együtt jobb! 10: a mások élete

Közzétéve Szerző:

Das Leben der Anderen, színes, német filmdráma, 137 perc, 2006

Rendező: Florian Henckel von Donnersmarck

Forgatókönyvíró: Florian Henckel von Donnersmarck

Operatőr: Hagen Bogdanski

Zene: Stephane Moucha, Gabriel Yared

Porducer: Quirin Berg, Max Wiedermann

Vágó: Patricia Rommel

Főszereplők:

Ulrich Mühe (Gerd Wiesler százados “HGW XX/7”)

Sebastian Koch (Georg Dreyman)

Martina Gedeck (Christa-Maria Sieland)

Néhány fontosabb díj és nevezés:

• 2007-es Oscar — Legjobb idegen nyelvű film

• 2007-es Golden Globe — Legjobb idegen nyelvű film nevezés

• Independent’s Spirit Awards 2007 — Legjobb idegen nyelvű film

• International Film Festival Rotterdam 2007 — Közönségdíj

• Los Angeles-i Filmkritikusok Díja 2006 — Legjobb idegen nyelvű film

• Európai Film-díj 2006 — Legjobb európai film

• Palm Springs International Film Festival 2007 — Közönségdíj

• Vancouver International Film Festival 2006 — Közönségdíj

• London Film Festival 2006 — Satyajit Ray Award

• Locarno International Film Festival 2006 — Közönségdíj

• Warsaw International Film Festival 2006 — Közönségdíj

A film Kelet-Berlinben játszódik abban az időben, amikor a szocializmus még javában működött csakúgy, mint a besúgórendszer és az állambiztonsági szolgálat. Egy párt- és elvhű százados felajánlja felettesének, hogy szívesen megfigyelné Georg Dreyman rendezőt és élettársát, az ünnepelt színésznőt. A javaslat kapóra jön, mert a kulturális miniszter szemet vetett a nőre, és azt reméli, találnak valami terhelőt a rendező ellen. Kezdetét veszi a megfigyelés. Ahogy a százados egyre jobban belelát a pár életébe, egyre inkább inkább tartja őket rokonszenves embereknek, akik próbálnak normálisan élni egy abnormális rendszer teremtette lehetetlen körülmények között. Rokonszenve miatt elkezdi hamisítani a jelentéseket, a miniszter azonban eredményeket akar és a nő elutasítása miatt semmitől nem riad vissza. Végül ez vezet tragédiához, a százados minden elővigyázatossága és segítőkészsége ellenére.

Nekem mindig nagyon nehéz megnéznem ezt a filmet. Hihetetlen, hogy emberek, a családjaink, a szüleink éltek ebben: rettegve, hogy mikor csörren meg a telefon vagy kopognak be nem várt látogatók. A bizalmatlanság, a félelem, a boldogulás lehetőségének beszűkülése, élet, ahol a sikerért és a lehetőségekért olyan árat kell fizetni, amibe belegondolnom is fájdalmas. Sem lehetőség, sem út nem volt a rendszer útján kívül. És bár én nem éltem soha ezt a mások életét, nagyon megráz, hogy egy egész nemzedéknek világszerte volt ez a sorsa.

Beszélgessünk a filmről! Nektek milyen érzés volt megnézni? Segítségül néhány gondolatébresztő kérdés:

1. Mikor és hol játszódik a film?

2. A százados lejátssza a kihallgatás hanganyagát a diákoknak. Milyen érveket sorol, amelyek szerint a kihallgatott férfi hazudik? Miféle érvek ezek?

3. Hányas számú fogoly a kihallgatott férfi?

4. Miért jelöli meg a százados a kérdező hallgató nevét a lapon?

5. A székeket megfigyeltétek a filmben? Mi a közös bennük és mi a különbség? Melyik szereplőnek milyen szék jut a film során?

6. Miért tartják különleges írónak Dreymant?

7. Hogy hívják a századost? A filmben mikor hangzik el először a százados neve? Miért csak ilyen későn nevezik meg őt, amikor ő az egyik főszereplő?

8. Kitől és milyen idézetet mond Hempf miniszter Dreymannak a bemutató után?

9. Soroljuk fel, mi mindennel inti rendre és mivel dicséri meg a miniszter Dreymant a bemutató után!

10. Milyen körülmények között él Jeska, Dreymanék és a százados? Kinek mi magyarázza az életkörülményeit?

11. Mivel fenyegeti meg Dreymanék szomszédját a százados?

12. Jeska azt mondja, “tudod, csak csütörtökön van hangzavar”. Szedjük össze, hogy milyen ironikus és félig tréfás mondatok hangzanak el a film alatt, ami a kor humorának sajátossága és főleg a rendszer milyenségéből fakad!

13. Mit szimbolizál a nyakkendő és miért fontos Christának?

14. Mit olvas Jeska és miért?

15. Paul miért haragszik meg és miért kevésbé toleráns, mint a többiek?

16. Milyen ajándékot kapott Dreyman Jesáatól? Ki a szerzője és miért fontos ez?

17. Mi a jelentésbeli neve Dreymannak és Christának?

18. Az autós jelenet nagyon megrázó. Miket mond a miniszter és mi játszódhat le Christa fejében?

19. Amikor Christa hazaér és Dreyman semmit nem kérdez, de egymás mellett fekszenek összesimulva, az a film egyik legfájóbb és legintimebb pillanata. Mi a legnyomasztóbb ebben a meghitt csendben?

20. A Stasi emberei a pártnak mije a visszatérő szófordulat szerint?

21. Miért viszi el a Brecht-kötetet a százados? Miért megy egyáltalán a lakásba? És miért kezdi ezt olvasni?

22. Soroljuk fel, hogy milyen jelenetekben látjuk érzékenynek vagy érzelmesnek a századost!

23. Jeska öngyilkosságakor mit ért meg Dreyman?

24. Hányadikán ölte meg magát Jeska?

25. Milyen tény hangzik el Magyarországgal kapcsolatosan? Ez tényleg így van? Olvastatok erről?

26. Dreyman két dologtól félt saját bevallása szerint. Ez hogyan és miként változott?

27. Amikor Dreymann könyörög Christának, hogy ne menjen el, mit mond neki Christa?

28. A bárban mivel próbálja rábeszélni a százados Christát, hogy maradjon Dreymannal? Miért gondolja meg magát Christa?

29. Christa miért nem akarja tudni, mit ír és min dolgozik Dreyman a többiekkel?

30. Milyen típusú írógépet kap Dreymann a cikk írásához? Mekkora ez az írógép?

31. A 4-es szám kétszer is megjelenik, amikor a Wiesler Grubitz-cal beszélget. Mire vonatkozik?

32. Hol veszi át Christa az illegális nyugtatóit?

33. Christa kezét nem tetetik a combja alá a széken tenyérrel lefelé. Ez miért lesz később a hasznára?

34. Christa felkínálja magát Grubitznak. Tényleg képes lenne eladni magát a művészetért, és hogy színpadra léphessen?

35. Mikor hazaér, mit mond Christa, hol volt? Miért nem mondja el az igazat? Hiszen Dreyman nem hibáztatná azért, mert bevitték.

36. Amikor elkezdik a küszöböt feszegetni, néhány pillanatig egymásra mered Christa és Georg. Mi van a tekintetükben?

37. Mikor omlott le a berlini fal?

38. Mióta nem írt Dreyman?

39. Miért mondja el a miniszter ilyen nyíltan, hogy lehallgatták és megfigyelték őket? Semmilyen tisztelet nincs benne a nő emléke iránt?

40. A színházban Dreyman megüthetné Hempfet, vagy felelősségre vonhatná, de mégsem teszi. Csak egy keserű megjegyzése van hozzá. Miért?

41. Mi volt Christa fedőneve?

42. Miből derül ki, hogy HGW XX/7 segítette őket mással is, mint a jelentések meghamisítása?

43. Miért nem megy oda beszélni hozzá Georg?

44. Mi Georg könyvének a címe?

45. Amikor a százados megveszi magának a könyvet, mi tükröződik az arcán?

67 thoughts on “együtt jobb! 10: a mások élete”

  2. Sokkot kaptunk:-)

    1. kérdés
    A háttérrel kezdeném. 1983, Kelet-Berlin.
    Az NDK szocialista ország, de egyedülálló, hisz a határain ott a kapitalista NSzK, ahol ugyanazt a nyelvet beszélik, ahol mindenkinek élnek rokonai. Ez a disszidálás lehetőségét nagyon könnyűvé és vonzóvá tette, szemben például egy magyarral, akinek szükségszerűen idegen nyelven kellett boldogulnia az új hazában.
    Sőt, Berlinbe ágyazva ott volt Nyugat-Berlin, mintha Buda kapitalista lenne, Pest meg szocialista, vonatok, metrók jártak át a két városrészbe, persze keletieknek szigorúan tilos volt átmenni.
    Mindezek miatt az állambiztonság sokkal erősebb volt, mint nálunk, hisz különben mindenki átspriccelt volna Nyugatra.
    A 80-as évek végén jártam Berlinben. Én, mint magyar átmehettem Nyugat-Berlinbe, ők, az NDK-sok nem.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  3. 12. Mikor Georg elmegy a barátjához, az rögtön feltesz maxi hangerőn egy lemezt, mert lehallgatják. A lemezen szóló nóta szövege: “komm runter”, azaz “gyere le”, kvázi üzenet a padláson lapító állambiztonságinak.

    32. A fogásznál, ahova minden héten elzarándokol. Ezt nem is értettem, miért megy ennyit fogorvoshoz, de most összeállt.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  4. Még pénteken néztem meg. Nem tudok és nem is szeretnék kérdésenként reagálni, csak néhány gondolatot megfogalmazni, amit utóérzésként hagyott bennem.
    Először láttam, tetszett és erős hatással volt rám. Maga a mondanivaló, a történet, a háttér, a jellemek ábrázolása és az egész, úgy, ahogy van.
    Tulajdonképpen annyira, hogy el is sírtam magam a végén. Mondhatnám azt, hogy attól, amiért régebben történt volna, hogy mert felszabadító volt, ahogyan végül az “igazság győz”.
    De igazából nem ettől és nem is ez maradt meg végső üzenetként bennem, hanem sokkal inkább az, hogy milyen szerep jutott egy nőnek megint, egy, a témáját tekintve fontos filmben.
    Látjuk a “gonoszakat”, látjuk a “jókat”, s látjuk valakinek az átváltozását is egyikből a másikba. Ez utóbbi kettő igazi és megnyerő férfijellemre vall, akikben még a kétség is olyasmi, ami emberi és a fejlődésre szolgál, amivel persze nagyszerűen és férfihoz méltóan élnek is.
    Eközben pedig ott van egy nő. Aki elé azért lássuk be, nem áll oda egyikük sem, hogy ne tegye, ne is tehesse meg, amit. Csak megrendülten és igazi jellemként figyelmeztetik arra, hogy “nem szükséges”. Nem cizellálom, hogy mit, miért és hogyan, hiszen láttátok ti is, s nyilván mindenki érti.
    Természetesen ő lesz a feláldozott, az áruló, s végül a meghasonlott, csúf véget érő áldozat is. a jól ismert történet és a jól ismert szerepkör. A bűnbaké.
    Aztán mindenki továbbmegy szépen, telnek múlnak az évek, a rossz veszít, a jó pedig győz, s a nő az egyetlen, aki nem kap, nem is kaphat igazán feloldozást.
    Remélem, hogy valamit félreértettem. Mert ha nem, akkor ez a film (is) minden jószándéka és hitelessége ellenére is álszent.
    Ha meg igen, örömmel venném, ha megosztanátok, vajon mit és miért, igazán megkönnyebbülnék 🙂

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Igen, egy kicsit én is úgy érzem, hogy a férfijellemek kimagaslanak erkölcsi nívójukkal, míg a nő az áruló, a gyenge, aki nem tartja magát. Sajnos ez szerintem benne van a filmben, de számomra ez nem von le a film értékéből. Szerintem még általánosabb volt az efféle női sors, mint gondoljuk. Fordítva nem lenne hiteles a történet, attól tartok….

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Erdekes, hogy arulonak tartjatok, szerintem inkabb aldozatnak indul, de hosse nemesedik. Nagyon jo dontest hoz azzal, hogy elfogadja az ugynok felkinalt segitseget, csak eppen tul sok van rajta, tul sok igazsagtalansag eri, tul rossz a velemenye onmagarol, es ettol osszeroppan. De attol meg hos marad, raadasul nem kivan elni a “na ugye, hogy nekem lett igazam” elegtetelevel sem. Pedig ennek is volt eselye, hihetett volna benne, mint ahogy hitt a vallatoszobaban. Talan D. vadlo nezesetol tort meg, az lett szamara a vegso pont.

        Kedvelés

      • Szerintem pontosan Dreyman tekintete adja meg neki a végső lökést. A kocsmában ugyan nem beszélt a századosnak nyíltan a kapcsolatukról, de utal rá finoman, hogy ha ma elmegy aznap este valahova, azzal azt az embert árulja el, aki őt a világon a legjobban szereti. És ennek az embernek az illegális tevékenységét mondja el, adja fel ezeknek az embereknek. Nem tud másképp viszonyulni önmagához, mint árulóhoz. És amikor tudatosul benne, hogy ezt a tekintetet, ahogy akkor Dreyman őt nézi, élete végéig viselhetné ezek után, megtörik és kirohan.

        Kedvelés

      • számomra továbbra is fontos, hogy két öngyilkosság történik a filmben: a jerskáé meg a christáé. ez nem véletlen párhuzam. mindkét ember nagyon közel áll dreymanhoz. szinte semmit nem láttatnak dreyman vívódásából, ha egyáltalán vívódik. annyit sugall a film, hogy az egyik hatására megírja a cikket a der spiegel-nek, a másik hatására könyvet ír. inspiráló események. de azon túl? még elemzem…

        Kedvelés

      • Nem ir tobbet.
        Viszont o valahol tul sokaig maradt a rendszer kegyeltje ahhoz, hogy megigazulhasson. Tul keszsegesen dugta a fejet a homokba. Kicsit gyenge jellem, meg uj noje is van mar a film vegere, de valamennyire azert erez is, hihetunk neki, amennyire kell. Nem o az igazi hos, de korulotte rajzolodnak ki a figurak: Jerska, Paul, Christa, a szazados… es a negativak is: a miniszter elvtars, Grubitz… O ott all kozepen, nem moralis figura, hanem muvesz. Remeljuk – bar nem ez a lenyeg -, hogy a vegen igaz muvet ir.

        Kedvelés

  5. Ketszer is lattam, mindket alkalommal megrazo volt.
    45. kerdesre: erdekes a szazados jellemfejlodese a film soran. Nekem ugy tunt, hogy szinte biztos magaban (habar vivodik, s tobbszor elbizonytalanodik), hogy a jo oldalnak tett jot.
    A vegso megerositest megis mintha Dreyman konyve hozna.
    En ugy gondolom, hogy egyedul marad a tortenetevel (talan a bizonytalansagaval is egy picit), a felettese ugyan sejti, hogy falazott a muvesz parnak, de a reszleteket senki nem tudja rajta kivul, csak Dreyman, o is utolag, a kikert jelentesekbol.
    Ha nem is kozvetlenul, de a szazados elismerest kapott, es megerositest…en ezt lattam az arcan, amikor azt mondta az eladonak “Nekem lesz”.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Van türelem. Nézd végig olyan tempóban, ahogy jó neked! Én sokadszorra láttam és így is végigbőgtem. Nyersebb, brutálisabb, naturálisabb filmeket is könnyebben nézek, mint ezt. Ez nagyon nehéz nekem is.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Most tartok a német változat felénél, hogy a magyart végignéztem. A német nekem sokkal erőteljesebb. Jön vissza a nyelv, (nem használom) – rájöttem többet kéne németül tévézni.

        Kedvelés

  8. 10. Jerska panelhazban lakik a 11. emeleten, Dreymanek egy tagas, polgari-ertelmisegi berendezesu lakasban hangulatos, gondozott, nyugodt kornyeken. Mindket eletter egyszerre utal a szereplok tarsadalmi (anyagi-szellemi-kulturalis) eletminosegere es meghatarozottsagara.

    11. Azzal, hogy a lanyat mar masnap kizarjak az orvosi egyetemrol.

    12. Nem tudok fejbol sokat felidezni, de ott van pl. a Honeckeres vicc elmeseleset kovetoen a felelemtol kove dermedt viccmeselovel kozolt “csak vicceltem”, ami ebben a korszakban nagyon sokfedeles mondat. Az ironiarol szolo verfagyaszto ironia a kemfonok Grubitz szajabol. Tudjuk, hogy voltak, akiket ennyiert elvittek, es az sem derul ki, ez a menzai helyzet valoban kovetkezmenyek nelkul maradt-e, azaz a “csak vicceltem” tenyleg vicc volt, vagy komolyan veheto mondat.

    19. Az, hogy Dreyman tudta, hol volt Christa es mi tortent vele, de nem beszelhet rola a szerelmevel.

    29. Azert, hogy nehogy gyengesegbol elarulja.

    30. 19,5 x 9 x 19,5 cm, Kolibri talan?

    31. A megfigyeltek tipologiai besorolasa, ot alcsoportbol a negyedik, hiszterikus-emberszereto ha jol emlekszem, akit eleg bevinni es bent tartani tiz honapig, mindenfele eroszak alkalmazasa nelkul. Az ilyen emberek eseteben igy is hatasos a megfelemlites (“ingyen van”), hiszen ezutan az illeto magatol abbahagy barmifele alkoto tevekenyseget. Ha megkinoznak, azt a vilagga kurtolne, de igy elhallgat.

    34. Valoszinuleg igen, hiszen nem eloszor hasznalja ki ot igy a hatalom.

    36. Ez az egyik legborzasztobb jelenet. Georg azt hiszi, megis elarulta ot a lany, Christa pedig beleorul egyreszt ebbe a feltetelezesbe, masreszt abba, hogy esetleg tenyleg csapdaba setalt, es miatta esik bantodasa Dreymannak. Sosem tudja meg, hogy nem lett arulo, hanem epp ellenkezoleg, mindenkit megmentett a bator es okos dontesevel.

    41. Marta

    42. A veres ujjlenyomatbol a lehallgatasi jegyzokonyv vegen.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • 36. Christa ahhoz, hogy felmentest nyerjen “mindenkit megmentett a bator es okos dontesevel” az auto ele kellett vesse magat. Mindenki mas olcsobban meguszta.
      Nekem radasul nem is tunt olyan batornak, inkabb vegsokig elkeseredettnek, mar sehol nem latta a feloldozast.

      Egyebkent a pillantas talalkozasanal, Dreyman szemebol a “nem tehetted”, Christa szemebol, “de megtettem, s tudom, hogy pokol jar erte” jott at nekem.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Szerintem a kihallgatason megertette, h a szazados segiteni akarja, es amikor elarulta a rejtekhelyet, tudta, hogy mit csinal – bar biztos nem lehetett benne. Ugy gondolom, nagyon batornak kellett lennie, hogy ott, abban a helyzetben okosan es nem felelembol dontott, foleg, mert elet-halal kockazatot vallalt, nem kevesebbet.

        Igen, lehet az is, hiszen az a pokol mar ott volt benne. Akkor felt valoban, nem a kihallgatason. Erdekes azt is vegigvinni, hogy ki bizik benne, mikor es hogyan.

        Kedvelés

      • Az a korszak nem a bizalomrol volt hires, a stazi emberei nem arrol, hogy beallnanak cinkosnak a gyanusitott melle. Talan a bizalomhoz tobbszor kellett volna talalkozniuk, jobban ismerniuk egymast.
        De nekem nem is ez a kerdes, hanem inkabb az, hogyha felelembol, remenytelensegbol szalad a halal torkaba, akkor mar veszitene az ertekebol?
        Miert kellene batornak lennie, es egyaltalan hogyan lehetne ott bator? Nokent sokkal jobban ki van szolgaltatva mint Dreyman, fizikailag is alavetett.

        Nekem kicsit visszas, hogy csak ugy valhat pozitiv szereplove, hogy megoli magat.
        A fordulat azt sugallja nekem, hogyha nokent akar rettegesbol, letbizonysagbol, kenyszerbol, akarbibol fakadoan sok hibat kovetek el, azt mar csak “verrel” lehet lemosni. A miniszter urnak ez siman sikerult, meg megbannia sem kellett hozza semmit, szabadon elhetett, szinhazba is elmehetett.

        Kedvelés

      • Christa csak a mi utólagos logikánk szerint lett hős, mert mi tudtuk, hogy a százados a pártján áll.
        Nekem nem úgy tűnt, hogy hősiességből vall. Inkább gyávaságból. Vagy mert a százados tényleg olyan profi kihallgató. Vagy, leginkább, mert egyszer találkoztak a kocsmában, és benne bízni tud, hogy legalább nem derül ki, vagy, teljesen megsemmisül, hogy lám, az a kedves ember is Stasis.
        Christa, a saját nézőpontjából nézve elárulja a szerelmét.

        Kedvelés

      • Egyikotokkel sem ertek egyet 🙂
        Szrintem a kihallgatas jeleneteben teljesen egyertelmuen kiderul, hogy csakis azert fedi fel a rejtekhelyet, mert megerti a szazados uzenetet (“gondoljon a kozonsegere”). Ismeri ot, mert mar talalkozott vele elozetesen a kocsmaban, akkor jo embernek itelte meg, es a talalkozasuk hatasara sorsfordito dontest tudott hozni az eleteben. Onmaga vedelmeben nem arulta volna el Dreyman titkat. Azert tette, mert megertette, hogy az az ember burkoltan igeretet tesz neki a dolgok elsimitasara. Ti mit tettetek volna az o helyeben? Ra mertetek volna bizni a kihallgatotokra egy olyan titkot, ami az egesz eleteteket – es a szeretteiteket – kockara teszi, vagy inkabb hallgattatok volna?
        A halalarol pedig azt gondolom, hogy semmit nem mosott le, mert egyreszt nem is volt mit lemosni, masreszt pont az az elnyomo rendszerek leleknyomoritasanak a lenyege, hogy nem kivulrol kenodik ossze az elet mindenfele szennyel, hanem belulrol, szetvalaszthatatlanul rohad meg. Tehat lemoshatatlan. Nem feluleti, hanem belso torzulas tortenik. A halala teljesen folosleges, ertelmetlen halal, mar minden el volt rendezve, ezt mondja neki a szazados is, mikor odarohan hozza a gazolas utan. Ugyanaz lett az ugy vege – bizonyitek hianyaban lezartak a megfigyelest -, mint lett volna, ha eletben marad. Es itt van a rakfeneje annak, ahogy az elnyomo rendszerek vak es kiszamithatatlan onkenye a szemelyes szferaval talalkozik: a veletlenen mulik ertelmes elet es ertelmetlen halal. Semmi nem marad az iranyitasunk alatt, az ember osszeroppan es megbolondul a kovethetetlen es elore lathatatlan sorsviharokban. Hosnek sem konnyu lenni, es a halal neha nem valt meg semmit, csak veget vet egy szenvedesnek, de egyben ujabbakat teremt.

        Kedvelés

      • én négyszer néztem végig ezt a jelenetet, pontosan azért, mert nagyon apró, alig érzékelhető gesztusok vannak benne.
        először is kérdéses volt számomra, hogy christa felismerte-e a századost. még nem tudtam eldönteni. christának ugyanolyan “röpdöső/kapkodó” a tekintete, mint végig a filmben. ha észre is veszi (a forgatókönyv szerint), igyekszik nem elárulni. a százados meg akar erről bizonyosodni, ezért elmondja a kulcsmondatot (“gondoljon a közönségére”), hiszen tudja, ebből christa (akinek színészként nagyon jó szövegmemóriával kell rendelkeznie) rögtön emlékezhet a kocsmai jelentre, ahol a százados stázi-egyenruhában jelenik meg a közvetlen környéken (tehát christa könnyen rájöhetett, hogy őt/őket figyeli).
        majd a százados biztatóan bólint, mielőtt christa elárulná a rejtekhelyet, megerősítve ezzel azt, hogy nem lesz gond, NEM DERÜL KI, HOGY CHRISTÁTÓL AZ INFO.
        az viszont nem derül ki christa számára, hogy az írógép onnan eltűnik, mert öngyilkossága előtt akkor rohan ki a lakásból, amikor még csak bontogatják a küszöböt. ha csak egy pillanatot is vár, megkönnyebbülten felszusszanhat.

        christa sorsáról/szerepéről külön írok majd, mert a blog szemszögéből kulcsfontosságú. ugyanígy a férfiak viselkedéséről is (dreymant is beleértve), akik maximálisan kihasználják, eszköznek tekintik, és magára hagyják christát.
        dreyman reakciói viszont nagyon fontosak. ő többször gyanúsítja christát, mitöbb, TUDJA, hogy christa hol, mikor és miben hibázik. egyértelmű számára, hogy christa árulta el a rejtekhelyet, csak azt nem érti, hova tűnt az írógép (szerintem úgy képzeli, christa rejtette el vagy intézte elrejtését). így teljes mértékben rehabilitálja christát. akkor észlelhető pillanatnyi összeomlás benne, amikor a titkosjelentéseket olvasva kiderül számára, hogy nem christa rejtette el a gépet, hanem titkosügynöke (erre egyértelműen utal a piros ujjlenyomat az akta végén. ebből az egyértelmű jelből kiindulva fokozzák le levélcenzorrá a századost — ez csak az én feltételezésem, nincs rá konkrét utalás). de ennek akkor már nincs jelentősége, hiszen christa régen halott, dreymannak új kapcsolata van. viszont dreyman rehabilitálja a titkosügynököt.

        Kedvelés

      • Bennem semmi ketseg nem maradt afelol, hogy felismerte, ahogy megfordult a szeken. Mint ahogy afelol sem, hogy felfogta a ferfi kettos jatekat.
        “ha csak egy pillanatot is var” – igen, de eppen ebben rejlik a tortenet tragikuma. Hogy addigra nem tudott varni, mert mar kicsinaltak, megalaztak, kihasznaltak, szetcincaltak, arulonak veltek, es az egyebkent is labilis es onbizalomhianyos no ezt mar egyszeruen nem birja tovabb. Tulajdonkeppen nincsen “ha”, mert addigra az o eleteben mar minden artatlansag bemocskolodott es szetrohadt.
        Igen, nagyon szepen rajzolodik ki az is, hogy mennyire biztos “tudasokra” es velekedesekre alapozzuk az eletunket. Minden szivarvanyszinu; van, amit megtudunk, de azt is rosszul, vagy felig, es van, amit soha. Meg a kerdest sem ertjuk meg, nemhogy a valaszt 🙂
        A tobbi kerdesre nem akar valaki valaszolni?

        Kedvelés

      • Szerintem Christa a kihallgatáson érti a százados jeleit és hogy it akar a közönség emlegetésével, csak azt nem tudja, hogy a bizalma mit fog jelenteni. Ha nem mond semmit, rosszabb helyzetbe kerül, mint ha beszél. A tragédia pedig abból adódik, hogy nem várja meg a küszöb felelmelését. Nem bírja el tovább Dreyman tekintetét és mivel a százados nincs ott megerősítésnek, azt hiszi, hogy ott lesz az írógép. Miért gondolt volna mást? Sokáig bent tartották, fáradt volt, kihallgatták. Azt hitte ez a vége, nem tudott volna szembenézni a saját árulásával. Kétségbeesésében állt az autó elé.

        33. A kezét figyeltétek, amikor szembefordul vele a százados és felismeri. Szabad a keze, nem kellett a combja alá tennie. A keze mögé rejti a döbbenetét, amikor felismeri és rájön, hogy a megfigyelőjével már beszélt a kocsmában.

        Kedvelés

      • Igen, a kezzel kapcsolatban en is pont erre gondoltam, meg most is latom magam elott, hogyan bujik a rebbeno ujjak moge.

        Kedvelés

    • 12. A menzai viccmesélés nem maradt következmények nélkül.
      Mikor 1989-ben az alagsori levélgőzölő részlegen látjuk a századost, mögötte ott ül a viccmesélő. Hat év ott gőzölgetnek mindketten, a Stasi legalján.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Tenyleg, jo, hogy mondod, azon gondolkoztam, honnan volt ismeros az az arc. Na, akkor ironia a javabol… Hiszen valojaban semmi nem volt az, ami, es erre a maga modjan mindket oldal ki tudott kacsintani.

        Kedvelés

    • Igen, Kolibri. És a méretek is stimmelnek.
      A jelentés végén az ujjlenyomat nem véres szerintem, hanem piros tintás az írógéptöl.
      A viccekre még visszatérek. Annyita sajátos ez a szocialista fanyar humor, amikor kimondani nem lehetett, de azért….

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Huha, pedig csak onnan tudom, h veletlenul tegnap este adtak a teveben, es felszisszent a ferjem a jelenet abszurditasan, amikor a kis hivatalnok ledaralta a szamadatokat 😀 Lattam mar egyszer, de evekkel ezelott.
        Igen, tinta, igy igaz.

        Kedvelés

      • És a kis irónikus viccek… Amikor Jerskához megy Dreyman. És ahogy besétálnak az előszobából láthatjuk, hogy egy több lakásra osztott társbérletben vagyunk, ami bizonyára valaha valakinek a polgári otthona volt. Ez is mennyire a kor sajátja: az értelmiségtől, középosztálytól elvenni, felosztani a lakást, beköltöztetni a munkást a családjával. És, hogy veszekszenek, hangosak. Erre pedig megjegyzi Jeska, hogy tudod, csak csütörtökön van hangzavar… 🙂 Annyira nehéz és keserű volt az élet sokszor, hogy az ilyeneken is finoman humorizáltak, ez elviselhetőbbé tette a létet.

        Kedvelés

  9. Ők is ezt nézik:
    The Cold War History Research Center at Corvinus University of Budapest Presents: A Night of Cold War-Era Cinema
    Please join us for a screening of The Lives of Others
    from 6:30 to 8:30 pm
    on October 7 (Monday), 2013
    in room C101, in the new building of the Corvinus University of Budapest.

    Our guest speaker, Vanessa Buffry from the Central European University will introduce the film and the floor will be open for discussion afterwards.

    For more information about the Cold War Research Center, please visit our webpage:
    http://coldwar.hu/

    Please also follow our Facebook page:
    https://www.facebook.com/ColdwarHistoryResearchCenter

    Join the event on Facebook here:
    https://www.facebook.com/events/715127835167262/

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  10. A németekben az nagyon szimpatikus, hogy megpróbálnak szembenézni a valóban nem könnyű múltjukkal, és feldolgozni. Például ez a film is része a feldolgozásnak, művészi formában.
    Magyarországon hány jó film készült, mondjuk, az ügynökkérdésről? Nekem csak A vizsga jut eszembe.
    Most a kérdéssel való össztársadalmi szembenézésről nem is beszélnék.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • nekik sem könnyű.
      más5részt sok benne az álságosság (Holokauszt, pl. Ők mondták, nem az én benyomásom.)
      van még ügynökfilm, de nem jut eszembe a címe, nem láttam. taláűn “drága ügynök barátaim”?

      a szembenézést illetőleg nekem csalódás a film. Elvégre a főszereplő ügynök végeredményben jó ember, “jó útra tér”, segíteni akar, az író hálás is neki.
      Kicsit meseszerű nekem emiatt, nem hiszem, hogy ilyenek lettek volna a besúgók tömegében,

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Ez egy nemzetközi forgalmazásra szánt, igényes, de mégis tömegeknek szóló film. Egy amerikai néző ezáltal megértheti a rendszer működését, közben tud azonosulni egy rokonszenves szereplővel.

        Kedvelés

      • szerintem nem, elsősorban hazai közönségnek készült, és az Oscar hozta meg a nagy sikert.
        Emlékszem, kifejezetten úgy reklámozták, hogy ez a németek nagy szembenézős filmje.
        Nyilván másképp értelmezi egy volt szocialista ország lakója, másképp egy nyugati államé. Másképp egy fiatal, másképp egy olyan, aki már felnőttként élt abban a rendszerben. Akik jártak az NDK-ban, azok egész elképesztő dolgokat mesélnek.
        De abban igazad van, hogy így sokkal megfoghatóbb a történet.
        Nekem tetszett a film, nagyon megrázó.

        Kedvelés

    • Németországban ez a szembenézés nagyon komoly társadalmi kezdeményezés is volt. Belátták, hogy amikor szinte mindenki családi múltja bűntudattal terhelt, akkor elkerülhetetlen a szembenézés: nincs tovább enélkül sem országon belül, sem kívül. Ez nagyon fontos!
      Igen, vannak irodalmi művek – Az apacsok is jó példa-, de ilyen nagy és fontos filmet nem tudnék mondani, ami sok moziban ment volna és társadalmi diskurzust generált volna erről a témáról Magyarországon.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Igen. Vannak filmek, de alig pár ezer ember látta őket.
        Hogy diskurzus induljon el, ahhoz olyan sikeres és nézett film kéne a témában, mint a Valami Amerika. Több ilyen film.

        Kedvelés

      • Pontosan! Már csak azért is, mert több emberhez jutna el, közérthetô módon. Az Apacsokat imádtam a Radnótiban. De nem abból kell kiindulni, hogy az átlagember oda szokott járni meg Sorstalanságot olvas… Mert leginkább nem szokik ilyet csinálni.

        Kedvelés

  11. Még nem volt időm elolvasni a kérdéseket. Azért addig is eszembe jutott egy adalék a filmhez. Tudtátok, hogy a főszerepet alakító Ulrich Mühe is átélte ezt fordított helyzetben anno, ráadásul neki a saját felesége volt az ügynöke?

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  12. a film lényege: elkezdenek figyeltetni egy drámaírót azért, mert színésznő élettársa megtetszik a miniszternek. a cél: sebezhető pontot találni az írón, és eltávolítani őt a képből, hogy ne álljon akadályként a miniszter tervei előtt. (mekkora képe lehet ennek a pasinak, aki azt gondolja, hogy a nő majd nem bír ellenállni személyes varázsának és pozíciójának!) christa “engedetlensége” miatt a terv változik: az író többé nem érdekes, bár időközben kibontakozó illegális tevékenysége igencsak indokolttá tenné (ezt fédeli az ügynök), a miniszter személyes bosszúja kerül előtérbe, miszerint a nőt ki kell csinálni.
    mivel a nő “kicsinálja” magát, az úgy lezártnak tekintetik. bár mindenki gyanítja, hogy a der spiegel-ben megjelent cikk írója dreyman, eszükbe nem jut tovább figyeltetni.
    hátborzongató, hogy egyesek hatalmukat csupán személyes bosszúra használják fel.
    miközben az ügynököt is a saját haszon tolja előtérbe: ő magánemberként lesz kíváncsi a színésznőre, rajong érte, bele is szeret, ezért rendezi úgy, hogy ő maga figyelhesse a párt.
    megrázó a jelenet, amikor a padlásban felrajzolt lakásalaprajzon pontosan oda helyezi székét, ahol a hálószobai ágy áll, majd amikor dreyman christa mögé kuporodik és átöleli, az ügynök képzeletben ugyanezt teszi a szék támlájára hajolva. ebben az ájtatosságban zavarja meg a váltás.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Szerintem azt is vegig kellene fejteni, hanyszor es hogyan valik a filmben a politikai eszkozrendszer a legalantasabb magancelok jatektereve. Eleve abbol indulunk ki, hogy valaki megkivan egy not, es korlatlan, allamilag raruhazott hatalmaval nekiront. Semmi nem marad, ami megvedhetne az allampolgarokat, azt a kiveteles veletlen leszamitva, hogy valaki el szabad valasztasi lehetosegevel, es jo emberre valtozik.

      Tanulsagos meg az a konnyedseg, amivel Dreyman utolag belelat az ugynokaktakba. Hat igen.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Igen, felejthetetlen. Az is megmaradt bennem, amikor o megy a kihallgatoszobaba Grubitz parancsara, es nezi a neki felkinalt faszeket.

        Es az a mondat – nem tudom pontosan -, hogy a bortonok a magukat hosnek kepzelo emberekkel vannak tele? Es tenyleg. Itt sokszor a nagysagrend a lenyeg. Az ugynokkartotekok hanyagul elenk tart sora, a vegelathatatlan dosszietenger. Mennyivel kell felszorozni ezeket a figurakat? Es mi tortenik egy tarsadalomban, ha senki nem kepzeli hosnek magat?

        Kedvelés

      • Szerintem akkor azt nézi, hogy van-e kárpit a széken. Az elején tanítja, hogy a kárpitot mindig le kell venni a gyanúsított kihallgatása után és légmentesen elzárni – szagminta a kutyáknak. Ha van kárpit, lebukott. Nem volt, innen tudta, hogy Grubitz még nem tudja a titkát.

        Kedvelés

  13. Van egy tételmondat a premier utáni koccintáskor: az ember nem változik. Mégis, a megfigyelő lesz “jó emberré” (Brecht!) a Beethoven szonáta címéből (a művészet megváltoztat)- annyira, hogy címszereplőjévé lesz az új Dreyman-könyvnek, – saját életet kap.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Így igaz, bár Dreyman könyvének címét nem pontosan fordították magyarra. Szerintem nem csak a századosra utal a cím, hanem a történet minden szereplőjére (kivéve persze a minisztert).

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  14. A kérdésekre van válasz. Nekem a saját kérdéseim vannak most. Apám aki nemrég halt meg. A nagyapám (nagyanyám) akik németek voltak, pontosabban svábok, a magyart, mint az összes más dunai nyelvet idegen nyelvként beszélték. Apám magyar volt, magyarul gondolkodott már, de tudott svábul. Én is megtanultam de már iskolában meg kint, beszélő környezetben. Aztán terápiás környezetben is előjött ez a német kérdés később. Ez is olyan dolog amit soha nem lehet teljesen átélni. Nekem egy részem egy kicsit német, kicsit ős-náci, kicsit eckig, und rein – egy másik meg egy kicsit cigány, kicsit szabados, kicsit kozmopolita. Ilyenné lettem. Sok ellentmondás. Ez a film olyan félelmekkel szembesített, olyan helyzetekkel, amiket át kellett és kell gondolnom. Meg kell nézni a német változatot, a magyar után könnyebb.
    Az én kérdéseim:
    Kitől kell nekem, itt és most, ma félni és ki előtt kell hőssé lenni?
    Hogyan lehet egy megalázott helyzetet mégis kihasználni, a magam javára forgatni úgy, hogy etikus maradjak – de ne az ő eszközeikkel játsszam?
    CSAK Magyarország van előbbre az öngyilkossági statisztikában – hogyan lehet ezen ma, a mi erőnkkel dolgozni, hogy ne így legyen?
    Hogyan segít engem a művészet? Hogyan formálja maga körül a világot?

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  15. Nagyon jó film! Tudja valaki, hogy van-e valami valóság alapja a történetnek? Voltak valóban olyan állambiztonsági ügynökök bárhol a szocialista világban, akik fedezték a megfigyeltjeiket, mert közben jó emberré váltak a hatásukra? ANNYIRA szeretném, hogy a válasz igen legyen, de félek, hogy mindez csak fikció.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  16. Engem is megríkatott, annyi feszültség gyűlt össze menet közben, és az utolsó mondat annyira ütős, hogy kiszakadt belőlem az egész. Számomra az egyik érdekes kérdés, hogy Dreymann és Paul hogy hihették el az a bizonyos nyugati nagybácsi kicsempészi Pault a csomagtartóban akciót követően, hogy az ő lakása tiszta? Oké, értem én, hogy nem buktak le, kvázi nincs lehallgatás. De fel sem merült bennük, hogy ez egy csapda a másik oldalról is? Wiesler vajon itt már tényleg azért nem mondott semmit a határátkelőhely őrének, mert már hajlott arra, hogy esélyt adjon Dreymannéknak vagy itt még ő is visszafelé akarta elsütni a csapda állítását?
    A másik, hogy mennyire ingerszegény volt a megfigyelő saját élete, erre utal a lakása, a párkapcsolat, család hiánya, és gyakorlatilag a megfigyelt személy életét nemcsak megfigyelőként éli meg a végén, hanem szinte azonosul vele, nem elég a hang, le KELL mennie a lakásba, megnézni, megérinteni a tárgyakat, olvasni a Brecht könyvet. Az is fontos momentum szerintem, amikor fülhallgatón keresztül végighallgatja Dreymann zongorajátékát Jerska öngyilkosságát követően, és hallja, mikor Dreymann azt mondja, aki ezt a zenét úgy igazán meghallgatta egyszer, az rossz ember nem lehet.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • A századosnak nemcsak hogy ingerszegény volt az élete, de borzasztóan elidegenedve is élt. Ő ugye “a párt kardja és pajzsa”. Ugyanakkor kérleli a prostituáltat, hogy maradjon vele – hiányzik neki a közelség.

      Tényleg, erről a jelenetről mit gondoltok?

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Azt, hogy éppen arra szolgál, amit leírtál 🙂 Valaki, aki úgy él, mint egy gép, mégis valahol szüksége van valamire, ami hasonlít egy kcsiit az intimitáshoz és ahhoz, amitől embernek érezheti magát.

        Kedvelés

      • Én ennél a jelenetnél egy icike-picikét megsajnáltam. De csak egy nagyon cseppet. 🙂
        Ahogy kérte, hogy maradjon még. Aztán mondta, hogy de hát nem fog odaérni a következő vendéghez. 25 másodperc múlva pedig már ott sem volt a nő….

        Kedvelés

      • Az annyira bizarr jelenet. A párt által delegált prostituált, a garantáltan megbízható elvtársnő, aki végigjárja a tizenegy emeletes panelt, ahogy kedvesen letolja a századost, hogy legközelebb hosszabb időt jegyezzen elő… Tervgazdaság!
        Emlékezzünk meg róla, hogy rideg otthonában HGW magyar Pirosaranyat nyom az üres tésztájára vacsorának. Az egész élete ilyen.

        Kedvelés

      • a pirosarany nekem is feltűnt… 🙂
        nem tudom… nekem az a lakás tetszik. persze az enyém nem így néz ki.
        abban az időben romániában igen erős giccskultúra uralta a lakberendezést. (emlékezzetek a 432-filmből adiék lakására — üveghal a tévén, csipke, perzsaszőnyegek, kristálypoharak stb.) felszabadító volt kelet-német építészeti folyóiratokat nézegetni. tiszta, funkcionális, takaros, pasztellszínű volt minden. itt többen azt mondjátok rá: ingerszegény. ma ennek újhullámát éljünk minimalizmusba bújtatva. tökéletesen passzol HGW-hez.
        az is természetes, hogy dreymanék polgári otthona közelebb áll szívünkhöz, sokunk emlékeihez, illetve jerska könyvtárszobája egykori tanáraim kétszobás panelkecóit idézi (bár jerska lakása is polgári, csak kénytelen társbérlőkkel osztozni rajta!)
        egy ilyen besúgó azért elég sok “szolgáltatást” élvezhetett, amiről a köznépnek gőze se volt. (én például irigykedve néztem a sok performans műszaki kütyüt, ami a stázi kelléktárához tartozott.)

        Kedvelés

Hozzászólás a(z) Melissa bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .