itt hagyott egy szó nélkül

Elment az Erzsi ma reggel, és elvitte a gyereket is. Én nem értem a nőket. Kiszeretett belőlem. Már más kell neki. Rámunt. Eldob, mint egy citromot. Tejben-vajban fürösztöttem, így van? Mindene megvolt. Nyírtam a füvet is. Soha nem vertem meg, soha. Mi kéne még? Óriásmolinó a Madách téren, mi?

Nagyra volt a végzettségével. Az a baja, hogy én proli vagyok. Én egyszerű ember vagyok. De például nem iszom sokat. Majd most fogok. Két felesnél többet este nem ittam. A segge ki volt nyalva. A pókerről hazajöttem fél tízkor, minden nap. Így van? Minden áldott este. Fél tízkor. Ember nem jön fél tízkor onnan haza. Mindenki rajtam röhögött. Hazamegyek, erre: mit zörögsz? Alszik a gyerek, azt mondja. Meg menjek ki a verandára cigizni. A saját házamban.

Te, mi van ezekkel? A Jutka is válik, mondjuk ő válhatna ide is, de komolyan, hát mind megőrült? Hogy marad így meg a magyarság? Csonka család, az kell nekik? Férjhez akarnak menni, meg gyereket, aztán mégis inkább önmegvalósítanak? Parancsolgatnak? Meghíznak? Semmi se jó nekik? Legyen béke és viszlát. Miért nincs soha béke?

A motorozás, az a baj? Ezt is sajnálja tőlem? Azt a kis benzint? Meg hogy mindenem sáros, azt mondja. Felültettem én a Lacikát is, mert mondja, hogy sose vagyok a gyerekkel, akkor meg az a baj. Pedig nem volt nekem balesetem kétezertíz óta. Egy sem.

Az, hogy forró legyen a leves, és fél nyolckor, az akkora kérés? Ennyit nem lehet elvárni? Miért lett ebből mindig hét óra negyven meg negyvenkettő? Apám előtt persze ott volt mindig pontosan, így van? Te, Dezső, volt olyan, de frankón, hogy háromnegyedkor tette elém. És mit visított ott a gyerek, hát nem lehet megnevelni? Nekem kellett volna otthagynom őt. Nekem lett volna okom. De én eltűrtem ezt is, évekig. Én kibírtam ezt a munkanélküliséget, minden, én nem kurvázok, én elfogadtam a gyereket is, hát annyira akarta, én leszoktam egy teljes évre a cigiről is. Kapott robotgépet, kenyérsütőt, mindent. Fodrászra adtam neki. Én nem szóltam, hogy jött az öccse, meg hogy átment a Beához. Így van? Sóért ment, azt mondta, de tíz perceket is volt ott. Én nem szóltam. Békés ember vagyok, de mindennek van határa. Így van? Mit idegesít akkor, mi kell még, hát mondd meg!

Meg hogy ne legyenek mindig összevissza a gyerekcipők? Ez akkora kérés? Minden szanaszét volt. Akkor már bele is rúgok. Rendnek kell lenni, hát nem? Így van? Cipők voltak mindig az előszobában. De lenyeltem ezt is, amekkora balek vagyok.

Szülői értekezletre kellett mennem, ezt a szégyent! Hogy neki fáj a feje, hogyne. Agydaganat. Faszom. Anyám háromféle rákból is kigyógyult, és nyolcvankét évesen sem rinyált, kimosott, minden. Abba halt bele, hogy már nem kellett. Nem volt rá szükség. Az Erzsibe, hát tulajdonképpen. Így van?

Amiatt a kis anál miatt sírt? Hát az válóok? Kétszer volt összesen, és milyen szar volt. Már pornó sincs anélkül, ez teljesen normális. Akárki odatartja nekem szívesen. Miért nem lehet ezt megtenni a férfiemberért? És kedvesen? Aztán meg csodálkozott, hogy lett az Ica. Ott cirkuszolt a vegyesboltban is. Amióta világ a világ, ha a férfiember akar valamit, ha nem kapja meg otthon, megszerzi máshol, így van? Hozzál még egyet, jó.

Évekig hisztériázott itt. Hogy ne ott legyen a fürdőszoba. Hogy ő úgy nem tud mosni, teregetni. Mondom, Erzsi, a fürdőszoba ott lesz, ahová én építem. Vagy te építed? Kapott bele mosógépet, de neki az se elég. Anyám kézzel mosott, és nem szólt soha.

Egy szó nélkül ment el. Hívom, lerakja. Lecseréltettem a zárat. Aki engem elhagy, az vissza nem jön. Kihasználják az embert, tenyészcsődörnek kellünk. A nagy seggét néztem mindig, ahogy súrolta a követ. Alig láttam a tévét. De komolyan, a gólokról lemaradtam. Kurvák ezek mind. A Ferihez ment, gondolom. De a gyereket nem engedem. A főhadnaggyal együtt jártam a szakközépbe, már mondta is, neked bármit, Lacikám. Visszahozatom holnap.

Na, Dezső, még egy egyet. Nekünk ez maradt. Így van?

56 thoughts on “itt hagyott egy szó nélkül

      • Akkor, hogy eszi emberünk a levest pontban fél nyolckor? 😀

        Vagy azért késett Erzsi 10 percet, mert a pókerklubban kellett felszolgálni?

        Kedvelés

      • Ó, lebuktam, igen. Laci egy kicsit később kezd. Előbb megeszi a levest. Úgy szereti. A keménytojást szereti, a lágyat nem. Az RTV Részletest szereti, a Teleholdat nem. Olyat ne hozz, anya! Kolbászból meg csakis csabai, ne vicceljünk. És bajai halászlé, nem szegedi. Ilyenek miatt kiabál és ölre is emgy.

        Kedvelés

  1. váááá! leütném az ilyen pasit! csoda, hogy csak most hagyta ott a neje. vajh miért ment hozzá hajdan a nő ehhez a tahóprolibunkóállathoz? vagy akkor még adta a kedves-lovagias-szerelmest? húú, minden nőt mentsen meg az ég az ilyenektől!

    Kedvelés

      • Mind tartalmazza ezeket, és annál ezek veszik át az irányítást, ahol önkritika nincs vagy alig van.
        Amúgy még csak nem is tűnik a csávó kifejezetten echte rosszindulatúnak – ez tényleg inkább olyan, hogy ha felé lejt a pálya, megvannak a szerepek, akkor minek reflektáltnak lenni, meg gondolkodni, meg egyáltalán, nem sémák szerint élni az életet. Jóazúgy (de há látod, hogy nem jó – nem látja).
        “Vettem neked laskaszűrőt, s tepsiszettet”, és kész, ezzel levan a felelősség, nem kell igazán jelen lenni, értelmesen beszélni az asszonnyal, nem az elvárásokon keresztül “kapcsolódni” hozzá. Ez valamiféle lustaság, szűklátókörűség, merevség, rugalmatlanság, korlátoltság – és még csak nem is műveltség függvénye, bár lehet, hogy sanszosabban csúszol bele, ha kevesebb az infód. De valószínűbb, hogy a hajlam mindenkiben benne van, és az egyénnek kell tudnia, hogy nála ez miben nyilvánul meg.

        Kedvelés

    • Egyébként tisztában van vele, hogy ő is hibás, valamennyire. Még kapható párkapcsolati válságokról írt hiánypótló műve, melyet elismert pszichoterapeuta barátjával jegyez, Nagykorú Újházy címmel. Kis laci, hál’isten jó srác, már egyáltalán nem dadog. Múltkor mondjuk majdnem kivágták, de csak mert pikkel rá a tanítónő. Mert igazából a Patrik kezdte. Egy srácnak meg kell tudnia védeni magát. Erzsi meg egy mísz picsa, akinek a borjúmáj is ízetlen. Nem is baj, hogy elhúzta azt a ménkű valagát. Egyébként Laci a legjobb haverom a katonaság óta. Akkor is jó srác volt. Érzékeny, talán ez a legjobb jelző.

      Kedvelés

      • Megédesíted ezt a nyálkás napot, hát komolyan.
        Előbb utóbb mindenki kommentelni kezd, a Kossuth-, végül a Nobel-díjasok is.

        Kedvelés

  2. Kiváló írás, gratulálok.
    Anyámnak is el kellett volna mennie, már az első év után, bár akkor meg sem születek, de jobb lett volna mindenkinek.

    Kedvelés

  3. Nagyra vannak a nőkkel, pláne a nők saját magukkal. Annyira emancipáltak, és függetlenek, és minden legyen az ő kedvükre, hogy amikor a pasijuk dolgozik (míg ők meresztik a seggüket mondjuk gyes-en, otthon), még ők legyenek megértve. Aki arra nem képes, hogy időben vacsorát toljon az ura orra alá, amikor az hazajön a munkából, az nevelje egyedül a gyerekét gyes-ből meg családi pótlékból, sok sikert az önmegvalósításhoz.
    Ja amúgy mint nő mondom ezt. Remélem nem pasik írtak Erzsipárti hozzászólásokat itt, mert az viszont kurvára ciki rájuk nézve.

    Kedvelés

    • Az enyém is. Szerintem akkor fog tiplizni, amikor meglátja, hogy írok is ebbe a blogba. A reggeli készítésénél becsukja a hálószoba ajtaját, fel ne ébresszen, amikor a másnapi ebédet készíti, sűrűn bocsánatot kér, amiért bebüdösíti a lakást. Halál komolyan. Mondjuk jó helyen van a konyha, nem lóg be a kötény a tévébe. Oké, nem nézek olyankor tévét, általában netezek. Megyek, mert megcsinálta az ebéd utáni kávémat. Ne gondoljátok, hogy viccelek.

      Kedvelés

  4. Minden sors és élet más és más. Ez egy ilyenre sikerült.
    Ha Laci hülye volt akkor abban Erzsinek is van sara (minek ment hozzá?), ha meg azzá vált akkor meg azért. Persze nem akarom itt csak a nőneműre verni a sarat, mert látható, ami látható. Ilyen alakról no comment. És húzzon L.
    De üzenem azoknak a nőknek akik szerint minden férfi egyforma…..
    – hogy tán nem kellett volna mindet kipróbálni. :O 🙂

    Amúgy én is Laci vagyok 🙂 )

    Kedvelés

  5. Nekem most szóltak, hogy jobb lenne, ha elköltöznék inkább itthonról. Pedig nem is Erzsi vagyok. És még a leves is időben az asztalon van.
    A verbális saller is bántalmazás, igaz?

    Kedvelés

  6. Visszajelzés: többen vagyok | csak az olvassa

  7. Onnan tudom, hogy tetszik, hogy üthetnékem támadt! Meg beszólhatnékom ennek a korsónak. Aztán végigfutott bennem, hogy hiába minden, úgysem érti. Beszéltem én már ilyennel. Erős belső hallása van. És semmi mása.
    Jó írás, isten tartsa meg jó szokásodat! 🙂

    Kedvelés

  8. Hihetetlen, milyen figuráid vannak! De honnan?? Elképzeltem, amint láthatatlanul beosonsz egy vidéki “kultúrintézménybe”, és letelepedsz a jegyzetfüzeteddel Laci, Pali és portás István asztalához…

    Kedvelés

    • Szerinted ilyen csak vidéki kulturintézményekben van? Boldog ember vagy, ha csak ott találkozol velük. Én mindenhol. Nyomokban minden férfi .
      Az írás pontos, egy kisebb helyen botlik meg: a férfiak SOSEM rinyálnak amiatt, hogy fogy a magyar , kiv. a politikailag elkötelezetteket meg a parlamentben ülőket, de nem ez az általános. Inkább amiatt, hogy az asszony már megint gyereket akar, és akkor szegénynek “el kell tartani a családot”.

      Kedvelés

  9. Visszajelzés: a legtöbben ezeket olvastátok — friss | csak az olvassa

  10. Na, jó. Ez az átlag. De mi akkor a teendő? Hiába váltjuk itt meg a világot mi nők, hiába tudjuk a tutit, terjesztjük az igét, ha a férfiak ezt zsigerből nem értik. Mi akkor a teendő hát?

    Kedvelés

  11. A tumblin linkelte egy nagyon okos férfi, köszönjük, hogy híremet viszed!

    “TheTruth About LifeTilt & Other Shit
    Critics about idiots, alternativs if you had a brain

    Hát ezen megint jót röhögtem, ahogy egy marék megkeseredett nő hergeli egymást. Ide jut a világ. Komoly phd-t lehetne írni abból, ahogy az egyik oltja a másikat. Már látom a kivörösödött fejüket, ahogy ütik az asztalt. Nyomorúságos.”

    Kedvelés

  12. Éva, le a kalappal!
    Ahhoz képest, hogy húszéves korodig még trolin sem ültél (olyan nincs Budán!?), húszéves korod után sok időt töltöttél el Baktalórántházán! 🙂

    Kedvelés

  13. Eszembe jutott az Érzéstelenítés nélkül c. film. Andrzej Wajda rendezte.
    A középkorú, sikeres férfit minden átmenet nélkül végleg otthagyja a felesége. És ő nem érti.
    Fogalma sincs, mit rontott el.
    Meg kéne nézni újra, akár közösen is. Az apró kis jelekből biztos kiderülne – bár a film végig a férfi perspektíváját követi, és az elhagyás után – hogy mi is volt a nő baja.

    Kedvelés

  14. Nagyon jó anamnézis, rengeteg válófélben lévő káeurópai férfira illik.
    De remélem nem kapok túl nagyot érte, hogy az erzsik (ők is sokan vannak, így köznevesítek) ugyanúgy vastagon hibásak. Az erzsik, akik a szerelembe szerelmesek és kipipálandó feladatnak érzik a fehér ruhás lagzit és a gyerekvállalást. Gondolom, nemcsak én ismerek olyanokat, aki hozzámegy egy pasahoz, akit kedvel, és nem mer dobbantani a légüres térbe mellőle, mert kifut az időből, elmúlt harminc és anya akar lenni-hogy a társ már a kezdetekben sem ideális, hogy ott villog más az esküvőn a fejük felett vörös betűkkel a VÁLÁS, szinte mindenki látja, maximum az örömanyák vesznek benne részt színlelve, de jó, nem maradt pártában a lányom.
    Aztán ha előjön a holcsatangoltál-kinyomtafélreafogkrémet-vigyázhatnálagyerekrelegalábbhétvégén-deénértetektúlórázomnapmintnap problémasor, az ilyen pároknak még a kezdeti időkhöz sem lehet visszatérni, hiszen szerelem soha nem is volt.

    Megoldást nem tudok, hacsak nem azt, hogy mi úgy neveljük a fiainkat-lányainkat, hogy az ilyen basáskodó, sem férjként, sem családapaként nyámnyila férfiak labdába sem rúghassanak. De azt is meg kell tanítani, hogy ne legyen házasság csak azért, mert ketyeg a biológiai óra, ne érje be a futottak még.kategóriával a lányunk csak mert társadalmi nyomás van és a fészbúkos ismerősők 8o%-a már babázik.

    Kedvelés

  15. Ne nevessetek ki, de szerintem az a legnagyobb baj, hogy a házastársak magányosak. Még ha szeretik is egymást. Mert férfiembert ritkán érdekel, hogy kakilt-e ma a kicsi és ha igen, hányszor. De az anyáknak kezdetben ez érdekes és fontos. A nőket ritkán érdekli behatóan a külpolitika pl. Régen az “emberek” az istállóban jól kibeszélgették magukat, a nők a kútnál beszélgettek, meg a kispadon. Este pedig vacsoránál a házaspár megbeszélhette közös dolgait. Ja, és a gyerek sem “pörgött” egész nap, mert hagyták az udvaron játszani a többivel. Nem kellett kényszeresen szórakoztatni. Ma hazajön a férj nyűgösen, fáradtan és minden érdeklődés nélkül meghallgatja azt, amit a felesége csak azért neki mond el, mert egész nap egyedül volt a kicsivel és mással aznap még nem beszélt. Az férfi arcára kiül az unalom, a nő megsértődik. És ez fordítva is így van. És innen már bármit mond vagy tesz aznap este a másik, ebből a sértődésből indulnak. Te nem is figyelsz rám…És akire nem figyelnek, az képes belekötni a másikba, csak azért, hogy pár percre tényleg figyelmet kapjon. Az ütés is érintés, a szavak szintjén is…

    Kedvelés

  16. Kedves Éva! Volt egy kicsi szabadidőm – mert most nem kezdtem el azonnal pakolni, ahogy szabadidőhöz jutottam, nem igazítottam meg egyből a cipőket az előszobában, hanem leültem (fél tízig még csak eljutok a folyamatosan újra generálódó feladatok végére valahogyan, persze, nyilván lesz benne hiba, majd megmondják nekem, hogy mi, ha nem a mai hiba, akkor a tegnapi, ha nem a tegnapi, akkor az általánosan bennem élő,a jellemhibámból fakadó) – és arra gondoltam, megnézem a blogodat, mert régen távolról ismertelek. Ez az első írásod, amibe belebotlottam. Elolvastam és lebénultam, aztán sírtam.
    Erzsi

    Kedvelés

  17. “Soha nem vertem meg, soha. Mi kéne még?”
    Ha valaki erre jár és ráér, akkor legyen olyan kedves fegyverezzen már engem föl, hogy az őszinte wtf tekinteten kívül (tényleg elállt a lélegzetem is) mi más alkalmas válasz van erre; valami olyan, amitől egy pillanatra félbeszakadna a monológ.

    Kedvelés

  18. Ó, de nagyon eltalált írás ez is. Valós párbeszéd egy roma ismerősömmel:
    – Volt, hogy hazamentem, kupi volt, nem volt kimosva… aztán mondtam neki, Móni, menjünk szét, ez nekem se jó, neked se jó, már két fogad hiányzik…
    – Dehát miért hiányzott két foga?
    – Há’ mér’ hiányzott volna! Mer’ kivertem neki!

    Kedvelés

Hozzászólás a(z) Victoria bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .