amiért a nő nem… (2.)

Közzétéve Szerző:

Ez az írás folytatás, itt kezdtem a témát.

Ún. házastársi kötelesség
Nem használ az ügynek az a feudális nyomás sem, amely a nőkre nehezedik, hogy a házasságban a szex nekik feladatuk: meg kell, kellene tenniük a férjükért.

mosás
teregetés
10h ovis farsang
vasalás
4h játszótér
sebét átkötözni
szelektív szemét
11h aktus

Ha az egyik félnek ez ennyire nem jó, nem kell, akkor nem lehet, hogy a definíció a rossz? Tudniillik: ez nem szex, hanem valami egyoldalú nyomás. Erőszakféle.

Árulkodóak a divany.hu cikkei meg a különböző színvonalú fórumbejegyzések szóhasználata: ha ki van elégítve, kenyérre lehet majd kenni; ha nem szexelsz, majd máshol fogja keresni a boldogságot. Ezt most nem cizellálom: a francnak van kedve ilyen nyomás alatt szexelni. Már megint nem rólunk van szó.

A szex számomra nem önmagában van, ezt nem érti a férjem. Nekem nem tud afféle gyorsan lerendezhető ügylet lenni, hogy leoltjuk a lámpát és akkor el van felejtve a sok feszültség. A férjem sem ilyen volt régen, nem is értem, annyira el akart varázsolni a kapcsolatunk elején.

Manipulációszag van
Ha megadod neki, nem fog elhagyni. Okos légy, lányom!

A férjemben, amióta család vagyunk, beindult az állandóan morgó, piszkálódó, mindenre megjegyzést tevő szoftver. Hiányzik, hogy igazán felém forduljon. Azért fekszem le vele, mert megelégelem a nyaggatást. Én nagyon nehezen tudok ellazulni, a sürgetett együttlétek után meg valahogy üresnek érzem magam. A szex afféle elvárt szolgáltatás, ami ha van, jó, ha nem, akkor durci a válasz.

Azt ne higgyük, hogy akkor nem csal meg. Megcsal, csak akkor azért, mert változatosságra vágyik, és örülni fog, hogy a szerető lelkes és mindenben benne van, nem úgy, mint a sóhajtozó felesége. És igaza lesz. De ez nem oldja meg az alapproblémát: miért hallgat el a házasságban a korábban zengő női test?

A legkevésbé van szó rólunk. Férfi vagyok, szükségem van a szexre, ezért kezdeményezem — én kezdeményezem, és a feleségem igent mond (esetleg ha megfogadja Fritz Kahn, A szerelem iskolája szerzőjének tanácsát, akkor néha, csak úgy, hogy az igenje értékét megőrizze, nemet, tökéletesen függetlenül attól, hogy mit szeretne). Én, a férfi nem azért kezdeményezek, mert annyira szeretlek vagy kívánlak, hanem mert te vagy a feleségem, te vagy a legálisan elérhető nő, akinek ebben a nagy szexuális ínségben már nem kell különösebb bűvésztrükköket bemutatnom, hogy az enyém legyen (és, mint tudjuk, ezért fogalmi képtelenség a nemi erőszak a házasságon belül: once yes, always yes!). Ha szeretsz, megteszed, mert nekem annyira kell. Annyira kell, hogy nem zavar a nagy hasad, és nem zavar, hogy téged zavar. De élvezd ám, tedd már meg nekem, ni, milyen jól csinálom, mert ha élvezed, akkor én pompás példánynak érzem magam.

Úgy érzem, követeli a szexet, a szexet, amelynek célja, kerete és csúcsa az ő kielégülése. Nem akarom így, mindenem tiltakozik az ellen, hogy a szex, illetve az, hogy hagyom magam, manipuláción alapuljon. Mert őneki ez szükséglet, azt mondja, és nem is bonyolítja túl, gyorsan elintézi a kedvemért. Vagy neki tényleg ez a jó, ez a mechanikus döfködés, és ő sem emlékszik már rá, miket műveltünk a gyerekek előtt? Egyáltalán nincs szó rólam, nem számít, hogy nekem nincs kedvem, vagy mitől lenne. Annyira automatikus az egész. Mossak, főzzek, takarítsak, intézzem a gyerekek ügyeit és tegyem szét a lábam, mert ott a fenyegetés: ha nem, akkor… engem már az sem érdekel, mosok, főzök, takarítok, de ezt nem. Már nem…

Az utolsó front
Az a helyzet, férfinak született embertársaim, hogy ha a férj mord, mindig elfoglalt, tunya, azaz a hímsovinizmus jól ismert módozatait űzi, akkor házasságok tízezreiben kapcsol be az a dinamika, hogy a feleségnek nem marad más terepe a tiltakozásra, mint a szexmegvonás. Ez is manipuláció, nem tagadom, csak épp ez reakció az egész működésképtelen struktúrára. Nem is mindig tudatos: tényleg nincs más eszköz a szuverenitás kifejezésére. A gyerekek sírnak, a házat ellepi a mocsok, elhagyjam, hová mennék? — máshol nem lehet sztrájkolni. Különösen akkor gyakori ez, ha amúgy sem volt egy vasziszdasz a férj az ágyban. A hímsovinizmus hatékonyan hűti ki az érzelmeket, kelt csalódást, töri meg a bizalmat. Pedig a női libidó a jelen helyzetben annyi mindentől tud kiszáradni, hogy inkább karót kellene tenni mellé, táplálni, öntözni: valódi elfogadással, őszinteséggel, önreflexióval.

Ha főzni kell, gyereket nevelni kell, nincs kiszállás, elválni meg nagyon nehéz, akkor évszázadok óta az ágy, a nők titkos kertje a lázadás egyetlen lehetséges és hatásos színhelye. De ez kényszermegoldás, mert az igazi az lenne a nőknek is, ha olyan életet élhetnének, amelyben nem kell így revansot venni, és a rájuk figyelő, őket megbecsülő férjükkel szeretkezhetnek boldogan nyugdíjas korukban is. Talán nem egészen úgy, ahogy azt a férfiak elképzelik, talán más lesz akkor középen, de mégis.

Pedig úgy igyekszik
Na, ha igyekszik, akkor meg aztán tuti nem. Jaj, ne igyekezzél már. Ne hozz virágot, tudom, mire megy ki a játék. Ne akard már, amit én nem akarok. Ne ezért legyél kedves, ne próbálkozz másképp, ne zsarolj, ne fenyegess, ne dühöngj, ne tüntess némasággal, ne mutasd már ezt a szánalmas, kuncsorgó énedet. Reklamálsz, hogy a gyerekekkel alszom, nem megyek át (!) és te majd kénytelen leszel keresni valakit, mert ezt nem lehet bírni. Nem. Nem kívánlak, nevetséges vagy. Legyél kedves, igen: nézz már föl a farkadról, nézz rám, fogadd el az érzéseimet, állj mellettem, vedd ki a kezemből a gyereket, aludj vele te, adj egy-két óra nyugalmat, menj te a szülői értekezletre, ne gyötörj. Ha egy férj észbe kap, persze kötelező megbocsátani, szívtelen családbomlasztó dög, akinek már késő ez is. Beszélgetések, két hétig elmosogat, felvilágosító könyvek, szexológus, új pózok. Nem, nem, nem. A csend hangosabb.

Elég volt az ölelésből
Nagyon sok nő egész nap ölben csitít, szoptat, feneket töröl: betelik a gyerektestek érintésével, és aztán csak azt kívánja, senki se nyúljon hozzá. Ezt ti, fickók el sem tudjátok képzelni, hogy ez milyen.

A testem ellenség lett
Rengeteg nő el is van idegenedve a testétől, amely eszköz: szülés, szoptatás, házimunka eszköze, és így a szexnek sem boldogságos részese, csak tárgya. A testét meg is viselte mindez, és kevés lehetősége van a regenerálódásra. E testről nagyon ritkán mondják, hogy szép, és nagyon nem hasonlít arra, amilyenek a fehérneműkatalógusokban láthatóak. Puha, gyűrődős, csüggeteg. Nem, ez a test nem való szexre. Nem lehet önfeledt, és nem érdemli meg az örömet.

Én már nem is érzem, hogy van testem. Valami fölkel, valami lehajol a fürdőkádhoz, van két karom, ami a gyerekért nyúl, de hogy én formás, szerethető, jószagú nő lennék, mint régen, azt nem érzem. Így vágyaim sincsenek, csak aludni szeretnék, meg néha éhes vagyok.

Csak a fociöltözőben derül ki, hogy ezért a testért már a sok hibátlan test látványával kényeztetett férfi sincs oda. Igenis zavarják a csíkok, redők, visszerek. Van, aki meg is mondja: fogyjál már le, csinálj már valamit a melleddel, vagy a régi fotók láttán jegyzi meg, és mi értjük: milyen csinos voltál.

Hozzáteszem itt, mert külön bekezdésre nem elég, hogy sok férfi is elhagyja magát a házasság sűrűjében: gusztustalan szokásokat vesz fel, meghízik, iszik, nem fürdik. Ettől sem javul a statisztika.

Úgy szedték ki belőlem
A traumatikus szülés is gyakori oka a nemiségtől és a testtől való elidegenedésnek, és sokszor a nő sem ismeri föl, hogy erről van szó.

Amióta megszültem a kislányunkat, nem érzem magam nőnek. Szétkaszaboltak, tönkretettek, visszavonhatatlanul elrontottak. A környezetemben senki sem veszi komolyan, ha erről beszélek: azzal intézik el, hogy örüljek az egészséges gyerekemnek.

Onnan is tudunk ennek a jelentőségéről, hogy többen számoltak be arról, hogy a szülésfeldolgozó terápia vagy a második vagy többedik, háborítatlan szülés meggyógyította a nőiségüket is.

Olyanról is hallottam, aki annyira nem akarta újra átélni a borzalmat, hogy szinte betegesen rettegett a teherbeeséstől.

Nem részletezem, mert sokszor olvastuk már, és én most nem a biológiai magyarázatokról írok, hogy a terhesség és szoptatás lelki és nem elhanyagolható hormonális változásai is csökkentik a libidót. A szoptató anyák prolaktinja és a fogamzásgátló tabletták nem engedik tombolni a szexuális vágyért felelős ösztrogént. Ha már nem szopik a gyerek, sok nő érzi, hogy újra van telepítve, és ha addig nem távolodtak el egymástól apjukkal, ha nem nőtte be sűrű bozót az egymáshoz vezető utat, jöhet a boldogság.

Én megtartom a férjem
Sok olyan nő van, aki ugyanúgy elfoglalt, gyereket nevel, de mindent megtesz, hogy kívánatos és aktív maradjon. Tornázik, öltözködik és kezdeményez, de eközben egyre távolabb kerül önmagától, mert a nagy igyekezetben sémákhoz igazodik, nem önmagához. Félelem motiválja, a jó szerető identitását szeretné birtokolni. Nem akar olyan lenni, mint azok, akik nem szívesen kényeztetik a férfiakat és finnyáskodnak. Őneki van kedve, ő megteszi. Észrevétlenül, filmekből, baráti történetekből alakult a szexuális viselkedésének repertoárja, és annyi réteg van már egymáson, hogy már nem is tudja, ki ő és igazán mi esne jól. Forgatókönyvet hajt végre, nincs benne a helyzetben, nem ismeri fel önmagát ott és akkor. Ha önkielégít, teljesen más minden, de azokat az érzéseket nem tudja megosztani a partnerével. A férfi meg át van verve, hiszen fogalma sincs arról, nem lehet, hogy hogyan reagálna az őszinte nő. Nem is tehet mást, az ő képzetei is ugyanonnan származnak: elhiszi, hogy így jó a nőnek, akinek szintén nincs fogalma, milyen is lenne, lehetne, ha sztereotípiák nélkül közelítené meg a szexualitást.

Nagyon mélyen bennem van, hogy megcsalhat, és azt nagyon nem szeretném. Rengeteget olvastam, kutattam az interneten, hogy mit tegyek, hogy neki igazán jó és különleges legyen, és ne kelljen neki más nő. Ő örömmel fogadta ezeket a technikákat, igényli is, de én már kicsit unom. De hát én akartam eleinte, és ezért nem tudok vele erről beszélni. Nekem nem lett örömtelibb a szex, olyan, mintha szerepet játszanék, ő meg szépen belesimult a kényeztetett szerepébe. Szóval nálunk van szex, de nagyon más, mint amikor igazán élveztem.

Aki őszinte magával, az meg pont ezért nem fekszik le a férjével. Unja — miért ne unná?

Nem érzek vágyat, és nem akarok úgy szeretkezni, hogy megteszem, mert akarja. Mindig azért feküdtem le vele, mert vágytam rá, a nagy szerelmünk idején csak így működött, és nem akarom megcsúfolni a szerelmet. Ennek így semmi köze ahhoz, amit én szerelemnek tartok, olyan állapotnak, amiben igazán biztonságban érzem magam. A beszélgetéseink kudarcba fulladnak. Mondjam meg, mi lenne jó! De én sem látom a megoldást.

A szexuális életem a képernyőn zajlik
A fél Magyarország csüng a pornón. Sok feleséget, aki tud róla, nyugtalanít ez, megalázónak érzi, és ez tovább rombolja a kedvét. Ha viszont a férj diszkréten nézi gúvadt szemmel az üzekedőket, a mainstream pornóban látottak képzetekként, elvárásokként jelennek meg a hálószobában. Borzasztó nyűg tud lenni egy a.n.á.l.i.s szexet, harmadik bevonását, m.é.l.y.t.o.r.k.ozást erőltető férfi. Persze sokan elő sem állnak vele, csak fantáziálnak róla, esetleg keresnek valakit, akivel kipróbálhatják. Azért kénytelenek prostituálthoz menni, mert otthon nem kapták meg.

Erre válasz a prostitúció: mivel érzelmileg analfabétának bizonyultam, tenni nem nagyon akaródzik a csajom boldogságáért, viszont vannak úgynevezett kiélésre váró vágyaim, és meg vagyok sértődve, hogy itthon nem teljesülnek, elmegyek és fizetek érte. Valójában meg szeretnék dicsőülni férfiként, az élet császáraként: következmények nélkül megalázni valakit, úgy élni át a gyönyört, hogy közben ne kelljen figyelembe vennem a másikat. Esetleg visszavágni a szex nélküli időszakok frusztrációjáért a női nem egy szimbolikus képviselőjének. Esetleg a változatosságot, mindig más, fiatal és szép női testeket hajszolják. Megtehetik. Ha valaki erre vágyik, azt bizony nem fogja megtalálni egy párkapcsolatban.

És megint senki nem kérdezte, mire vágyik a feleség. Ha a szempont felmerül, akkor kiderül az aszimmetria: a nők nem nagyon igényelnek bonyolult, fárasztó attrakciókat. Persze van, aki szerint a türelem fárasztó, és az asszonynak egy óra ingerlés is kell az orgazmushoz. A szintidőt, mondanunk se kell, megint csak a klotyóban meg a pornó előtt maszturbáló férfiak állították be.

***

Szóval nekünk semmi se jó: ha igyekszik, ha nem, ha monoton, ha újítana, nem és nem akarjuk…?

Akarjuk, de nem így, és az első sorig vissza kellene bontani a szövevényt. Ha minden pár azt csinálná, amit mindketten, folyamatos érzékeny kommunikációval kialakítva mindenkor élveznek, az bizonyára nagyon különbözne a videókban látottaktól. Hogy a szex igazán élvezetes legyen mindkét félnek, és a kapcsolatot gazdagítsa, a teljes emberi voltunkat áthassa, ahhoz olyan érzelmi kultúra kell, ami nagyon ritka. Rémisztően őszintének kell lenni önmagunkkal és a másikkal. De tényleg, ez most nem magazinfordulat. Nagyon kell, hogy a másik támogasson, az ágyon kívül is helyeselje a létemet, viselkedésemet, a testemet.

Pezsdítő tud lenni, ha ki lehet szakadni a mindennapokból, ha van alkalom máshogy érzékelni a partnert: más helyzetben, más öltözékben, máshol. Ha ő mindig a hitvesi ágyban és mindig ugyanúgy a teljesítménye meg az én orgazmusom miatt szorong, ha kialakult képe van arról, minek kellene történnie, már távol van tőlem, már nem vagyunk ott a mostban, annyira tisztán és kíváncsian, amitől valóban megnyílhat a mennyország. Ne elvárások, sémák és szégyenek határozzák meg, mi történik. Szex az érintés is, egymás megszagolása, ízlelése, és sok nő inkább választana csupa ilyesmivel töltött éveket, mint kétnaponta egy mindig ugyanolyan, gyors menetet misszionárius pózban.

Még néhány kérdés: miért épp a nők akarják állítólag érzelmileg biztonságban érezni magukat, és miért a férfiak képesek a csak szexre? Miért nem a férfiak, akiknek kimered a világba egy oly érzékeny testrészük, akarnak biztosak lenni abban, hogy elfogadják őket mindenestül: felhevülve, hörögve is? Vagy a nők alkuja az, hogy ha öröm nincs, legalább érzelem legyen, és a férfinak meg úgyis ott a kéj, a többi nem számít? Hogy alakult ez ennyire torzan?

Lehet, hogy épp azok a férfiak jelentenek végleges csődöt (nem kezdeményezik a szexet, mert ilyenek is szép számmal vannak, vagy nincs merevedésük), azok menekülnek a munkába, vagy egy vérfrissítő külső kapcsolatba, akik nem férnek bele az igazi férfiról alkotott képbe, és másképp szeretnék, teljes emberséggel? Lehet, hogy rengetegen vannak férfiak is, akiknek nem jó így? Csak az ő szavukat nem halljuk?

És lehet, hogy az élethosszig tartó harmonikus monogámia olyan eszmény, amely csak kivételesen működik a gyakorlatban? Talán szembe kellene végre néznünk ezzel, és másképp tekintenünk az egészre. Talán más a cél, és akkor a kudarc sem kudarc, hanem szerves változás.

141 thoughts on “amiért a nő nem… (2.)”

  1. engem végtelenül elszomorítanak ezek a jelenségek, amikről írsz, hogy nőtársaim zöme szenved ezektől, és amellett, hogy szerencsésnek érzem magam, ugyanakkor kicsit szégyellem is…..

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  2. Nagyon jó írás. Sokmindenre kiterjed, rengeteg szempontot figyelembe vesz.
    A tendenciáról nem tesz említést, márpedig a tendencia az, ami igazán elszomorító.
    Az utóbbi 20 év és a képi technika, internet használata átformálta az ember szexualitását, egy titokzatos kertből egy nyíltszíni vásárt csinált. A titkos kert tündére volt a nő – az újféle vásárban pedig mindössze egy haszonállat.
    A pornográfia mindent ígér, valójában mindent elvisz. A legkeményebb drogok pusztító hatásával ér föl. Kíváncsi vagyok, mikor fogják hasonlóképp üldözni.
    Hány tönkrement házasság, félárván felnőtt gyermek, vajon hány százaléknyi impotens harmincas férfi kell ahhoz, hogy a pénz hatalmát felülírhassa az emberi méltóság hatalma.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  3. Visszajelzés: Amiért a nő nem kívánja már a szexet (2.) « S I C U L O R U M

  5. Visszajelzés: keressetek, és megadatik | csak az olvassa

  7. Visszajelzés: amiért a nő nem (1.) | csak az olvassa

  8. Visszajelzés: a fehér elefánt | csak az olvassa

  9. Visszajelzés: hát akkor maradunk | csak az olvassa

  11. Ja, elfelejtettem, hogy reagálni akartam erre a részletre:

    “Mondjam meg, mi lenne jó! De én sem látom a megoldást.”

    Nohát! Jött nekem is a duma, hogy dehát nekem sehogyse jó, meg hogy csinálja hogy jó legyen. Én meg mondtam, hogy tán nem megsértődni kéne azon hogy nem esik jól ahogy csinálja, hanem másképp kéne hozzáfogni, más irányból, erővel, kézzel-lábbal, tökömtuggya. Erre a kérdés: Nadehogyan?! Én meg közöltem, hogy NEMTUDOMB+! Ugyanis még nem voltam szemből a két lábam között, sőt, még sose keféltem magammal. Úgyhogy NEMTUDOM! Próbálkozzál!

    Ennek az lett az eredménye hogy akkor éjszaka tényleg másképp csinált mindent mint addig, jó is volt, de tényleg, sokkal jobb, mint addig. De aztán sohatöbbet sehogy.

    Ésakkormost kinek kéne megsértődni és miért?

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  12. Visszajelzés: miért általánosítasz akkor? | csak az olvassa

  13. Visszajelzés: az egyenlőtlenség formái 2.: a kicsikart szex | csak az olvassa

  14. Visszajelzés: szegényke | csak az olvassa

  15. Visszajelzés: a legtöbben ezeket olvastátok | csak az olvassa

  16. Visszajelzés: orális örömszerzés így késő éjjel | csak az olvassa

  17. Szerintem ahhoz, hogy a szex valóban igazi önfeledtség és örömkeresés és -adás legyen, valamiféle ősbizalom kell a két fél között. Olyan biztonság, amiben már nem akarom megóvni a határaimat, hanem tényleg eggyé merek olvadni vele. (Nekem ehhez égszakadás-földindulás kellett, 45 év.)
    A házasságban ez talán megvan, de korántsem biztos a másik tényező: az ösztönök szava, az arany öntudat fegyvere nélkül…
    A hétköznapokról és a stresszről pedig ne is beszéljünk…
    Vajon ezt a tapasztalatot át tudjuk, át akarjuk adni a lányainknak is?

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  18. Türelem! Az kell minden mennyiségben!
    Ebben az évben úgy döntöttem megvárom, míg az asszony kezdeményez.
    Idáig semmi!
    Nem hisztizek, nem példálózok, nem morgolódok.
    Az én biológia ritmusom, heti kettőre van beállva, de heti egyel is meg lennék elégedve.
    Azt hiszem valamikor 2012. Október, November környékén lehetett az utolsó. 😦
    Azóta magamnak csinálom, szégyenteljes, és rendkívül megalázó pláne így 39 évesen. 😦
    Nem így képzeletem családalapítás előtt!
    Úgy érzem magam mint kezdő kamaszkoromban, sajnos, vagy hála Istennek a szerszámom is ugyanúgy működik.
    Gondoltam már rá, hogy gyógyszerekkel csillapítanám férfiasságom, de senki nem hajlandó felírni.
    Mondván hátha örökre kialszik aztán ha idővel szükség lenne rá akkor meg gondban lennék vele.
    Nekem fogalmam nincs kinek szól az a sok vágykeltő reklám a tv-ben. nekem elég ha csak rá gondolok, csak épp hiába. 😦
    Gyermekeink már nem kisbabák 7 és 10 évesek, még időnk is lenne rá.
    Én úgy látom, hogy ez az egész egy öngerjesztő folyamat, amihez egyre több energia kell a megoldásához, csak sajnos már nem tudok honnan energiát meríteni! 😦
    Egyre kevesebb dolog érdekel, és már a megoldás keresés sem köti le a fantáziámat.
    Ebből a két dologból, és a következményeiről regényeket lehetne írni, vagy talán már meg is tették. Néha úgy érzem a pokolban vagyok!
    Ha bárki idősebbnek beszélek róla, annak az a válasza, hogy “mit akarok én, van két szép egészséges gyermekünk!” Ezzel a takarózó idézettel búcsúzom, remélem tud okulni belőle az aki akar!
    Maradok tisztelettel:
    P.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  19. Hogy konstruktívan is hozzászóljak:
    Tényleg, minden férfi tragédiaként éli meg, ha házas és maszturbálnia “kell”?
    Előtte is űzték, kedvvel, utána miért lesz ez büntetés, tragédia, megalázó esemény?

    Nőktől ilyesmit sosem hallottam.És nem, nem azért mert minden nő aszexuális lény lesz egy idő után. Feltételezem, nem csak a férjek “kárára” fordul elő, hogy nincs összhangban a szexuális étvágy.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • “Tényleg, minden férfi tragédiaként éli meg, ha házas és maszturbálnia “kell”?
      Előtte is űzték, kedvvel, utána miért lesz ez büntetés, tragédia, megalázó esemény?” -nem illik kérdésre kérdéssel válaszolni, most mégis erre vetemedem.
      Miért van az, hogy egy vibrátor (mint férfit helyettesítő eszköz) teljesen elfogadott dolog, míg egy guminőt, műpun.it szégyellni dugdosni kell?
      Talán azért mert a férfimaszturbációt mindig szégyenteljes, mocskos viselkedésnek gondoljuk, míg a nőé tiszta és jogos. Ilyen a társadalom megítélése. Én nem vagyok nős, de néha hallom feleségektől a pikáns történeteket miszerint megint rányitott a férjére a műhelyben mosdóban akárhol.
      És mindig mindig ugyanaz a gúnyos bántó hangnem jellemzi ezeket a beszámolókat. Ma egy férjnek szégyellnie kell ezt. Ezt; hogy könnyít magán.
      Feljebb a “kolléga” P.zsemle. 4-5 hónapja van szex nélkül. És mikor erről könyörtelen őszinteséggel beszámol, azzal a reménnyel, hátha itt valaki tudja a tutit, akkor azt a kérdést kapja: “beszéltél erről a feleségeddel?”
      Feltételezem (naivan) a feleség is azóta koplal.
      Nekem lenne ötletem, de lehet akkora butaság le se merem írni…

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  20. Igen már többször megbeszéltük, minden ok, aztán az egész kezdődik előröl.
    Igen kedves devorah_lev, tragédiának élem meg!
    Akkor nem élném meg tragédiának, ha ténylegesen tudnék szexmentesen élni.
    Ok semmi baj, nem leszek férfi, nem dugom meg két hét után az első felkínálkozót, nem qrvázok, nem teszek eleget a mondásnak “Férfi ember megoldja!” című mutatványnak. Élek cölibátusban.
    Nincs azzal semmi gond, csak akkor ne is várjanak el tőlem semmiféle férfias dolgot , csak valami papos megoldást! “Te menj oda szólni te vagy a férfi”, “te intézd a kertet te vagy a férfi”, “te tankolj”, “Jó lenne ha itthon lennél félek egyedül”. Na de miért is????!!
    Nem kell a férfiasságom, nincs rá szükség, gyakorlatilag a szükséges rossz kategóriába lettem besorolva!
    És a férfiasságon nem csak a szexet értem, hanem a mindennapos viselkedést is.
    Mert hogy, hogynem ezek bizony összefüggő dolgok, ha tetszik, ha nem.
    Olyan nincs, hogy egy férfi szex nélkül férfias! felléphetek én férfiasan a mindennapokban, de kisugárzás és hormonok nélkül csak maximum egy koravén prosztatamegnagyobbodásos morgó f@sznak fognak titulálni, abból meg köszönöm nem kérek. Inkább lapítok megtörten!
    Van egy mondás, hogy nem elég megszerezni, hanem meg is kell tartani!
    Én anno nem egy plázacicát választottam mivel tudtam nem lesz huzamosabb ideig heti 50.000,- Ft.-om fodrászra, szolira, körmösre, rucikra, stb. A “kampány” időszakban simán eljátszhattam volna a menő macsót és működött is volna, na de meddig? Nyilván az erősebb alfa hím megérkezéséig! De ez fordítva is igaz. Ne fogjon magának az oroszlánt aki később nem tudja fenntartani. Csak mindenféle esküvel, meg ígérettel, meg lelki zsarolással ketrecbe zárja, aztán magára hagyja. Jó dolog is az amikor a nő egyet csettint és a férfi készen áll. csak, hogy ez nem egy olyan folyamat amit lehet szüneteltetni, bedugom a fiókba aztán ha majd egyszer szükségem lesz rá, akkor előhúzom. Azért kár a párkapcsolat, arra ott a vibrátor! Bár az elemes változat is igényel némi törődést (elemcsere).
    Tudom, hogy néha gondolatolvasónak, vidámnak, kedvesnek, csak úgy virágot hozónak, spontán figyelmesnek, és segítőkésznek, változatosnak, kéne legyek, hogy minden rendben menjen. Mert a nő egy csodálatos kiismerhetetlen összetett bonyolult lény. Csak elég nehéz ennyi dolgot megcsinálni mikor a föld legegyszerűbb lényének a férfinak a boldogságához a világ legbonyolultabb lénye azt a mind a két dolgot képtelen megadni. Tele has, üres f@sz.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Ha tényleg nem csak sittet leborítani jöttél ide, és érdekel a véleményem, tapasztalatom, akkor leírom.

      Torznak tartom, ahogy a férfiasságot értelmezed, és a párkapcsolat üzletnek felfogott értelmezését is, alfahímestül, meg hogy úgy gondolod, cserébe az esküért/bizonyos kedvességekért járna neked a rendszeres kielégülés, függetlenül attól, hogy a másik mire vágyik, mit érez közben.

      Nagyon degradáló az utolsó mondatodban a két igény. Ez nem jár, ez nem így megy.

      Őszintének kellene lenni, valóban impulzív párkapcsolatot építeni, hogy ne legyen senkiben hiány. Tegyük fel, a feleséged “megadná” neked az üres fasz-szolgáltatást — nem gondolom a leírtakból, hogy neki az jó lenne.

      Én nem mondom, hogy a nők nem manipulatívak a házasságukban, hogy nem játszmáznak, hogy nem illeszkednek aztán haszonelvűen a kényszerű keretek közé. Talán eleve nem is gondolnak úgy a kapcsolatukra, a létükre, ahogy mi — erről is “lemaradtak”.
      https://csakazolvassa.wordpress.com/2013/03/10/soha-nem-tudjak-meg-mirol-maradtak-le/

      De én arról beszélek, hogy a keretek miért olyan kényszerűek és rombolóak.

      Nem vagy egyedül, tíz- meg tízezer társad számol be erről fórumokon és kocsmákban. Csak lesz valami strukturális oka.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • a legszomorúbb az egészben az, hogy ha van szex akkor tényleg minden rendben van.
      ezt egy ideig elfogadja az ember.
      aztán nem fogadja el, mert nem hiszi el, hogy ennyi elég. ha ennyi elég, akkor tényleg minek?
      és amikor ide eljut a nő. akkor van a nulla szex. nehéz azzal a tudattal szexelni, hogy csak ez kell (nem kell a személyiség, nem kell az értelem, nem kell a kellem és a küllem, nem kell a kultúra, nem kell a párbeszéd, nem kell a megértés semmi nem kell belőle, aki állítólag a másik fele, élete párja). csak ez az egy kell és akkor minden rendben.

      hogy lehet, hogy ez nektek így jó?tényleg ennyi elég?
      (akkor is ha kicsikart, akkor is ha nyomorúságosan nem örömteli)

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • de, minden felsorolt IS kell, de csak,ha van szex…a szex az alap…utána megvédenek, ha félünk, utána megtankolják a kocsit, ha kérjük, utána nevetnek a viccünkön, lehet, hogy még a vibrátorban is kicserélik az elemet…de azt akkor is bánják, hogy nincs elég pénzük egy “plázacica” hosszú távú fenntartására, mert na nézd már, neki is vannak igényei…óriási.

        Kedvelés

      • igen. így van. ez a folytatás. (bár így még cudarabb a helyzet)
        egy kommentemben már megírtam korábban. ha nem szólok és nincs véleményem, csendben meghúzódom a sarokban (ahogy anyám kérte gyerekkoromban oly sokszor) nem mondok ellent és tudom hol a helyem és így szexelek (de így, nem úgy hogy előtte volt véleményem, mert akkor megsértődés van és akkor nincs is kedve, vagy annak ellenére sincs kedve, hogy egyébként az lenne a megoldás a megsértődésére is) akkor lesz egyébként minden rendben.

        Kedvelés

      • (megállt az ütő bennem, hogy P.Zsemle az én pasim. De nem stimmel minden.)
        Te Zsemle! Szóval anno csak azért nem választottál plázacicát, mert le voltál égve? Amúgy szívesen vállaltad volna, hogy te finanszírozd a cicaság költségeit? Ezt is kurvázásnak hívják, csak szólok.
        Most se plázacicád, se a heti betevő szeksz, csak a balhé, az van mindig, ugye…

        Mindjárt besírok én is, hogy hol a herceg fehér lovon, amit már az oviban beígértek! A-la-nyi jogon jár nekem!!

        Kedvelés

    • Ha ez tényleg így van, ahogy mondod, és “a férfinak” csak erre a két dolgora van szüksége a boldogsághoz, akkor az a nő, aki embernek tartja magát, nem kezd tartós párkapcsolatba, te meg vegyél egy guminőt és járj étterembe. Win-win.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • amikor belekezdünk még nem vagyunk ezzel a nagyon egyszerű igazsággal tisztában. azt hisszük, hogy nem, nem ennyire egyszerű.
        aztán lassan lehull a máz, elmúlnak a mézeshetek és kirajzolódik a jövőnk: főzzél drágám valami finomat és részesítsél orális szexben.

        ez van. ez a jövő. ennyi. nincs semmi varázslatos. semmi fehér ló. semmi. ennyi.

        a tilos rádióban az interjú alatt betelefonált egy pasi. ugyanez volt a gondja. hogy ő nem segít, hanem részt vállal. de minek. nincs szex. (mert csak azért csinálja, dobja be az automatába nem a vacsi+csoki+virág kombo, hanem otthon mosogat, meg takarít, meg tankol és várja, hogy a végén az automata kiadja a szexet. azért házasodott, nem?)

        Kedvelés

      • Ez a visszatérő szemrehányás, hogy “minek teszek én meg mindent, ha úgysincs szex” na ez mindent elárul.
        És aztán jön a duzzogó visszavágás, hogy látványosan hagyja a p.csába az egészet, amivel addig színleg egyetértett.

        Kedvelés

      • valahogy azt amit a nő csinál azt sosem számlázza senki és semmi. miért csinálom? miért dolgozom? miért nevelek? miért főzök? miért bármit? mert az angyali gyermekeim hálás tekintetében szeretnék fürdeni. persze, hogyne.

        de ha nem angyali a tekintete akkor is csinálom tovább a dolgom.

        hogy is van ez? mit is várok attól ,hogy van meleg étel, tiszta ruha (nem csak a gyereknek). én is dobálni akarom mindezt az automatába. csak tudnám mit akarok a végén, mit adjon ki? szexet biztos nem.

        Kedvelés

      • Én azt, hogy akarjon megérteni. Legyen igaz barát. Semmi mást. Az se érdekelne, ha egy szál közös hobbink se lenne. Csak legyen elfogadva és respektálva amit érzek és gondolok. Amit normálisnak tartok a magam részéről. Én csak ezt a kurva nagy arcot, gőgöt és feljogosultságot szeretném eltűnni látni.

        Kedvelés

      • Úgy, hogy semmi sem jogosítja fel. Mert aki azt hiszi, jár neki a szép nő, az hogy néz ki? És milyen a szaga? 😀

        Kedvelés

      • Már több poszt óta gondolkodom, hogy milyen lenne a férfi, ha igazán szeretne minket? Egyre közelebb jutunk ahhoz, hogy megfogalmazzunk, mire van szükségünk és mit kapunk helyette. Mindenkinek egyéni nyilván a szükséglete, de mit jelent az, hogy szeretve érzed magad?

        Kedvelés

      • amit érzek, mondok, reflektálok az elfogadott (legalább a törekvés szintjén).
        nem gyanakvás övezi azokat az érzéseket, amelyek az ő irányítási övezetét befolyásolják.
        hogy nyitott a dolgok árnyalataira és nem mindig csak a fekete/fehér.
        hogy a szexet nem egy frusztráció levezetésének tekinti, hanem annak ami volt valaha: egymáshoz tudunk közelebb kerülni általa és tudunk ezzel egymásnak örömet szerezni.

        valami ilyesmi.

        Kedvelés

      • A “kampány” időszakban, tudod, mikor meg akarsz fogni magadnak egy pasit, feltételezve, hogy egy egészséges nő vagy. Új szexi bugyit veszel fel, sütit sütsz, vagy el lejted ezt az ócska dumát?
        Ez hányinger!
        Legalább akkora mint mikor egy pasi átnyergel a másik nemre de ezek után nem csodálkozom.

        Kedvelés

      • Indulsz is? (A masik nemre. Miutan kiokadtad magad)
        Nem is gondoltam az elso hozzaszolasodat kovetoen, hogy teged tenyleg ennyire zavar a vagina korul az elo ember.
        Ezen itt azt gondolom nem tudunk segiteni.
        Azert drukkolok neked.
        Udv.

        Kedvelés

    • Azt mondanom sem kell, hogy ha a férfi egyszerű, és ilyen földi igényei vannak csak, akkor mi van azzal a bullshittel, hogy férfiprincípium, Nap, szellem? Ezeket nem a párkapcsolatban éli meg? Kell a nő, aki főz és besíkosítózza magát, utána a férfi megy is a kocsmába a haverjaihoz, Arisztothelészhez és Platónhoz?

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Egy műkörmös, szolis, rucis nő kívánatosabb lett volna, mint a feleséged, de beérted vele is, mert nem volt heti ötven ropid? Te emberrel akarsz együtt élni, vagy háziállatot szeretnél? Jobb ezt az elején tisztázni.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Nagyrészt megértettelek, egészen eddig a pontig: “Mert a nő egy csodálatos kiismerhetetlen összetett bonyolult lény. (…) Tele has, üres f@sz.”
      Ez átszínezi a fentieket is; az egész szövegben van egy nagy, ember-alakú lyuk… Nem érzem azt, hogy a feleséged egy ember lenne ebben a történetben, csak egy automata, amelybe be kell dobni valamennyi pénzt, hogy kiadja a megfelelő választ.
      Nem, a nő nem kiismerhetetlen és nem bonyolult. Ez egy ügyes önfelmentő szöveg. A nő – ember. Ahhoz, hogy jól érezze magát az életében, az kell, hogy egyáltalán _érzékeljék_ mint embert (nem tudom, érthető-e, mit akarok mondani ezzel), hogy elfogadják, hogy néha megkérdezzék tőle: “hogy vagy?”, “mit gondolsz?”, “mit szeretnél?”.
      Nem fogadom el, hogy a férfi boldogságának záloga a teli has, üres fasz. Még férfitól sem, bármennyire is ellentmondásnak tűnik ez elsőre. A férfi is – ember. Ugyanúgy arra vágyik, mint a nő, hogy elfogadják, hogy megkérdezzék tőle: “hogy vagy?” Ha ez ellen hirtelen tiltakoznál, gondolj bele: hosszú távon egészséges lehet az a párkapcsolat, melyben soha nem kapsz (valós jó tulajdonságaidért, sikereidért) dicséretet, elismerést?

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  21. Elnézést kérek, ha valakit is fel zaklattam a fogalmazásommal, de csak lényegre törő szerettem volna leni!
    Tényleg bocs!
    És azért is én kérek elnézést amit a kommentem után olvastam, nem esett jól.
    Úgy érzem itt nem fogok megoldást találni, hiába a több diplomás okos ember aki ezt javasolta.
    Nem vádaskodni és “sittet leborítani” jöttem ide, hanem szerettem volna megoldást találni a gondomra.
    Utoljára összegezném miért is vagyok itt!
    Nem járok meccsekre, és nem járok kocsmába sem, nem bámulom a focit és a forma1-et a tv.-ben. Rendben tartom a házat, a kertet, autót, és a házimunkába is besegítek, igaz vasalni nem vasalok! Jó férj, és apa vagyok, szeretem a feleségem, és imádom a gyermekeinket.
    Az utóbbi években feleségem észre vette rajtam, hogy egyre jobban befordulok. Többször megbeszéltük a dolgot, és utána jó is volt. Én viszont több hónapi böjt után nem szeretném mindig lelki beszélgetéssel kezdeni a szexet, nekem ez nem esik jól. Most épp november óta várakozok, még csak szóba sem hozom, nehogy az legyen, hogy türelmetlen, vagy rámenős vagyok.
    80-as pulzussal elég nehéz elaludni és felvenni a minden rendben álarcot. Feleségem még csak elhisz az álarcot vagy elhiteti velem, hogy elhiszi, de a gyerekek nem hülyék, érzik, hogy valami nincs rendben. Kezd rájuk is ráragadni a depresszióm. Elmentem egy másik okos emberhez aki azt javasolta, hogy a gyerekek érdekében lehet, hogy érdemesebb lenne külön költöznöm, és csak akkor találkozni velük, ha már az általa felírt cucc kifejtette hatását. Ennél a pontnál elköszöntem tőle azonnal. Nem tudom mi a bűnöm, hogy mit csinálok rosszul. Ezt szeretném kideríteni és változtatni rajta, de látom ez lehetetlen. 😦 Elnézem a szomszédot aki fele annyit melózik mint én hazaérve a ledöglik egy sörrel a tv elé és semmit nem is csinál azon kívül. és hallom az asszony nyögéseit is, ami igazgató is, de baromi fájdalmat is okoz nekem. emlékeket idéz ami azelőtt nálunk is így volt 😦
    Szóval röviden ennyi! Nem várok el semmit cserébe a szexért, aki így gondolkozik akár nő, akár férfi az beteg ember szerintem.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • A Zsemle/Zsömle zavarta meg a blogmotort, nem én moderáltalak!)

      “Nem járok meccsekre, és nem járok kocsmába sem, nem bámulom a focit és a forma1-et a tv.-ben. Rendben tartom a házat, a kertet, autót, és a házimunkába is besegítek, igaz vasalni nem vasalok! Jó férj, és apa vagyok, szeretem a feleségem, és imádom a gyermekeinket.”

      Ugye ez a minimum, nem valami óriási fegyvertény??? Mit bizonygatod itt? Persze a többiekhez viszonyítva meglepő teljesítmény, értem én.

      No, és valami mégse stimmel. Szerinted a feleségednek jó veled a szex? Találtál az itt felsoroltakban valamit, ami az ő problémája lehet?

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Na jó, hát valahol azért megértelek, bár a “besegítek a házimunkába” egy csöppet árulkodó, de ezen most nagyvonalúan lépjünk túl.
      Én azt gondolom, első körben a feleségeddel kellene ezt megbeszélned, de a megbeszélés ne az legyen már, hogy anyukám, mi lesz már, kanos vagyok… megkérdezhetnéd, hogy mi bántja, vagy mire lenne szüksége és a szex még véletlenül se kerüljön szóba (részedről). Sajnos ha ez a dolog már régebb óta halmozódó megbántottság eredménye, akkor már nem fog benned bízni annyira, hogy őszinte legyen veled. Azt gondolom, ha valóban a megoldást keresed és nem kiszolgálószemélyzetet, akkor vissza kell venned magadból erősen és nem árt szakember segítségét sem kérni, egy ilyen helyzetben a párterápia például segíthet, de ezt mindkét félnek őszintén kell akarnia, valamint ez sem garancia semmire sem.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • “Többször megbeszéltük a dolgot, és utána jó is volt. Én viszont több hónapi böjt után nem szeretném mindig lelki beszélgetéssel kezdeni a szexet, nekem ez nem esik jól.” Ugyan nem igazán értem mi az a “lelki beszélgetés” de nem is ez a lényeg, hanem azt írod ez a feleségednek jó és igényli. Amikor megbeszélitek a dolgot utána jó. Mármint neki, viszont így neked nem esik jól a szex. Mármint (feltéve, hogy jól értem) nem szeretsz szex előtt beszélgetni? Vagy úgy általában nem szeretsz a feleségeddel beszélgetni? Csak azért kérdezek erre rá, mert elég sok nőt hallgattam már meg a másik oldalon akik nem akartak szexelni a férjükkel és mindegyik esetben elhangzott, hogy a férj nem akar semmiről beszélgetni. Haza jár, meg rendes is amúgy, mégis fal van közöttük a hallgatás miatt. Ami pedig a különös, hogy egyébként jól elbeszélgetnek a szomszéddal, haverokkal, munkatársakkal, csak otthon hallgatnak, mint süket disznó a búzában. Ez nagyon frusztráló tud ám lenni és totál megöli az intimitást két ember között.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Zsömle talán az előjogait siratja. Hogy neki nem kell semmit belefektetni a kapcsolatba és az mégis van, működget, az asszony se szól nagyon,a gyerekek nőnek…. Na, az ilyesminek előbb-utóbb vége szakad mert a gazdaságban és az emberi kapcsolatokban is ez van, ha az ember rablógazdálkodást folytat. Ha sosem fektetek be, hanem mindig csak a hasznomat veszem ki, akkor szépen kimerülnek az erőforrások aztán heló, se pénz, se posztó. Nem állítom, hogy most erről van szó, de sajnos nagyon is lehetséges forgatókönyv, sok ilyet láttam már.

        Kedvelés

      • Szerintem az a helyzet szex “ügyben”, hogy a legtöbb embernek jól működő radarja van az automata, azaz elvárásos üzemmód ellen (ebben férfi és nő nemigen különbözik). Tehát szexet akaró férj részéről hiába lesz “bedobva” a házimunka, gyerekfelügyelet, virágcsokor, a másik úgy is megérzi hogy ez nem szívből jön, csak azért, hogy ellenértékként alul kijöjjön a szex. Persze ugyanez fordítva sem fog működni, hiába is erőltetik a régimódi szexológusok. Feleség illatos fürdőt vesz, és vadiúj, drága fehérneműt húz, majd gyertyát gyújtva parfümfelhőben várja a hatást. A férj meg gyorsan alvást színlel. Emberek vagyunk na, nem gépek…szerencsére. Bár a nőktől elvárt az utóbbi üzemmód (egy kis síkosító, nem fáj az drágám, hamar kész vagyok).

        Kedvelés

      • Én a befektetést nem ilyen bulváros értelemben gondoltam, hanem érzelemben, komolyan vételben, önkritikában, alázatban, nagyvonalúságban, szolgálatkészségben, önismeretben. És tényleg nem feltétlenül azért, hogy haszon legyen belőle, bár lesz, ha nem is azonnal. Az ilyesmit úgysem lehet színlelni, és nagyon az kell hozzá, hogy az érintett leszálljon a magas lóról és elkötelezze magát a változás (a saját változása) mellett.

        Kedvelés

      • Bocs, ha félreérthető voltam én nagyon is értettem, hogy Te nem így gondoltad. Azokra céloztam akik csak ennyit fognak fel belőle. Az üzleti jelleget, ahol törvényszerű, hogy adott energia befektetés = szex. Ha mégsem, akkor duzzogás, mert nem jelent meg az áhított ellenérték. Ilyen gondolkodással tényleg érthetetlen lehet, amikor látod, hogy más (látszólag) nem dob be semmit, mégis dől neki a szex. Pedig nagyon is érthető…

        Kedvelés

  22. Vagy csak simán megunt a feleségem! én persze rá sem nézhetek senkire mert akkor az van, hogy a férfiaknak mindig más kell. Igazából a nő az aki megunja azt a férfit aki nem változik, aki mindig teljesít, aki mindig szereti és aki meg van elégedve az életével. A nő az akinek mindig a változás kell, mert különben unalmasnak érzi az letét! De akkor legalább tudnám, hogy ez van, van másik pasija, én jobbra ő balra. és még a gyermekeink életét is megkímélné!

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Zsemle, sajnos az a helyzet, hogy amiben élsz, az nem a nők és férfiak házassága, hanem a tied és a feleségedé. Semmi értelme olyanokat mondani, hogy a nők igénylik a változást. Bár nem vagy különösebben kíváncsi rá, hogy miben és miért, de valószínű, hogy a feleséged igényli, és nyilvánvalóan te is. Számodra a változás, ha az utolsó mondatod figyelembe vesszük, azt jelentené, hogy több szexet akarsz az életedbe úgy, hogy ne te legyél rosszfiú, aki fölrúgja a házasságát ezért.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Lehet, hogy csak simán megunt. Vagy lehet, hogy épp ez a soha-nem-változik merítette ki. Ha mástól kapná az energiát, boldogságot, elégedettséget, akkor attól még te is annak látnád, annak látod? Ha nem, akkor csak annyi figyelmet fordíts felé (felé, ne a vélt gondolatai, érzései, igényei felé, hanem a valódi felé), mint önmagad sajnálatára. Hatékonyabbnak kell lennie, mert ez eredménytelennek tűnik.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  23. apukán, erősen el vagy tévedve! (ezt mifelénk így mondanák.)
    figyu, kulcsszó következik: a nőnek HARMÓNIA kell, nem másik pasi. meghagyom neked az örömöt, hogy felfedezd, a te feleséged mikor éli meg a harmóniát. (és ne merj orgazmusra gondolni! pfúj, csak az az undorító szex ne lenne!)

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  24. Zsömle, azt írod :
    “Te menj oda szólni te vagy a férfi”, “te intézd a kertet te vagy a férfi”, “te tankolj”, “Jó lenne ha itthon lennél félek egyedül”. Na de miért is????!!
    Amiket leírtál, azok a mindennapok sokszor idegőrlő teendőihez képest csak időszakos, és szinte semmibe sem kerülő dolgok. Ezekért nem illik és nem is lehet benyújtani a számlát.
    Mindig azt írod, ami nem lehet gond.
    Akkor szerinted mi lehet a gond ? Célzol arra, hogy bepasizott a nejed szerinted. Beszéltél erről vele ?
    Ő volt otthon a gyerekekkel végig ? most mindketten dolgoztok ? Ki viszi a mindennapos háztartást ?
    Úgy érzem, hogy ha te a jelenlétedet is felszámolod mint félelemcsökkentő tényezőt, akkor a főzésben, takarításban, gyereknevelésben végképp nem veszel részt.
    Akkor ezeket mind a nejed csinálja.
    Akkor viszont persze hogy nincs kedve semmihez.
    Egyszer cseréljetek szerepet 1 hétig, de teljesen komolyan. Te csináld azt, amit ő, és ő meg azt, amit te.
    Utána gondold át még egyszer, hogy ő mit kap mindezért tőled ? Ha még beszélgetni sem akarsz ?
    A következő héttől meg csináljatok egy igazságos teherelosztást, és várj türelemmel 1 hónapig. Jó eséllyel lesz eredménye.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  25. Nagyon sok éve sírok, pattogok, b*szogatok, őrülök megfele, miközben időről időre szexelek (igaz, már nem olyan lelkesen, már 10 éve nem csókolok, sőt egy ideje sikerült elérnem az óvszert mindenféle magyarázatokkal, de valójában a saját megőrzésem- menedékem miatt). Szóval szexelek, mert mondta anyukám, hogy szarházi az a nő, aki a sérelmei miatt megtagadja a szexet, meg amúgy is a csapkodás, a balhé, a kicsikarás már tényleg csak egy csepp a tengerben. Mikor elkezdtem mondani, hogy ürítő csészének érzem magam, kinevetett, de MÉG MINDIG azt hitte, valójában minden rendben. No, mikor azt mondtam, nem szexelek se ma, se holnap… egyszerűen nem, akkor a homlokára csapott: most akkor valami baj van?
    Baszki! Tíz évvel hamarabb kellett volna a térdeket összezárni. Akkor tán még a házasságot is megmenthettük volna.
    Döbbenet.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  26. Visszajelzés: nincs szex | csak az olvassa

  27. Köszönöm a sok információt, de igazából már az utolsó segély kiáltás lett volna részemről, egy utolsó remény, hogy létezik normális házasság, tévedtem! 😦
    A hozzászólásotokból kiderül, hogy mit is kéne tennem ahhoz, hogy az egyébként elvárások nélküli egymást megkívánás létrejöjjön. Ha viszont én reflektálok, hogy ezeket én meg teszem, akkor máris megint támadva vagyok, hogy biztos nem őszintén, és csak azért teszem.
    Az egész napi szar után, otthon egy kicsit lazítani szeretne az ember, de nem lehet, mert meg kell feleljek a jutalomcsontért. Én vagyok a hülye, hogy el hittem a nő ugyan úgy vonzódik a férfihoz, mint férfi a nőhöz.
    Elég volt, nem bírom tovább!
    Elgondolkoztam ezen, ha a hozzászólások alapján én csak hátráltatom az életben, hiszen nem értem meg, nem járok mindig a kedvében. ha a munkahely szívja az energiámat, és az otthon ahol fel kéne töltődnünk ott is csak szívjuk egymás energiáját, akkor egy idő után lemerülünk, és akkor hogyan tovább?
    Én teljesen lemerültem!
    Nincs kedvem semmihez, nem is megyek melózni és a következmények sem érdekelnek már.
    Magától jön a felvetés, hogy ha én már nem leszek, a feleségem honnan fog erőt gyűjteni egy újabb párkapcsolatra?
    Gondolom azt a nagy semmit amit én állítólag adtam neki azt a kis ujjából kirázva simán tudja helyettesíteni megy majd neki egyedül is. Ezek szerint jobban mint velem.
    ilyen elvárás tengerrel és szexuális étvággyal kíváncsi vagyok milyen pasit fog szerezni magának.
    vagy papot, vagy buzit, vagy impotenst.
    Ha ezektől megjönne a szexhez a kedve, akkor aztán tömheti a pasijába a viagrát meg az energiaitalt, hogy legalább egy félárbocot kicsikarjon belőle egész a infarktusig.
    Vagy ha esetleg tényleg sikerül neki egy normális kapcsolat, akkor aztán hogyan tovább.
    Pár hónap aztán lecseng a kampány időszak és aztán?
    Kezdődik minden előröl!
    Mégis minek kell a nőnek a házasság amikor saját maga teszi tönkre, vagy egy idő után nyűg neki, hogy össze kell tartani a családot?
    inkább feccöl egy új kapcsolatba energiát mintsem a régit megbecsülje.
    De azt is minek mikor annak is ugyan lesz a vége.
    További szép napot kívánok mindenkinek!
    Hamarosan szabadon mint a madár! 😀 😀

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Jegyzetelek.
      Jutalomcsont.
      Viagra.

      Te Zsömle, nem is veszed észre, mennyire manipulatív az egész szemléleted, miféle szövevényében élsz a neheztelésnek, alkuknak, hibáztatásnak, elvárásoknak, ennek az acsarkodó behajtós szemléletnek.

      Teljesen újra kellene ezt installálni.

      Én nem úgy látom, hogy a feleséged erőt merítene belőled. Sok nő, ha csalódik a házasságban — tudod, leginkább csak mondják nekünk, csak a világ ígéri, hogy az nélkülözhetetlen és hepinesz –, sokkal energikusabb egyedül, férfi nélkül, mint az örökös megfelelésben, neheztelésben. Vagy meggyújtja őt valaki, váratlanul. Aki nem neheztel, nem vár el szolgáltatásokat, hanem önmagáért szereti őt.

      Ő sem szereti most magát, nem ilyen akart lenni néhány év alatt, elhiheted. Ezért is utál talán téged. Mert a te tükrödben lett ilyen.

      Azoknak a közelségét szeretjük, akik azt tükrözik vissza, hogy jók vagyunk. A történetetek szomorúan tipikus, és gyanítom, egyre több ilyen lesz.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • zsemle,
      el nem tudod képzelni, miből gyűjtenek a nők energiát. néha még a reggeli napsütésből is.
      “Magától jön a felvetés, hogy ha én már nem leszek, a feleségem honnan fog erőt gyűjteni egy újabb párkapcsolatra?”
      te ezt tényleg így gondolod? azt hiszed, hogy ha egy pasi (vagy egy nő) kiszáll a buliból, megáll az élet? a nő hátradől és nem csinál semmit? elsorvad? felfordul? vegetál? siratja a diványon (vagy a más diványán) heverésző pasit?
      csak akkor kezd el igazán pezsegni! mert az ösztöne ezt diktálja. mert ha ő nem csinálja meg, nincs következő láncszem, már senki nem csinálja meg. míg ha te nem csinálod meg (óh, mily kényelmes!), még mindig mérget vehetsz rá, hogy a feleséged igen.
      ha egy nő egyedül marad, még többet is csinál, mint azelőtt. sőt, akkor már magáért is elkezd “dolgozni”, míg azelőtt csak a családért tette. erőre kap, kivirágzik, lefogy, új barátnői lesznek, blogot olvas/ír, visszatér a humorérzéke (ja, tudom, az a nőknek nincs), több türelme lesz a gyerekekhez, többet beszélgetnek, felszabadultabban, lazább és spontánabb lesz a program. megfordulnak a fejében olyasmik, amik azelőtt soha.
      szóval ne búsulj, nem áll meg az élet nélküled! 😀

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • “vagy egy idő után nyűg neki, hogy össze kell tartani a családot?”

      volt ilyen vállalása?
      ha igen, akkor e vállalás 50%-a – sok sok szeretettel ezennel átnyújtom amúgy virtuálisan – téged illet.

      és milyen gyorsan feladod! (Elég volt, nem bírom tovább!)

      aztán támadásba lendülsz:” lyen elvárás tengerrel és szexuális étvággyal kíváncsi vagyok milyen pasit fog szerezni magának.
      vagy papot, vagy buzit, vagy impotenst.”

      mennyi ilyen monológot hallgattam már végig. és mit tesz isten még mindig itt van. feladta, de még mindig mellettem van.

      gyanítom te is szájkaratéban vagy kiváló. azzal viszont bántalmazóvá értél. ez a kommunikáció a tipikus verbális bántalmazás alapvonásait hordozza.

      szerinted – nyilván – eltúlzom, rosszul értem, nem jól érzékelem, rosszul ítélem meg.

      tudjuk, ismerjük.

      ha még maradni akarsz (itt a blogon és a házasságodban) akkor olvasgass még. fordítsd meg az elvárástömeget.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Azért csak kibújt a szög a zsákból 🙂 megtudhattuk a következőket (ismételten):
      – ha egy férfival nem értenek egyet (nők) akkor “támadják”
      – kizárólag a nő dolga összetartani a családot, a férfi lazítani jár haza (legalább is szeretne, de ugye az elvárások miatt sajnos ezt nem teheti)
      – magától értetődő, hogy a feleségnek a férj adja az erőt. Mint éltető Nap, ha ő megszűnik energia forrás lenni, a feleség (mint önálló energiával nem rendelkező égitest) sorsa ezek után megpecsételődik.
      – ha egy férfihoz nem vonzódik a felesége, nyilvánvaló következtetés, hogy más férfiakhoz sem vonzódik a feleségük egy idő után
      – normális kapcsolat nincs
      – olyan sincs, hogy nő és férfi egyformán vonzódnak egymáshoz (olyan meg pláne, hogy a nő vonzódik jobban). Aki ilyesmit elhisz az hülye, hisz a norma az a férj lett akit nem kíván a felesége.
      – hogy mi számít normálisnak azt a férfi mondja meg. Van szex – normális. Nincs szex – nem normális
      – a házasság tönkremenéséért kizárólag a nő a hibás (nem becsüli, nyűg neki, stb.)
      – az energia befektetés a nő részéről egyenlő a szex nyújtásával a férfi számára. Ezért, tök érhetetlen ha ezt egy új kapcsolatba “feccöli” a régi helyett.
      – ha a férj nem volt elég jó a feleségnek, ebből egyenesen következik, hogy senki sem lesz jó neki (ugyanez lesz a vége minden kapcsolatának, hiszen ő a hibás, ő ront el mindent)
      -Szereti ugyan a férj a feleségét, mégis nagyon örül neki, hogy nemsokára szabad lesz mint a madár.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Zsemle, ha tenyleg szeretned jobba tenne a hazassagodat, akkor szerintem erdemes lenne megprobalnod, hogy raszansz egy hetet ennek a blognak az olvasasara, es amikor olyan irast talalsz ahol magadra ismersz, vagy a felesegedre ismersz, akkor azt olvassatok el egyutt, beszelgessetek rola. meg akar az is mgetortenhet hogy a blog formalni fogja a szemleletedet, itt nagyon sok no irja le a szemelyes tortenetet, a legbensobb erzesit es gondolatait. hatha segitene neked ha kicsit beleasnad magad es ne azert hogy legyen vegre szex, hanem azert hogy hatha rajossz mi is romlott el es miert, hogy most mar ott tartotok hogy nincs szex. ugy gondolod magadrol hogy te vegzel hazimunkat otthon es nagyon jo ferj es apa vagy, akkor kalandra fel, nezz szembe az irasokkal amik egy kicsit megpiszkaljak ezt.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Én már későn találtam ide, de hetek óta olvasom a bejegyzéseket és a hozzászólásokat, van mit ledolgoznom, és persze feldolgoznom. Megértenem, magamévá tennem a leírtakat, beépíteni, hogy a következő kapcsolatomban ne kövessem el ugyanezeket a hibákat, és azokat a lépéseket sem, melyek szinte törvényszerűen előidézték ezeket a hibákat. Szándékom, hogy néhány hét vagy hónap múlva egy releváns poszt alá majd hosszan írok a történetemről, hadd okuljon belőle más is (vagy csak elgondolkodjon rajta).

        Semese nagyon jól megfogalmazta már két éve, amit érzek: minden férfinak “kötelezővé” tenném, hogy átolvassa a blogot. Tuti, hogy felére esne a válások száma. Vagy akár nem, mert ha ugyanennyi feleség is elolvasná pluszban… 🙂

        Kedvelés

    • Én teljesen megértelek,tudom miről van szó. Nő vagyok,és azt gondolom,már ne haragudj,hogy a feleséged nem szeret. Ha szeretek egy férfit,elsősorban őszinte vagyok hozzá. Másodsorban elmondom mit szeretnék,nem évek múlva,hanem azonnal,nem vádaskodóan,hanem úgy ,hogy tudjon változtatni rajta.És elmondhassa az ő nézőpontját,mert nem biztos,hogy igazam van !!!!! Az éremnek mindig 2 oldala van,lehet,hogy nem jól látok valamit,de nem veszem észre esetleg……Ha megteszi ,ha megérti értékelem,cserébe azt adom,hogy ő is őszinte lehet. Ha ehhez ő is partner továbblépünk,és vágyni fogok rá,és ő is vágyni fog rám. Ha megkérem valamire megteszi,ha ő megkér megteszem (most a hétköznapi dolgokra gondolok) ami az én erősségem én,ami az ő erőssége ő,És mindent megbeszélünk…….kitárjuk a lelkünket……kitárhatjuk,ha nem, ez sokkal előbb kiderül,már a házasság előtt,ezért vagyok híve a házasság előtti együtt élésnek ,de ez már más téma………

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  28. Új vagyok itt. Az a csak olvasgatós fajta, aki érti, követi, de sosem szól hozzá. De most muszáj hozzászólnom, mert felkavar az egymás ennyire meg nem értése, amit ebben a kommentfolyamban tapasztalok. Mármint férfi és nő között. Persze ez túlzás, hiszen egy szem férfi hadakozik sok nő ellen, vagy inkább fordítva. De mégis. Én értem, vagy érteni vélem Zsemle fájdalmát, és értékelem, hogy gondolkozik róla, megoldást keres egy női közegben. Már az első hozzászólását is segélykiáltásnak éreztem, és összefacsarodott a szívem, mert egy picit a férjem segélykiáltását éreztem benne, de erről most nem akarok/tudok írni.
    Nem akadtam fenn a „teli has, üres …” odaköpésen sem. Olvastam már ezen a blogon ugyanilyen vulgáris, „primitív” megnyilvánulást nőktől, ami nyilván nem volt az, nem kell szó szerint érteni. Ne legyen már kettős mérce. Zsemle későbbi kommentjei már tele vannak dühvel, ide-oda csapkodással. Nem mentegetni akarom, ő is tele van sztereotípiával, sértettséggel, túlzásokkal, de nem hiszem, hogy a többi hozzászóló mentes ettől (én biztos nem). Ezer elfogult, általánosító megjegyzést olvastam már itt nők részéről. De mégis túllátunk ezeken és próbáljuk megérteni a másikat. Kivéve, ha az férfi? Zsemle tényleg akkora tahó lenne, mint a hozzászólások végére lett? Lehet, hogy naiv vagyok, de nem hiszem.
    Miért nem tudjuk azt elfogadni, hogy neki igenis nehéz a sok „lelkizés” a szex előtt (de próbálkozik), és nem azért mert csak az ürítésre vágyik, hanem talán mert sok férfinak jóval nehezebb az érzelmekről beszélni, azokat végigrágni. Így nevelődtek, „katonadolog, kisfiam”, nehéz felnőttkorban újra kinyílni, érzékenynek lenni, felfedni a sérülékenységüket. Nekünk nőknek ez könnyebben megy. Neki viszont könnyű ráhangolódnia a szeretkezésre, ami nekünk nem megy azonnal. Ő ettől sekélyesebb lenne? Én nem gondolom.
    Miért kell szégyellnie magát amiatt, hogy vágyik a szexre a feleségével? És miért feltételezzük azt, hogy bármi áron ki akarja csikarni azt. Hogy „csak dugni” akar, és magasról tesz rá, mit érez a másik. Én azt vettem ki a szavaiból, hogy pont nem. Hogy a szexuális kielégülés mellett az összekapcsolódásra, az intimitásra, a „régi időkre” vágyik. Én nem azt olvastam ki a soraiból, hogy bizonygatja, mennyi mindent megtesz, lám lám még sincs szex, csupán felvázolta a helyzetet. Ha egy nő írta volna, akkor értenénk egyből.
    Remélem, nem fogtok trollnak gondolni, mert nagyon szeretem ezt a blogot, és a hozzászólásokat ugyanennyire, de szerintem nagyon sok most itt a vádaskodás, a kettős mérce, a meg nem értés. Beszélgessünk inkább.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Értem, amit írsz, köszönöm, és üdv a kommentelők között!

      Zsemle első hozzászólásával nekem nem az volt a bajom, hogy már akkor is csapkodott, hanem a felvetése olyasmire mutatott rá, ami nagyon a témánkba vág. Az egész, ahogy megközelítette, szerintem félreértésen alapul, hibáztató, önfelmentő és lenyomó. Olyan, mint a nőnapi, én rendes férfi vagyok című bejegyzés.
      https://csakazolvassa.wordpress.com/2013/03/08/en-rendes-ferfi-vagyok/

      A vulgáris, csattanós kifejezéssel semmi baj nincsen, de amit a “teli has, üres fasz” sugall, tehát hogy ezt kell biztosítanunk a férfinak nőként, mert akkor van nyugi, az nagyon kínos, alapvetéseiben. Meg aztán ő is tud főzni, és még két keze is van.

      Ha bárhol egyoldalúságot, igazságtalanságot tapasztalsz, szólj ott, a tied is egy vélemény, nem vagyunk egységes tömb. Ez nem igazságtevő blog, amely azt vállalja, hogy egy kicsit enged a nőknek, és egy kicsit a férfiaknak is igazságtalannak lenni. Mi a férfiak igazságtalanságai elől jöttünk ide, és sokfélék vagyunk, én rengeteg kommenttel nem értek egyet, ugyanúgy.

      Önmagában az olyan mondat, hogy “a férfiak nem képesek a szennyesbe dobni a zoknit” biztosan nem esik jól a férfiolvasónak, de több a valóságalapja, mint amit, teszem azt, visszavágásképpen a nőkről ír, hogy pl. “a nőknek csak a pénz számít”. Ezeregy verzió van a blogon, rengeteg árnyalat (ezért sem szeretem, ha egy-egy bejegyzést “elvisznek” innen), és bármilyen rosszul hangzik egy-egy állítás, meg kellene nézni, mi áll mögötte valóságként, mire utal, aki mondja. Szóval itt ilyen szimmetria, hogy “a férfiak, igen, de a nők is” nem lesz, ne is legyen. Nem ez az igazságos, hogy egy kicsit ide, egy kicsit oda, épp mert nincs egyenlőség, hanem a valóságnak megfelelő arányoknak megfelelő állítások, amely mögött az a meggyőződés áll, hogy a férfiaknak mint társadalmi csoportnak összességében sokkal könnyebb. A nők kihasználásában az a nagyon frappáns, ahogy Dézsa idézi, hogy aki nem vesz részt benne közvetlenül, aki elegáns, tartózkodó, mérsékelt és gyengéd, az is élvezi az elnyomás előnyeit, fehér kézzel, miközben tagadja az elnyomás létét sértetten, egyébként igen nyomakodós kommunikációval, lecsapva diadalmasan mindenre, ami felhasználható ellenünk, nők ellen, mondván, nem szabad általánosítani, ő például nem olyan. Na, az ilyenek mondják itt a jól ismert fölénnyel, hogy k nem olyanok, miért általánosítunk, ő hiába takarít, mos, főz, akkor sincs szex. Ha olvastál itt, és egyetértesz egyes felvetésekkel, akkor muszáj látnod, hol itt a probléma. Harmincegynéhány ilyen férfi magyarázta ezt itt, és számolatlanul irtottam az agresszívebb verziót, azt ti nem is látjátok.

      A blognak mindezért kiegyenlítő szerepe van: végre elmondhatjuk mi is nyugodtan, végre nem a nőkben keressük a problémák okát, és remek tapasztalatcsere lett ebből, biztonságos térben. Én sem megyek a pofonét a férfihangra.

      Talán te is belsővé tetted a férjed elvárását, fájdalmát, noha biztosan nem véletlen, hogy nem szexelsz. Talán itt azok írják Zsemlének, hogy na ne, akik ugyanígy évekig őrlődtek az ilyen elvárások között.

      Ajánlom neked is a hölgyeim és uraim című bejegyzést:
      https://csakazolvassa.wordpress.com/2013/01/17/holgyeim-es-uraim/

      És szerintem ezzel a lelkülettel Zsemle nem fog közel kerülni a régi szép időkhöz, már ha tényleg az hiányzik neki.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Köszönöm a fogadtatást és a megértést. Elolvastam a linkeket, és azt hiszem, még sokat kell olvasnom és gondolkodnom, mielőtt újra megszólalok.
        Jó itt lenni.

        Kedvelés

      • Ennek nagyon örülök.

        Érdekes, hogy sokak számra az a blogtörténet, tehát az ő bloggal kapcsolatos változásuk, hogy ez a keserű, egyoldalú valami, aminek eleinte érzékelik, átbillen. És azt mondják rá akkor már: bátor. És: végre.

        Kedvelés

    • Zsemle két olyan dolgot is írt, ami nagyon emlékeztet a …hangos retorikára (antifeminista honlap). Az egyik: annak idején azért nem választott plázacicát feleségnek, mert nem volt rá elég pénze – a gondolat második fele valószínűleg az, hogy egy plázacica szolgálatkész az ágyban, _ha_ megkapja a szolira és rucira valót minden nap. A második: _a nők_ (ilyen pedig itt sokak szerint nincs, és szerintem sincs, mert egyrészt megírt szerepekből választunk, DE ezt többé-kevésbé átlátjuk; másrészt annyi minden hat mindenkire, hogy mi mindannyian egyéniségek vagyunk), szóval a nők olyanok, hogy a beetetési időszakban van szex, utána meg nincs. Zsemle finoman szólva sem rendelkezhet nagy mintával a nőkről, és ha vele egyenrangú emberként tekintene rájuk, talán nem így beszélne róluk, főleg nem a feleségéről, akit valószínűleg szeret. Van néhány bejegyzés és hozzászólás is arról, hogy szex alatt sok mindent lehet érteni, például egy régi hozzászóló szerint az is szex, ha a feleség besíkosítózza magát, és engedi a férjének, hogy öt perc alatt kielégüljön. Dézsa idézi a témában:
      http://tmblr.co/ZVrKjwFaOBpc
      “Ha egy nő nem akar szexelni, akkor az nem is oylan nagy ügy, mert a nők valójában soha nem akarnak szexelni, és hozzá vannak szokva, hogy ezzel megbirkózzanak. Csak azért tart ki az elhatározása mellett, hogy kedvezőbb ellenszolgáltatást kapjon.” Vajon miért köszön vissza ez Zsemle hozzászólásaiból is? Miért kezelnek az emberek tényként sokszor hallott közhelyeket?

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Zsemlével én is éreztem empátiát, mint moindenkivel, aki boldogtalan érzésekről számol be, de az nagyon is árulkodó, hogy ő hogyan reagált arra, hogy nem a megszokott reakciókat kapta az itteni nőktől (tényleg, jaj te szegény, az a hülye frigid picsa, én bezzeg sokkal jobb nő vagyok stb.), hanem elkezdték feszegetni az ő felelősségét…. Elismerem, kellemetlen az ilyesmi, de ha olyan nagy férfi (39 éves!!), akkor tényleg vegye már az akadályt. MIért várunk el kevesebbet egy férfitól, mint magunktól?

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Nem tudunk megoldast. Ezt mar tobbszor bevellottuk itt. Ettol meg van problema, hogy az adott esetet, es altalaban e szex hianyat nem tudjuk megoldani.
      Nyitva van a szemunk, lelkunk es nem megyunk el szem lesutva amellett, amikor egy ferfi azt mondja, hogy “nem esik jol”.zsemlenek eppen beszelgetni nem esik jol szex elott. Mas ferfinak a gyerekkel foglalkozni, takaritani, haztartast vezetni, bevasarolni, ruhat, kiscipot venni,agynemut huzni es sorolhatnam.
      Azt feszegetjuk,hogy miert mondhatja ezt a ferfi? Miert nem mondhatja buntetlenul a no?

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  29. “miért épp a nők akarják állítólag érzelmileg biztonságban érezni magukat, és miért a férfiak képesek a csak szexre?”
    Hát ez bizony nem igaz. A nők is képesek a “csak” szexre, de még mennyire. Csak a) nem vallják be, mert akkor büdös ringyók, b) nehéz olyan alkalmi partnert találni, akiről biztosan tudható, hogy figyelembe fogja venni az igényeimet, és nem maszturbációs segédeszköznek tekint.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  30. A paci.hu-n előszeretettel taglalnak engemet az értő olvasók, csak kicsit magasan van a nyereg. Aszongya:

    “Jó az írás, de egy tényezőt nem említ. A szex evolúciós szerepe a szaporodás, a gének továbbadása. A férfi a kisbabás időszakban és a feleség klímax utáni időszakában is erre van programozva, a nő a hormonjai révén a kisgyerek ellátására, szoptatásra (bár a havi vérzés visszatérte után már újra reprodukció-képes), a klímax után viszont már végleg szexmentes életre van drótozva biológiailag a dolog természeténél fogva. (ez nem azt jelenti, hogy nincsenek nők, akik ezután is igénylik és meg is élik a szexet)
    A monogám házasság egy civilizációs találmány, részben a biológia ellenében. Ezért nehéz a két dudásnak egy csárdában. Biológia vs. társadalmi szerkezet. Ennek nem mond ellent, hogy sok állatfajnál is létezik monogám, életre szóló kapcsolat, de ott többnyire a nőivarú egyed is reprodukcióképes élete végéig,és az utódnevelés sem tart olyan hosszú ideig, mint nálunk.
    A cikk a civilizációs, pszichológiai oldalról közelíti meg a dolgot, de ez csak egy része a problémának. A házasság egy olyan szerződés, amit annak tudatában kéne megkötni, hogy kölcsönös kompromisszumok nélkül nem fog működni.”

    Forró kézrázásom!

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Nem lehet semmit annak tudatában hitelesen csinálni, amit csak azután van lehetőséged megtapasztalni, ez max. újraházasodók esetén lehet érvényes, bár az ő esetükben talán még elkönyveltebb a kudarc, csak makacsok meglátni…
      Amúgy érdekes amit idéztél, teljesen visszavezeti az egészet az alapokig, nagyon jól rávilágítva arra, hogy a társadalmi rendszerünket durván elkúrták, már a tervezésnél… nem mintha tudnék hirtelen jobbat, de a statisztikák nagyon azt mutatják, hogy a boldog házasságok száma elenyésző a boldogtalanok száma közt. Persze, optimális körülmények esetén elég jó esély van harmonikus családi életre, de optimális körülmények csak a mesékben léteznek, ott is csak a végén. Talán amikor mi is a véghez közeledünk, eljön végre a felismerés is, annak a felismerése, hogy nem jár nekünk semmi plusz, nem vagyunk a teremtés koronái és túl fontosnak hittük magunkat.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  31. Ennek fényében érdekes elolvasni ezt a bejegyzést, ami szerint a nők a válás (és a házasság) nyertesei: http://gazdagisztan.blog.hu/2013/10/14/a_nok_a_hazassagok_nyertesei
    A kommentek is hemzsegnek a sztereotipiáktól: a gazdag pasik szegény feleséget keresnek, hogy legyen kin uralkodni, “Sok nő igyekszik okosan házasodni, hogy azután szabadon azt csináljon, amit akar, például blogolhasson/cseteljen,”, “A civilizációt jelenleg a férfiak tartják fent”
    No comment 😡

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  32. Ez a bejegyzés elgondolkodtatott. Körülöttem főleg — jellemzően sorstárs, tehát Asperger-szindrómával élő — hímneműek vannak, akik elég gyakran elpanaszolják nekem, hogy mi a problémájuk az aktuális kapcsolatukkal. Többnyire az az érv vezetett, hogy “a barátnő/feleség nem akar szexelni”. És hát ilyen esetekben elég gyakran előfordult, hogy kritikátlanul a férfi álláspontjával azonosultam, sőt, még adtam alá is a lovat. Persze nem kis részben azért, mert a sorstársakkal hajlamos vagyok reflektálatlanul azonosulni — de volt már nagyon csúnya benézésem így is. Asszem, hogy még sokat kell dolgozni magamon. Fura dolog ez, az ember hajlamos azt hinni, hogy intelligens, magasan képzett ufóként őt ezek a dolog úgysem érintik… aztán a fenét nem. Észrevétlenül ivódnak ezek az emberbe, már gyerekkortól fogva.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Nagyon becsüllek, ahogy erre reflektálsz, és változni akarsz!

      Akit kívánnak, aki vágykeltő, azzal szexelni fognak, ilyen egyszerű. Tudom, hogy fájdalmas ezzel szembesülni, de ez a magyarázat, nem a nők állítólagos bosszúszomjas, mesterkedő, hatalmaskodó természete. A szex nem jár, nem valami szerzett jog, és mindenki jól teszi, ha testét-lelkét-szellemét-kapcsolatát karban tartja, hogy ne idegenedjenek el tőle. A nők azért nem szexelnek a partnerükkel, mert vagy egy élethelyzet miatt (túlhajszoltság, terhesség, szoptatás) szünetel bennük a libidó, vagy nem kívánják a férfit, mert a férfi nem kívánatos, esetleg bántotta őket, elidegenítően viselkedik, érzelmileg elzárkózik, büntet, számon kér, önző, hatalmaskodó vagy ápolatlan. És van még az, amikor ez a kétféle ok összeadódik. Megjegyzem, drága férjek jelentős többsége sem azért szexel a feleségével, mert olyan szerelmes bele vagy őrülten kívánja, csak ő az a bonyodalom nélküli, hivatalos, elérhető nő, aki arra van, és ezzel is ki lehet fejezni a hatalmat: az lesz, amit én akarok. Ijesztően sokszor a szex nem szeretetkifejezés, hanem legyűrés. Még a nagy szerelembe esett, szeretőző férjek is szexelnek a sokat szidott asszonnyal, mert ő ott van, tényleg ilyen pisilésszerűnek tűnik, ha belegondolunk. Döbbenet, ahogy örök szexutalvány-ígéretnek veszik az esküvői szöveget, és ahogy behajtanák, és hogy miféle érveket mondanak a kötelező szex érdekében, és hogyan reagálnak a szexhiányra, hogyan sajnáltatják magukat.

      Hozzáteszem, teljesen érthető, ha a férfi a teljesen bedőlt szexuális élete miatt elválik vagy félrelép, mondjuk ne csinálja ízléstelenül, és sok nő nem is bánja szerintem, csak túl erős intézmény ez a házasság ahhoz képest, amit a tömegek ki tudnak hozni belőle: a nők másképp képzelték az életüket, meg a hitel, az épülő ház, a gyerekek, meg mit szólnak a rokonok… Én a rég elnémult testű-lelkű, de férjükre birtokként jogot formáló nőket nem tudom pártolni, ez az én életemet is súlyosan érintette. Bár a férfi persze általában sokat tesz az elnémulásért, ez is igaz, a nőnek meg rendszerokokból nincs más identitása és igen szerény a jövedelme, valamint az ő szégyene a válás.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  33. Érdekes látni, ahogy bandába verődtek a nők itt az egyetlen férfi ellen, aki meg mert szólalni, mert úgy érezte egy olyan közegbe került, ahol megérthetik. De nem, cserébe rögtön a feleségével tudtatok/akartatok azonosulni, őt (P. Zsemle) meg egyből ostrom alá helyeztétek. (nem mindenki, természetesen)
    Szóval a ti problémáitoknak van hitelessége, jogossága, de az övének nincs. Megváltást vártok, mert ti megérdemlitek, viszont megosztani valakivel, aki ugyanúgy megváltást keres, mint ti, de férfi, az felett rögtön ítélkezni kezdtek és úgy gondoljátok, – meg van képetek szuggerálni neki – hogy minden problémájának ő a saját okozója. Egyből az jött le, hogy a pasi követeli itt azt ami neki jár, pedig ha valaki tud magyarul olvasni és értelmezni a szöveget legalább gimis szinten, akkor elég hamar le kéne essen, hogy nem erről van szó.
    Gratulálok hölgyek, képmutatásból meglett az 5ös! Tévedés ne essék, nem nőket kioktatni jöttem, ugyanolyan sáros, meg gyarló, meg okoskodó vagyok én is mint bárki, kár is kivesézni ezután. Csak igyekszem tanulni mások hibájából, tapasztalataiból.
    Nem minden problémára van jó megoldás, akármennyire is szeretné mindenki. Viszont ha megpróbálod a másik szemével is látni a világot, könnyen rájöhetsz, hogy a másiknak sem az az életcélja, hogy tiedet lehetetlenné tegye, mindenki a saját kis privát megváltására vágyik. Ennek tükrében önzetlen sem lehetsz, mert önzetlenség nem létezik, ha igen, akkor is csak eszközként az önmegvalósításra. A legjobb, legtöbb amit tehetünk embertársainkkal az az őszinteség. Megoszthatjuk őszintén egymással érzelmeinket, vágyainkat, még akkor is ha ez fájdalmat okozhat, még akkor is ha nem talál meghallgatásra vagy megértésre. Nem kell megvonni magunkat azoktól a dolgoktól amire vágyunk, hiszen akkor önmagunkhoz vagyunk hűtlenek. Aki meg önmagához hűtlen, az mégis kitől vár megváltást?

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Te, tudod, mi jár “hőgyezésért”?
      Nem kioktatni jöttél, de azért véletlen mégis sikerült. Nahát, ilyet!

      Magadról nem tudnál beszélni, mi?, te is csak a magas trónról tudod osztani az észt. Mintha mindenki arra várna, hogy te igazságot tegyél…

      Mintha már láttam volna hasonlót más itt kommentelő férfitól… Hm, milyen érdekes!

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Ejj no, írtam egy hosszabb választ, de a végére rájöttem, hogy mi közöm nekem ezekhez az emberekhez – semmi… szóval inkább letöröltem az egészet a búsba. Bocs, hogy belepofáztam, kívánom mindenkinek, hogy találja meg azt, amit keres.
        @cris256: – ügyes vagy, csuklóból megfejtettél. Mi jár a “hőgyezésért”? Gondolom nem “teli has, üres f@sz”.

        Kedvelés

    • Hmm, szerinted arra mi szépet lehetne válaszolni, hogy “Tele has, üres f@sz” csak ezt két dolgot kell megadni a férfiaknak (akiket szintén ledegradált a kommentelő a világ legegyszerűbb lényeinek) és aki ezt nem adja meg, az ne is számítson semmi együttműködésre otthon. Számomra fura, hogy az üzletszerű adok-kapok szexualitás elvárása a nőktől, nem akasztotta ki a korrektség detektorodat, de az erre adott válaszok igen. Ennyire elvárás, hogy a nők mindig legyenek megértőek és szelídek, ha férfipanaszt hallanak?

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Mi másért panaszkodna bárki, ha nem azért, mert megértésre szomjazik? Nagyon kétlem, hogy ez kizárólag a férfipanasz-ra lenne érvényes… persze ha már a panaszt is nemi kategóriákba helyezzük, akkor rég rossz helyen kopogtat az, aki megértést szeretne. Egyébként természetesen nem elvárásról van szó, mivelhogy nem is lehet arról szó, a megértés sokkal inkább empátia kérdése, amiben reménykedni lehet max, elvárni nem.
        Tényleg annyira zavaró, hogy a fickó megfogalmazta a férfi biológiai alapszükségleteit? Ezt nem ő követeli a feleségétől, hanem a természet követeli meg tőlünk… bizonyára tudná egyedül is teljesíteni ezeket, minimális erőfeszítéssel. De ő mégis olyan megoldást szeretne, amiben az élete párjának is szerepe van. Több hónapja, türelmesen. Nem értem, emiatt annyira megvetendő? (nem ismerem én sem személy szerint, az is lehet, hogy annak amit leírt fele kamu, de lényegtelen, mindannyian annyit tudunk róla, amennyit tudatott velünk)

        Kedvelés

  34. Visszajelzés: nem elég jó a szex 1. | csak az olvassa — én szóltam

  35. Visszajelzés: a szex, ez az egész | csak az olvassa — én szóltam

  36. Kedves Mindenki! Nagyon tetszettek a hozzászólások a témában. Hasonló cipőben járok én is, és sokat tudtam meríteni belőle. Ha még él a topic, akkor hozzá is szólnék.
    Köszönöm.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  37. Visszajelzés: odaadja magát | csak az olvassa — én szóltam

  38. Sziasztok, a hozzászólások meg a cikk alapján most ismét nagyon megerősödött bennem a párom iránti tiszteletem, becsületem és szeretetem. Fel is hívtam és megmondtam neki:) Éppen 4 évesek vagyunk, voltak nekünk is már kisebb-nagyobb hullámvölgyeink, de eddig nagyon könnyen és gyorsan jöttünk ki belőlük. Odafigyelünk egymásra, tápláljuk egymást mindennap.
    Nálunk a szex egyfajta ajándék, jutalom mindkettőnk számára és nem ez az alap a kapcsolatunkban, a kiindulópont, hanem az egymás iránti figyelem és megbecsülés. Nem akarunk minden nap, vagy meghatározott időközönként “enni” belőle, nem erőltetjük, ha éppen nem “úgy” megy, vagy nincs kedvünk hozzá, és azzal sincs gond, ha közben én véletlenül mégis inkább az alvást választanám:) Majd lesz másik nap, másik alkalom, amikor meg szuperül működik. Mi egymást egyéb módokon is “etetjük”, szavakkal, figyelemmel, kedvességgel, és a szükséges kötelezettségek közös, megosztott vállalásával is. Persze ehhez egy ilyen odaadó, önzetlen férfi (és persze nő is!) szükséges. Pedig bármely pillanatban készen áll “elkapni”. Le se tudom magamról olykor vakarni, de nem erőlteti, nem sürgeti, nem elégedetlenkedik, hanem, ha látja, hogy most nem, akkor inkább főz egy finom kávét, amit együtt iszunk meg, beszélgetünk, vagy sétálni hív. UFÓ volna???:) akkor én bizony nagyon örülök, hogy épp engem rabolt el:)

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  40. köszönöm:) tényleg jó érzés erre így tudatosan rádöbbenni, mert nekünk ez valahogy természetes, eddig nem sokat gondolkoztam -kifejezetten ebből a szemszögből nézve- a kapcsolatunkon. Most viszont fejtegetem, hogy mégis hogyan csináljuk? Mit teszünk bele, amit más esetleg elmulaszt? Mik a feltételei? Arra jutottam, hogy mindkettőnkre jellemző az, hogy nem elvárásaink megtestesítőjeként tekintünk a másikra, hanem elsősorban az a célunk, hogy a másikat szeressük és lehetőséget biztosítsunk a személyisége kibontakoztatására. Tehát nem ‘én’ vagyok a középpontban, hanem elsősorban ‘ő’. Ezt mindketten így csináljuk, ugyanakkor egyikünk sem mond le saját magáról sem, szuverének vagyunk.
    Mi is szoktunk vitázni, meggyőzni akarni a másikat, kikérni dolgokat, rászólni, de nem azért, hogy legyőzzük, hanem, hogy olyan megoldást találjunk, ami mindkettőnk számára elfogadható a továbbiakban. Szem előtt tartjuk, hogy a másik is ember, hibázhat, tévedhet, cselekedhet kevésbé elfogadhatót, de ez nem azért történik, mert ő szánt szándékkal bántani akarna.
    Ha nagyon egyszerűen tekintem, akkor elfogadjuk, és megértjük, hogy természetszerűleg alakulnak ki konfliktushelyzetek, ezért egy közös megoldásra koncentrálunk minden esetben és sosem adjuk alább vagy alkuszunk meg valami gyengébbel. Az már hazugság volna és önáltatás. Azt meg nagyon nem bírjuk, mert azonnal jelentkezik a feszültség. Amit egyikünk sem hajlandó elviselni, max. csak nagyon rövid ideig. Nekem a feszültség a jelzőlámpa különben mindig! Tudatosan figyelek rá, amikor jelentkezik és már oltom is, ha tehetem.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  41. Visszajelzés: négy év — az első év | csak az olvassa — én szóltam

  42. Visszajelzés: a csodálatosan önműködő vágy | csak az olvassa — én szóltam

  43. Visszajelzés: szextanácsok magazinszerte | csak az olvassa — én szóltam

  44. Ostobák vagytok, és rosszindulatúak.

    Komolyan, szinte a Brian élete megkövezős jelenetét láttam magam előtt, ahogy szegény Zsömlére rátámadtatok, kiforgatva a szavait, bármit mondott.

    Nem értitek, de ami rosszabb, szemlátomást nem is akarjátok érteni a férfi nézőpontját. Nem mi (férfiak) kértük, hogy alapból belénk legyen ültetve a szexuális (nem szerelmes, nem meghitt, nem lelki, stb, stb) vágy. Bele van kódolva a DNS-ünkbe a nyers, testi szexuális vágy. És kínoz, ha nincs orvosolva. Ezt lehet elfogadni, vagy lehet nem elfogadni, esetleg lehet patriarchális társadalmi begyöpösödésnek félremagyarázni – csak éppen nem érdemes.

    Ettől mi még tudunk romantikusak lenni, szerelmesek, meghittek lenni. De az – akárcsak a feleségeknél – a szürke hétköznapok alatt megkophat az évek során. A szex utáni vágy nem. És ezt nem értitek. Dugni: kell. Én nem vagyok egy falu bikája, de még engem is kínoz, ha nem kapom meg. És mostanában nem kapom meg. És ilyenkor töröm a fejem a megoldáson. (Volt már durca, megbeszélés, manipulálás (kinél nem, csak én vagyok olyan őszinte, hogy bevalljam), lelkizés, szőnyeg alá söprés, inkább pornó nézés, stb). De az igazi mégiscsak az lenne, ha együtt tudnék lenni azzal a nővel, akit elvettem feleségül, akit szeretek, aki a gyermekeink anyja (hehehehe, figyelek ám, még véletlenül sem azt írtam, hogy “gyermekeim” – rosszindulatú csürhe). És én vágyom rá, gerjedek, még akkor is, ha melegítőben van, még akkor is, ha felszedett jópár kilót (na, hajrá, lehet ugrani a magas labdára – szánalmas). Igenis elhízott, és ez igenis nem érdekel.

    Én (és gondolom, hasonló cipőben járó férfitársaim) nem akarok szex nélkül élni. Mert az szenvedés. Ugyanakkor elválni sem akarok. Öreg vagyok én már a halpiachoz (“tessék, kimondta, csak lustaságból marad vele” – tyúkeszű bagázs, ennyit tudtok, nem is magyarázom, mert minek), és nem gondoltam meg magam, tényleg vele akarok élni. És ott vannak a gyerekek, akik nem érdemlik meg, hogy csonka családban nőjenek fel az én oltatlan vágyaim miatt. Megcsalni sem akarom. Én annál őszintébb vagyok. Esetleg ha megbeszélnénk, hogy ez így mindkettőnknek belefér – de ismerem magunkat, nem fér bele; egyikünknek sem. (És akkor újra ott a halpiac problémakör.) Hivatásoshoz sem mennék szívesen. Nincs megoldás, csak az őrlődés van. Meg a rosszindulatú kommentelők. Ostoba, ostoba tyúkok. Bár varázsütésre elérhetném, hogy egyszerre ne kelljetek senkinek, bár megszűnne minden férfiban az indokolatlan, ki nem érdemelt vágy felétek. Hogy sírnátok. Mit képzeltek kik vagytok ti? Miért kéne _bárkinek_ utánatok epekedni?

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Névtelenül állsz bosszút ismeretlen nőkön azért, mert a feleséged nem élvezi veled a szexet? Bravó!

      Gondolom, te is elhíztál. Ugye?

      Tévedsz, nagyon jó lenne, ha megszűnne a sok mustra, nyálcsorgatás, üzletelés, esszencializmusra hivatkozás, nyomasztás, csikarás. Fellélegeznének a nők. Aznap el lehetne kezdeni igazán kapcsolódni.

      “ki nem érdemelt vágy” Nem értelek. Ez a nőknek teher, nem diadal. Mert csak annak a vágya érdekes és bizsergető, akire ők is vágynak.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • “én vágyom rá, gerjedek, még akkor is, ha melegítőben van, még akkor is, ha felszedett jópár kilót”
      “nem gondoltam meg magam, tényleg vele akarok élni”

      You mean, ő a rögeszméd, őt akarod legyűrni. Önsorsrontasz, meg az övét is. Ne várd, hogy ezt mint hűséget és ragaszkodást megtapsoljuk. Ha szeretnéd őt, nem követelőznél. A bántalmazók pont ilyen makacsok.

      Gondolom, irtó boldogok a gyerekek is. Olyan férfi az apjuk, aki névtelenül gyűlölködik olyanok ellen, akik őt sose bántották.

      Szakember kéne, rettenetes az agressziód. A zárójeleid különös pszichóról tanúskodnak. “Nyuszika, baszd meg a porszívódat.” Mik vannak a te fejedben?

      Nem kíván a feleséged. Mi ezen a bonyolult?

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Nincs ínyedre a nők igazsága? Meg is látszik az életeden.

      Ti miért gondoljátok, hogy itt Ferit/Zsömlét/férfiakat megérteni jöttünk össze? Hogy ahhoz fogjuk igazítani az életünket, hogy a férfiaknak mi az igényük, hasfájásuk? Pont ebből lett elegünk. Amikor a szexet mások nyomasztására használják. A “férfiak”at biztos nem akarjuk megérteni és kiszolgálni, talán azt az egyet, akire lelkes igent mondunk, és akivel KÖLCSÖNÖSSÉG van. Ismered ezt a fogalmat?.

      Mindegy, ki ültette beléd a vágyat, semmi nem következik belőle, nem jár érte semmi. Egyszerre gyűlölöd és sóvárgod ugyanazt, ez kicsit se zavar? Nem mi csináljuk veletek, hogy folyton a nők körül forogtok.

      A blog hol soft, hol éles módon pont arról szól, hogy az ilyen, hol önsajnáltató, hol agresszív érvelés hol sántít. Olvass és változz, itt ez van. Amit írsz, nem válasz, nem ellenérv, csak feszkózás. Nőgyűlöletet a nőgyűlölő blogokon csapass.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Elolvastam Zsömlét és a reakciókat. Nem voltunk gázok. Finomak voltunk. Akkor még nem ismertem ennyire a nőgyűlöletet.

      Az van, hogy ez egy intellektuáluis blog, ő meg eléggé… buta volt. Önigazoló, árnyalatlan, sértett, antiintellektuális, és csúnyán kibeszélte a feleségét.
      Itt meg ez nem pálya.
      Ennek ellenére komolyan vették, nem sértegették, csak belekérdeztek. Mi nagyon máshogy gondoljuk a házasságot, és szerintem az igényes, ép lelkű, meg nem nyomorodott féfiak is.
      Nem igaz, hogy diadal a nőnek, ha kívánják, a kommented végén az a bosszúvágyó rosszakarat ijesztő.
      Ez teher.
      Aki azt lobogtatta itt, hogy a férj puncit kér, a nyomorult faszcentrikus, de mi nem adunk, hehe, arra rászóltam, hogy ez nagyon gáz. Ne csináljunk ebből hatalmi játszmát.
      Én nem tekintem a puncimat kincsnek, varázseszköznek. Soha nem volt játszma a szex körül, és soha nem maradtam olyan kapcsolatban, ahol nem élveztem már. De nem azért, mert lett más, egyedül is éltem sokat. Szerintem mindenáron partnert akarni gáz.
      Asszem, ez tudatosság és életigenlés kérdése is.
      Ott fönn, a posztban, meg az előző részében van a részletes magyarázat, hogy mi baja a nőnek.
      Nagyon meg vagy te is hatódva, hogy kitartasz, hű vagy, mégis maradsz, holott életstílusként duzzogsz, és tudod azt is, hogy a feleséged megkönnyebbülne.
      Ha meg mégis mentek, az is hiszti, megkeserítve a nő életét, pénzzel baszakodva, nagy cirkusz meg sértettség.
      Annyira nem méltó ez.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • “nincs orvosolva”…?
      Belém is kódolva van a nyers, testi, szexuális vágy, képzeld el, pedig nő vagyok. És ha én vágyom valakire, akkor ott nem kell azon gondolkodni, hogy hogyan “legyen orvosolva”. Ha meg nem vágyom, akkor a kapcsolat megszűnik. És aztán lehet mindenkinek “orvosolni” olyasvalakivel, aki meg kíván. Az, hogy te ezt a megoldást nem szeretnéd, senkinek sem a hibája.
      “Dugni: kell.” Neked van egy feleséged, azért vetted feleségül, hogy legyen mindig dugható nő, akkor is, ha már unjátok egymást (ún. “megkopott”). Tök mindegy, hogy akar, vagy nem. Neked nem megalázó, hogy olyasvalakivel akarsz dugni, aki veled nem akar? Hogy “orvosolja”? A markod miért nem “orvosol”, ha már nincs kedved a “halpiachoz”? Meg hozzá a “pornó”? Miért kell hozzá egy nő, aki amúgy téged nem kíván?
      Miért írtál ide, mit akarsz? Ja, hogy bosszút, és bárcsak sírnánk, ezt akarod. Undorító. Meg a gyerekes jelzős szerkezeteid, úristen, utoljára óvodában hallottam, hogy “ostoba, ostoba tyúkok”.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  45. Évek óta hallgatom-olvasom a szöveget arról, hogy mennyire űzi őket a vágy, milyen erős a késztetés, és ők mennyire szenvednek ettől, és nem tehetnek róla, ez valami adott, megváltoztathatatlan dolog. Most már azt mondom, hogy ennek nem sok valóságalapja van, és nem is a többség érzi így, ez egy szűk, lúzer, nyavalygó csoport erőszakos, manipulatív önsajnáltatása. Természetesen erre nem látnak rá. Az egész csak arra jó, hogy a hatalmaskodást és az erőszakoskodást igazolják. A kontextusa ennek a dumának a hatalom, az az elképzelés, hogy jár a szex, legalábbis akkor, ha van partnerük/megházasodtak, de elég sokak szerint akkor is, ha nem. Éspedig a kedvükre való, egyoldalú, pornós szex jár, amelynek _tárgya_ a másik, akit használnak. A kétoldalú sem jár, szóval nem az van, hogy ha igyekszik meg nyal, akkor ne legyen kifogás, mert ha a másik nem kíván, akkor nem fog veled szexelni és pont.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  46. Látom, egész estére sikerült programot biztosítanom számodra, kedves “csak az olvassa”. Ez most nem tudom, hogy jó-e vagy rossz. Ha jó, akkor örülök, ha rossz, akkor sajnálom.
    Azóta együtt voltunk az asszonnyal, úgyhogy most vigyorgok és minden rendben van (ő is akarta, ő is élvezte – még mielőtt). Ennyire egyszerű ez. Nem tudom, mit nem lehet ezen megérteni. Én csak magamból tudok kiindulni, amikor azt mondom, hogy a szex utáni vágy beépített és kéretlen. Nincs rá bizonyítékom, hogy a többi férfi számára is így működik, mindenesetre ez az egy férfifej pont egyel több, mint amennyibe te belelátsz.

    Igazából az háborított fel, hogy mennyire nincs számunkra megoldásotok: ha vágyom az együttlétre, de a feleségemnek nincs kedve, és másnap sincs, és két hét múlva sincs, akkor mi a megoldás? Kérjem? Nem, az rossz. Követeljem? Még rosszabb. Dobjam be magam, pelenkázzak, mosogassak? Úúú, de gáz, átlátszó. Akkor? Hagyjam ott? De hát szeretem. Tűrjek? Meddig? Kurvázzak? És ha ez neki nem fér bele? Titkolózzak? Nem akarok.

    Egy szóval _nekem_ még mindig az tűnik a legelfogadhatóbb megoldásnak, ha az ember lánya néha (kéthetente?) akkor is hajlandó a férje kedvére tenni, ha ő esetleg pont nincs erre ráhangolódva. Ha másért nem, hát szívjóságból, és a férje iránti szeretetből. Én is szoktam kávét főzni éjjel, ha az asszony megkér, pedig egyetlen porcikám sem kívánja (na ezért is majd mit kapok – a szex mint kávéfőzés). Miért nem lehet ennyit megtenni?

    Naivak vagyunk mi szegény férfiak, én sem kaptam meg a memót arról, hogy a második gyerek után már nem lesz szex. Hiába, hajlamosak vagyunk átsiklani az apró betűs részeken, ez olyan emberi dolog. Azt hisszük, hogy ami egyszer működött, az örökké működni fog – vagy legalább meg lehet javítani.

    Na mit akartam még? Először is piros pont, amiért egyáltalán megjelentetted a hozzászólásomat – pedig leginkább “csak a sittet jöttem leborítani” ahogy fentebb olvastam valamelyik kommentben.

    Még egy utolsó kísérlet, hogy megpróbáljam érzékeltetni a problémát férfi nézőpontból (bár kicsit az az érzésem, hogy nem is akarjátok érteni):
    Tegyük fel, dohányos vagy (nyilván ezt leginkább annak van esélye átérezni, aki valóban dohányzik). Egy reggel aztán, mikor mész le a kedvenc dohányboltodba, az eladó rád néz, és közli, hogy ma nincs kedve neked cigit eladni. Egész nap dolgozott, fáradt már, a fizu is kevés, inkább bezárna mára. Hát szerintem ha tényleg lejátszódna ez a kis jelenet, jó páran már itt felkapnák a vizet. De tegyük fel, megértő vagy, végül is neked is van úgy, hogy elég már a munkából, majd lejössz holnap. Igen ám, de másnap megint csak nem ad el neked cigit. Kérdezed, pikkel rád, vagy mi a gond? Mondja, semmi. Talán, ha többet mosogatnál… Nem igazán érted, mi az összefüggés, de morogva eloldalogsz. Az utolsó szálat már tegnap elszívtad most ebéd óta nem találod a helyed, már nagyon kéne egy slukk. Egye fene, hazamész, elmosogatsz. Még a lábast is – biztos, ami biztos. Este megint lemész cigiért, már remeg a kezed. De nem. Az eladó undorral mered rád. Tök átlátszó ez a nyomulás. Csak azért mosogattál, hogy megkapd a cigidet, te függő – mondja! Magadban igazat adsz neki, de hát hogy lesz ebből esti füstölés? – nézel egyre kétségbeesettebben…

    Visszaolvasva még néhány konkrét válasz:
    – Igen, én is elhíztam, de kisebb mértékben (kb 10% vs 35%)
    – Mármint úgy értem, ha senki nem vágyna senkire, akkor valóban megszűnne a nyálcsorgatás, de akkor az az egy sem akarna tőled semmit, akire te vágynál. Egyébként ez amúgy a férfiak problémáját is megoldaná. Talán még a gazdasági válságot is, ki tudja. De persze az is lehet, hogy elég hamar kihalnánk úgy.
    – Ez egy nagyon bonyolult kérdés. Nem hiszem, hogy ő lenne a rögeszmém. “Legyűrnék” én mást is, de egyből ott a lelkiismeret, ami megálljt parancsolna…. Nem tudom ezt a gondolatkísérletet értékelhetően elvégezni.
    – A gyerekeimet hagyjuk ki ebből, thxbyez
    – Nagyon sok minden van az én fejemben. De mivel nincs összehasonlítási alapom (más fejébe nem látok bele), ezért az is lehet, hogy ezt csak én látom így, és más embereknek sokkal de sokkal több minden jár a fejükben. Nem tudom, őszintén nem tudom eldönteni, hogy azért nem értenek, és azért nem értek meg másokat, mert értelmesebb vagyok, vagy éppen azért, mert ostobább. Máshogy gondolkodom.
    – Néha kíván, néha meg nem. Pont ez benne a bonyolult.
    – A kommentem végén lévő bosszúvágyat nem tudom mi szülte. Talán a női kommentekből érezni vélt rosszindulat? Túlzott dramatizálás? Trollkodás? Szexhiány okozta frusztráció? Mindegy is, elnézést érte! Ugyanakkor a vágytalanság is egyfajta megoldás lehetne erre a helyzetre, és az akartam érzékeltetni, hogy valószínűleg ez sem aratna osztatlan sikert a (nem férfigyűlölő) nők körében.
    – Nem úgy van az, hogy ha kihűlt a családi “tűzhely”, akkor szépen rúgjunk fel mindent, lakás, gyerekek, élet, minden mehet a levesbe, aztán csak jó lesz valahogy. Ez nem felelősségteljes felnőtt gondolkodás szerintem.
    – ritalll: öö, neked is akartam válaszolni, de nem vagyunk egy súlycsoport, úgyhogy nem igazán tudom, mit írhatnék, aminek lenne is értelme.
    – Igen, jól látod, csak a hűséges, ún lúzer csoport nyavalyog emiatt, a többi megoldja másképp: válással, kurvával, szeretővel, eleve meg sem házasodással

    Mindenkinek sok boldogságot a férjével az új évre!

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Feri, ugye megvan, hogy az én munkám a blogom? Vagy mire célzol?
      És hogy az ilyen kommentek ízekre szdésének mi a célja? Nőtársaim egy része az ehhez hasonló nyomasztásokat és érveket hallgatja, és ezért mutatom be, mi mindent lehet erre válaszolni. Nagyítóva közel hajolunk, és megnézzük az ízelt lábakat, mert én ilyet az életben még nem láttam.
      Neked nem kínos így megosztani velünk az intim életed részleteit? Vagy mit bizonygatsz itt? Oldjátok meg kettesben. Mi a tanulság a sok ostoba tyúknak?
      “a többi megoldja másképp: válással, kurvával, szeretővel, eleve meg sem házasodással” Nagyszerű, pártolom, mindenki éljen úgy, amihez gusztusa van, vállaja az életmód előnyeit, hátrányait, költségeit. Én nem bánom, ha a nagy Jogosultak nem nevelnek Kis Jogosultakat, és mindig elszomorodom, ha meghallom, hgy egyik-másik nagyképű férfinak fia született.
      A kurvázásról még annyit, hogy én a magam részéről lobbizom a kliensbüntetős svéd modellért, mivel a prostitúció rabszolgaság.

      Neked kell boldognak lenned, egyesével kinek-kinek, hiába virítod ezt ide. Ne gondold, hogy ezzel bármelyik nőt meg lehet zsarolni, nem sajnálunk, m-nket se sajnáljanak, vállalj felelősséget az életedért, hbáskeresés nélkül. az se érdekes, hogy te milyen rendes férfi vagy, senkit nem érdekel, mennyire vagy rendes, ha nem vonzod szexuálisan. Amúgy is csak olyan rendes vagy, aki okoskodik, manipulál, pofákat vág, és az is erőszak.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • “(na ezért is majd mit kapok – a szex mint kávéfőzés)” – előre védekezés, szinte az összes zárójel tartalma. Tehát, tulajdonképpen tudja, hogy amit mond, az nem védhető, ezért gyávaságból előre leírja azt, amivel fel lehetne tárni a kijelentései mögött rejlő torzságot, így bebiztosítva magát, hogy azt senki le ne írhassa.

        Kedvelés

      • Nekem még jobban tetszik a szex mint dohányzás. Pontosan: függőség, kínos, másokat terhelő addikció, le kéne szokni róla.

        A másik a szex mint üzleti viszony, szolgáltatás, csereügylet. De a feleség is élvezte, akarta! Az árus kéjesen nyögött, miközben visszaadta az aprót.

        Kedvelés

      • “mit kapok” – anyutól, a behúzott nyakú kisfiú. Ilyenekből látszik, mennyire kisebbségi érzésből, fel nem növésből fakad az összes erőszakoskodás.

        Mi nem akarunk kiosztani, nekem véleményem se lenne, olyan izé ideerőltetni az intim sztorit, ellenségesen, bizonygatva, indulatokkal. Ingyenpszichológusnak használni ismeretlen nickeket. Mi felnőtt módra akarunk társalogni.

        Kedvelés

    • “ez az egy férfifej pont egyel több, mint amennyibe te belelátsz.” csak nem érdekel, és nem fog meghatározni semmit. a te fejed, nem fog alkalmazkodni hozzá senki. Szánalmas ez a szexrinya, és csak az erőszak igazolására jó.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • “Egy szóval _nekem_ még mindig az tűnik a legelfogadhatóbb megoldásnak, ha az ember lánya néha (kéthetente?) akkor is hajlandó a férje kedvére tenni, ha ő esetleg pont nincs erre ráhangolódva.”

      :DDDDDDDD Neked persze. De ez csikarás, erőszak. A nők viszolyognak az ilyen férfiaktól, akiket nem érdekel a másik vágya.

      Kívántak téged valaha? Igazán, önmagadért? A szépségedért, a varázsodért, a technikádért, a férfiasságodért? Az nem ilyen.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • “mennyire nincs számunkra megoldásotok: ha vágyom az együttlétre, de a feleségemnek nincs kedve, és másnap sincs, és két hét múlva sincs, akkor mi a megoldás”

      Szerintem nem kéne elrontani. de ha késő bánat, ha már undorodik, akkor a válás. De ahhoz bátorság kéne, ám tocsogni a langyos lábvízben, egész életedben neheztelni, a kéznél levő nőt nyomasztani sokkal kellemesebb.

      Én sem értettem évekig, miért kellek ennyire valakinek, aki olyan gonosz és közönyös velem. Miért nem jó neki, hogy én el akarok menni? De elmentem azért.

      Amúgy meg nekünk ne dolguk megoldani mások problémáit, az a te dolgod volna. Nem vagyunk senki dadája. Egy kicsit túlbecsülöd a saját jelentőségedet. Mindenki, aki a nőket tekinti a főjónak, az öröm, a kedvesség, a szépség forrásának, kiszolgáltatott lesz, belebukik, fórumokon fog rinyálni munkaidőben. Te magad legyél az öröm, a kedvesség, a szépség forrása.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Dohányos: Miben hasonlít a szeretetalapú házasság, a vágyalapú szex a kereskedelemre, üzletre? Szerintem semmiben.

      A dohányboltban eladó van és vevő, az eladónak kötelessége és érdeke eladni, a vásárlás polgárjogi értelemben szerződés. a házasság is, de a szex nem. A párkapcsolatban két egylényegű fél van. Mindketten intimitást, közelséget, érzelmi támogatást, örömet szeretnének, mármint attól, akit szeretnek. Általában a sértett fél görcsösen ragaszkodik a kapcsolat előnyeihez, és nem veszi észre, hogy már vége. Én a nőket is csodálom, hogy miért akarnak ilyenben maradni, valószínűleg nem becsülik sokra magukat.

      Hatalmas diadal ez az egyszeri alkalom, azonnal el kell vele dicsekedni. Annyira szánalmas vagy. Külön fejvakarós érzés, hogy az IP miatt tudom, ki a feleséged.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • “még mindig az tűnik a legelfogadhatóbb megoldásnak” mások helyett nem mondhatod meg, hogy ők mit csináljanak, mert neked persze hogy elfogadható, bár szégyellheted magad, ha idáig süllyed a szexualitásod, de őneki nem elfogadható, szerintem.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • “úgy értem, ha senki nem vágyna senkire, akkor valóban megszűnne a nyálcsorgatás, de akkor az az egy sem akarna tőled semmit, akire te vágynál.” És akkor dte diadalmasan kacagnál, mert a roppant egészséges lelkedel azt élvezed, ha másnak rossz. Én nem ártottam neked, és aki neked valaha nemet mondott, az sem ártott. Ezért vagy nevetséges. Senkinek nem dolga téged megérteni, pátyolgatni, gerjedelmedet viszonozni. a szex nem jár. Ez egy.
      Aztán. Nem fogod tudni befolyásolni, hogy ki kire vágyjon. A nekünk nem tetszők nyomakodása nem csak szükségtelen, terhes, hanem erőszak is. A vágy meg kölcsönös. Ha nem kölcsönös, ha nem viszonozzák, én hiszti nélkül hátralépek.

      Kiskoromban én is képzelődtem ilyeneket, hogaki csúnyán néz, azt megátkozom, meg felrobbantom, de már felnőttem.

      Azt nem mondhatom, hogy mindig boldog és kölcsönös kapcsolataim vannak, mert vagy kölcsönös van, vagy nincs semmi. De azt elmondhatom magamról, hogy nem nyomasztom azt, aki nem akar engem.

      Összességében azt tudom neked mondani, kismillió ilyen kommentelő olvasása és türelmes válaszolgatás után, hogy ha itt éled ki a frusztrációdat, ismeretlen nőket sértegetsz és velük kekecjedsz, cssak mert nem ájulnak el az igényeidtől, érveidtől, drámádtól, vagy ha a feleségedet nyomasztod vele, az nem lesz jó, szakemberhez kéne menned, letenni a frusztrációt. Pont az ilyen férfiak a terhesek, nem kívánatosak, a csökönyös önösségük miatt. Nem igaz, hogy a nők kevésbé kívánják a szexet, az az igazság, hogy sok az önző, éretlen, nyavalygó, erőszakos, csúnya, érdektelen férfi. A jelzéseiket, érzéseiket, túlterheltségüket figyelembe nem vevő, csak ejakulálni akaró férfiakból nem kérnek.

      Ajánlom továbbá ezt a bejegyzést:

      én rendes férfi vagyok

      amiért “a” “rossz fiúkra” “bukunk”, és amiért “a” “béta” nem kell, 1.

      amiért “a” “rossz fiúkra” “bukunk”, és amiért “a” “béta” nem kell, 2.

      és ezt a sorozatot:

      a gyengéd erőszak 1.

      a gyengéd erőszak 2.

      a gyengéd erőszak 3.

      ennek a viselkedésnek is a jogosultságérzet, hatalmi logika az oka, meg az a hiedelem, hogy cserealapon ki lehet ügyeskedni, érdemelni azt a szexet, vonzalmat, amiben a másik nincs benne teljes szívvel.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • “A gyerekeimet hagyjuk ki ebből” Mi úgy téged mindenestül kihagynánk, sem a lényed, sem a problémád nem tartozik ránk, te hoztad ide a .egintimebb dolgaidat, nem értem, miért. Elég sok férfi gondolja úgy, hogy a nőknek az a dolguk, hogy megoldják az ő problémáját, hát hiszen ki fontos van még a világon, és ha az adott nő nem akarja, akkor megy a duma, hogy “látod, még erre sem vagy képes”. Mi nők, akik felnőttünk és ennél jobb életet akarunk, azt gondoljuk, hogy a saját életünket, a problémáinkat akarjuk megoldani, és nem engedjük, hogy átnyomják ránk a terheiket. Szerintem a feleséged tévedett, és ő már tudja, te még nem akarod felfogni. Ha felfognád, nem volna szükség a vádaskodásra, hogy de bezzeg a pénzed/spermád/segítséged, az kell, csak a lényed meg a szexualitásod nem.

      De TE nem fogod tudni a gyerekeidet kihagyni abból, hogy láthatólag csak szex reményében pelenkáznál, mosogatnál, de még úgy se csinálod. Hogy nyomasztod és túlterheled az anyjukat, és frusztrált az otthoni légkör.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • “LÉGYSZI, MIELŐTT BELEKÖTSZ, OLVASD EL FIGYELMESEN AZ ÉRVELÉST! Nem olyan egyszerű a téma. Ne írj sematikus választ! Ne tulajdoníts nekem olyat, amit nem írtam.
      Ez a poszt (és ez a blog) nem alkalmas arra, és nem is tűzte ki célul, hogy iránymutatást, tanácsot adjon, hogy NEKED, akit nem ismerek, mitől lesz barátnőd vagy szex az életedben. Nekem ez nem szakmám, és nem is szeretném ezt csinálni, én blogger (publicista) vagyok, gondolatokat és értékrendet közlök. A tisztánlátásom egyébként még a saját párválasztási gondjaim megoldására sem alkalmas. A poszt arról a problémáról szól, ami nem más, mint az antifeminista érvelés és háttere, a szexuális frusztráció. Ez itt a diagnózis, a hamisságokra mutatok rá. Megoldást a személyes problémádra hosszadalmas és valószínűleg költséges egyéni terápiától remélhetsz, ahol nem mismásolhatsz, és a szemébe kell nézned egy másik embernek, és az is csak esély. Az itteni gúnyos vagdalkozás ELTÁVOLÍT a megoldástól — nem vita, hanem agresszió.”

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  47. Zsemle történetéig jutottam az olvasásban. (Kb. 2013.-ig). Egyszerű: Nincs vágy, nincs szex. Miért nincs vágy? Van odafigyelés egymásra, flört, évődés? Ezek az igazi “előjáték” elemei. Szokták mondani, a szex az agyban (is) kezdődik. 🙂

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  48. Végül megmutattam a férjemnek az első két szöveget, amit még januárban nyomtattam ki, és valentin napra terveztem az átadást. Múlt héten, megelégelve egy vitát, mondtam neki: tessék, olvasd el, pontosan így érzem magam az elmúlt 10 évben. Elolvasta, aztán azt kérdezte: “ebben mi az újdonság? Ezt mind tudom, ezt mondod már évek óta”. Meglepődtem, hogy megérti. Aztán beszélgetésbe elegyedtünk, mert megkérdezte, pontosan melyek azok a részek, amik a legfontosabbak. Mondtam neki egy párat. Aztán kérdeztem, ő mit gondol. Azt gondolja, hogy nem vagyunk egy skandináv házaspár, de nem is élünk a közékkorban. Ez igaz. Relatív sokmindent megcsinál otthon. Mondta a szokásos szöveget: tudom, hogy tudunk jobbak is lenni. Erre szúrósan néztem rá, mire ő: Na jó, nekem kell többet beleadnom. Azóta történt némi haladás, ami a mi életünkben hatalmas dolognak számít, és én értékelem. De sajnos, ott van az érzet, hogy: én ezt értetek megteszem, akkor te is tedd meg… És amíg ez a feszültség van, nem látom az igazi áttörés lehetőségét.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  49. Visszajelzés: te lefekszel a férjeddel? | csak az olvassa — én szóltam

csak okos-jóindulatú írhat ide

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .