjem megjött a munkából, a vacsorát megette 3 perc alatt, 4 percig szexeltünk,2 perc múlva már aludt is. Hát Te?
– Fantasztikus. A férjem miután hazajött, egy csodálatos vacsorára vitt, majd egy órán keresztül sétáltunk haza. Gyertyafény és egy óra előjáték után egy órán keresztül fantasztikus szexben volt részünk, és képzeld, a végén még egy órát
beszélgettünk! Meseszerű!
A két férfi:
– Milyen volt a szex tegnap?
– Szuper! Amikor hazaértem, a vacsora már az asztalon volt. Ettem, szexeltem, majd rögtön elaludtam. Hát Te?
– Katasztrofális… Hazamegyek és nincs áram, mert elfelejtettem befizetni a villanyszámlát. Ezért el kellett vinnem a feleségemet vacsorázni. Az étel
rossz volt és olyan drága, hogy nem volt pénzem taxira, így gyalog kellett hazamennünk. Otthon persze nincs áram, megint meg kellett gyújtani azt
az átkozott gyertyát. Olyan mérges voltam, hogy egy órába tellett, míg felállt, majd még egybe, amíg elmentem, és így olyan dühös voltam, hogy még egy órán keresztül képtelen voltam elaludni.
KedvelésKedvelés
Na velem meg ez jött szembe: Ha a macska elszökik a háztól, a nő azt gondolja, hogy kevés szeretetet kapott.
Ha a kutya elszökik a háztól, a nő azt gondolja, hogy kevés szeretetet kapott.
Ha a férfi elszökik a háztól, a nő azt gondolja, hogy minden férfi szemétláda.
KedvelésKedvelés
Rendkívül igényes gondolatmenet, gondolom, apunak is volt tálja, kis kosárkája, póráza, a nő teljes felelősséget vállalt érte, és addig is a bezárt ajtó tartotta vissza a szökéstől.
KedvelésKedvelés
Én ezt kaptam ebben a “ha a férfiak kutyák lennének” témában:
http://www.2perc.hu/ha-a-ferfiak-kutyak-lennenek/
KedvelésKedvelés
nahát, ennek meg mi értelme van ? hogy stílszerű legyek, se füle, se farka.
nem humoros, bónuszként viszont roppant gusztustalan…
KedvelésKedvelés
Összeszorul a szívem, hogy a férfiakat ilyeneknek tartják a sztereotípiák.
KedvelésKedvelés
És a vicc terjesztői még nyilván büszkék is rá – ők tehát tuti ilyenek.
KedvelésKedvelés
Szeretném ezt néhány pasinak szótagolva, minden szó megértését 3x ellenőrizve felolvasni!! 🙂
KedvelésKedvelés
Olvassuk fel mindnek, mi baj lehet? 🙂
KedvelésKedvelés
Vállalom – szépen tudok felolvasni, jól artikulálok, meg ilyenek! 🙂
KedvelésKedvelés
Mégiscsak vehetem zaklatásnak, ha olyan közeledést kapok, amit nem szeretnék? Főleg, ha ezt igyekeztem többször is kifejezni szóban, testbeszédben, hogy nem akarom? Nem kell rossz embernek éreznem magam attól, hogy nem veszem alapvetésnek, hogy ezt még élveznem is kéne? Értékelnem kellene, akár akartam, akár nem? Hogy, mint pozitív visszajelzést, be kellene építenem az önbecsülésembe?
KedvelésKedvelés
Ez a definíciója a zaklatásnak, ez, folytatólagosan. Párkapcsolaton belül nehéz, mert ott interakció van, elköteleződés. Hol történik veled ez?
KedvelésKedvelés
munkahely… főnök… ha lehet még szemetebb dolog, hiszen alapvetően soha nem is volt semmilyen érzelmi kötődésem a személyhez, viszont kiszolgáltatott vagyok, mert hát ugye meg kell élni valamiből… szerencsére végre felébredtem. Ha minden egyéb helyen férfiként kell helytállnom, akkor most már szeretnék férfiként viszonyulni az ilyen helyzetekhez is, felálltam két napja és ha éhen halok, többet akkor sem szeretném, ha még egyszer bárkinek lehetősége lenne ilyen megalázó helyzetbe hozni… és irgalmatlanul riasztó, mi lesz most???, de közben ki is húzom magam és úgy érzem kezd kiegyenesedni a hátam….
KedvelésKedvelés
Ez is rajta van a miért jöttem el Magyarországról listámon. Egyszerűen a nemet nem sikerült megérteni, családos embereknek sem. Azt sem igen, hogy a munkahelyre dolgozni, pénzt keresni jár az ember.
KedvelésKedvelés
A hozzászólásod reményt ad, hogy máshol jobb a helyzet. 🙂 Már utálok BKV-zni is.
KedvelésKedvelés
Máshol jobb a helyzet, jó lenne, ha otthon is javulna.
KedvelésKedvelés
Köszönöm!
“Mítoszdús” szót imádom.
KedvelésKedvelés
Mit gondolunk arról a jelenségről (volt már erről szó?) hogy a férfiak egy csoportja utcán, nyilvános helyen úgy érzi, megjegyzéseket tehet ismeretlen nőkre, füttyög, csettint, bírálja, méricskéli vagy dicséri az idegen nő testrészeit?
KedvelésKedvelés
A kulcsszó itt a: “csoportja”. Ugyanis egyedül, egyszemélyes akcióként soha nem csinálja egy férfi sem. Én egyértelműen megfélemlítéssel egybekötött hatalomfitogtatásnak látom. Élvezik, hogy a nők megalázottan, kicsire összehúzzák magukat, ettől lesznek ők “nagyok és erősek”. Viszont mikor nem “roppan össze” az áldozat, hanem emelt fővel, magabiztosan “visszatámad” akkor nagyon meg tudnak szeppenni ezek a magabiztos macsók. Emlékszem a barátnőm (még középiskolás korunkban), egyszer visszafordult és ártatlan arccal odaszólt a röhögő főkolomposnak, hogy “Minek örül úgy a bácsi, ma kapott nyugdíjat?” Na, azt az arcot sem felejtem el! Ráadásul utána már a haverok sem vele röhögtek, hanem rajta 🙂
KedvelésKedvelés
Nekem szoktak egyedülálló férfiak is beszólni, igaz, általában olyan helyzetben, hogy esélyem se legyen átgondolni és reagálni. Mondjuk elmegy mellettem egy motoros, beszól és hajt is tovább.
KedvelésKedvelés
😀 😀 😀
KedvelésKedvelés
Mai jelenet: csinos fiatal nő beül egy rendezvényen egy sarokba. Nem annyira csinos, nem annyira fiatal férfi tesz valami megjegyzést, hogy ő is szívesen beszorul oda, vagy hasonló. Nő piros, de mosolyog, nem küldi el a francba. Én meg megalkuvó alak vagyok, mert nem szóltam be a pasinak. És bizonygatom magamnak, hogy a rendezvényen nem akartam feltűnősködni. Meg nem is tudom, mit mondtam volna. Most jutott eszembe, hogy meg kellett volna kérdezni: maga ezt bóknak szánta? A nő egyébként alighanem félig azért annak vette, vagy hogy is mondjam. És persze azon is gondolkodom, mit értem volna el, de talán annyit, hogy a nő rájön: nem ő az ufo(nauta), ha szarul érzi magát az ilyen dumáktól.
KedvelésKedvelés
Nekem is ismerős, ami Bringásahegyennek: megyek az utcán, jön szembe egy férfi és beszól valamit, mint pl. “megdugnálak” vagy hasonló. Ilyenkor azt szoktam mondani, hogy “álmodik a nyomor.”
De például van egy bácsi, decens, magas, igényesen öltözött öregúr, aki néha keresztezi a munkába járó útvonalamat, és beszólogat, ahányszor csak lát. Először majd lehidaltam, mikor meghallottam – valahogy az ilyesmi szakadt figurákhoz kötődik, nem jólöltözött öregekhez – elment mellettem, és tocsogós hangon közölte hogy “szuka”. Annyira meglepett, hogy reagálni se volt időm, elröhögtem magam.
KedvelésKedvelés
Ej bácsikám, erősebb szemüveg kellene már magának 😉
KedvelésKedvelés
Tényleg, ez figyelemreméltó, hogy ez csakis ilyen falkaakcióként csinálják a férfiak. El lehet ezt képzelni fordítva? Utcán nők csoportja megjegyzéseket tesz az elhaladó csinos fiatal fiúknak/ra?
KedvelésKedvelés
Én láttam hasonlót. Kínai étteremben az eladó lányoknak nagyon megtetszett egy kb. 2 méteres kamaszfiú. Érdeklődtek a neve felől, dicsérték mennyire szép nagyra nőtt, meg ilyenek. A lelkendezést hallgatva még a szakácsnő is előjött a konyhából és beállt a csodálók sorába. Azért mondom, hogy csak hasonló a sztori a kőművesbrigádok füttyögéséhez (bár a nyálcsorgatás és falkajellegű betámadás azért megvolt itt is), de azért a lányok végig udvariasak maradtak (bár komolyan aggódtam, mindjárt megkérdezik, egyéb testrésze is ilyen szép nagyra nőtt-e).
Na a történet vége, hogy a srác annyira zavarba jött, hogy fülig elvörösödött és még a visszajárót is ott felejtve szabályosan elszaladt. Hiába kiabáltak utána, vissza se mert nézni szegény.
KedvelésKedvelés
Na de ez tökéletes egzotikum, hacsak nem egy szexbárban (vagy mi, sose voltam még ilyen intézményen) történik, az arány mondjuk 1000:1
KedvelésKedvelés
Pont ezt akartam írni: minden reggel – oviba menet – szorongva megyek 2 utcát, mert építkezés van és tele van az utca munkásokkal és nem, nem bírják ki, hogy legalább egy füttyöt, vagy általuk kedvesnek tartott megjegyzést ne eresszenek meg, ebben a mellettem sétáló 4 éves gyerek sem akadályoz senkit….Úgy érzem magam mindig, mintha meztelen lennék….Nem vagyok közkincs, a testem sem az és nem az ő szórakoztatásukra “teszem ki” az utcára és akkor sem lenne így, ha kivágott nemtommiben mászkálnék.
KedvelésKedvelés
Én ilyenkor mosolygok, szemkontaktus, köszönök és azt mondom, jó munkát kívánok, vagy legyen szép napjuk. Általában beválik, fordul a dinamika. A gyerek sem azt érzi, hogy szorongsz. Sok esetben szimplán arról van szó, hogy a férfiakat fiú korukban nem tanította meg senki normálisan tetszést nyilvánítani.
KedvelésKedvelés
” a férfiakat fiú korukban nem tanította meg senki normálisan tetszést nyilvánítani.”
Szerintem nem a tetszésüket akarják a nőnek kifejezni, hanem a többi férfi csodálatát elnyerni, megmutatni, hogy ki is közöttük a legnagyobb kakas a szemétdombon.
KedvelésKedvelés
Erről az jut eszembe, hogy az, hogy a neki tetsző lány haját húzza a fiú (legalábbis a legtöbbször), az olyan kedves dolognak van előadva, és ezzel vége is, többet nem is kell vele foglalkozni, így van rendjén. Pedig nyilván nincs.
KedvelésKedvelés
Én azt tapasztalom, hogy megváltozik a dinamika, az építőmunkásoknál is, visszafogott lesz a kommunikáció.
KedvelésKedvelés
Persze, azért az építőmunkások is +/- felnőnek, de ha mondjuk erről a szülők (is) tudnának beszélni a kiskamaszokkal, akkor szerintem kevesebb bunkóság lenne az utcán.
KedvelésKedvelés
egyszer, amikor mentem ki egy építkezésre felügyelni, jött előre még az utcán a fütty meg a szopjále.
kerítés helyén be, nagy levegő és megkérdeztem, hogy áll a zsaluzat.
aztán visszabontattam, mert szarul állt.
kánaán volt.
másodszor a harmadikról kiabált le, hogyha nem adom meg a számom, leugrik. megfordultam, és mondtam, hogy na lássam.
(azért persze a könnyedség csak utólag, ott helyben gombóc a gyomor.)
KedvelésKedvelés
Egy barátom mesélte: szép lány az utcán. Pirosnál teherautó, talán katonákkal. Leszól az egyik: de kinyalnálak. Lány: miért baszni már nem tudsz? De! Akkor baszd meg a jó édesanyádat. Nyilván azért merte mondani, mert sokan voltak arra.
KedvelésKedvelés
(Na, kisanyám, hogy szopjále …
Szopjon le téged a vacogós cápa!)
KedvelésKedvelés
Primitív es bunkó dolognak tartom, ráadásul sértő is, mert az akaratomon kívül kerülök interakcióba, valamit le kell reagálnom, akár kívül akár belül, de le kell.
És mindezt csak azért, mert ő ugy gondolta, hogy most férfi lesz es beszól vagy fütyül egyet. Ez olyan mint egy erőszak, hártyavékony, de az.
KedvelésKedvelés
Ez maga a verbális erőszak.
KedvelésKedvelés
Nekem nehéz ügy. Mert mire átgondolom, mit is reagáljak, már odébb is állt. De ha ott is van: ha mondok valami csúnyát, mi a garancia, hogy nem vág vissza valami még szörnyebb trágársággal? Nem ver meg? Úgy érzem, engem is lealacsonyítana mindez, de persze az is bosszant, a valaki beszól.
KedvelésKedvelés
Többnyire még jobban kiröhögnek, vagy beszólnak, hogy milyen kis tüzes-paprikás a kisasszony.
Olyankor mondtam néha, hogy kellően paprikás ahhoz, hogy beleállítsa az ásót, amire támaszkodik. Akkor elnémultak, megdöbbentek, meg én is magamon.
Ilyen mélységes dühöt váltott ki belőlem a kiszolgáltatottság, az erőszakos szó, a mustra és a bénultság, amit a meztelenség váltott ki belőlem. Annak éreztem magam sokszor… pucérnak.
KedvelésKedvelés
Nem néha, csak egyszer mondtam ilyet. Máskor mást, bár a düh hasonló..
KedvelésKedvelés
Hmm, férfiként ez megütött. Mármint tényleg rohadt nehéz tényleg teljesen összehangolódni szexuálisan. Kevés olyan kapcsolatom volt, ahol minden úgy klappolt, mint a karikacsapás, és minden mozdulat úgy passzolt egymásba, mint a fogaskerekek, ahol az egymás szemébe nézés sem ilyen betanult, romantikusnak szánt tudatos fogás volt, hanem működött is kész.
A férfi szexualitás? Nem tudom, ez mennyire társadalmi konstrukció, mennyiben lehetne más egy hímsovinizmustól megszabadított világban. Én magamról beszélhetek. Sose szerettem az olyan férfitársaságot, ahol hangosan röhögve beszélik ki, hogy annak a nőnek ott “mekkora lökhárítója van”, és hasonlók. De az tény, hogy nálam (nálunk?) ez tényleg úgy működik, hogy bizonyos formára rezonálunk. Mint egy kisgyerek, aki csokit lát, és KELL, KELL, KELL!! És már azt is utáltuk, hogy anyu türelemre int, hogy az majd vacsorára/karácsonyra/nagyi megérkezésére van félretéve. Pedig addigra már minden idegsejt a csokira van beállva, a nyálelválasztás beindult… és a fogunk csikorgatjuk, hogy bassza meg a vacsora, a karácsony meg a nagyi is együttvéve, és addig dúlunk-fúlunk magunkba, meg le nem nyugszunk, el nem terelődik a figyelmünk, valami új érdekesség miatt.
A kamaszkori spontán erekció. Én sokat szenvedtem tőle, most nem megyek ebbe bővebben bele, “a méret a lényeg” topik alján megtalálhatja a hozzászólásomat, akit érdekel. Na a lényeg az, hogy a kamaszkor tapasztalataim szerint egy férfinak kb. olyan, mint megtanulni, hogy az élet egy rohadt diéta, ahol nem lehet csalni. Hogy sokkal többször éhezel meg, mint ehetsz, és ha ehetsz, akkor is kb. millióból egyszer lehet úgy és azt, amit igazán szeretnél.
Itt beugrik a freudi id-ego-superego dolog. Szóval egy férfinak a szexualitás egy örök harc az ID és a SUPEREGO közt. Az ID az ösztönös én, amely rezonál, amely akar, vágyik, és be jó lenne! És a SUPEREGO leszól, hogy á-á, nem megy, nem lehet, nem szabad, tilos, le kell futni a kötelező köröket, és még akkor se biztos a dolog.
Egy férfinak a szexualitás sokkal többször kín és frusztráció forrása, mint öröm.
Hogy ebből mennyi a patriarchális rend oka, és mennyi a biológia, a tesztoszteron működése, én azt nem tudom. 60-40? 70-30? Melyik javára? Kinél van a mérleg, hogy ezt megmérje? Én ettől a blogtól sokat tanultam, segített megérteni a magam hibáit, de ebben most konkrétan nem vagyok biztos.
Tesztoszteron. Olyan, mint az alkohol. Vagy akár egy kábszer. Őrületesen jó tud lenni, meg őrületesen sok kínt is okoz. Ettől lesz egy férfi erős, izmos, csuda “high”-érzést tud adni, erős vagyok, véghezviszem, enyém a világ! De ageresszióra hajlamosít, az érzékenységet háttérbe szorítja, és a szexuális késztetés irreálisra fokozza. Vagyis hát nem az irreális a jó szó, de egészen más frekvencián üzemelteti, mint a vele egyidős nőké üzemel. Ez az ember – egyik – tragédiája, a lét fintora, stb.
Az “urban legend” szerint a NDK-úszőnőket tesztoszteronnal tömték, emiatt aztán megugrott a szexuális késztetésük, így az edzőtáborokban sok volt az orgia.
Mi a teendő? Kérdezte Lenin, és most én 🙂
KedvelésKedvelés
József, azt úgy tűnik, figyelmen kívül hagyod, hogy a női szexualitás azért is lehet olyannyira elmaradott a tesztoszterontól duzzadt férfiakétől, mert ők az idők kezdete óta elnyomásban élnek? Mert elég csak egy-két generációval visszamenni, és szembeszökő, hogy a nők mennyire nem ismerték a saját testüket, és halvány fingjuk nem volt az örömről , miközben a férfiak addig és azelőtt is vígan használták nejük s más nők testét?
KedvelésKedvelés
Nem hagyom figyelmen kívül, épp azért írtam, hogy induljunk ki abból, hogy a világot megszabadítanánk a hímsovinizmustól 🙂 A kérdésemre/gondolatkísérletem/gondolatvezetésem abból indult ki, hogy valszeg valamennyi különbség ígyis-úgyis megmaradna.
KedvelésKedvelés
Örülök, hogy nem, csak számomra nagyon a tesztoszteronra mint férfiúi sajátosságra volt kihegyezve a mondandód, de ha nem így volt, akkor örülök.
Úgy gondolom, hogy halvány fogalmunk sem lehet arról, hogy milyen volna a női szexualitás a patriarchális elnyomás nélkül. Milyen döbbenetesen lehengerlő, például.
Te is meglepődnél valószínűleg.
Azt érzékelem, hogy a nőkben ezen a téren is elképzelhetetlenül nagy energiák vannak lefojtva, éppen az évezredes elnyomás miatt.
KedvelésKedvelés
A nőkben is van tesztoszteron, csak kevesebb 🙂 A Google egy a body builder oldal női részlegét dobja ki, ha elsőként rákeresel: http://shop.builder.hu/cikkek.htm4?id=660
Wikin is érdekességek vannak erről: http://en.wikipedia.org/wiki/Sexual_motivation_and_hormones
http://en.wikipedia.org/wiki/Testosterone#Physiological_effects
“Milyen döbbenetesen lehengerlő, például. Te is meglepődnél valószínűleg.” – Lehet meglepődnék, és szívesen meglepődnék 🙂 Íme, egy motiváció a férfiaknak, hogy miért érdemes lebontani a hímsovinizmust! 🙂
KedvelésKedvelés
“A nőkben is van tesztoszteron, csak kevesebb” – tisztában vagyok vele, köszi.
KedvelésKedvelés
“Úgy gondolom, hogy halvány fogalmunk sem lehet arról, hogy milyen volna a női szexualitás a patriarchális elnyomás nélkül. Milyen döbbenetesen lehengerlő, például.”
Néha megmutatkozik, és olyankor veszélyesnek tartják és azonnal megbüntetik. Az elmegyógyintézetek Freud korában egyrészt a szexuálisan traumatizált, bántalmazott PTS-es nőkkel, másrészt az erős vágyú nimfománokkal voltak tele. Azt hiszem, a tesztoszterontól átitatott férfiak, miközben nem értik, miért nem fogadjuk el őket ilyennek, nagyon félnek a szexuálisan aktív, felszabadult nőktől. Talán hogy összedől a mesevár, a szexuális kezdeményezés, irányítás mint férfiprivilégium, a férfi örömének szolgálata. Talán nekik nem elegek a szép szavak, talán le kell tenni valódi tehetséget az asztalra, attól félnek. Régóta meg akarom kérdezni, hogy ha ekkora kincs a hajlandó, tüzes nő, akkor miért ő a viccek tárgya, és miért stigmatizálják ennyire.
KedvelésKedvelés
“Néha megmutatkozik, és olyankor veszélyesnek tartják és azonnal megbüntetik.”
Ma a rafinált büntetési mód a divat A riogatás, hogy ha erős vagy, kasztrálod a férfiakat, akik menekülni fognak és nem áll majd fel nekik. Micsoda? Ha tényleg olyan erős ez a késztetés, miért válaszol impotenciával, a szintén erős, határozott női szexualitásra. Gyanítom a jóval erősebb szexuális késztetés, csak egy alá-fölé rendeltségből fakadó mítosz. Ha egy nő sem lenne hajlandó eljátszani sem a menekülő vad, sem a kilóra megvehető kívánatos hús szerepét, a férfiak többsége igencsak meg lenne szeppenve.
KedvelésKedvelés
Hú, de jó téma, én terhesen valami egészen hihetetlen módon akartam a szexet, szinte állandóan (amúgy sem gondolom alacsony vágyúnak magam, kb. átlagosnak, de ez akkor egészen hihetetlen volt). Na most sokszor elgondolkodtam azon, hogy ha ez mindig így lenne, vajon hogyan festene a társadalmi stb. megítélés szempontjából.
KedvelésKedvelés
Fontos, amit írsz, köszönöm.
Lejjebb írtam a baszdühvel kapcsolatos teendőkről. Szerintem nem érdekes, mi az ok, a lényeg, hogy senkit nem jogosít fel semmiféle késztetés arra, hogy másokat zaklasson, manipuláljon, erőszakoljon. A többi, érett, mérsékelt férfi teendői: személyiségfejlesztés, tudatosodás, tájékozódás, igényes törekvés a párkapcsolatra.
Nekünk is vannak ilyen késztetéseink ám. Én is kattanok,csak én nem vallhatom be ezt ilyen könnyedén, mert poénkodni kezdenek, furcsálkodni vagy molesztálni. Kattanok tekintetre, szép formájú alkarra, kivillanó szőrös hasra, bizonyos testalkatokra, biciklisek vádlijára, intelligens kezekre, szájakra, frissen borotvált arcra, egy-egy művész lényére, tegnap meg a taxis nagyon ápolt tisztaságára. Kell, KELL. De nem molesztálom. Nem felelős az én gondolataimért (“minek borotválkozott frissen, hogy engem húzzon?”).
És kattanok női idomokra is. Csak úgy bambulok, és odavonzza a szemem, később jövök rá, hogy mi történt, pedig tudatos, figyelmes, önreflexióra képes ember vagyok. És 98 százalékban heteroszexuális, és mégis, mert… nem, nem biológia, hanem beszántottak a lényem legaljáig a társadalmi üzenetek, megtanultam, hogy ez az, ami izgató. (Azt a két százalékot nem sütöttem el még, de ki tudja, mit hoz az élet, nem akarok gőgös lenni.)
KedvelésKedvelés
“Szerintem nem érdekes, mi az ok” – azért mindenképpen érdekes szerintem.
“a lényeg, hogy senkit nem jogosít fel semmiféle késztetés arra, hogy másokat zaklasson, manipuláljon, erőszakoljon.” – Ezzel egyetértek.
“Én is kattanok,csak én nem vallhatom be ezt ilyen könnyedén” – A helyes az lenne, hogy a világban ilyenkor mindenki “bevallhassa”, nem zaklatóan, de egy társadalmilag szabályzott rituáléjú, nem tolakodó-zaklató “bepróbálkozás” beleférhesen, akármelyik nem kezdeményezi, anélkül, hogy ez automatikus elítéléssel járna. Hogy nem kéne játszmázni, mert mindkét nemnél teljesen elfogadott lenne, hogy odaállsz, és bevallod.
KedvelésKedvelés
Kiszolgáltatottá tesz, az a baj.
KedvelésKedvelés
Ez igaz, mert a visszautasított személy mindig nevetséges. Kár érte. Pedig józanul belegondolva nem kéne, hogy semmi kínos legyen benne. Rákérdezett, nemet mondott, nem ciki egyik félnek sem.
KedvelésKedvelés
“Ez igaz, mert a visszautasított személy mindig nevetséges. ”
Nem, csak ha nő. Bár inkább szánalmasnak mondják. Viszkető pi..ájúnak, meg f.szhiányosnak gúnyolják. A saját szexuális öröméért szexelő nő gáz a legtöbb férfi szemében. Vagy esetleg, azt mondja, hogy nem az mert egyenjogúság van, de hozzáteszi, hogy neki ilyen nő nem kéne. Egy “igazi” nőnek, ha azt akarja hogy komolyan vegyék, el kell játszani, hogy önmagában teljesen frigid, aki egyáltalán nem gondol a szexre és csakis, kizárólag a neki udvarló férfi tudja felizgatni, senki más. Persze eleinte ő sem, mert az “igazi” nőnek a szexuális vágy kialakulásához is idő kell, ezért hosszasan húzódozni illik előtte.
KedvelésKedvelik 1 személy
““Ez igaz, mert a visszautasított személy mindig nevetséges. ”
Nem, csak ha nő.”
Ez nem igaz: ha egy diszkóban egy pasi odamegy egy nőhöz, és az elküldi, miközben a haverjai figyelik, akkor megsemmisülve, tekintélyvesztetten sétálhat vissza a haverjai közé. Ugratni fogják, hogy “na jól kikosorazatott, haha”.
És ez nem csak diszkóban van így: bármilyen társaságban egy életre a lúzer szerepébe kényszerülhet az a férfi, aki úgymond nem vele egy “súlycsoportba” tartozó nőnél próbálkozott be, aki aztán nyilvánosan utasította vissza, vagy elpletykálja, hogy “ez a szerencsétlen komolyan azt hitte, hogy VELEM, hahaha.”
KedvelésKedvelés
Én úgy látom, annyiszor próbálkoznak az esélymaximalizálás miatt, és néha irreálisan jó nőknél, hogy a visszautasítás is bőven bele van kalkulálva. Vak tyúk is talál szemet.
KedvelésKedvelés
Persze, regényeket tudnának írni a nők arról, hogy kik jelentkeznek a társkereső hirdetéseikre, a benne lévő kritériumokat teljesen figyelmen kívül hagyva. Például egy ismerősöm (gyönyörű, fiatal, magas és karcsú huszonéves doktornő) azt kérte, hogy csak az jelentkezzen aki max. 30 éves, gyermektelen, nem dohányzik, diplomás, és min. 180 cm magas (ugyanis ő is majdnem annyi) és ha nem is sportos de legalább nem kövér. Erre eljött a randira egy köpcös, 160 centis, 3 gyerekes, elvált, erős dohányos, 45 éves kőműves. Mert neki megtetszett a fiatal és szép nő a képen, hát gondolta, ad magának(!) egy esélyt. Elmondása szerint azt hitte, hogy a személyes varázsa és nagyszerű humora majd mindenen átsegíti. Gondolom azóta is meséli a haveroknak, hogy ezek az elkényeztetett nők, mind királylánynak képzelik magukat és a herceget várják, csak ezért nem felelt ő meg.
KedvelésKedvelés
De azért tesz kiszolgáltatottá, mert NEM elfogadott mindkét nemnél, nem?
KedvelésKedvelés
Nem, az őszintén bevallott vonzalom mindenkit kiszolgáltatottá tesz, a viszonzatlan szerelmen szokás nevetni, lesajnálni.
KedvelésKedvelés
Igaz, tényleg kiszolgáltatottá tehet hasonló helyzet férfit is. De ezen is lehetne változtatni, eleve azon, hogy ha kifejezem az érzéseimet, akkor azokra hasonló érzéseket KELL elvárni. Mert az, ha a gyerek kifejezi az érzéseit a szülei felé, és azok nem viszonozzák, persze hogy borzasztó pofon, de másoktól, akár már a kicsit nagyobb, megértő gyerekek miért kell hogy elvárják a viszontérzelmeket? Miért ne taníthatnánk meg a gyerekeinket, hogy nem baj, ha nem szereti őket mindenki? Szerintetek, ha egy gyerek, kamasz megérti, hogy ha valaki nem akar barátkozni vele, az nem baj, nem az ő kudarca, és nem is a másik érzelemmentessége okvetlenül – ez nem segítene a szerelmi kudarcok könnyebb elviseléséhez? Nem erősíti ezt a kiszolgáltatottságot az, ha a mások felénk irányuló érzelmeitől, véleményétől az önértékelésünk elkezd függni?
KedvelésKedvelés
Ez fontos, jól hangzik!
KedvelésKedvelés
József, én elhiszem, hogy te így érzed, de most hülyén fog hangozni, tényleg ekkor gond ez? Nem lehet ezt a vágyat, a tesztorszteront másba átkonvertálni? Lehet, hogy én nőként nem tudom elképzelni, hogy milyen erős egy férfi szexuális ösztöne, és az enyém kismiska hozzá képest, de úgy érzem, azért nem elhanyagolható. Sőt, kamaszkorom óta iszonyúan erős, csak megszoktam és megtanultam ezt másban, alkotó módon megélni és levezetni – legyen az tanulás, sport, munka, hobbi – néha úgy érzem, a mérhetetlenül buzgó szexuális energiám segített hozzá a két diplomához, a sok-sok év intenzív edzéshez és ezzel egy elég jó izomzathoz, és ez az energia gondoskodott arról, hogy néha napi 12 óra munka mellett ellássak egy internetes rajongói közösséget egy rahedli mangafordítással. És mindeközben találjak egy olyan embert, akivel magát a szexet méltón és boldogan meg tudom élni.
Nem igazán ismerem egyébként más férfiak szexusát, csak a férjemét, azt is csak azért, mert nagyon sokat beszélgettünk-beszélgetünk róla, de úgy tűnik, ő soha nem élte ezt meg így, hogy ez mekkora kín és szenvedés. Azt mondja, neki inkább élvezet, hogy van, buzog, működik, és nem lehet mindig magában a szexben levezetni – de valahol természetes, hogy az ember nem indig kapja meg, amit akar, de akkor lehet találni mást, ami építő, és amibe bele lehet rakni ezt az energiát – ebben hasonlóan gondolkodunk. Kamaszkorban persze nehéz, de akkor sztem az emberek nagy része – a lányok is – szenvednek a hormonális vihartól, de ezt felnőttként az ember megtanulja kezelni és nem okoz őrületes kínt, hogy nem mindig lehet jóllakni.
KedvelésKedvelés
“tényleg ekkor gond ez?” – Hát, nem gond, de megnehezíti az életet. Képzeld el, hogy valami hormonzavar miatt folyton falási rohamaid támadnának, de tilos lenne enned. Megtanulnád kontrollálni, nyilván, de attól még elég rossz érzés.
“Nem lehet ezt a vágyat, a tesztorszteront másba átkonvertálni?” – De igen, lehet, pl. sportba, vagy munkahelyi versengésbe, és hasonlók. Olyan, mint az amfetamin. Valamit tenni kell, mert beleőrülsz a tétlenségbe. Én pl. rendszeresen sportolok, igaz csak “hobbi”-szinten. Egy jó sportoló egy bajnoki mérkőzés előtt nem szexel, mert ott dühösnek, agresszívnak, erősnek kell lennie, nem elpilledtnek, megnyugodottnak, mint szex után.
Szóval megvannak a megoldások, hogy a szexuális energiát másba szublimáljuk, csak a folyamat mérhetetlenül kellemetlen és szar.
Én gyűlöltem kamasz lenni, gyűlöltem azt a kort, amikor én már szívem szerint naponta 10x szexeltem volna, a korombeli lányok meg még maximum szégyenlősen közeledtek a témához, hogy “naa, ti fiúk olyan kis csúnyák vagytok” 😀 Az idősebbek meg értelemszerűen nem állnak szóba ekkoriban 2-3 évvel fiatalabb srácokkal. Aztán lettem 16-17, amikor eljött az idő, amikor bizonyos időtartamnyi járás után már “szabad” volt, de ezek inkább szégyenlős-szerencsétlendős próbálkozások voltak. De 20-21nek kellett lenni, mikor úgymond elértem az “aranykorba”. De addig rettenetesen sokat szenvedtem, csikorgattam a fogam, átkoztam a világot, és hasonlók. Persze mindez nem vezetett semmi zaklatáshoz, meg hasonlókhoz, inkább csak magamban dúltam-fúltam, hogy de miért nem lehet, mikor úgy szeretném? Miért, miért?
És akkor annyi öntudatom se volt, hogy keressek “szublimáló” elfogltaltságot. Mert ez halottnak a csók: ha te olyan éhes vagy és három napja nem ettél, mit tudsz kezdteni azzal, hogy menj, matekozni?
A kamaszkor erről szól, megtanulni megszeledíteni az oroszlánt, és ketrecbe zárni, hogy csak akkor jöjjön elő sacperkábé, ha mi is akarjuk.
“de valahol természetes, hogy az ember nem indig kapja meg, amit akar” – Ja, ezt már anyukám is elsütötte a csokival, erre mindig azt mondtam, hogy oké, hogy “nem mindig van, az amit én akarok, de azért nem lehetne, hogy ennél kicsit többször legyen úgy”? 😀
KedvelésKedvelés
Hidd el, pontosan ismerem milyen a kamaszkor, és milyen érzés üveges szemmel bambulni kifele a busz ablakán és a szexre gondolni annyira akarva és kívánva, hogy belázasodsz tőle, és mégis tudva, hogy 15 évesen ez még nem a te időd, és nem vagy érett rá. Mondjuk esetemben nem azért, mert nem lett volna kivel, hanem mert éreztem, hogy ez sokkal nagyobb dolog és túlmutat a testiségen – pont ahogy Éva írja, emberi közelség, szeretet meg minden, amire agyban még nem értem meg – és velem együtt még elég sok barátnőm gondolta ezt így. Vagy ez csak azért volt mert mi lányok voltunk? Nem hiszem, mert sok fiú is eljutott idáig, és dúlás-fúlás meg átkozódás nélkül is tudomásul vette.
Mellesleg én nem éreztem a szublimálás folyamatát kellemetlennek és szarnak, és már akkor felfogtam, hogy többre megyek azzal, ha matekozok, és teszek egy jó érettségit és felvesznek a szakra ahova menni szeretnék, mintha lefekszem valakivel, aki esetleg nem is lesz olyan, ahogy szeretném és beszerzek egy rossz tapasztalatot, amiből aztán csak a Jóisten tudja, hogyan kúrálom ki magam. Bár ehhez lehet, hogy köze van annak, hogy nő vagyok, hiszen nekünk állandóan félnünk kell attól, hogy a nagy tesztoszteronrohamba belevakult pasi, aki csak azt nézi, hogy végre legyen szex és közben leszarja, hogy mit érzel, majd kihasznál, majd megbánt, becsap, teherbe ejt, kipletykál a többieknek és majd rajtunk röhögnek a tesiöltözőben. Így valóban könnyebb szublimálni, és azt mondani, hogy jó, akkor lefutok tíz kilométert, utána nyomok kétszáz felülést és annyi fekvőtámaszt, amennyit bírok, vagy megoldok ötven darab trigonometrikus egyenletet, és akkor adtam a tesztoszteronnak, és nem bántott meg egy faszfej sem.
KedvelésKedvelés
“a kamaszkor tapasztalataim szerint egy férfinak kb. olyan, mint megtanulni, hogy az élet egy rohadt diéta, ahol nem lehet csalni. Hogy sokkal többször éhezel meg, mint ehetsz, és ha ehetsz, akkor is kb. millióból egyszer lehet úgy és azt, amit igazán szeretnél.”
Olyan tisztának, meghatónak tűnik ez a kamaszkiszolgáltatottság a maga szégyeneivel, eszembe jut A Portnoy-kór is Philip Roth-tól. De ez az erős késztetés senkit nem jogosít fel semmire. Miért nem veritek ki? Miért kell ehhez egy másik embert belecsikarni, erőltetni a helyzetbe? A teherbeesés meg nemi betegségek veszélyével, meg az erkölcsi bukás kockázatával, akár nagyon fiatal lányt is? Miért nem azzal szexeltek, aki kíván titeket? Ez az egész nyomulás, erőltetés, akár az, hogy tudjuk, mire gondol, öli meg a kívánást bennünk? Nem marad tér, nem léphetünk mi, mert annyira jöttök felénk. Ha a férfiak szexuális vágya nagyobb, erősebb, abból az következik, hogy az aktusok jelentős részébe a nő kívánás nélkül, sürgetve megy bele, ami romboló. Tényleg javasolnám az önkielégítést.
Megdöbbentő számomra, hogy kötelező körnek, a célhoz szükséges eszköznek tartod azt, ami neki emberi közelség, interakció, emberi találkozás, szerelem. A szép szavak, a randevú, a naplemente, a vacsora, a lánykérés, a házasság, a szerelem is csak lépés a kielégüléshez vagy annak rendszeres lehetőségéhez vezető úton — mi nem? Soha nem tudhatjuk, őszinték vagytok-e, és ez nagyon sok lánynak veszi el a kedvét az egésztől. Nagyon sokan hazudnak szerelmet naiv lányoknak, tömeges a manipuláció.
De az is lehet, hogy nem emberi közelség, hanem rideg hatalmi játék neki, élvezi, hogy dróton rángat. Ez igen kiábrándító, hogy csak az lebeg a szemetek előtt, hogy hajlandó legyen. A férfi, amint bőrcipőt vesz, vacsorát fizet és szexet remél, jaj. Annyira szisztematikus ez, lelomboz. Mi van az összevillanó szemmel, a spontán varázzsal?
És mi van az erős vágyú nőkkel? Ők stigmát kapnak, és fociöltözők röhögő témái. A nő akkor legyen erős vágyú, ha te, a férfi is pont akkor és pont őt kívánod. Ha olyanra nyomul, aki őt nem kívánja, jaj neki.
ÉS HA ILYEN ERŐS ELEVE IS A KÉSZTETÉS, MIÉRT VAN IRDATLAN MÉRETEKBEN GERJESZTVE IS?
KedvelésKedvelés
“De ez az erős késztetés senkit nem jogosít fel semmire.” – Ez így van, nem is állítanám soha az ellenkezőjét.
“Miért nem veritek ki?” – Hát, azt tesszük 😀 Amikor rájöttm hogy kell, az első években volt, hogy napi 5-10x is megvolt. Meg is kattantam volna, ha nem.
De azért az bőven nem olyan: azt szoktam mondani, hogy a kiverés az igazi szexhez képest úgy viszonylik, mint a puffasztott rizs a gyümölcstortához. Ha rohadt éhes vagy, a puffasztott rizs is eltelíti a gyomrod, de valljuk be: rohadt szr, papír íze van.
Nekem akkoriban mindig ilyen végtelen üresség telített el: a sürgető vágy elillant, helyébe lépett egy ilyen “basszus, már megint, nekem csak ez jutott, valóban ekkora lúzer vagyok?” érzés. Na, hát lelkileg az kurva szar.
Szóval igen, ideiglenesen, át lehet vészelni a szexuális nyomort kiveréssel, de elég sanyarú élet lenne egy egész életet puffasztott rizsen leélni. Mert a csokitortára vágysz, és azt keresed, a puffasztott rizs csak átmeneti, ideiglenes kényszermegoldásnak fogadod el, mint ostrom idején döglött lovat megenni.
“Miért kell ehhez egy másik embert belecsikarni, erőltetni a helyzetbe?” – Gondolom mert a vágy az a női testre irányul, amelyet a fantázia so-so tud pótolni egy-egy kiverés erejéig, de az igazira áhitozunk. Ilyen “bárcsak, hátha” alapon.
“Miért nem azzal szexeltek, aki kíván titeket?” – Én csak olyanokkal szoktam, válasszuk külön azért a nemi erőszakolókat ettől.
“Megdöbbentő számomra, hogy kötelező körnek, a célhoz szükséges eszköznek tartod azt, ami neki emberi közelség, interakció, emberi találkozás, szerelem.” – Én nem ezt tartom annak, sőt én is az ilyen szexualitást igyekszem megélni. Azt neveztem kötelező körnek, hogy mivel a nők szexualitását a hímsovinizmus lenyomja, ezért a férfiaknak el kell játszani a színjátékot, a gyertyafényes vacsorát, stb. Ha nem lenne hímsovinizmus, a nőknek sem lenne ciki bevallani, hogy kattannak.
“Ez igen kiábrándító, hogy csak az lebeg a szemetek előtt, hogy hajlandó legyen.” – Lehet, hogy az, de ez nem gonoszságból, sőt egyáltalán nem tudatos megfontolásból fakad.
“És mi van az erős vágyú nőkkel? Ők stigmát kapnak” – Ezt kéne megváltoztatni.
KedvelésKedvelés
A probléma nincs megoldva attól, hogy nyugtázod, hogy kéne. Te jó fej vagy, de sok troll is így csavar egyet a szón, amikor elfogynak az érvek, és akkor elkezdenek a shouldról írni, hogy minek hogy kéne lenni, “ez volna a cél”, “egy ideális házasságban”, “a normális emberek”. Ilyenkor szeretek visszakérdezni, hogy te mit teszel ezért, mert mintha másnak meg úgy általában jelölnék ki a feladatot mindig. Miközben látható, hogy neki megfelel így is, csak egyet ad ide is tessék-lássék, a cél kijelölésétől megnyugszik a lelkiismerete, de csinálják csak mások.
Szerintem ez valami egótéma, hogy ha férfi vágyik egy nőre, akkor úgy is érzi, hogy tulajdonképpen jogosult rá, járna neki, mert annyira jó lenne. De ez őserdőlogika. A nőnek meg mi volna jó? Ez maga az egyenlőtlenség, hogy ez fel sem merül sokszor, legfeljebb úgy, hogy mit enged a nő. Miért ennyire keserves azt megérteni, hogy ő meg nem téged kíván vagy nem annyira? Sok a düh meg a revans.
Ha nem nyomná le a női szexust a hímsovinizmus, akkor nektek sem volna ekkora teretek kívánkozni, nyavalyogni, rohamozni, és a nők szabadabban fejeznék ki azt is, hogy nem kívánnak, hanem mást kívánnak, vagy senkit. Tehát az egyenlőség nem arra a hímsovén alapproblémára válasz, hogy nektek legyen nőtök, meg hogy a megkívánt nő meglegyen, nem a férfifantázia kiteljesedését jelenti, hanem akkor a probléma is más volna, és nagyobb felelősséget kellene vállalni. (Mint ahogy a családi életben sem azt jelenti az egyenlőség, hogy apu egy kicsit kedvesebben ül a fotelben, és akkor megy minden tovább, csak mosolygósan. Az egyenlőség a tartós házasságot sem garantálja, meg a hűséget sem, nem erre az aggályra válasz.)
KedvelésKedvelés
Én nem érzem felhatalmazva magam, hogy egy konkrét személlyel szemben zaklató, tolakadó legyek, csak azért mert vágyok rá. És nem is gondolom, hogy bárkinek joga lenne erre.
KedvelésKedvelés
Egyébként nem csak nyugtázom, igyekszem ennek jegyében is élni. Volt már rá példa, hogy egy szakításom után a baráti körömben található nőismerősöm felajánlotta, hogy szívesen “megvigasztalna”. Én meg mondtam, hogy kedves a felvetés, de ezt most tényleg szeretném rendesen kiheverni, és nem arról van szó, hogy ott női valójában utasítottam volna el. És persze az ilyesmit diszkrétan is kezelem, és nem is kurvázom le az illetőt. Most ez nem ilyen “jó fej vagyok” igazolásként írtam, csak hogy lásd, hogy nem csak beszélek róla, hanem igyekszem így is élni.
KedvelésKedvelés
“Ha rohadt éhes vagy, a puffasztott rizs is eltelíti a gyomrod, de valljuk be: rohadt szr, papír íze van.”
Annyira azért mégsem lehet szar, ha simán eljuttat az is az orgazmushoz. Oké, nem vagyok férfi, nem tudhatom, de egyszerűen nem hiszem el, hogy fizikailag ilyen nagy különbség legyen az önkielégítés és a szex között. Érzelmileg lehet, hogy valaki már úgy , de úgy vágyna egy igazi nőre, egy kellemes együttlétre, és a keze ebben nem kárpótolja, de ez megint más. Baszdüh ellen, ami ugye tisztán testi szükséglet, tökéletes az előbbi megoldás is.
Felmerült az ösztönök vs. környezeti hatás kérdése meg a százalékok. Ezt én baromi egyszerűnek látom. Szerintem intenzitás tekintetében nincs külön női és férfi szexualitás. (Figyelem, ez egyéni vélemény, nincs róla semmilyen tudományos bizonyítékom). Csak egyénileg különböző szexuális vágy van, amit a nőknél gyengít, a férfiaknál pedig erősít a szocializáció és a társadalom.
KedvelésKedvelés
Ez is egy luxus ám, folytatva a metaforát, hogy egyesek a puffasztott rizs ízéről elmélkedhetnek, miközben tömegeket tömnek erőszakkal. First world problem.
KedvelésKedvelés
(Kihagytad a bazmeget.)
KedvelésKedvelés
Ez a “jaj, az önkielégítés nem olyan” nem hasonlít a gumiellenes szájhúzásokra?
KedvelésKedvelés
De, nagyon is, és ennek a rohadt rendszernek a sajátja, hogy erről is lehet úgy beszélni, hogy a szex a férfinak jár, a nőnek meg illenék megadnia magát, és erre van ezer meg ezer blődnél blődebb magyarázat meg rizsa, csak valahogy arra nincsen, hogy a férfinak kibaszottul magánügye, hogy mi van a farkával, és valahogy arról sem megy itt hosszas elmélkedés meg vita, hogy hát ha egy nőnek nagyon izzó vágyai vannak, akkor azt a közelben lévő férfinak beza ki köllene elégítenie, hát mért nem érti meg az, hogy a nőnek kell a farok, hát miért nem? Egy kis manipuláció is belefér, hát értsük már meg, hogy mekkora KÍN az a vágy!
Komolyan, akik jönnek ezekkel a magyarázatokkal, vegyék már a fáradságot, és gondolják végig ugyanezt a szituációt fordítva, akkor is ennyire jogosnak találnák az önigazolást? Ja, hogy akkor már bűzlene valami?!
KedvelésKedvelés
Rohadtul nem ugyanaz. Az önkielégítés valóban nem olyan, mint a szex, elég béna dolog, sajnálom, ha egyes nők szerint még jobb is, mintha partnerrel csinálnák.
De mondok durvábbat: az a nő, akire odafigyel a partnere, és kiegyensúlyozott, boldog párkapcsolatban is él, maga is mondja azt (saját tapasztalat), hogy gumi nélkül még jobb. De ez már valóban a first world problem, mert akár óvszerrel, akár anélkül a szex teljesen más, sokkal, sokkal jobb, mint az önkielégítés.
KedvelésKedvelés
“elég béna dolog” Már miért lenne béna?
KedvelésKedvelés
Teljesen egyetértünk, gumi nélkül sokkal közvetlenebb, természetesebb a szex, a nőnek is, és a jó szex sokkal jobb, mint az önkielégítés, azonban a jó önkielégítés sokkal jobb tud lenni, mint a rossz szex, és mindegyik sokkal jobb, mint akár hormonálisan megtámadni a női szervezetet, hát még mint a nem kívánt terhesség!
KedvelésKedvelés
Miért beszélünk úgy, mintha a nők nem végeznének önkielégítést. A nők is végeznek önkielégítést, tehát tudjuk kb. mi a különbség a szeretkezés és az önkielégítés között. Az más tál tészta, hogy mi nem siránkozhatunk, hogy mennyire szar, hogy nem mindig akad egy olyan férfi akivel ágyba bújhatnánk. Mert jelentkező azonnal akad és akkor a fejedbe vágják, hogy azért nincs, mert válogatós vagy… Szóval, hogy is van ez?
A másik zavaró dolog ebben az, hogy folyton magyarázkodni kell, hogy miért nem. Mert ugye a másik fél vállalta a monogámiát, tehát neked elvileg kötelességed minden vágyát teljesíteni. Jó lenne, ha a szex lekerülne a feleségek/társak to do listájáról. Nem kötelesség basszus. Házasságon belül sem. Mi is megtanuljuk kezelni, hogy szaros pelenkák között ülünk éveken keresztül Tessék már a férfiaknak is megtanulni, hogy a szex nem vehető le a polcról, akkor amikor megéheznek. Ez most indulatos volt, mert szinte minden nőtől azt kapom, hogy ez kötelesség. Legfeljebb jól megindokolt esetben lehet nemet mondani. É utána nem csodálkozni, hogy a férfi sértve érzi magát. Jó, hogy mi nem sértődünk meg azon, ha a szaros budit kell kisúrolni. ÁÁÁÁÁÁÁ.
KedvelésKedvelés
Aki elfogadja, hogy a szex kötelesség, a házassághoz hozzátartozó, nem kellemes rész, amit vállaltunk (ez derül ki Moncsek István nevű kommentelő hozzászólásából:
Azt gondolom hogy a feleknek érdemes legjobb belátásuk szerint mindent megtenni, ami a kapcsolat javára válik.
Dolgozni valamiért sok sok esetben kényelmetlen, fárasztó és unalmas.
El tudom képzelni ,hogy vannak nőkakik olyan jószívűek, hogy évente egyszer a férjük kedvéért belemennek a szexbe akkor is, ha momentán egy porcikájuk sem kívánja.
(mármint erről fantáziál)
Nem elegendő ám a trendiség és a divatok hátán való szörfözgetés , ha nincsenek valói értékek amik mellett kiállsz akkor is ha néha fárasztó és egy picike áldozatot kíván attól aki ezen értékeket ápolja.
( család, házasság,önzetlen szolidaritás a legsajátabb közösségemmel)
Nem csalás, nem ámítás: a férfi kielégülésére, a kicsikart szexre gondol)
, vagy hogy a szex csokitorta-jutalom, amit szeretetből adunk, annak fogalma sincs arról, milyen az igazán örömteli, szabad, boldog szex.
A szex lényünk sérülékeny leglényege, nem lehet következmények nélkül zsarolni, nyomasztani a másikat.
Szerintem ez a legmélyebb félelmük egyébként, ezért ilyen heves és hisztérikus a reakció. Nem az az igazi félelem, hogy a nők keresnek, önállóak, okosak, még az sem, hogy majd elhagyják őket. Hanem hogy az a szex, ami jutott nekik, az a kevés, azt sem élvezte a nő. Hogy nem kívánják őket, hogy gyengék, kevesek. Hogy létezik igazi vágy és harsonás női orgazmus, és annak ők a közelében sem lesznek soha.
KedvelésKedvelés
Freud meg… jaj. Freud egy nagy tévedés, és mivel nem tudom, mit cáfoltak meg pontosan belőle, én nem idézném egyáltalán. Az biztos, hogy a komolyan vehető szakemberek egyre kevésbé hivatkoznak rá és használják a fogalmait. Lassan olyan lesz már, mint Bicsérdy Béla, érdekes metaforikus elmélet, meg minden, na, foglalkozzunk akkor komolyan a tudománnyal.
Érdekes, hogy más ösztönöket nem emlegetünk ennyit. Az is érdekes, hogy ha szexről vagy agresszióról van szó, akkor a szuperegó ilyen kápószerű lesz, aki az ember igazi, értékes késztetéseit kíméletlenül rendszabályozza. Pedig a művészet, a társadalom, az intellektuális teljesítmény, az autód és a csendélet színei, a joghurt állagát biztosító technológia, a zenei élvezet egyike sem id. Az id hüllő.
KedvelésKedvelés
Freud teóriája a pl. péniszirigységről tényleg baromság, de ez az ID-EGO-SUPEREGO hármas tényleg jó gondolat, magamon is tapasztalom.
“ha szexről vagy agresszióról van szó, akkor a szuperegó ilyen kápószerű lesz, aki az ember igazi, értékes késztetéseit kíméletlenül rendszabályozza.” – Nem, a superegora szükség van, mert különben az ember visszatérne az állathoz, kb úgy nézne ki a világ, mint a háborúban front idején. Homo homini lupus meg az “erősebb kutya baszik” törvénye érvényesülne, és kész.
KedvelésKedvelés
“magamon is tapasztalom” –ez szakszerűen hangzik! Rá tudod húzni, mert tudsz vele igazolni ezt-azt. Férfi ötölte ki, férfilogikára válasz, a nők rosszul járnak benne.
KedvelésKedvelés
Érvelési stratégiák, ikszedik fejezet.
KedvelésKedvelés
Én ezt a hármas tagolódást kifejezetten pszichológus és pszichiáter NŐKtől hallottam a drámaképzés során, olyanoktól, akik patriarchális társadalom minden szarságának ellenkezőjére tanítanak nőket és férfiakat egyaránt.
Viszont nagyon érdekelne, hogy konkrétan az ösztönén-én-felettesén hármas elmélete mennyiben rossz a nőknek?
KedvelésKedvelés
Jaj, hat nagyon nagy a zavar-kavar segitoi fejekben am!
KedvelésKedvelés
Nem gondolom,hogy az ő fejükben zavar volna e téren, elég hosszú volt az a dráma képzés, volt időm megismerni őket 😉
Ettől függetlenül nem gondolom, hogy az ő szavuk döntő, ezért kérdezem, mert tényleg nem értem, nem látom, hogy mi a gond ezzel a hármassal. Mármint önmagában. Hogy mit és hogyan magyaráznak bele-vele, az más kérdés.
KedvelésKedvelés
Freuddal van gond, úgy egészében, nekem legalábbis.
KedvelésKedvelés
Freud általában: na ja, azt megértem.
KedvelésKedvelés
Esetleg gyógyszerrel csökkenteni a tesztoszteronszintet?
KedvelésKedvelés
A nők hormonszintjébe szabad csak vájkálni fogamzásgátlás címszó alatt. Volt már azt hiszem itt szó arról, hogy kidolgoztak egy férfi fogamzásgátlót, de a gyógyszercég elállt a gyártásától, mert csökkentette a férfiak libidóját. És akkor mi lesz az emberiséggel?
KedvelésKedvelés
Még hozzáteszem, hogy a tesztoszteronos magyarázat azért is sántít, mert:
1. az agressziót is fokozza ez a hormon, mégis a szex az, ami állítólag annyira kell “a férfiaknak”, nem egy kiadós bunyó,
2. vannak aszexuális férfiak is, szép számmal, ők is termelnek tesztoszteront, akkor velük mi van?,
3. a szex nem = csoki, meg nagyonkell, mert ott egy másik emberről is szó van, vagy szó kéne, hogy legyen róla. Sajnos sokszor nincs, és nem is ember, csak élő hús, akit használnak. Akinek nagyon kell, dugja, ahova akarja, de ne egy másik emberbe, ha ő nem akarja. És a magánügye.
Nekem mindig gyanús volt ez a jajdemennyirekell a szex a férfiaknak. Ez van a köztudatban, de a szexuális vágy terén nagy egyéni eltérések lehetnek. Nőknél is, csak az ő nemi szerveik nincsenek a kirakatban.
KedvelésKedvelés
Annyiban csoki a szex, amennyiben pótcselekvés, feszültséglevezetés, lebénult agytól távolodó energia-szublimálás.
KedvelésKedvelés
Nagyon-nagyon egyetértek veled, ebben totálisan hasonlóan gondolkodunk, és hálás vagyok ezért a posztért (meg a hasonlókért is). Segítenek abban, hogy megértsem, mi zavart, taszított mindig az átlag férfiak viselkedésében, és miért éreztem úgy már kamaszként, hogy távol kell tartanom magam tőlük. Pont ez a fajta hozzáállás, ez a lélektelen, egyenlőtlen tárgyként kezelés, ahol én, a nő, hiába vagyok a vágy tárgya, mégis csak tárgy vagyok, nem önmagam, a személyem, hanem egy valami, amit meg kell kapni, ki kell cselezni, és ha nem megy, le kell győzni, sőt el kell taposni, mert egyébként veszélyes vagyok, és bármit teszek, csak vesztes lehetek.
Akkor még nem tudtam ezt megfogalmazni, és néha közel álltam hozzá, hogy elhitessék velem, hogy én nem vagyok normális: ami a legrosszabb, hogy nem csak a fiúktól-férfiaktól kaptam meg, hogy “nem viselkedem eléggé nőként”, azaz nem vagyok elég simulékony, alkalmazkodó és engedelmes, de a lányoktól is. Volt, aki a fejemhez vágta, hogy ő nem érti, mit válogatok, mit kényeskedek, a pasik ilyenek és kész. Hát nem mindenki, szerencsére, mert akkor valóban egyedül élnék a macskáimmal, vagy feladtam volna és benne lennék egy rossz kapcsolatban, de a zöm sajnos pont ilyen, ahogy leírtad. Az áldozathibáztatásról, meg a “miért kell összejönni a hímsoviniszta és egyenlőtlen pasikkal” kérdésről, ami elhangzott egy másik kommentben, az a véleményem, hogy sok ember, mint ahogy néhány akkori barátnőm is. észre se veszi, hogy ez így gáz – annyira benne van a levegőben, az emberek viselkedésében, hogy tényleg könnyű elhinni, hogy ez így természetes és megváltoztathatatlan. Hogy ez a nő sora, különben is mit válogatsz, mit nyavalyogsz, örülj, hogy kellesz valakinek, és téged is elvesz valaki – ha olyan is, amilyen, legalább ott lesznek a szép gyerekeid. Talán én is elhittem és belenyugodtam volna, ha nem jön egy fiú, aki annyira más volt és akiben pont ezért azonnal bízni tudtam. De nem mindenkinek van ilyen szerencséje.
KedvelésKedvelés
Utolsó mondatod üt.
KedvelésKedvelés
Meg az is üt, hogy neked, nekem meg a hozzánk hasonló “szerencséseknek” hálát kell érezniük, rebegniük a sorsnak, holott ez lenne (ahogy É. szokta mondani) az ORIGÓ. Arról nem is beszélve, hogy fordított esetben a férfinak alapból jár a törődő, érzékeny, odafigyelő nő.
…
KedvelésKedvelés
Igen, ez lenne az úgy nevezett alap, amiről már akkor régen is úgy gondoltam, hogy mindenkinek járna – még nekem is, még akkor is, ha a világ legrondább nője lennék is. Ezt akkor fogalmaztam meg, amikor egy fiú, akibe szerelmes voltam és elmondtam neki, kijelentette, hogy ő ugyan nem szeret, de azért lefeküdne velem és mikor nemet mondtam, majdnem megerőszakolt – csak azért úsztam meg, mert acélbetétes bakancs volt rajtam, és elég rémült és dühös voltam hozzá, hogy használjam is. Akkor valahol mélyen egész biztos lettem benne, hogy ennél mindenkinek több és jobb jár.
Mégis, később, mikor már együtt voltam a férjemmel, valahogy sokkoló volt szembesülni azzal, hogy sok kapcsolat – sőt a legtöbb kapcsolat – nem olyan, mint az enyém, nem egyenlő, nem a szeretet határozza meg, és ráébredni arra, hogy én tulajdonképpen egy szerencsés disznó vagyok. Sokszor elgondolkodtam rajta, hogy min múlott ez, hiszen nem voltam sem túl szép, sem túl okos, és egészen biztos, hogy nem tudtam trükközni, vagy az, hogy “hogyan kell pasit fogni” és nem hiszem, hogy bármit is jobban csináltam volna, mint mások. Valahol rémítő a tudat, hogy a vakszerencse műve volt az egész, és ha nem jön szembe az, aki méltó és igazi, akkor gyakorlatilag nincs normális választék.
KedvelésKedvelés
Dettó ez volt velem is, én is a szerencsének szoktam tulajdonítani. Teljesen biztos vagyok benne, hogy ha nem jött volna a férjem, a mai napig (és örökké) egyedül élnék — vagy valamelyik barátnőmmel.
KedvelésKedvelés
Nekem is origó férjem van… de nem volt ez mindig így. Ez egy folyamat része. Csak az bosszant, hogy a környezetemben levő nők ajnározzák, és “bezzeg férjet” csinálnak belőle. Ezzel is folyton éreztetve vele, hogy ez így NEM NORMÁLIS.
KedvelésKedvelés
“az a véleményem, hogy sok ember, mint ahogy néhány akkori barátnőm is. észre se veszi, hogy ez így gáz – annyira benne van a levegőben, az emberek viselkedésében, hogy tényleg könnyű elhinni, hogy ez így természetes és megváltoztathatatlan.”
Nana, azért ne essünk bele abba a hibába, hogy olyan könnyű ezt látni, csak ott van a rózsaszín köd ami miatt a nők, nem hiszik el amit látnak. Például, nemrégiben egy ismerős lány, kb. egy hónapos házasság után kijelentette, hogy nem bírja tovább, inkább elválik. Tényleg, amiket mesélt abból kiderült, a pasi elviselhetetlen. Én hülye meg megkérdeztem (mert azért előjönnek szépen a mélyen belém ivódott sztereotípiák, és az áldozathibáztatás is befigyel néha) hogy miért nem ismerte meg egy kicsit jobban előtte, miért ment hozzá feleségül? Ő csak annyit mondott, “mert előtte teljesen más volt, nem ilyen …” És tényleg, eszméletlen mennyire meg tudják játszani magukat a férfiak, addig amíg nem érzik magukat nyeregben. Képesek akár egy teljesen más személyiséget hozni, csak megkapják a kiszemelt nőt. Itt is ez történt, miután megtartották az esküvőt (amit a férfi erőltetett), jött csak a valódi, már nem megjátszott, viselkedés. Vannak férfiak akiknél a gyerek megszületése hozza elő az igazi énjüket. Mert akkorra érzik úgy (sokszor nagyon is jól), hogy a nő már meg van kötve, nem tud kilépni a kapcsolatból olyan könnyen, így kénytelen lesz ezt-azt (és egyre többet) elviselni.
KedvelésKedvelés
Félreérted, pont azt mondom, hogy nem könnyű ezt látni, hanem éppen hogy nagyon nehéz. Sokszor addig nem is veszi észre az ember, csak érzi, hogy valami rossz, amíg nem lát valami jobbat, és nem ismer meg alternatívákat.
KedvelésKedvelés
Azt én is számtalanszor kaptam már meg, hogy “te csak halgass, mert neked könnyű, neked szerencséd volt”. Meg nagybátyám örökbecsű megjegyzése, hogy milyen szerencsés vagyok a férjemmel, milyen szép a házasságunk, és milyen jól működünk. Az nem jutott eszébe, hogy ezért ketten teszünk nem a férjem egyedül.
KedvelésKedvelés
Ezt cris256-hoz szántam…
KedvelésKedvelés
A baszdühnek nevezett jelenségről, mert talán azt lehet hinni, a létezését vonom kétségbe:
nem vonom, de biztos, hogy nem “a” férfiak, és a háromnapos átlag is túlzónak tűnik az idézetben. De elhiszem, hogy sokan vannak így vele — ez egyrészt egyéni, másrészt társadalmi probléma.
Van olyan közkeletű értékrend, amely szerint ez, a válogatatlan-kíméletlen-emberi bevonódás nélküli-röptében a legyet is típusú késztetés a férfias, ezzel igazolják a viselkedésüket, és ez aggasztó.
A baszdüh egyébként súlyosan gerjesztve van, a női test szexualizált és tömeges megjelenítéseivel, mindenféle üzenetekkel, ideológiával és a pornográfiával, szexiparral — hogy ezekben hogyan vándorol férfitól férfiig irtózatos pénz, azt a mechanizmust többször megtárgyaltuk már itt.
A baszdüh PROBLÉMA, amennyiben az életvitelt és együttélést az idézet szerinti módon nehezíti meg, nem valami természetes és elfogadandó állapot, “sajnos, ez már csak így van”, nem magyarázat semmire, és ha eredendően létezik, nem kellene még szítani is (mintha a pornó csillapítaná — holott gerjeszti!). Probléma, ha azt jelenti, hogy az illető a kötelességeihez és más, gazdagító tevékenységekhez képest, a körülötte élők igényeihez képest aránytalanul sokat foglalkozik ilyen fantáziákkal vagy a szex felhajtásával. Olyan probléma, mint a szenvedélybetegség.
Mivel probléma, az egyénnek kell rá megoldást találnia. Nem a prostitúcióra és pornóra gondolok (ezen pénzt keresni eléggé vitatható, az a pénz igen gyakran családok létszükségletre fordítandó keretéből hiányzik), és nem is nők molesztálására. Semmi, de semmi közünk mások baszdühéhez, senki nem felelős érte, nem kell megértenünk sem, és kiszolgálnunk sem, ha nem kívánjuk azt a férfit. Házasságban sem. Veszélyes ilyen férfival házasságot kötni, aki azt gondolja, hogy a baszdühe feljogosítja a nemi erőszakra — “de akkor nem tudok koncentrálni” — emlékeztek még E. feledhetetlen januári kommentjeire? De legalábbis állandó feszültség lesz, mert folyton játszma megy majd a szexért, az egész úgy lesz beállítva, hogy “annyira rajongok érted, annyira kívánlak”, az erőltetett, kényszerített, kizsarolt szexben pedig elsorvad a nő szexualitása. Az ilyen automataférfit elég nehéz kívánni, mert az ember folyton fenyegetve érzi magát.
Mi a megoldás? Kognitív terápia, kemény fizikai munka, szellemi szublimáció, hidegzuhany, hasonlóan heves nővel kialakított párkapcsolat.
Ha emberünk manipulatívan, kicsikarva, erőszakkal vagy pénzért tud csak szexhez jutni, az már nem egyéni, hanem társadalmi probléma. Ha közveszélyes erőszakoló, akkor meg a társadalom megoldása drasztikus legyen. Elzárás, gyógyszer, nyilvánosságra hozott név, vannak társadalmak, ahol a kasztrálás is felmerült.
Mi mindent nem tudunk, nem tudjuk, mi történik internetkávézókban, a keresők számára láthatatlan oldalak és szexbárok mélyén, meg fantáziákban — az internet felvillant néha belőle valamit, például a legnépszerűbb pornófilm-témák kirajzolják a tendenciákat, de megjelenik fórumbeszélgetésekben vagy azokban a keresőkifejezésekben, amik ide is jönnek TÖMEGESEN (“apa megbassza kicsi lányát”, “anyu leszopna történetek”, “sex erőszakkal”, “könyörög, de megbaszom” és társai) — ez rég nem szex, hanem nőgyűlölet és hatalomkiélés már a fantázia formájában is.
KedvelésKedvelés
“A baszdüh egyébként súlyosan gerjesztve van”
Na igen, nem tudok végigautózni a városon anélül, hogy ne látnék egy Victoria’s Secret plakátot, vagy más fehérneműreklámot. Ha ennyi irányból éri az embert az inger… képzelj el úgy diétázni, hogy mindenhol a kedvenc kajád lenne kiplakátolva.
“Olyan probléma, mint a szenvedélybetegség.”
Egyetértek, ez tényleg az.
KedvelésKedvelés
“Na igen, nem tudok végigautózni a városon anélül, hogy ne látnék egy Victoria’s Secret plakátot, vagy más fehérneműreklámot. Ha ennyi irányból éri az embert az inger… képzelj el úgy diétázni, hogy mindenhol a kedvenc kajád lenne kiplakátolva.”
miért nem tiltakoztok férfiak? miért nincs rendes férfi mozgalom, ami követeli, hogy ilyesmi ne legyen? miért nem vagytok büszkébbek a saját lényetekre, identitásotokra? miért mentek bele ebbe a csőbe?
én ezt nem értem, illetve az elfogadható magyarázat nagyon lesújtó a férfiakra nézve.
már többször kérdezgettem ezt itt a blogon a férfiaktól, hogy miért nem beszéltek, miért nem szóltok, miért nem szólaltok fel mozgalmi szinten, ha annyira nehéz az életetek, mint ahogy pl. a nők is csinálják?
bárhogy is járom körül a végén az jön ki az egyenletből, hogy a magát még legjobb fejnek tartó férfiak is valójában nettó haszonélvezők, és hogy sokkal kényelmesebb elvitetni a nőkkel a balhét, mint beleállni a saját igazi mély férfiasságotokba, és autonóm módon odaállni a nők elé egyeztetni.
olvasom a puffasztott rizs hasonlatodat és megy fel bennem a pumpa. hát úgy mégis mit képzeltek ti? azt gondolod, hogy ez egy empatikus hozzáállás? ha ti a puffasztott rizs és a torta között lamentáltok, akkor tudjál róla, hogy a nők a szögesbanán és a patkányméreg közötti tartományban tudnak tervezni a nagy tortazabálás mellett fennmaradó térben.
KedvelésKedvelik 1 személy
Köszönöm!
KedvelésKedvelés
És úgy általában a szexualitást, de főleg a közösülést rizshez és tortához hasonlítani, számomra egyszerűen sírnivaló. Tudniillik, annak a tortának, vagy szegény lenézett rizsnek jelen ismereteim szerint nincsen lelke, és talán érzékszervei sem.
KedvelésKedvelés
Szöges banán és patkányméreg… nagyon pontos.
KedvelésKedvelés
A facebookon kiemeltem, de nem értik.
KedvelésKedvelés
hja. Mindez a homofóbiával is nagyon szorosan összefügg: a baszdüh az valami tragikus, nemes szenvedés, amin illene segítenie a megkívántaknak, és ezért olyan rettenetesen ijesztő, hogy hé, akár téged is megkívánhat egy másik férfi, ha arról van szó, tesztszteronostól-mindenestül. És akkor persze leesik, hogy azért ettől még nem lesz joga senkinek az anális csokitortájához*, de eleve hogy is volt pofája ránézni, de még hogy is van képe létezni.
*a meleg vágy közkeletű, amúgy helytelenül (és heteronormatívan) egyszerűsítő modelljét használva, csak hogy érthető legyek
KedvelésKedvelés
Ahogy elsőre látom, kétfelé indul meg a cikk (legalábbis az én olvasatomban), az egyik volna a férfiaknak a szexualitáshoz való viszonyuk kialakulása és mibenléte, míg a második a női orgazmusra koncentrál. Én most inkább az előzőhöz szólnék hozzá.
Így szól a poszt :”rendszerszintű tanulás” és “szocializáció”, az első kifejezés rettenetesen ijesztő (főként azért irémiszt, mert úgy vélem, a társadalom döntő hányadában ez megy végbe), a második meg valóban elcsépelt (bár tudományos körökben biztos még mindig “rendesen” alkalmazzák). Ma már azt mondhatom, hogy nekem ezzel kapcsolatban szerencsém volt: elvált szülők gyerekeként nőttem fel, és az anyám SEMMIBE sem szólt bele (és ezt most tényleg szó szerint kell érteni, nem mondok példákat, bár ha valaki szeretne, szívesen megosztok egyet-kettőt). Ezt én eleinte szuperszabadságnak éltem meg, hiszen azt tehettem, amit akartam. Idővel persze ez zavaróvá vált (mondjuk úgy 17-18 éves koromra), mert ez az óriási szabadságot valójában anyai közönyösség szülte, és néha jól esett volna már, mikor szó nélkül napokra eltűntem, hogy megcsörrenjen a telefon a “mégis hol vagy és hogy képzeled?” kérdéssel. No, meg aztán egy ilyen “nem-nevelés” mellett egy gyerek el is kallódhat, sőt, nagy többségben (megint csak szerintem) el is kallódik, szerencsére velem nem ez történt. Na, most azért írtam le ezt ilyen részletesen, mert ennek köszönhetően mindig is kritikusan (ahogy Éva kiemeli) áltam hozzá minden kívülről jövő szabályrendszerhez, valláshoz, bármilyen irányzathoz, ami rám akarja erőltetni, ami bele akar engem gyömöszölni a maga kis kockáiba. Hiszen én sosem kaptam otthon ilyen dobozt, magamnak KELLETT a kereteket megszabnom, majd betartanom. Nehéz volt, sokáig, több éven át, de ma már azt mondom, hogy így nagyon jó, mert bár eleinte megszenvedtem ezt a szabadságot, ma már inkább élvezem. S ezért elhűlve tapasztalom, amikor a “női szerep, női jogok, női kötelesség” és a “férfi szerep, férfi jogok, férfi kötelesség” általános elgondolásaival találkozom. Van, amiben megtalálom magam, van amit abszolúte elutasítok, és úgy élem meg a dolgokat, hogy nekem legyen jó, de közben másokat igyekszem nem megbántani. S persze (mert itt gondolom, ez merül fel Bennetek, mint kérdés) igen sokszor kerülök emiatt összeütközésbe másokkal, hogy én állandóan protestálok, meg anarchista vagyok és rebellis. Ám legyen! Úgy vagyok vele, hogy eddig is találkoztam olyan emberekkel (legyen az bármilyen genderhez is tartozó), akikkel megértettem magam, mert hasonló elméleti keretek vezérlik az életüket még akkor is, ha mindez más forrásból fakad. Szeretném, hogy a jövőbeli gyerekem (ha/amikor lesz) valami hasonlót élhessen meg felnőttként, de mindezt más forrásból: egy nem annyira tiltó, de azért tanácsoló, vitató (egyenrangú partnerként kezelt gyerekkel való vitára gondolok, és vitára, érvek összeütköztetésére és nem veszekedésre) anya és persze apa mellett.
“ivarilag csalogat” – No, most mi a helyzet akkor, ha a férfi az, aki “ivarilag csalogat”? Mert előfordul ez is. Velem is megesett már! Gondoljam azt, hogy akkor nekem is jogom van a magam kis szeletéhez, esetleg éljek erőszakos eszközökkel? Értelmes emberi lények vagyunk, legyünk úrrá a szexuális vágyunkon (és igen, a nőket is igenis el tudja BORÍTANI a szexuális vágy, amikor megint csak szerintem, nekünk is nehezen megy a gondolkozás)!
“belepakoltak a kapcsolatba egy csomó személyességet, a drága idejüket, szavaikat, energiáikat, várakozásukat, az annyira megdöbbentően idegesítő. (…) Én nem adnám ilyen könnyen a szép szavaimat, időmet, testnedveimet senkinek, aki nem számít.” – Egyetértek! Ez az, amit én sem értek. Hogy ha csak a szex kell, és semmi más, azt bizony lehet akkor ELŐRE jelezni, nem kell akkor a sok bugyuta találkozás, az üzenetek, a sok idő együtt való eltöltése, a kedvenc hobbi, könyv, film, gondolatok, etc. megosztása. Akkor lehet azt szimplán közölni: verbálisan és/vagy non-verbálisan. Arra akkor mondhatja azt a partner (legyen az nő vagy férfi), hogy igen, nekem is megfelelőek ezek a keretek, vagy hogy nem, 1, most nem, 2, veled nem, 3, általában nem. Különben ha meg csak utólag történik meg az a bizonyos közlés, arról ez jut eszembe: “Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél” – és félre ne értsetek: nem teljes vagy hosszú távra való elköteleződésre, felelősségre gondolok itt. De azt gondolom, hogy MINDEN EGYES kapcsolatunkban a kapcsolat idejét, mélységét figyelembe véve felelősek vagyunk a másikért! Nem lehet csak úgy utólag visszatáncolni. (persze lehet, a másik részéről érzett jogos harag és sértettség mellett – kérdés, miért jó megbántani embertársainkat, ha ezt meg is lehetett volna előzni?!)
KedvelésKedvelés
“Hogy ha csak a szex kell, és semmi más, azt bizony lehet akkor ELŐRE jelezni, nem kell akkor a sok bugyuta találkozás, az üzenetek, a sok idő együtt való eltöltése, a kedvenc hobbi, könyv, film, gondolatok, etc. megosztása.”
Ezzel egyetértek, így lenne korrekt, egy ideális világban így működne. CSAKHOGY: gondolkozz játékelméletileg. Ezerből hány nő menne bele így? Na, épp annyi. Ezt a férfiak is tudják, és ezért sunyiskodnak 🙂
KedvelésKedvelés
Akkor ezerből csak annyi nővel tud az a fickó leveküdni. La vie est dure (=az élet kemény), ahogy a francia mondaná. Ez SEM mentség! 🙂
KedvelésKedvelés
Ez kissé nőhibáztatóra sikerült, bár tudom, nem az volt a célja.
Mindenesetre görénység, akárhogy is magyarázzuk.
KedvelésKedvelés
Igen, csakugyan becstelen dolog ilyen módon összetörni egy fiatal lány lelkét. Nem kívántam erkölcsileg felmenteni, csak a dolog játékelméleti logikájára világítottam rá.
KedvelésKedvelés
Én is értem, miért trükköznek a férfiak, úgy értem, logikus, de basszák meg a kulcslyukat akkor is. Főleg hogy ezek mellett van pofájuk a nőket nevezni trükkösnek, manipulatívnak.
KedvelésKedvelés
Emiatt utálja meg sok nő már fiatalon is a férfiakat. Nem tudok sajnos az ilyesmire tárgyilagosan reagálni, mert épp egy ilyen sunyi szemétláda miatt kísérelt meg öngyilkosságot egy barátnőm az egyetemen – vallásos és érzékeny lelkületű lány volt, balszerencséjére túl szép. Egy srác, aki kinézte magának hónapokig udvarolt neki, voltak nagy mély beszélgetések meg vallomás, majd mikor a lány engedett és lefeküdt vele, másnap reggel a srác vigyorogva közölte, hogy ez neki ennyi volt, és kezdettől ez volt a cél. A lány utána felvágta az ereit, és bár túlélte, évekig tartott, amíg a pszichiáter helyrerakta. A sráccal együtt sokan hangoztatták, hogy a lány volt a hülye, minek vett komolyan egy dugást – ami neki az első volt – nem hiszem, hogy eljutott a barom agyáig, hogy mit okozott és kinek. Ez a legerősebb hasonló eset, de még számtalan lány a baráti körömben futott bele hasonlóba, és szenvedett utána hosszú ideig, és ezek után sajnos vagy nem sajnos de cseppet sem tudok együtt érezni azokkal a szegény szerencsétlen férfiakkal, akik ezt teszik, mert jajj, annyira ki vannak éhezve a szexre.
KedvelésKedvelés
Azokról ne is beszéljünk, akik nem “tudnak” parancsolni a bohorzasztó nagy vágyaiknak, és figyelmen kívül hagyják a másik NEMleges válaszát. És szépen erőszakosan elveszik a lány szüzességét. Bocs, nem tudom sajnálni a tesztoszterontól szenvedő kamaszfiúkat.
KedvelésKedvelés
És arról a lányról, akivel ezt nem sikerült megtenni, mindenkinek el kell mondani, hogy egy érzéketlen, frigid pics@, nőietlen és valami nincs rendben vele, jobb, ha mindenki elkerüli, mert talán még leszbikus is. Sőt, ha az illető lánynak alakul mással egy kapcsolata, azt meg kell próbálni már csírájában elfojtani, rosszindulatú pletykákat terjeszteni és a srácot, akinek sikerült, ami neki nem, papucsnak nevezni, és mindenhol hangosan sajnálgatni, hogy jajj szegény, micsoda egy agresszív és erőszakos házisárkány barátnője van.
KedvelésKedvelés
Azért válasszuk külön a nemierőszakolást, ami bűncselekmény, a vágyaktól fűtöt kamaszléttől.
KedvelésKedvelés
Miért? Van keresztmetszet is. És senki nem mondta, hogy minden álló farkú kamasz erőszakol.
KedvelésKedvelés
Őszintén, nem érted, hogyha valakit átvágsz, becsapsz, összetöröd a lelkét, a reményeit a szex érdekében – vágyaktól fűtött kamaszlét ide vagy oda – az ugyanúgy megnyomorít, mint az erőszak?
KedvelésKedvelés
aritareal: de értem, és fentebb írtam, hogy nem kívántam erkölcsileg felmenteni az ilyesmit. Nem tartom az erős vágyakat mentségnek arra, hogy mást zaklassanak vagy érzelmileg összetörjenek.
KedvelésKedvelés
De itt nem épp a kamaszokról volt szó, hanem a férfiak sunyiságáról, ami szerintem gáz, mindegy, hogy kamasz teszi, vagy felnőtt. Egyébként a szmájlik engem is zavarnak…
KedvelésKedvelés
Hát ez az, hogy a vetítés, a virágcsokor, a szerelmes levél az mind csak csali a cél érdekében. Ködösítenek, szerelemnek hazudják a baszhatnékot merő önzésből, egyáltalán nem rendíti meg őket az összetört szív, és igennek veszik a nő talánját, sőt, nemjét is.
KedvelésKedvelés
Csak nekem bántóak ezek a kommentek?
Miért teszel ennyi smile-t? A fickósság vicces itt? Vagy mi? Értjük, hogy rém maszkulin voltál mindig és vagy is, és nagyon és rettentően és de nehéz is az, hajh. Értjük, te nem, rosszra soha, de megtennéd, hogy nem írsz ilyen kedélyesen arról, aminek pusztításairól, társadalmi megnyilvánulásaitól és összetettségéről a bejegyzés szól?
Több szempontról és eseményszálról, ami mind hozzájárul egy széles körben elterjedt zaklató magatartáshoz, ez a féloldalas létezés életeket, házasságokat, személyiségeket tett tönkre. Mintha nem akarnád a pusztítás mértékét felmérni. Mintha örömmel tennéd hozzá a magad “dehát nem tehetünk róla”-ját, jó, hogy nem kacsintó-jellel.
A játékelméleti aspektus biztosan nagyon fontos a bejegyzés kapcsán, ami a “dolog”, hátulütőire mutat rá, mint új információra.(?) Egyébként játékelméletileg nézve lenni sem vicces.
Az is zavaró, hogy az evéshez hasonlítod a dugást. A nő nem kaja, hanem vannak olyan emberek, akik kívánatosak, legyen már ember, jó, legalább itt. És nem halsz bele, ha nem dugsz.
És nem, nincs megoldva a dolog azzal, hogy akkor mostantól a forróbb vérű nők is nyilvánítsák ki bátran, alapvetően nem a forró vérűséggel van a baj. Ez éppen hogy a kisebb és jóval kevesebb áldozattal járó probléma, hogy vannak nők, akiknek nagyon el kell nyomni a vágyaikat, bár csak ennyi lenne.
KedvelésKedvelés
Nem csak számodra bántóak.
(Ne haragudj, nem te vagy M.?)
KedvelésKedvelés
Nem vagyok M., tudtommal 🙂
KedvelésKedvelés
Okés, bocsi, akkor más az. 🙂
KedvelésKedvelés
Ivarilag csalogat: és ez persze sokszor a férfi értelmezése, a nő teljesen gyanútlan. Azt mondják, a nőnek akkor is tudatában kellene lennie, mit vált ki a férfiakból, ha nem akar csábítani. Ez meg végső soron annyit jelent, hogy szűnjön meg, ne is legyen jelen, ne menjen sötétben futni, ha nem akar bajt. Mondjuk sportoláskor vagy uszodában, ahová nem kevesen járnak eleve szemet legeltetni, hogy valósítható meg ez?
Egy rajongóm mondta (nem most, hanem tíz éve): a szép özvegyeket, ahogy egyes kultúrák teszik, el kell csúfítani, hamu a fejükre, kendő az arcuk elé, mert létük kibírhatatlanul csábítással van a tisztességes férfiakra. Érdekes, hogy a burka és az elkülönítés sem óvja meg a nőket a nemi erőszaktól. Hányszor kell elmondani, hogy az, hogy ám vagy kattanva, nem az én dolgom, nem nekem kell vele valamit kezdenem.
Ehhez kapcsolódik a SlutWalk mozgalom: a nők nem felelősek azért, hogy a férfiaknak mi jut eszükbe róluk. Mondjuk negyven fokos hőségben azt mondják: “azért volt rajtad az a ruha, hogy felizgass.” Tehát a saját kívánkozásukat összetévesztik a nő csábító viselkedésével, és a nő fiatalságát, alakját, viselkedését, létezését mint olyat is csábításnak nevezik. “De hát úgy néztél…” “Akkor miért beszélgettél velem?” A lényeg, hogy nem akarnak felelősséget vállalni, így lesz a nő ördögi csábító.
KedvelésKedvelés
“mert létük kibírhatatlanul csábítással van a tisztességes férfiakra. Érdekes, hogy a burka és az elkülönítés sem óvja meg a nőket a nemi erőszaktól.”
Na de logikusan végig gondolva. Adott egy tény, mégpedig, hogy vannak férfiak akik úgy érzik, jogukban áll nőket megerőszakolni. De ebből a tényből, hogyan következik az, ami mindig újra és újra felbukkan (vannak társadalmak ahol meg is valósul), hogy a nőket kell korlátozni, elfedni, bezárni, büntetni. Holott ebben a történetben ők egyértelműen az áldozatok. Miért nem a potenciális bűnözőket akarják megrendszabályozni? Például, ha egy környéken a fiatalok rendszeresen gyújtogatnak és fosztogatnak, úgy számukra kijárási tilalmat szoktak elrendelni. Ebből kiindulva a logikus inkább az lenne, hogy a férfiaknak (mint potenciális elkövetőknek) rendelnének el hasonlót sötétedés után, hogy a nők biztonságban legyenek. Erre mi történik? Jön mindig az elmaradhatatlan “jó tanács”, nők ne menjenek az utcára este. Na de miért pont ők, amikor nem ők válhatnak veszélyessé?
KedvelésKedvelés
“Ebből kiindulva a logikus inkább az lenne, hogy a férfiaknak (mint potenciális elkövetőknek) rendelnének el hasonlót sötétedés után, hogy a nők biztonságban legyenek. ”
Ez nagyon jó, és tényleg, rámutat, kinek a számára alapvetés a társadalomban a közlekedés szabadsága. És ki az örök másik, akivel mindig valamit kell kezdeni.
KedvelésKedvelés
Ez nekem is tetszik. Ellopom, ha megengeded, és használni fogom példaként, mert tök szemléletes és logikus.
KedvelésKedvelés
Ez nagyon jól nyomon követhető volt most, a futó nő megölése után. Mivel volt tele minden? Ne menjenek a nők egyedül, ne menjenek este, kivilágított helyen menjenek (egyébként oda sem, mert a Margitszigeti szatírok meg pont nappal, elég kedvelt futóhelyen mutogattak, szóval…).
KedvelésKedvelés
Baromi érdekes, ha valakire a sült hús szaga hat csábítóan, és jól ellopja, az mindenkinek világos, hogy tolvaj, és nem a hússütést tiltják meg, hanem az illetőt zárják be.
KedvelésKedvelés
,,válasszuk külön a nemierőszakolást, ami bűncselekmény, a vágyaktól fűtöt kamaszléttől.” Erről az az ügy jut eszembe, ahol a kamasz fiúk itattak le, majd erőszakoltak meg egy lányt vmi házibuliban és ha még ez nem lett volna elég videóra vették a történetet, majd feltették az internetre… sokan osztották meg a hírt anno facebookon a szülők meg a lány felelősségét firtatva…
KedvelésKedvelés
Nagyon ütős írás, szívemhez közeli témáról. Úristen, mennyire jó szó az, hogy “baszdüh”, mennyire jól leírja, hogy itt nem ám vágyról meg szexualitásról van szó, hanem méregzsákokról, amit üríteni kell.
KedvelésKedvelés
Volt egy kommentelő a közelmúltban akit talán valamikor egy nő átejtet (bár ebből a szempontból a nem lényegtelen) Ami a fontos: ha úgy tekint rá, akkor a több férfiban/nőben is meg lehet találni a hibát. Minden pasi csak azt akarja, és minden nő megbízhatatlan. A jelzők szabadon választhatók…Túl azon, hogy a sztereotípiáknak van valóság alapja, s van úgy, hogy melegebb éghajlatra kívánjuk időnként a másikat, de senki sem magányosan képzelte el az életét. S akkor jöhetnek az igen, de hozzászólások, hogy ez mennyire szívás. Bezzeg a másiknak ennyivel vagy annyival jobb de végső soron rajtunk is múlik hogy a rendelkezésre álló időt hogyan éljük meg és hogy gazdálkodunk vele. És ettől lesz az egyiknek szívás ami a másiknak lehetőség. Mielőtt túlzottan shoud-olnék: mindenkinek joga van úgy látni a dolgokat ahogy akarja…
KedvelésKedvelés
Ez kicsit zavaros most nekem, Hogy mindenki magáért felelős, az akkor igaz, ha egyenlőség van, ha egyforma lehetőségei vannak, ha van választék jóféle férfiból, és nem rendszerszinten traumatizálják az egyik nemet.
KedvelésKedvelés
Az az ideális világ ahol mindenkit egyformán ítélnek meg filozófiai fogalomnak tűnik számomra. Feltételezem hogy a többség nem úgy képzeli el az életét, hogy ne lenne egy férfinak vagy nőnek szerepe benne. Ehhez képest mintha hergelnénk magunk ellene. Lehet hogy sok dolog van amiben nincs meg az egyenlőség, de jobb teljesen egyedül megküzdeni a problémákkal?
KedvelésKedvelés
Miért az az alapfeltevés, hogy egy egyenlőségen alapuló kapcsolat nem működhet? Őszintén szólva szerintem máshogy nem is működhet hosszú távon az egyik vagy mindkét fél megnyomorítása nélkül. Még egy olyan párt nem láttam, ahol csak az egyik irányít, hogy 20 év után is boldog mindkettő. Én például nagyon boldog vagyok a férjemmel, a környezet nem viseli el, hogy máshogy is lehet élni. Nehogy már más boldog legyen, dögöljön meg a szomszéd tehene is…
A hagyományos férfi meg női szerepek meg nagyon szűk dobozok és nem veszik figyelembe az egyének közti különbségeket illetve az emberek változatosság iránti igényét. A szerepek kiosztása minden párkapcsolatban egyedinek és kölcsönös megegyezésen alapulónak kéne lennie és nem biológiai alapon determináltnak, aztán ha véletlen pont olyan típusú vagy, hogy kilógsz a dobozból, akkor megszívtad, így jártál…
Nagyon nem tetszik nekem ez a hergelés szó. Számomra azt sugallja, mintha valami piti kis problémából elefántot csinálnánk, pedig itt a blogon olyan kérdések vannak boncolgatva, amik meghatározzák a nők egész életének minőségét, menetét és mindenkinek egy élete van… Jaj, hát miért nem tudunk mindig mi kis kedvesek és meghunyászkodók lenni? Cserébe kapnánk jutalmul egy Férfit, aki szarik rá, hogy nekünk (akit állítólag szeret) milyen élet lenne jó…Micsoda biznisz. Én inkább boldogan élnék egyedül, minthogy kimaradjon az életemből egy csomó olyan dolog az egyoldalú alkalmazkodás közben, ami nekem az életem értelmét adja.
“Mielőtt túlzottan shoud-olnék: mindenkinek joga van úgy látni a dolgokat ahogy akarja…”
Attól még hogy elkezded bemagyarázni magadnak, hogy a szar nem is büdös, sőt egyenesen rózsa illatú, az attól még szar marad és amikor x idő múlva belefáradsz, akkor rájössz, hogy nevezheted a dolgokat ahogy akarod, az akkor is az, ami, de mindenkinek joga van úgy becsapni magát, ahogy kedve tartja.
KedvelésKedvelés
Gyakori érv ez az “úgyse lehet”, és hamis. Úgy látom, bagatellizálod a problémát, nagyon szeretnéd azt hinni, hogy igazából ezek ilyen rendes emberek ám, csak ilyen az élet, hát mindenhol van probléma. Hamis a kérdésed, mert nem csak ez a két opció van. “Ez ilyen, nincs más, kell vagy nem?”, ez cinizmus, amely védi a privilégiumokat, mindig az erősek mondják, akiknek kényelmetlen volna a változás, arra bazíroz, hogy úgyis kell nekünk, így is. Nos, nem kell minden áron. Igenis lehet más.
Szeretnénk, ha nem ilyen lenne, szeretnénk a problémákról beszélni végre. Ez nem idealizmus. Mindenki tehet azért, hogy őt egyenlően ítéljék meg, főleg ha még nem foglya a helyzetének. Például egy fiatal lány megteheti, hogy ne vágyjon ennyire életprogramként és minden áron tartós kapcsolatra, esküvőre, családra.
A nők egy jelentős része állítja, hogy nem csak probléma van, hanem annyira nagy teher a követelőző, szenvedélybeteg, semmit nem mozdító, hűtlenkedő vagy pénzt felelőtlenül költő partner, hogy sokkal könnyebb nélküle. Akár hat gyerekkel is. A probléma sokszor maga a társ, a nő nem bundáért sír, szívesen dolgozik, szervezi az életét, neveli a gyerekeket, csak ne szívják el az energiáit, ne csüggjön rajta még egy kiszolgálandó, aki szexet követel, és akinek soha nem jó semmi. Egyébként a válás után is szülő marad, szóval dolga neki is továbbra is gyereknevelni, miért kéne egyedül megküzdeni vele? Ez a büntetés, ha nem kell a fickó?
Ha engem kérdezel, simán el tudom képzelni úgy az életemet, hogy tartalmas, és nincs benne partner. És pont ettől a biztonságtól lesz minőségi párkapcsolatom,ha lesz, nem csúszom bele kétségbeesetten rossz kapcsolatokba. Nagyon rossz és veszélyes szeretethiánytól vagy nemi vágytól űzve beérni a kompromisszummal.
A kontroll a nehéz, alevegőhiuány, az, hogy semmit nem lehet rosszallás nélkül. Ez nem szövetség, hanem szisztematikus megnyomorítás, önös érdekek védelmében.
Minden visszaélésről meg lehet abban a konkrét helyzetben kérdezni, hogyez most hogy. illeve lehetne, ha nem olna akkora a hatalmi különbség.
KedvelésKedvelés
Az egész posztot azért írtam, mert elképeszt, ahogy újra meg újra megnyilvánul a témáról való beszédben, hogy arra, hogy nekik áll a cerkájuk, a nőknek kell valamilyen megoldást találniuk, a nőknek valamit tenniük, mert hát a férfiak annnyira akarják. Hogy nekünk egyáltalán bármilyen közünk van ismeretlen és nekünk nem tetsző férfiak kínzó késztetéseihez. Hogy meg kellene sajnálnunk őket. Hihetetlenül gyerekes és önös ez. Kereslet van, heves, és akkor legyen kínálat is. Nem akarod? Frigid vagy. A nő valami jutalomtárgyként jelenik meg, amivel a saját éhségüket csillapítják. József hasonlatára utalva: a csoki nem harap vissza, ugye.
KedvelésKedvelés
Ha meg visszaharap és nem is kicsit, akkor meg van sírás-rívás és fogaknak csikorgatása.
KedvelésKedvelés
Egyéni szinten, igen, így van, egy nőnek semmi köze egy neki nem tetsző ember vágyaihoz, nem elfogadható, hogy kéretlenül, tolakodóan a képébe tolják, stb.
Felülről is érdemes a dolgokat nézni, akkor viszont egy megoldandó feladvány:
Eleve elrendelt dolog-e, hogy a férfiak és a nők szexualitás különböző hullámhosszon mozogjon, vagy a hímsovinizmus lebontásával ez megváltozna? Szükségszerűen a nő kell, hogy legyen mindig a szűkebb keresztmetszet, vagy társadalmi konstrukció ez?
Másként mondva: ha nem lenne elítélve a női szexuális kezdeményezés, lefojtva a női vágyak kibontakozása, stb. akkor is ennyi ember (férfi és nő) egyaránt élne szexuális nyomorban, hiányban?
KedvelésKedvelés
Szerintem ez nem biztos, sőt azt is el tudom képzelni, hogy a nagyobb egyenlőség lehet, hogy még kevesebb férfinak jutna nő és több lenne a válás. Mert akkor nem lenne kényszer, hogy legyen “párod” így kevesebb tizenéves lány bújna ágyba megfelelési kényszerből a pasijával, és ha mondjuk egyenlőek lennének a fizetések, és könnyebb lenne egy nőnek egyedül a gyerekekkel, akkor lehet, hogy még több nő lépne le a férjétől. És ha a női vágyak szabadon kibontakozhatnának, akkor se lehet, hogy arra irányulnának, amerre a férfiaknak tetszene, és bejönnének a nőknek azok a férfiak is, akik eddig nem. Ha megváltozna a helyzet nagyon sok mindent kéne átértelmezni.
KedvelésKedvelés
Szerintem sokkal kevesebb nő és valamivel több férfi, miközben rengeteg párnak javulna a szexuális életének a minősége. A fogalmaink is átalakulnának, nem ugyanazt neveznénk szexuális nyomornak, “a nagymellű Beát a pénzügyi osztályról még egyszer sem sikerült” például nem számítana annak.
KedvelésKedvelés
A blikk címlapján se lenne pucérnő, meg az erotikarovat sem lenne egyenlő lufira műtött szájú-mellű nők pózolásával, tangában. És nem lenne prostitúció. (A jelen helyzetről a legkevésbé pont azok tehetnek, akik ezekben a rovatokban és a prostitúcióban most ott vannak, sőt, de ezt nem is kell hozzátennem.)
KedvelésKedvelés
Én a stop.hu szexrovatán döbbentem meg, de nagyon.
KedvelésKedvelés
Hát igen, egyértelműen húspiacnak láttatják a szexet, ahol a férfiak a vevők, ők válogathatnak ínyencként a kínálatban, nézegethetik mi szemszájnak ingere. A nőknek az ínycsiklandó sonka, szalámi, mellehúsa szerep jut. Borzasztó.
KedvelésKedvelés
az index..hu se piskóta.
KedvelésKedvelés
sose vegyetek a kezetekbe kamionos újságokat sose
KedvelésKedvelés
nekem kiskoromban a szexuális felvilágosításban az volt a napokig letargiába nyomó döbbenet, hogy egy nőnek lehet úgy gyereke, hogy nem volt orgazmusa, míg egy férfinak nem igazán.
aztán az tette fel a pontot az íre, hogy egy nőnek lehet olyan élete hogy sosincs.
KedvelésKedvelés
Bennem, amit te leírsz, csak az elmúlt hónapokban esett le, és utálatos volt rádöbbenni.
KedvelésKedvelés
Ez persze biológiai tény, de marhára nem következik ebből, hogy
1 ne is legyen orgazmusa
2. hogy ne vágyhatna rá ugyanúgy, mint a férfi, hiszen az orgazmus célja nem a gyerek, hanem az orgazmus maga.
KedvelésKedvelés
Na, megnyugodtam, már azt hittem…
KedvelésKedvelés
Jóvanna, spanyolviasz, tudom.
KedvelésKedvelés
najóna, miért következne? de érted mire gondoltam hat-nyolc évesen?
hogy hogy lehet hogy akár az én, akár a te fogantatásod nem volt öröm, és ez mekkora csalódás már.
persze akkor még azt gondoltam és azt hazudták csak azoknak lesz gyerekük akik szeretik egymást meg ilyeneket.
KedvelésKedvelés
Hát igen, ahhoz képest elég megdöbbentő információ
KedvelésKedvelés
De egy férfinak is lehet ejakuláció nélküli orgazmusa. Engem például nagyon érdekel ez a dolog, és szeretném, ha megélhetnék ilyen szinteket a szexben.
KedvelésKedvelés
Keleti egzotikum, külön technika.
KedvelésKedvelés
És biztos sokat kell rajta dolgozni, nem az a kamaszkori spontán magömlés-kategória, és messze van a popómagazinra önfényezéstől, meg persze attól az ötperces reszeléstől is, amit sokan szexnek hívnak.
KedvelésKedvelés
A mostani partnerem tud ilyet, mit szeretnél tudni?
KedvelésKedvelés
Gondolom, nem elsősorban az elmélet érdekli 😀
KedvelésKedvelés
Szakirodalmi listát kérek 😀
KedvelésKedvelés
😀 Mantak Chiának vannak magyarul kiadott könyvei, abban elég jól le van írva a technika, azt hiszem a Multiorgazmusos férfi címet viseli a konkrét szakirodalom. Érdemes egy vékony anális vibrátort (vagy anális (vibrálós) gyöngyöket) is beszerezni ami direkt prosztatamasszázsra ajánlott, mert gyakran spontán megtapasztalható a száraz orgazmus és azzal az is, hogy milyen izmokat kell megfeszíteni. Ahogy megerősödnek az izmok, úgy lesz egyre könnyebb ezt elérni. Arról nem szólva, hogy száraz orgazmus után nincs lelankadás, szóval simán lehet egész estés programként tervezni a szexet.
KedvelésKedvelés
Köszi!
KedvelésKedvelés
Egyébként meg amikor a rég párt nem lelő férfi azt hiszi, hogy na, végre valaki őt is kívánja, akkor is gyakran az van, különösen a lenyomott, kiforratlan szexusú nők esetében, hogy csak egy kis figyelem, jelentőségérzet, kapcsolódás az, ami igazán kellett a nőnek, nem a test vagy a kéj. Vagy az, hogy őt is feleségül vegyék, és ez tud beöltözni a szexuális vágy álruhájába. Sokszor hamiskodnak a nők is, talán mert nem is tudják, milyen a habzsoló vágy. Nőkritika rovatunkat olvassák.
A jámbor férfiak koppannak sokszor, amikor végre feleséget találtak, hogy pár év meg egy gyerek után semmi szexuális érdeklődés nem marad a nőben. Eleve nem is azt akarta. A szex csak ifjúi bohóság, próbálkozás volt, meg felelt a férfi vágyára, talán a szeretetét fejezte ki vele, meg mások is ezt csinálják, most már család vagyunk, jöjjenek a komolyabb dolgok. Saját, bátran megélt, szuverén szexualitása a nők rettenetes hányadának nincsen. Ahhoz nagyon sok minden kell, traumákat megúszni, tudatosnak lenni, megérni, tapasztalatokat szerezni, játszmákba nem belemenni, merni élvezni, és meggyógyulni az “egy jó szóért” szindrómából, a hihetetlen elismerésvágyból, szeretethiányból.
KedvelésKedvelés
Apropó, ha már szex és feminizmus, ajánlhatok egy témába vágó filmet?
http://www.port.hu/hiszteria_hysteria/pls/w/films.film_page?i_film_id=125541
KedvelésKedvelés
… és mindezzel kivívni a sok felhúzott szemöldököt és meg-nem-értést.
KedvelésKedvelés
meg van az is amikor a nők a szeretetvágyukat és traumáikat szexfüggésben élik meg, így a pasinak szinte alig kell tenni bármit, csettintésre karjaiban az ernyedt, pihegő nők sorozata, lehet jól szexfüggeni kölcsönösen, és azt hinni, hogy kerek a világ. mármint főleg a férfinak. a nők meg évekig tudnak csüggni a mérsékelten jófej, de a többinél sokkal jobb fej, bár alkalmasint valójában nem (sem érzelmileg, sem praktikusan) elérhető haszonélvező faszin. nagyon rutinos kis helyzet, és mindenki azt hiszi, hogy minden a legnagyobb rendben, hisz mindenki ezt akarja. a gardrób és a partnerkereső honlapok meg tele vannak leakasztható nőkkel. jól ki van ez találva.
KedvelésKedvelés
Nagyanyám túl volt már két abortuszon és két év reszelésen, amikor először megélte az orgazmust. Mi van azokkal a nőkkel, akik nem érik ezt el soha? Nem csoda, hogy a “komolyabb” dolgok kezdik érdekelni. Meddig próbálkozik egy nő? Mennyire van a 22-es csapdájában, ha még azt is hazudta, hogy orgazmusa van? Nekem mindig az Iszony jut eszembe. Van egy olyan rész, amikor a főszereplő (neveket nem jegyzek meg) attól borzad, hogy férje azon dolgozik, hogy neki jó legyen. Ő már megszokta, hogy nem jó, legyünk rajta túl minél hamarabb. És akkor jött az igyekezet és a hosszított aktus… az újabb elvárás, hogy neked is legyen jó. Na ez az iszony… az igazi iszony. És hány, meg hány asszonynak ez a valóság. Mert elhitte, hogy egy férj mindent megold.
KedvelésKedvelés
A baszduhnek nevezett jelensegrol, hat izé.
Van az a csodálatos kifejezés, hogy “Fasz feláll, ész megáll”, giccsesebb formájában: “A Természet hívó szavának nem lehet parancsolni.” Szerintem ebben a mondatban pont tettenérhetö a baszduhrol szóló gondolatok helytelensége. Tudnillik LEHET. Nem mindig sikerul, de lehet. Eszembe jutott erröl egy kicsit elcsépelt példa.
Most tavasszal kerult napvilágra annak a lausanne-i tanárnönek az esete, akit indiai utazása során , míg egy erdöben sátorozott a férjével, a férje szeme láttára heten megeröszakoltak. A sok nyilatkozat közben az egyik vezetö indiai államférfi megjegyezte, hogy tudhatta volna, mire vállalkozik, miért nem tájékozódott azirányban, hogy Indiában veszélyes egy nönek az erdöben sátorozni stb. Még jó, hogy azt nem mondta, hogy az öserdökben a veszélyes pókokon és rovarokon kivul veszélyes férfiak is elöfordulnak, tessék veluk vigyázni.
Ha tudniillik egy pókharapásba halt volna bele a tanárnö vagy a férje, akkor ott reklamációnak nagyon helye nincs, legfeljebb részvétnyilvánításnak, igen, ez it nem a Lac Léman melletti gyep, itt nem csak birkák legelnek, hanem kobrák meg skorpiók is. A Természetröl pedig (beleértve kobrákat és viperákat) az a felfogásunk, hogy kauzalitások, törvényszeruségek alapján mukódnek. Azaz: ha ráulsz a viperára, az reflexszeruen megharap, ennek okozatakáent méreganyagok kerulnek a véredbe, ennek okozataként pedig elhunysz. Magyarán amit a természet részének tekintunk, az alá van vetve valamilyen kauzalitásnak, és aszerint muködik. Lehet ez a kauzalitás nagyon bonyolult, de végsö soron okok és okozatok láncolatárol van szo.
Nem akarok szörnyuségesen okoskodni, de két szo erejéig kénytelen leszek, biztos idegesítö, bocs. Van a kanti etikának az a tétele, hogy az Ember Képes Uj Kauzalitás Okozójává Válni. Minden szót izlelgessunk egy kicsit. Az ember, és csakis az ember az, akit képesek lehetunk morális lényként megíténi, mert ö képes csak kilépni a természeti kauzalitásból és valami mást mondani/tenni, mint amit az diktál. Hangsulyozom, képes, nem pedig szukségszeruen tesz mást, mint amit a természet diktál. Csak ha akarja. Ez most rémisztöen bugyután hangzik, de azt hiszem, ezt hívjuk szabad akaratnak. Es azok az emberek, akik szabad akaratukból elhatározták, hogy mondjuk kitörnek a szegénységböl, és helyette önálló vállalkozást alapítanak, éß “maguk csinálják meg a szerncséjuket”, , és erre buszkék (joggal), azért buszké rá, mert képesek voltak új okozatiság kiindulópontjai lenni. Mert szabadságukban állt másképp cselekedni, mint ahogyan az eredendö életkörulményeikböl következett volna és ezt, a cselekvési utat választották. De akkor ugyanezek az emberek (persze nem szószerint ugyanezek) azt is vegyék tudomásul fene nagy buszkeségukben, hogy amikor baszduhröl beszélnek, azt ugyanúgy választották. Nincs olyan, hogy fasz feláll, ész megáll. Illetve van, de abban mindig benne van az illetönek a választása. Mert ahogyan a skorpióról nem képzelhetö el, hogy nem harap meg, ha ráulsz, úgy az emberröl MINDIG elképzelhetö, hogy bár felállt a farka, és felkavarodott a hormontenger, azt mondja, hogy nem, nem mászom rá, nem dugom meg, nem teperem le a sarokba, nem fogdosom, satöbbi. Mert más normák szerint is cselekedhetek. Amiket én / a barátaim / a társadalom / a buntetöjog ír elö / javasol számomra. Es amiket szabad mérlegelés szerint választhatok.
Na, lehet, hogy ez picit redundáns volt, meg matekszakkörös, de régóta motoszkál bennem, és mindig, amikor “Hát le kellett tepernie, mert rájött a baszhatnék” típusú mondatokat hallok, nagyon ideges leszek.
KedvelésKedvelés
““Hát le kellett tepernie, mert rájött a baszhatnék” típusú mondatokat hallok, nagyon ideges leszek.”
Én is, főleg mivel a nemi erőszaknak semmi köze az erotikához, meg a szexualitáshoz, bármennyire is erőltetik ezt a vonalat. Simán csak az erőszak a lényeg benne. Az élvezetet pedig a rettegő, kiszolgáltatott áldozat felett érzett hatalmi mámor adja, ami gyűlölettel és megvetéssel párosul.
KedvelésKedvelés
…és gyerek ebből is foganhat. Ez a durva még.
Megrázó a délszláv nemi erőszakról szóló cikkben a mondat, hogy a tömeges “megbecstelenítés” a genocídium egy formája.
KedvelésKedvelés
“…és gyerek ebből is foganhat. Ez a durva még.” Igen. Erre mi volt a katolikus egyház állásfoglalása, nem szabad elvetetni ezeket a gyerekeket. Nálam ez volt a másik ami kicsapta a biztosítékot.
KedvelésKedvelés
Mert a nő itt is utolsó szempont. Abortusznál elsődleges szempont a már megfogant gyerek. És ezzel nem az abortuszt pártolom, csak egy tendenciát akartam kihangsúlyozni. Egy nőt megerőszakol egy férfi, utána meg “kiszívja egy gyerek”. És ez így van rendjén. A nő kibírja. Áldás rá…
KedvelésKedvelés
“Áldás rá…”
Mert a gyerek eleve Isten áldása. Mindig.
KedvelésKedvelés
Kapcsolódik…
http://hafr.blog.hu/2013/10/19/az_abortusz_ellen
KedvelésKedvelés
Nekem nagyon tetszett, amit írtál, társadalomismeretből meg töriből is szoktam ezt tanítani: az ember az egyetlen élőlény, amely képes az ösztöneit felülírva viselkedni, (meg a kutya, de ő is miattunk.) és valóban ezt nevezzük szabad akaratnak – ha belegondolunk, hihetetlen szabadságot nyújt, hogy képesek vagyunk felülírni a természet által belénk kódolt alapprogramot. Ez tesz minket emberré, ez teszi lehetővé, hogy társadalmat és civilizációt tudtunk építeni, illetve, hogy szinte bármilyen éghajlati viszonyok között életképesek vagyunk. És ugyanezt nevezzük a jó és rossz tudásának, ami felelősséggel jár: nagyjából mindenki tudja mi a jó és a rossz, és választhat, hogy elköveti-e. Ez most nagyon leegyszerűsítő, de gondolom, értitek, mit akarok mondani.
KedvelésKedvelés
Az is érdekes, jut eszembe a kutyáról, hogy az ő szexusuk szabályozására, mivel állatok, elfogadjuk az ivartalanítást, nem tudnak mit tenni, hajtjaőket a tesztoszteron. De a biológiára, menekülő vadra, ellenállhatatlan ősi késztetésre, az erősebb kutya baszikra oly nagy kedvvel hivatkozó férfiérvelés hirtelen emberré lesz, és nagyot szisszen, ha egyes nótórius bűnözők esetében felveti valaki a gyógyszeres tesztoszteroncsökkentést vagy a kasztrálást. A fogamzásgátlás jut eszembe: ha a férfi szexet akar, lehet a nő testében gyulladást okozó fém, szervezetében vágyölő hormon, lehet abortusz is, vagy nevelje egyedül a gyereket, de farokra gumi? vagy vazektómia? azt már nem!
KedvelésKedvelés
A kutyákra is lehet úgy hatni emberi, domináló viselkedéssel, hogy hiába hajtja szegény Bodrit a tesztosztreron, mégsem barátkozza meg a szomszéd néni Muciját. Mert a gazdi ezt mondta. Az embereknél lehet a fölöttes én a gazdi? A kutyáknál elég kicsi a szórás, elszánt és tudatos gazdi esetén, ahol mégsem működik. Azokat kell ivartalanítani. (Képzett gazdi esetében az “erősebb kutya b*szik” jelenetben a gazdi az erősebb kutya, persze b*nia nem kell.)
KedvelésKedvelés
Hát ezt a szökős beagle-emmel nem is próbáltuk. Egyetlen opciónak a herélés tűnt. Egy sétára se mehetsz nyugodtan, és az ebrendészet hozza vissza a dögöt, mert hajtja a tesztoszteron. Pedig rend van és dominálom amúgy.
KedvelésKedvelés
Kedves ismerősöm nagyon régóta foglalkozik kutyákkal, kutyakiképzők oktatóit képzi. Saját két kutáját otthon hagyta, anutája őrizte őket. Mikor hazament, anuta mondta, hogy a német juhász fiatalember összebarátkozott a komondor leánykával. Á, az nem lehet, azok a kuták tudományosan nevelve vannak, anuta valamit félreértett. Tíz kis cuki kutyi lett az alomban.
Nekem az erélyesen rászólás mindig működött, de ez egy utcáról behozott, pedálozós, sztahanovista német juhász. Az tök normális, hogy ha nem vagy ott, akkor kefél jobbra-balra.
Embernél persze nem normális. Annak a saját fejében kéne lenni a gátnak, nem a gazdiéban.
KedvelésKedvelés
A szökésre csak a herélés használ, ha a tesztoszteron miatt szökik tényleg. DE! Kutya soha nem erőszakol nőstényt. Hím oroszlán sem, pedig ott közismert egyébként a hímdominancia, de amikor a nőstény tüzel, akkor a hím kezes bárány lesz -a felé a nőstény felé. Előtte két nappal még elzavarta a nőstény által levadászott gnútól, de mikor tüzel, akkor max. a pasi kaphat a pofájára, ha rosszkor megy túl közel. Kutyáknál dettó, erős, kemény németjuhász kan jámbor pofával tűri, hogy egy tüzelő – mondjuk – pincsi lány pofán vágja.
KedvelésKedvelés
Igen, ezen én is elképedtem mennyire jámboran tűrik a kankutyák az én kutyalányom igencsak durva visszautasításait. Most olvastam egy tanulmányt a macskákról, hogy ott sem a kandúrok okozzák egymásnak azokat a súlyos sérüléseket amiket szereznek időnként a szerencsétlenek, hanem a nőstény macskák. Olykor a fél fülét letépik csóri kandúrnak, ha az nem jókor próbálkozik vagy ha aktus után nem tud időben jó messzire szaladni.
KedvelésKedvelés
No de ott nincs fogamzásgátlás, a legjobb utódot, leghetykébb macskabajszot akarja a nő. Úgy látszik, csak az embernők ennyire igénytelenek. A lúzermacskák meg a Kandúrzörejen kommentelnek fölös idejükben.
KedvelésKedvelés
“A lúzermacskák meg a Kandúrzörejen kommentelnek fölös idejükben.”
Jó lenne, de sajnos nem. Itt óbégatnak az ablakunk alatt! 🙂
KedvelésKedvelés
Csak mondom, a macska még hagyján. A libáknál konkrétan lecsípik a félre próbálkozó, pláne erőszakos gúnár falluszát.
KedvelésKedvelés
És az imádkozó sáskát vagy a fekete özvegy pókot még nem is említettük…brrr.
KedvelésKedvelés
Őket sem. Azért az már nekem túlzás, mint Karinthy Capillariájának oihái.
Egyébként vannak olyan halak is például, ahol a hímek egészen csököttek, bélrendszerük sem nagyon van egy idő után, ahogy elérik az ivarérettséget, keresnek egy nőstényt, azzal lényegében összenőnek, az táplálja őket (a vérkeringésük +/- összenő), a hím meg ellátja spermával.
KedvelésKedvelés
“keresnek egy nőstényt, azzal lényegében összenőnek, az táplálja őket”
Ööö, biztos, hogy halakról beszélgetünk? Tegnap hallottam a 11 éves fiam iskolában “tanult” viccecskéjét arról, hogyan lehet egy szóval kinyitni egy sörösüveget? Azt kell kiabálni, hogy “Asszony”! Még, hogy az iskola nem a való életre tanít.
KedvelésKedvelés
Na ja, ez az a vicc, ami sokak számára nem vicc.
Hogy is volt? “Hagyd csak, majd én kinyitom! Hajnalka, gyere nyisd ki!
De a nagyonmacsó férfigyerekről már esett szó korábban is.
KedvelésKedvelés
Nekem nagyon jó volt olvasni, üdítően más szempont, példa, hivatkozás, nyelvhasználat, kösz. Szeretem a matekszakkört!
KedvelésKedvelés
volt most egy nagyon szép élményem külföldön. egy képzésen voltam ahol napokon keresztül körben ültünk a földön. egy fiatal angol, nagyon energikus srác ült mellettem. időnként a körben mindenki megfogta egymás kezét, egyszer volt egy olyan gyakorlat ahol egy-egy megélést kellett eltáncolnunk, figyelni egymásra is, de nem volt szabad egymáshoz érni, itt párban voltam vele. az egyik este ott maradtunk ketten a sötétben csendben, a középen égő mécses körül. nem beszélgettünk, csak léteztünk, voltunk egymás mellett, egymástól kb. egy méterre, feküdtünk a szőnyegen. aztán szépen elmentünk aludni, mindenki a saját szobájába. végtelenül intim volt az egész, szó és testiség nélküli teljes jelenlét. másnap odajött a srác és azt mondta, hogy annyira jó élmény volt ez neki, “it was very special last night”, és hogy sokat jelentett neki. a képzés végén egymással szemben állva, mosollyal és csillogó szemmel öleltük meg egymást és megköszöntük egymás szomszédságát. fantasztikus élmény volt. full, tiszta, nemelvevős, nemlenyomós kapcsolódás. nem volt semmi baszdüh, semmi bepróbálkozás. a srác állt az erejében, én is az enyémben és ünnepeltünk. én ünnepeltem a szabadságot, a tisztaságot, a kapcsolódást és ujjongott a lelkem, hogy van ilyen. telefonszámot cseréltünk, valószínűleg fogunk még találkozni ebben a közösségben.
és ez nem az első ilyen tapasztalásom külföldi férfival. vannak olyan helyek úgy tűnik, ahol a férfiak megtanulták már magukat és felnőttek saját magukhoz.
KedvelésKedvelés
Én ilyet pszichodrámán és önsegítő közösségekben szoktam átélni, ritkábban baráti körben.Tényleg marha jó. Azért már megtapasztaltam azt is, hogy ha a helyzet okozta módosult tudatállapot elmúlik, hajlamosak visszaváltozni az átlag “rendesfickóvá”, akinek a tulajdonságait már ismerjük mint a rossz pénzt. Sajnos a kulturális közeg nem változik, a kutya ugat, a karaván halad. De amikor ilyenek akkor nagyon lehet őket szeretni és el kell fogadni, amit adnak.
KedvelésKedvelés
De szépen írod ezt, megérint nagyon.
(Nekem is ilyen megélésesek fekszenek itt, kettő darab egyméteres.)
KedvelésKedvelés
Amúgy kicsit viccesnek érzem, hogy a nőkkel szemben él a negatív sztereotípia, hogy a hormonok irányítanak minket, ezért is nem vagyunk logikusak. Közben meg rengeteg férfi magyarázza, hogy ő nem tehet erről a viselkedésről, mert hát a tesztoszteron… Ez aztán a logikus eszmefuttatás. 😀
KedvelésKedvelés
Tényleg! És még mi vagyunk az irracionális ösztönlények. Aha!
KedvelésKedvelés
Hatalmas vigyor az arcomon,mikor ezt olvastam.
KedvelésKedvelés
igen, ez elképesztő, hogy ők a logikus és higgadt gondolkodás szobrai, miközben a farkuk nyugodtan irányíthatja őket, ez természetes, és nem gond, nem zavarja meg a higgadt következtetéseket egy mélyebb dekoltázs és nem hoznak hibás döntéseket holmi baszatlanság okán…
KedvelésKedvelés
jaja, ezen én is röhögtem mindig…
KedvelésKedvelés
A patriarchális magyarázat nyilván az, hogy a férfiak AMÚGY alapjáraton logika-vezéreltek és akkor és csak akkor zavarja meg az ösztön a tudatukat, ha egy nő képében egy külső hergelő tényező került képbe, egyébként nem; a nők pedig alapjáraton ingatagok.
Ezzel igazolják a patriarchális rendben pl. a csadort, hiszen ez alapján ez éppoly logikus, mint tiltani a vezetés közbeni mobilozást, hiszen elvonja a figyelmet, de ha nincs mobil, akkor jól vezetünk. Vagy amiért a lónak letakarják kétoldalt a szemét, hogy csak előre láthasson.
Jó kis kidumálás, nemigaz?
KedvelésKedvelés
“és akkor és csak akkor zavarja meg az ösztön a tudatukat” – hozzátenném még, hogy de viszont akkor nagyon-nagyon. Valahogy úgy, mint a hajótöröttek pár nap, hét éhezés után elvesztik tudatukat, lemennek állatba, és megeszik egymást.
KedvelésKedvelés
Tehát ha gyakran vagy huzamosan van nőhiánya, akkor a férfi beszámíthatatlan? És így ülnek vegyi gyárakban, pilótafülkékben, igazgatótanácsokban?
Kérdem én, többnyire, átlagosan, jellemzően milyen gyakori vagy tartós ez a nőhiány a férfiaknál?
Van-e nőhiány-probléma, vagy nincs?
Ha van, akkor a férfiak megbízhatatlanok?
Ha nincs, mit követeltek ennyire?
Mert mi csak menstruáció előtt, meg terhesen vagyunk zizik, ugye. Állítólag.
Szóval ez a hormonális zavar, ez úgy butaság, ahogy van. Főleg így: nőnek vád (= irracionális vagy!), férfinak mentség (= nem tehetsz róla! kell egy nő! de szemetek, nem adják magukat).
(Önkielégítés!!!)
KedvelésKedvelés
Hozzátenném, hogy ez a “júj, nagyon vadak tudnak ám lenni a férfiak, ha nincs nő!” némileg fenyegetően is hangzik a nőkre nézve, és azt üzeni, hogy “ezért tessék szépen széttenni a lábakat, amikor a kannak úgy tetszik, különben baj lesz!”
Hócipőm tele van ezzel, hogy egyeseknek az a legfontosabb, hogy azt mantrázzák, hogy “de nagyon tud ám fájni a kuki!!!” – mi a franc közöm van hozzá?? Ahhoz van közöm, amikor rám akarják kényszeríteni a “szexet” (vagyis be akarják dugni) a fent említett sorokkal próbálva igazolni annak jogosságát.
Hol a francban élünk?!
És újból megemlítem, hogy nézzük már meg ennek a fordítottját is!
A nőknek nagyon erős vágyuk van ám! Tisztára bevadulnak, ha nincs farok. Egy férjnek házastársi kötelessége felállítani a faszát, ha az asszonynak szexelni támad kedve. A szeretet nevében illik kielégíteni kedves nejét, még akkor is, ha nincs hozzá túl sok kedve.
Értsük már meg, ez a természet rendje!
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!
KedvelésKedvelés
“Tehát ha gyakran vagy huzamosan van nőhiánya, akkor a férfi beszámíthatatlan? És így ülnek vegyi gyárakban, pilótafülkékben, igazgatótanácsokban?”
Pont ezt akartam írni, hogy ha ez valóban igaz, marha gyorsan be kell vonni minden férfi jogosítványát 17-85 év között, mert ott pár másodperc beszámíthatatlanság is ártatlan emberek halálát okozhatja!
KedvelésKedvelés
ezt a “beszámíthatatlan” meg “hormonális zavar” dolgot azért találták ki, hogy a nők véleményét le lehessen söpörni az asztalról pusztán azért, mert nő mondta. mint amikor a bántalmazó férj sunyi trükkökkel elhiteti a világgal, hogy a felesége bolond és beszámíthatatlan, hogy garantáltan ne higgyen neki senki.
(meg mint amikor az Asperger-szindrómásnak diagnosztizált ember beállít egy bizonyos intézet tanácsadó irodájához, ahol a rezidens pszichológus már a gügyögős-leereszkedő hanghordozásával kommunikálja felé, hogy “neked itt nem lehet igazad, mert retard vagy”.)
KedvelésKedvelés
Igen, ez valamelyest magyarázza a csak férfias szakmák zártságát, a katonaság, tűzoltóság, politikai vezetés nőket kizáró voltát. Persze ha elfeledkezünk a homoszexualitásról, de arról a patriarchátus el szokott.
Tényleg nem fér a fekjembe, azegyívású emberi lény mitől hergelő tényező. Főleg hogy a legtöbbször nem hergel, hanem létezik. És szokott vágyakozni is, mégse a másikra mutogat olyankor.
Lehet, hogy ez a férfimentalitás önmagával nincsen jól? Gyűlöli, hogy ki van szolgáltatva a késztetéseinek, hogy rabja ezeknek, és ezért bántja a nőket, bosszúból? A személyiségfejlesztés járhatóbb út volna, és nem okozna szenvedést senkinek.
KedvelésKedvelés
“Tényleg nem fér a fejembe, azegyívású emberi lény mitől hergelő tényező.”
Szerintem ez általános emberi vonás – tehát nem férfi vonás. Biztonságot ad, hogy meg fogja adni a támogatást. Hogy nem vagyok egyedül a véleményemmel, megvédenek, ha kell.
KedvelésKedvelés
ha meg egy nő történetesen szeret dugni, és ezt nyíltan ki is fejezi, akkor meg vagy kiakadnak az emberek, vagy elmondják mindenféle olcsó kis ribancnak, vagy le nem tudja vakarni magáról a bepróbálkozó pasikat. vagy valaki kifejti, hogy mennyire nem normális, hogy az illetőnek ennyire a szex van a figyelme középpontjában, és biztos csak kompenzál valamit ezzel.
az, ha a pasiknak folyton a szexen jár az eszük, meg folyton az ilyesmin poénkodnak, azzal semmi probléma nincs, mert “az mááááááás”. 😛
KedvelésKedvelés
Nem mese, tényleg van, aki azt hiszi, a nőket a vágyaik ellenében is rá kellene venni a szexre:
“Nem igazán értem, mi rossz, mi elítélendő van abban ,ha a feleség, a nő , önkéntes adakozásból, nagy ritkán teljesíti a férje testi kívánságát ami gyakorlatilag egy tízperces szolgálat, akkor is amikor neki egy porcikája sem kívánja ezt a dolgot .
Vajon nem világos ,hogy a férfinek általában erősebb a természettől való szexuális késztetése ?
Vajon az egyenlőség azt jelentené ,hogy mindig mindenben teljesen egyenlőek vagyunk ?
Hogyan lehetséges vajon különböző minőségeket összehasonlítani ?
Persze ,hogy minden vállalást, a házasság kötelékének vállalását is, még ha önkéntes is, előfordul ,hogy nehéz fárasztó, kényelmetlen teljesíteni.”
És a válaszom is ott van.
Mert amúgy kinek-kinek a maga jó kapcsolatában úgy tűnhet, nincs is semmi probléma, csak én túlzok.
KedvelésKedvelés
Olvastam a válaszaidat és a másik kommentelőét is – mennyire tipikus, hogy érveinek fogytával arra lyukad ki, hogy te bizony “látens feminista” vagy és ne csodálkozz, ha majd nem lesz párod és gyereked, vagy elhagynak ezzel a hozzáállással. Mindig-mindig ez a zsarolás, hogy ha nem igazodsz, majd nem kellesz: és milyen jó, hogy olyan korban élünk, amikor egyre több nő mondhatja ki nyugodtan, hogy leszarom, kapjátok be, inkább egyedül, mint ilyenekkel, mint ti.
KedvelésKedvelés
én ilyenkor visszakérdeznék, hogy “hogy érted azt, hogy “látens”?” 😛
KedvelésKedvelés
Ma reggel jutott eszembe az “én tisztelem a nőket/női nemet” mondat, mint abszolút gyanús megnyilvánulás. Tisztelem – feltéve, ha “nőies”, magyarul olyan, ahogy nekem jó, ha a nő viselkedik. Mert ha nem, akkor “látens feminista”, nem is nő. Akkor meg minek tiszteljem, hiszen én a nőket tisztelem.
KedvelésKedvelés
Vagy kedveskedve udvarolok, hízelkedve gyönyörű nőnek nevezem, holott nem is tetszik, de “megadom neki a tiszteletet”.
KedvelésKedvelés
Nem szólva arról, hogy ha azért egy kis szexet el tudok vele képzelni, akkor nyilván a gyenge pontján udvarolgatok. Ha azt látom, hogy az eszével van gondja (hogy jogos vagy nem, az “hódítás” szempontjából mindegy), akkor a humorát, műveltségét, okosságát dicsérem. Amíg meg nem kapom, amit akartam.
KedvelésKedvelés
A férjem egy haverja friss apuka, két hónapja született a második kisfia, kis súllyal, az anyuka hősiesen nem hagyja veszni a anyatejes táplálást, sikerrel, a baba gyarapszik.
Ebben a helyzetben volt képe panaszkodni, hogy ő ezt már nem bírja, lassan 10 hete nem volt szex, ez nem élet. A férjem meglepett felvetésére, hogy hát miért nem oldja meg magának, felháborodottan közölte, hogy az nem nem megoldás, egyébként is, a felesége minden nap leszopja, de az nem szex, nem érti?! Ennek ellenkezőjéről meggyőzni nem lehetett, szerinte nem férfi, aki nem baszik minden nap.
(A férjem ritkán mesél a barátai intim dolgairól, de ezen teljesen megdöbbent. A srác egyébként szeret példás családapaként szerepelni, aki a tenyerén hordozza a feleségét. Úgy tűnik legfőképpen akkor, ha más is látja.)
KedvelésKedvelés
Ismét gyönyörű példa arra, hogy kihez NEM SZABAD hozzámenni, de én a magam részéről még szeretőnek se venném be a buliba. Fjejjj! Az ilyesmi szerencsére legkésőbb a második szexnél kiderül, de ha ügyes vagy még az első előtt és megkímélted magad egy hervasztó numerától.
KedvelésKedvelés
Ez most komolyan sokkol, ez a rész kifejezetten nagyot üt: “a felesége minden nap leszopja, de az nem szex”.
KedvelésKedvelés
Minden érdekesebb, mint amennyire elkeserítő, ugye.
Bocs a vulgáris fogalmazásért, de máshogy nem megy át a lényeg. Ékes példája annak, hogy a férfiak egy része mire érzi magát jogosultnak, mi az origó, és ez sokat megmagyaráz.
KedvelésKedvelés
két figyelemre méltó dolog van ebben:
1) az általános mentegetődzéstől eltérően nem a kielégülés fontos neki, hanem annak egy bizonyos formája. ő _feljogosítva_érzi_magát_ arra, hogy vele naponta lefeküdjön a felesége, neki ez _jár_.
2) ezt annyira természetesnek veszi, hogy még van pofája hangosan ki is mondani.
egyébként csodálom, hogy ilyen visszafogottak vagytok, én az ilyeneknek legszívesebben bemutatnám Bronisławot, az igazságosztó vascsövemet.
KedvelésKedvelés
Bronislaw, az igazságosztó vascső??? Ezen besírtam és tudnom kell a történetét!
KedvelésKedvelés
Bronisław egy érdekvédelmi vascső, amely elsősorban autisták és Asperger-szindrómások érdekvédelmében játszik kiemelt szerepet. például olyankor szokott suhogni, amikor valaki olyat kommentel a blogomra, hogy “milyen szépen ki tudod fejezni magad, igazán büszkék lehetnek rád a szüleid”. a közelmúlt tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy Bronisław a társadalom patriarchális hímtagjai elleni védekezés során is sikerrel vethető be.
az a gyanúm, hogy ebben a szoláriumban is Bronisław segít be mellékállásban: http://m.cdn.blog.hu/ho/homar/image/201002/utos.JPG
KedvelésKedvelés
Ez jó! 😀 De még mindig nem tudni, mért Bronislaw.
Bronislaw a hímtagok ellen! Jájjj! 😀
Hol olvasható a blogod?
KedvelésKedvelés
Úristen, ez borzalmas… Minden nap leszopja, de az nem szex? Még belegondolni is rossz, hogy lehet ennyi bőr a képén?
KedvelésKedvelés
Nagyon biztató viszont a férjed döbbenete, simán van olyan, aki bár a saját partnerével kedves meg egyenlő, mégis szolidarit a panaszkodó haverral, és nem szól rá.
KedvelésKedvelés
Sőt olyan is, aki elmondja, hogy a havernak milyen jó. És mégis siránkozik.
KedvelésKedvelés
A történetnek az első sokkon túl több rétege bomlik ki.
1. Az illető csak a behatolással járó aktust tartja “szexnek”. Ez megérne egy misét magában. A nők meg a férfiak sokszor mást értenek szex alatt.
2. Úgy érzi, joga van hozzá, nem törődve a szülő nő gondjaival.
3. E kívánságát még meri hangosan is hangoztatni (annyira legitimnek érzi).
Eszembe jut egy itt már idézett történet. A kispapa, aki a kocsmában kornyadozik, a pelenkát már megvette, hazamenni még nincs kedve. A baja hasonló, kilenc hete nem volt szex. A kérdésre, hogy miért nem lép félre, ezt feleli. “Nem volna fair, a feleségem sem tudná most megtenni.”
KedvelésKedvelés
Az nyilván fel sem merült a dísz hímpéldányban, hogy ha többet segítene, akármit, akkor esetleg a felesége nem lenne olyan fáradt, és ha nem is elégítené ki naponta (aka leszopja), de kicsit ritkábban ő is kívánná a szexet (persze egy ilyen önző alakkal lehet, hogy amúgy sem nagyon kívánja, de ez más lap), és mindenki jobban járna.
KedvelésKedvelés
Amit írsz, az még mindig csak egy adok-kapok csereügylet, bár előrelépés lenne a jelenlegi “kapok”-hoz képest.
Mit szólna ez a férfi, ha a nő megcsalná őt, mondjuk amíg egy műtétből lábadozik, mert azalatt nem kap otthon szexet?
KedvelésKedvelés
Persze, ez még mindig az, hogy én akarok valamit, na egye fene, teszek érte egy kicsit, nem csak elvárom. Az, hogy “segítek”, nem azért kell(ene) hogy jöjjön, mert valamit el akarok érni vele, hanem mert nem is segítség, hanem egyszerűen részvétel a család életében, alap. Az, hogy lenne szex is, mégpedig úgy, hogy mindenkinek jó legyen, csak következmény.
KedvelésKedvelés
Nekem se tetszik, ha valaki szex reményében aktívabb, kedvesebb. Manipuláció az is. A tisztességes munkamegosztás, normális hang, odafigyelés nem valami extra kegy, hanem az origó!
KedvelésKedvelés
Azt hiszem, bár nincs gyermekem, hogy a házimunkától “segítéssel” felszabadított energia szexbe való átkonvertálása nem szerencsés. Szeretetteli kapcsolatban a háztartási munkától elvont energiát célszerű a kimerült fél saját feltöltődésére szánni, és ha mindenki rendben, akkor úgy is megszólal a vágy. Ez nem anyagmozgatás, meg logisztika, az erőforrás átcsoportosítástól ugyanolyan kifacsart marad az ember.
KedvelésKedvelés
Én fordítva gondolkodtam: ha eleve fáradt, akkor szexre SINCS energiája, meg másra sem. Vagy a te logikáddal: nem CSAK szexbe nyilván, de legalább esély lesz rá, hogy lesz kedve, sőt kifejezetten igénye a szexre IS.
KedvelésKedvelés
Elismerem, hogy túlérzékeny vagyok a témában, de nekem ettől az ügyeskedő manipulációtól felfordul a gyomrom. Ne azért könnyítsünk már a társunk életén, hogy legyen kedve dugni, ami nekem jó, hanem azért, hogy neki jó legyen, mert a társam, és szeretem.
Volt egy ilyen mentalitású pasim, már huszonnégy évesen már összeugrott a gyomrom, ha jött ki a konyhába “segíteni”, mert tudtam, hogy utána ha tetszik, ha nem, dolog van, akkor is, ha inkább aludnék, és ha ezt tenném, akkor meg jön a duzzogás. Áhh.
KedvelésKedvelés
…esetleg valaki mással lesz igénye, mert elunta a követelőzést.
A nyomasztás, zsarolás, csikarás tuti vágyölő, a szex szabad szárnyalás.
KedvelésKedvelés
és devorah_lev:
Teljesen igazatok van, Ezért mondom, hogy részt venni – tehát nem segíteni, mert NEM segítség! – nem azért kell, hogy legyen szex. De LEHET a következménye, hogy az asszony is kedvet kap szárnyalni. Szexben IS – meg másban is, millió módja van még a szárnyalásnak, nem mondok újat ezzel sem, tudom.
Ja, a szex nem “köszönet”, “hála” a pasinak, pláne nem kötelesség. Akkor jó, ha mindketten AKARJÁK, KÍVÁNJÁK.
KedvelésKedvelés
Ez most kissé off, de nagyon megütött a hír:
http://www.quart.hu/quart/hirek/20131018-ujraindult-a-nyomozas-bertrand-cantat-felesege-rady-krisztina-halalanak-ugyeben.html
Sorozatos büntetőjogi bakik, a fickó valószínűleg már 2 nő haláláért is felelős, eddig 3 év börtönnel megúszta. Éva, nem akarsz egyszer erről az esetről is írni?
KedvelésKedvelés
Írtam! Itt csak említem, de a kommentekben részletesen:
https://csakazolvassa.wordpress.com/2012/10/20/viharos-szerelem/
KedvelésKedvelés
Most olvasom, ezek szerint még mindig van pótolnivalóm a blogon 🙂 Köszi.
KedvelésKedvelés
“A kolerikus férfiak tehát általában okosak, kerülik a férfiakat és szívesebben vannak együtt nőkkel. Azért szeretik általában mellőzni és kerülni a többi férfi társaságát, mert a nőket jobban kedvelik, mint a férfiakat. Szerelmi vágyukban ugyanis rajonganak a női szépségért, és képtelenek magukat megtartóztatni: ha megpillantanak egy nőt, ha meghallják a hangját, vagy ha képzelgéseik közepette egy nőre gondolnak, vérük hevesen lángolni kezd. Mert ha meglátnak egy nőt, tekintetük úgy lövell szerelmükre, mint a nyílvessző, hallásuk pedig – ha meghallják a nőt – olyan lesz, mint zúgó orkán, gondolatuk pedig akár a dübörgő záporeső, melyet senki meg nem akadályozhat abban, hogy a födlre zúduljon.
Az ilyen férfiak férfiasak, és termékenységük miatt “faber”-eknek szokták nevezni őket, mert akár az ágak sokaságával terebélyes fa, örökké hevesen termékenyek, és egyre több és több utódot nemzenek. A bennük ízzó hatalmas ölelő-hév miatt lesznek olyanok, mint a nyílvessző. Az ilyen férfiak akkor egészségesek és boldogok, ha együtt lehetnek bőkkel, ha azonban nélkülük kell tengődniök, elsorvadnak, betegségbe esnek, hacsak nem sikerül buja álmok, képzelgések vagy egyéb perverzitások segítségével maghabjukat magukból kiverniök. Hiszen úgy égeti őket a vágy, hogy olykor védekezésképpen lángolásuk ellen s könnyebbség végett, vágyukban elcsigázva, és a bennük égő hév kínjában még érzéketlen és élettelen teremtményekhez is folyamodnak, és magukat hozzájuk tekergetik, csakhogy maghabjukat valahogy kibocsáthassák: ennyire súlyos teher számukra az önmegtartóztatás. Ezért ha az ilyen érfiak valami nyomós okból, szeméremből, istenfélelemből, vagy épp istenszeretettől vezérelve kerülni akarnák az asszonyokat, úgy kell kerülniök, és maguktól távol tartaniok őket, akár a halálos mérget, mert elég, ha megpillantanak egy nőt, és máris nincs az a tisztelettudás és önmegtartóztatás, amely az öleléstől őket visszatartaná.”
(Bingeni Szent Hildegárd: Okok és gyógymódok.)
KedvelésKedvelés
Nagyon szép darab, és remek férfifelmentés! Mert a lényeg az, hogy megtehetik, hogy érzelmes szóval, nyomasztással, pénzzel kicsikarják a szexet a nő vágyai ellenében. Ha mondjuk egy társadalomban minden tolakodó közeledésért kézlevágás járna, mindjárt nem lennének kolerikus férfiak.
KedvelésKedvelés
Nem véletlenül emlegetem gyakran a libákat.
KedvelésKedvelés
ld. a fentebbi kommentemet Bronisławról, az érdekvédelmi vascsőről 😛
KedvelésKedvelés
Nádas Péter után szabadon : az ilyen férfi a saját nemi szervébe szerelmes.
KedvelésKedvelés
Visszajelzés: ők is szenvednek 1. | csak az olvassa — én szóltam
Sandra Pertot szexológus When Your Sxe Drives Don’t Match c. könyvében számos libidótípust elemez és rámutat arra, hogy az emberek gyakran saját libidótípusukat tekintik természetesnek vagy irányadónak, így aztán a szexualitás körül sokszor keletkeznek félreértések és feszültségek a párkapcsolatokban. Pedig sokféle „normális” szexualitás van, és gond csak akkor támad, ha az emberek libidótípusukban nem passzolnak egymáshoz. Például az „érdektelen libidójú” emberek, ha éppen úgy adódik, jól teljesítenek, de maguktól ritkán jut eszükbe a szex, mert különösebben nem érdekli őket. A „stresszelt libidó” olyan emberekre jellemző, akiknek a szexualitását nagyon megviselik a gondok, a munkahelyi problémák, a túlhajtottság. A „libidófüggő” minden problémájára, vagy csak a nap befejezéséhez is szüksége van a kielégülésre. Ez nem azonos az „addiktív libidóval”, amely a változatos partnerekkel való folyamatos kielégülést keresi. Pertot tíz féle libidót ír le, és úgy véli, hogy a kapcsolatok az össze nem illésből fakadó kölcsönös félreértéseken futnak zátonyra.
Az össze nem illés mindennapos, ám a szexualitás nem csupán biológiai késztetés, hanem tanult viselkedés is, amit a kapcsolatokban a felek egymáshoz való viszonya és interakciói módosítanak. A szexualitás nem állandósult pszichobiológiai vonás, és megfelelő viselkedéssel önmagunk és a partner „libidótípusa” is módosítható. A szexuális izgalom jól kondicionálható viselkedés, azaz nem csak a nemi izgalmat kiváltó ingerekkel lehet a nemi vágyat felkelteni, hanem szinte bármilyen ingerrel, amihez kielégülés kapcsolódik. A rendkívül változatos nemi perverziók a kondicionálhatóság szélsőséges példái. A nemi vágy könnyen kötődik az izgalmat keltő és kielégülést nyújtó helyzetekhez és tevékenységekhez, és egy speciális inger gyakran kizárólagossá válhat a vágy felkeltésében. Többek között a pornónak is ez a veszélye.
A libidófüggés jellegzetes kondicionálási termék. Ha valakiben megnyugvás és relaxáció a szexhez kondicionálódik, az esténként már elaludni sem tud szex nélkül.
Az eltérő libidótípusok összeférhetetlensége csak addig probléma, amíg mindenki ragaszkodik ahhoz, hogy ő így született, és nemi szokásai, nemi igényei nem tanulás eredményei.
A második gyerek születése után nálunk is így volt. Dugás helyett szopás. A férjem rendelkezett több hatalommal a kapcsolatban, az ő igénye volt a meghatározó. Ha egy nap szex nélkül telt el, akkor úgy érezte kár volt felkelni aznap. Ez volt a legnehezebben elviselhető, hogy neki fontosabb hogy legyen valami minden nap, mint mindkettőnk öröme. Aztán már csak azt szerettem volna, ha a hétköznapi beszélgetésben a kellemetlen helyzetekre nem a „szopás” szót használja. A szex végül olyan lett, mint a többi szolgáltatás; kaja, tiszta ruha, minőségi figyelem. Velem szemben pedig az elvárás: nekem ne legyenek érzelmi és szexuális igényeim. Ha mindezt akkor ilyen világosan látom, azt hiszem, akkor is elválunk, de az én szexualitásomat legalább nem dobom a kukába. A sok kicsikart együttlét miatt, a válás után évekig gondolni sem akartam a szexre.
KedvelésKedvelés
Köszönöm, hogy ezt leírtad.
Iszonyat. És hány ilyen van még…
A legjobbakat kívánom neked, remélem, már sokkal jobban érzed magad.
KedvelésKedvelés
http://langyirandi.blog.hu/2013/10/31/vigyazat_kanveszely
KedvelésKedvelés
Visszajelzés: ők is szenvednek 2. | csak az olvassa — én szóltam
De hogy ti itt ólálkodtok folyton, és nem álljátok meg, hogy begépeljétek a dühös butaságokat! Mi ilyen érdekes bennem?
Jelzem (most összegyűlt, azért egyben), hogy egyáltalán nem érzem sértőnek se azt, hogy értelmiségi, se azt, hogy rétegblog, se azt, hogy grafomán (írónak ilyet? kb. mint halnak felróni, hogy vizes! csak az számít, ép-e a mondat), se azt, hogy elvont. Ilyennek akartam pont a blogomat.
KedvelésKedvelés
“értelmiségi hablaty” = nem fogom fel, a képaláírások is lefárasztanak az erotika pont hun
KedvelésKedvelés
Igazából azzal van bajom, hogy sok mindenre megmagyarázza a szerző, hogy “ez nem genetika, ez szocializácó”, olyan jelenségekre, mint a homoszexualitás, amely különböző korokban és kultúrákban teljesen máshogy volt kezelve, tiltva, eltűrve vagy divattá téve, szóval arra meg azt mondják, hogy genetika, nem tehet róla stb .
Igaz, a sablonos hetero férfimagyarázat az erőszakos nyomulásra, miszerint “nem tehetek róla, ez genetika” is sántít, mert – nagyon helyesen – ugyanezek a férfiak a pedofilok esetében nem fogadják el azt, hogy szerencsétlenek nem tudnak mit tenni a tomboló hormonjaikkal.
KedvelésKedvelés
Maszturbáció mint pufasztottrizs vs. csokitorta hasonlathoz…
A maszturbáció csakugyan egy rossz áthidaló kényszermegoldás.
Azt se felejtsük el, hogy maszturbáció útján elért ejakuláció során mindössze 1-2 izomkontrakció következik be, szemben az óvszer nélküli vaginális szexuális aktus során bekövetkező 3-4-5-el, azaz a férfi testében felgyűlt ondónak csak körülbelül 60-70 %-a tud távozni ezáltal.
Képzeld el azt az érzést, mintha nagyon kell pisilned, már majd szétdurransz, majd mire végre pisilni tudsz, csak annyit pisilhetnél, hogy a 30-40 %-a a vizeletednek a vízhólyagodban maradjon, mert egy porkoláb rádvágna egy korbáccsal.
Csakugyan a fájdalmas feszítő érzés megszűnne, viszont sosem tapasztalhatnád meg a megkönnyebbült nyugalom felszabadító érzését, ez pedig borzalmas.
KedvelésKedvelés
Nagyon nehéz elhinni, hogy ezt ide írtad tíz évvel később!
Ki volna a hasonlatodban a korbács, aki AKTUS KÖZBEN rád vág?
De komolyan, melyik nő a hibás konkrétan?
A nő, aki nem akar veled?
Mert szabadon dönti el, kivel akar?
Mert neki egy aktus nem ürítkezés meg eü megkönnyebbülés, hanem mélyre megy, megsérülhet, lelkileg is, meg teherbe is eshet (óvszer nélkül)?
És akkor z öröméről, vonzalmáról, a nemi betegségekről nem is volt szó!
Ezért a nyafiért lenne jogotok megerőszakolni nőket?
Verd ki ügyesebben, haver!
A helyedben lenyisszantanám, ha ennyire nem tudsz mit kezdeni vele. Jössz itt a kutatásokkal, hátha kidumálsz valakit a bugyijából?
Remélem, viccelsz.
KedvelésKedvelés