Ez nem bonyolult, viszonylag rövid leszek, sok példával.
Régebben érzékelték a betűvetők, mert ez az érdekes szó inkább írásban fordul elő, hogy nyelvtanilag mi ez a szó. A lévén a van létige határozói igeneve: vanva. Mint ahogy játszik –> játszva. Hogyan? Lévén. Leginkább azt jelenti: minthogy … van. Minthogy ő informatikus… =
Informatikus lévén, jól tudta…
Esetleg:
Lévén informatikus, jól tudta…
Ma sem hiba, hanem átalakulás, de nekem nem tetszik. És azért alakult át, ezt is tudom, mert sokszor látták a mondat elején, és ettől elkötőszósodott. Aki mégis szeretné tudni, mi ez eredetileg, és úgy használná, mert az az igazság, hogy a művelt nyelvhasználó igenis érzi ezt még (ha a fiaink művelt nyelvhasználók lesznek, ők már nem biztos, és egyáltalán nem a régebbi a jobb! akkor a család és a hős szavunk se azt jelentené, amit ma, nem beszélve a családos hősökről), na szóval akkor nekik, de csak nekik:
Ne tegyél a lévén mellé más igét azonos tagmondatba. Ennyi a szabály.
Nem igaz ez minden határozói igenévre, sőt, talán egyikre sem a lévénen kívül:
játszva megoldotta a feladatot
, de a létige, természetéből fakadóan nem kér másik igét: ő meg akarja mondani, mi van. A van alig bővíthető határozóval. Esetleg
már jobban lévén
— szabályos, de idétlen.
A lévén alanyt kér. Lévén micsoda? Lévén milyen micsoda? Válaszolok:
lévén problémamegoldó alkat
De se a
lévén problémamegoldó alkat volt
nem jó, mert akinek a lévénre fáj a foga, az mondjon le a múlt időről,
se a
lévén szeretett problémákat megoldani
, ha ezt akarod kifejezni, és nem és nem mondasz le az arisztokratikus lévénről, amelytől okosnak tűnsz, akkor már inkább
lévén a problémamegoldás a hobbija
Nem, ez nem jó (frissítés). Hiszen ott a másik ige az állítmányban: hobbija (van), és azt nem bírja elviselni a lévén.
Akkor viszont
lévén lelkes problémamegoldó
— a lényeg: a szerkezet úgy néz ki, hogy lévén valami, esetleg: lévén valamilyen valami. Főnevet, főnévi jellegű alanyt kér a lévén, ordít érte, hát nem hallod?
Jelzővel vidáman bővíthető, határozóval csak ügyesen:
tegnap még beteg lévén
Jó ez, de nem így mondanám mégse.
A lévén a saját (nem okvetlen első*) tagmondatjának ura, de mégsincs meg egyedül, kell oda másik tagmondat is:
Lévén karitatív alkat, nagyon sokaknak segített önzetlenül.
Nagyon sokaknak segített önzetlenül, *lévén karitatív alkat.
Mit csinálnak a jónépek, akiket, lévén a lévén változásának motorjai és gyanútlan élharcosai, mi most már kikacagunk?
A lévént úgy kezelik, mintha kötőszó volna, egész pontosan a mivel. Ezért mondják, hogy
lévén beteg voltam
lévén még nem gyógyultam meg
ésatöbbi. Nekünk jó lesz oda a mivel is, esetleg a mert, a mivel hogy.
Ja, igen, aki pedig révént ír a lévén helyett, az, most mit árnyaljam, nem ember.
A lévén-ügyben a korrektorblog vonatkozó bejegyzése adta meg annak idején gyötrő kérdéseimre a választ, vicces nagyon, a lévén a hatodik bekezdésben jön, mint valami késleltetett primadonna. Jaj, de jókat röhögök ezen. Jól nyomja. Del Medico és Nádasdy. ALT + Tab mozgató izom. Blogot olvasni viccesebb, mint hírlapot. És:
Rabiátus vénember lévén, valószínűleg rémesen kioktató stílusban tudok okoskodni, csoda, hogy a redakció tagjai csak ritkán borítják rám az asztalt (legutóbb Moon írta – igaz, az nyilvános beszólás volt -, hogy frusztráló, amit csinálok; nem kérdeztem meg, hogy a frusztráció melyik jelentésére gondol [1. állandó kudarcérzet, gátlásosság; 2. a szerelmi vágy beteljesülésének meghiúsulása]).
A szavak mindenesetre változnak. A bombasztikus is így járt, az Ideges szavak szótárában még az eredeti, ‘fellengzős, üres’ jelentése szerepel, ma ‘bombasikerű, hatalmasat durranó’ értelmében használják, ami azért furcsa, mert pont az ellentéte. Na, majd írok ilyenekről is.
Minden bejegyzésedet olvastam, de lévén nem hozzászóló fajta,eddig hallgattam… Élvezem az írásaid, nagyon-nagyon! IdegeS Szavak Szótára-ez ugye nem csak nekem vicces elütés?
KedvelésKedvelés
Szia, örülök, hogy itt vagy.
Vicces, de nem elütés. Így hívtuk tanárkoromban.
KedvelésKedvelés
“Jó ez, de nem így mondanám mégse.” Én seM.
KedvelésKedvelés
Legyen inkább a neved első betűje és aláírás az az M.
“Mi a különbség a mégse és a mégsem között? Mikor melyiket helyes használni?
Mindkét határozószóban benne van az ellentét mozzanata, a különbséget legegyszerűbben így fejezhetjük ki:
a mégse jelentése: előzetes felszólítás, vagy más előzmény ellenére se, pl. Keress fel, azaz mégse, most nem érek rá!
a mégsem jelentése: ellentét, szembenállás nyomatékosító szava, pl. Hiába volt a felszólítás, mégsem tudták tisztázni a dolgot.
Vannak helyzetek, amikor mindkettő helyes: … mégse(m) esett be az eső. ”
Ilyen esős az én mondatom is.
http://www.e-nyelv.hu/2010-12-28/megse-megsem/
KedvelésKedvelés
A nem és a ne, a sem és a se, a tagadás és a tiltás különbségéről szól ez az M.
KedvelésKedvelés
Értettem, de nekem ez MÉGSE tetszik.
A linken a válasz, a _mégse_ és a _mégsem_ között nem a tagadás és a tiltás a különbség. Javíts ki, sok mindent el is ütök, de legyen igazad.
KedvelésKedvelés
“Vannak helyzetek, amikor mindkettő helyes” — lehetséges; nekem egy sem jut az eszembe. Az esős mondat nem ilyen, egyszerűen csak hibás.
“…de nekem ez MÉGSE tetszik” — nem találom meggyőző érvnek. Ezt akár a “lévén” általad (joggal) bírált használati módjai kapcsán is írhatná bármelyik olvasód.
Bocs, hogy nem vagyok olyan előzékeny mint te, nem szánok időt oldalak megkeresésére, belinkelésére, de biztosíthatlak, hogy ha érdekel, keresel, találsz igényesebbeket, mint amire hivatkozol. Pl.van valahol egy igen jó fórum, ahol kiváló műfordítók vitatják meg az érzékenyebb nyelvi kérdéseket. Ezt talán nem, ez túl egyértelmű. De fel lehet vetni.
“…de legyen igazad” — Gondolom, te sem örülnél ilyen válasznak, ha valakivel mindkettőtöket érdeklő problémáról beszélsz. Ha ez kezelhető így, akkor legyen inkább neked igazad. Ez most előzékenység kérdése? Vagy az “Inkább rád hagyom, hülye” finom változata?
(És ha elütés lenne, természetesen nem érveltél volna a helyessége mellett.)
KedvelésKedvelés
Attila.
Korrektor és olvasó-, nyelvi szerkesztő vagyok. Pénzért csinálom évek óta. Előtte magyar szak, olyan durva speckók, hogy a gulág ahhoz képest… Versenyek. Tanítás. Nagyon komolyan.
Van, amit úgy írok, ahogy tetszik, mert ez az én szabadságom — szigorúan csak a saját szövegeimben. És vannak vakfoltjaim. Például a _precíz_ írását évekig nem tudtam, a _diktatórikus_ is meglepetés volt a _kulturális_ után. Ráadásul változik is a helyesírás. A nyelvtan is változgat. Van, ami azért tűnik hibásnak, mert amikor te kialakultál mint betűvető, én még bölcsibe se (!) jártam.
Ha valamit nem tudok, kérdezek. A műfordítók a műfordítós honlapon, és pedig az e-nyelv (MaNySzI) honlapon szoktam, amely szakmai fórum. Nem vaktában, az oldal nem az első találat a keresőben, hanem nekem és sok-sok kollégámnak ők a referencia. Afféle konszenzus ez, mint hogy az Osiris-féle helyesírást használja a Magyar Hírlap. Mások meg nem. Az e-nyelven nem alkotnak szabályokat, hanem tudják a szabályokat, és elég sok mindent összeszedtek az évek alatt. Most ez, amit linkeltem, épp az én nyelvérzékemmel is egybecseng. Lehetne másképp, és akkor javítanék.
Te is írsz, nagyon jól tudsz magyarul. De kijavítasz, hónapos kommentszünet után, és érv nélkül. Én linkelek, te letolsz. Sem a _mégse_, sem a _se_ nem tiltást jelent, az esetek jelentős részében szabad alternatívák. Keress már nekem egy korszerű leíró nyelvtant, támaszd alá, amit írsz, és olvass Nádasdyt is.
Nagy görcsöket csinál a javítgatás, rajtakapósdi. Sokan azt hiszik, én is azért írom a sorozatot, hogy jól megszégyenítsek mindenkit. De nem. Én jelenségekről írok, egy lelkes törzsolvasó-kisebbség kedvéért, aki ezt kérte. Az elütéseket néha javítom a kommentekben. Ez nem gimnázium. Igenis volt egy “te se tudsz ám magyarul” árnyalat abban, amit írtál, és főleg ahogy.
KedvelésKedvelés
Nem hiszem, hogy életkori különbség (köztünk), mivel akár 150 éves példákat is találunk a se használatára a sem helyett, nagy magyar íróktól. Mindig összehasonlíthatatlanul kevesebbet, mint a sem azonos szerepű használatára. Az általam ismert esetekben a sem helyett használt se szót szinte mindig mássalhangzóval kezdődő szó követi. Többnyire a gördülékenyebb hangzás igénye, néha pedig a “népies” stilizálás lehet az ok.
Tudom, hogy a nyelvi szabályok inkább leíróak, mint előíróak; a nyelvhasználat gyakorlatában keresik a szabályszerűségeket. A nyelvőrködésben értelmes, sokféle esetre alkalmazható elvnek találnám, hogy ha van két szavunk, ne használjuk azonos értelemben, szerepben őket. Még a szinonimáknak is a finom különbségek adnak értelmet.
A “de legyen igazad” mondatodat, rájöttem, félreértettem. Reakció visszavonva. Ctrl+Z.
A hónapos kommentszünet okai nem tartoznak ide. De remélem, nem csak az tehet kritikai észrevételt, aki folyton itt van, és lehetőleg nem vitatkozik.
Tudom, mivel foglalkozol, milyen képzettséggel, gyakorlattal, és elég sok mindent olvastam tőled. Tetszik, ahogyan írsz. Ezzel együtt indulatos blogodon valóban szívesen akasztottam (volna?) a hóhérból egy darabkát, bár nem kerestem az alkalmat: az én szememet valóban bántja a se végű mondat.
KedvelésKedvelés
Most találtam rá:
http://index.hu/kultur/korrektor/sesem/
Vagy valami református tótumfaktum arcmását, vagy egy százliteres söröshordót kérek szépen akkor. A felgörgetésben segítek, közben szívjuk a jó levegőt, beszélgetünk a létrendi kérdésekről.
KedvelésKedvelés
Jó, ezt meg csak most olvasom, ezt a százötven éveset. Az, hogy ne használjunk két szót azonos értelemben, ez mint tudatos törekvés harsány kacajra fakasztó nyelvi babona. Nem azért, mert nem lehet előírni, hanem már egyetlen egynyelvűszótár-oldal végigfutása után is. A nyelv nem így működik, hogy ötvenöt lelkes, tudatos, művelt beszélő addig forszírozza, hogy egyelőre meg lapolvasó, amíg azt kezdik használni az egyenlőre meg a szkenner helyett.
KedvelésKedvelés
Visszajelzés: “a rendszert gyűlölöm” — interjú a csakazolvassa blog szerzőjével | csak az olvassa
Az olvasószerkesztő cikket ír.
“Rutinvizsgálat révén sok szülő nem figyel rá külön oda, vagy csak akkor értesül róla, ha már baj van, például étkezési zavarok vagy zaklatás jeleit látja a gyerekén.”
Igen, ezt ő így: RÉVÉN. Önáltatás kimaxolva ráadásul: a gyerekeket nem a BMI mérés miatt basztatták/nem emiatt kezdtek fogyózni, hanem mert dagik voltak.
https://wmn.hu/ugy/54432-megalazo-testzsirmericskeles-az-iskolaban-igy-vedheted-meg-gyermeked-jogait-es-lelket
A durván elhízott olvasószerkesztő erről hallgat, de a gyerekei túlsúlyosak voltak, ami nem egy szerencsés állapot, joggal aggódnak miatta, és nem a BMI mérés vagy annak megalázó kivitelezése mitt kezdtek “éhezni” (kevesebbet enni), hanem azért, mert sok volt a kiló. (Vajon mit jelent a csontsovány?)
Ez is érdekes, ilyeneket puffogtatni:
“Fontos, hogy megismerjék a gyerekek a jogaikat, nemcsak az egészséges élethez, de a megfelelő tájékoztatáshoz, a véleményük kifejezéséhez és figyelembevételéhez, és ahhoz is, hogy senki sem bánthatja őket, és nem bánthat velük másképp valamilyen tulajdonságuk miatt.”
Már miért ne? Ha valaki sunyi, idegesítő, agresszív, buta, miért ne lehetne másként bánni vele?
A kedvencem a jogvédelem mögé bújt valóságkenegetés… csak ki kelljen mondani: elhíztam, folyton zabálunk, a gyerekeim is elhíztak, ez a baj. A többi rizsa.
KedvelésKedvelés
És a hisztis címmel ellentétben testzsírt senki nem mért, csak magasságot és súlyt…
KedvelésKedvelés