és akkor az a híres bicikli

Tavaly augusztusban olvastam ezt a cikket.

Nagyon kevés tárgy-vágyam van. Ez még csak nem is volt. Lett, azonnal, és ilyenkor nincs kecmec.

Felkerestem a cikkben említett székesfehérvári férfiút, nevezzük nevén: Drávay Gábor, írtam neki, felhívott. Nem sokkal később levonatozott a család, megbeszéltük, milyen legyen, és ilyen lett. Kölcsönös volt a bizalom: én tudtam, hogy ő olyat csinál, amilyet megbeszélünk, ő tudta, hogy ki fogom fizetni, és október végén elhoztam. Azért az nagy pillanat volt.

Nem olyan vészes az ára egy-egy épített könnyű vázas biciklihez képest, mint az a cikk utolsó mondatából tűnhet. Az anyagköltség hatszáz forint, viszont bő száz munkaóra volt vele, mindent ő rakott össze rajta. Két kiló tizennyolc deka lett a váz (köszönöm, maradhat!).

a székesfehérvári resti

Most száguldozom vele, nagyon mámoros biciklis vagyok, nem akarok soha másikat, de nagyon féltem, nem akarok neki felhajtást. Szeretem, hogy könnyű, hogy egyedi, hogy elnyeli a rezgést, és hogy szép. A fogaskerekű sztárja én vagyok. Tavasszal pedig kihajt a váz, akkor főzök kínait.

15 thoughts on “és akkor az a híres bicikli

  1. Én tudom, hogy lehet, nem itt kellene kifejteni a hezitálásomat, meg nem neked kell megmondani, meg nekem kell dönteni, meg megoldani, ez így is van, de mégis ide írom a biciklis gondolatokat.

    Az úgy volt, hogy évek óta vezetek, kocsival járok annak minden bosszússágával, de összességében szeretem. 3 éve szereztem egy biciklit, tesóméktól kaptam ingyen. Kétszer használtam, többet nem, s csak foglalta a helyet, végül apukám lenyúlta. Most meg ott tartok, hogy jó lenne biciklivel járni. Na, de bicajos-típus vagyok én? Már ha van olyan, hogy bicajos-típus. (Ha igen, az milyen?)

    Most kinéztem egy kerékpárt, de csak úgy érné meg megvenni, ha tényleg használnám is. Rendszeresen. Pl. munkába menni. Nem drága, nagyobb összeget – egyelőre – nem akarok, nem merek érte fizetni, de mégis csak egy kiadás, feleslegesen nem költünk ilyesmire.

    És akkor… elképzelem, hogy megvan a napi mozgás, más színben látom a világot, a környéket, sportos vagyok, levegőn vagyok (egész napos irodai munka után), ingyen van (a kocsihoz képest), büszke leszek magamra, öko, de jó ez az egész.

    Aztán meg jön, hogy: hol fogom tárolni? Aztán le-fel cipelni a másodikról, ez fárasztó, a reggeli zuhanyzást a munkahelyi edzőteremben kell megoldani, hozni kell ruhát, törölközőt, átöltözni, este vissza, esik az eső, jaaj, sietni kell, nem haladok. Vezetek, ismerem a KRESZ-t, de biciklivel hogyan? Hogy megyek keresztül azon a soksávos kereszteződésen? Áttolom? A kocsikkal megyek? Aluljáróba le? S a legrosszabb: mi van ha megveszem, s megint csak kerülgetni fogom…? Összekenem a frissen festett lépcsőház falát. Ilyenek vannak a fejemben egyszer. Közben megint jön a gondolat, hogy milyen jó lesz.

    S oda jutottam, hogy ez “nemcsak” egy járgány, nem eszköz, hanem ez egy életforma. Kívülről olyan könnyűnek látszik. Olyan ez, mint a kutya a házban, meg a tenisz. Azt hiszed, ez egyszerű, olyan simám megoldják, illik hozzájuk, közben meg… ez életmódváltás.

    Én ettől valamiért félek (is). Tisza bolond vagyok.

    Kedvelés

    • A saját tapasztalataimat tudom megosztani veled, én 3 éve váltottam, de nem vagyok hardcore bringás, tömegközlekedem télen, és akkor is ha a letekerendő táv több mint egy óra.

      A munkahelyem most pont egy órára van, határeset, de még kényelmes, plusz megvan a napi 2 óra mozgás. A jó levegőt nem emlegetem, mert az az út felétől nincs.

      Miután már sodortak el úton (Budapest, Oktogon) már csak bringaúton, vagy nagyon kis forgalmú úton közlekedek. Az aluljárót ha lehet, kerülöm, ha nem lehet, leugrok, felkapom, kész.

      Amíg a belvárosban laktam, én is a harmadikra cipeltem fel, le, ez megszokható, a 10. után már nem lesz kiborító, tárolást pedig a hálószobában, a falra szerelve oldtam meg, szerintem vagány volt, anyám szerint gusztustalan 🙂

      Szerintem nem érdemes drága bringát venni elsőnek, inkább egyszerűt, olcsót, amit ha nem jön be (mert nem mindenkinek jön be), könnyen el tudsz passzolni.

      A reggeli zuhanyzás az irodában nekem necces. Amíg közelebb dolgoztam, megoldottam póló/ingcserével és mosakodással. Volt, hogy szépen komótosan tekerve kosztümben, szoknyában nyomtam, a kosaramban a tűsarkúval.

      Most nem szigorú dress code, így csak felsőt váltok, és csak praktikus ruhában tekerek, és csak mosakszom bent, a sminket is ott intézem, úgyis lefolyna.

      Nagy melegben nem tudom még, hogy oldom meg.

      Szerintem érdemes váltani, mert egyrészt kb ugyanannyi biciklivel közlekedni, mint mondjuk buszozni, de így a napi mozgás is le van tudva. Ami hátrány nekem, hogy nehéz egy-egy esti sörözést beiktatni bringával (becsípve ugyebár nem közlekedünk) és az első heteken fizikailag kimerítő, de könnyen lehet alkalmazkodni.

      Kedvelés

      • Ez nagyon szuper összefoglaló, köszönöm szépen. Ahogyan lent is írtam, van itt szuper bringabolt; lehet megbeszélem velük, hogyha nem jön be, vegyék vissza normális áron. Persze, nem így kell hozzá állni, de soha sem lehet tudni. Szombat délután többet tudok majd mondani.

        Kedvelés

      • Köszönöm szépen mindkettőtöknek. Az évszak alkalmas, ha most nem, akkor már csak jövőre. Az a vicces, hogy elkezdtem bicikli üzleteket keresni, erre kiderült, hogy tőlem 500 m-re van egy. Mindig ott jöttem el mellette kocsival, eddig észre sem vettem. Beszéltem velük telefonon, szombaton megyek be. Már kinéztem egyet, nincsenek nagy igényeim, nem fogok sokat variálni, nem értek hozzá. Bemegyek, megnézem, ha elkap a hangulat, akkor megveszem. Ha bizonytalannak fogom magam érezni, akkor még átgondolom. Most szívem szerint azt csinálnám, hogy bérelnék egyet két-három hétre, hogy kipróbáljam.

        Kedvelés

      • Most néztem meg a dátumot, az a baj, hogy szombaton délután dolgozom, s nem tudom átszervezni.:( Pedig jó lett volna ilyen keretek között belekezdeni, meg veletek is találkozhattam volna. Holnap megnézem a biciklit, ha megveszem, később (2-3 hét múlva kevesebb munkám lesz) szervezhetnénk egy közös bringatúrát.

        Kedvelés

  2. Visszajelzés: életelvek negyven fölött | csak az olvassa — én szóltam

  3. Visszajelzés: ökolány vagyok-e még? | csak az olvassa — én szóltam

csak okos-jóindulatú írhat ide

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .