Ezúttal rávilágítok az érvelőszöveg-szerkesztés, ez itt mozgószabály, technikájára is

Bevezetés, személyes hangok, helyzetkép, amire az írás reagál, látszólag megértés tanúsítása

Kezdjük kedves fordulatommal e kis kávé mellé szánt nyugtalanítást: egészen értelmes emberek is ezt mondogatják. Amúgy jönnek-mennek a világban, remek szakemberek, szeretik a szép ruhákat, a színházat, adakoznak jó ügyekre, de a politika: nem, sőt: jaj, nem. Kislányként is átkapcsoltunk inkább a híradóról az emtívíre, ha apu pisilni ment.

Nem. Nem politizálnak. A sok szemét politikus, a devalválódott pártok, a korrupció, ezek csak a saját zsebüket tömik, nem. Nem. Az meg különösen nem, hogy a fiam közismerten bajuszos, rovásírásos dzsúdótanára meglássa a Magyar Narancsot, és leliberálisozzon, vagy a főnököm észrevegye, hogy bizony a hírtévé videóját nézem.

Mire vállalkozom, célkitűzés, egy kis fricska

És én most megkísérlem azt a bravúrt, hogy a politizálás fontosságáról politizálás nélkül fogok írni, noha a figyelmes olvasó nemcsak arra jött már rég rá, ki is a titokzatos művész úr, hanem valamit sejt a világnézeti preferenciáimból is. Igen, szerintem értelmes ember nem is lehet más, mint     . Ez idézet volt, Modor Tibi írta valahol, csak ő végig, vicces volt. Modor Tibivel a m.o.d.o.r.o.sblogon találkozhattok, nem linkelem, idetalál a trackbackből, szétszed.

Állítás

Nem tagadva, hogy mennyi kiábrándító rusnyaság történt az elmúlt években a pártpolitikában és a tágabb közéletben is, meg merem kockáztatni, hogy ezt a címbeli tőmondatot, gondolkodó ember lévén, nem engedheted meg magadnak.

Érvek szép sorban: egy, két, há, az utolsó a személyes

Egyrészt mert minden politika, és én nagyon fontosnak tartom a szónak ezt az amerikai jelentését. Tehát minden olyan tevékenység, amelyhez szükséges, hogy ne egyes emberekről, hanem csoportokról gondolkodjunk, definíció szerint politika. Ha felháborít, hogy nincs rámpa az önkormányzat lépcsőjén, ha nem bírod nézni a földön fekvő alól csordogáló kis patakot, ha szeretnéd, hogy legyen több kutyakaki-szemetes, már politizálsz. Nem kell besorolni magad sehová, nem leszel automatikusan megnemértett sötétzöld, ha tetszik az elempé akciója, és nem kell meghasonlanod, ha jogvédő alkat vagy, de a neoliberalizmustól a hideg ráz, sem ha kifejezetten marxista lapnál dolgozoml, mégis fáj Trianon. Nem kell sehová tartozni: figyelni, gondolkodni és felelősséget érezni kell.

Másrészt mert a legdirektebb és legnépszerűbb politikai akaratnyilvánítási forma a választás: alig két év múlva döntenünk kell, és nem mindegy, milyen ismeretekkel fegyverkezünk fel előtte — talán még sosem volt ennyire húsbavágó, hogy akkor, ott mi fog történni.

Ha most ezt kifejtem, hogy miért nem volt sosem ennyire húsba vágó, akkor viszont nem kerülhetem el, hogy politizáljak úgy, ahogy ígértem, hogy nem fogok.

Harmadrészt: a politika izgalmas és vicces. Tulajdonképpen jelenthet csak annyit, hogy figyelsz és véleményed van. Nem kell ifjúsági tagozatba belépni meg megyei elnöknek lenni ahhoz, hogy otthon érezd magad a világban, amely ezerféleképp befolyásolja az életed, hát még a gyerekeidét. Hogy legyenek kérdéseid és válaszszerűségeid azügyben, mennyi a kávé jövedéki adója, lesz-e nyug- és dugódíj, avagy négyes metró (és melyik előbb), hogy verik-e a meleg szomszédodat, vagy hogyan kerülj előnyös helyzetbe, ha GYESről mész vissza dolgozni. Mindez biztos érdekel. Na, hát erről van szó. Kaland megérteni az összefüggéseket, és remek mulatság jókat röhögni egy-egy szóvivő mellébeszélésén. Már napi öt-tíz perc internetes hírolvasástól nagyjából képben lehetsz, hát nem lehet folyton a szépségrovatot, blogot olvasni meg videókat letölteni. Az újságelőfizetéstől meg, amely havonta négy korsó sör (igényes hetilap) vagy egy szerény gyerekcipő ára (napilap), miközben jelképes hozzájárulás egy csomó intelligens figura létalapjához, az ember egyenesen úgy érzi magát, mint a homo erectus a kialakulása pillanatában. Nyugágy, mentás limonádé és egy hávégé, hát nem?

Záró kétmondat szójátékkal és Endrével

Ne hagyd, hogy csak a férfiak vágjanak egymás szavába a pacal fölött! Amúgy is tele van a parlament fiatal, szexi nőkkel, ugye, Endre, bár épp Kaufer Virág elhervadt.