ha igazi Nő akarsz lenni

Közzétéve Szerző:

A legnagyobb hökkenetet, kommentözönt kiváltó írás, 2013. február.

Zaklatott világunkban gyakorta ellentmondó üzeneteket kapnak a Hölgyek arról, mi is a feladatuk ebben a felgyorsult világban. A Nők szülik a gyermekeket, életet adnak, szépek, okosak, teherbíróak, jól főznek és még szépek is. De nem csak a kencék érdeklik Őket. Ma már ők is bármit elérhetnek: lehetnek uránbányászok, vállalatvezetők, feltalálók, séfek, parlamenti albizottsági jegyzőhelyettesek, akár takarítók is — a határ a csillagos Ég.

De talán nem ez a fontos!

Hogy valamit megtehetünk, az nem jelenti azt, hogy helyes is megtennünk. A Jóisten szándékát kell kifürkésznünk ebben a teremtett világban!

Igen, a Nők lehetnek tudósok. Elismerem a Nőket. Sok jó tudóst ismerek, aki hölgy, aláírom. Már egy másik bejegyzésemben is írtam. De ha másoknak, neadjisten fiatal Lányoknak is megtetszik, hogy tudósok legyen, és néhány év múlva minden nő tudósnak áll, akkor mi lesz a társadalommal, a többezer éves Renddel, ami a civilizációnk folytonosságát biztosítja? Mert ha az a nagyon tehetséges tudósnő épp konferencián ül, ki várja haza a gyerekeket a — talán nem is rendesen kitakarított (!) — otthonba??? Mi nézi át a tornafelszerelésüket és a leckét, ki érti meg a kis lelkük rezdüléseit, ki varr babaruhát a síró Kislányának? Ki aranyozza be Mosolyával az Otthont? Ételt hozatnak, vagy maradékot esznek? Esetleg hideget? Vagy vajon az a tudósnő fog a konferencia meg a tudományos publikáció megírása között még vacsorát is főzni?

Az én Édesapám is tudós volt, és az nagyon komoly Hivatás. Nem volt otthon szinte soha, mert tudósnak lenni felelősség. Mennyire lesz kedve annak a tudósnőnek este a férjéhez kedvességgel közeledni, elsimítani a gondterheltség ráncait a családfő homlokáról? És ha beteg a kisgyermek? És vajon hogy érzi magát az a férfi, ha véletlenül a tudósnő — megszokásból, nem direkt bántásból! — Latin szavakat kever a beszélgetésbe a vacsoránál, vagy megemlíti egyik férfi (sic!) Kollégáját? Nem sérül-e ettől a Férfiassága? Hogy ő már nem is számít?

Talán vannak olyan ügyes Hölgyek, akik zseniális szervezéssel helytállnak mindkét szerepben: megíródik a PowerPont a  muslicák szaporodásáról, csillog a fürdőszoba köve, és a lecó is elkészül. Talán mesére is jut idő. De talán az ilyen nő estére már annyira fáradt lesz, hogy nem lesz kedve a házasélethez. Kérdem Én, kinek jó ez? És aztán csodálkoznak, ha a sok ridegség után Férjük más Hölgy karjában keres vigasztalást és vigasztalódást? Ahol Ő is egy kicsit fontosnak érezheti magát, nem csak az a doktori cím?

Én hiszek abban, hogy a jól bevált modelleket nem szabad megbolygatni. Lett légyenek is a gyengébb nem tagjai akármilyen tehetségesek, eszesek, ők nagyvonalúak is, és ez a boldog család záloga. Tegyék félre azt a nagy tudást, hagyják inkább az igazi tudósokra — olvasgatni azért lehet néha érdekes ismeretterjesztő könyveket, az még nem bűn! –, és ha családot akarnak, vállalják a bün következményeket. Akkor legyen az Életük a családnak szentelve, mert bizony a koszos zokni nem mosódik ki magától, és a takarítás sem várhat a Végtelenségig.

Akkor a férjük sem ideges attól, merre kódorog az asszony, jut idő a gyengéden cicás viselkedésre 🙂 , összebújásra, a ház Urának kényeztetésére is, melyhez a Sariana szexi csipkeszettjét ajánlom, személy szerint!

Én úgy látom, a nők ebben a szerepben igenis nagyon jól éreznék magukat, ha jó példákat látnának érdeklődésük homlokterében, és nem kerülne megírásra az a sok ömlengő cikk, ha a Média, ez a zöld szemű szörnyeteg, a sok női újság meg a Feminizmus nem sugdosna a füleikbe csábító sorokat, amitől aztán elcsábulnak az atomfizikusság meg a jégkorongedzőség irányába, nem is beszélve a színésznők zaklatott és sokszor kétes erkölcsű életmódjáról (és most nem is a címlapon pózolásról beszélek első körben, hanem a “szereposztó díványról” talán mindenki hallott már). A régi Görögöknél férfiak játszották a nők szerepeit is, mert a Görög asszonyok még sütöttek, főztek, porszívóztak, s tették mindezt örömmel! Azonban rohanó világunkban a Magazinok, a lapok és az újságok mind a Sikeres nőket bálványozzák. De ez, és én nem félek kimondani az árral szemben, egyszerűen önzőség a gyerekekkel szemben, a férjjel szemben, és a nőnek önmagával szemben is, mert ezzel saját kényére-kedvére megtagadja a veleszületett lényegét (nem tudom, az evolúciós pszichológia ismerősen cseng-e kedves Olvasóim Fülében).

A házasságok békéjéhez, mivel azt vállaltuk, nagyon fontos, hogy ne akarjunk felülkerekedni az erősebb nem képviselőin, adott esetben a saját Apánkon, Férjünkön, Unokatestvérünkön! Ne akarjuk őket elnyomni, velük vetélkedni. Sok férfi nagyon nehezen viseli az örökös rendetlenséget, a szexhiányt, a kihűlt otthont, nem egy lesz közülük sajnos alkoholista, vagy keres kedvesebb partnert, amit Én meg is értek!

Ők elismerik a mi tehetségünket, teljesítményünket, ha nem is tudják Magukat olyan jól kifejezni, úgyszólván “pasiból vannak” (kutatások szerint, és ez is a Hölgyek malmára hajtja a vizet a latban, a Hölgyek verbális, valamint szóbeli képességei is kiemelkedőbbek!). De kedvességre, romantikus vacsorára és egy-egy szál virágra Nők Napján mindig számíthatunk Tőlük, csak nem szabad feladni, tenni kell Érte! Semmit sem adnak ingyen!

Összességében, ne akadályozzuk a karrierjüket és ne lohasszuk le a potenciájukat a kemény, törtető viselkedéssel, és köszönjük meg minden apró jelét, így lesz teljes az élet, így tölti be mindenki a szerepét, nőnek fel biztonságban a gyermekek, és marad meg a társadalom működése épségben, egészségben. Mert a Nők az égből jöttek…

338 thoughts on “ha igazi Nő akarsz lenni”

  1. Mesteri. A nagybetűs Én-ek, Hölgy-ek, Nők, meg az egész. A görög nők és a porszívózás. a verbálisan és szóban is :D. Imádtam. Ja, és hogy el ne felejtsem: Nagyon igaz!!!!!!!! és :)))) 😀

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Hogy a fenébe lehet egy NŐ ennyire ostoba, szűklátókörű, destruktív, maradi és hínsoviniszta? Neked valóban inkább vissza kellene menned a konyhába, meg a gyerekszobába és a htvesi ágyba, ahelyett, hogy ilyen ártalmas marhaságokat írogatsz!

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • *holding up a SARCASM sign* 😀
        A cinizmus az okos ember menedéke a hülyék világában. Nekem már azt is tanították orientáción, hogy cinikusnak lenni tulajdonképpen verbális bántalmazás. Mondtam hogy egy kis S&M még senkinek se ártott. Nem értették. Na bumm.

        Kedvelés

      • Elnézést, látom már, hogy árnyékra vetődtem. Annyira feldúltak már az első mondatok, hogy olvasni sem láttam az idegességtől. Valóban nagyon kikeltem magamból, elnézést az előbbi hozzászólásért. Látom már, hogy viccnek szántad. Hááát…

        Kedvelés

      • Köszönöm, nagyon becsüllek, hogy nem tűntél el, hanem megírtad ezt. Ez is hatás, és örülök neki! Ha nem úgy, akkor így, végső soron ugyanúgy gondoljuk, és a Gazdagmami kommentjeiben is csak a zavar és humortalanság szüli az indulatot. Komoly visszajelzés nekem: ez a visszagyömöszölés a korlátozó szerepekbe nem megy már. (Hát egyes házassági tanácsadó könyvek, Müller Péter miért megy még mindig?)

        Nézz szét a blogon, érdemes!

        Kedvelés

      • ellátogattam a gazdagmamis bejegyzéshez. komolyan döbbenet, hogy az irónia, a zseniális írói képek, a nyilvánvaló túlzások, kifigurázások ennyire nem mentek át; és még az itteni törzsolvasók vannak félművelt segéderőknek bélyegezve.
        ja, és az arany középút már megint előkerült, mint mindennek a megoldása…

        Kedvelés

  2. Nagyon jo! Tenyleg, te, mint ujsagiroagyu tanar el tudnad nekem magyarazni, hogy honnan a csodabol ered ez a baromsag, hogy a butaujsagokban minden sz*rt nagy kezdobetukkel irnak???

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Vagy talán újságíróagyú tanárNő? Esetleg Újságírónőagyú tanárnő? Akarommondani Tanárnő? 😀
      “tenni kell Érte” – mennyit jelent a nagy kezdőbetű, értik ezek a nőilapírók a dolgukat ám! 😉 Jajj de jó ez az egész!

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Ha személyes névmás: tisztelet. Ha fogalom vagy csoport, akkor szimbolikus jelleg és tisztelet: a Nők, a Szerelem stb. Angol hatás is. Internet-helyesírás. De nem a butaújság csinálja, hanem a facebook és az egyszeri emberek. “Tisztelem a Nőket, de…” Amikor az épphogy fogalmazni tudó ír, egy kicsit mindig szorong, túlkompenzál. Szerintetek miért még?

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Igen, igen, ez mind így van, csak nekem egy picit úgy tűnik, elinflálják a nagy kezdőbetűs írásmódot ezzel, és aztán nálam is megjelenik a túlzás, azaz már ott is zavar, ahol nem kellene.
        Egyébként ma nagyimnál kezembe akadt egy olyan Lap, aminek a nevében nagy kezdőbetűvel írják a nőnemű felnőtt emberek csoportját, bár ott teljesen helyénvaló. Ebben a lapban pedig katonahölgyekről írtak (vö. tudósnő). Na ezen hangosan felvisítottam.
        Az Ő Mondta rovatban pedig egy anyuka lelkesen taglalta, hogy a gyereke olyan édes volt, amikor a játékemberkéről kiderült, hogy az nő, azt találta mondani Zalánka, hogy akkor az nem ember. Jajj, remélem, nem csak annyit reagáltak rá, hogy széles-büszke édesanyai mosoly kíséretében megírták A Lapnak… jajj, remélem, Zalánkának elmondja majd valaki…

        Kedvelés

      • Hihi, pont Zalánka és az anyukája juttatta eszembe, hogy a bejegyzés első mondata nagyon igaz: “Zaklatott világunkban gyakorta ellentmondó üzeneteket kapnak a Hölgyek arról, mi is a feladatuk ebben a felgyorsult világban.”
        A válasz: mindenkinek az a feladata, hogy ember legyen, Zalánkákkal, Anyukákkal, Lapokkal együtt, de egyre inkább ezek nélkül (wishful thinking).

        Kedvelés

      • “Amúgy himnusz, isten, biblia és internet. Bár a Biblia legalább egy könyv címe. Amúgy a Nagybetűzés a népnemzeti menőzés egyik eszköze, valahogy máshol nem találsz annyi Megszemélyesített Eszmét, mint a Magukfajtánál. Amit Nagy Betűvel Írunk, Ahhiz Lehet Fohászkodni, Arra Lehet Hivatkozni, Azért Lehet Harcolni, Szenvedni, Önfeláldozni és Adót Kérni.”
        Lobsterkomment-részlet, helyesírásilag nem tudom alátámasztani, de érdekes. http://oriblog.blog.hu/2012/03/24/eredmenyorientalt_vs_kifogasorientalt_eletvezetes

        Kedvelés

  5. “Sok férfi nagyon nehezen viseli az örökös rendetlenséget” akkor csináljanak rendet. Nincs genetikailag takarító gén ami a nőkbe lenne a kódolva. Azt sem értem, hogy egy tehetséges nő aki óránként 5000 ft-ot tud keresni miért is takarítana otthon 1000 ft/óráért. Nem mindegy, hogy kivégzi a házi munkát beleérve a főzést is? A sikeres nő megszervezi, hogy tiszta legyen a ház és tele a hűtő! Ettől még igen is helyt tud állni a munkába is és a családban is. Egy gyereket két ember vállal két ember feladata a nevelés is. Nem értem, hogy a nők miért is ne valósíthatnák meg az álmaikat? Attól boldog lenne a FÉRFI, hogy olyan ember mellett él akinek eldobta az álmait a tiszta ágynemű érdekében?

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  7. Igen.
    Mikozben olvastam mar lattam is, hallottam is, ahogy mondja baratnom, ferjem, egyeb idegolo ismerosom, hogy “latod megtort, belatta, megirta!”

    Merthogy mara allandosult a harcuk csak az olvassaval. Feltarok olyan kerdeseket, melyek konfliktust szulnek. Ma mar nem boszorkanyt egetnek a 21. Szazadi kozeposztalybeli csaladfok, hanem csakazolvassat hivjak tetemre.

    Ebbol jonnek ezek a mondatok
    -mi van? Ezt is csak az olvassatol veszed?
    -tulzasba viszed a nok elnyomasanak megfigyeleleset.
    – nem vagy te kicsit par,anoias? (ez utobbi vezetsetechnikai trening ertekelese utan hagyta el egyik kollegam szajat, amikor szexistanak minositettem az oktato azonertekeleset, hogy: “a vegere egyetlen noi soforunk onbizalma is megjott.”)

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  8. “a Média, ez a zöld szemű szörnyeteg”
    Nagyon jó! 😀
    A nagybetűzés veszedelmesen terjed. Már a nem teljesen hülye ismerősök facebook bejegyzéseiben is tetten érhető. Miért?

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  9. színtiszta Müllerpéter.
    Akit kezdetben még szeretni tudtam, pl. a Szeretetkönyvben nagyon tetszett, amit a nőkről ír – de mára teljesen elnőklapjásodott.
    Az uránbányász nagyon jó, biztos jön majd ezerrel valaki, aki belengeti, hogy dehogyis lehet nő uránbányász, mert az uránbányászat az nehéz fizikai munka és veszélyes is (nem véletlenül bérezték anno triplán és nyugdíjazták 35 évesen, tripla nyugdíjjal).
    Ha a női kvóta felmerül, mindig odaugrik jópár nyimnyám, jólértesült monitorhuszár, aki szerint a nőknek a kvótát az uránbányába kellene kérniük, ám ahhoz nem fűlik őnaccságák foga.
    Azpersze nem zavarja őket, hogy vagy 20 éve megszűnt Mo-on az uránbányászat, de ha léteznének is férfi uránbányászok, majd eszük ágában sem lenne ezt a jól fizető munkát 50%-ban nőknek adni.
    A nők maradjanak csak a szülőágyakon ugye – ami nem sokkal kevesebb kockázat és pluszteher, mint az uránbányászat – és még a költségeket is ők viselik, nem ám kiemelt fizetés, korai nyugdíj, kiemelt nyugdíj – hanem semmi, a szó szoros értelmében.

    A bányászatról meg annyit, hogy amíg nem voltak szigorúbb emberjogi törvények, addig simán nőket és gyermekeket dolgoztattak nagyon olcsón pl. a felvidéki ezüst-és aranybányákban is (Selmecbánya, Körmöcbánya) mert jobban befértek a szűk vájatokba, nem kellett biztosítást ácsolni, szóval anyagilag rohadtul megérte. Mindig ide lyukadunk ki, az a fránya pénz.
    Ki hitte volna, hogy amíg a kiskorú gyermeket dolgoztatni lehetett, addig a férfihoz volt kötve mint tulajdon, s csak azóta tartoznak válás esetén oly “természetesen” az anyjukhoz, amióta csak befektetést, munkát jelentenek és semmi anyagi hasznot nem hoznak…

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Persze, 1945-ben a német városokban a romokat is nők takarították el, férfi ugye nem volt, ők háborúztak. Mindezt nem tripla bérért, hanem éhesen, bántalmazásnak, erőszaknak kitéve. Talán Drezdában (vagy Berlinben?) van egy szobor ezeknek az asszonyoknak az emlékére.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Kösz az infót ! utánakerestem, Trümmerfrauen (romeltakarító-nők) néven hatvanezer önkéntes nő segített a romok eltakarításában csak Berlinben,
        de Drezdát és Düsseldorfot is nők ezrei a puszta kezükkel ásták ki a szövetséges légitámadások gyújtóbombái után visszamaradt romok alól.
        Emlékmű egyalakos életnagyságú női szobor:
        Trümmerfrau (Drezda, Rathausplatz 1952.)

        Kedvelés

    • Es ez viccenek nez ki, de a valo elet sem semmi:
      “A Mozdonyvezetők Szakszervezete levelet küldött a miniszterelnöknek. Panaszuk súlyos, a helyzet tarthatatlan, valamit most már tenni kell. Ha nem lépnek fel kellő határozottsággal, olyan komoly érdeksérelem fog előállni, amelyre Magyarországon még nem volt példa: nők is vezethetnek mozdonyokat. Nagyon durva. Nők mozdonyt?!…”
      http://nol.hu/velemeny/20121129-akiket_a_mozdony_futykose_megcsapott

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Ez a cikk nagyon édes! Azt mondja “Kiss László, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke a Hvg.hu-nak adott nyilatkozatában”, hogy a mozdonyvezetés azért nem való n(N)őknek, mert “nehéz súlyokat kell emelniük, hogy rendszertelenül, hajnalban vagy éjszaka kell munkába állniuk, 12 órás szolgálatokat kell teljesíteniük, amelyet egy családanya nem biztos, hogy tudna vállalni”. Férfiakat az öregek otthonába, időseket emelgetni és fürdetni!!! Férfiakat a kórházakba ápolónak!!! Stb.

        Kedvelés

  10. Zseniális! Én is azt gondoltam, hogy nem merem megosztani, mert sajnos nagyon sokan komolyan vennék és helyesen bólogatnának… Na ez most megalapozta a napom! Köszi!!! 🙂

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  11. “nem kerülne megírásra az a sok cikk” jáj, ezeket nem bírom 🙂 meg a nagybetűk, különösen az Én. PóverPont, Feminizmus, porszívózó görög nők, sírva röhögök…

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Nekem van olyan valódi, élő és amúgy teljesen normális ismerősöm, aki nagybetűvel írja az Ént, egyszerűen hihetetlen. Ezek szerint nl olvasó. Most már legalább tudom, honnan szedi, hogy ez így helyes.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Á, ott az ént pont nem írják nagy betűvel. Még csak az kéne a női olvasótábornak!

        Kedvelés

  12. Nem értek egyet. Egyáltalán nem. Mindig van középút, és hiszem, hogy karriert és álmokat felépíteni lehet a családdal együtt. Nem mellette, hanem velük együtt. Nem kell, hogy minden nő esetében csak és kizárólag a gyerekszülés és a család ellátása legyen “a feladat”. Nem azzal van a baj, hogy ez természet adta feladatunk, mert elismerem, az. Azzal van a baj, amikor elzárnak a többitől, és ez még ma is megtörténik. Tehetünk úgy, mintha nem lenne igaz, hogy sok nő egyáltalán nem tudja érvényesíteni a tudását, de sajnos így van.
    Nem hiszek abban, hogy a karriert építő anyuka már azonnal a családját elhanyagoló anyukává kell. hogy váljon. És tudjátok, miért? Azért, mert látok tehetős férjen csüngő, karrierjét nem építő, tengő-lengő-kencéző-aerobikozó anyukákat, akik valóban elhanyagolják a családjukat.
    Nem a munkából, nem az álmok megvalósításából ered a nemtörődömség, hanem az emberből magából. És ha a család család, akkor mindenki fontos. Az anyuka is. Én szeretem a háztartást, szeretek főzni, szeretem a rendet. A férjem szakács, gyorsabban főz, mint én. Mitől ne lehetne együtt fenntartani az egyensúlyt? Együtt figyelni egymás igényeire, és kiegészíteni itt-ott a másikat? Mindenki elmehet dolgozni és magát is építeni, ha utána együtt tartják fenn az otthon melegét. Én ebben hiszek.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  13. Jaj, nagyon jó lett! Eszembe jutott a vicc, amiben egyik rabszolga mondja az elégedetlenkedő társának: Ha mi is úgy élnénk, ahogy a fehér emberek, akkor ki szedné a gyapotot? Na, dolgozzunk inkább tovább… 😀
    Az mondjuk szomorú, hogy én sem merném megosztani, mert tuti komolyan vennék sokan.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  15. Vajon miért nyomatják ennyire ezek a női magazinok a férfiak kényeztetését? Szegény középkorú konzervatív feleség megveszi a drága luxus fehérneműt, agyilag trenírozza magát egész héten, hogy “kellően laza és spontán” legyen… Az eredmény: jobb esetben : “Kivételesen ma is fáradt vagyok asszony, majd talán jövőre.”, rosszabb esetben: “Azok után,hogy így láttalak nem tudok soha többé hozzád nyúlni, ám könyörületességből veled maradok.”
    Ezt vajon tudják a magazinírók is, és cinkosok ebben? Vagy ők tényleg azt gondolják, hogy csak egy kis cicás cirógatás előhozza az egykor megfenyített ma már nagykorú, bajuszos kisfiúkból a Tarzant?

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Nem tudom, miért nyomatják, hogy nem szégyellik már el magukat egyszer ezért a gyalázatért !
      Hogy a nők pénzén a nőket regulázzák folyton és ezt nevezik “szórakoztatásnak”.
      Nézz meg egy férfi magazint, az szórakoztat.
      Nem ám azzal van teli, hogy hogyan pucold ki a zsíros foltot a szőnyegből, meg milyen egészséges uzsonnáz hogy csomagolj a gyereknek,
      meg hogy miért s hogyan is nyald ki az asszonyt a menstruáció második napján, teljes elfogadásod és szereteted szerény jeléül. Ugye.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Szerintem a férfimagazinok sem igazán szórakoztatnak széles tömegeket. A high-tech kütyük, szilikoncicik, autók-motorok..stb. imádata ugyanolyan társadalmi elvárás a férfiaktól, mint a nőktől a divatos öltözködés, takarítás, alacsony kalória tartalmú vacsorareceptek..stb. iránti érdeklődés.
        Többször beleolvastam már férfimagazinokba, és az a tapasztalatom, hogy ugyanarra a taktikára épülnek a szextippek, mint a női magazinoké: Még véletlenül se kérdezd meg a barátnődet, majd (pornószínésznő) szakértőnk megmondja mit csinálj vele. Ha nem vagy gondolatolvasó, akkor gyík vagy. Az Igazi Férfi így meg így szexel(és ha mégsem jön be a barátnődnek, akkor valamit rosszul csinálsz) Igaz, a más karjaiban boldogságot kereső, meg lelépő partnerrel ritkábban riogatják a férfi lapok az olvasóikat, de a teljesítményükkel, teljes jogú férfi mivoltukkal kapcsolatban ugyanolyan kétségeket ültetnek el az olvasók agyában, mint a női magazinok a nőkében….

        Kedvelés

      • “A high-tech kütyük, szilikoncicik, autók-motorok..stb. imádata ugyanolyan társadalmi elvárás a férfiaktól, mint a nőktől a divatos öltözködés, takarítás, alacsony kalória tartalmú vacsorareceptek..stb. iránti érdeklődés.”
        Lehet, hogy terelgetik az érdeklődést, de a “mégis, kinek az érdeke” kérdésre mindkét oldalon az jön ki, hogy a férfié.
        A high-tech kütyük iránti érdeklődés, a nyálcsorgás szilikoncicikre és az autó-motor vagy horgászat imádata a férfiaknál egyáltalán nem a nőknek való megfelelés eszközei, hanem a férfi öncélú saját szórakozásai, mert legtöbbjük érdeklődését ez irányba terelgették, és a témákat talán csak épp a másik oldalt kizáró céllal keresgélték, hogy mit NE csináljanak (ne babázzanak, ne főzzenek és ne takarítsanak pl. még véletlenül sem, holott az ő életvitelük fenntartásához is szükség van ezekre a tevékenységekre! Ellenben minden öncélú haszontalanság és szórakoztató hobbi jöhet – lesz nekik rá idejük bőven. (nézd meg bármely öncélú téma, hobbi avatott szakértőinek a nemi összetételét a neten)
        Ezzel szemben a nőktől a divatos öltözködés, takarítás, alacsony kalóriájú receptek vadászása a gyereknevelés mind a férfi igényeinek való megfelelést és a minél nagyobb hasznosságot célozza.
        Persze a kétségek elültetése meg a férfiak mostani kozmetikázása, öltöztetése megjelent és azt jelzi, hogy ezekben igen jó üzlet van, tehát nekik is megéri nyomatni ezeket a témákat, érdeklődésüktől függetlenül.

        De a fő irány, hogy a férfiak szabadideje öncélú és drága haszontalanságokkal van tele, míg a nőkét társadalmi és férficélú hasznosságokkal igyekeznek minél teljesebben kitölteni.

        Kedvelés

      • Ja, és ha ilyesmit nő csinál, tuti benne lesz a Népszabadság Arcok rovatában, meg fotó róla, ahogy áll a lépcsőházban. Hogy egy nő! Mozdonyhangokat! Nahát! (Nem tudok ilyenről, csak tipikus.)

        Kedvelés

      • szerintem azért Asperger-szindrómások és autisták között nem egy nőt találnál, aki ilyesmivel foglalatoskodik szabadidejében. habár a szélsőségesen műszaki érdeklődés a mi köreinkben is a fiúkra jellemző inkább, amin pszichiátriai körökben igencsak meg szokás lepődni. pláne, hogy az Asperger-szindrómások állítólagosan hardwired műszaki érdeklődéséről tudományos elmélet is született, ami Simon Baron-Cohen nevéhez fűződik. és igen, a mai napig meg szokás lepődni rajta, hogy nahát, az érdeklődési terület az aspergereseknél sem gyári adottság, hanem a genderfüggő szocializáció befolyásolja. jéééé, nahááát, ilyenről most hallunk életünkben először.

        Kedvelés

      • Tényleg, a tipikus férfias hobbit a családtól távol illik űzni, különben puhapöcs vagy. Ellenben nőies hobbi, az csakis olyan lehet, ami az otthonunkon belül végzendő és minél jobban szolgáljuk vele a családot és a férfit, annál nőiesebbek leszünk a társadalom szemében. Nőiesek de egyben összekacsintósan szánalmasak is…de a motorozó családanya is szánalmas a férfiak szemében (nem nő ugyebár). Gyanítom ebből a nők nem tudnak jól kijönni. Soha nem lesz rajtuk füstszűrős sapka…

        Kedvelés

  19. Egyedül a sok nagybetű,ami zavaró nekem.:-)
    Ezen kívül-alapjában véve- egyetértek az írásoddal.
    Azt hittem,férfi írta.
    Érdekes -ám megszokott- a hozzászólók neme és véleménye.
    Érdekes,hogy nőként olyan nagyon “jól” látják,mi zajlik a férfiak fejében.
    Tetszik,nem tetszik,ezek zajlanak.
    Lehet ellene tiltakozni,a tények ettől nem változnak.
    Egyetlen férfi sem preferálja,ha le akarják nyomni férfiségét.
    Ha neadjisten ez több-kevésbé sikerül,akkor csodálkoznak a nőtársak,ha a másik tovább áll,vagy papucsállatkaként kúszik a szőnyeg alatt.
    Ilyenkor jön a siránkozás: hol vannak az igazi férfiak?!

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Sziasztok!
      Úgy látom, van egy pár domina itt rajtam kívül is. Elméletben annyira jók vagyunk, mint a rosseb, de mondjátok már meg, hogy lehet a férfi saját magába vetett hitét fenntartani, amikor
      1. azt imádjuk benne, hogy feminin, virágot hoz, mindenre emlékszik, meglepetéseket szerez, gyengéd, kedves, felnéz rám, pedig ő sokkal okosabb, a gyerekkel is olyan türelmes, mint én sose, de közben meg
      2. hajt a motor, mert most van jó munka, most van pénzkereseti lehetőség, és amúgy is sokkal gyorsabban és hatékonyabbak intézek férfiasnak tűnő dolgokat, de pl. nem szeretek főzni meg bevásárolni, azt ő csinálja ía többi házimunkát imádom és nem is adom senkinek), és most neki nincs annyi munkája, vagy ha van nem keres annyit vele, mint én, szóval helyenként felcserélődtek a szerepek.

      És alapvetően nincs baj, de néha érzem, hogy azért kicsit őt is bántja ez, mert régen nagyon nem így volt.

      Szerencsére beszélünk, beszélgetünk sokat, és én ettől még sokkal többnek érzem őt, mert ilyen, amilyen, de mi van, ha sokkal jobban bántja, mint ahogy én azt gondolom.

      Elég nagy a korkülönbség köztünk, elég sokat vártunk egymásra, kicsi a gyerek, imádjuk egymást, boldogok vagyunk, attól nem félek, hogy máshol keres bármit is. De hogy lehetnék biztos abban, hogy boldog-e ebben a szerepben is? Látom, kérdezem, de talán tehetnék még többet is.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Az egyenlőség ott kezdődik, hogy nem csak te gyötrődsz ezen, ez a szerepkérdés nem csak a te megoldandó feladatod. Lehet, hogy a férjednek semmi baja, és akkor jó volna ezt elhinni. Ha baja van, jelezze és kezdeményezze a megoldást ő.

        Ott kezdődik a kölcsönösség, hogy teljesen elfelejted a régi szerepeket, és akkor nincs minek felcserélődni. Ott, hogy a társad valóban tiszteletreméltó és erős, ő is gyorsan reagál, flott és tettre kész — azon a mosogatás nem ront, azt nem lehet elnyomni. No, ezek hiányát fedik el a szokásos nemi szerepek. Nekem nem elég egy feminin (?), virágot hozó, alkalmazkodó férfi, idegesítene is. nekem olyan kell(ett), aki tudja a csíziót, intelligens, rezonál, munkabíró, nyitott, van humora, nem tesped.

        Látjátok, ti elférfiatlanodott férfiakról beszélők, mennyit ront egy _emberen_ a mosogatás, kakifeltörlés? No, egy nőn is ennyit ront. A nő is uncsi lesz meg stresszes, nem valódi kihívás már, és jönnek a szeretők.

        Van ez a gyerekpelenkázó, közben folyton kesergő, szemrehányó férjfajta, aki Mennyit Segít. Tuti válóok. A külvilág meg csóválja a fejét.

        Ezek a férfi-nő viszonyok nem szerepek, ne szerepek legyenek, nem eljátszani kellene bármit is, amiben külsődleges útmutatás a kapaszkodó, hanem élni, ki-ki a maga egyediségében. Ha az garantálja a tiszteletet, hogy anyu, a kevésbé képzett vásárol be és hallgatja áhítattal a másikat, apu meg keresi a pénzt, rém fontos, szerel, kompetens a hiltit fogva stb., akkor régen rossz.

        Kedvelés

      • Nem állítom, hogy teljesen tudlak követni. Én nem a szerepeken gyötrődöm, nem is gyötrődöm, ezt írtam volna? Sok vagyok sokszor, ezen az utóbbi időben megállok tűnődni, plánéta, mikor észreveszem, hogy bizonyos helyzetek és emberek végtelenül untatnak, ilyenkor elmerengek, hogy engem vajon hányan unhatnak, mint ahogy kedves édesapám jellemzett egyszer egy esküvőn egy csinos nőt: “na, ezt is unja valaki”; szóval, hogy nem nyomom-e agyon a családomat és a környezetemet a mindentudás birtokában.

        De nem stresszelem ezen agyon magam, csak mostanában eszembe jut. Az uram alkalmazkodó, de ezt én imádom, férfiasnak tartom, és felnézek rá miatta, mert én kiállhatatlan vagyok, bár nyomban bocsánatot kérek minden helyzetben ezért a tulajdonságomért. Isteni a humora, szép a keze, jól énekel, okos, mint a Nap, nekem ezek izgalmas, férfias, érzéki tulajdonságok. Csak nekem nehezemre esik, hogy ne én fúrjak lyukat a falba, mert én is meg tudom csinálni, de úgy érzem, azért ezeket az előjogokat nem kéne elvitatni egy férfitól. Na, ez egyre zavarosabb. Hagyjuk. Talán értitek.

        Kedvelés

      • Értjük. A milyen vagyok, sok vagyok-e, túl domináns vagyok-e szerepprobléma, nem csak a ki mosogat, ki keresi a több pénzt téma. Nem vagy sok. Légy, amennyi vagy. Önmagad vagy. (Tőlem idézel? Mert én szó szerint így méltattam a férjemet valahol.)

        Lyukat fúrni nem előjog, ha te is tudod, és közelebb van a fúró, miért ne?

        Kedvelés

      • Hogy szép a keze, és okos, mint a Nap, ezt valahol szó szerint, annyira az én szavaim, örültem, hogy te is pont. Nem tudom, hol írtam (írok most egy bejegyzést, nem kezdem keresni), a lényeg, hogy hasonlóak a szavaink, amit szeretek nagyon.

        Kedvelés

      • Jaaaaaaa, és vakarja a hátam!!!! Önként, felszólítás nélkül.Gyanítom, hogy az utóbbi 10 évben az ujjai hozzávetőleg egyenlítői távolságot tettek meg a hátamon.
        Mi kellhet még egy nőnek? 🙂

        Kedvelés

      • Belépés csak combtőig érő lakkcsizmában, és korbáccsal vert, négykézláb kúszó, fétismaszkos férfiak társaságában?

        Kedvelés

  20. Ezt egy himsoviniszta írhatta csak!
    Egy mai férfi nem tud egyedül eltartani egy családot! A nőknek kell dolgozni, nincs mese! És nem sok olyan férfi akad aki el akarna tartani egy nőt! Ez már lejárt!
    És mi van akkor ha a férj jön haza fáradtan a sok munkától és már nincs kedve házaséletre, csak aludni? Akkor meg a nő is előbb-utóbb máshol vigasztalódik! Nemde?
    És a gyerekneveléshez apára is szükség van!

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  21. ez az 5.47-es bejegyzés, amire azt kell írni, hogy nagyon igaz? 🙂 tényleg óriási. modorosblog 2.0. egyébként kíváncsi vagyok, mi a véleményed a görbe sminktükör blogról. asszem, már nem frissül, de régen nagyon jókat szórakoztam rajta. viszont most már nem vagyok benne teljesen biztos, hogy azok az írások hasonló szellemben íródtak-e, vagy inkább tényleg vicces köntösbe bújtatott igazi nőalázás volt. az ottani törzsgárda ugyanis nagyban megegyezett a modorossal, és azt pedig értelmes, felvilágosult közönségnek tartom. úgyhogy tanácstalan vagyok, csak erről most így eszembe jutott.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  22. és a kedves anyuka nőiessége nem csorbul, ha kedves nagytudós apukánál nem ficcen a cerka, mert jajdefáradt?
    és a kedves nagytudós apukának letört volna a keze, ha a gyerek betegágya mellett ül?

    ügy bírom az ilyen nagyokos írásokat…nektek is 2lábatok 2kezetek van.
    attól, hogy más van a lábunk között, attól még ti is kivehetitek a részeteket mindenből.
    egy férfi is tud ugyanolyan jól főzni, mint egy nő, mert ez tanulás és akarat kérdése…fárasztó komolyan…

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • A férfi is tud ugyanolyan jól főzni, de csak pénzért hajlandó / lásd sztárszakácsok, sztárséfek.
      Eszméletlen, amilyen mértékben a nőkre tudják nyomni az ingyenmunkát, illetve minden munkát, amit a nő végez, megideologizálnak, hogy az miért kell hogy ingyenes legyen.
      Pl. a terhesség-szülés, az miért ingyenes, sőt még a nőnek kerül pénzbe – és hálás lehet, ha az apa hajlandó kifizetni és “eltartja” őt, mint valami kiskorút.
      Ha a férfiak szülnének, nagyon gyorsan megtudnánk, hogy az emberi test amortizációjának, meg az új adófizető előállításának mennyi az ára.
      nem is értem, hoyg a nők miért nem ennyire anyagiasak, pedig aztán meg csak szidni tudják őket, hogy felszínesek, buták, nem alkotnak maradandót.
      Az egész világ ettől az eltolt anyagi helyzettől ilyen.
      Ettől van az a sok bántalmazás is.
      Nem akarom elvinni az oldalról a kedves olvasót, de ezt az érettségi példát ajánlom mindenki szíves figyelmébe például:

      http://nokert.hu/index.php/tudatossagnoeveles/mindennapi-elet/1134-kiraly-gondolatok-egy-erettsegi-feladat-kapcsan

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  23. ” Sok férfi nagyon nehezen viseli az örökös rendetlenséget, a szexhiányt, a kihűlt otthont,”
    Sok gyerek meg felnőtt meg nehezen fiseli az éhezést, ezért már a nőnek is el kell mennie dolgozni, mert a mai világban már 90%ban nem működik az egykeresős modell.
    aztán mikor mindenki ledoglozta a maga 8-10óráját, a kedves kis apukának se kell, hogy derogáljon a mosogatás, és nagysóhajtozva ő is megírhatja a gyerekkel a leckét. mert hogy anyuka se egyedül vállalta a gyereket…

    jaj mennyivel szebb apuka mosolya, ha munka után egy sör mellett nézheti a tvt, miközben az asszony mos főz takarít gyereket nevela 8óra munka után, és persze az ágyba bedőlve este még csipkekombiné is várja apukát ám.

    te se vagy normális..

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  24. itt nem akarrierről van szó,hanem az éhenhalásról..
    mégis a mai világban hogy lehetne 1keresős modellből megélni? még ha nincs hitel, se lehet lehet eltartani 2 gyereket dupla minimálbérből se.

    más-miért nekünk kell lemondani?
    lemondunk a nevünkről-xyné-különben kinéz a társadalom
    lemondunk testünkről-hiszen a gyerek után soha nem lesz már ugyanolyan
    lemondjunk a karrierről is?
    miért mondanánk le?azért tanultunk 8+4+5évig, hogy aztán a falra akasszam a diplomám?
    mikor ígyis többet keresnek a férfiak 20%-al?

    apró kedvességeket adok-de énis elvárom, hogy kapjak.
    mert a házasság adok-kapok elven működik.
    csak azért mert ő férfi, attól én még nőként nem vagyok kevesebb.
    és csak azért ,mert nem ugyanaz van a lábunk között, még nem könnyebb nekem fesöpörni, mosogatni, főzni, bevásárolni, függönyt mosni, portalanítani, stb stb..

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  25. Egyébként meg nem ‘ezt vállaltam’..
    Azt vállaltam, hogy mellette leszek, és segíteni fogom betegségben egészségben, míg a halál el nem választ.
    Nem azt, hogy kinyalom a seggét, és nyermekként kezelem, mint egy debil alá, alá tolok mindent, hogy jaj szegénynek nehogy csinálnia kelljen valamit, mert hiszen őőő őőőőő a férfi.
    semmivel sem könnyebb nekem bármit is megcsinálni.
    semmivel se több ő nálam
    és mivel egyikünk keresetéből se élnénk meg, ezért mindketten dolgozunk.
    és mikor hazajön, igen,neki is mosogatni kell, nem fetreng az ágyban, párnák közt, még én izzadok a tűzhely mellett…

    attól, hogy szeretek valakit, még nem kell elkényeztetn, kiszolgálni, és agyonbabusgatni.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • figy, neked teljesen igazad van, de az egész blog körülbelül arról szól, amit te most itt leírtál, és ez csak egy paródiája volt annak, amilyen felháborító szarságokat a női magazinok rendszeresen kiokádnak magukból azért, hogy megerősítsék a nőket abban, hogy ha úgy tesznek valamit, ahogy szeretnének, akkor büntetést érdemelnek.
      mások nevében nem nyilatkozhatok, de én örülök mindenkinek, aki így gondolkodik, úgyhogy üdv neked! 🙂

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Csakhogy…ha megjelenik egy “igazi nagybetűs FÉRFI” ,a legtöbben nem tudnak mit kezdeni vele.:-) Megpróbálják legyűrni.Egy elférfiasodott amazon,sanszos,hogy sosem tud NŐ lenni.:-)

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Sajnos ez nagyon jellemző manapság a Nőkre! A férfias erényeket: súlylökés, ész, érvelés, sör, sport, másodfokúegyenlet-megoldóképlet, blogírás szerintem is hagyjuk meg a Teremtés Koronáinak! Sokkal nőiesebb a Keresztszemes Hímzés és a gyengéd Muffinsütés! Vagy valami csajos hobbi: műkörömdíszítés, mopsz GUCCI táskában, anális szex!

        Kedvelés

      • Hmmm..lehet,nem kellett volna komolyan venni a bejegyzésedet?:-) Én annak vettem. Hímezni nem tudok,a csajos hobbik meg…:-O..más nincs?:-)

        Kedvelés

      • Aj, aj. Kezdem érezni, hogy hol a baj gyökere: ész, érvelés, sör, sport, másodfokúegyenlet-megoldóképlet. Segítség elférfiasodtam!!! 🙂
        (Mindjárt össze is szedek valami sexi kersztszemes mintát a netről.)

        Kedvelés

      • azért a gyengéd muffinsütés (pardon: gyengéd Muffinsütés) sem gyenge kifejezés 🙂

        ááááá imádom ezt a bejegyzést, a nagyon unatkozom után végre megint egy tökéletes sziporka!

        Kedvelés

      • Gyerekek, de most komolyan. Én annyit dolgoztam már életemben, pedig még csak 38 vagyok. Néha nagyon bírnám, ha csak a horgolással meg a lakásdíszítéssel kellene foglalkoznom, elmehetnék fodrászhoz meg szoláriumba, minden másnap, és még körmöt lakkoztatni is. És még edzeni is lenne időm. Nyilván két hónap alatt fordulnék be és lennék országos rablógyilkos, de nem kérhetném azt a két hónapot MOST?

        Kedvelés

      • Jajj, az a matek-trükk, amit leírtam egy másik bejegyzésnél, az nem másodfokú, de attól még az is férfias? A fenébe… megyek kötni gyorsan.

        Kedvelés

  30. Ebből a sok felháborodott kommentből is látszik, hogy milyen jól sikerült eltalálni a hangvételt (én végig könnyeztem a nevetéstől) és hogy hány nő hallgatta már végig ezt a szónoklatot. Nekem a végéről még hiányzik, hogy: de hisz fogy a magyar! Ki fogunk halni! 😀

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  36. “Tényleg tanulságos látni, hogy jó szándékú, az összefogást, női erőt pártoló nőtársaim mennyire agresszívan ellenségesek, amint nem értenek valamit. Hogy rögtön hajlamosak a másik személyes sorsának, traumáinak, kudarcának tulajdonítani, ha zavart éreznek olvasás közben (frankón elemezgetik egy vadidegen nő gyászát), mennyire nem vagányok, mennyire nincs irodalmi olvasottságuk (újságot se?), fogalmuk nincs paródiáról, műfajokról, árnyalatokról. Én mindig kikértem magamnak, hogy a nőknek nincs humoruk, de ez itt a művelt, tudatos, internetezésre ráérő, negyvenes középosztály volna, hát, megdöbbentő.”

    Ezt a gazdagmami facebookjára írtam.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  37. Áll a zászló a manipulátoroknak, a nők humortalan butaságára, kritikátlan lojalitására építő egy-két szerencselovagnőnek: életérzés, ezotéria, sminktrend, gazdagodás, mindegy. Engem csak ez keserít el. Hogy hülyére kereshetik magukat azon, hogy a nőknek nem engedi meg a vállrántó, vagány, ironikus attitűdöt, sőt, az irodalmi műveltséget se a szocializációjuk, legfeljebb ilyen “nagyon jókat kacagok a Jóbarátokon” meg “Reményik Sándor költészetét nagyon kedvelem” módon. És igen, érthető néha, hogy lenézik őket a férfiak, akik cigiznek és röhögnek, míg a csajuk sütit süt. Ha igazságtalan is. Én nem akarok ilyen szerepet a lányomnak.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Ez nem kerek, fellebbezek !
      A férfiak zöme a nőkhöz képest éppúgy nem konyít az irodalomhoz semmit, nullát, Nemhogy Reményik, de még Petőfi sem megy nekik. Éppúgy mint a mindennapos főzés sem megy.
      Ám a csúcsokon – értsd a jól fizető posztokon – mindenhol ők ülnek, állnak, ugrálnak ( kivétel csak annyi, ami épp a szabályt erősíti.)
      Nők is kitűnően írnak a legmagasabb nívón, és legalább annyian vannak is mára, mint a férfiak.
      De kapcsolati tőkét nem építenek, a család nem szolgálja ki őket, hanem tőlük várja a szolgálatot és ez óriási különbség.
      Hogy hátszélben vagy ellenszélben dolgozol.
      Aztán ott vannak a jellegzetesen férfi összefonódások, urambátyámozás, nők kirekesztése. Hát ez veszejtette el azt az irodalmi tőkét, amit a magyar irodalomhoz a múlt században hozzátettek a nők, de mára mind a “hátsó polcra” van tolva, és még nemzetközi sikerek (!) sem elegendőek a méltó helyre kerülésükhöz.

      Az ÉS jól fizető állásait csupa férfi tölti be, tele van a lap férfiak írásaival – nem is veszem, épp emiatt a nyílvánvaló diszkrimináció miatt.
      A Galamus ingyenes internetes honlap főszerkesztője nő (Mihancsik Zsófia), a munkatársak fele nő,
      és kiválóan írnak, bőven megvan az És színvonal, csak az emberi szerénység érezhetően nagyobb.
      És hát ingyen, önkéntes támogatókkal, úgyhogy most is az éhhalál küszöbén támolyognak, megyek is utalok nekik valamicskét, megérdemlik, akárcsak Te.
      Mikor csinálsz már egy havi fizetős blokkot, nem tudok annyit odafigyelni,
      más is mondta már.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  38. Nnna. Most már tudom, hogy a “magas szellemi horizontú ember úgy fogalmaz, hogy a hülye is megértse”. Rágugliztam, hogy mi lehet a magas_szellemi_horizont, mert ezt így együtt nem tudtam értelmezni. Ezek szerint kortárs íróink ezoterikus szempontból alacsony szellemi horizontúak, de a j.obb.iké valami kurva magas 😀

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  39. annyira nevettem, aztán fbon elolvastam, ami a gazdag mamikkal megy és most meg sírhatnékom van,de remélem megírod azt az élményt is. vagy Élményt.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  40. Úristen, a gazdagmami… mennyi nő félreértette, és nem ám, pardon, tényleg, hoppá, benéztem, hanem fúriaként oszt és kinyomoz (az egyik kommenttől hányni tudtam volna, itt volt már felül), és mondja, mondja, mondja…

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  41. Az elején felváltva anyáztam és találgattam, hogy ezt ki írhatta (azt hittem idézet, és reagálsz rá 😀 ), aztán a Nagy Fell Háboroddás utat engedett a Nagy Röhögő Görcsnek: köszönöm 🙂

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  43. Hát ez de jó volt! 🙂 Érdekes, hogy a szatíra mennyire szórakoztató tud lenni és jó lett volna a kommentekben végig tartani, ahogy az elején még tartva volt és attól persze még jobb lett az egész! A gazdag mamikkal meg pláne mekkora poén lett volna kötni az ebet a karóhoz… 🙂
    Van egy ilyesmi fórum egyébként egy fiktív gyülekezeté (Landover Baptist Church) és hasonló stílussal figurázzák ki azt az igazi szaftos buta keresztény fundamentalizmust, ami amerikában (is) fellelhető, hát teljesen déja vu élményem volt ma délután, köszi! 🙂

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  45. Ez nagyon jo! Szemelyes kedvencem, hogy azert nehany ismeretterjeszto konyvet szabad olvasni, nyilvan, hogy azert a ferjet meg intellektualisan is tudjuk stimulalni a csipke mellett. ja es a szponzor elhelyezes sem volt tul feltuno. Tobb ilyet, legyszi!

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Igyekszem! Szégyentelenül könnyű műfaj. Ha fogékony vagy a finomságokra, figyelmedbe ajánlom még a “szépek, okosak, teherbíróak, jól főznek és még szépek is” részletet, valamint utána, hogy “lehetnek uránbányászok, vállalatvezetők, feltalálók, séfek, parlamenti albizottsági jegyzőhelyettesek, akár takarítók is — a határ a csillagos Ég.” Ez egy kicsit fájt, hogy ennek senki nem örült, pedig már az elejére akartam fogódzókat tenni.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • nem akartam én sem a részleteket kiragadni. de az albizottsági… azonnal ütött. a szépek, okosak … -nál kivillant a szóismétlés és ugyanabban a századmásodpercben már csillant, fénylett, rikított, kiabált, hogy ez nem szóismétlés, hanem a műfaj sajátja. mesteri munka.
        gratulálok!

        és valóban rögtön az elején e két momentum helyretette az írást. semmi gond nem volt az értelmével.

        aztán beindult a félreértettség, értetlenség, talán félműveltség, vagy érzékenység hiányának özöne.

        és onnantól már én is csak zuhantam a saját vívódásaimmal:
        – hogyan gondolom, hogy megért a társam, ha ilyen tömegesen nem értik, azt amit én igen?;
        – meg van már miért mondta a múltkor egyik jó barátnőm: “ja az az a blog, amiből én nem értettem semmit?”- és nevetett, szóval nem rosszindulat volt, csak egyszerű megállapítás;
        – meg van már miért kritizál a környezetem amiatt mert feszegetem újra és újra ezeket a kérdéseket (legutóbb: egy film kapcsán. “A lazacfogás jemenben” című film kapcsán említettem meg társaságban, hogy beszédes volt a filmben a sikeres, kormány szóvivő nő munka- és élethelyzeteinek a bemutatása. hogy ugyanis miközben dolgozott intézte a három gyerek apró-cseprő ügyeit, közben a háttérben a férje kullogott, szerepe csak arra szorítkozott, hogy csendben beült a gyerekekkel az autóba, miközben a nő telefonált két készüléken, öltöztette a gyerekeket és készítette az uzsonnájukat. amikor ezt elmeséltem, az volt a válaszuk: te már mindenből ezt hozod ki! nem vagy normális! én pedig azt gondoltam: miért ebből mi mást lehetett látni?)
        – és innen egyenes út ahhoz a bejegyzésedhez, ami arról szól, hogy konfliktuskereső típus vagy, és ez neked nem jó (https://csakazolvassa.wordpress.com/2012/12/27/ez-csak-teged-rombol/),
        – igen, amint előkerülnek ezek a kérdések azonnal le akarnak minket nyomni.
        nők, férfiak, gyerekeim, barátnőim, kollégák, mindenki.

        Kedvelés

      • Már maga a “konfliktuskereső típus” egy aggresszív címke. Fegyver, amivel meg lehet bélyegezni, el lehet bizonytalanítani azt, aki látja, hogy a király meztelen.

        A pszichológia is, mióta fogyasztói igényeket szolgál ki, tálcán kínálja a népi gondolkodáscsökkentő megoldásokat.

        Kedvelés

      • Szabad egy idézetet?
        Héléne Cixous: A medúza nevetése
        “És én sem mondtam semmit, nem mutattam meg semmit; nem nyitottam ki a számat, nem festettem újra a világ hozzám tartozó felét. Szégyelltem magam. Megijedtem, és magamba fojtottam szégyenérzetemet és félelmemet. Azt mondtam magamban: őrült vagy! Mik ezek a szárnyalások, áradások, feltörő lélegzetek? Hol az a forrongó és végtelen nő, a naivságában elmerült, a szülői-hitvesi-fallogocentrikus nagy marok által sötétségben és ön-megvetésben tartott nő, aki ne szégyenkezett volna saját hatalma miatt? Hol az a nő, aki ne vádolta volna magát azzal, hogy szörnyeteg, mikor ösztöneinek fantasztikus felfordulása meglepte és elborzasztotta (hiszen elhitették vele, hogy egy rendes, normális nő mindig istenien nyugodt)? Aki ne hitte volna magát betegnek, mikor bolond vágyat érzett (éneklésre, írásra, kibeszélésre, egyszóval valami új megteremtésére)? “

        Kedvelés

      • Épp ezen fortyogok én is rendszeresen. Felváltva titulálnak fóbiásnak, mániásnak, meg még mittomén minek, miközben még kifejezetten vissza is fogom magam. De a környezetem szerint én mindenbe képes vagyok belelátni, belemagyarázni valami ilyesmit. Pedig nem kell semmibe beleakármizni, benne van, vastagon, csak a vak nem látja. De akkor ilyen sokan vakok?

        Kedvelés

  47. Elszomorító követni azt a sok értetlen okoskodást – hát, inkább nem minősítem, próbálok higgadt lenni, de nem megy… (nem tudom megérteni őket) jajj, nagyon buták sokan, akárhogyan is csűröm-csavarom… Ahogy bizonygatják, hogy ők mennyit olvasnak, és szeretik a paródia műfaját is, de fájdalom!, nekik ez nem jött át, nagyon nem… és egyébként is, ők nagyon sok jó blogot olvasnak, tényleg, Annyira műveltek, és az ő (alapos) meglátásuk szerint ez aztán nem ironikus… Hjajjj…….. Istenem, valaki azt írta, hogy kár, hogy a címkéket kell figyelnie, mer különben ki sem derül, hogy paródia… Jááááááááááááááááááááááááááááj!!!
    Hogy talál haza az ilyen?
    Na, bocsi mindenkitől, de ez most jólesett…

    Hjajjj, elfáradtam, inkább itt maradok csak. 🙂

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  48. Sajnos előbb azt hittem, megőrültél. Le voltam törve, hogy most már ezt a blogot sem lehet olvasni. Építő jellegű kritikának szánom, ha azt mondom: ha lúd, legyen kövér, ha paródia, legyen markánsan az és sziporkázzon. Van, ahol a “bravúr” “semmi” (pl egy készülő vagy már elkészült regényben), egy paródiában azonban: minden.
    Kollégiális üdvözlettel
    egy Álneves

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Ez az íràs ezen a blogon szerintem félreérthetelen volt. És őrült vicces.
      Az meg nem az, hogy megosztani törzstagok sem merik, hiába tetszett nekik, és kezelték helyén ők maguk, mert ezt a gondolatmenetet sokan kajálják, noha bűzlik, és a nyakába lottyintott stílus u is émelyítő.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Nem értek veled egyet. Szerintem az iróniának éppen az a lényege, hogy nem markáns, hanem finom kétértelmű gúny, ami alig különbözik az elismerő szavaktól és csak az érti meg, aki hajlandó odafigyelni miközben olvas. Nekem így volt sziporkázó 🙂

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  49. Nemrég olvastam az egyik bejegyzésben, hogy az újonnan érkezettektől elvártok némi bemutatkozást, úgyhogy íme:
    Már elég régóta olvasom a blogot, a Nőkért.hu-n keresztül találtam ide. Ahogyan az az oldal is, ez a blog is olyan alapvető problémákat fogalmaz meg, amiket már gyerekkorom óta éreztem, de sokáig úgy gondoltam, velem van a baj (ami az úgynevezett párkapcsolataimban is tükröződött). Pár éve a hasonló oldalak jelentik a napi kikapcsolódásom nagy részét, és hihetetlen, mennyit tudnak segíteni. Olyan jó látni, hogy képes vagy humorral kezelni a dolgot, de ha kell, nagyon pontosan és tisztán meg tudod fogalmazni, mi a probléma. Ez a bejegyzés kivételesen tetszett, mert rávilágított arra, mennyire álszent ez “a Nők az égből jöttek” duma, amitől már tizenévesként is rosszul voltam.
    Elnézést, ha valamit rosszul írtam, vagy nem volt elég velős a hozzászólás, a lényeg csak annyi, hogy nagyon tetszik a blog, remélem, minél tovább fogod tudni folytatni.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  50. Szerintem ez az írás mesteri volt, a nagyonvicces fajtából (direkt nem nagybetűvel írom, mert az már túlzás lenne). Itt egy hozzászólásodra reagálok, amit pénzes anyu posztja alá írtál, miszerint mennyivel jobbakat is írtál. Igen, azok tényleg baromi jók, ez meg másként, de szintén nagyon jó.
    A görög asszonyokról még eszembe jutott, hogy ők ráadásul annyira ismerték még a női lét igazi esszenciáját, hogy porszívózás után le is léptek, ahogy jött az alkony az Égei-tenger felett, mert férjuruk gyönyörű és művelt ifjú fiúkkal élték meg az igazi szerelmet. Mert az is férfidolog. (Ez is irónia, a homofóbia távol áll tőlem.)

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  52. Árnika, és te még az vagy, aki egyáltalán ki meri nyitni a száját, felteszi a benne feszítő kérdéseket akkor is, ha tudja, hogy nehéz feladat lesz egyáltalán megértetni azt, amivel gondod van.
    Ha nem érvelek olyan jól, kevésbé vagyok határozott, mint az aktuális környezetem, könnyen el is bizonytalanítanak, ami azért is borzasztó, mert ők meg azt gondolják, “hehe, nekem van igazam, te meg csak hülyeségeket locsogsz” – és marha elégedettek közben… nem is sejtik, hogy ebben az egészben ők is vastagon benne vannak, hol így, hol úgy.

    Én itt, ezen a blogon sokat tanulok, és folyamatosan nő általa az öntudatom is.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • én is tanulok.
      rágódom. bosszankodom. sokszor dühösen kitörök. indulatos leszek. tegnap például
      ez most kicsit személyes lesz, elnézést érte, de kíváncsi vagyok a véleményetekre.

      állandó konfliktus nálunk. általában az elveink ütköznek. miben? ő azt mondja: kell az irányítás. minden esetben, legyen szó családról, csoportról, bármilyen közösségről.
      szerintem is kell az irányítás.

      eddig ugye egy az elv.

      az út, ami a célhoz vezet, a cél eléréséhez visz. az eszközök kiválasztása, használata: ebben markánsan eltérő az álláspontunk.

      ő azt mondja: ha irányítok, akkor mindenki akit én irányítok az én fennhatóságom alatt áll, őket gyermeknek, gondolkodni képtelen személynek tekintem. az ő dolguk feltétel nélkül teljesíteni az utasításaimat. elfogadják az irányításomat, tehát nem gondolkodnak, hanem teszik amit mondok. amit mondok – mivel én irányítok – nem kérdőjelezhető meg . (ehhez még érvek a családon belül: tudnom kell mikor ér haza a már felnőtt gyerek is, mert nem tartja el magát stb. stb. ehhez hasonlók)

      én azt mondom: irányítok, de akiket vezetek felnőtt, autonóm emberek (még akkor is, ha koruk szerint gyerekek) azonosulniuk szükséges azzal a megoldással, amit én kínálok. ütköztetnünk kell a megoldásokat, és el kell jutnia a közösségnek arra a szintre, amikor értelemmel és önálló akarattal jut el minden egyes tagja a közösségnek a célhoz (a gyerek nem azért takarítja ki a szobáját, mert hatalmi eszközökkel rákényszerítem, hanem ezért mert ő is úgy tartja jónak, hogy rend legyen és tisztaság. más kérdés, hogy ezen belül is vannak szintek. én tiszteletben tartom az ő szintje szerinti rendet és nem akadékoskodom. )

      e két markán álláspont folytonosan ütközik. ez szülte a tegnapi beszélgetésünk esszenciáját, amikor is ezt mondta.
      “a házasságunk azért nem működik, mert nem hagyod, hogy irányítsalak, hogy irányítsalak benneteket. te vagy a hibás, mert amíg hagytad magad irányítani, addig működött a család. szétbomlasztod a családot, mert nem irányíthatok.”

      zuhanok.
      bocsánat. most megállíthatatlan a zuhanásom.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Jogos a zuhanásod, már ha létezik ilyesmi. Amit a férjed mond, az egész tekintélyelvű, vak, gépies, a másik valóságával nem törődő, katonás mentalitás a visszaélések, bántalmazás melegágya, legfőbb fedezéke. Csak kölcsönös méltóságban érdemes, gyerekekkel is. Minden más romboló. Nemhogy a fennhatóság, még a manipuláció is kínos, mérlegelendő (ha fölveszed a cipőd, kibontjuk azt a csokit).

        Kedvelés

      • azért mert még állva figyelem a történéseket és közben még a humorérzékem sem hagyott el, attól az érzés leginkább a zuhanáshoz hasonlít – már ha létezik ilyesmi. vagy mi 🙂

        hiszen miről is beszélgettünk akkor eddig? (mármint a férjjel?)
        kivel is élt eddig?
        ennyire nem volt sziklaszilárd a jellemem? ami alapján ő kialakított rólam valamiféle képet ?
        vagy ennyire tudtam őt manipulálni (irányítasz drágám, gyere lesz szex is.)?

        ennyire kiléptem ebből a társasjátékból?

        nem, nem hiszem.

        Kedvelés

      • Tényleg nem, és jól teszed, hogy nem kezded magad ostorozni. Ne tedd, kérlek. Örülök, hogy leírtad ezeket.
        Ami a te szemedben “okos enged”, egyszerű hétköznapi kompromisszum, egyeztetés, az az ő szemében – úgy tűnik – azt jelenti, hogy te engeded, hogy ő irányítson.
        Nem csodálom, hogy zuhansz, de maradj velünk, jó?

        Kedvelés

      • Életközépi válság? Ez olyan férfias, ez az irányítós. Katonás, rendőrös. Téged is irányítanak a munkahelyeden. Minden erőszakmonopóliumot birtokló szervezet így működik, ahogy a férjed mondja: jól néznénk ki, ha öléskor, robbantós öngyilkosságkor számítanának az egyéni hajlamok, vélemények.
        Nagyra becsüllek az őszinteségedért.

        Kedvelés

    • az önostorozásra most nincs különösebb motivációm.

      a problémákat megoldom. logisztikázok, szervezek, rendelek, beszerzek, szülőin aktív vagyok, önszerveződő csoportot generálok.
      (közben kenyeret is keresek, É. tudja, de nem is titok: felelősség, teher és következmény: fontos ember vagyok :))
      ha végignézem az életemet nem sok minden volt, amiben bárki irányított volna engem.
      akkor mégis, hogyan?

      honnan jött ez, hogy eddig hagytad, és mostantól meg nem?

      ez ilyen bűnbakkereső, bántó, sértő valami, amivel nem tudok igazán mit kezdeni.

      tényleg egy thai csaj oldhatja meg az életét.

      és feltehetőleg innen ered a talaj vesztettségem, mert eddig dédelgettem magamban egy jól belakott remény szigetet, hogy egyszer majd, talán valamikor eljön a megértés pillanata.

      (elárulom: még mindig reménykedek. mert igazi nő akarok lenni. és a remény hal meg utoljára, ami szintén sokat nyom a latban) – kértek címkét is?

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  53. bocs, tegnap este úgy kommenteltem, hogy be sem mutatkoztam: Évi vagyok Szegedről, 32 éves könyvtáros + edző, és gyógyulni jöttem ide:-D
    egy felvilágosult férj felvilágosult felesége és 3 macska mamija vagyok.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • ez izgalmas. a felvilágosult nőt sejtem. de milyen lehet a felvilágosult férj? ráadásul mellette, általa, miatta, érte gyógyulsz? vagy ez ettől független?
      (nem muszáj válaszolnod, ha túl személyes, de a felvilágosult férj főbb vonásait, ha megosztanád – általában – segítene árnyalni a felvetett témát)
      üdv.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • szerencsére a férjem mellett nincs szükségem “gyógyulásra”, nagyon értelmes férfi: minden ötletemet támogatja, és nem csak szavakkal. viszont több olyan példát láttam magam előtt, ami miatt hajlamos vagyok (lennék) alávetni magam az “elvárásoknak”. ez rossz értelemben vett megfelelési kényszer, amit már egész szépen uralok:-)
        a felvilágosult férj 4 éve (ennyi ideje vagyunk házasok) pl. sosem várja el, hogy főzzek. nem is főzök. max. teát meg zacskóslevest. abban verhetetlen vagyok. és én, mint felvilágosult feleség, 31 évesen – jó 10 év késéssel – eldöntöttem, hogy edző leszek, és az lettem, nem hallgatva azokra, akik szerint ez “már nem való nekem”.

        Kedvelés

  54. jaj, de nagyon jot nevettem, ez nagyon kellett mara! es aztan a fejem fogva nevettem a gazdagmamis hozzaszolasokon. es ahgoy egyre lejjebb gorgettem, es olvastam, hogy aki utolag rajott, azok kozul sokan meg utolag is bizonygattak, hgoy ok az “okosabbak” (vagyis az iro nem ir jol), hat vinnyogasba mentem at, az itthoniak erdeklodeset is felkeltve.
    reg rajottem mar, hgoy az emberek egy resze nem tud olvasni, mert meg a tanultabbnak szamitok kozt is sok olyan volt, akivel komoly kuzdelem volt egy angol nemzetkozi felsofoku szovegertesi feladatsoranak a gyakorlasa (nem vagyok tanitono, igy olvasni megtanitani en nem fogok tudni senkit, bar lehet, hgoy meg huszonevesen lenne keso), de nagyon furcsallom azt is, hgoy mennyien nem olvasnak kommenteket mielott valamihez hozzaszolnak, pedig ott van minden par sorral lejjebb. es akkor meg attol miylen messze vannak, es ez mar egy sajnalatosan nagy tomeg, hogy amit olvastak, azt kicsit tagabb kontextusba helyezzek.
    Muller Peter a kedvenc rossz peldam, de mar annyit szidtam eletemben, hogy most nem teszem. inkabb. rola nem lehetne parodiat irni, mert barmit irnal, biztos benne van egyik konyveben az ezerbol.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Azt hiszem, az a zavar, hogy mindenki értette, csak ők nem, agresszívvá tesz, ezt nem nehéz kikövetkeztetni. Ha elmagyarázzák, biztos az jön, hogy de ez nem is jó vicc. De miért negyvenes mindenki, és miért van mindenkinek rövid haja? És valami majdnem huszonhétezer tag van ott, a pöttyös labdás, szívhez szóló, mindig nagyon magvas tanítások profilján.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • nem tudom, nekem mindig fura volt ez a gazdagmami dolog. nezegettem egy idoben, de aztan elszakadtam tole, pedig eg yismerosom nagoyn ajanlotta. igy nem tudok sokat a kozonsegerol. baba temaban nem tetszett a “babapszichologus”.

        na msot nem javitom vegig, amiket benan leirtam, de azt hsizem, idje lesz osszeszednem magam gepiras ugyben. elnezest kerek az igenytelen irasert. remelem, utoljara. nem fogom sajnalni raszanni az idot. 🙂

        Kedvelés

      • Az interneten nem olvassák el rendesen, amit írsz, ez okozza a galibát. Az átlag olvasó kb. 1000 karakterig görget, és főként alcímeket, bekezdések elejét olvassa – így nehéz magvas irodalmi mondanivalót és iróniát átadni tömegesen, mert csak egy szűk réteg fogja elolvasni rendesen. A többiek nagyjából olvassák el, leszűrik a saját lényegüket belőle, aztán a nem rendesen elolvasott postról elmondják a véleményüket, mert a hozzászólási lehetőség nem csak a 4 diplomás bölcsészeknek adatott meg 🙂

        Sok remekbeszabott bejegyzést láttam már így elhasalni, mert a tömeg egyszerűen nem értette a lényegét. De attól még az üzenet átment, csak nem úgy, hogy te megfogalmaztad, ők meg megértették, hanem úgy, hogy az olvasók leírták a saját szavaikkal és ez a lényeg 🙂

        Kedvelés

      • Nagy öröm nekem, hogy te is kommentelsz itt! De azért te most ne álljál át, emlékszünk az eredeti posztra. Az a baj, Ági, hogy te sem olvastad el rendesen, és a te értelmezésed sodorta az abszurdumig a magát erősnek hívő, problémátlan, tökéletes házasságban élő, diadalmas tömeget. Ettől lett a lincshangulat. Az együttműködés, tudatosság, empátia, az egész pozitív hangvétel csúnyán megbukott. És te is most a saját táborodat, olvasóidat minősíted, szerintem ez vállalhatatlan.

        Nem a négy diplomáról van szó, én érettségin nem engednék át olyasvalakit, aki mondjuk egy modoros- vagy Parti Nagy-szöveggel ennyire nem tud mit kezdeni.

        Ez a bejegyzés nem hasalt el, hanem csekély fél Magyarország olvasta tegnap, és aki érti, az még jobban érti, aki nem, azon első döbbenetünk után jót mulatunk. Megmutatott sok mindent ez a történet. “A férje, akit istenít” — a nénikéjét az ilyennek.

        Nem, nem ugyanaz, hogy nem érti és úgy háborodik fel, vagy eleve leveszi a csavaros bejegyzést. Mert közben birka volt, tömeg volt, szemét volt, lábbal tiporta a jóhiszeműséget, női szolidaritást, kajánul ítélkezett, elmerült a kényelmes, kiszámítható butaságban, és ha kicsit finomabban tolják az arcába (például hogy igenis össze lehet egyeztetni, hogy valaki Nő és Édesanya, meg Üzletasszony), akkor simán beveszi ugyanazt, ami elől mi erre a blogra telepedtünk. Itt meglepetések vannak, érdes kérdések.

        Kedvelés

      • Frankón üzleti tanácsadás, ahogy mondod. Hiszen ez a nő pont abból él, hogy a követői nem olvasnak 1000 karakternél tovább. Jól is nézne ki, ha végigolvasnák az innen-onnan átollózott tanácsadó kézikönyveit, és tömegével reklamálnának felháborodottan, hogy egy lebutított suttogót töltöttek le tőle több ezer forintért. Ez a baj ezzel az országgal, hogy mindenki azon töri a fejét, hogy hogy sózhatna rá valami silányságot a többiekre, és ha valaki van olyan hülye (már bocsánat) hogy minőséggel próbálkozik, akkor idejön kiröhögni, hogy de hiszen az élet engem igazolt, lehetek én analfabéta, akkor is én lettem a gazdagmami, hát nem?
        Hiába, sosem leszünk finnek!

        Kedvelés

      • Na ezt akartam mondani tegnap, aztán annyira bedühödtem ezen a sunyi, piacorientált butaság-lehúzáson, hogy csúnyát írtam és nem küldtem el.

        Kedvelés

    • ezt “az író a rossz” hozzáállást épp vidaági indította,h bár odacitálja a bejegyzést (anélkül h értőn végigolvasná, idejönne, körbenézne), majd mikor É beköszön, akkor meg cinkosan összekacsint,h legalább jósokan foglalkoznak most a témávalés elértük a célt…?? hogymondod?

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • látom ez a vidaágis sunyi tempó nem csak nekem szúrt szemet. 🙂 feltűnően köhécselek, hogy leplezzem, elfingtam magam.

        Kedvelés

      • És a jutalék, az tetszik még. (Szívesen megélnék a gazdagmamikból, csak hát sóherek és érettségi színvonalon sem tudnak mit kezdeni a paródiával.)

        Kedvelés

      • Reménytelen birkanépség. Honnan jön ez, miért marad így? Mi ez a dagonyázás, önfelmentés, szellemi igénytelenség, egymás seggébe bújás, “te sem érted, én sem értem, hát ez hülye akkor biztosan”. Ha valaki nem szeret gondolkodni, tényleg magára vessen.
        Múltkor feszegette egy kommentelő itt az egyéni felelősséget a nők tudatlanságban maradása kapcsán, mi emlegettük rá a szocializációt, de többről is szó van talán.

        Kedvelés

      • Megjutalmazza ezt a viselkedést a világ, nem kell kockázatot vállalni, nagy az egyetértés, megy az önigazolás, tagadás, mindenki mosolyog, csak névtelenül/ismeretlenül szemétkedik.

        Kedvelés

      • Kurvára megérdemli akkor, ha ő is a neccesebb végét fogja ki az életnek, azt’ mégsem kezd el soha gondolkodni. Nincs erre mentség, komolyan nincs.

        Kedvelés

      • Ezt sem értették sokan:
        http://sportgeza.hu/2012/london/cikkek/velemeny/gyurta_es_en/

        Tényleg megdöbbentő, hogy ezek a mindenki számára ismerős fordulatok, mint “cicás”, “kényeztetés”, “teremtés koronája”, annyira mesterkéltek, soha senki nem használja őket élőszóban, de ha belekerülnek egy kiskegyed-cikkbe, vagy facebook-bejegyzésbe, rögtön megtalálják az utat bizonyos emberek fejébe. Nem használják ezeket az elemeket, mégis ezekben gondolkodnak, és itt is az egyes alkotórészek léptek működésbe, de a köztük lévő “kölcsönhatások” (amik nagyon mások voltak a megszokottnál) nem tűntek fel.

        Kedvelés

      • Én is jól szórakoztam, amikor megjelent ez a cikk, először a cikken magán és azután a felháborodott kommentözönön. 🙂

        Kedvelés

  56. Én pontosan az általad leírt minta feleség szerettem volna lenni, persze vannak hibáim, mint mindenkinek. Tanultam még 40 évesen is az iskola padban ültem, de lemondtam minden karrierről, hogy a gyerekeim útját igazgassam. Már 17éve nekik élek, mellette dolgozgatom kicsit itthon is, hogy valamit tegyek a kasszába is. De jól megvoltam ezzel így, mindenkinek segítettem, magam háttérbe szorítva. Még is elhagytak, két gyerekkel. Persze páromnak nem volt ez így elég, mert mint tudjuk, a mai helyzetben nem élhet jól egy egykeresős család. Tehát jött a flusztráltság, miért is nem dolgozik a nejem is, könnyebb lenne, ne engem nyaggasson, hogy nem elég a pénz. Nem fogok nyugdíjat kapni, nem voltam elég neki, ezzel a tudattal kell tovább nevelnem most már egyedül a gyermekeim. Na ekkor lehet sutba dobni minden észérvet, miért is ne legyen karrierista, de legalább dolgozó nő anyuka, feleség, a NŐ. Szerintem meg ebben a laza világban, minden nőnek joga és kell, hogy tanult legyen, és adott esetben meg tudjon állni egyedül is a lábán. Mert ha gond van hol a háttér, hát sehol. Férjre nem számíthat, a gyerekre sem, mert a a saját útját kell járja és a szülők szegények már nincsenek itt. Tehát ha úgy tekintjük, a nő is csak egy ember. Nem mások szolgája és önmagáért is felelős.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Én nagyon örülök, hogy ennek a provokatív posztnak (amely gyilkos paródia, leginkább a hasonló üzenetek nyelvi, gondolati színvonalát, önkényes összefüggéseit veszi célba) a hatására ennyien megfogalmazták ezt.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  57. BESZAROK.
    “Baj van a vitakultúrával.

    Baj van, mert a téma el van vetve, a kommentelők meg jönnek és támadnak.

    Először a szavakat, aztán a szerzőt, aztán egymást.

    Utána pedig hosszan védi magát,
    helyesbít,
    szavakon lovagol,
    magára vesz,
    nekiugrik,
    megsértődik,
    védekezik,
    letámad,
    lájkolja,
    lehülyezi,
    belespammel,
    a spammelőre támad,
    kimoderálja,
    megosztja,
    okosat ír,
    okoskodik,
    kontrázik,
    beleolvas,
    beolvas,
    következtet,
    anyázik,
    politizál,
    általánosítanak,
    summáz,
    közhelyekkel lövöldöz,
    önfényez,
    egót véd,
    megint lehülyéz,
    mosakszik.

    Aztán az indulat csendben elszáll,
    a szó megmarad.
    Valahol.
    (Vicces pár év múlva ezeket újraolvasni és azon tűnődni, miért is volt a nagy felhajtás. Mindenkinek rossz napja volt? Vagy csak így alakult?)

    És amikor vége beesik egy megkésett olvasó és még hozzáfűz még egy összefoglalót a maga szempontjából, de addigra már mindenki elhagyta a csatateret 🙂

    És ez nem változik meg addig, amíg nem tanuljuk meg, hogy a vitának eszmékről, jobbításról kellene szólniuk, nem arról, ki nevet a másikon a végén.”

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Ez az anyakirálynői hang, ez valami rémület. Meg a személytelen “baj van”, a sok ki nem tett alany, hogy úgy is lehessen érteni, helyretette az ottani túlkapásokat. A “sajnos, nem értik”. Nincs itt nagy ellentét, csak annyi, hogy én a többrétegű dolgokat kedvelem csak, ők meg iszonyodnak tőle, valami szépet, építő, pozitívat, spirituális rágógumit akarnak naponta, és ez remekül forintosítható, és annyira hamis és manipulatív, hogy iszonyú.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • “Nagyon jól összefoglaltad a vasárnapi történéseket, le a kalappal ahogy a “problémát” kezelted. Én végig a Te reakciódra voltam kíváncsi. Szerintem úgy tudtál fölé emelkedni a vitapartnernek, hogy közben nem sértegetted. Ez neki sajnos nem sikerült Veled szemben, viszont ezen Te nagyvonalúan átsiklottál. (Csak a kis emberek sértődnek meg mások rosszindulatú megjegyzésén, és csak a kis emberek tesznek rosszindulatú megjegyzéseket.)”

        Kedvelés

      • visszatérek még egyet belerúgni a csatamezőről eltávozottakba. de hidegrázó, hogy ez a nő, aki itt Pilátust játszik és ennyi önvédelmi meg hárító mechanizmussal van felfegyverkezve, embereket élni, túlélni tanít.
        bár lehet, hogy a gond valójában ott van, hogy valaki, aki nem bűnös, vagy esetleg bűnös, az nagyon gyáva, vagy valaki lehet, hogy nagyon hülye, de ezt már úgy-e senki nem tudhatja, mert vannak, akik nem is olvasnak rendesen, talán vagy talán nem és persze.
        “Gazdagmami Fekete Zsuzsi csúnya vita lett egy nem rendesen elolvasott cikkből és a nem rendesen elolvasott véleményből. Senkinek nem kellett volna egymással szemben állnia, mert mindenki egyetértett a lényegben. A gond szerintem ott van, hogy nem a témáról, hanem a személyekről szólt a dolog itt is és a blogon is. Ebben mindenki bűnös, aki nem a témával, hanem a másik szapulásával foglalkozott.”

        Kedvelés

      • Ez a megjegyzés annyira iszonyú, annyira tipikusan áldozathibáztató, hogy tanítani lehetne: “Csak a kis emberek sértődnek meg mások rosszindulatú megjegyzésén, és csak a kis emberek tesznek rosszindulatú megjegyzéseket” – Értjük, tehát ha beléd rúgnak és mindenféle mocsoknak elmondanak, csak tűrj és még véletlenül se reagálj, mert a béke mindennél fontosabb, nehogymár kellemetlen perceket szerezzél a mocskolódóknak és mocskolásodat szótlanul végignéző kívülállóknak. Ezt nevezem…

        Kedvelés

      • Ez is megérne egy posztot ám: azt ismerjük el nagyszerű embernek, akinek úgy van igaza, úgy kerekedik felül, hogy eközben senkit nem sértett meg. Meg a sértés-sértődés általában. Nagy kedvenc témám ez. Hogy eközben elvesztette a kapcsolatot a külvilággal? Hogy már nem valakivel, hanem csak valakihez, de még inkább senkihez sem beszél? Ugyan, ettől még válhat belőle az igazság bajnoka. Mi pedig felnézhetünk rá, a Rendíthetetlen Bölcsességre.

        Kedvelés

      • Milyen felülkerekedés… Attól függ kit kérdezel, de valóban könnyebben határolódtam volna el magamtól, ha kiteszem az “”-ket.
        Megnyilvánul ebben a jelenségben a győztes-vesztes játszmákban való működés kényszere és a rightseusness (magyarul nincs jó megfelelője, talán igazamlegyenesség?) is. Hú, én is hányszor ragadok bennük. Különös, hogy mi olyan vonzó benne.
        De hogy válaszoljak, az a cél, a pozitív ízé.

        Kedvelés

  58. Troll, figyeljél. Az első kommentet moderálom, ezt leírtam vagy hússzor. Nem ülök itt egész nap. Kamu e-mail címes, fölényeskedő, gyűlölködő megmondójózsik, akik engem figyelmeztetnek arra, hogy korlátolt vagyok, nem lesznek, mert ez az én blogom. Nem bonyolult.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Remélem ezt nem miattam írtad, én is visszaolvastam a commentjeimet, félreérthető? Ha igen, kifejtem, ha nem, akkor megnyugodtam. Nem volt benne troll szándék, de még csak egyet nem értés sem. Csak nem szeretek túl részletesen, hosszan írni.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • én is meginnék egyet veled (bár utálom a töményet) jó kis írás ez. szükség van rá. én az enyhébb, bújtatott formát művelem, amit szélesebb kör tud befogadni úgy, hogy észre sem veszik, ezt bizony FEMINISTA írta 🙂 kezdtem nőjogi szervezeteknél, de azokkal az üzenetekkel az volt a gondom, hogy csak nagyon szűk körhöz jutottak el. kár hogy itt félre lett olvasva minden, szar ügy amikor nők nőknek esnek olyan dolgokban amikben egyet kéne érteni.

        Kedvelés

  60. Visszajelzés: mindenki igyon kávét | csak az olvassa

  61. Azt hittem, hogy “A Nők szülik a gyermekeket, életet adnak, szépek, okosak, teherbíróak, jól főznek és még szépek is.” komoly. Amikor láttam a szépek ismétlődését, kezdtem gyanítani a szándékosságot. Ahogy tovább olvastam, mindjárt látom, hogy ez vicc. Végig az. A javából. A legkeményebb iróniával fűszerezve. Oszt vissza gördültem a címhez. Már önmagában nem vall rád, hogy recepteket osztogatsz arról, hogy milyennek kell lenni, hogy Jó legyél. Köszönöm. Ezt javasolni fogom anyósomnak. Veszítenivalóm nincs 😀

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  62. Jajj, láttátok már azt a képet, ami kering többek között a fészbúkon is, és azt mondja rajta a ruha kezelési útmutatója az ikonok alatt, hogy “Vagy add oda anyádnak/a feleségednek. Ő tudja, hogyan kell.” ?
    Ááá találtam linket:
    http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://data.whicdn.com/images/18329126/laundry-tag-or-give-it-to-your-mother-she-knows-how-to-do-it-450x337_large.jpg&imgrefurl=http://weheartit.com/entry/18329126&h=337&w=450&sz=39&tbnid=hkQqNTI3awn0TM:&tbnh=91&tbnw=122&zoom=1&usg=__-AgMGf8iRycqg3ZJl5dlF9QKlik=&docid=rYzio34S2Z3poM&hl=hu&sa=X&ei=FakbUcqzBczktQbCvoC4BQ&ved=0CDkQ9QEwAQ&dur=727
    Tudjátok, milyen képaláírással láttam meg az anyukás verziót ma?
    “Egy kis elismerés az anyukáknak, ez is a szeretet jele.”
    Na ettől majdnem dührohamot kaptam. És nők sora osztogatja meg lájkolgatja!!!

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  63. Visszajelzés: manapság minden második házasság | csak az olvassa

  64. Visszajelzés: a hetedik én magam lettem | csak az olvassa

  65. Jaj, ez, nagyon ez. Visszacsengenek a fülemben az ismerősök, a rokonok, a “lelki vezetők” kedvesen leereszkedő szavai, na meg az ismeretleneké is, a rádiós műsorvezető, a tanár, a “keresztény újságíró”. Az egész hóbelevanc ami azon van, hogy megregulázza a nőket, pardon, Hölgyeket ezzel az álságos tisztelettudó távolságtartással, ez annyira ismerős, hogy nem is tudtam jó szívvel mosolyogni, csak csóválni a fejem és csodálni az éleslátásodat.

    Egyébként először kommentelek itt, szóval ahogy itt szokás, bemutatkozom: Evelin vagyok, 20 éves, dunántúli bölcsészhallgató. Nagyon sok mindenről nincs tapasztalatom, amiről írsz, de sok mindenről meg van, véleményem meg főleg. Nagyon szeretem a látásmódodat, az írásmódodat. Tegnap találtam csak ide, de már jó pár posztot elolvastam, a kommentek között is kutakodtam, tetszik az itt kialakult légkör, az értelmes beszélgetések. És nem tudom, hányszor jegyzik meg, de a fejléc képei is nagyon jók! 🙂

    Szóval vissza a témához: Miért van az, hogy férfiak érzik azt, meg kell mondaniuk, milyen legyen a nő? És miért érzik a nők is azt, hogy mást nőknek meg kell mondaniuk, milyen legyenek? A második kérdés számomra égetőbb, ugyanis bárki, aki a jelen társadalomban nőként felnő, érzi az élete bizonyos pontján, hogy nem fér bele a sémákba, nem törvényszerű, nem sztenderd lény… Ezzel mindenki másképp birkózik meg, de hogy ezután másokon is úgy gyakoroljuk az elnyomást és az uniformizálást, ahogy egykor velünk tették… ezt nem tudom megérteni.

    Üdv,
    hárompé

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Nagyon örülök, hogy itt vagy! Én húszévesen hol tartottam, uramisten. Hogy találtál ide?

      Igen, a nők beleszólása, fegyelmezhetnékje nagyon tud fájni. Ahogy ők terelgetik, szocializálják olyanná a nőket, amitől ők is szenvedtek. Hát még ha rokon: nővér, anya, anyós, sógornő! Belsővé teszik a kíméletlen evárásokat, és a saját disszonanciáikat is csökkentik ezzel. Ez olyan, mint hogy “nem baj a tápszer, én sem tudtam szoptatni”.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Igen, ezt én is így gondolom, hogy nem annyira tudatos, mint a saját maguk megnyugtására is szól a ,,terelgetés”. Bár Én dézsa tumblr-jét követem, nekem is van egy, onnan találtam ide. 🙂

        Kedvelés

      • Szia Evelin, üdv az oldalon,
        nahát csak ámulok és bámulok, hogy a mai fiatal lányok milyen tudatosak is tudnak lenni. Kár, hogy a többség mégsem ilyen.
        De a mi időnkben még szerény kisebbség sem volt az így gondolkodókból.
        Nekem is csak életem delén nyílt fel a szemem a dolgokra.
        Merthát ugye az is igaz, hogy a patriarchátus a nők közül egyedül a fiatal nőket privilegizálja, ezért ők érzik legkevésbé a hátrányait, sőt sok esetben ekkor még a látszólagos előnyeit is tudják élvezni.
        Aztán ahogy az idő halad, úgy lesz egyre kevesebb az öröm és egyre több az üröm, és úgy érik be a nőkben a feminizmus gondolata… 😀

        Kedvelés

      • Ezen még nem is gondolkodtam. Biztos azért, mert sose élveztem túl sok ,,előnyt”. Tudom, ciki ezzel jönni, de már gyerekkoromban is mindent megkérdőjeleztem, hogy miért kell, mire jó, miért ne.. Erre szegény anyukám nem sokszor tudott válaszolni, csak azzal, hogy ,,ez a szokás, így illik” Ez meg nagyon kielégítette a kíváncsiságomat. 😀 Amúgy nagyon sok mindenen csak mostanában kezdtem el gondolkozni, hogy olvasok feminista dolgokat. (Na jó, csak egy blogot, de az jó!) De nem akarok beleesni abba a hibába se, hogy különlegesnek gondolom magam, ,,nem olyan vagyok, mint a többi lány”, stb., mert ismerek ilyen embereket, és nagyon nevetségesek kívülről.

        Kedvelés

      • Megejtem saját bemutatkozásomat a másik apropóján, bár ez már a harmadik kommentem lesz, mea culpa. Éppen-alig 35 éves ébredő vagyok. Ne értsétek félre, nem újak nekem ezek a dolgok, de most először érzem, nem én vagyok az ufó, a’hibás’ egyed. Ez az évem egy csodálatos hullámvasútszerű önismereti utazás, és ez a blog a cseresznye a tortán. Kimondja azt, amikre én sosem találtam a szavakat, csak ott feszültek bennem. Köszönöm.

        Kedvelés

  66. “nem kerülne megírásra az a sok ömlengő cikk”. Jéééééé, én még ilyet nem olvastam ezen a blogon. Hogy én hogy utálom ezt a kerülnét!
    Ezúton köszönöm mindenkinek, hogy hónapok óta itt nem olvastam ezt az engem libabőrössé tevő kifejezést. 🙂

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  67. Visszajelzés: az írástudók felelőssége | csak az olvassa

  68. Visszajelzés: az anyjára van szüksége | csak az olvassa

  69. Ajj, de jó ez 😀 A mai posztról keveredtem ide és jaj, jaj, sírok 😀 Az első “Hölgy”-nél leesett a tantusz, sziporkázó ez az írás, köszönöm az Élményt. A Nagybetűkért külön Köszönet. 😉

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Uhh, attól én is gutát kapok, amikor mindenfelé látom a tömérdek személyes névmást nagybetűvel.
      De a legislegjobban attól, amikor “Én” szerepel a szövegben…
      (nem a mondat elején 🙂 )

      A többire még rá lehet(ne) fogni, hogy tiszteletadás, udvarias modorosság, na de önnönmagamnak miért is??

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Az én szörnyem a tárgyak Ő-zése. Ez másnak is ennyire fáj? Segítsetek, mit lehet ilyenkor reagálni, hogy megfékezhető legyen a lavina?

        Kedvelés

  71. Sziasztok,
    tegnap olvastam az írást, szerintem ennél jobban nehéz megfogalmazni a (több)generációs problémánkat.
    Nagyon megviselt a téma, éjszaka sokáig ezen rágódtam. Mintha a családom felmenőinek szájából hallanám ezeket a mondatokat. Mindegyikéből. Sajnos a női ág sem tudja/tudta elvonatkoztatni az életét ezektől a szólamoktól.
    És rá kellett döbbennem ( de ez a legkisebb baj, hogy rádöbbentem), de ismét felidéződtek gondolatban a volt kapcsolataim szóbeli megaláztatásait, félremagyarázásait, kioktatásait. Pedig azt hittem nem voltak azok olyan rossz kapcsolatok.
    Átéreztem ismét, ahogy olvastam a sorokat, hogy ez egyszer-kétszer-százszor már elhangozott felém, nekem, női családtagjaimnak.
    Nagyon személyes, de a történethez tartozik, hogy amikor egyedül maradtam a “háromhónapossal” és nem költöztem vissza a szülő házba, apám azt mondta, ha nem teszem azt, amit ő mond, akkor többet ne is menjek vissza. (Aztán persze felhívott később, de az egy másik történet.)
    Hihetetlen megerősítéseket kapok tőled, hogy nem vagyok “nem nő”, ufó, hülye, csak azért mert vannak elképzeléseim a női létemről!

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Anyák is tudnak ám ilyent mondani…
      Az enyém pl., mert nem tetszett neki, akit választottam.
      Nem ám 15, hanem 25 éves koromban. Ami a legmeglepőbb, egészen addig a saját neveltetését meghazudtolóan liberális volt velem.
      Pár év (!!) kellett, hogy ismét szóba álljunk egymással.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  72. Visszajelzés: az olvasó még mindig kérdez | csak az olvassa

  73. Rá kellett döbbennem,hogy milyen Szar vagyok Én!Már tudom,miben Hibáztam.Úristen,ha Eszembe jut,hogy volt,hogy vacsoránál Latin szavakat kevertem a beszélgetésbe!Rideg voltam,nem cicás és,bizony,Volt idő,mikor Én azt gondoltam,hogy a Koszos zokni magától Kimosódik!Orcámon a Szégyen pírja!De ennek vége!A Pasim meg dörzsölhetni a Makkját,mert Innentől kezdve eme Iromány hatására bizonyosan igazi Nő,sőt(!),Hölgy leszek.

    Beszarás!Biztos,hogy sokszor elolvasom még. Én. 😀

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  74. Sziasztok.
    Ez volt az első bejezés, amit a blogon olvastam és ha csupán véletlenül is, de tökéletes választás volt. Azóta rendszeresen visszajövök, sokszor elszomorodok, tehetetlennek érzem magam és nagyon dühösnek, majd megnyugszom, elaltatom a dühömet és kezdődik előlről. Késztetést érzek arra, hogy okos, értelmes, tanult, szép barátnőimet megrázzam és rájuk kiáltsak, amikor a bejegyzésben olvasottakhoz hasonló szerepeket vesznek magukra, mindezt komolyan gondolva. A szerető férj pedig lelkesen bólogat, hogy biza, ilyen kis tip-top, talpig nő az ő kis asszonykája.
    Pedig de jó lenne megváltani a világot, vagy legalább elgondolkodtatni. Kösznöm, hogy így és ilyen vagy! 🙂

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  75. Visszajelzés: metablog 2.: számok, identitás, olvasók | csak az olvassa — én szóltam

  76. Kedvenc gyűlölt megosztós powerpoint hulladékom az, amelyikben ötven oldalon keresztül vannak sorolva a férfiak hibái (tán maga Isten szól a fé.. bocs Férfihoz), végül az önzőség, ami nem engedi, hogy mindezzel törődjön, hanem engedi hogy leszarja, mit okoz ezzekkel a másiknak. Majd az utolsó oldalon: Épp ezért adtam azt a lehetőséget a nőnek, hogy annyi könnyet használjon amennyit csak akar, hogy ezt elviselje. Vagy valami hasonló rohadék baromság.
    Vascső.

    Kedvelik 1 személy

    Hozzászólás ↓

  77. Nnnna, én nagyon rég nem néztem semmilyen női magazint, semmilyen formában, most igen, és ütött.

    http://www.nlcafe.hu/szexesmas/20131025/veres-kriszta-ferfi-teremtes/

    És amúgy… (tom, sokatoknak ez bazira nem újdonság, de én most néztem jobban bele ezekbe, és ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ)

    megnéztem kíváncsiságból a 18+ rovatot…….

    tízből öt cikk nőkről közöl képeket (aktot). nőkről.
    férfiszemüveg, ugye. ugye???

    egy a pénzről szól, egy a férj homoszexualitásáról, egy pedig arról, hogy miért nem szexelnek a nők! (na ezt meg fogom nézni), meg egy olyan van, hogy tinikori merevedési zavarok.

    tizedik cikk címe: “teremtsd meg magadnak a férfit!”

    Figyelem!

    “Bevonzzuk a tökéletes férfit, vagy más szemmel tekintünk partnerünkre. Innentől garantált a happy end?

    A régi mintázatok még sokáig működhetnek. A férjem volt az első olyan férfi az életemben, akire fel tudtam nézni, akinek az erejére rá tudtam csodálkozni. Amikor hónapokig arra figyeltem, hogy mit tesz az egyiptomi forradalomért, rajongtam érte, és ez emelte a kapcsolatunkat. Ugyanakkor voltak területek, ahol nem láttam őt erősnek, például a családjával szemben. Amikor viszont elkezdtem erre figyelni, tényleg átalakult gyengévé. Érdekes megtapasztalás volt, miként hat az életünkre az, hogy milyen nézőpontot választunk magunknak.

    Miért fontos, hogy legalább 21 napon át „teremtsünk”?

    A figyelmünk átalakítása szempontjából a 21 nap fordulópont. Ha ennyi ideig képesek vagyunk behívni az életünkbe ezt a másfajta látásmódot, a gyakorlás tényleg érezhetően elkezdi átrajzolni körülöttünk a fizikai valóságot. De készüljünk fel: az elme eleinte tiltakozni fog, ilyesféle gondolatokkal: „nézd már meg a valóságot, becsapod magad, ez az egész fantázia”, stb. Itt sokan feladják, abbahagyják. Általában 21 nap kell, hogy a negatív program „átkattanjon”, de nincs mindig szükség ilyen hosszú időre. Nekem azért sikerült az életem nagy részét átformálnom, mert kitartottam ebben az időszakban.”

    ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

    (Bocsi a marhára cizellált megfogalmazásért!!!)

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  79. Visszajelzés: hájlájc | csak az olvassa — én szóltam

  81. Nyiáááúúúj…
    szóval “szokás” – vagyis illendő bemutatkozni.
    Intizar vagyok, alkoholista.
    Illetve rövid hajú negyvenes. Erre a jelenségre szerettem volna rákérdezni, mi is pontosabban a problemma vele. Nekem – mint “ilyennek” – az a benyomásom, hogy az “ilyenek” nagy többségének egyszerűen el kell jutnia a negyvenes éveiig, mire rádöbben, hogy a hosszú haj – hiába szép önmagában és hiába fétise a férfiak 90 százalékának – valami baromi rosszul áll neki. Aki tudná esetleg magától, annak meg nincs annyi vér a pucájában, hogy kiálljon mellette, míg ilyen rusnya véndög nem lesz belőle.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  82. Nagyjából fél éve térek vissza-vissza, de eddig csak olvastam. Az utóbbi héten viszont valamiért naponta, igényem is lett bemutatkozni, de eddig nem találtam a helyét. De most igen.
    Egy. Nagyon jó paródia, jól hozza a (sógornőm szavaival) szennylapok stílusát. Csak a Müllert nem értettem, mert még nem olvastam tőle. Ugye, milyen műveletlen vagyok?
    Kettő. Hol hülye feministának néznek, a férjemet meg papucsnak, amiért van véleményem, amit el is mondok, ha megkérdeznek. Meg akkor is, ha nem, sajnos. Hol meg ócska, maradi, elnyomott nőnek, amiért szeretek itthon lenni a lányaimmal, és eszemben sincs visszamenni semmilyen munkahelyre. (Majdnem azt írtam, hogy dolgozni, mintha itthon bezzeg nyaralnék. Hiába, bekúsznak a hülye szófordulatok.) Ráadásul szoknyában járok, hosszú hajam van (kivéve szülések után), és nem szeretem a rúzst, csak a fülbevalókat. És szörnyű módon varrok, kötök a szabadidőmben.
    Három. Nehogy minden nő azt csinálja és úgy gondolkodjon, mint én! Nekem így jó, másnak nem biztos.
    És négy, aminek semmi köze a témához, csak nekem fontos. Mi nem azért akarunk 4-5-6 gyereket, mert “fogyamagyar”, hanem mert mindketten így nőttünk föl, és jó volt nekünk.
    Jöhetek máskor is?

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  83. Visszajelzés: normálisék | csak az olvassa — én szóltam

  84. Nem nézek tévét, nem olvasok újságot, szelektíven látok, ingerülten horkantok, ha mégis a szemem elé kúszik az online térben egy plasztikai sebész reklám, vagy bármi, ami a nőket fogná meg a szépség, a termékenység, a “kívánatosság örökké” illúziójának termékeivel. Sose akartam kívánatos lenni, hús, luk a lábam közt, egy hím örökítőanyagának átvevője, felesben az enyémmel, kihordója. Borzalom. Ezért fütyülök az elvárásokra, hogy legyek kicsinosított hús, luk a lábam közt. Aki irányítani próbál, előbb udvarias hessegetést, majd nyílt agressziót kap az arcába. Cuki manga-sárkány vagyok. 🙂

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  85. Egy ideje (pontosan azóta, hogy rátaláltam) késztetésem van szinte naponta beleolvasni a blogba. Talán az itteni “friss levegő”, a sablonosság hiánya (annak elutasítása) az oka. Az biztos, hogy nem (mindig) könnyed szórakozást jelent az írások olvasása, de valahogy mindig egyfajta megkönnyebbülést okoz. A fenti írás azért fogott meg nagyon, mert valójában a sablonossággal küzd a sablonosság ellen. Igazi gyöngyszem.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  86. Nagyon igaz!!!
    Minden szavad amit, írtál az igazi Nőkről.
    Hogy az Életet adják miközben lehetnek takarító nők is és ez maga a Csoda.
    Ismerek Én is olyat aki doktor nő és a gyereke meg elzüllött és már kitudja hányadik Nővel él együtt de már késő.
    Ha a Tisztelt Doktor nő akkor megtudta volna adni a meleg fészek érzését a karrier hajhászás helyett amikor kicsi volt most talán már a sok kis Unoka kacagása tölthetné be, a házat!
    Én is tanulhattam volna mert az eszem meg volt hozzá mindenki mondta.
    Csak ugye tudni kell mi a Lényeges és az, az Otthon melege.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  87. Visszajelzés: mi történt a blogon | csak az olvassa — én szóltam

  88. Visszajelzés: bejegyzés | csak az olvassa — én szóltam

  90. Visszajelzés: amikor eléd tolják | csak az olvassa — én szóltam

  91. Jó lenne, ha végre lenne különbség “biológiai nő” és “társadalmi nő” fogalma között és nem egy lapon emlegetnék a társadalmak a gyermekszülést és pl. a háztartásvezetést… s miután megtanultunk a különbséget, a “társadalmi nő” fogalom eltűnne a terminolódiából…

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Üdv a blogon! Maradj itt, sokféle téma, gondolkodnivaló van, már bő három év, és ezerháromszázötven poszt. A kép alatti menüből vagy a címkék szerint is tájékozódhatsz, de minden poszt ajánl három további írást is alul.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  93. Visszajelzés: amiről a média hallgat | csak az olvassa — én szóltam

  94. Visszajelzés: még gyorsan kattintsatok néhányat, mert akkor megelőzzük 2014-et | csak az olvassa — én szóltam

  95. Visszajelzés: a szex jót tesz az egészségednek | csak az olvassa — én szóltam

  96. Visszajelzés: a legjobb posztok – szerintetek, szerintem, a blogmotor szerint | csak az olvassa — én szóltam

  97. Visszajelzés: nyolcéves a csakazolvassa blog | csak az olvassa. én szóltam.

  98. Visszajelzés: felcserélődött nemi szerepek | csak az olvassa. én szóltam.

  99. Visszajelzés: amikor a gazdag nők nem értették | csak az olvassa. én szóltam

csak okos-jóindulatú írhat ide

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .